Mysterio Feketemágus képző

Fórum alapú szerepjáték
 
HomePortalCalendarGy.I.K.KeresésRegisztrációBelépés
Keresés
 
 

Display results as :
 
Rechercher Advanced Search
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Keywords
Vezetőség
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Ki van itt?
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (22 fő) Pént. Jún. 29 2012, 19:26-kor volt itt.
Július 2018
Hétf.KeddSzer.Csüt.Pént.Szomb.Vas.
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     
CalendarCalendar
Statistics
Összesen 789 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Perselus Piton

Jelenleg összesen 167013 hozzászólás olvasható. in 1079 subjects
Másik oldalunk
Top posting users this week

Share | 
 

 Magizoológia - Rezervátum

Go down 
SzerzőÜzenet
Sideris Valbraith
Magiszter
Magiszter
avatar

Hozzászólások száma : 29040
Csatlakozás : 2009. Nov. 22.
Tartózkodási hely : Pécs / Északi főtorony
Üzenet :
A láthatatlan sebek felemésztik a lelkemet.
Még most is a sötétség mélyén élek, nem tudok nem rá gondolni.
Vöröslő reszketéssel érnek véget az álmok, mikor találkozunk, sorsunk megváltozik.


Rangok
Ház: Cruoris - Házvezető
Betöltött poszt: Magiszter
Évfolyam: -

TémanyitásTárgy: Magizoológia - Rezervátum   Pént. Márc. 21 2014, 17:04


A mágikus teremtmények elrejtését célzó intézkedések közül talán a legfontosabb a rezervátumok vagy védett élőhelyek kialakítása. Mugliriasztó bűbáj tartja távol az illetékteleneket. Ezt a rezervátumot szakértő varázslók állandó ellenőrzés alatt tartják.
A rezervátum célja, hogy mindenki megismerkedhessen a csodálatos varázsvilág teremtményeivel. Napjainkban több mint 75 fajt különböztetünk meg, a rezervátum 16-nak ad otthont. Különösen veszélyes vagy nehezen szelídíthető állatok nem találhatók a területen. Az itt élő lényekkel lehet beszélgetni – már amelyik képes rá és hagyja magát – illetve lehet őket simogatni (csak a megjelölt példányokat az engedélyükkel). A rezervátumnak szigorú szabályai vannak, amiket a bejáratnál el lehet olvasni. Mindenekelőtt az itt élő lények nyugalmának megőrzése és a velük való együttélés a cél.
A zoológia dolgozói a nap 24 órájában jelen vannak, és szívesen segítenek bárkinek, érdemes betartani az Ő tanácsaikat. Állatot etetni szabad, de csak a neki kihelyezett étellel. A park különlegessége, hogy egyes fajok tagjait örökbe lehet fogadni és/vagy részt venni a csöppségek felnevelésében. Az élőlények nincsenek ketrecekbe zárva, ezért senki ne lepődjön meg, ha egy kétméteres, színes két-háromfejű Runespoor kúszik vele szemben.

Örökbefogadási szabályok: Az állat továbbra is a rezervátum területén él és a Zoológia tulajdonát képezi. A gazda szabad látogatást és a nevelésben való részvétel jogát vásárolja meg.


Szárazföldön élő lények:
- Egyszarvú
- Acromantula*
- Fwooper
- Hippogriff
- Griff
- Szárnyas ló (abraxan, aethonan, granian, thestral)
- Főnix
- Pixi*
- Puffskein
- Runespoor*
- Draco

Vízben élő lények:*
- Sellő
- Kákalag
- Tengeri kígyó
- Hippokamposz


A csillaggal jelölt állatok nem simogathatók!

A zoológia csak saját felelősségre használható. A szabályok megszegése kitiltást is vonhat maga után. Az intézmény a tulajdonokra és a testi épségért felelősséget nem vállal.

Írta: Mona Braxton



_________________


Talán említenem sem kell számodra, hogy ez a démon az, melyet a legtöbbre tartok.
Testem börtönében tombol most is a Lappangó… hallom üvöltését, érzem testetlen csapásai súlyát.
Tombol, mégis én uralom. Ez a hatalom… mérhetetlen. Ez az érzés az, amiért élek.
Talán majd te is megismered ezt az érzést, és rabjává válsz.
Ne feledd, a börtönőr ugyanolyan rab, mint akit a ketrecbe zárt.
Vissza az elejére Go down
Yvonne Ricci
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Jelige : Ártatlanul veszedelmes
Hozzászólások száma : 156
Csatlakozás : 2012. Jul. 06.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Orchidea háló
Üzenet : Minden éremnek két oldala van...

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Magizoológia - Rezervátum   Szer. Jún. 04 2014, 18:30

//Metamorf mágia 4. házi – Állat-átalakítás/

Kicsit kimozdulnék, így gondolkodok is, hogy mit csinálhatnék. Ahogy pakolok az asztalomon, kezembe akad egy szórólap a nem is olyan rég megnyílt rezervátumról, ahol varázslényeket tekinthetnek meg az oda látogatók. Még nem jártam ott, és úgy döntök, ezen a tényen ma változtatok. Otthoni kényelmes melegítőmet lecserélem egy farmernadrágra, fehér tornacipő kerül a lábamra, a felsőm pedig egy fehér ujjatlan top, amire felveszek egy barackszínű kardigánt, mert ahogy az ablakból láttam, kicsit fújdogál a szél. Fehér színű táskámba bepakolok pálcát, pénzt, egy üveg vizet, meg még néhány apróságot, majd szeretetteljesen végigsimítva az ágyamon békésen alvó famulusomon elhagyom az Orchidea hálót, és meg sem állok a rezervátum bejáratáig. Ott egy ideig elgondolkozok, melyik irányba menjek, majd jobbra fordulok, és arra indulok el. Egy egyszarvúba futok bele először, kit jó páran csodálnak még, de ez abszolút érthető, szerintem is csodálatos teremtmények, és engem is lenyűgöznek. Egy ideig még nézem a szép lényt, majd tovább állok, de nem jutok nagyon messzire, mert néhány puffskein vesz körül, kik között van több különféle színű. Nagyon édesek, le is guggolok hozzájuk, és megsimogatom az egyik rózsaszínűt, ami a legközelebb van hozzám.
- Hát sziasztok! Miújság? – szólítom meg őket barátságosan, és úgy tűnik, én is szimpatikus vagyok számukra, mert egyre jobban közelítene felém, az egyik már a cipőmre is rámászott, én pedig jót mosolygok a helyzeten. – eljátszogatok velük egy kis ideig, de aztán valaki a hátam mögül megszólít, én pedig felállok, és megfordulok, hogy lássam az illetőt.
- Öhm szia! Bocsi, hogy megzavarlak, de tudnál nekem segíteni? – kérdezi a nő, aki így ránézésre 25 év körüli lehet, tehát alig idősebb mint én, és a ruháját nézve itt dolgozik.
- Miben segíthetek? – érdeklődöm kedvesen, és tényleg kíváncsi vagyok, hogy mi lehet az a dolog, amiben egy tizenéves látogató segíthet egy rezervátumi alkalmazottnak.
- Roberta vagyok, és itt dolgozom állatgondozóként, de erre gondolom magadtól is rájöttél. – mosolyog, miközben rábök a névtáblájára, amin tényleg rajta van a neve és a munkaköre. Kezét nyújtja felém, amit én el is fogadok,
- Yvonne Ricci, örvendek. – mutatkozok be én is barátságosan.
- Azért zavartam meg a nézelődésed, hogy megkérdezzem, lenne-e kedved egy óvodás csoportnak bemutatót tartani? Nemsokára érkeznek, és aki a bemutatókat szokta tartani, lebetegedett sajnálatos módon. – böki ki a kérését, közben kérlelő szemekkel néz rám, az én arcomra pedig meglepettség ül ki.
- Hogy én? Miért pont engem szánsz erre a feladatra? Semmi ilyesféle tapasztalatom nincs, én még csak egy diáklány vagyok. – mondom, és tényleg nem értem ezt az egész dolgot. Talán szivatás az egész? Nem, nem úgy néz ki a lány, bár ki tudja.
- Igen, pontosan. Ha jól sejtem, a Mysterioba jársz, nem? – kérdezi, és miután bólintok egyet, folytatja.
- Ahogy látom, szereted az állatokat, és biztos tanultatok valami ehhez kapcsolódót a suliban. Természetesen nem maradna a cselekedetet honorárium nélkül, ezek után bármikor díjtalanul látogathatod a rezervátumot… Na, elvállalod? Légysziii! – szinte olyan már, mint egy kisgyerek, ahogy itt kérlel, én pedig hiába nem csináltam még ilyet, egyszerűen nem tudok neki nemet mondani. Édesanyám is azt tanította, hogy ha valaki bajban van, akkor azon segíteni kell, így egy rövid mérlegelés után közlöm is Robertával a válaszomat.
- Rendben, elvállalom, de nem garantálok semmit, mert mint ahogy említettem, tapasztalatlan vagyok ezen a téren. – mosolygok rá a lányra, kin látszik, hogy nagy kő gördült le a szívéről, hogy megoldotta ezt a kis problémát, és már vigyorog is.
- Jajj nagyon szuper, köszönöm szépen! Fél óra múlva érkeznek, jó lesz, ha a tónál találkozunk? – kérdezi Roberta, én pedig bólintok egyet.
- Persze, jó lesz. Akkor fél óra múlva ott. – egyezek bele, és ránézek az órára, hogy lássam, mikor is telik le pontosan az a fél óra. A gondozólány hálálkodik még egy sort, majd távozik, gondolom más egyéb dolga is van. Így, hogy egyedül maradok, agyalok a bemutatón, mivel is szórakoztathatnám el a kisgyerekeket. Nem kell nagy dologban gondolkodnom, a kicsiket a legapróbb dolog is lenyűgözi. Ahogy egy padon ülve agyalok, beugrik az egyik varázslat, amit Metamorf mágia órán tanultam.
- Hát persze! Állat-átváltoztatás! – csapok a homlokomra, meg is ijesztve az ismételten közelembe lopózó puffskein csapatot.
- Jajj ne haragudjatok. – nevetek fel, persze nem kinevetem őket, amiért így megijedtek, ez nem kárörvendés, csak aranyosak voltak. Mivel már csak 20 percem maradt az előkészületekre, és még a tóhoz is oda kell érnem, ezért meg is szaporázom a lépteimet. Hamar odaérek a megbeszélt találkozóhelyre, és már a hangokból hallom, hogy van itt olyan állat, amire nekem szükségem van. Óvatosan a víz széléhez lépkedek, és az egyik kövön meg is találom a kis békát, ami nekem most tökéletes a célra.
- Ne haragudj békuci. – mondom, majd előveszem a pálcámat, és egy Stuporral elkábítom.
- Bocsi, tudnál hozni nekem egy befőttesüveget, vagy valamit, amibe ezt a békát bele tudnám rakni? – szólok oda az egyik gondozónak, akinél épp van is egy ilyen, pont kidobni készül, micsoda szerencse. Megköszönöm, és beleteszem a békát, majd kicsit kijjebb viszem a tótól, hogy egy rossz lépés miatt ne kössek ki a vízben. Ott lefordítom a befőttesüveget, hogy majd ha szükséges, csak szimplán felemelve az üveget hozzá lehessen férni az állathoz. Nem a kedvenceim a békák, de a varázslathoz kitalált kerethez ez a legmegfelelőbb. Mivel fogy az idő, már neki is állok a varázslat előkészítésének. Táskámból előveszek egy ollót, amit majd le kell fertőtlenítenem ha visszaértem, de más vágóeszköz most nincs nálam. leemelem a befőttesüveget a még mindig kába brekiről, és megvágom picit, és leszámolok tíz vércseppet, amit az üveg tetejébe csöpögtetek, végül egy Hippokrax segítségével begyógyítom a sebet az állaton, nehogy elvérezzen még itt. Már folytatnám tovább a varázslatot, de ekkor megjelenik Roberta.
- Yvonne! Minden oké? – kérdezi, és egy picit aggódik, ami így belegondolva érthető, hisz guggolok félig a víz felé fordulva, olyan, mintha rosszul lennék.
- Persze, minden oké! – mosolygok rá, és ha már itt van, gyorsan váltok vele pár szót. Beavatom abba, mit kéne mondania majd, amíg én a varázslatot csinálom, és mikor bólint, hogy felfogta, elindul kifelé a gyerekcsoport elé. Én visszatérek a békához, aki már kezd ébredezni, így megfogom a bal kezemmel, hogy ne tudjon elszökni, de figyelnem kell, mert elég kis termetű a béka, és könnyen kicsusszanhat a kezemből. A nyelvemre teszem az állat vérét, majd a kezembe veszem a pálcámat, és a breki szíve felé irányítom. Lelki szemeim előtt megjelenik egy csodaszép pillangó,minek szárnya a kék különböző árnyalataiban pompázik, szélei pedig feketével vannak keretezve.
- Animal mutacio! – mondom ki a varázsigét, és elismétlem párszor, a pálcámmal pedig plusz jelet rajzolok. Egy kis idő elteltével érzem, hogy valami meleg folyik le a számon, és mikor megkezdi útját a béka szíve felé, hogy ott beleivódjon a bőrébe. Pálcám a zsebembe kerül, de folyamatosan koncentrálok, nem vallhatok kudarcot, mert az ciki lenne számomra is, de a rezervátum számára is, hogy nem tud semmit felmutatni az óvodásoknak, akik elégedetlenül fognak távozni. Szóval folytatom a koncentrálást, és úgy számoltam, hogy mivel ez egy kis béka, és a pillangó se olyan nagy, ezért körülbelül 15 percre lesz szükségem a varázslat elvégzéséhez, de addig legalább majd Roberta elmondja a felvezető szöveget, amit kértem tőle. Fárasztó kicsit a varázslat, de kitartok, közben pedig hallom, hogy az óvodások megérkeztek. Szerencsére jól ki tudom zárni a külvilágot, így nem zavarnak meg a varázslásban, de hallom, ahogy Roberta belekezd.
- Üdvözlök mindenkit! Én Roberta vagyok, és itt dolgozom a rezervátumban állatgondozóként. Ma ti szerencsések lehettek, mert egy rendhagyó bemutatót láthattok Yvonne Ricci által, aki lebetegedett kollégámat helyettesíti. A varázslat, ahogy láthatjátok, még készülőben van, de addig is, had kérdezzem meg, várjátok már, hogy mit talált ki nektek Yvonne? – kérdezi kedvesen Roberta, mire a gyerekek hangos igenezésbe kezdenek, de nem hagyom, hogy ez megzavarjon, ennek ellenére aprót elmosolyodok.
- Nos, ez remek, hamarosan minden kiderül. Nos, melyikőtök szereti a békákat? – teszi fel a kérdést, és bár nem láthatom, de két fiúcska tette fel csak a kezét.
- Hát ez nem túl sok… és a pillangókat ki szereti? – erre már sokkal több a jelentkező, az összes lány, de még néhány fiú is felteszi a kis kacsóját.
- Nos, ez remek. Nem tudom mennyire látjátok, de Yvonne előtt egy béka van, ami át fog változni egy… találjátok ki mivé?- hagyja nyitva a témát a gondozó.
- Pillangóvááá! – kiabálják kórusban a kicsik, és tényleg nem is kell sokat várni, a 15 perc letelik a varázslat kezdete óta, és a béka átformálódik egy pillangóvá, én pedig óvatosan kinyújtom az ujjamat, hogy a lepke rászállhasson. Közelebb megyek a gyerekekhez, akiknek a szájuk is nyitva maradt a csodálkozástól.
- Gondolom sokan ismeritek a mesét, amiben a béka herceggé változik… hát sajnos herceget nem tudtam nektek varázsolni, de azért remélem a pillangó is megteszi nektek. – mosolygok, és megmutatom a gyerekeknek a lepkét, aki azonban megunja az ujjamon, és elrepül.
- Fájt a békának mikor átváltozott? – kérdezi az egyik kislány félénken.
- Nem, nem fájt neki. – rázom meg a fejem, mire megkönnyebbült mosoly ül ki az arcára.
- Nos gyerekek, egy tapssal köszönjük meg Yvonne-nak ezt a bemutatót! – mondja Roberta, mire a kicsik lelkes tapsolásba kezdenek, én pedig egészen elpirulok.
- Ugyan már, számomra is egy élmény volt. – legyintek, aztán Roberta tölti ki a maradék időt a meséléssel a rezervátumról, amit én is érdeklődve hallgatok, hisz nekem is ez az első alkalom, hogy itt vagyok. Miután a gyerekek elmentek, hogy megnézzék a többi állatott itt, Roberta odajön hozzám, és fülig ér a szája.
- Jaj elmondani nem tudom, milyen hálás vagyok a segítségedért! Látnod kellett volna a gyerekek arcát, mikor a béka egyszer csak átalakult egy pillangóvá. Oda voltak meg vissza az egésztől, szóval még egyszer köszönöm szépen! – hálálkodik, én pedig legyintek ismét.
- Ugyan, nincs mit. Legalább gyakoroltam kicsit ezt a varázslatot. – mosolygok, és tényleg nem várok el semmiféle ellenszolgáltatást, de Roberta emlékszik arra, mit ígért.
- Gyere velem az irodába, kitöltök neked egy bérletet, amivel bármikor ingyen bejöhetsz, ahogy megbeszéltük. – mondja, és a karomat megfogva elvezet az irodákhoz, ahol előveszi a bérletet, ráírja, hogy korlátlan számban ingyenes a belépés, rákerül a nevem, végül egy rezervátumos pecsét.
- Igazán nem kellett volna, de köszönöm szépen! Biztos vagyok benne, hogy még találkozunk! – köszönöm meg, és elteszem a papírt, hogy meglegyen.
- Mindenképp számítok rá, hogy még összefutunk! Köszönök még egyszer mindent! Viszont most lépnem kell, kezdődik az etetési idő, várnak az állatok, ha gondolod, és van kedved, gyere te is!- ajánlja fel Roberta, miközben már kilépünk újra a szabad levegőre.
- Köszi a lehetőséget, de inkább majd legközelebb, ez a varázslat kicsit lefárasztott, de a visszajövök, majd mindenképp kereslek ez ügyben. Szia! – köszönök el a lánytól, aki mosolyogva integet, aztán elindul az ellenkező irányba, én pedig a kijárat felé sétálok. Mindenképp terveztem még ide visszajönni, mert fantasztikus ez a hely, és így, hogy ingyenes belépőm van, még jobb, noha nem állok úgy anyagilag, hogy ne tudnám megengedni magamnak a gyakori látogatásokat a rezervátumba.
Vissza az elejére Go down
 
Magizoológia - Rezervátum
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» X Rezervátum

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Mysterio Feketemágus képző :: Seol sziget :: Iskolához tartozó területek-
Ugrás: