Félelmetes játszótér

* Ezt már szeretem...Egy ideje úgy áll a világ ahogy én akarom, legalábbis én így érzem, mivel semmi ökörség nem nyomaszt napok s talán hetek óta, szóval semmi okom az aggodalomra több szempontból sem, így hát megint önmagam lehetek száz százalékosan. Nem mintha eddig megjátszottam volna magam, de én azt szeretem ha minden frankó és semmi és senki nem árnyékolja be napjaimat. A tegnapi szakkörről lecsúsztam, igazából kedvem nem volt harcolni egy társammal sem, így más elfoglaltság után néztem, őszintén megvallva nem is hiszem, hogy ezt nekem találták ki de hát ezzel nincs is gond, nem kötelező én meg élek a lehetőséggel és nagy ívből elkerülöm ezt a különórának nevezhető kis összeröffenést. Ma viszont teljesen elememben vagyok így a délelőtt kisebbik részét edzéssel töltöttem ami még most is tart itt a játszótéren, hol Darkly-t leszámítva teljesen egyedül vagyok és a hinta rúdján húzóckodom fel, erősítve karjaimat. Kora délután van, mindenkinek akadt jobb dolga mint itt lődörögni így hát kihasználom a helyzetet és felhasználok minden tárgyat amit csak tudok. Egy egyszerű rövidnadrág van rajtam, felsőtestem mezítelen és enyhén csillogó az izzadtságtól, felsőm egy palack víz mellett pihen egy padon, hajam kissé kócos és a borosta is megviseli képemet, de nem akarok én senkinek sem a kedvére tenni azzal, hogy csodás ajkaim körül leberetválom férfiasságom egyik jelét, még a végén nem tudnának a kis csitrik ellenállni ajkaim tökéletességnek és rám vetik magukat. Annak meg nem lenne jó vége...*

* Itt kint a szabad levegőn most jól esik az edzés, valahogy a konditerem most túl zárt és büdös lett volna nekem, így nem bánom, hogy itt ér majd véget az edzésem. Futni ugyan nem szoktam de ma még erre is vetemedtem, azzal indítottam úgyhogy már csak a gyúrás van hátra. Mivel famulusom előttem fekszik a padnál így látom amint felemeli fejét és kíváncsian néz a hátam mögé, e mozdulat pedig arról árulkodik, hogy már nem vagyok egyedül. De nem fordulok meg, ki tudja, lehet csak áthaladóban van valaki de amikor megszólít az a bizonytalan hang úgy fejem felé fordítom miközben tovább folytatom az edzést.*
- Telitalálat.* felelem visszafordulva magam elé, ismerős a lány, mintha egyszer már beszéltünk volna, de az úgy emlékszem nem most volt így eltart kis ideig míg felidézem magamban az ő nevét.*
- Ha...nem tévedek akkor te pedig Hecate vagy.* pillantok rá egy pillantással végigmérve öltözetét és alakját egyben majd egy utolsó erőkifejtés és már el is eresztem a rudat így érkezem meg természetesen a földre.*
- Hát... mostanában nem mászkálsz a Deimons hálóba. Talán ezért. Köszi* törlöm meg homlokom alkarommal miközben kíváncsian méregetem a leányzót s átveszem a palackot minek kupakját le is csavarom.*
- Cseppet sem. Ha téged nem zavar hogy néha ezt azt csinálok akkor engem se zavarsz.* mosolyodom el kissé s meghúzom a vizet, mi már kezd a pisi hőmérsékletéhez hasonlítani így pár korty után inkább csak a fejemre öntöm. Az üres dobozt eldobom és mindkét kezemmel szétkenem a hajamból lecsöpögő vizet az arcomon végül a tincseimbe túrok.*
- Én megvagyok, azt várom mikor kapunk egy kis szünidőt, hogy leléphessek. Na és te? Hogy boldogulsz az itteni iskolai élettel?* lépek elé kissé hunyorítva olykor de ez is csak azért van mert az arcát tanulmányozom.*

* Csak akkor fordulok az illető felé kire famulusom is felfigyelt mikor megszólít, így pillantok hát a pöttöm lánykára kit jó pár hónappal ezelőtt láttam, így nem is sértő az számomra, hogy egy kis kételkedés érződik ki hangjából nevemet illetően hiszem ez kölcsönös.*
- Ezek szerint nincs még szükségem a Cavingtonra.* moslyodom el kissé ahogy viszont kérdezem az ő nevét majd végül elengedem kapaszkodásom tárgyát és előtte landolok a földön.*
- Hm vagy úgy... ezek szerint az első találkozásunk alkalmával elmaradt a mély benyomás.* mosolygok továbbra is, nem üt szíven az, hogy nem nem találkozok nap mint nap ezzel a lánnyal és ezzel bizonyára ő is így van, na de megnyugtatom arról, hogy nem zavar meg semmiben. Ahogy átveszem a vizespalackot s letekerem kupakját hallgatom szavait így mielőtt belekortyolnék a vízbe enyhén felvonom szemöldököm.*
- Másokkal mint akikkel akarnál?* teszem fel a kérdést s ezután történik az ivászat és az öntözés, miből a lány is kiveheti részét.*
- Hoppá..nem volt szándékos. Csak nem halsz bele a vízespólózáshoz meg kevés volt.* vigyorodom el s mi tagadás tényleg véletlen volt, nem mértem fel a köztünk lévő csekély távolságot, de remélhetőleg e miatt nem fog haragudni rám.*
- Amrre látok.* nevetek fel, hisz végtére is nekem mindegy lenne, csak lazulhassak már végre egy igazit.* - Igazából haza semmiképpen nem, inkább a nyaralni mennék párommal.* avatom be nagyjából terveimbe mik még nekem se tiszták, de majd alakul valahogy ez a nyár. Hogy ő miként van azt hamarosan megtudom, ahogy elnézem jól is érzi itt magát, de gondolkodásának tárgyára csak megvonom vállam.*
- Kisebb gondom is nagyobb annál minthogy azon agyaljak szétzúzzak e valakit vagy hogy engem tegyenek taccsra. Velem ott tuti nem fogsz találkozni, de neked sok sikert hozzá.* ez van, ezt kell szeretni de ő ettől még összemérheti erejét és tudását máséval, ha erre van szüksége hát tegye csak meg. Ahogy elkezd hintázni figyelem az arcát, bár megfejteni nem tudom mit is érezhet így csak megvonom vállam kérdésére.*
- Nem is illene az összképbe. Csak néztem, fejtegettem a mimikád de hát kevés vagyok én ehhez, kb. mint sz@rban a vitamin.* kicsit hátrálok mielőtt hasba rúgna vagy valami s ha már ő hintázik akkor én edzek tovább így dőlök előre egészen addig, míg nem fekvőtámaszba nem nyomom magam, tehát nem esek pofára, attól nem kell félni.*
- Na és miért nincs már okod felénk jönni? Nem jött össze Scott vagy mi?* pillantok fel rá tengerkék szemeimmel.* - Átvert?* emlékszem, hogy felőle kérdezgetett tehát nem vagyok annyira tompa mint sokan gondolnák, de hát jól is van ez így, okozok így meglepetéseket egyeseknek.*

* Fene se tudja már miként keveredtünk egészen idáig a beszélgetésben, de hát igen csak kitudjuk csavarni a másik szavait, így amikor arra kerül a szó, hogy miért nem jár már szobám felé s a válasz is megérkezik kicsit felnevet ahogy a fejem is megcsóválom.*
- Talán épp azért jöhettél volna, hogy ez az izomkolosszust a barátodnak tudd és hogy megismerd. Tudod ez csak úgy megy ha találkozunk párszor. De ezzel most összetörted a szívem.* kapok a mellkasom felé, még hogy csak miattam nem jön arra? Áh, ezek a lányok... összetörnek teljesen. Na de elég a mókából csak hülyültem így kérdezek vissza arra, hogy talán másokkal szívesebben találkozott e volna mint akikkel de erre is megjön a magyarázat mire csak bólintok majd jön a vizes téma s hát valljuk be pár csepptől nem halunk meg de az aggodalma mosolyt csal az arcomra ha eltűnt volna, bár kétlem.*
- Aranyos vagy, de nem fázok és egy kis nátha nem fog ki rajtam.* rendezem le ennyivel, nem vagyok én nyámnyila egészségileg sem szóval hiszem, hogy nem lesz itt gond. A nyárra van tervem de ahhoz az kéne, hogy szünet legyen már, de hogy az mikor lesz arról még fogalmam sincs.*
- Hm...körül vagy véve fiúkkal. Vonzod őket vagy mi?* vigyorodom el, hisz eddig lány szóba sem került s nem tudom vannak e neki egyáltalán lány barátai is. Ahogy a lány hintázni kezd úgy én fekvőtámaszozni s a párbaj is szóba kerül mivel kapcsolatban még talán egy bókot is kapok mire felnevetek nyomkodás közben.*
- Kössz, ezzel most jelentősen megnövelted az egómat de tudod én teszek erre az egészre. Csak úgy nem ragadok pálcát.* tudom, hogy gyakorlás kérdése az egész de akkor sem így hát inkább az annó bimbódzó kapcsolata felől érdeklődöm mi úgy hangzik, hogy nem virult ki.*
- Hát ez gáz...nem kellett volna közel engedned magadhoz ha tudtam, hogy nem akar semmi komolyat.* nyögöm jó pár kinyomás után, tudom mit beszélek, ezért volt olyan sok gondoom a lányokkal régebben, mert mindenki többet és többet akart.*
- Tudod ha valaki csak a kisujját nyújtja nem szabad az egész karra menni. Be kell érni azzal ami van.* tolom ki magam utoljára és állok fel végül, kezemet a nadrágomba törlöm s veszek pár mély levegőt, azért már fáradok ez érződik akadozó szavaimon is.*
- Na de senki vagyok neked, nincs jogom osztani az észt.* sétálok oda lazán a padhoz hol kezembe kapom fehér trikómat és beletörlöm izzadt arcom.*
- Megnyugtatlak előbb csókol meg egy dementor minthogy én egy párbajom kifeküdjek.* pillantok vigyorogva a lányra az ajánlatra pedig bólintok és közelebb lépek.*
- A helyzet az, hogy mani nélkül jöttem edzeni szóval az adósod leszek.Szóval ha nem ürítem ki a zsebed egy víz jól esne köszi.* állok meg előtte s talán kivehető szavaimból hogy nem kísérem el, nagylány már egy sarki boltot egyedül is keríteni tud én meg addig itt megvárom.
Ha visszajött akkor a padon találhat hol hanyatt dőlve fekszem, egyik karommal eltakarom a szemebe sütő napot a másikat lelógatom és Darkly fejét markolászom vele ki szólt amint megpillantja a visszatérő lányt így mikor az érkező léptek zaját hallom közeledni felülök és arrébb csúszok hogy helye legyen leülni ha akar.*
- Reméltem hogy nem rabolnak el a csúnya, gonosz bácsik. Még a végén lelkifurkám lett volna.* mosolyodom el s ha átadja nekem a vizet akkor megköszönöm és természetesen meghúzom mielőtt kiszáradok.*
- Szerinted necces az hogy itt ülök veled az üres játszótéren félmeztelenül és dumálgatunk? Te féltékeny lennél ha éppen erre járnál és a barátodat hasonló helyzetben találnád?* kérdezgetem, hisz kerültem már hasonló helyzetbe és hát nem akarok én állandóan magyarázkodni Faith-nek, de hát istenem....ahogy Hec a fiúkat vonzza én úgy a lányokat.*

* Látva a lány zavarát odalépek hozzá és kedvesen mutató és középső ujjam közé fogom piros pofija kis részét, nem csípem, inkább úgy ahogy a gyerekeknek szokták.*
- Gond egy száll se ne izálj már.* eresztem aztán el, hisz ez tényleg csak egy kedves gesztus lett volna nem több.* - Ezt a teóriát meg felejtsd el. Tudod a barátnőm és én ég és föld voltunk egymáshoz képest, mégis lassan egy éve nyúzzuk egymást.* mosolyodom el kedvesen, hisz nem látok külsőre semmi kivetni valót a lányban és már első találkozásunkkor is érzékeltem milyen szerény, visszafogott jellem. Na de szó se többet erről, jön a locsolás és a nyári tervek majd miközben ő hintázik én meg fekvőzök okoskodok neki egy sort, de úgy látszik most én értettem félre valamit.*
- Hát ha nem akart kapcsolatot...* próbálom menteni ami menthető hisz ez a három szó eléggé egyértelmű, na de nem tudhatok én mindent így sorrendet sem. Ahogy viszont hangja elhalkul úgy sóhajtok egyet felállás közben lépek közelebb hozzá, de azért tartva a tisztes távolságot mielőtt félreértené.*
- Ne butáskodj, mindenki megtalálja a maga lelki társát, másik felét...* felelem megnyugtatóan min magam is meglepődöm kissé.* - Na ne lógasd itt nekem az orrod mert a végén teljesen elnyálasodok és az a te hibád lesz.* vigyorodom el s talán érzékeli ő is hogy csak ugratom, de tény és való, hogy az utóbbi időben tudok olyat mondani min magam is meglepődök. Ahogy Hecate felajánlja a vizet úgy fogadom el ahogy még közelebb megyek hozzá de jelzem felé, hogy egy kanyim sincs, mi azért zavar, nem szeretem ha a lányok fizetnek nekem.*
- Azért majd visszaadom.* kiáltom utána, hisz ismerem magam, megtalálom a módját miként térítsem ezt vissza de addig is ledőlök a padra és sütkérezek picit, na nem mintha ez lenne a szándékom. Ahogy megérkezik örömmel konstalállom, hogy nem rabolták el s ahogy átveszem az is kiderül, hogy limonádét kaptam víz helyet.*
- Szerencsédre nincs kifogásom ellene.* tekerem le a kupakot és iszok a magaméból de aztán a lányét is kinyitom ki nem boldogul vele, így csak szabad kezemmel elkapom a kupakot és könnyedén lecsavarintom róla. Egy kérdést is intézek hozzá mire a válasz igen csak érdekelne s ahogy Hec meglepődik úgy én is.*
- Nem, ne menj dehogy.* marasztalom hisz nehogy már úgy legyen.* - Tudod azt senki nem tudja aki ránk pillant, hogy nem akarunk egymástól semmit de ez nem is lényeg. És most jól figyelj te lány.* emelem fel állát hogy a szemébe nézhessek.*
- Ne beszélj már magadról ilyen leereszkedően, mert kupán váglak komolyan...igaz nem ismerlek de az hogy elsős vagy és pöttömke mit számít? Ne így állj már hozzá a dolgokhoz.* engedem el és vágom kezem a combomra, így könyököm kissé el is tartom, az egyiket mindenképp hisz a másik oldalon ott van a támla.*
- Tudod csak azért kérdeztem mert nem vagyok elég megbízható azaz voltam de hát ez már csak az én hibám. Cseréltem a lányokat mint az alsógatyám de manapság ha sétálok egyel a főutcán...* húzom el képem de aztán sóhajtok és megrázom a fejem.* - Nem fontos, mindegy csak kíváncsi voltam a véleményedre. Beszéljünk másról.* ajánlom mert hát én is hülye vagyok, minek fecsegek itt ennek a lánynak olyan dolgokról mikhez nincs köze?*
- És merre tervezed az utazást? Vagy ez még nincs kiforrva? Tudom ajánlani Rio-t. F@szántos egy hely... van ott egy házunk is jobban mondva páromnak vettem ha kell elkérhetem a kulcsokat.* ajánlom mert hát hogy induljon egy barátság? Valamit valamiért, persze megértem ha ez neki így hirtelen sok, de én már ilyen vagyok, jóval közvetlenebb mint ő.*
- Extrém spotokkal hogy állsz? Van mit próbáltál?* érdeklődöm felőle, hogy jobban megismerhessem kedves, visszafogott lánynak tűnik, nem hiszem hogy Faith féltékeny lenne rá...sőt. Inkább lekezelő, hisz elsős s talán így nem piszkálja a csőrét ha vele lógok. Mert már lassan azt sem tudom kivel mit és merre hányt.*

* Sikerül túlszárnyalnunk a félreértést s egy bólintással jelzem, hogy akkor várni fogom majd, de az se kizárt, hogy én kopogtatok majd előbb ajtaján, ki tudja. A Scott féle problémát is áthidaljuk valahogy elértettem a dolgokat így hát már azt tudom mondani ami nagyon is valószínűnek tűnik számomra lévén, hogy én sem voltam más mint az a gyerek.*
- Azt hiszem tudjuk már mit nem akar.* jegyzem meg finoman hisz sok idő telt el ahogy azt szavaiból kiveszem. Na de ennek a búslakodásnak is véget kell vetni, nem csipázom ám a szomorú lányokat így hát olyat mondok mit még magam is megbánok és megpróbálom kicsit jobb kedvre deríteni hisz nekem is érdekem, bár tény és való hogy én hoztam fel a témát.*
- Itt leszek.* biztosítom róla miután van oly kedves, hogy meghív egy üveg vízre mi bár fityingekbe kerül mégis azért kiadás és hát ezt vissza fogom téríteni amit nem is vagyok rest megosztani vele. Mire visszaér a padon fekszem de amint közelebb ér felülök és helyet adok neki így ücsörgünk hát békésen egymással szemben s beszélgetünk továbbra is és a palackok is kinyitódnak általam.*
- Béka nőne a hasadban ennyitől.* bökök a pocakjára majd iszok és hát az a hülye dolog történik, hogy kérdezgetni kezdem a szituval kapcsolatban mi baromi ártatlan de hát vannak akik nem így vélik. Így süti le megint csak szemeit ez az aranyos kis lányka tényleg az ember szívébe férkőzik állandó pirulásával így hát állánál fogva felemelem buksiját hogy észhez térítsem már.*
- Kapard ki a föld alól ha kell mert rosszul állsz a dolgokhoz. Rád férne némi lazulás, nem kell mindent véresen komolyan venni. Ami pedig téged...* hajolok közelebb hozzá egészen a füléig ha nem ugrik fel ijedtében bár igyekszem ezt lassan csinálni és nem úgy feltüntetni mintha megakarnám csókolni.* - Jól nézel ki és nem aggódok.* mondok csak ennyit s már vissza is húzódok, még egy kacsintást is megejtek majd elkezdek beszélni olyan dolgokról miket jobb lenne felejtőssé tenni így hát másfelé terelem a témát.*
- Jól hangzik szóval mindent bele és majd a beszámolót sem felejtjük el...ugye?* ez egy újabb találkozást ígérne így hát kíváncsi vagyok a reakciójára de még mielőtt bármit is mondhatna a Rio-i lakást is felajánlom neki, hogy ha akarja szívesen átadom kölcsönbe a kulcsokat. A reakcióra elmosolyodom s megvonom a vállam mivel ez számomra természetes.*
- Van hova nyúlni tény és való. S mivel az a ház sokat jelentet kapcsolatunkba így hát megvettem Faith-nek. Szóval előtte még elkérem tőle a kulcsokat mert az övé.* nem mintha neki is szüksége lett volna rá hisz gazdagok mint állat, de azt a helyet mindenképpen a tulajdonunkba akartam tudni.*
- Nos ha kell most már tudod kihez kell fordulni. Csak nyugodtan, bármikor.* mosolyodom el kedvesen és akkor azt hiszem mára meg is vannak a jó cselekedeteim.*
- Biztos vagyok benne. De szórakozni, pihenni menj oda, van ott takarító ki eltüntesse a nyomokat.* kacsintok rá megint hisz ilyesmivel nem kell foglalkoznia ott. Az extrém sportokról is érdeklődöm felőle s hát kissé meglep hogy még semmit se próbált, de hát nem vagyunk egyformák.*
- Ez így is van...vonz a veszély, az izgalom és az adneralin. De még így is sok minden áll előttem és biztosra veszem, hogy mindent kipróbálok még ebben az életben. Ahogy majd te is...bármit elérhetsz csak akarni kell.* pillantok kékségeimmel a szintén kék szemekbe, bár őszintén szólva kétlem, hogy ő bármit megtenne amit csak akarna, úgy tűnik elvei vanak vagy szabályai nem is tudom, de hát kis bátortalan. A kis kirohanása elég rosszul érint s ez arcomon is meglátszik akár csak mélyülő hangomon.*
- Azt hittem jól elbeszélgetünk nem gondoltam volna, hogy unatkozol.* hát igen a sértődés az megvan ezt tagadni sem tudom, de ezen hamar túljutok felállok.*
- Menjünk. Ha neked feltétlenül csinálni kell valamit ahhoz, hogy ne uncsiz hát akkor belevághatlak párszor a vízbe.* húzom fel őt is és indulok el az erdő felé hova természetesen Darkly is követ.*
- Remélem a vízesés megfelel mrs. unalombetyár.* heccelem ezzel továbbra is miközben csak megyünk s megyünk, egészen addig míg nem elérjük a vízesést minek csobogó hangját már távolról hallani.*