Mysterio Feketemágus képző
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

Mysterio Feketemágus képző

Fórum alapú szerepjáték
 
KezdőlapLegutóbbi képekKeresésRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Legutóbbi témák
» Szobát szeretnék
Sonvagnion I_icon_minitimeby Sideris Valbraith 2016-04-04, 5:38 pm

» Mystral kikötője - A rév
Sonvagnion I_icon_minitimeby Wilhelm Jager 2014-08-14, 1:51 pm

» Mystral parkja
Sonvagnion I_icon_minitimeby Sophia Winterfors 2014-08-10, 12:43 am

» Karakterkép igénylés
Sonvagnion I_icon_minitimeby Annabella Cullins 2014-07-31, 12:39 pm

» Az életre kelt szoba
Sonvagnion I_icon_minitimeby Fekete Ambrus 2014-07-25, 2:42 pm

Vezetőség
Ki van itt?
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (35 fő) 2024-02-02, 10:49 am-kor volt itt.
Másik oldalunk

 

 Sonvagnion

Go down 
SzerzőÜzenet
Nil Moriarty
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
Nil Moriarty


Sonvagnion Kemkepzo
Hozzászólások száma : 1442
Csatlakozás : 2010. Feb. 09.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

Sonvagnion Empty
TémanyitásTárgy: Sonvagnion   Sonvagnion I_icon_minitime2013-02-24, 11:14 pm

//Leírás majd ha kitalálom//
Vissza az elejére Go down
Nil Moriarty
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
Nil Moriarty


Sonvagnion Kemkepzo
Hozzászólások száma : 1442
Csatlakozás : 2010. Feb. 09.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

Sonvagnion Empty
TémanyitásTárgy: Re: Sonvagnion   Sonvagnion I_icon_minitime2013-02-24, 11:21 pm


//Egyetemista spirituális órai házi - Energialökés, Nil Moriartynak 3.hsz//


*Kényszerű itt létem alatt, azt hiszem teljesen felkészültem a mai feladatomra, ami egyben az utolsó is. Nem mintha nem tetszene Francia hon, de ha lehet inkább kikapcsolódni jönnék ide, mintsem dolgozni. Miután felkészültem, el is hagyom a szállodát, ahol megszálltam, majd egy sötét sikátorból már tova is hopponálok, méghozzá egészen odáig, ahová az útbaigazítást kaptam, a leányzótól, akiből kínzások árán törtek csak elő az információk. Kevés dolgot mondott ahhoz képest, hogy mekkora fájdalmat vállalt be miatta, de hát ezen már had ne keseregjek. Mikor lábam ismét szilárd talajon van, immáron Sonvagnion, mellett nem sokkal, tekintetemet körbe vezetve ki is szúrom a tavakat. Az elmúlt egy napot térképek nézegetésével, tanulmányozásával töltöttem, így azt hiszem mondhatom, hogy elég jó lett a helyismeretem.*
~Ideje munkához látni, egy főhadiszállás, csak észre vehető…~*sóhajtok fel, és lassú kocogással el is indulok az egyébként szép tóvidék felé. A terület egyébként eléggé vadregényes, tele van erdőkkel, és kisebb nagyobb domborzati elemekkel, mint például éles sziklákkal ellátott magas hegyekkel, amik egyébként a tó csoport északi végletét határolják. Úgy tűnik tapasztalt hegymászó lehet csak aki oda felmerészkedik, azt pedig kétlem hogy azon túl lenne. A többi oldalról viszont elég jól belátható síkság veszi körül a területet, épületnek azonban még csak nyomát sem látom.*
-Rohadt életbe… átvert volna?*morgok, miközben szemeimmel, a hegyvonulatot figyelem, s bár éppen csak hogy nem kerüli el a figyelmemet, mégis csak észre veszek egy fura bemélyedést. Jó magasan van, viszont az a kinyúlás egyáltalán nem tűnik odavalónak. Olyasmi lehet mint egy mesterséges terasz. Lehet jobb lenne utána nézni, elvégre a kiscsaj is barlangot mondott. Talán ez lenne az a bizonyos „verem?” Találó név valójában. Egy pillanat múlva már ismételten hopponálok, és nemsokára a teraszon érek földet, jó pár méterrel feljebb, s mivelhogy vagyok olyan szertelen, hogy még el is nézzek, egy pillanatra meg is szédülök.*
-Hű az annyát, ha innen lezúgnék számolhatnám a másodperceket míg leérek….*suttogom magam elé, ám ekkor közeledő léptek zajára leszek figyelmes, amik a barlang bejárata mögül érkeznek. Rohadt életbe, azt hiszem sikeresen egy őrposztra hopponáltam. Nem várok sokat, azt hiszem ideje feljebb menni, méghozzá azelőtt, hogy ezek közelebb érnének, mert bár hangból ítélve még messze vannak, gyanítom ez nem sokáig marad így. Pálcámmal a lábaim elé mutatva kavargatni is kezdem az óra járásával megegyezően, miközben kimondom az igét. *
-Nimbus involatus.*Hangzik el tőlem, az a bizonyos varázsige, aminek hatására nemsokára meg is jelenik a légörvény, én pedig sikeresen fel is szállítom magamat vele a párkány fölé. Nem sokáig távolodtam el, most úgy két méterrel fölöttük készülök meglapulni.*
-Immotus.*mondom ki hallkan, azonban mivel a szikla rész csuszamlós, így a földre érés sem a legkönnyebb feladat, ennek köszönhetően szépen el is hasalok a sziklán, s csak a szerencsén múlt hogy fél kézzel megtudok kapaszkodni, egy kiálló sziklarészben.*
~Hú bakter…~*csóválom meg a fejemet, hiszen csak magamat korholhatom le ezért a hülyeségért, visziont ahogy hallom, az őrség közben megérkezett a „kilátóhoz”.*
-Te nem hallottad?*kérdezi egy fiatalabb hang, kissé gyanakvóan. Fenébe , meglehet hogy mégse lesz olyan egyszerű észrevétlen bejutni?*
-Mit?*kérdezi egy másik, jóval idősebb fickó hangja, akit most jelen helyzetem miatt nem látok, azonban hallani igencsak tisztán hallok.*
-Ezt a hangot? Nem tudom, mintha a kövek ropogtak volna meg… Fura..*Ez után síri csend következik, én pedig még a lélegzetemet is vissza folytatva kapaszkodok, ügyelve rá, hogy ne nagyon mocorogjak, és verjek le ismételten köveket.*
-Nincs itt semmi kölyök…Biztosan csak pár madár lehetett, ide amúgy se gondolná senki, hogy feljöjjön, és ha igen most mit gondolsz hova bújhatott volna? Nincs itt semmi…*hallom az idősebb férfi hangját, mely nagyon is megvan győzve önmaga igazáról. Szerencsém van, hogy néhányan ilyen magabiztosak. Bizonyára körbe néztek de szerencsémre nem néztek eléggé felfelé.*
-A frászt hozza rám ez a hely… Mi a fenének kellett ide csődítenie minket is, ha már van egy fél magánhadserege?*horkan fel a fiatalabb hang, a másik azonban szinte azonnal választ ad rá, igencsak lekorholva őt.*
-Ahhoz neked semmi közöd fiam. Te még új vagy, szóval legyél annyival megelégedve, hogy nem sokáig leszünk itt, két napnál nem tovább, addigra mindenki megkapja a maga parancsát, és elintézzük azt az öreg fószert bárhol is bújkál. Most pedig elmegyek le vacsorázni, három óra múlva váltalak. Addig ha megtennéd, ne sz*rjál be minden zajra…*Horkan fel, s ahogy hallom távolodni is kezd. A másikkal viszont nem tudom , hogy mi van, ahogy hallom valaki lépked alattam, de nem igazán akar távolodni. Fene essen ezekbe a fiatal túlbuzgó kis tetvekbe. Állandóan bizonyítani akarnak, ennek köszönhetően már sejtem, a kijutás se lesz sokkal egyszerűbb mint bemenni, mivel ahogy látom csak egy kijárat van, ami a bejárat is egyben. Főleg ha észrevétlen akarok maradni, márpedig az jó lenne. Lévén ha lehet nem biztos hogy egy fél hadsereggel fel akarnám venni a harcot. Az vígasztal, hogy legalább az itt eltöltött kényelmetlen percek nem telltek hiába, hiszen egy: Nem vettek észer, kettő: Megtudtam, hogy ezek a tetvek két nap múlva készülnek el a tervvel, gondolom utána támadnak, ennek azonban biztosnak kell lennie, tehát még nem fordulhatok vissza.*
~Na jó, most vagy soha~*veszek egy nagy levegőt, a következő pillanatban pedig engedve a fogáson csúszni is kezdek. A szikla szélét megfogva pedig immáron lógaszkodva tűnök fel a perem felett, tekintetemmel azonnal körbe nézve.*
~Tiszta, ezaz~*engedem el a szikla peremét, ennek köszönhetően szépen le is pottyanok oda ahonnan nemrégen felrepütem. Nem éppen a legszebb földet érés, de nem vagyok kényes, hogy mindent varázslattal oldjak meg. Ideje lenne sietni, így iramodok meg a barlang sötét, és nyitott bejárata felé, hirtelen meleg szél csapja meg az arcomat, érzem hogy a izzadságcseppek, csorognak végig az arcomon.*
~Mi ez valami kazán??~*kérdezem magamtól, amikor hirtelen egy villanást látok magam előtt a sötétben, s valami nagyon kellemetlent érzek. Hirtelen fájdalom nyilal a melkasomba, s lenézve már meg is értem miért. Három szép nagy vágás ékeskedik rajta.*
-Szóval te voltál a kis hangoskodó, bezzeg Frank, szerint madarak…*hallom magam előtt a morgást, mely egyre közelít, s egy fiatal fiút pillantok meg.*
~A kisdiák..~*torzul el egy pillanatra az arcom, miközben figyelem, hogy közelebb jön. Testalkatra elég erős, úgy másfélszer olyan széles mint én, viszont ahogy látom az agya helyett fűrészpor van. Lehet jobban tette volna ha azonnal megöl, ugyanis a rántás pillanatában tekintetemet az övébe szegezem, s szuggesztióval próbálok parancsolni neki.*
-Engedj el , és egy szót se szólj. Maradj csendben még ha az életed is múlik rajta..*Mondom neki parancsolva, ám nem várom meg, hogy bármit reagáljon. Nekem bőven elég az hogy tudjam, sikerült, hogy kezei hirtelen pattannak szét, s szemein látom , hogy nem igazán érti a dolgokat. A következő pillanatban, azonban már ki is oldalazok mellőle, s pálcámat a mellkasához nyomva már ki is mondok egy igeét.*
-Avada Kedavra.*mondom ki parancsolóan az igét, melynek köszönhetően az átok hamar kioltja szegény szerencsétlen életét.*
-Fenének kellett neked tovább szaglászni..*húzom el a számat, miközben pszichokinézissel emelem fel a testet, s a barlang szájához irányítva ki is vágom a mélybe. Ezzel megvolnánk, nem szívesen öltem meg, de nincs más választásom, azt viszont már tudom, hogy bent nehezebb dolgom lesz. Ha nem akarok mészárszéket csinálni oda bent, ideje lenne jobban elrejtőzni. A sebemet is el kéne látni, erre most a leggyorsabb módszert vetem be, ami nem más mint a magnetizáció. Ahogy látom bent a fáklyák fényén kívül nem sok minden világít, így az árnyak a segítségemre lehetnek. Szerencsére van nálam egy ólom tű. Éppen az ilyen esetekre tartogattam, ezzel most bal kezfejemre az alfát vésem fel, jobbra pedig az omegát. Ha a vérzés eláll, nemsokára bele is olvadok a homályba, s ezzel egyidőben már indulok is, beljebb a barlangba. A fényviszonyok még mindig velem vannak, ám amit látok, az még az én képzeletemet is felül múlja. A hegy szintekre van osztva, mindenhova folyosókkal lehet eljutni, legalul pedig óriási fényesség látszik, mintha valami fém öntöde lenne oda bent. Azaz az arany és ezüstrudakból, amik egyébként fogaskerekek álltal meghajtott, szalagon mennek már kitalálom, hogy ide bent egy pénzverde lehet. Kíváncsi vagyok mennyire nézi ezt jó szemmel bármelyik minisztérium, hiszen saját pénzverdét felállítani, tudtommal illegális.És látva alul az igencsak számos örséget, gondolom védhetik is rendesen. Sebaj, nem ezért vagyok itt, és ha egy mód van rá nem is kívánok mindent átnézni, így aztán lefele indulok meg, egy vastag fémlépcsőn, ami egy másik folyosóra nyúlik, pontosan kelet felé. Ide bent nem látok akkora örséget, pontosan még egy embert sem, csupán csak félsötét fáklyákkal enyhén világított folyosókat. Talán mindegyik őr zabál, ha így van, nem kell aggódjak. Ám miközben ezen gondolkozok, ismételten egy páros hangot hallok, amik a folyosó előttem lévő kanyarulatából érkeznek.*
-Unalmas egy hely nem igaz? Már egy hete semmit sem csinálunk, csak őrködünk, és őrködünk..*mormogja az egyik, a másik öblösebb hanggal nevet fel. Szerencsém hogy az árnyjárást használom, így én egyenlőre észrevétlen maradok, bár jobbnak tartom, hogy egy falhoz lapulva hallgassam ki a beszélgetést. Addig úgy is csendben kell maradnom, míg ezek el nem mennek, telljen hasznosan az idő.*
-Meglehet, hogy most így van, de amint a főnök össze hívja a fejvadászokat, eligazításra nemsokára mi is mehetünk el. Csak össze pakolunk, és megyünk vissza a kastélyba. A z eligazítás pedig, bő fél óra múlva kezdetét is veszi. Apropó nekem sietnem kéne egy üzenetet kell átadjak a főnöknek.*Vált át sietősbe a férfi hangja, s lépteiből hallom, hogy futásra gyorsul fel. Én se várok tovább, hanem gyorsan szétnézve keresem meg alakját, s amilyen hallkan csak lehet én is utána eredek. A másik válaszát még elhalóban hallom, de ő most nem számít. Csak itt fog örködni, ez a fickó azonban oda vezethet, ahhoz a bizonyos főnöknek a szobájához is, kinek kiléte, hála Jessicanak már előttem sem titok. Igazából az útvonalati s nehéz megjegyezni, a folyosó végén lefelé haladunk, majd nyugati irányban ismételten rátérünk egy másik immáron keskenyebb folyosóra, ahonnan egy lépcső jó pár száz fokig lefelé vezet. Kíváncsi vagyok mit szed ez a tag, de hogy nem cigizik az tuti fix, mert én már fulladok lassan. Azért tartom a távolságot, hogy ne halljon meg. Lehet láthatatlan vagyok legalábbis még, de hallani még meghallhat. Egy idő után azonban lassít, s ekkor veszemészre, hogy egy csarnokban vagyunk, ahonnan három ajtó nyílik. Az őr a bal szélső felé veszi az irányt, ahová bekopogva nemsokára meg is jelenik a Főnök, alias Patrick Ludlow a szemétláda, akivel egyszerűbben járnék, ha itt és most megölném. A fickó tolószékben van, láthatólag egyik lába se mozog, illetve a bal keze is feltűnően mozdulatlan, a székre különös szerkezetek vannak rákötve, piros, és zőld katéterek , amikben valami nagyon fura zöld folyadék van. A fickó arcának egy része szinte teljesen szét van égve, haja hiányos. Nehezen állapítaná meg egy hozzá nem értő szem, hogy ez a fickó még csak nem is öreg. Nem mondom, ha engem így helyben hagynának, lehet én is ki akarnám nyiratni azt aki ezt tette velem.*
-Miaz…?*kérdezi félig meddig artikulátlan hangon, miközben fejét felfelé irányítja a tisztje felé. Én eközben valamivel hátrébb, a lépcső kanyarból kikandikálva követem az eseményeket.*
-Főnök.. Azt mondta értesítsem ha megérkeztek, a fejvadászok. Pár perc és itt vannak, azt hiszem ideje lenne..*kezd bele bátortalanul, de a másik csak simán belevág a szavába.*
-Persze John, készen állok. Már sok éve várok erre a percre, most pedig segíts bemennem az eligazítóba..*krákogja, s a fickó a tolószék végét tolva betolja őt a következő terembe. Ahogy hallom épp jókor ugyanis ahonnan nemrég lejöttünk ismételten hangok szűrődnek méghozzá sok. Csendesek, de sokan vannak, katonás fegyelmezett lépteket hallok, s mivel nem vagyok tisztába vele, hogy ez a varázslat az ő szemük elől is elrejt jó lenne felszívódni.*
~Ideje lenne körbe nézni a szobájába..~*nézek elgondolkodóan az ajtó irányba, melyhez pár pillanattal később oda is surranok, s mivel a bejáratot nem zárták be, így belépve rajta, máris a főnök szobájába találom magamat. Elég kicsi, egy kandallóból áll, illetve jó néhány irat tartóból, és egy hatalmas kőrisfából készült asztalból, a terem vége pedig egy még kisebb helyre, a hálószobába vezet. A falat azonban nem díszek, vagy más egyébb borítja, hanem újság kivágások, fényképek, mintha valami pszichopata szobájába csöppentem volna. A képek személye pedig nem más mint Kärlaw professzor, kinek úgy tűnik az egész további életét nyomon követte.*
-Te jó ég… Ennek a megalomániás baromnak tényleg a mániájává vállt a professzor…*lépek közelebb, s olvasok bele pár újság kivágásb.*
-„Tragikus baleset a Vorunia Mágusképzőbe .Kirúgták a párbajtan tanárt.. Ki hibázott?”*olvasom fel halkan az írottakat, de ahogy látom a cikknek még nincs vége.*
- A tragikus baleset kiváltó oka a terem védő felszereltségének hiánya. Egy elhibázott varázslat folytán, robbanás következett be, aminek négy könnyebben sérült diák látta kárát. Az ötödiket életveszélyes sérülésekkel ápolják. Felmentették a professzort…*fejezem be végül, majd komor arccal, ezeket a kivágásokat le is tépkedem a falról, s a belső zsebembe rejtem el, hiszen indoknak ez tökéletesen megfelel. Tehát ez egy bosszú hadjárat, s még csak most jön a java. Kétlem, hogy ez a fickó, ha van rá esélye abba hagyná a dolgot, s elnézve a külsejét, már tudom azt is, hogy nem épp elmével állok szembe. Erről azonban még ráérek később is gondolkodni, most inkább a fiókokat kutatom át, s az irattározó szekrényeket, ahonnan jó adag papírt terítek szét az asztalon.*
-Nézzük csak, Áh ez lesz az… Judy Corlow, Memphis Evans, Vlad Gorgeous, Norman Barrow… Mik ezek a borítékok?*nem teketóriázok sokat, felbontom az egyiket, s remélve, hogy nem jön be senki, gyorsan végig is futtatom rajta a pillantásomat. Egy hasonlóság van a borítékokon, mégpedig az hogy mindegyiket Svédországba címezték, micsoda véletlen*
- Az alábbi információkkal küldöm a Célpont Kärlaw Jörgenstrom adatait. Munkahely: Durmstrang mágusképző. Lakóhely, Kalet Norvégia, Harstad. 1 lánya, 2 unokája van. A Felesége 10 évvel ezelőtt meghalt. Aki megöli, 200 ezer ezüst a jutalma, ha a családját megöli a jutalom a megölt felek számának többszörösére duzzad. Aki elhozza a fejét plussz egy milliót kap. A jutalmat több fele elosztani tilos, illetve ha valami kitudódik, s a munkaadóról információt fecsegtek el, először a családotokat, aztán titeket fogunk megölni
Meleg üdvözlettel Patric Ludlow”… Ejha, a szemét mocskos gazember, így már érthető minden..*mondom ki igencsak csodálkozva. Így már nem meglepő hogy többen is a professzor fejére pályáznak. Ennyi pénzért lehet még én is bevállalnám a dolgot. A levelek is a zsebembe kerülnek, azt hiszem egyre közelebb kerülök a megoldáshoz. Az íróasztal fiókjában pedig megtalálom a fejvadászok listáját is. A levél amit kaptak hasonló, bár kissé konzervatívabb kevesebb fenyegetőzéssel, illetve a jutalom duplája. Durva, hogy milyen pénzösszegeket ajánl fel, de azt hiszem most már értem, miért van a pince szinten egy egész pénzkiverde. Ebből nem lehet túlságosan nehéz fedezni a költségeket. A fejvadászokról egyébként kiderült a nevük, a képük, és bűnlajstromuk is. Ahogy látom mindegyik börtönjárt fazon ahogy illik, és minimum egy megerőszakolós kínzós gyilkosság szárad a lekükön. Miután az információk megvannak, s többet nem találok az ajtó fele veszem az irányt…*
-Lehet meg kéne tudni, hogy pontosan mikor akarnak támadni…*húzom el a számat, de tudom hogy ez mivel jár. Be kéne lopakodjak, a tanácskozásra, hát nem tudom mennyire van hozzá kedvem. AZ ajtót kitárva azonban meglepetten veszem észre hogy bizony fény árasztja el a szobát, erősebb mint mikor lejöttem, s a járatokból érkező szintén erős fényből ítélve gyanítom így lehet most mindenhol.*
-Nesze neked árnyjárás..*morgom, miközben vissza húzódok a szobába, s Xekkel áthúzom a jeleket a kézfejemen. Tudom hogy így még ki se fogok jutni, ám maradt még némi ötletem, ami nem más mint a nekroportál. Bár nem terveztem az inflatusos varázslat bevetését, de nincs más választásom. Így vágom meg a kezemet, végül pedig a magasba emelve, lassan el is kezdem leengedni, miközben kimondom az igét magamban.*
~ Portus Morsus~*mondom ki, s amint megnyitom a portált, már át is lépek rajta. Érzem, hogy gyengülök, tehát ennél többet nem igen fogok ma tenni, így is már szinte minden bizonyíték a kezemben van, hiszen az összes levelet a férfi személyes aláírásával közöl, láttam a pénzverdét, és még a fejvadászok, illetve diákok neve is megvan, nem beszélve az indítékokról. Már csak pár apró információra lesz szükségem, így suhanok át a falakon, a tanácsterembe, melynek mivel láttam betolni oda a fickót tudom hol a helye. Egy nagyobb teremről van szó, melyet székekkel ültettek körbe, középen pedig egy pulpitus áll, ahol a tolószékes Patric éppen osztja még mindig az igét, felettébb nagy bele éléssel. Kár hogy az elejét nem hallottam.*
-És ha valaki megöli, és elhozza nekem a testét két millió lesz a jutalma. Én mindenkit megfizetek aki becsületes munkát végez, azonban bizonyítékokat akarok, hogy az a vénség kilehelte a lelkét. Azt akarom hogy szenvedjen, hogy élje át a fájdalmat. A ti emlékeitekből akarom első kézből átélni, hogy kívánja a halált amiért ezt tette velem. Ne öljétek meg gyorsan, szenvedni akarom látni..*ordítja, láthatólag már az a maradék húscafat amit az arcának nevezünk is kivörösödik. Végül hangosan szuszogva dől vissza a tolószékébe, szinte karmolászva karmaival annak támláját. Én a pulpitustól jobbra hallgatom a dolgokat, szinte első sorból figyelhetem meg, azt ahogy hogy ez az idióta felrobban mérgébe.*
~Gyerünk beszélj már te seggfej, mond meg mikorra tervezitek~*mondom magamba már unottan, de a következő szavakat hallva, kezdem úgy érezni, hogy teljesül a kívánságom.*
-A kémeim szerint most a Norvégiai otthonában tartózkodik. Hazament látogatóba a családjához… Az akció pontosan 26 óra múlva veszi kezdetét, aki előbb oda ér, azé a főnyeremény.. Most pedig menjetek és készüljetek fel. Meglehet az öreg sejthet valamit, ki tudja nem állított e csapdát a háza körül*morogja, ám nekem ennyi bőven elég, így fordulva meg suhanok ki a teremből, sőt az egész szintről, mígnem elérem azt a pontot a barlang bejáratát, ahová felhopponáltam mikor ide értem. Szerencsére új őr nem jött ide, tehát nyugodtan kiléphetek a valós síkra. Kezeimet magasba emelve, lassan leeresztem, s ki is mondom a varázsigét.*
~ Portus Morsus~*mondom ki, majd kilépve , egy pillanatra mély levegőt veszek, s a távolis sötétséget kezdem páztázni, miközben agyam csak úgy kattog a sok gondolkodástól.*
-Egy rakás fejvadász, és 26 óra múlva támadnak. Pompás, Mr Kärlaw tuti nem számítana ekkora erejű támadásra, még tökéletes is lenne a terv, ha nem húznám keresztbe. Bocs Patric…*mondom egy félmosollyal, a sötétségbe, a következő pillanatban pedig már hopponálva utazok vissza a Mysterioba, pontosan a kikötőbe, ahol nem várok tovább, hanem a megszerzett iratokkal, illetve az információkkal, amiket összegyűjtöttem elindulok Sideris szobája felé , hogy átadjam azokat.*


Vissza az elejére Go down
 
Sonvagnion
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Mysterio Feketemágus képző :: Külföld :: Franciaország-
Ugrás: