Mysterio Feketemágus képző

Fórum alapú szerepjáték
 
HomePortalCalendarGy.I.K.KeresésRegisztrációBelépés
Keresés
 
 

Display results as :
 
Rechercher Advanced Search
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Keywords
Vezetőség
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Ki van itt?
Összesen 0 felhasználó van jelen :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 0 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (22 fő) Pént. Jún. 29 2012, 19:26-kor volt itt.
Augusztus 2018
Hétf.KeddSzer.Csüt.Pént.Szomb.Vas.
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  
CalendarCalendar
Statistics
Összesen 789 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Perselus Piton

Jelenleg összesen 167013 hozzászólás olvasható. in 1079 subjects
Másik oldalunk
Top posting users this week

Share | 
 

 Párizs

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10  Next
SzerzőÜzenet
Nathaniel Cornwlade
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Akaratos vérfarkas
Hozzászólások száma : 1832
Csatlakozás : 2010. Jan. 01.
Kor : 25
Üzenet : Bizton állíthatom, hogy valóban létezik újbóli élet, az élet a halálból ered, és a halottak lelke tovább él.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Párizs   Hétf. Nov. 29 2010, 00:07

*Mivel oly nagyon fáj mindenem, egyszerűen képtelen vagyok másra koncentrálni, csupán csak a hideget érzem. Az iskolában jobb idő volt, de itt a fal is hűvös és néhány helyen a havat is látni vélem. Kissé vacogok, miközben megnézem a kezem, de az nem néz ki valami jól, nagyon nem. És hogy miért jöttem éppen Franciaországba? Kiskoromba, még a szüleimmel megfordultunk itt párszor, szerettem ezt a helyet és talán Charles itt nem keres, legalábbis nem elsősorban. Amikor viszont hangokat hallok, csupán csak előveszem a pálcám és bár kezem kissé remeg a fájdalomtól, megpróbálom rá irányítani. A hang és a külső viszont ismerős, így rögtön leeresztem azt, majd sóhajtok egyet.*
- Mr. Fenris... *kezdem meglepetten, majd a kérdéseket hallva csak nyelek egy aprót.*
- Elhoppanáltam, a Mysterioból... Charles... vele harcoltam. Épphogy meg tudtam menekülni. Önt keresi de... de most már sebezhető és... és gyengébb. *fut át arcomon egy aprócska mosoly, hiszen bízom benne, ahogy annak idején Demien is bízott benne.*
- Én szívesen elmesélek mindent, de... itt nem lenne biztonságos. *nézek körbe és lassan megpróbálok felállni, bár folyamatosan a falnak dőlök. Elteszem a pálcám, majd egészséges kezemmel a hasamon lévő sebekre teszem, próbálva rányomni maradék felsőmet, mely így is kevés, de talán valamennyi vért fel tudok vele itatni. És hogy miért nem kérek segítséget? Az nem én lennék...*
- De előbb szereznem kell egy muglit. Szükségem van az életerejére, hogy meggyógyuljak. *természetesen az életelszívásra gondolok, amit még simán túlél, de én jobban leszek tőle. Nem tudom, hogy Luciusnak milyen ereje van, de ahogy eddig is csak magamra támaszkodhattam, most is azt fogom tenni.*

_________________
Famulusa: Eyolf
Pálcája
Vissza az elejére Go down
Lucius Benedict Fenris
Magiszter
Magiszter
avatar

Hozzászólások száma : 16256
Csatlakozás : 2010. Mar. 05.
Tartózkodási hely : Északi főtorony

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Magiszter
Évfolyam: -

TémanyitásTárgy: Re: Párizs   Hétf. Nov. 29 2010, 00:26

*A férfi a mai utazás során egy nagyon meglepő dolgot vesz észre. Megérzi Nath szagát. Miatta lett vérfarkas, már csak ezért is érzi, na meg a vérfarkasok azért meg is érzik egymás jelenlétét, még ha nem is mindegyik tudja, hogy pontosan mit is érez. Lucius követi a szagot, így el is jut egy sötét, szűk sikátorba. Itt még óvatosabbnak kell lennie, hisz kevés a hely, be lehet keríteni, vagy épp elzárni az útját. De úgy érzi, most mégsincs ilyen veszély, így végig is sétál a sikátoron egészen addig, míg rá nem lel a súlyosan sebzett fiúra. Nem érti, mit keres itt, ráadásul éppen most, amikor ő is itt jár, így eleinte csak kérdezősködni kezd. Ahogy viszont hallgatja a srác szavait, elképedés jelenik meg arcán.*
-Charlessal harcoltál? Megőrültél? Meg akarsz halni? Ketten nem tudtuk legyőzni Ms. Valbraithel, akkor mit akartál te egyedül? *túlzottan nem ismeri a srácot, azt viszont már sikerült megállapítania, hogy mindig is forrófejű, önfejű gyerek volt. Lucius szemei kissé össze is szűkülnek, hisz fel se tudja fogni, hogy jutott eszébe Nathnek szembeszállni Charlessal, de ahogy tovább beszél, fejét kicsit hátrahúzza.*
-Miket beszélsz? *kérdi, hisz az lehetetlen, hogy ez a srác legyengítse azt a férfit. Sokkal kisebb az ereje, mint a magisztereknek külön-külön, s nekik sem sikerült még együtt sem legyengíteni. Ahogy viszont a srác tovább beszél, Lucius csak elhúzza a száját.*
-Igen, ez igaz. Nem biztonságos ez a hely. Ráadásul lehet, hogy le is tudja követni, hogy hova hoppanáltál és utánad jön. *helyesel a férfi, majd ahogy látja, hogy Nath szenved a felkeléssel, aztán a szavait is hallja, finoman visszatolja a földre.*
-Ülj vissza, így sehova se tudsz menni. Mindjárt segítek. *ha a srác engedelmeskedik, ha nem, Lucius a mellkasára helyezi tenyerét, kissé meg is nyomva, hogy biztosan ülve maradjon a srác, majd koncentrálni kezd, hogy belekezdjen a gyógyításba. Elég rossz állapotban van a srác, így eltart egy ideig, míg tűrhető állapotba hozza Lucius. A vérzés eláll, s a sérülések is javulnak valamelyest, de még közel sem tökéletes.*
-Sajnálom, de most csak ennyire van idő. Ha valóban követett Charles, bármikor itt lehet. A hoppanálást így már kibírod, majd máshol folytatjuk a gyógyítást. Kapaszkodj! *adja ki a férfi az utasítást, majd már utaznak is, nem máshová, mint Cracoba. Egyenlőre nem biztos még benne Lucius, hogy tényleg megbízhat a fiúban, de nélküle úgysem tudja elhagyni a várost, így ha idő közben kiderül, hogy csak csapda volt, ott helyben végez a fiúval.*

_________________


Ahhoz, hogy legyőzd a félelmed, rá kell ébredned, hogy nincs menekvés attól, amitől rettegsz. Fel kell szívnod önmagadba. Élj vele! Ízleld meg! Értsd meg! És kerekedj felül rajta!
Vissza az elejére Go down
http://filminfo.weboldala.net/
Nathaniel Cornwlade
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Akaratos vérfarkas
Hozzászólások száma : 1832
Csatlakozás : 2010. Jan. 01.
Kor : 25
Üzenet : Bizton állíthatom, hogy valóban létezik újbóli élet, az élet a halálból ered, és a halottak lelke tovább él.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Párizs   Hétf. Nov. 29 2010, 00:34

*Ahogy megérzem a furcsa szagot, mely ismerős, de még nem tudom behatárolni, nemsokára meg is jelenik előttem Lucius. Meglepő ez a találkozás, de nagyon is jó, így rögtön tudatom is vele, hogy hol voltam, illetve, hogy mit tettem. Amikor viszont hallom a kérdést, csak lassan megcsóválom a fejem.*
- Nem meghalni mentem oda... muszáj volt, Demien miatt. Elmesélek mindent, de a lényeg, hogy most már nem halhatatlan, meg lehet ölni. *próbálom kinyőgni, de minden szó fáj, mely elhagyja ajkam. Majd talán egy kicsit később mindent tudathatok Luciussal, de ez tényleg nem ilyen egyszerű. Így hát meg is jegyzem, hogy ez a hely nem biztonságos, majd rábólintok arra, hogy a hoppanálás lekövethető.*
- De nem kell segítség, megy magamtól is. *próbálok makacskodni, de most egyértelműen erősebb nálam, így ismét leülök, majd érzem is a kezét a szívem tájékán. Nem kedvelem, de muszáj bíznom benne, így Lucius érezheti, hogy nem ellenkezem, csak lehunyom a szemeim és nyugodtan tűröm, ahogy átjár a gyógyító meleg. Bár még nem tökéletes, de lényegesen jobb, így végül szemeim kinyitva meredek rá.*
- Köszönöm. *azért ezt így illik, hogy megköszönjem, ha már egyszer segített rajtam. Na de amikor hallom, hogy kapaszkodjak, meglepetten pislogok párat.*
- De mégis hova megyünk? *kérdem, de kezem a kezére teszem, majd már hoppanálunk is, egészen Olaszországba. Én a földre zuhanok az esés következtében, hiszen ültem, amikor elkezdtük ezt az utazást és mivel gyorsan engedtem el, nem jártam nagy sikerrel. Ahogy viszont körbenézek, mindenhol homokot látok.*
- Ez aztán a nagyszerű ötlet, egy sivatagba jönni. Ha nem halunk meg a szárazságtól és a melegtől, akkor majd szomjan. Remek... *morgolódom, miközben megpróbálok felkászálódni és ha segítene, akkor természetesen nem engedem, hanem csak körbenézek, hogy pontosan hol is vagyok.*

_________________
Famulusa: Eyolf
Pálcája
Vissza az elejére Go down
Michelle Norton
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Jelige : Szeleburdi szépség
Hozzászólások száma : 730
Csatlakozás : 2009. Nov. 27.
Kor : 25
Üzenet : Figyeld meg, egy vidám arc milyen édesen vonzó tud lenni; bár nem mindig mosolyog, de boldog és derűs.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Párizs   Kedd Jan. 11 2011, 16:53

*Na ennyit a kopogásról... túl egyszerű is lett volna, de ezek szerint Michelle egy maga fajta kis szeleburdi egyénnel akadt össze azon a napon a könyvtárban. Már előre fél, hogy miket fognak ők ketten alakítani, na de mindenesetre csak vigyorogva fogja meg a lány vállait, mintegy fékezésképp, hogy nehogy fellökje, majd köszönti is.*
- Neked is szia és igen, indulhatunk. *csóválja meg fejét arra, hogy mennyire kis hirtelen és kapkodós ma valaki, de meg tudja ám érteni a dolgot. Viszont ekkor csak a lány felé nyújtja a plüss tigrist és hamar kommentálja is a dolgokat.*
- Zsupszkulcs. Fogd meg és már itt se vagyunk. *jellemző, hogy Michelle zsupszkulcsa ennyire kis édes, tehát ha a másik hozzáér, megérezheti a köldökénél a húzást, amely eleinte kellemetlen, de ha utazott már így, bizonyára megszokta már. Aranyvérű, tehát elméletileg volt már rá példa... Pár másodperc az egész mindössze és pillanatok múlva már egy sikátorban találhatják magukat. Talán nem kérdés, hogy miért, hiszen a muglik nem vehetik észre a mágiát, így a tigris rögtön zsebbe kerül, Michelle pedig körbepillant, majd már el is kapja a lány kezét és az egyik sétálóutca felé kezdi el húzni Ade-t, ki hallhatja már a nyüzsgés hangját, na meg a közlekedését is.*
- Nah, mivel szeretnéd kezdeni? *karol bele végül és még pár lépés, majd már ők is a macskaköves úton haladhatnak, mindenfelé kirakatokat látva, éttermeket, üzleteket, amit csak akarnak. Néhol egy-egy szökőkút is helyet kap, hát igen, ez Párizs, a divatos ruhák máris láthatóvá válnak az embereken, de ők se különcök ám itt nagyon, legalábbis Michelle nem érzi annak magát.*
- Milyen ruhákat keressünk? Valami színt mondj vagy stílust és akkor nézünk olyan boltot... vagy szólj ha látsz valamit, ami megfog így ránézésre. *mutogat a kirakatok felé, az ékszerek még ráérnek remélhetőleg, de azért a lányka is figyel és egy szépségszalont is meglát ám, amire felcsillannak a szemei.*
- Tudod mit? Kezdjük a hajaddal, úgy is alakítgatni akartál rajta. *kissé szétszórt még a lány, egyszerre menne igazából mindenhova, de még Ade is beleszólhat, végülis ő dönti el, hogy mit szeretne először, tehát ha mégse a fodrászt, akkor majd oda mennek, ahova mondja.*
Vissza az elejére Go down
Adeliene Callaghan
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Hozzászólások száma : 40
Csatlakozás : 2011. Jan. 01.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Párizs   Kedd Jan. 11 2011, 17:10

*Persze, hogy izgatott, hiszen erre a napra várt évek óta. Vigyorogva lesi Michelle mozdulatát, ahogy megmutatja neki a tigrist, a mosoly még szélesebb lesz, ha nem lenne füle, tuti, hogy körbe érné az egész fejét. Ez már csak ilyen.*
- Michelle, imádlak!
*Az utolsó mondat mielőtt megfogja a plüsst, aztán pedig mintha a köldökénél fogva húznák egyre feljebb és feljebb. Párszor már utazott így, de az érzést megszokni nem könnyű. Annyira nem rossz, de szereti hamar elfelejteni.
Párizs…Európa kis ékszerdoboza! A fények, a szabadság, a divat, a szerelem városa! Igen…Párizs az a hely, ahol az emberek valóra válthatják álmaikat, az a hely, ahol minden lehetséges, ahol a tündérpor még izzik a levegőben. Ahogy kidugják a fejüket a sikátorból, máris megfigyeli az embereket, a divatos szép lányokat, a villogó feliratokat, a keskeny kis utcákat, a szép épületeket és körbelengi a lelkét egy megmagyarázhatatlan érzés: szabadság.
Sok mindent szeretne elhadarni egyszerre, párszor próbálkozik is, hogy gondolatait szavakba öntse, de valahogy ez ma nem akar neki sikerülni. Negyedszeri nekifutásra azonban csak-csak összehoz valamit.*
- Michelle nézd azt a ruhát! Úristen na meg azt a nadrágot! Arról a pulcsiról ne is beszéljünk! Nézd, nézd!
*Tényleg olyan, mint egy kisgyerek. Mindenre mutogat, szíve úgy dobog, hogy ha nem lassít le, akkor tényleg kitör a mellkasából. Elég furcsa jelenet lenne. Lehet, hogy nem csak őt kéne gyógyítóhoz szállítani.*
- Stílus? Legyen szexi, legyen valami hétköznapi, legyen bulis, legyen…Fekete, piros, kék, fehér ééés….
*Ekkor elnémul, mint vallásos ember a temploma előtt. Megadja a tiszteletet. Szépségszalon. Fejét kissé félrebillenti, száját eltátja. Aztán megragadja Michelle karját és már húzza is maga után a szalon felé.*
- Igen a hajam! Feketét mondtál ugye? Juj, igen feketét!
Vissza az elejére Go down
Michelle Norton
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Jelige : Szeleburdi szépség
Hozzászólások száma : 730
Csatlakozás : 2009. Nov. 27.
Kor : 25
Üzenet : Figyeld meg, egy vidám arc milyen édesen vonzó tud lenni; bár nem mindig mosolyog, de boldog és derűs.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Párizs   Kedd Jan. 11 2011, 17:21

*Csak vigyorogva hallgatja, hogy imádják, ami azért furcsa, már rég voltak vele ennyire normálisak, így egyértelműen neki is tetszik ez az egész és a lány is egyre szimpibb a számára. Jön a pörgés-forgás és már a nagyszerű Párizsban is vannak. Pillanatok alatt érnek ki a sétálóutcára, megpillantva mindent és ahogy nézi a lányt, tetszik neki is, amit lát.*
- Ahogy elnézlek, még nem sűrűn utazgathattál. *ő már azért jó sok felé járt, de mégis képes meglepődni a dolgokon, főleg, ahova Josh viszi magával. Kissé nevetgélve bólogat hevesen a mutatott dolgok felé és már tudja, hogy ő is kissé újítani fog a ruhatárán, hiszen lehetetlen, hogy itt ne költekezzen és mivel apucitól és anyucitól kapott is jó sok pénzt, így nem kell aggodalmaskodnia.*
- Azt hiszem, hogy hosszú napnak nézünk elébe. *jegyzi meg már most és ekkor érdeklődik a stílus után és próbálja összerakni magában a dolgokat, majd néha bólogat is, tehát jó sok mindent kell beszerezniük, tényleg egész nap ellesznek itt, de nem bánja, max este fog hullán bedőlni az ágyba. Bár... hiperaktív a lányka, meglehet, hogy még akkor se lesz fáradt, na de ez a jövő zenéje.*
- Akkor benézünk mindenhova, na de akkor irány előre. *fejével bök is a szalon felé, de Ade is már húzza, így szedi lábait septibe, majd már be is nyitnak a hatalmas fodrászatba. *
~ Szerintem az én hajam jó így... ~ *gondolkodik idő közben, hogy beüljön-e ő is, de végül úgy dönt, hogy nem, neki tényleg remek úgy, ahogy van a frizurája.*
- Hmm, szerintem akkor feketére festesd be és valami vagányra vágasd meg. Én viszont nem maradok itt veled, van egy kis dolgom. *kacsint a másik felé, tehát valószínűleg titok van az egész mögött, így hát már int is neki, majd vidáman siet ki a szalonból és hogy merre megy? Nemsokára kiderül... addig is a lány szépítkezhet és időben meg fog érkezni, tehát Ade-nek nem kell ám rá várnia.*
Vissza az elejére Go down
Adeliene Callaghan
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Hozzászólások száma : 40
Csatlakozás : 2011. Jan. 01.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Párizs   Kedd Jan. 11 2011, 17:42

- Igazából utazni utaztam. De az már túlzás lenne, ha azt mondanám, hogy bármit láttam a helyekből. Ez úgy nézett ki, hogy különböző estélyeken kötelezően részt kellett vennem és persze a birtokon kívül nem sok mindent láttam.
*Mesél Ade és mintha egy perce elkomorulnának a szép vonások. De nem! Ma nem fogja hagyni, hogy bármi is elrontsa a napjukat! Tényleg nem!
Állnak a szalon előtt, de úgy néz ki, hogy a lánynak egyedül kell megtennie a nagy lépések elsőjét. Kissé félve bólogat arra amit Michelle mond, aztán belép a szalonba. Ennyire gyáva nem lehet, úgyhogy hajrá!
Kis csengettyű jelzi az ajtó nyitódását. Megtörli a cipőjét a lábtörlőn, leveszi a sapkát, sálat, kabátot és felakasztja a ruhafogasra. Két széken ülnek, a harmadik szabad. Az egyik fodrász hamar megtalálja és Adeliene elmondja, hogy pontosan mit és hogyan szeretne. A kezébe nyomnak egy színkatalógust és elmélyülten magyarázzák neki, hogy melyik színnek milyen előnye van, melyik illene a legjobban az arcához, a szeméhez. Végül, ahogy már Michelle is mondta, a fekete mellett döntenek. Valóban az állna neki a legjobban. Állítólag. De most ugrik majd a majom a vízbe. Mi van, ha nem tetszik majd neki? Mi lesz akkor?
Megmossák a haját, addig egy segítő kikeveri a színt egy picike kis tálkában, aztán beperdítik egy széken a lányt a tükrös asztalka elé. Ade lehunyja a szemét, imádkozni kezd*
~Csak legyen szép…~
*Hosszú percek telnek el. Olyan, mintha lógatnák megkötözve a vízzel teli dézsa felé, készen áll arra, hogy meghaljon, ha nem lesz jó. De miért ne lenne jó? Butaság állandóan negatívan állni a dolgokhoz.
Előkerül az olló, amíg a boszorkánynak a fejéről lemossák a festéket és már ültetik is vissza a pörgős székbe. Mint egy vidámpark komolyan! Összefogják hátul lófarokba a haját és jó 15 centimétert egyetlen mozdulattal lenyisszantanak belőle. Ade elsápad. Aztán inkább újra becsukja a szemét. Ezt már nem bírja idegekkel. Ezt már nem! Itt- ott belevágnak, megtépik, elől kicsit hosszabb hagyják az oldalfrufrut, de összességében egészen szexi hatást érnek el, ami a lánynál nagy szó. Maga is elámul azon, hogy mennyire más az arcra így. Félénken beletúr a hajába, aztán a jól ismert mosoly kúszik ajkaira. Igen! Ez már döfi!*
Vissza az elejére Go down
Michelle Norton
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Jelige : Szeleburdi szépség
Hozzászólások száma : 730
Csatlakozás : 2009. Nov. 27.
Kor : 25
Üzenet : Figyeld meg, egy vidám arc milyen édesen vonzó tud lenni; bár nem mindig mosolyog, de boldog és derűs.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Párizs   Kedd Jan. 11 2011, 17:56

*Ahogy hallgatja a lány szavait, eszébe jut, hogy neki is ilyesmi volt régen az élete, de azért őt elvitték körülnézni is a szülei és engedték, hogy oda menjen, ahová csak szeretne, természetesen szülői felügyelet mellett. *
- Ismerős, de az én szüleim azért egy picit jobban álltak mindehhez. Én élveztem a bálokat is, amiken részt vettünk, de mindig úgy maradtunk, hogy másnap körbenézhessünk az adott városban, vásárolgassunk, ilyesmik. *mesélget picit, na de végül már bent is vannak és Michelle nem ül le, inkább elköszön, hogy majd jön, picikét később és így is lesz. Siet is ki a főutcára, hiszen miközben idefelé jöttek, megpillantott egy jó kis boltot, ékszerüzlet, így hát most oda vezet az útja. Azért a festéssel és a vágással ellesznek majd egy darabig, így hát Michelle nyugodtan nézelődik, válogat és vesz is egy kis meglepetést az ő egyetlenének, majd ekkor pillant meg egy ezüst medált, nonfiguratív, de mintha mégis két sárkány lenne rajta. A lényeg, hogy tetszetős és talán Ade-nek is tetszeni fog majd, így egy fekete kis dobozkát is kér hozzá a kék szemű lány és már indul is vissza a másikhoz. Ahogy benyit, még várnia kell, tehát türelmesen csüccsen le és kezdi el nézegetni az újságokat, majd ahogy kész van, már pattan is fel. *
- Azta, de király lett, nagyon tetszik. *szépen körbe is járja a lánykát, tetszetős, nem is picit és tényleg, valahogy vadabb.*
- Szerintem időnként majd használj fekete sminket, jól állna. *viszont ekkor veszi elő a dobozt és nyújtja Ade felé.*
- Ajándék, a változásra. Remélem tetszik majd. *mosolyog is hozzá szépen, kíváncsian várva, hogy a lány mit is fog szólni hozzá, tehát ha kinyitja, megláthatja a medált //a profil képen lévőt//.*
- Ha gondolod, mehetünk is ruhanézőbe. *indul meg az ajtó felé, amint fizet a lány, bár azért reméli, hogy egy kis meglepit sikerült okoznia.*

//fagyi//

Vissza az elejére Go down
Troy Clayton
Diák Exortus
Diák Exortus


Jelige : A nők bálványa xP
Hozzászólások száma : 1883
Csatlakozás : 2009. Dec. 12.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Halott diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Párizs   Vas. Jan. 30 2011, 19:01

* Izgatottan öltözködik át és amint kész van, már megy lefelé is az aulába. Konkrétabban a főfolyosóra. Nem kell sokáig várnia szerencsére, már így is tűkön ül, meghallja a kopogást, ez csak azt bizonyítja, hogy kiöltözött. Először a szoknyára esik a tekintete és igen csak meglepődik, hiszen szereti, hogyha Aysha szoknyában van, nagyon is. Csak jó lehet a felső része is, de ezt most türelemmel megint ki kell várnia, hogy láthassa. Mikor odaérnek elé, csak akkor emeli a tekintetét a lány szemeire. Átnyújtja a vörös rózsát, ami eddig a háta mögött volt, majd még egyszer végig néz rajta. *
- Nagyon jól nézel ki.
* Bár a lényeget pont nem látja, de nem zavarja, így is nagyon szép. Felhúzza a kabát ujját, ami láthatóvá teszi azt a karkötőt, amit Aysha-tól kapott karácsonyra és egy másikat, amin Párizs felirat van. Nem mondja, hogy melyiket fogja meg, mert csak tudja, de ha nem akkor majd rávezeti. Ha megfogja érzi is a húzást és egy kicsit kihaltabb mellékutcába röpíti őket, az étterem mellé. Itt azért jó, mert nem látja meg őket senki, így mikor visszahúzza a kabát ujját, mutatja a karját Aysha-nak, hogy karoljon bele. Ha ez megtörténik az étterem bejáratánál előre engedi a lányt, majd elámul a kicsit nagy éttermen. Nem ő intézte, hogy hol legyen, csak az asztal foglalást, így biztos, hogy kitekeri a nyakát a húgának. A pénztárcája nagyon megfog csappanni, de ez érdekli most a legkevésbé. A figyelme a lányon van, hogy mit szól hozzá. Ha engedi akkor leveszi a kabát és jól megtudja nézni. Egy férfi közelít feléjük, aki tud angolul, így nincs elveszve semmi. *
- Üdvözlöm Önöket Párizs egyik legelegánsabb éttermébe. Ha nem tévedek Mr. és Mrs. Clayton-hoz van szerencsém.
* Mondja a pincér kedvesen, és a megnevezésen kicsit tátva marad a szája, mert erről nem volt szó. Rémülten tekint Aysha-ra és ha belenéz a szemébe kiolvashatja, hogy nem ő volt. Újra ráemeli a tekintetét a pincérre, aki egy "kövessenek" után, elvezeti hátra őket, egy olyan részlegbe, ami szebb és külön van. Csak két személyes, az asztal közepén egy gyertya ég, két terítik az asztal két oldalán, egymással szemben, és egy vázában egy vörös rózsa. A fal mellett, van egy kisebb kanapé, ahova vacsora után letudnak majd ülni, egy kávézásra, vagy sütizésre, esetleg romantikázásra. *
Vissza az elejére Go down
Aysha Darkblood
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2314
Csatlakozás : 2009. Nov. 28.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Kiskunhalas
Üzenet : "Nőnek lenni jó. Jó nőnek lenni meg pláne!"
/Christina Agueila/


Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Párizs   Vas. Jan. 30 2011, 19:14

*Leérkezve az Aulába, természetesen Troy már ott van és rám fér. elképesztő, hogy vacsorázni megyünk Párizsba, így nem is tudom eldönteni, hogy a randevú miatt vagyok ilyen izgatott, vagy éppen Troy miatt vagyok zavarba, vagy épp boldog vagyok, hogy a kis fal, ami délután már félig lebomlott a szívem körül, most teljesen lerombolódik. Persze ez még közel sem biztos és ki tudja, hogyan fog végződni ez a kis vacsora, de az biztos, hogy életem egyik legszebb estéje lesz, hiszen Troy-jal tölthetem Párizsban az estét, ami valószínűleg csodálatos lesz. De ez közel sem biztos, ebben csak reménykedni tudok és a rossz gondolatokat most kiűzöm a fejemből és habár teljesen zavarban és elpirulva, de odakopogok a fiúhoz. Látom, hogy a fiú végigmér és a kis bókra felvonom egyik szemöldökömet, hiszen nem sokat láthat a kabát miatt, de hát ok. Csak biccentek egyet, valahogy a torkomban egy hatalmas gombóc van és nem nagyon tudok megszólalni. Egy vörös rózsát is kapok, amire Troy csak egy hosszú, komoly pillantást. Majd lenézek a virágra és épp megköszönném, de tényleg nem akar semmi hang jönni a torkomra, így csak megköszörülök, hátha segít, de nem igazán. Nem is erőlködöm sokáig, hiszen Troy a karját nyújtja, de ahelyett, hogy a karkötőt fognám meg, belé karolok. Pár másodperc múlva már érzem is a húzást a gyomrom tájékán és lehunyom a szemem, kicsit közelebb húzódva a fiúhoz. Keringünk egy sort, majd normális talajt érzek a lábam alatt, így kinyitom a szemem. Kezdek hozzászokni a zsupsz kulcsokhoz, mert most már nem esek el és szédülni sem szédülök. Körbenézek és elfintorodom, hiszen egy sikátorba érkeztünk. De Troy persze egyből vezetni kezd és kilépünk egy igen forgalmas utcára, ahol egy hatalmas és gyönyörű étterem üveg ajtajához érkezünk. Nyelek egyet és elképedt tekintettel és arccal nézek a fiúra.*
- Azt nem mondtad, hogy... *kezdem a mondatot teljesen ledöbbenve, de ekkor hamarosan már be is lépünk és oda is siet hozzánk egy férfi. Troy lassan lesegíti rólam a kabátot, amit persze engedek is neki és kicsit elpirulva várom, hogyan is reagál a ruhám felső részére, hiszen azt eddig még nem látta. De látom, hogy ő is öltönybe van és elhatalmasodik rajtam a vágy, de persze nem teperem le itt helyben, csak a szemem csillogósával és egy elismerő pillantással jelzem neki, hogy bizony ismét rettentő szexi, még ha elegáns, akkor is. A férfi, aki odasétál hozzánk angolul köszönt minket és a megszólításon én is elképedek, de hogy ne hozzam zavarba Troy-t, belekarolok.*
- Igen, köszönjük! *válaszolom őri hölgyhöz méltó hangnemben. Látom, hogy a férfi végigmér, majd az egyik asztalhoz vezet. Nem szólok semmit, hiszen most hogy elment a pincér, kezd ismét visszatérni a gyomromba a kis szorongás, de azért leülök. A rózsámat a másik mellé teszem a vázába, hogy ne hervadjon el. A kis kanapén meglepődöm, de végül is ez egy nem minden napi étterem. Zavartan nézek a fiúra és várom, hogy most akkor mi is lesz?*
Vissza az elejére Go down
Troy Clayton
Diák Exortus
Diák Exortus


Jelige : A nők bálványa xP
Hozzászólások száma : 1883
Csatlakozás : 2009. Dec. 12.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Halott diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Párizs   Vas. Jan. 30 2011, 19:34

* Hamar meglátja Aysha-t és meg is dicséri, bár nem arra a részre érti, hogy átlát a ruhán, hanem a sminkre és a szoknyára, mert csak ennyit lát még. Vörös rózsa átadása utána, kicsit furán érzi magát, mert a komoly pillantást nem tudja mire venni. Talán eltúlozza, de most azt szeretné, hogyha a szerelmének ez lenne a legtökéletesebb estéje és ennek érdekében mindent bevet. A zsupszkulcs után Párizs egyik sikátorában vannak, majd vezetve az étteremben, ahol egy kisebb befejezetlen mondatot hall. *
- Mit nem mondtam?
* Ámul ő is és úgy kérdezi meg, hogy közben szinte kiesik a szeme a helyéről a látványtól. Ezt ő sem tudta, de ha tetszik Aysha-nak akkor belefér. Leveszi a ruhát a lányról és itt is elidőzik egy kicsit a tekintete, mert ugyan olyan gyönyörű, mint az étterem. Kezdi kicsit alul öltözöttnek érezni magát, de megnyugtatja az a pillantás, amit a szerelme szemeiből olvas ki. Egy halvány mosoly és vár arra, hogy jöjjön valaki, közben nézi tovább belülről az éttermet. Nem tudnak sokáig körbe nézni, mert jön a pincér és egy érdekes néven szólítja meg őket. Erre félve tekint a mellette állóra, mert nem tudja, hogy ez most neki honnan jött, de az biztos, hogy megöli a húgát.
- Sajnálom.
* Súgja Aysha felé ezt a szót, mert nem gondolta volna, hogy ilyen köszöntést kapnak. De legalább nem kezdett el balhézni és ennek nagyon örül. Annak viszont nem, hogy a pincér megnézi a lányt, így ha belé karolt a másik, akkor érezheti, hogy megfeszül az izma, hogy mindjárt neki támad a férfinak ez miatt. Meg is köszörüli a torkát jelezve a pincérnek, hogy a lány vele van és lehetőleg ne nézegesse. Ezt észre is veszi, így el is fordul és elindulnak az asztal felé. Az asztalnál helyet foglalva kapnak mindketten egy étlapot. *
- Mit kérsz inni?
* Néz kérdőn Aysha-ra, mert elsőnek az italt kell kiválasztani. Nem tart túl sokáig, hogy a férfi vissza ne térjen megint egy tollal és egy papírral, hogy felvegye a rendelést. *
Vissza az elejére Go down
Aysha Darkblood
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2314
Csatlakozás : 2009. Nov. 28.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Kiskunhalas
Üzenet : "Nőnek lenni jó. Jó nőnek lenni meg pláne!"
/Christina Agueila/


Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Párizs   Vas. Jan. 30 2011, 19:44

*Egy apró, kellemetlen kis utazás után megérkezünk az étterembe, ami csodaszép és nem is tudom elképzelni, hogy Troy hogyan is választhatta ki ezt a helyet. Ámulattal vegyes döbbenettel tekintek körbe és csúszik ki a számon egy fél mondat, amit úgy tűnik, hogy be is kell fejeznem, hiszen Troy azért rákérdez. Körbenézve rengeteg asztal látok és szinte minden asztal foglalt, mindenhol előkelő asszonyok és öltönyös úri emberek ülnek. Eszembe jut, hogy vajon hogy lesz itt asztalunk, de talán Troy foglalt asztalt, ami egy ilyen előkelő étteremben elengedhetetlen. A kérdésre még mindig ámulattal fordulok a fiúhoz.*
- Hát hogy ilyen csodálatos étterembe hozol *jelentem ki még mindig döbbent arckifejezéssel és hamarosan lekerül rólam a kabát is. Látom, hogy Troy egy picit elidőzik rajtam és halványan el is pirulok, hiszen nagyon úgy néz ki, hogy tetszem a fiúnak. Ezt egy jó jelnek veszem, és én is megdicsérem - habár csak egy pillantással - a fiút. A pincér megérkezik és igazán furcsán köszönt minket. Nem tudom, hogy ez Troy műve-e, vagy épp csak a pincér gondolta ezt, minden esetre lekezelem a helyzetet igen lazán és belekarolok a fiúba, ami alapból kellemes bizsergő érzést kelt a karomba, ami végól kiterjed az egész testemre. A tekintetem találkozik a pincérével, de összevonom a szemöldököm, amiből megérti, hogy hanyagoljuk egymást. Érzem, hogy Troy is kicsit megfeszül, így kicsit közelebb lépek hozzá, testünk lassan összesimul. A sajnálomra csak legyintek egyet, majd a pincért követve leülünk egy asztalhoz. Természetesen kapunk étlapot is és habár rengeteg minden található itt az étteremben, nem akarom annyira megterhelni a fiú számláját, így a legegyszerűbb dolgokat választom ki:*
- Azt hiszem egy ásványvizet és egy édes vörösbort kérek *adom le a rendelést a férfinek, aki lassú mozdulattal fordul felém és igen csak durván néz bele a dekoltázsomba. Megköszörülöm a torkom, mire a férfi visszafordul a jegyzetlap felé, majd udvariasan, de egy kissé hidegen fordul Troy felé, hogy ő mit akar inni.*
Vissza az elejére Go down
Troy Clayton
Diák Exortus
Diák Exortus


Jelige : A nők bálványa xP
Hozzászólások száma : 1883
Csatlakozás : 2009. Dec. 12.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Halott diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Párizs   Vas. Jan. 30 2011, 20:01

* A befejezett mondat nagyon is jól esik neki és annak ellenére egy pluszt is kap Cassy. Ő is ugyanúgy megvan illetődve, mint a másik, de legalább mindkettejüknek elnyerte a tetszését. *
- Akkor tetszik?
* Kérdezi lelkesen, kicsit felszabadulva, mert azt eddig nem tudta, hogy mennyire szereti az ilyesmit. Ahogy elnézi ez most nagyon is bejött nála és ha így folytatja, akkor nagyon kellemes estében lesz mindkettejük részben, főleg, hogy még mindig nincs vége és még mindig van egy ajándéka Aysha számára. Nem tetszik neki a pincér viselkedése, így mikor már támadna, a lány hozzásimul ezzel jelezve neki, hogy türtőztesse magát és ez meg is lesz. A rendelés felvétel sem megy olyan fényesen ahogy eldöntötte, természetesen féltékeny lesz, és be is szól a pincérnek, hogy fogja vissza magát, mert bajok lesznek. *
- Már elnézést, de nem volt Önnek elég világos az, hogy foglal?
* Nem emeli fel a hangját, csak érdeklődik, mert nagyon nem tűri ezt el. Felfoghatja a pincér, hogy az állásával játszadozik, ha csak nem valamilyen rokona által van itt. De az sem érdekli őt, legfeljebb félre hívja, ahol nem látják őket és varázslat segítségével lekoppintja Aysha-ról. Látszik rajta, hogy féltékeny, de miért ne lenne az, amikor szerelmes a lányba és ezt utálja a legjobban, hogyha valaki rákattan. Oké, hogy szép, de ne ilyen feltűnően tegye, mert akkor belé köt, de nagyon. Úgy még úgysem vitatkozott, hogy igazán féltékeny volt. Remélhetőleg ezt megértette a férfi, így ugyanazt kéri, amit Aysha. Neki sem különb a tekintete, mint a másiknak. A ridegség csak árad belőle és elmondaná, hogy mehet amerre lát. Most csak a pincéren tartja a szemét, addig amíg meg nem fordul és el nem megy. *
- Ne haragudj, de nem értem, hogy miért vannak ilyen emberek. De visszatérve rád... Mondtam már, hogy gyönyörű vagy?
* Egy félmosoly az arcán, amitől kisfiússá válik az egész arcszerkezete, de csak az őszintét mondja. Hogy lássa nem csak a pincér látja a szépségét. Szerencsére nem túl nagy köztük az asztal, így átnyúl a kezével és megfogja Aysha-ét. *
Vissza az elejére Go down
Aysha Darkblood
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2314
Csatlakozás : 2009. Nov. 28.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Kiskunhalas
Üzenet : "Nőnek lenni jó. Jó nőnek lenni meg pláne!"
/Christina Agueila/


Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Párizs   Vas. Jan. 30 2011, 20:12

*Valóban nagyon tetszik az étterem, hiszen csodálatos és el sem tudom képzelni, hogy mennyibe kerülhetett. Igen sokan nyüzsögnek odabent és megvan a határozott alapzaj is, de úgy tűnik, hogy mi egy külön kis boxrendszerben kapunk helyet, ahol már kevésbé hallatszódik be a zaj és kényelmesen helyet foglalhatunk. Le is ülök és az étlapot kezdem el nézegetni. Jól esett, hogy Troy kicsit féltékeny volt a pincérre, de azért nem kellene ennyire megfeszülnie, ha bárki rám néz. Mert tényleg el kell ismerni, hogy jól nézek ki, hiszen magamnak is tetszem. Régen öltöztem ennyire ki, talán utoljára a karácsonyi bálon, az meg már volt vagy... 1 hónapja. (xD) A lényeg, hogy jól esik, hogy a fiú ennyire aggódik értem, de nem igazán szeretem, ha kisajátítanak. Az étlapot nézegetve megérkezik a pincér is és igen csak durva pillantást vet a dekoltázsomra. Én ezt nem veszem észre, mert az étlapot nézegetem, csak mikor felnézek, látom, hogy elkapja a pillantását a férfi és a jegyzetfüzetébe pislog. Elárulom neki, hogy mit kérek, de Troy rászól a férfire.

*A pincér felpillant a jegyzettömbjéből és egy hideg pillantással méri végig a srácot. Sóhajt egyet, majd Aysha felé fordul.*
- Elnézést kisasszony, csak meg akartam dicsérni, hogy Önnek nagyon jól áll ez a sárga szín *válaszol a férfi és egy titokzatos mosolyt villant a lányra és még kacsint is hozzá, majd mintha mi sem történt volna, Troyhoz fordul:*
- Már megbocsásson, de azt hiszem, hogy nem tiltja egyik törvény sem, hogy megdicsérjem az egyes vendégeinket. És csak sajnálni tudom a kisasszonyt, hogyha úgy tekint rá, mint holmi tárgyra, vagy székre. Még hogy foglalt... *válaszol még mindig kimért, tiszteletteljes hangon a pincér, habár a tekintete közel sem ezt jelzi.*


*Figyelve az eseményeket először nem értem, hogy mi történt, de hamar rájövök, hogy valószínű a férfi engem nézett, Troy pedig észrevette. A kis bókra és a kacsintásra ismét zavarba jövök, majd csak annyit nyögök ki:*
- Öhm... Köszönöm*motyogom és teljesen vörös leszek, hiszen nem akartam ilyen balhét azzal ,hogy kiöltözöm. Troynak öltöztem ki és nem a pincérnek. A pincér felveszi a rendelést, majd ott is hagy minket. Sóhajtok egyet és megcsóválom a fejem.*
- Semmi gond, de nem szeretném, hogyha bárkit csinálnál... *jegyzem meg aggódó pillantással, majd a kis bókra biccentek egyet.*
- Igen, néhány perccel ezelőtt *jelentem ki és mikor Troy megfogja a kezemet, egy pillanatra lehunyom a szemem, végül csillogó tekintettel a fiúra nézek, majd a kezünkre.*
Vissza az elejére Go down
Troy Clayton
Diák Exortus
Diák Exortus


Jelige : A nők bálványa xP
Hozzászólások száma : 1883
Csatlakozás : 2009. Dec. 12.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Halott diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Párizs   Vas. Jan. 30 2011, 20:27

* Azért Aysha már ismerhetné, hogy tényleg zavarja az, hogy más férfi ránéz. Nem kisajátítani akarja, csak tudatni a másikkal, hogy semmi esélye, mert ő itt van. Folytatni sem akarja, amit a pincér elkezdett, de úgy tűnik, hogy csak nem marad nyugton, így sóhajt egyet és egy kérdést tesz fel. *
- Az is a munkaköri leírásába tartozik, hogy a dekoltázsát nézze a lányoknak? Mert engem nem az zavar, hogy megdicséri, hanem ahogy rápillant. Nem muszáj itt lennie, ha nem tetszik...
* Hangja ugyan olyan kimért, nem fog balhézni ez miatt és nem is birtokolni akarja a lányt, csak nem bírja elviselni, ha más hímnemű egyedek a közelében mozognak, még most sem, hogy nincsenek együtt. Elnézést is kér a pincér modortalan viselkedése miatt, mire kap egy felszólítást. *
- Nem fogom megverni, de ne nézzen téged így.
* Hangjából kihallatszik a féltékenység, mert ezt nem szereti és most az egyszer ő győzne ebben a harcban, mivel jó varázsló a sok gyakorlás miatt és ez ellen biztos, hogy védtelen a pincér. Leginkább az "így" szót hangsúlyozza ki és ezzel akarja tudtára adni Aysha-nak, hogy mélyen belenézett a dekoltázsába, közhelyen egy fiú társaságában, amihez azért bátorság kell. Az aggódó pillantást nem igazán érti, így felvonja a szemöldökét és inkább hagyja. Egy bókot mond, amire helyeslő válasz lesz. *
- Ha nem lenne ez a pincér, akkor egész jó lenne ez a hely.
* Jegyzi meg, miközben a hüvelykujjával elkezdi simogatni a lány kézfejét. Közben visszatér a kis pukkancs pincér az italokkal és, hogy újra felvegye az étel rendelést. Csak azért, hogy egy kicsit érezze a férfi, hogy semmi esélye. *
- Mit kérsz, Kiscicám?
* Hangsúlyozza a becenevet. Azért nem gondolta volna, hogy eljönnek Párizsba és egy 30-as férfival kell versengenie Aysha-ért, bár neki van olyanja, ami ennek a pincérnek biztos, hogy nincs. *
Vissza az elejére Go down
Aysha Darkblood
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2314
Csatlakozás : 2009. Nov. 28.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Kiskunhalas
Üzenet : "Nőnek lenni jó. Jó nőnek lenni meg pláne!"
/Christina Agueila/


Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Párizs   Vas. Jan. 30 2011, 20:40

*Valóban tudom, hogy Troy-t zavarják a férfiak, de most valahogy azt hiszem kicsit túlzásba viszi a dolgot, hiszen nem vagyunk együtt és nem is csinált semmit a férfi, csak kicsit megnézett. Habár a dekoltázsos dolgot éppen nem láttam, lehet az sem zavarna, hiszen azért annyira nem lát sokat, max a melltartóm szélét, az meg majdnem ugyan olyan, mintha bikiniben lennék. De hát megesik az ilyesmi és gondolnom kellett volna rá, hogy Troyból ki fog bújni az állat. A féltékeny-féle. A pincér megszólal és egy kisebb beszélgetésbe - nem, szóváltásnak még nem lehetne nevezni - keveredik a két fiú. A pincér hamarosan ott is hagy minket, felvéve a rendelést, majd el is megy valószínű, hogy leadja. Eközben Troy megfogja a kezemet és jogtalanul kezdi el szidni a pincért, hogy mit képzel magáról, hogy csak úgy a dekoltázsomba leskelődik. Egy lágy mosolyt küldök a fiú felé, majd megjegyzem:*
- Te is ugyan azt csinálod, mint ő *szólalok meg. Lehet, hogy sértőnek fogja venni a fiú, de persze a szemem mosolyog, így Troy nem veheti ezt halálosan komoly fenyegetésnek, hogy többet ne csinálja, vagy valami ilyesmi.*
- Ilyen különleges ember létedre verekednél? *teszek fel egy igen érdekes kérdést a fiúnak és a különleges embert kihangsúlyozom, jelezve, hogy arra gondolok, hogy bizony ott van a pálcája valószínűleg nála, és hogy jobban járna, ha azt használná, minthogy csak úgy verekedjen, mint egy közönséges mugli.*
- Nekem így is nagyon tetszik ez a hely. Roppant elegáns, kellemes és tényleg nagyon szép *jelentem ki ismét körbenézve. Lépteket hallok az asztal közelébe és meglátok egy csinos pincérlányt. A pincér férfi odalép az asztalunkhoz, majd int a hölgynek, hogy menjen oda és vegye fel a rendelést. A pincér még hallja a kis becenevet, amire egy flegma fintort küld Troynak, majd a csinos lányt hagyja ott az asztalnál, aki meg is nézi Troy-t.*
- Köszöntöm Önöket az éttermünkben! Sikerült választani? *kérdezi a lány, miközben lerakja a poharakat és Troyra mereszti zöldes szemét. Én is megnézem a lányt és egy fél pillanat alatt pirulok el, hiszen mikor leszek én olyan szép, mint az a lány?*

// PINCÉRLÁNY //
Vissza az elejére Go down
Troy Clayton
Diák Exortus
Diák Exortus


Jelige : A nők bálványa xP
Hozzászólások száma : 1883
Csatlakozás : 2009. Dec. 12.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Halott diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Párizs   Vas. Jan. 30 2011, 21:00

* Úgy tűnik, hogy a beszélgetés hatásos lesz, mert leszáll Aysha-ról a pincér, így nyugodt lesz egy kicsit. Azért annyira nem jogtalan, hogy nem akarja, hogy előtte szinte a másik bugyijába másszon. Megvédi még akkor is, hogy most nincsenek együtt. A mosolyra, és a megszólalásra, átváltozik az arca kisfiús kinézetre. *
- De én megtehetem.
* Gyermekies hangja most felszabadul, és itt gondol arra, hogy odáig van érte Aysha és nem is bánja, hogyha megnézi. Persze mást sem bán biztos, de azt viszont ő nem viseli el, szóval csak marad ő, aki megnézi. Nem veszi egyáltalán sértésnek, mert tudja, hogy mire érti, de azt hitte, hogy ő kiváltságos helyzetben van, és protekcióval "beláthat" mindenhova. A kérdésre megrázza a fejét. *
- Nem muszáj használnom a különlegességemet, de egy ilyennel nem állnék le az is biztos.
* Kicsit lenézi, de nem is várhatnak mást tőle, mert féltékeny és tényleg gusztustalan, amit itt csinált. Lehet, hogy felfújja, de akkor is így érzi. Az étterem kinézetére tett kijelentésre elmosolyodik. *
- Ennek örülök. Akkor legközelebb egy hasonlóba megyünk.
* Egy mosollyal közli az arcán, azért nem mondja, hogy ide mert itt nagyon rákattantak Aysha-ra és ez őt zavarja. Közben egy kérdést intéz a másik felé, hogy a férfi hallja, erre nem kiakar vele szúrni. Sajnos, nem igazán sikerül, mert mikor észre veszi, hogy egy fiatal nő közeleg feléjük, elkezdi mondani őszintén azt, amit gondol. Remélhetőleg mindent hall a pincérnő. *
- Kiscicám, elakartam mondani, hogy te vagy a földön a legszebb lány. Nekem nem kell senki más.
* Az utolsót is nagyon kihangsúlyozza a pincérnő miatt, hogy jó lenne ha levenné a tekintetét róla, mert kezd frusztráló lenni ez a helyzet. Közben azért a kezét az arcához helyezi, hogy takarja a pincérnőt és csak Aysha legyen előtte. Kész ez az étterem és kezdi megbánni, hogy idejöttek. Legalább egy percre békén hagyhatnák őket. Beletekint az étlapba de semmi különlegeset nem kér. *
- Csirke hús, hasábburgonyával, egy uborka salátával a részemről.
* Adja le a rendelést, de nem igazán néz rá a pincérnőre, csak az elején és közben az étlapot olvassa, mintha nem egészen tudná, hogy mi is van oda írva. A rendelés leadása után, rátekint Aysha-ra, hogy ő mit kér és ha végre ő is elment, akkor kifújja a levegőt. *
- Komolyan a 80 éves takarítót kéne megkérni, hogy vegye fel a rendelésünket.
* Gondolkozik el egy kicsit, majd kitekint a boxból, hogy mennyien tekintgetnek ide. Ez csak pár másodperc, már is Aysha-n van a csillogó tekintete és már nagyon izgatott a vacsora utáni kis összebújás miatt. Legalábbis ő még ezt szeretné és akkor tényleg tökéletes lenne ez az egész nap. *
Vissza az elejére Go down
Aysha Darkblood
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2314
Csatlakozás : 2009. Nov. 28.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Kiskunhalas
Üzenet : "Nőnek lenni jó. Jó nőnek lenni meg pláne!"
/Christina Agueila/


Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Párizs   Vas. Jan. 30 2011, 21:10

*A pincér férfi eltűnik, mire kicsit fellélegzek, hiszen tényleg nem akartam balhét, de úgy tűnik, hogy Troy tényleg képes lett volna esetleg verekedni ezzel a férfivel, csak azért, hogy ne nézzen rám. Ez azért egy kicsit már túlzás, de most jól esik a dolog. A kézfogásra kicsit megrezzenek, de persze ez is nagyon jól esik. Ahogy az egész este annyira csodálatos, hogy egy kis hang odabent azt súgja, hogy valami nem lesz rendben, így nem élem bele annyira magam, és talán ez látszik is rajtam, hogy azért tartok egy kis távolságot a fiútól annak ellenére, hogy most épp a kezem a kezében van és meredten nézek azokba a csillogó, barna szemekbe.*
- Legközelebb? *csúszik ki egy szó a számon és látszik is, hogyan pirulok bele a dologba, hiszen csak egy apró kis felkiáltás akart lenni odabent, hogy nagyszerű! Lesz legközelebb! De úgy tűnik, hogy a nyelvem mozgósította magát, mert kiszalad a számon az az egyetlen egy pici szó, ami nem is tudom, hogy milyen reakciót fog kihozni a srácból. Lesütött szemmel pislogok a kezünkre, és azon gondolkodom, hogy a legjobb lenne most felállni és hazamenni, akkor nem csalódnék akkorát, hogyha esetleg az a legközelebb nem valósulna meg, mert valami miatt elcseszném ezt az estét. Már pedig nagyon úgy néz ki, hogy igen csak közel vagyok hozzá, mert a férfi ismét megjelenik, de hamarosan vele jön egy pincérlány is, aki igen csak csinos és bizony sokan megfordulnak utána.*
~Pompás... És még fekete haja is van~*fordul meg a fejemben egy apró gondolat és szinte hangtalanul fel is nyögök. Mikor az italt lerakják az asztalra, kiveszem a kezem Troy kezéből és lerakom az ölembe. Nem akarom zavarni az ital lerakást, na meg persze a lányt és Troy-t sem, hiszen bármi megtörténhet. Az biztos, hogy a szívem itt szakadna ketté végleg, hogyha esetleg Troy kikezdene a lánnyal, de bízom benne, hogy ennyire szívtelen nem lenne a fiú és határtalan örömmel tölt el, mikor is a lányra alig vet egy pillantást és egy csodaszép bókot kapok tőle. Látom, hogy a pincérlány végigmér és egy fintort vág. Talán valami olyasmi futhat le a fejében, hogy "idióta szőke" vagy valami hasonló. Pedig ha tudná, hogy fekete vagyok, méghozzá egy igen csak vad és tüzes boszorkány. A lány Troyra függeszti a tekintetét és csüng a szavain, ahogy leadja a rendelést, majd szó nélkül hozzám fordul és flegma kifejezéssel várja, hogy mit kérek.*
- Egy sajtos-sonkás pizzát kérek *motyogom teljesen megsemmisülve, majd a lány elmegy és Troyra pillantok.*
- Szép lány *jegyzem meg a csaj után nézve, majd Troyra pislantok, hogy ő mit is reagál erre. A takarítót is szóba hozza, mire egy halvány mosoly jelenik meg az arcomon, majd belekortyolok a borba.*
Vissza az elejére Go down
Troy Clayton
Diák Exortus
Diák Exortus


Jelige : A nők bálványa xP
Hozzászólások száma : 1883
Csatlakozás : 2009. Dec. 12.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Halott diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Párizs   Vas. Jan. 30 2011, 21:22

* Nagyon feszült lett egy kicsit Aysha és most nem érti, hogy miért, a férfi miatt, vagy a nő miatt, vagy azért mert megfogta a kezét? Elég érdekesen működik az új Aysha, de megfogja szokni, hogyha nem szeretne visszaváltozni a régivé. A visszakérdezésre felvonja a szemöldökét, mert elsőnek nem fogja fel, de aztán lágyul az arckifejezése. *
- Én szeretnék. De persze, hogyha te nem, azt is megértem.
* Az első két szót mosolyogva mondja, de megfordul a fejében, hogy ez után az akciója után lehet, hogy nem akar semerre se menni vele. Ezért hozzá is fűzi, hogyha Aysha nem szeretné, akkor természetesen nem jönnek ilyen elegáns étterembe. A rendelés után eltűnik a pincérnő, amire egy kijelentést hall Aysha-tól. Elsőnek a szembe ülő szerelmére pillant, majd a pincérnő után, végül megint vissza a másikra.*
- Te szebb vagy. Sokkal.
* Jelenti ki határozottan egy mosollyal az arcán, és ahogy megérkeznek az ételek megeszik és közben az italok is elfogynak szép lassan. Mivel itt a kanapé és evés közben nagyon mélabúsnak látja Aysha-t, ezért egy alig hallható sóhaj után egy kedves mosollyal, és mondattal szólítja meg. *
- Jaj, ne legyél már ilyen szomorú. Gyere ide.
* Néz bele a szemekbe, amik most teljesen megváltoztak és nem érti, hogy miért. Erre elmosolyodik, megfogja a kezét és a kanapéhoz húzza, ahol ha mellé ül, akkor a közelebb eső karjával átkarolja a lány és magához húzza. *
- Öhm... Lenne itt még valami.
* Mondja vigyorogva, majd a zakó belső zsebéből előhúz egy piros bársony szív alakú ékszertartót. Ahhoz, hogy normálisan kitudja nyitni el kell vennie a kezét. Ha kinyitja, akkor egy szép fehérarannyal kirakott köves karkötőt láthat Aysha. Ebből is látszik, hogy nagyon szerelmes a lányba, akár mit is követett el. Még jó, hogy van öröksége, nem is kevés, így bármit megtud neki adni, amit szeretne. *
Vissza az elejére Go down
Aysha Darkblood
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2314
Csatlakozás : 2009. Nov. 28.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Kiskunhalas
Üzenet : "Nőnek lenni jó. Jó nőnek lenni meg pláne!"
/Christina Agueila/


Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Párizs   Vas. Jan. 30 2011, 21:33

*Hamarosan a pincérnő elmegy és egy kérdést teszek fel a fiúnak, amire a lány után néz, majd csak egy apró kis megjegyzést tesz: én szebb vagyok. El is pirulok, majd mosolyogva a fiúra pillantok. A határozott kijelentés nagyon jól esik és egy picit el is gondolkodom, hogy vajon miért is mentünk szét, hogyha minden ilyen tökéletes? Hiszen én szerelmes vagyok Troy-ba, ő is belém, akkor mi a gond? Nagyon nem értem a férfiakat, de hát sajnos megesik ez a dolog, mostanában egyre gyakrabban. Megérkezik az étel is, de most már a pincérlány nem vet egy pillantást se rám, se Troy-ra. Talán ő hamarabb felfogta, hogy "foglaltak" vagyunk, mint a férfi pincér. Enni kezdem a finom pizzát és közben iszogatom is a finom bort, na meg persze az ásványvizet, és tényleg azon gondolkodom, hogyha most minden ilyen tökéletes, akkor mi is romlott el közöttünk? Eszembe jut a Péterrel töltött este, és bele is borzongok a felismerésbe, hogy biztos, hogy Troy emiatt dobott és emiatt nem tud velem lenni, annak ellenére, hogy megbocsájtott. És valahogy most teljesen megértem, mintha csak ez a kis légkörváltozás/imidzs változás kellett volna hozzá. El is szomorodom és csak úgy csendben eszegetem a pizzafalatokat, amik hamarosan el is fogynak. Troy sem szól egy szót sem, míg eszünk, csak néha pislant fel rám és néha találkozik a tekintetünk. Mikor befejezzük az evést, megtörlöm a számat egy szalvétával, majd a tányérba helyezem, mint ahogy szokták. (vagy mellé?) Troy is úgy tűnik, hogy befejezte a vacsorát, így a kanapéra invitál, ami nem megszokott egy étteremben, de úgy tűnik, hogy ez ilyen különleges, minden igényt kielégítő étterem. A kedves mosolyra én is elmosolyodom, majd odaülök a fiú mellé, de valahogy kicsit merevnek érzem magam és nem dőlök oda Troyhoz, csak ülök a kanapén, kényelmesnek nem mondható pózban. A fiú azonban még egy kis meglepetéssel készült.*
- Még? *nyögök fel, majd elmosolyodom, hiszen tényleg kitett magáért a fiú és el sem tudom képzelni, hogy honnan lehet ennyi ötlete.*
- Még a végén azt hiszem, hogy el akarsz csábítani *csúszik ki a számon egy pajkos mondat és most kicsit hasonlítok a régi Ayshára. Ha Troy figyel, akkor igen könnyen észreveheti a dolgot. A kis szív alakú ékszerdobozra pillantok, mire felcsillan a szemem. Troy felnyitja és csak pislogni tudok a gyönyörű fehérarany karkötőre.*
- Úr Isten *suttogom és lassan, óvatosan fogva kiveszem az ékszert.*
- Ez gyönyörű. Köszönöm! *nézek a fiúra mosolyogva, majd a karomat tartom, hogy tegye fel. Habár az egyik kezemen van egy csinos karkötő, a másikra még bőven elfér, így ha Troy felteszi nekem, akkor egy heves és gyors ölelést kap tőlem, majd ismét kicsit elhúzódom tőle és a karkötőt vizsgálgatva igyekszem rendbe jönni az érzelmeimmel kapcsolatban, hogy most akkor mit is akarok és hogyan is kéne kivitelezni.*
Vissza az elejére Go down
Troy Clayton
Diák Exortus
Diák Exortus


Jelige : A nők bálványa xP
Hozzászólások száma : 1883
Csatlakozás : 2009. Dec. 12.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Halott diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Párizs   Vas. Jan. 30 2011, 21:44

* Az étel kihozásra kerül, ami lassan el is fogy, közben nem beszélgetnek, ami kicsit fura, de a részéről nem tud mit mondani. Örül azért annak, hogy már nem zavarják őket a pincérek és nyugodtan megtudnak vacsorázni. Mikor vége van, odahúzza a kanapéhoz, ami bár ritka, és nem szokás mégis van ilyen étterem ahol van ilyenre lehetőség. Magához is húzná Aysha-t, de valahogy túlságosan is merev, így inkább más eszközhöz folyamodik. Most már nem fél attól, hogy egy újabb ajándékot adjon neki, így megszólal bátrabban, és előhúzza a szív alakú ékszerdobozt. A kijelentésre elmosolyodik, és meg is szólal rejtélyesen. *
- Hát, ki tudja. Lehet, hogy ez a célom.
* Mondja egy titokzatos mosollyal az arcán, jó újra megint a régi Aysha-t viszont látni, de nem egészen sokáig van erre lehetősége. Felcsatolja a karkötőt a lány csuklójára és már bújna oda hozzá, de csak megint elhúzódik tőle. Kicsit azért megsemmisülten érzi magát, hogy még normálisan sem tud udvarolni neki, talán túl gyors és valamit elrontott, amit nem vett észre. *
- Minden rendben? Vagy valami baj van?
* Azért észre veszi, hogy nem bújik hozzá, pedig az milyen tökéletes befejezés lenne. Most jelen pillanatban meg kell szoknia Aysha hangulatváltozásait és érzelmi kitöréseit, mert ezek kicsit túl gyorsan váltogatják egymást. Másra nem tud gondolni, és ha nem szeretne romantikázni akkor csak egy valami fordulhat meg a fejében, hogy valamit elszúrt. Talán nem kellett volna a férfira rászólnia. Elnéz az asztalra utána rá Aysha-ra. *
- Menjünk vissza a suliba?
* Hangja azt súgja, hogy nem akar még visszamenni, de természetesen azt fogja tenni, amit a lány mond. Ha igen a válasz, akkor int, hogy kéri a számlát, ha nem akkor még hozzábújik. *
Vissza az elejére Go down
Aysha Darkblood
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2314
Csatlakozás : 2009. Nov. 28.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Kiskunhalas
Üzenet : "Nőnek lenni jó. Jó nőnek lenni meg pláne!"
/Christina Agueila/


Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Párizs   Vas. Jan. 30 2011, 21:53

*Az étel nagyon finom volt és igen csak hamar elfogyott. Nem beszélgettünk közbe, úgy vélem, hogy mind a ketten el vagyunk foglalva a saját érzéseinkkel és gondolatainkkal. Legalábbis én személy szerint biztos. Néhány perccel az étel befejezése után már a kanapén kötünk ki és habár még nem igazán tudom, hogyan viselkedjek a fiúval, kicsit mereven ücsörgök a kanapén. Ő átkarol, de hamar rájön, hogy nem feltétlen jó ez a kis összebújásosdi. A szívem össze-vissza zakatol, pontosan úgy, ahogy a fejemben a gondolatok és próbálom eldönteni, hogy mit is tegyek. A behódolok a fiúnak, akkor lehet, hogy megint hisztizni fog és meg ette a fene az egész romantikus vacsorát és újrakezdést. De ha nem viszonozom a kedvességét és bújását, akkor lehet, hogy feladja és rosszul fog végződni az este. De az is lehet, hogy megsértődik. Nehéz kérdés ez, ami a fejemben most cikázik, de szerencsére Troy kicsit megkönnyíti a dolgot, mert egy csodálatos karkötőt ad nekem. Mosolyogva borulok a nyakába, hiszen tényleg nagyon tetszik az ékszer és egy puszit nyomok az arcára, majd ismét visszaülök, most már kicsit közelebb hozzá. A kérdésre elgondolkodom, majd felveszem a szokásos maszkomat és a fiúra mosolygok.*
- Nem, semmi. Csak jól laktam és kicsit bepunnyadtam. Ennyi az egész *jelentem ki, habár a szemem most nem csillog annyira, mint szokott, de megesik. Ez mostanában igen csak sűrűn jelen lévő jelenség. Troy is kicsit elszottyad és szomorkás lesz, amiért magamat ostorozom. Hogy szúrhatom el ennyire az estét amiatt, mert nem tudom, hogy mit csináljak? A kérdésen kapva kapok és elmosolyodom.*
- Igen, azt hiszem mehetünk haza. Jó lenne itt hagyni ezeket a majmokat *suttogom a fiúhoz közelebb hajolva és belekuncogok a fülébe, majd ha a a fiú fizetett, lassan felvesszük a kabátjainkat és a már jól ismert sikátor felé igyekszünk. Troy nyújtaná a kezét, de egyszerűen összekulcsolva az ujjainkat megfogom a kezét és várom, hogy hazaérjünk.*
Vissza az elejére Go down
Scott Reid
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 303
Csatlakozás : 2011. Jul. 23.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Jégmadár háló
Üzenet : "Nem az a lényeg, hogy nyersz vagy nem, hanem, hogy miként játszol."

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Párizs   Szomb. Szept. 03 2011, 19:29

*Nem kell sokat várjak a lányra, nagyjából hat körül meg is jelenik a klubhelyiségben, így amikor meghallom a lépteket, össze is csukom a könyvet, és átdobom az egyik fotelba. A puszi-ra köszönök egy "sziával", majd megvárom, míg lehuppan mellém.*
- Holnap. Hát most, úgyhogy induljunk is, mert már várnak ránk. *mosolygok, és egy lágy csókot nyomok a lány ajkaira.* -Hidd el, már én is be vagyok zsongva.
*Felállok a fotelból és az asztalhoz sétálok, ahol felkapok egy tárgyat, és visszalépkedek vele a lányhoz.*
- Ma a Zsupszkulcs Airlines-al utazunk. *vigyorgok, és felmutatom a zsupszkulcsunkat, ami egy képeslap nem másról, mint Párizsról.*
- Nos, ha készen állsz -mert én igen-, akkor indulhatunk is. *javaslom, majd felemelem a bőröndömet, és várom, hogy Serafina is megfogja a zsupszkulcsot. Amikor erre sor kerül, egy nagy rántást érzek, és pillanatokon belül már szilárd talaj terül el a lábam alatt. Ahogy kinyitom a szemem, elégedetten elvigyorodom, bizony a kívánt helyszínre érkeztünk.*
- Nos, drága Serafina, az előtted lévő épület a Louvre. *mutatok rá a múzeumra, aztán jobbra pillantok, ahogy egy fekete kocsi áll egy sofőrrel mellette.*
- A fontosabb kis dolgaidat hagy magadnál, az a pasi előreviszi a táskákat, bőröndöket a hotelba. *javaslom a lánynak, aztán felkapom a cuccainkat, és a férfi segítségével berakjuk azokat a kocsiba, aztán visszasétálok partneremhez.*
- Ezt élvezni fogod. *adok egy puszit az arcára, majd ha készen áll, akkor beléphetünk a múzeumba.*
Vissza az elejére Go down
Serafina Damiana
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 764
Csatlakozás : 2010. Jul. 22.
Kor : 22
Tartózkodási hely : secret.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Párizs   Szomb. Szept. 03 2011, 19:41

*A megállapodásunknak megfelelően hat körül már mögötte vagyok, így mikor meglátom a képeslapot, csak izgatottan kezdek tapsikolni.*
-Még nem jártam Párizsban.*De ahogy megkérdezi, hogy készen állok-e, már egyik kezembe az utazótáskával oda is lépek a laphoz, megragadva azt. Rövid utazás után émelyegve érem el a fiúval a célt. Amikor megérzem a levegő változást, kinyitom csillogó szürke szemeimet, és rögtön fel is ismerem az épületet, ami előtt állunk.*
-Oh, látom mindenre gondoltál.*Biccentek a sofőrnek, majd teljesen elragadtatva nézek körbe. Izgalmas nap előtt állunk, így megvárom, hogy végezzenek, majd ha minden jól megy be is térünk.*
-Először a piramist kérlek!*Könyörgök, mint egy kisgyerek, s ahogy a kasszához érünk, csak felmutatom a diákomat -valamint személyimet- és rövid úton, ingyen be is engednek. Bent van egy tábla, a piramis történetéről, amit én gyorsan végig is futok. Álmélkodva nézek körbe, majd odamegyek a fiúhoz, hogy együtt haladjunk körbe.*
-Hát, én nem laknék itt, az biztos.*Nézek körbe, majd ha akar, felőlem be is mehetünk végre az igazi múzeumba, már látni akarom a Picasso-remekeket.*
Vissza az elejére Go down
Scott Reid
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 303
Csatlakozás : 2011. Jul. 23.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Jégmadár háló
Üzenet : "Nem az a lényeg, hogy nyersz vagy nem, hanem, hogy miként játszol."

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Párizs   Szomb. Szept. 03 2011, 19:59

*A mai napon tehát úticélnak jelöljük Párizst, és meg is beszélem a lánnyal a találkát a klubhelyiségbe. Hat körül meg is történik a találka, én pedig kezembe véve a zsupszkulcsot várok az indulásra.*
- Én sem. Ezt jövőhéten már nem mondhatod el. *kacsintok rá, aztán megragadja a zsupszkulcsot és száguldunk is Párizs felé legalább pár másodpercig. Ott már vár ránk egy sofőr, hogy elvigye a cuccainkat.*
- Hát nem két percig terveztem az utat. *válaszolok, majd miután bepakoltunk a kocsiba, készen állunk az múzeum látogatásra.*
- Felőlem. *egyezem bele, belül viszont lövésem sincs, miről van szó, azt hittem múzeumba megyünk, nem pedig Egyiptomba. Azt hiszem át kellett volna nézni a nevezetességeket, mielőtt jövünk. Elindulunk tehát a piramis felé, a belépéssel nincs gond, majd én is végigviszem a tekintetem a piramist körülíró táblán. Nagyjából úgy teszek, mint aki ért valamit, aztán végig vizslatjuk a helyet.*
- Ez pöpec. *osztom meg a véleményem, és igazuk volt azoknak a kritikusoknak, akik a Louvre-ról írtak.*
- Na, akkor most lássuk azokat a festményeket, már ha azok vannak itt. Azt tudom, hogy a Mona Lisa is itt tartózkodik, benne volt a Da-Vinci kódban. *vigyorgom, ezt azért sikerült megjegyeznem a filmből, majd miután belépünk a remekművek közé, próbálom művészi szemmel látni a dolgokat, annak ellenére, hogy nem sok ilyesmi szorult belém.*
- Na, hogy tetszik? *kérdezem Serafinától, remélem, oda van értük.*
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Párizs   

Vissza az elejére Go down
 
Párizs
Vissza az elejére 
6 / 10 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Mysterio Feketemágus képző :: Külföld :: Franciaország-
Ugrás: