Ki van a karakter mögött?

Név: Virág
Kor: 15
Lakhely: Szomolya/Eger

Nekem még nincs olyan szép életpályám, mint az előttem szólóknak. De azért tudok 1-2 dolgot írni magamról. Mivel lányból vagyok, tudnék dumálni órákon keresztül, de az egy idő után unalmassá válna.
Szóval Szomolyán élek, amióta az eszemet tudom. Édesapám erdélyi, így egy kevés román vér is van bennem. Nem szeretem ezt a falut: sok pletykás vénasszony, akik mindig köszönés helyett érdeklődnek a családi állapotomról valamint a jelenlegi úti célomról. Szerencsére 4. osztályosan elmentem az itteni iskolából, egy elég messzi suliba, az 5km-re lévő noszvaji általánosba. Versenyről versenyre, különóráról különórára jártam, így nem sok időm maradt semmire sem.
Nyolcadikban mentem Egerbe gimibe. Szerencsére elég jól végeztem, így válogathattam a legjobb sulik között. Azt, ahol most vagyok, leginkább nővérem "szakértelmének" köszönhetem. Még amikor hetedikes voltam, közölte velem, hogy Szilágyis fejem van. Na, onnantól kezdve lázadtam anyum elképzelése ellen, miszerint engem muszáj a testvére mellé berakni egy lány gimibe, hogy megnevelődjek. De szerencsére ezen a vitán túljutottunk, de akkor következett a következő bökkenő: mindenképpen AJTP-s akartam lenni.(Arany János Tehetséggondozó Program: kb az országban 20 ilyen tagozat van, a hátrányos helyzetű tanulóknak. ami a legjobb benne: minden adott, teljesen ingyenes az ECDL, a nyelvvizsga, a jogsi, és minden tanfolyam, amire menni akar az ember gyereke. Ami a legrosszabb benne: kötelező a koli!!!) Anyum nem akart elengedni, de a végén szerencsémre be adta a derekát. Sajnáltam, de tudtam, hogy így jobb lesz, mert apum már nem él velünk, így egyedül dolgozik 2 gyerekre. És ha mind a kettőnek kellene fizetnie a taníttatását... hát az nem menne szegénykémnek. Szóval így kötöttem ki ebben az évben az egri SZEGben.
Szerencsére összebarátkoztam úgy nagyjából mindenkivel, sok barátom lett. A kolit nagyon megszerettem, legjobban úgy tudnám jellemezni, mint egy kész kis szappanoperát, ami a hét minden napján megy a tv-ben, de a hétvégén a színészek is pihennek. Természetesem a suli is simán ment, kivétel egy-két alkalmat, amikor összetűzéseim voltak a tanárokkal, mert nem értettem velük egyet. Leginkább ez a töri órákon sikerült elérnem, egyszer azért, mert vitába szálltam a tanárral a nők egyenjogúsága miatt, másodjára meg azért, mert hazudott egy picit az ajtp-s töri versennyel kapcsolatban. Szóval... vele nem spanoltam össze kifejezetten. A versenyek is a helyükön voltak: minden ment, mint a karika csapás, remélem, jövőre is így lesz. (Csak hogy egy picit fényezzem magamat: az idei pécsi kulturális fesztiválon mese írásból arany minősítést kaptam, ajtp-s magyar versenyen pedig 6. lettem. ) *büszke fej* Ennyit a suliról.

Otthon ugye, mint említettem, van egy nővérem, akit imádok. Ha nem lenne a testvérem, akkor még a legjobb barátnőmnek is mondanám, de így számomra csak a Világ legjobb nővére. Anyummal is ez a helyzet, habár rengeteget kell segíteni neki, a házban és a kertben. (Elég nagy a kert, ami tele van ültetve mindenfélével, még egy kész kis fenyő armada is van a házunk mögött.) De mindig szívesen segítünk neki, mindenben. Van egy tündéri kutyánk, sajnos a fajtáját nem tudom nektek megmondani, de még akkor hoztuk haza az utcáról, amikor megszavazták Mr. Gyurcsányt. Azóta nálunk van, de még mindig nem tudunk betelni azzal, hogy mennyire hálás, hogy akkor elhoztuk az utcáról. Ha látja, hogy kaját viszünk neki (amit általában este 6kor figyelünk meg, mert akkor már fel vagyunk nővéremmel) akkor olyan műsort levág: pörög, ugrik, nyüszít, dörgölőzik.

Életem legcikisebb élménye:
-Év végén volt, amikor az egész koli összegyűlt az iskola aulájában, hogy a koli igazgató lezárja a az évet. Még előtte jutalmazta a diákokat, akik értek el eredményeket. Zenét hallgattam, nem érdekelt, hogy mit beszél. Csak annyit hallottam, hogy "Az Arany János tantermiből Csiki Virág". Annyira megzavarodtam, hogy rögtön felálltam, és totál vörösen kimentem az igazgatóhoz. Ott halkan megmondtam neki, hogy gőzöm sincs hogy mit kellene csinálnom. Láttam rajta, hogy hülyének néz, de azért elmagyarázta. És ott álltam kint vagy 2 percig, egész koli szeme láttára.
-Éppen ebédeltünk a szobatársamékkal, amikor mondták, hogy hozzak már vizet. Mondom oké, üsse kő. Hoztam vizet meg poharakat, elkezdtem kiönteni, de sajnos elszúrtam, kicsúszott a kezemből, és mindent eláztattam. A legjobb barátnőmre folyt rá a legtöbb, aki pedig nagyon pedáns. Mondtam, hogy bocsi, és elszaladtam a konyhára törlőrongyért. Visszaértem, már minden oké volt, elkezdtem letakarítani az asztalt, de barátnőm már visszaült, és sajnos meglöktem a tálcáját. Na már most, tudni kell, hogy a kolis kaja zsiradékban gazdag, így a fél leves a vadonatúj felsőjére ment. Szerencsére később ki tudtuk mosni, de nagyon szégyelltem magamat a két bal kezem miatt.

Néhány dolog rólam:
Utálom az órákat, nem értem, hogy miért fontos azt tudnom, hogy egy a klór hányas főcsoportban van. Ezért minden órán elszórakoztatom magamat: olvasok, zenét hallgatok, sudokuzok, rejtvényt fejtek. Nem nagyon csípik a tanárok. De annál jobb őket vele szívatni. Mint ahogy írtam is, elég ügyetlen vagyok, sajnos a negyedik emeleten lakunk a koliban, így minden nap kín szenvedés számomra, hogy megbirkózzak azzal, hogy ne nyaljak egy hatalmasat valamelyik fordulóban. Elég nehezen mászok ki a magam által felépített világból, de ha már kint vagyok, akkor úgy tudom élvezni a szabadságot, hogy ihaj Elég visszahúzódó természetű ifjú asszonyság vagyok, de ha erőt veszek magamon, akkor olyan nyílt tudok lenni, mint bármelyik könyv, amit eddigi életemben megtiszteltem. A barátaim szerint olyan hülye vagyok, hogy az már fáj, és számomra ez a legnagyobb bók, amit elvárok tőlük. Nálam a hülyeség már megszokott dolog, és nem gondolom, hogy ezen változtatni szeretnék.

Hobbik:
Utálom a tv-t, legszívesebben baltával hasogatnám fel, de sajnos ez nem lehetséges. Ami benne megy, az számomra egyenlő a nullával, kivétel természetesen a Vámpír naplókat. De ezt a sorozatot sem nézem a nagy kocka előtt, inkább a lap topomat használom ki ilyenkor. A könyv ízlésem nem annyira változó: tinédzser lévén eléggé szeretem a vámpíros könyveket, de nem a Stephenie Meyer félét. Leginkább Claudie Grayért, Heather Grahamért, Stephen Kingért valamint Vaszary Gáborért vagyok oda. A zenei ízlésem leginkább a rock felé hajlik (néha 1 kis punk is belekerül): Skillet, Lostprohets, Road, Rómeó Vérzik, Alvin és a mókusok, Aljas Kúszóbab, The Grenma, és még sokan mások.

Félelmek:
Halálosan rettegek a pókoktól, mert egyszer egy retek nagy keresztes majdnem a fejemre mászott a sötétben. Másik félelmem a fogorvosok miatt van.

Szerintem ennyi voltam.
Apropó: atomra nagy az oldal. IMÁDOM.

Név: Nagy Mónika Eszter
Kor: 19
Szül.hely, idő: Budapest MÁV kórház, 1991.07.01
Lakhely: Fejérmegye, Bicske.
Becenév: Kicsi Zoey, Szöszke, Móni, illetve amit még kitalálnak, de ez van.

Egy kis régészet a múltamból, napjainkig:

Van két tesóm, egy húgom és egy öcsém, mindig is fiús voltam, kiskoromban autóztam és labdáztam, az első babám szó szerint a húgom volt, mikor ő született én akkor voltam három éves kis szöszi. Ezután két és fél évere megszületett az öcsénk. Engem apu még be is vitt a kórházba anyuhoz. Nagyon örültem neki, legalább nem kellett az oviban aludnom. Mindig is izgága gyerek voltam, és öt percnél tovább semmi sem foglalt le, míg egy napon minden megváltozott. (Most jön a számomra csöpögős rész) Tíz éves múltam, azon az őszön vagyis okt.27.-én anyu azzal jött haza a kórházból, hogy Édesapám nincs többé. Szívszaggatóan zokogtunk a húgommal, öcsém abban az évben töltötte decemberben az ötödik életévét. Ő még fel sem fogta. A temetés után kemény álarc mögé rejtőztem, és nem engedtem, hogy belássanak mögé. Mivel én voltam hármunk közül a legidősebb, tőlem várták el, hogy figyeljek a kicsikre. Apu halála után két évig pszihológushoz járattak, hogy fel tudjam dolgozni. De kérdem én egy agyturkász mit ért ehhez, főleg egy kislánynál? Mikor az első öt perc letelte után már arra sem emlékszik, hogy mivel kezdtem a beszélgetést. Mai napig hülyeségnek tartom. Anyunak kellett volna velem foglalkozni, de neki ott volt a két kicsi, és anyu is maga alatt volt, ideje nem volt rám, bár sosem ápoltunk jó kapcsolatot. Mindig is apás voltam, kicsinek is megéreztem mikor jön haza, és onnantól nem lehetett bírni velem. Hát igen, ez egy ilyen sport (viccesen kifejezve magam) Szóval azóta felnőttem, Székesfehérváron a Gárdonyi Géza Szakiskolába tanulom a szakács szakma rejtélyeit. Ha minden jól megy akkor jövő májusban egy szakmunkás bizivel gyarapszom, aminek nagyon örülnék végre. Mert a suli öt éves, én meg már nagyon unom. Tegnap (2010.08.19.) lett befestve a hajam vörösre, eredetileg búza szőke hajam van. Csak én vagyok ilyen félre sikerült a családba, mert mindenki sötét hajszínnel rendelkezik a családban. Jó mi? Nyolcadik után meguntam és én lettem a legsötétebb, mert fekete hajat varázsoltam magamnak, aztán újra elkezdtem kivilágosítani, újra szőke lettem, tegnap pedig vörös:). Két éve van barátom, vagyis két éve és lassan négy hónapja. Kissé nehézkes így élni hiszen ő is fiatal még, és inkább a haverokkal lóg, én meg magamra vagyok hagyva, mivel már több, mint egy éve lakom náluk. De elvagyunk. Amúgy majdnem 170cm magas vagyok és 63 kg-ot nyomok, de azt szokták mondani, hogy még egy öt kg simán felszedhetnék, bár nem akarok, így sem vagyok megelégedve azzal amit látni szoktam. Na de elég is belőlem ennyi... meg már nem jut eszembe semmi. Ha valakinek valamilyen kérdése van írjon pm, vagy vegyetek fel msn-re: zoer18@hotmail.com


Puszika. Móni.

Név: Niky
Kor: 17
Lakhely: Fejér megye, Dunaújváros

Nos, gondoltam én is írok magamról egy kicsit.

17 éves vagyok, Dunaújvárosban lakok szüleimmel és 15 éves húgommal. Egy közgazdasági szakközépiskolában tanulok kereskedelem-marketing szakon, és ezt választottam fakultációnak is, szóval emelt kereskedelem-marketinges vagyok.. Már ötödikes koromban eldöntöttem, hogy én ebben az irányban szeretnék tanulni, és igazából nem csalódtam az iskolában, és a színvonalban. 11.-es vagyok. 4 éves ez a suli. Fősulira vagy egyetemre mindenképp szeretnék menni, méghozzá nemzetközi gazdálkodás szakra, Pestre.

Nyelvekből az angol megy a legjobban, van középfokú nyelvvizsgám, és érettségim is. Nemsokára spanyolt fogok tanulni. Életem során szeretnék megtanulni franciául, spanyolul és olaszul.

Suliba járni igazából nem szeretek, csak a társaság miatt.

Szabadidőmben imádok zenét hallgatni, anélkül meghalnék. Kedvenc stílusaim: hip-hop, R'n'b, disco, electro, house, különféle remixek, rap, de a popszámok is közel állnak a szívemhez. A rockot, metált, és az ehhez hasonlókat nem igazán szeretem, rock zenében van egy-két előadó/szám, amit viszont szeretek, ilyen pl Tankcsapda vagy Green Day.

Szeretek táncolni, 2010 szeptemberében kezdtem el járni hip-hop-ra. Nagyon imádom, magát a táncolást is, arra a két órára elfelejtem a gondjaimat, teljesen felszabadult leszek, és maga a csoport is szuper, nagyon szeretem őket.
Szeretem a filmeket is, főképp a vígjátékokat, ha olyan kedvem van, szeretem megnézni a csöpögős romantikus filmeket is, és olyankor sírok rajtuk, de ez nem gyakran fordul elő. Az akciófilmeket annyira nem szeretem, (pl Bud Spencer-es filmeket ki nem állhatom), de a horrorokat is szeretem (már amennyiben ijesztő, és nem véres, mert szerintem egy horror ijesztő legyen, és ne legyen tele vérrel).

Legszívesebben szabadidőmet a barátaimmal töltöm, ők mindennél fontosabbak számomra. Igazi barátom nem sok van, olyan, akire mindig számíthatok, de nagyon sok haverom van, akikkel jó hülyülni, nevetni (abból sosincs hiány), pizzázni, moziba járni stb. Nagyon imádom a barátaimat, köszönöm, hogy vannak nekem, nélkülük nem is tudnám az életemet elképzelni, bármilyen nyálasan hangzik is ez. *.*

Természetesen a szerepjátékozás se maradhat ki a sorból, szeretek játszani. 2010 nyarán kezdtem el szerepezni, szóval még kispályás vagyok többségetekhez képest. Erre az oldalra áprilisban bukkantam rá, egy osztálytársam (Mona Orphan usere) mutatta meg, és egyből elnyerte a tetszésemet, regisztráltam is még aznap.

Nagyon szeretem az idézeteket, van egy füzetem, amikbe szoktam kiírogatni nagyon jókat. Valahogy nagyon meg tud fogni egy idézet, és némelyiket mintha csak rólam írták volna, teljesen eltalálja az érzéseimet, gondolataimat.

A személyiségem általában vidám (néha előfordul, hogy rossz kedvem van, de *lekopogom* ez viszonylag gyorsan elmúlik.), őszintén megmondom a véleményemet másokról, ezért akár bunkónak is tarthatnak néhányan, de a barátaim már megszokták, hogy ami a szívemen a számon, és nem haragszanak meg. Néha rossz ez a tulajdonság, mert elég gyakran előbb beszélek, mint hogy gondolkodnék, és ezért előfordul, hogy megbántok másokat. Hirtelen haragú vagyok, nagyon gyorsan fel lehet húzni, és olyankor, hogy levezessem a feszültséget vagy zenét hallgatok, vagy kiabálok valakivel (aki vagy a hugom, vagy az, aki felidegesített). Nem a türelmemről vagyok híres, nem szeretek várakozni. Megbízhatónak tartom magam, szeretek új dolgokat kipróbálni, de nem vagyok vakmerő.

Az állatok többségét szeretem, kedvencem a kutya és a tigris. Van itthon két kutyánk, régen volt macskánk, voltak halaim és teknőseim, de nem húzták sokáig.

A rovaroktól, pókoktól egyszerűen undorodom, valamint az utóbbi időben arra jöttem rá, hogy nem szeretem a kis helyeket. Konkrétan szerintem nem vagyok klausztrofóbiás, de legutóbb, mikor egy nyaralás alkalmával cseppkőbarlangban voltunk, olyan fura érzésem volt, és nem tudtam felszabadult lenni, mert a járat, ahol menni kellett szűk volt, előttem, mögöttem emberek, és furcsa, szorongásos érzésem volt.

Az életben nagy vágyam, hogy eljussak Spanyolországba, valamint találjak egy olyan fiút, aki szeret úgy, ahogy vagyok, és én szerethetem. Remélem utóbbit hamar megtalálom.

Kedvenc színem a kék, és a lila.

Hát, hirtelen ennyi jutott eszembe magamról, köszönöm, hogy elolvastad.

Akkor hát vágjunk bele.

Név: Zoli, de többen becéznek Ledó-nak
Kor: 16
Lakhely: Tolna megye/Paks

Hol is kezdjem. Bonyhádon születtem, és mindig is Pakson laktam. Most az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Közgazdasági és Ügyviteli Szakára járok, szeptemberben kezdem a második évemet. Juppi. Általános iskolába ide Paksra jártam, a középsuli után pedig vagy Pécsre, vagy Pestre szeretnék továbbdzsalni. Jól megy a suli, szerencsére az órán sok minden bennem marad, általánosban végig kitűnő voltam, most az ESZI-ben 4,9. Először informatikára szerettem volna jönni, de aztán rájöttem, hogy a programozás meg egyebek nem nekem valóak, így döntöttem a közgazdaság mellett. Szerencsére jó kis osztályom van, 4 srác, 30 lány. A srácok közül kettővel alkotunk egy kis csapatot, a negyediket ki nem állhatjuk, kezdve onnan, hogy protekcióval jutott be. Hogy ez mit is jelent? Nos, az apja nagy cégtulaj, és a srácnak is van már egy kis tulajdonrésze. 98 ponttal tolták be a suliba, nekem csupán 178 pontom lett. Aki viszont tisztességgel szeretett volna bejutni, minimum 140 kellett neki. Szóval mondhatnám úgy is, hogy Három jóbarát és Kristóf (Három jóbarát és Jerry c. mese alapján ). Na de ennyit a suliról.

Hobbik

Kezdjük azzal, hogy szeretek olvasni, bár mostanában nem igazán volt időm, de elég sok sorozattal végeztem már. Például Anthony Horowitz Alex Rider-es könyveit, az Ötök ereje könyveket, és a Richard A. Knaak által írt Warcraft könyveket nagyon szerettem. Legutoljára a Gyűrűk Ura trilógiát olvastam el, mert már nagyon érdekelt a könyv. Azt hiszem, most a Trónok harcába kezdek bele.
A zenei ízlésem elég vegyes, nem húzok egyik stílus felé sem, de a kedvenceim a Hollywood Undead, Skillet, a Linkin Park régebbi számai, Eminem, és Guetta Dávid.
Általában a neten nézek sorozatokat, illetve filmeket töltögetek le. A filmekaneten-oldalon szoktam nézni, kedvenceim az Így jártam anyátokkal, a Kaliforgia, és a Spartacus sorozatok (Vér és homok, Az aréna istenei, valamint alig várom már a Vengeance-t). A tévében a Comedy Central-t nézem, vagy az Eurosportot. Utóbbit sokat nézem, főleg a Tour de France-ot és társait (Vuelta, Giro), valamint a tenisz Grand Slam-eket, és nagy pankráció fan vagyok.
Egész életemben sportoltam, 4 évig fociztam, egy évig úsztam, és már négy éve kenuzok itt Pakson. Szerencsére vannak érmek bőven, most Magyar Bajnokságon kétszer is másodikak lettünk (fene egye meg, egyszer 4 tizeddel kaptunk ki), valamint tavaly a Sárkányhajó Világbajnokságon világbajnokok lettünk. A suliban van a DSE, a sport csapatunk, idén voltunk úszni, ott megyei bajnok lettem csapatban és egyénileg is. Na de nem akarom futtatni magam, de jó beszélni róla .
Van egy xbox-om , 2 éves, kezd szarakodni, egy haver írja a játékaimat, persze ha veszek neki DVD-t.
Nincs állatom, mert anyámék nem igazán szeretnének a harmadik emeleti lakásunkba.

Szerepjátékos múlt?

Nem igazán rendelkezem ilyesmivel, kb. két hétig játszottam a *****-on, aztán uncsi voltam, ezért megölettem magam farkasokkal, utána *****-t kerestem fel, de ott alig játszott valaki, majd ezután tévedtem ide, tehát ez az első komolyabb szerepjátékom.

Egyéb

Cigizni nem cigizek (sportember ?! ), viszont inni azt szoktam baráti társaságban egy-két sört, bulik alkalmával stb.. Nagyon a nyáron nem volt alkalmam bulizni a sport miatt, de versenyeken azért iszogattunk, meg edzés után, stb.. Strandon is csak egyszer voltam eddig.
Van facebookom (Ledneczky Zoltán), msn-em, minden szir-szar közösségi oldal.

Köszönöm, ha elolvastad, az Erő legyen veled!