Mysterio Feketemágus képző

Fórum alapú szerepjáték
 
HomePortalCalendarGy.I.K.KeresésRegisztrációBelépés
Keresés
 
 

Display results as :
 
Rechercher Advanced Search
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Keywords
Vezetőség
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (22 fő) Pént. Jún. 29 2012, 19:26-kor volt itt.
Október 2018
Hétf.KeddSzer.Csüt.Pént.Szomb.Vas.
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
CalendarCalendar
Statistics
Összesen 789 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Perselus Piton

Jelenleg összesen 167013 hozzászólás olvasható. in 1079 subjects
Másik oldalunk
Top posting users this week

Share | 
 

 A fellegtorony lépcsői

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next
SzerzőÜzenet
Alexandra Alasein
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Jelige : Honey
Hozzászólások száma : 344
Csatlakozás : 2009. Dec. 05.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Belenus háló
Üzenet : A pofátlanságnak vannak olyan magas fokai, amiért nem jár büntetés, csak csodálat.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Csüt. Szept. 16 2010, 20:03

~Apám... ez borzasztó. Ez dög unalom. Mi járhatott a fejemben amikor ezt anno kivettem? Egyáltalán kit érdekel ez a mugli lecsó? Na mindegy. Hátha száz oldal múlva lesz belőlük valami.~ *Ráncolja a homlokát miközben lapoz és néhol a szemüveg fölött tekint a könyvre. Az érkezőre már a lejövetelekor figyelmes lesz, hisz az olvasmány nem köti le annyira, hogy teljességgel kizárja a túlvilágot tudatából. Így még időben meghallja a lépteket, de nem néz hátra csak bámulja a könyvet. Úgy tesz mintha itt sem volna. Nincs kedve emberekhez. Főleg nem fiúkhoz. Nagy szerencsétlenségére pedig a tag letelepedik a hátához és azt is kifigyeli mit olvas. Még mindig nem néz rá, de azért kiegyenesedik. A fiú megszólítja, kérdez, bemutatkozik. Szemetforgat és teszi az elbambultat, azaz jó pár másodpercig meg se mukkan. Majd hátrafordítja a fejét, szőke haja meglebben és a szemüvege fölött néz a fiúra, gyanakvóan, mosolytalan arccal.*
- Az. *csapja is össze az olvasmányt. Inkább egy diák társasága, mint a francia királyoké.*
- Alexa. Háztársad. *biccent, egy foknyi jómodor csak van benne. Elhúzza az orrát.* Még ez a kevés fiú is lánynak akar kinézni ebbe a suliba? *hirtelen ötlött fel az agyában ez a gondolat, kérdés, és nem szívbajos megosztani a fiúval. Mert tény. Ezek a mysterios pasik kedvelik a hosszú loboncot. Ő kevésbé. Vargnak is olyan van. És Alexának fogalma sincs, hogy mi van vele.* Mit ólálkodsz te itt? *következő kedves kérdés.*
Vissza az elejére Go down
Connor Diamond
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 206
Csatlakozás : 2010. Jul. 12.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Csüt. Szept. 16 2010, 20:12

*Úgy tűnik, hogy a lány nem azonnal válaszol. COnnornak már felötlik a fejében az ötlet, hogy esetleg már elaludt, vagy lehet csak egy hitelesen kinéző viaszbábú a csaj, és lehet meg kéne böködni hátulról , " jéé ez igazi e?" felkiáltással, de ekkor hallatszik, a másik válasza, és a könyv össze is csukódik, ezzel megfosztva, további információktól a fiút*
-Azt hittem már elaludtál. Amúgy minek ide töri? Álltalában , az ilyesmit, nem éppen egy ilyen helyen veszik elő*mondja kicsit oldalra döntve a fejét, miközben szemével kíváncsian nézi a másikra*
-Ah.. az jó, nem igazán vagyok otthon, az inflatus ház diákjaiban, meg még téged se láttalak, új vagy erre felé?*bizony a srácnak sajátos modora van, amit valaki szeret valaki nem , de hát ilyen az élet, és ha a lánynak nincs elég türelme, hozzá akkor valószínűleg a srác is itt lesz hagyva. A megjegyzésre csak megrántja a vállát, sejti, hogy a lány honnan vette le a következtetést*
-Hát, még mindig jobb mintha férfias lányok császkálnának nem? Amúgy meg annyira nem hinném hogy az*mondja, egy fura félmosollyal, elvégre tényleg ilyesztően hatna, két félajtós szekrény kopasz csaj, miközben toxicologia órára, vagy árnymágiára sietnek.. a gondolatra, mondhatni, a fiú majdnem ismét elmosolyodik, de aztán megtartja magának*
-Nem ólálkodok, csupán igénybe vettem a suli póstázási lehetőségeit, és küldtem egy levelet haza, ez nem éppen ólálkodás. Na és te? Itt jó a feng shui a tanuláshoz, vagy csak nem akarsz találkozni emberekkel? Mert eléggé forgalmas helyre telepedtél ahhoz képest akkor le*feleli*
Vissza az elejére Go down
Alexandra Alasein
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Jelige : Honey
Hozzászólások száma : 344
Csatlakozás : 2009. Dec. 05.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Belenus háló
Üzenet : A pofátlanságnak vannak olyan magas fokai, amiért nem jár büntetés, csak csodálat.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Csüt. Szept. 16 2010, 20:57

*Az elalvástól még távol áll, bár ha jobban belegondolunk megtörténhet, hogy már sokakat mély álomba szenderített ez a kötet. A fiú kérdését hallva pedig még inkább idegenkedve forgatja kezében a tömör történelmet.* ~Ma tényleg nem vagyok életképes.~ *elfolyt egy piciny sóhajt, majd inkább visszasüllyeszti táskájába a könyvet, ne is legyen szem előtt.*
- Mittomén. *von vállat kicsit sértődötten. Bár Connornak teljességgel igaza van. Minek ez ide?* Valamikor kivettem a könyvtárból, nem is emlékszem mikor és miért. *csóválja meg a fejét és elhatározza, hogy erőt vesz magán s holnap visszaviszi a könyvtárba.*
- Nem vagyok új. De te viszont annak látszol. *méregeti a srácot, teljesen odafordulva immár felé, hisz igazi társalgás van alakulóban, amit Alexa nem nagyon folytatott az utóbbi időben. De azért még nem ment ki a gyakorlatból.* Honnan kerültél ide? *érdeklődik, bár a kiváncsiság szikrája nélkül. Látszólag. A lánynak pedig speciel nincs kivetnivalója a fiú modorával, inkább a sajátján volna mit csiszolni. Mert ő nem ilyen. Nem...*
- Uhh. *húzza el látványosan a száját.* Ott a pont. *hagyja Connorra, de azért még hozzáteszi.* Azért néha ne felejts vágni a végeiből, töredezni fog. *bár lehet ezzel a fiú is tisztában van, hisz illene is annak aki ekkora hajtömeggel él. De Alexa csak rendes próbált lenni.*
- Jójó, értem én. *kicsit elkerekednek a szemei a kioktatáson. Hát akkor nem ólálkodott, tök mindegy. Ő egyszerűen így nevezi az idegenek háta mögötti felbukkanást.* Igen ez lett volna a szándékom, elkerülni a társadalmat. *bólint rá nagyon komolyan, szemrehányóan. Igen, ő nyugalmat, csendet akart... Bár igazából... Mindjárt kinyögi.* Annyira nem forgalmas. Nem járt itt a délután rajtunk kivül senki... Senki. *érdekesen színeződik át a hangja. Mintha bánná, sajnálná, hogy egy árva lélek sem tévedt volna ide. Talán az egész passzivitás, emberkerülés csak álca? És igazából nincs is effektív kihez menjen, kivel beszéljen? Barátnők? Na hagyjuk. Rinyagépek. Maga elé mered, látszik, hogy elszakad a beszélgetésből, Szemüvege is eléggé lecsúszik pisze orrán. Connor feladata lesz felrázni őt.*
Vissza az elejére Go down
Connor Diamond
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 206
Csatlakozás : 2010. Jul. 12.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Csüt. Szept. 16 2010, 21:17

-Áhá.....*fűzi hozzá a könyves dologhoz, nagyokat bólogatva, miközben tekintetével próbál értelmeset vágni a másik szavaihoz, úgy tűnik, hogy a lányt érdekli a sima történelem is. Ő örül, hogy nem kell ilyen általános dolgokat tanulnia, a végén nagyon megutálná. Ezután megkapja a választ, amire csak bólint egyet*
-Értem, akkor nagy valószínűséggel csak én nem láttalak, Hogy én?*néz magára, mintha meglepődött volna a másik kijelentésén, s szemére is meglepettség jelei rajzolódnak ki*
-Ennyire rám van írva? Najó új, de nem annyira, már egykét hónapja az itteni padokat koptatom, de akkor ezek szeritn de régebb óta tanulod itt a jóságbőséget. Órán nem láttalak*vallja be, bár nem tudja, hogy ez menyit számít, ő csupán csak megemlítette a másik előtt*
-Hogy honnan? Hát a bagolyházból, pár lépcsővel felettünkről*mondja most már egy kisebb vigyort , ejtve majd megrázza a fejét*
-Nem.. amúgy kanadából integrált holland vagyok, a szüleim kanadaiak, ott is születtem ,de a nagybáttyámnál lakom hollandiában, röviden ennyi, ha erre gondoltál*mondja teljesen nyugodt arckifejezéssel, mintha nem is érdekelné a másik modora. Lehet így is van, ő nem vesz semmit se könnyen a szívére*
-Tudom én hogy ott van.De látom elképzelted. Amúgy vágok, eléggé régóta növesztem, és nem most akarok megvállni tőle*mondja nyugodt mosollyal a másik felé, elvégre haja lasasan már elég mélyre hajol le, amit még növeszteni is akar., a követekzőre kicsit komolyabban néz a másikra*
-De ugye nincs közöd az emosókhoz? Csak a társadalom kerülés miatt kérdezem*reméli hogy a lány nem veszi sérétsnek, bár eléggé hülye egy kérdés, mert nem tűnik annak*
-Hát annyira nem, de attól még járhat, legalábbis ha valaki levelezni akar ide jön, amúgy meg mi ez az arculat váltás? Amúgy első ránézésre nem vettem volna ki, hogy ennyire ember kerülő lennél*mondja most már egy vidámabb mosollyal, majd amikor a lányka kissé elbambul a fiú arcán ismét kissé fura arckifejezés ül ki*
~Lehet átment az alfa galaxisba.. vagy kikapcsolt vagy nem tudom~*gondolkozik, miközben meglengeti a kezét integetve a másik szeme előtt*
-Hé Houston baj van... minden oké?*kérdezi kissé kíváncsi hangon, vizslatva továbbra is a fura lányt*

\\Fagy\\
Vissza az elejére Go down
Josh Barker
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar


Hozzászólások száma : 2305
Csatlakozás : 2009. Nov. 27.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Cruoris szakház

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Kedd Szept. 28 2010, 21:48

*Még szinte csak most érkezett, mégis elmondhatom, hogy rég nem beszéltünk Daphnevel ennyit az elmúlt időszakban. Leszámítva talán az említett párbajszakkört, de azon sem folyt éppen baráti beszélgetés, bár egyenlőre ezt sem nevezném annak. Csak egy szimpla társalgás, ami már önmagában meglepő, ha azt vesszük, hogy köztünk történik. Az pedig, amikor Daph felém nyújtja a kezét békülés gyanánt, szinte egyenesen megdöbbent. Nem néztem volna ki ebből a lányból, hogy ilyet tesz. Na jó, igazából teljesen kiszámíthatatlan, szóval tényleg nem tudom, mi az, amit kinézhetek belőle, és mi az, amit nem. Inkább rá is kérdezek, hogy komolyan gondolja-e a dolgot, de bólint és helyesel, így még egy kis bámulás után végül megrázom a kezét. A formalitás megvan, már csak tenni kell érte, hogy valóban békülés legyen. Erre pedig nem rossz kezdés egy kis beszélgetés, amiben megtudunk a másikról néhány infót azóta... nos azóta, hogy fogalmunk sincs, mi történik a másikkal. Daph viszont ülve akarja folytatni a társalgást, így visszasétálunk a csigalépcsőkhöz, majd le is ülünk a tetejére. Furcsa, eddig fel sem tűnt, hogy ilyen szűk ez a lépcsősor. Két ember pont elfér benne, de ruhánk már így is összeér. Eszembe jut, amikor még másképp viszonyultunk egymáshoz, s amikor minden ilyen közelségnek örültünk és időnként kapva kaptunk is az alkalmon. De most más a helyzet, mindkettőnknek más a párja, és ez így is van jól. Az első kérdéssel én állok elő, ha már Daph elárulta, hogy gondolkozni jött fel most ide.*
-Miért, nem úgy tűnt? *kérdezek vissza, s nem is értem a reakciót, hisz több hónapja szinte semmit sem tudok róla, így akadhat pár dolog, amin gondolkozni akar. Szavaira viszont csak keserűen bólintok, de az utolsó szavakra meglepettség ül az arcomra.*
-Az első kettőt tudom és... elég szívás. De azt hogy érted, hogy kipécézett magának? *voltam már Charles óráján és nekem nem tűnt fel, hogy különösebben bárkit is kinézett volna magának. Mindenkivel egyaránt ugyanolyan seggfej.*
-Amúgy Siderissel is történt valami. Figyelted már a szemeit? *csak a múltkori árnymágián tűnt fel, bár az is igaz, hogy előtte hetekig nem is láttam a magisztert. Most viszont nekem kell mesélnem magamról, elvileg bármit. Agyalni is kezdek, mit emeljek ki az elmúlt hónapokból, mire Daph a mellkasomra, pontosabban jelvényemre bök. Egy kis mosollyal bólintok.*
-Igen, még az vagyok. Nem is szándékozom lemondani róla. Élvezem csinálni. *ez valóban így van, s már megtanultam úgy beosztani az időmet, hogy ne kelljen emiatt túl sokszor nélkülöznöm Michellet.*
-Hát, igazából nem is tudom, mit mesélhetnék. Élem az életem, ahogy gondolom te magad is. Arról szerintem azért tudsz, hogy Michellel vagyok, most már több hónapja és szerencsére remekül megvagyunk. Voltam már otthon is kicsit... *fura, megélni izgalmasabb volt az elmúlt időszakot, mint most így elmesélni.*
-Ja, meg szereztem egy jó kis gyűrűt az egyik órán. *elő is kapom zsebemből az ékszert, majd felhúzom ujjamra. A folyosó kellően sötét, így mire Daph pislog egyet, már el is tűntem a szeme elől. Hatásos, legalábbis akkor, ha nem látta volna, hogy ott voltam az előbb, na meg ha nem érezné a saját ruhájához érni az enyémet. De a bemutatót nem akarom elhúzni, így a gyűrű lekerül, majd ismét én kérdezek.*
-Na és veled? Hogy teltek az elmúlt hónapok? *tudom jól, hogy Daph kissé labilis lelkileg, többször kísérelt már meg öngyilkosságot, egyszer ugye én magam mentettem meg. Hiába nem voltunk jóban, azért mindig örültem, ha valahol megpillantottam egy pillanatra, vagy hallottam valakitől felőle. Nem azért, mert ő maga érdekelt, hanem azért, hogy még él.*

_________________
Famulusa: Nergal

Vannak különös éjszakák, mikor az emberek csak árnyak, míg az árnyak talán emberek.
Vissza az elejére Go down
Daphne Alucard
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar


Jelige : Vadóc
Hozzászólások száma : 1683
Csatlakozás : 2009. Nov. 27.
Kor : 24
Üzenet : Mérlegeljük mindig a lehetőségeinket - ha vannak. Ha nincsenek, olykor vakmerőséggel is célt érhetünk.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Kedd Szept. 28 2010, 22:07

*A beszélgetést valahol el kell kezdenünk, így hát javaslom a csigalépcsőt, amely valóban nagyobbnak tűnt, ez nekem is feltűnik, na de nem zavar, hogy most így érintkezünk, hiszen tudom, hogy neki is van párja, na meg én is boldog párkapcsolatban élek. Így hát végül mesélni kezdek arról, hogy mi mindenen törtem a fejem és így kerül említésbe Charles is. Nem szeretem azt a férfit, még egy kicsit se kedvelem, főleg Nil miatt, na meg Sideris miatt is, aki fontos a számomra, nem csak mint magiszter, hanem mint ember is.*
- Visszabeszéltem neki és megfenyegetett... és mindig szemmel tart. Csak így. *magyarázom egyhangúan, majd amikor Siderisről esik szó, csak sóhajtok egyet és végül Josh-ra tekintek. Nem tudom, hogy elmondhatom-e neki az igazságot, de végülis, miért titkoljam? *
- Én tudom, hogy mi történt vele, de kérlek, másnak ne mondd el. *körbe is nézek, hogy még csak véletlenül se legyen az, hogy ez az információ óvatlan kezekbe kerüljön.*
- Charles megpiszkálta az emlékeit... és... szóval, Demien helyére önmagát tette. Így Sideris azt hiszi, hogy minden a régi és hogy Charles ugyanúgy vele van, ahogy régen, de persze azért, mert Demien számára az ellenség, aki igazából Charles. Ez bonyolult, de remélem, hogy érted. *tekintetem aggódóvá válik, hiszen nem tudok mit csinálni, egyszerűen képtelenségnek érzem, hogy bejuthatnék a magiszteremhez. De talán egyszer majd sor kerül rá. Végül pedig szóba hozom a sentinelséget, kissé témát is váltva, valami vidámabb dolog felé, majd arra kérem Josh-t, hogy meséljen kicsit. Nekem mindegy, hogy mit, örülök - igen, lehet, hogy furcsa, de örülök neki - hogy hallhatok valamit róla, méghozzá tőle, személyesen.*
- Igen, tudom. *mosolyodom el kedvesen, hiszen Michelle-t én is kedvelem, aranyos lány, bár nem gondoltam volna soha, hogy Josh egy ilyen lány mellett fog megállapodni. Végül pedig a gyűrűt is megszemlélem és kissé el is ámulok a képességén.*
- Hát nem semmi... neked meg se kell vagdosnod magad. *vigyorodom el, kissé meg is bökve Josh oldalát, hiszen észrevettem ám, hogy mire jó ez a gyűrű. Én magam is jól értek az árnymágiához, így ez nem is meglepő. Végül pedig rám kerül a mesélés fonala, így egy picit elgondolkodom, majd bele is kezdek.*
- Őszintén szólva, volt benne jó és rossz is. Én Nillel vagyok, elég régóta, de... nem volt mindig zökkenőmentes a kapcsolatunk. Tudod, megcsaltam kétszer is Takodával. Röstellem, de valahogy vonzódunk egymáshoz Takkal. *itt lehajtom a fejem és szemeim előtt látom mindazt, amit Nil elszenvedett miatta és ez kemény lelkiismeret-furdalást is okoz.*
- És egyszer el is hagyott Nil. De mára már mindent megbeszéltünk és most már... most már Takhoz se úgy állok, ahogy régen. Szóval, már csak barát és továbbra is nagyon szeretem Nilt. *mosolyodom el végül és direkt nem említem az Alestoros dolgot. Jobb azért, hogy ha Josh nem tud mindenről.*
Vissza az elejére Go down
Josh Barker
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar


Hozzászólások száma : 2305
Csatlakozás : 2009. Nov. 27.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Cruoris szakház

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Kedd Szept. 28 2010, 22:47

-Visszabeszélésben mindig jó voltál. *viccelődök kicsit, de csak elmosolyodva, hisz nem bántásból mondom, csak ismerem Daphnet. Ha valami nem tetszik neki, akkor azt meg is mondja. Ennyit azért már megtudtam róla biztosan. De úgy tűnik, Charles ezt nem nagyon díjazza.*
-Meg se lep, hogy megfenyegetett. Ahogy észrevettem, nála nem oszt, nem szoroz, hogy kit kell megölni. *undorodom attól a férfitól, hisz kedveltem Demient, s az ő halála is Charles lelkén szárad. Ráadásul valami Siderissel is történt, bár azt még nem tudom, hogy mi. Ráadásul furcsa, hogy ilyen természetesen mozog továbbra is az iskolában, pedig tudom, hogy szerette Demient. Ha máskor nem is, de az egyik órán elárulta magát, amikor olyan bábu jelent meg mindenki előtt, ami azt abárázolta, akit szeretünk. Daphne szavai viszont felkeltik érdeklődésem, s a körbepillantásából ítélve komoly infó lehet. A kérlelésre biccentek, majd kíváncsian figyelek a lányra, szavaitól viszont tátva marad a szám.*
-De... de erre hogy volt képes? *kérdem a lányra, majd a padlóra meredve. Ez hihetetlen. Lehet ilyet csinálni? De még egy fontos kérdés bevillan, így Daphra pillantok.*
-És te honnan tudsz erről? *vannak dolgok, amiről az ember fülest kaphat valahonnan. De ez azért egy elég nagy dolog ahhoz, hogy csak úgy bárki fülébe jusson. Ráadásul ha ezt megtudja Sideris, talán még derengeni is kezdene neki valami. Ki tudja, ilyen téren nem ismerem Charles hatalmát. A téma viszont kicsit más vizekre terelődik, magunkról is mesélünk egymásnak, hisz már jó régóta nem beszélgettünk. Én kezdem a mesélést, mivel Daph kérdezett előbb, s el is mesélek pár fontosabb dolgot, amik közül természetesen a legfontosabb az én egyetlenem. Szerencsére Daph is mosolyogva biccent. Tudom, hogy Nillel van, legalábbis utolsó infóim alapján, de egy korábbi lánynak említeni az újat mindig kétesélyes dolog. Na nem mintha Daphnevel együtt lettünk volna, de szerintem közel álltunk hozzá. De nem bánom, hogy másképp alakult, bár a veszekedős rész kimaradhatott volna. De a gyűrű is eszembe jut, amit rögtön meg is mutatok, Daph pedig eléggé meglepődik. A röpke bemutató után ismét zsebemben landol a kis ékszer, majd egy bólintás mellett felelek.*
-Nem bizony. Sőt, kevésbé sötét helyen is működik. Szóval elég hasznos kis holmi. *mosolyodom el, hisz nagyon örülök, hogy nekem sikerült elsőként elérnem a gyűrűhöz azon az árnymágia órán. Részemről megvolt a mesélés, még ha kicsit rövidke is, így most rajta a sor, most én hallgatok. Már az első szavakkal eloszlat minden kétséget Daph afelől, hogy tényleg jobb, hogy nem jöttünk akkor össze, hisz lehet, hogy akkor engem csalt volna meg Takodával, és nem Nilt. Kicsit el is húzom a szám, hisz nem csípem a megcsalásokat, én sosem bírnám megtenni, s úgy veszem észre, hogy Michelle sem.*
-Ismerem Takodát, volt már hozzá szerencsém. De miben több ő, mint Nil? *egyik srácot sem tartom többre a másiknál, mivel kb ugyanannyira ismerem őket. Ráadásul ugye én nem is olyan szemmel nézem őket, mint Daph. A szakítás ezek után nem is lep meg, de mint kiderül, még mindig együtt vannak Nillel, vagyis meg tudták beszélni a dolgot.*
-Akkor tényleg zajlik az életed. Hát végülis az a lényeg, hogy most minden oké. Leszámítva persze Charlest. *mondom egy kis mosollyal, mely az utolsó mondatnál teljesen eltűnik.*
-Na és hogy érzed, menni fognak a vizsgák? *bizony itt az év vége, hamarosan minden tantárgyból leadásra kerülnek az utolsó órák, aztán jönnek a vizsgák. Nem mondhatni, hogy minden anyag könnyű, de én azért bízom benne, hogy menni fog. Vajon Daph is biztos magában?*

_________________
Famulusa: Nergal

Vannak különös éjszakák, mikor az emberek csak árnyak, míg az árnyak talán emberek.
Vissza az elejére Go down
Daphne Alucard
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar


Jelige : Vadóc
Hozzászólások száma : 1683
Csatlakozás : 2009. Nov. 27.
Kor : 24
Üzenet : Mérlegeljük mindig a lehetőségeinket - ha vannak. Ha nincsenek, olykor vakmerőséggel is célt érhetünk.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Kedd Szept. 28 2010, 23:26

- Te már csak tudod Josh. *rázom meg kissé a fejem, majd sóhajtok is egyet. Valóban igaza van, tudom én, csak nehéz beismernem, ez az igazság. Na de végül szóba hozom Charlest és azt is, hogy megfenyegetett az a férfi, aminek nem örülök, de sajnos nem is tudok mit tenni ellene. Max annyit, hogy nem kerülök bajba. Na de Sideris is szóba kerül és ahogy figyelem Josh arcát, látom rajta, hogy úgy meglepődik, akárcsak én akkor, amikor megtudtam ezt a dolgot.*
- Nem tudom, hogy hogy volt erre képes, de ezt tette. *nyelek egyet, tényleg hihetetlen még mindig a számomra ez az egész. A kérdést hallva viszont kissé lesütöm a szemem.*
- Charles mondta... *pillantok végül fel ismét a fiú szemeibe, majd ez után inkább témát váltunk, amely mindkettőnk számára jobbnak tűnik, így hát beszélünk a kedvesünkről és az életünkről, mely fenekestül felfordult azóta. Nem hiszem, hogy csak nekem, tehát tudom, hogy Josh is megváltozott és most is látom, érzékelem rajta. *
- Takoda nekem még Nil előtt tetszett. Nagyon helyes és rendes srác... de, ő eleinte elutasító volt. Viszont amikor összejöttem Nillel, akkor kissé más lett a kapcsolatunk. De nem több nála. Én Nilt szeretem, teljes szívemből. *bár Josh nem tudja, de nem történt semmi se Tak és köztem, csak csókolóztunk, bár ez is elég sok, de most nincs mit tenni. A lényeg, hogy Nil megbocsátott nekem. *
- Igen, az a lényeg, hogy most már minden rendben van. *bólintok kissé kelletlenül, mert nem, nincs rendben. Na de mindegy is, hiszen most a vizsgák is közel vannak, nagyon is közel.*
- Szerintem nem lesz baj semmivel se. Tudod, egész jó tanuló vagyok. *nem egoizmusból mondom, tényleg úgy érzem, hogy minden tantárgy megy.*
- Viszont, ha nem haragszol, én most elmegyek aludni. *lassan felkelek, majd még letekintek Joshra.*
- Örülök, hogy beszéltünk és remélem, hogy majd máskor is fogunk. Szóval, jó éjt Josh! *mosolygok rá kedvesen, majd ez után hátat fordítok neki és meg sem állok az Onix hálóig, ahol egy gyors fürdés után ágyba is bújok.*
Vissza az elejére Go down
Josh Barker
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar


Hozzászólások száma : 2305
Csatlakozás : 2009. Nov. 27.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Cruoris szakház

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Kedd Szept. 28 2010, 23:47

*A beszélgetésünk pár érdeklődő mondat után hamar Charlesra és Siderisre terelődik, hisz jelen pillanatban ez az, ami a leginkább foglalkoztat mindenkit. Daph elárulja, hogy megtudott egy plusz információt, amit senki más nem tud. Amikor el is árulja azt, alig hiszek a fülemnek. Kicserélte Sideris emlékeiben Demien képét a sajátjára? Így már érthető, miért dolgozik továbbra is olyan jóhiszeműen vele a nő. Ez szörnyű. Viszont azt a lány sem tudja, hogy volt erre képes Charles, bár annyi biztos, hogy igen nagy erőket ural. Viszont az is érdekelni kezd, hogy ezt honnan tudja Daph. A válasz viszont ismét meglep, legalábbis az, hogy személyesen Charlestól tudja. Vagy talán kihallgatta? Nem hiszem, mert akkor nem sütné le a szemeit. Mindegy, most nem kérdezek rá, majd máskor, lesz még rá alkalom, hisz kibékültünk. Inkább témát váltunk, s magunkról kezdünk mesélni, mik is történtek az életünkben mostanság. Miután én elmondtam a magam dolgait, Daphon a sor. Úgy tűnik, ő nem tudta olyan sikeresen lekötni magát, és Nil mellett Takkal is közelebbi viszonyba került.*
-Biztos azért kavart be, mert lekötötted magad és nem örült neki. Lehet, hogy elutasító volt, de valahol mégis akart. *legalábbis én ezt tudom elképzelni, mert hát mi másért kezdene utána kajtatni a srác, amikor már összejött valakivel, s végre nem őt "zaklatja". De a lényeg az, hogy ők megvannak így Nillel, és már Tak sem zavar be a képbe, legalábbis Daph elmondása szerint. Ha már ezt is letudtuk, jöhetnek kicsit a tanulmányok is. Én bízom magamban és abban, hogy tanultam eleget, hogy menjenek a vizsgák, de nem tudom, ez a leányzó hogy áll hozzá.*
-Akkor jó. Szerintem aki bejárt órákra és figyelt, annak azért menni fog. *jó, persze én is gyakoroltam órán kívül is, de aki nem linkeskedik év közben, annak azért lényegesen több esélye van. Daph viszont lassan feláll, s búcsúzkodni kezd, ami nem rossz ötlet. Én is gondoltam rá, hogy vissza kéne bújnom Michelle mellé, s így nem is gond, hogy le akarok lépni.*
-Nem haragszom. Azt hiszem, én is megyek nemsokára. *mosolyodok el, majd felkelek a lépcsőről, egyedül nem fogok ott ücsörögni.*
-Én is örülök, és szerintem többször látjuk majd egymást. Jó éjt! *intek búcsúzóul, majd miután Daph távozott, én még pár percre felnézek a bagolyházba, csak a friss levegő miatt. Utána viszont én is megindulok a déli torony felé, egyenesen a Holdkő hálóba, az én egyetlenem karjai közé.*

_________________
Famulusa: Nergal

Vannak különös éjszakák, mikor az emberek csak árnyak, míg az árnyak talán emberek.
Vissza az elejére Go down
Lester Depree
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 32
Csatlakozás : 2010. Jun. 21.
Kor : 24
Tartózkodási hely : a szomszéd mellett

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Kedd Okt. 26 2010, 19:58

*Azt hiszem, hogy az utóbbi pár napban rájöttem, hogy a kíváncsiság nem túl egészséges dolog. Legalábbis én ennek tudom be, hogy miután beleolvastam egy utcán talált levél tartalmába, attól kezdve folyamatosan csuklok, köhögök és tüsszögök, szóval mindig van valami bajom.
A levél mindenféle hülye, összefüggéstelen dolgot hord össze. A lila tehén a lábtörlő alatt horgol. Ettem egy tál napfényt, és krokodilkönnyek. A szivárványon ócska pockok üléseznek. Etc… Egyszerűen semmi értelme! Elsőre legalábbis… biztos vagyok benne, hogy ez egy kódolt üzenet. Annyi szerencsém van, hogy a lap hátulján ott szerepel egy cím. Sokáig törtem rajta a fejem, hogy most mitévő legyek. S nagy nehezen arra az elhatározásra jutottam, hogy hasonló kaliberű – azaz körülbelül pont ilyen értelmes – mondatokat írok a címre. Ezeket nem részletezném, mert még nekem is fárasztó volt leírni. De baromira kíváncsi vagyok, hogy mi sül ki ebből!
Ahogy szedem a lépcsőfokokat, megcsap a kellemes bagolyürülék-illat, de azért ahogy egyre feljebb és feljebb érek, ez kezd valamelyest frissülni. Persze, miért is ne csuklanék eközben. Egyik kezemben a leveleket tartom (gondoltam, visszaküldöm az eredetit is), hatalmas szerencsémre nem sokáig. Egy kósza orkán, köszönhetően a kedves őszi időjárásnak, kitépi a kezemből a papírokat, és a lépcsőn egyre lejjebb és lejjebb taszítja. Ezzel a lendülettel én is megfordulok, utána is kapok, de egyiket sem sikerül újra a kezeim közé kaparintani. Tudom, hogy veszélyes a lépcsőkön futni, főleg ha csupa madárajándék az egész, de saját testi épségem elé helyezem a küldetésemet. Ilyen egy jó titkos ügynök.
Nagyon sok irányba nem menekülhetett a két papiros, a lépcsősor alján tartok már. Most kell megkaparintanom. És már látom is a folyosó végén, a földön hemperegve őket. Mint az ősemberek között a legjobb vadász, úgy zoomolok a zsákmányomra, ezzel minden környezeti tényezőt kizárva. Konkrétan: ahogy kecses léptekkel startolok a vad elejtésére, sikeresen eltarolok egy sötét illetőt. Ennyit az ősemberekről… A tervem meghiúsult, önbecsülésem újra a nulla és a mínusz öt körül mozog. Azért remélem nem tanárt löktem fel…*
- Ú, basszus, ne haragudj, nagyon sajnálom - *sietve feltápászkodok a földről, hogy aztán a helyzettől elvárható udvariassággal nyújtsak segítő kezet a sértett félnek. Én tényleg nem akartam senkinek sem sérülést okozni, ez nagyon távol áll tőlem. Rossz hatással van rám ez az egész.*
Vissza az elejére Go down
Daphne Alucard
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar


Jelige : Vadóc
Hozzászólások száma : 1683
Csatlakozás : 2009. Nov. 27.
Kor : 24
Üzenet : Mérlegeljük mindig a lehetőségeinket - ha vannak. Ha nincsenek, olykor vakmerőséggel is célt érhetünk.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Kedd Okt. 26 2010, 20:19

*Már kezd elegem lenni abból, hogy a szüleim még mindig kislánynak kezelnek. Még is kik ők? Oké, megszültek és oké, beismerem azt is, hogy itt, ebben az iskolában veszítettem el az ikertestvéremet, Siriust is, de nem tudok most mit tenni már érte. Én próbáltam, nagyon is sokat, de az önmarcangolásom nem segít, főleg, hogy nem is én voltam a felelős a haláláért. Viszont amióta Charles itt van a suliban, egyre jobban aggódnak és bár egyszer felajánlotta nekem, hogy vissza tudja hozni, én még se hiszek neki. Félek, hogy becsap és félek a tudattól, hogy mi lesz velem, ha visszatér. Vajon milyen lenne? Hogy állna a családjához? És ami a legfontosabb, mi vajon hogy kezelnénk ezt az egészet? Nem tudom, tényleg és kezdek besokallni ettől az egésztől. Nilt is egyre ritkábban látom manapság, de muszáj lesz erősnek maradnom, hiszen nincs más választásom. Most szépen le is írok mindent a drágalátos Alucard családnak, csak hogy tudják, hogy mit gondolok és nem érdekel, hogy most ideges és dühös is vagyok, leírom, mert egyszer ki kell jönnie, ki kell robbannia belőlem és az inkább akkor legyen, amikor nem személyesen találkozunk. A levél még is csak humánusabb módszer, gondolom én, bár lehet, hogy idegesítőbb is és majd haza kell utaznom egy remek kis családi beszélgetésre, ahol majd elhitetjük egymással, hogy mi egy nagy és boldog család vagyok. Most is dühösen hagyom el a szobám és a déli főtornyot úgy, hogy még a famulusom se óhajt most velem tartani, amit talán jobban is tesz, hiszen a végén még szépen őt is megbántom, ami nem is lenne meglepő, hiszen manapság egyre jobban értek ehhez és így egyre több embert is tolok el magamtól. Na de a lényeg, hogy kissé kapkodóra veszem a figurát, így kezemben a levéllel és fekete pulcsimnak kapucnijával a fejembe húzva haladok most már a baglyok felé. Szeretem azt a helyet, de most annyira nem örülök a dolognak, hogy oda kell mennem és ahogy nézem, még a fekete csukám eleje is kissé mocskos. Na remek, csak most ne találkozzak ismerőssel. Legalább a fekete, bő szárú nadrágom valamit eltakar a piszokból. Ahogy viszont már majdnem ott vagyok a lépcsőknél, hirtelen érzem az ütést, így kissé megszédülök, majd a földre pottyanok. Kell nekem lenézni ... na de feltekintek rá és igen csak morcos tekintettel nézek az ismeretlen fiú arcába.*
- Kössz, ez most valahogy hiányzott a mai napomból... *jegyzem meg durcáskodva és ellököm a kezét.* - Kössz, megy ez egyedül is. *motyogom kissé halkabban, majd az útközben kiesett fehér levélre tekintek, amely a srácé mellett van. Fel is kapom az egyiket - mert egyébként tök egyformák és bár fogalmam sincs, hogy ez igazából nem az enyém, hanem az övé - elindulok vele és megállok a fiú előtt, majd keményen a szemébe nézek - próbálva ijesztőnek mutatkozni- és már meg is szólalok.*
- Azért annyira nem kellene rohannod, hogy ne figyelj oda a környezetedre. *kissé meg is vállalom, miközben elindulok felfelé a lépcsőn, ismét próbálva felvéve a gyors tempót, de ahogy érzem, a hátsóm azért bizsereg rendesen, de ezt a fajta fájdalmat még csak véletlenül se mutatom ki, csak az kéne. A végén még egy jót vigyorogna rajtam.*

//fagy//

_________________
Famulusa: Svíra
Vissza az elejére Go down
Sairus Macrain
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Cica imádó Pszichopata
Hozzászólások száma : 775
Csatlakozás : 2010. Jun. 10.
Üzenet : "Az ördög elképedve állt, és érezte milyen ocsmány a jóság. És látá az erényt az ő alakjában"

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Csüt. Nov. 04 2010, 14:47

*Fiatal ám annál komorabb fiú érkezik meg a fellegtoronyba, már kinézetén látszik, hogy nem éppen a vidám társadalom egyik képviselőjét lehet felfedezni benne, sokkal inkább az arisztokratikus komor, hűvös férfiút, amit aztán nem is lehet csodálni, hiszen a fiú igencsak befolyásos családból érkezett, és ennek nyomai látszanak minden mozdulatán, talán a pillantásán is. Egy fekete hollóval a karján érkezik aminek a lábára már fel is erősítette a küldeményt, lévén éppen üzenetet akar küldeni. És hogy kinek? Mivel a családjából egyedül csak az unoka báttya él így neki. Amúgy egy fekete bőrnadrágot, hosszú fekete bokáig érő bőrkabátot, és szintén csak fekete inget visel. Amikor felérnek, csupán csak kinyújtja a karját, és egy lökés mozdulattal repülésre ösztökéli az éjfekete hollót.*
-Szálj...*morogja komor, mondhatni már parancsoló hangon, miközben figyeli a távolodó madarat, ő maga pedig még egy kis darabig itt marad, s ha a madár eltűnik a messzeségbe, a fiú pillantása a nem túl barátságos, tajtékzó óceánra esik.*
Vissza az elejére Go down
Illya Imbecairwen
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 1187
Csatlakozás : 2010. Sep. 26.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Loki háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Csüt. Nov. 04 2010, 14:59

*Fekete hajú leányzó trappol fel a fellegtoronyba. Küldeménye ugyan nincs, de egy kis friss levegőre vágyik anélkül, hogy kitenné a lábát a kastényból. Alkarján szokás szernit ott ül büszke sólyma, Orceyia. Szerencsére a madár már leszokott róla, hogy gazdája vállára üljön, mivel igencsak kényelmetlen volt ez mindkettőjük számára. A lány sötét, bőszárú farmert és lila, meleg pulóvert visel méretes bakanccsal. Nagy erőkkel magyaráz famulusának, miközben felefelé haladnak.*
-Úristen, hogy képes ilyet bárki felvenni? Rohadt kényelmetlen ez a...öö.*Belépve a toronyba egy idegen srácot pillant meg, s így már nem biztos, hogy folytatni kívánja a lány ezt a mondatot, mert feltehetően az sem kíváncsi rá, no meg ő sem akar erről kiabálni mindenki előtt.*
-Szia! Izé, neharagudj, hogy megzavartalak, azt hittem, nincs itt fent senki.
*Kissé zavartan toporog, mitagadás, nemigen számított társaságra, leginkább ezért jött fel a toronyba. Eredetileg úgy tervezte, hogy miután órák óta tanul, egy kicsit kiül a toronyablakba bámészkodni. Végül azért társaságától nem zavartatva felhupan egy szimpatikus ablakba, a sólyom pedig kirepül, feltehetően vadászni. Illya rátekint az idegenre, majd hirtelen ismét megszólal.*
-Ne haragudj,ijedtemben elfelejtettem bemutatkozni is. Illya Imbecairwen.
*Nem híve a kézfogásnak, legfeljebb ha valaki elvárja, hisz azért ennyire nem modortalan, de az ablakból nem száll le, majd ha a srác valami bemutatkozószertartásra tart igényt, akkor lemászik.*
Vissza az elejére Go down
Sairus Macrain
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Cica imádó Pszichopata
Hozzászólások száma : 775
Csatlakozás : 2010. Jun. 10.
Üzenet : "Az ördög elképedve állt, és érezte milyen ocsmány a jóság. És látá az erényt az ő alakjában"

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Csüt. Nov. 04 2010, 15:18

*A fiú csak komoran tekint ki az óceán felé, mondhatni tetszik neki ez a csend, ez a harmónia ami jelenleg körbe veszi, csupán csak a tenger zúgó hangja, valamint a szél ami néha néha meglegyinti az arcát, és ez a fura csend. Amit nemsokára valaki meg is tör lévén beszélgetést hall. CSupán csak lemondóan hunyja le a szemét*
~Már csak ez kellett....~*rázza meg alig láthatóan a fejét, de mikor meglátja hogy kik jöttek, szerencsére felfogja, hogy csupán csak egy familiáris a másik lény. Annyira nem szocializálódott még, csoda hogy Mordanaval szót értenek, valamelyest, hiszen ők aztán tényleg ősi ellenségek voltak. Amikor viszont meglesz szólítva csupán sötéten felcsillanó szemmel néz a lány felé.*
-Nem izé, hanem Sairus.. amúgy meg mint látod valaki mégis csak van.*szólal meg hűvös hangon, de mintha egy hasonlatosan hideg mosolyt eresztene hozzá, amiből túl sok jót nem igen lehet kiolvasni, persze nem tesz szóvá semmit, csupán félig vissza néz az óceánra, majd amikor látja, hogy a lány már helyet foglalt, rájön, hogy bizony nem marad egyedül, na de sebaj,kezdődjön a szocializálódás. Amikor a lány beszélni kezd, a fiú csupán csak értetlenül vonja össze a szemöldökét.*
-Igen...? Nem hinném hogy itt van valami félelmetes.Vagy.......*néz lassan körbe, mintha keresne valamit.*
-Mégis van?*kérdezi továbbra is hűvös hangon, majd a bemutatkozásra csak biccent, annyira ő sem nevezhető mindig kézfogósnak, elég ha tudják egymás nevét.*
-Sairus Macrain... inflatus... és mi járatban erre?*tesz fel egy kérdést továbbra is komoran*
Vissza az elejére Go down
Illya Imbecairwen
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 1187
Csatlakozás : 2010. Sep. 26.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Loki háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Csüt. Nov. 04 2010, 15:30

*Kissé zavartan tekint rá a srácra. Nem úgy értette, hogy izének hívnák, elvégre senkit nem hívnak így, így hát kezét tördelve próbálja kijavítani magát.*
-Öhm...nem úgy értettem.
*Kényelmesen elhelyezkedik az ablakban, s a tovaszálló sólyom után tekint, majd visszaadja figyelmét Sairusnak, amikor az bemutatkozik, s a félelmeteset keresi. Elégedetlenkedő félmosoly suhan át Illya arcán, majd készségesen elárulja, hogy tulajdonképpen semmi ijesztő nincs.*
-Nem úgy értve...csak azt hittem, hogy nem lesz itt senki és kicsit meglepődtem, amikor mégiscsak itt voltál. Én is Inflás vagyok, feljöttem kicsit levegőzni, mivel fél éjszaka tanultam az enyhén szólva levegőtlen és büdös szobában. Mióta mindenkinek van famulusa, igencsak érdekes szagok terjengenek nálunk. És te? Levelet küldtél, vagy szintén friss levegő magánnyal telítve?
*Kitekintve az ablakon,előcibál egy lapos fémdobozt a zsebéből, amelyből egy szál cigaretta kerül elő, majd némi keresgélés után az öngyújtóra is ráakad a lány, s meggyújtja a nikotinrudat. A dobozt nemrégiben szerezte be, hogy kisebb helyet foglaljon. Sairus felé nyújtja a dobozt, hátha dohányzik.*
-Kérsz?
*Nem irigy így hát ha kér belőle, bátran elveheti, amennyiben nem, a doboz visszakerül a lány zsebébe. A sólyom már eltűnt a fák között, feltehetően egy menyéten, vagy pockon rágódik valamelyik ág tövében, s ha jól lakott, majd visszatér gazdájához.*
-Hogy állsz a vizsgákkal?*teszi fel az egyik magától értetődő kérdést. Mindenki vizsgalázban szenved, a szerencsésebbek már túl vannak rajta, azonban Illya előtt még bizony ott áll három vizsga, amit az eddigiekhez hasonlóan minél jobban szeretne letenni, habár a spirituális ismeretek kissé gyengusra sikeredett, hiszen nem az erőssége a lánynak.*
Vissza az elejére Go down
Sairus Macrain
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Cica imádó Pszichopata
Hozzászólások száma : 775
Csatlakozás : 2010. Jun. 10.
Üzenet : "Az ördög elképedve állt, és érezte milyen ocsmány a jóság. És látá az erényt az ő alakjában"

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Csüt. Nov. 04 2010, 15:41

*A zavarodottságot szinte észre se veszi, vagy csupán csak nem veszi figyelembe. HÁt igen Sairussal ember legyen a talpán, aki normálisan el tud beszélgetni, na de hát a fiú ilyen így kell elfogadni.*
-Hanem hogy?*kérdez szinte azonnal vissza a kérdésre, szokásos meg nem billenő hangnembe, miközben komor pillantása egy pillanatra kérdővé válik, és úgy néz vissza a lányra.*
-Áhá... pedig jobb lesz ha megbarátkozol vele, hogy pont akkor ütközöl emberekbe, amikor a legkevésbé számítanál rá..*mondja komor hangon, majd fél kezével magára mutat.*
-Hogy én? Csak levelet küldtem a családomnak, már nem szándékozok tanulni.*mondja hűvösen. A fiú előre készült, és magabiztossága az eget súrolja, akár csak az egója is néha így nem hinné, hogy bármilyen problémája lenne a vizsgákkal. Hát igen kell a friss levegő is, de úgy néz ki ezt éppen a mellette lévő lány akarja beszennyezni, így amikor megkínálják csak tagadóan felemeli a kezét*
-Nem köszi. És ha lehet vidd azt a sz@r-t a közelemből, nem akarok idejekorán passzív dohányossá válni..*mondja hűvösen. HÁt igen vele nem egyszerű, de erre majd Illya is rá fog jönni, feltéve ha nem adja fel az ismerkedési dolgokat, mert bizony lehet hogy sok jófej ember van a suliba de Sairus nem ebbe a csoportba tartozik. A kérdésre viszont válaszol.*
-Egész jól, a jelmágia tökéletesre sikeredett, a spirituális ismeretek is majdnem, nem hiszem hogy túl nehéz lenne a többi sem, mert érdekel mindegyik, na meg már tanultam rájuk előre. Neked? Ahogy látom ha az a madár nem egy szimpla állat, akkor neked is megvan a famulusod. Mire képes?*kérdez vissza miközben háttal megtámaszkodik a párkánynak, és pillantását a lány felé irányítja.*
Vissza az elejére Go down
Illya Imbecairwen
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 1187
Csatlakozás : 2010. Sep. 26.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Loki háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Csüt. Nov. 04 2010, 15:57

*Ahogy a srác elmondja, levelet küldött haza. Hát igen, akinek van értelme, hogy hazaírjon, az megteszi, de Illyának túl sok értelme nincs írkálni, mert a bácsikáját úgysem fogja érdekelni, ha mégis, akkor sem lesz ideje elolvasni. Az is kiderül, hogy Sairus nemhogy nem dohányzik, de még antidohányos is, azonban Illya csak nagynehezen fojtja vissza magába a nevetést.*
-Nem piszkálni akarlak, de egy nyitott ablakban ülök, ahol kifelé száll a füst.
*Úgy tűnik, Sairus is azon kevesek közé tartozik, akik szintén túl vannak a vizsgákon, így a lány kissé irigykedve tekint rá, ő is túl lenne már ezen a sok vacakon és akkor nem gátolná egy-egy görbe este a tanulást. A famulusról is érdeklődik a srác, amire persze Illya készségesen válaszol is.*
-Gratulálok a jelmágiához, nekem csak kiemelkedő, de rosszabbra számítottam. Orceyia illúziót kelt és mérgező karmai vannak. Pluszba profi aggodalmaskodó, pedig emlékeim szerint ilyen képességet nem is adtam neki.
*Hát valóban nagyon félti a sólyom kisgazdáját, főleg, hogy általában parancsszó nélkül tilos neki bárkit bántania, habár ezt nemrégiben megszegte, amikor jól kupánvágta Ryant, persze megkapta érte a magáét a kotnyeles madár.*
-Gondolom neked is megvan akor már a famulusod, hisz megvan a jelmágiád. Ő milyen?
*A jelek szerint Sairus nem az a szószátyár emberke, de találkozott már rosszabbakkal, mindenestre az már elég pozitív, hogy hajlandó volt legalább bemutatkozni. Legalább nem kell feleslegesen szétvigyorognia a fejét a lánynak, hisz általában mosolya csak két ember számára szokott őszinte lenni.*
-Te honnan kerültél a Mysterioba? Persze csak ha nem titok.
*Illya igyekszik a fiúhoz alkalmazkodni, így nem erőlteti a választ, ha valamit esetleg nem akar elmondani, szimplán csak többnyire érdekelni szokta, hogy ki honnan jön.*
Vissza az elejére Go down
Sairus Macrain
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Cica imádó Pszichopata
Hozzászólások száma : 775
Csatlakozás : 2010. Jun. 10.
Üzenet : "Az ördög elképedve állt, és érezte milyen ocsmány a jóság. És látá az erényt az ő alakjában"

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Csüt. Nov. 04 2010, 16:09

*A lány szólására, nem mond semmit, legalábbis egy pillanatig nem, eléggé antidohányos igen, a lány eltalálta, ha ezt a következtetést vonta le.*
-Aztán változik a széljárás és befele, szóval jobb elfojtani a problémát, az elején, ha szívni akarod azt a mérget, ne az én jelenlétembe........*mondja hűvös komor hangon, jó lesz ha a lány is eszébe veszi, hogy bizony elég komolyan beszél, és lehet nem lenne jó játszani a sorssal, elég magasan vannak. A jelmágiás dologra csak bólint*
-Kösz... nem igazán volt nehéz, szóval annyira nem volt kihívás mint gondoltam volna. Talán majd a következő éves tananyagok.*mondja még mindig színtelen hangon*
-Az nem rossz, előnyös lehet, főleg hogy ilyen helyen jársz... tudod egy csapat feketemágus ivadék között nem tudhatod melyik vágja a hátadba az első kést...*mondja még mindig hasonló hangnembe mint ahogy az előbb megszólalt, majd válaszol a lány kérdésére is. Először nem is szavakkal, csupán csak az ablakon kidugja a karját, amire pár pillanaton belül egy elég nagyméretű Varjú száll. A fiú éppen hogy csak behúzza az ablakból a kezével együtt, amikor egy része mintha lángra lobbanna. Nem ég el, ez az elemi aurája*
-Ő ilyen... amúgy halottat képes feltámasztani, és mások famulusát képes befolyásolni... gondoltam nem árt az elővigyázatosság....*húzza el komoran a száját, bár büszke ő a teremtményére, illik hozzá, mint mentalitásban, mint mindenhogy. Egy pillanat múlva viszont újabb kérdés hallatszik el.*
-Nem.. nem hinném hogy titok lenne. Svédországból pontosabban Strömstadból a Macrain birtokról...*mondja, miközben hangja egy cseppet sem emelkedik meg, továbbra is halk, és hűvös marad, ezután az ő tekintete válik kérdővé.*
-Na és te merről? Gondolom nem régen érkezhettél, nem nagyon láttalak még...*mondja még hozzá téve.*
Vissza az elejére Go down
Illya Imbecairwen
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 1187
Csatlakozás : 2010. Sep. 26.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Loki háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Csüt. Nov. 04 2010, 16:23

*Megrágcsálja piercingjét, majd nagy sóhajjal levágja a mélybe a cigarettát, semmi kedve most ezen vitatkozni, ha ezen múlik a gyerek komfortérzete, akkor legyen boldog.*
-Na remélem így jobban érzed már magad...
*A famulusokra terelődik a szó és a lány megemlíti, hogy néha túl aggodalmas a sólyom, de a fiú szerint nem árt az elővigyázatosság. No igen, nem árt, de legutóbb sem azt vágta fejbe, aki tényleg túlzottan ártott neki, szimplán csak volt egy ferde estéjük. Sairus karjára leszáll egy varjú, s képességei is elhangzanak. Kíváncsian vizslatja a lány a madarat, majd csak bólint.
-Hát kést még nem vágtak belém, de a tüdőmet már egyszer majdnem kitépte egy hülyegyerek, mert épp az szórakoztatta. De akkor még nem volt meg Orceyia, szóval nem tudta keresztben lenyelni a kedvemért.
*Elhangzik, hogy a srác Svédországból jött, amire haloványan elmosolyodik a lány, elvégre az az otthona szomszédságában van, így azért némileg tudja, hogy elég jó helyről jött a fiú.*
-A szomszédodból. Finnország fővárosából, Helsinkiből. Tényleg csak nemrég jötem, egész pontosan szeptemberben, emiatt aggódtam a vizsgákon. Mert hát ugye így órákon se sűrűn voltam bent, de egész jól mentek, amik legalábbis megvoltak eddig. Csakhát ezért nekem muszáj napestig tanulnom, hogy behozzam a lemaradást.
*Úgy tűnik, hogy leglább a suli témájában otthonosan mozognak és egyelőre még nem harapták át egymás torkát.Eközben a sólyom is megérkezik, s kényelmesen elhelyezkedik a lány térdén, s onnan bámészkodik a varjúra*
Vissza az elejére Go down
Sairus Macrain
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Cica imádó Pszichopata
Hozzászólások száma : 775
Csatlakozás : 2010. Jun. 10.
Üzenet : "Az ördög elképedve állt, és érezte milyen ocsmány a jóság. És látá az erényt az ő alakjában"

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Csüt. Nov. 04 2010, 16:39

*Úgy tűnik, hogy teljesül a kívánsága, és a cigi el lesz hajítva, amire csak lassan bólint egyet, bizony nem tűri a dolgot de hát ez van.*
-Tökéletesen.*mondja, miközben elég sok mindenre szó esik, mint például a famulusok is, a fiúnak meg is jelenik a varja, aki bizony cseppet sem különbözik ugyancsak hűvös kedvű gazdájától is, amikor viszont megtudja hogy már szórakoztak a lánnyal, csak lassan elhúzza a száját.*
-Fenébe... konkurencia....*morogja maga elé, úgy tűnik nem csak ő az egyedüli szadista a suliba, bár hogy is gondolhatta volna ezt? Na mindegy, is a téma tovább terelődik, méghozzá a lakhelyekhez.*
-Az tényleg nincs messze, párszor megfordultam arra felé, szép hely. De Svédországot jobban szeretem, amúgy én is tanév végén jöttem, kellett kicsit tanulni de nem panaszkodok, otthon is remek tanáraim voltak.*bizony annyira nem maradt le, bár nem Mysterio szinten tudta a dolgokat, de könyveiből tudott mire építkezni, így talán nem mondhatni, hogy annyira úgy érezte, lemaradt volna a többiek mögött. Pár pillanatig még áll és nézelődik, majd mintha valami lámpa kigyulladt volna a feje felett, engedi el a madarat, aki kirepül az ablakon, ő pedig elrugaszkodik a faltól.*
-Na jó... azt hiszem van még egy kis dolgom, aztán köszi a beszélgetést, meg sok sikert a vizsgákhoz, na és jó pöfékelést...*mondja komoly hangon, s miután elköszön, elhagyja a fellegtornyot.*
Vissza az elejére Go down
Illya Imbecairwen
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 1187
Csatlakozás : 2010. Sep. 26.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Loki háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Csüt. Nov. 04 2010, 16:59

*Miután Illya megválik a cigarettától, a srác lelke úgy tűnik megnyugszik ezügyben, majd morogni kezd, hogy konkurenciája akadt bizony szemétkedésben. Illya ismét elfojt egy nevetést, elvégre legutóbb is emiatt járta meg elég csúnyán.*
-Hát úgy tűnik, de ha esetleg el akarnád takarítani az utadból, majd megmutatom, mert a nevét nem kötötte az orromra. Én többnyire csak azokat az állatokat szadizom, akik betörnek a területemre engedély nélkül. Ez alól persze Orceyia kivétel.
~Ezzel a gyerekkel legalább nem unatkoznék, miközben a szerveimet cibálja jókedvéből~*Persze ezek a szavak nem hangzanak el a lány szájából, elvégre nem feltett szándéka eltenni magát láb alól, nem igazán vannak öngyilkos hajlamai. Sairus dicséri Finnországot, amitől a lánynak egy kicsit hízik a mája.*
-Nyilván Svédországot szereted, hisz az a hazád, tök érthető. Én ott még nem jártam. Mondjuk máshol se nagyon. Jó neked, hogy volt ki otthon tanítson, nekünk ilyen nem sűrűn volt, mert tojt rá a nagybátyám, szóval önerőből kellett behozni. Összvissz a csaláfámról tudok elég sokat, mert azzal a bácsikám imád dicsekedni, de az meg nem tananyag.
*A srác menni készül, Illya csak bólint egy aprót, majd amikor a másik kimegy, azért mégiscsak rágyújt, majd miután elfüstöli a cigarettát, a sólyom röpködésétől ksérve visszasétál a szobájába a tankönyveihez.*
Vissza az elejére Go down
Connor Diamond
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 206
Csatlakozás : 2010. Jul. 12.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Szomb. Nov. 06 2010, 22:41

*Fiatal fiú érkezik a fellegtoronyba, mégpedig igencsak sietős léptekkel, egy farkas kölyök társaságában, aki úgy néz ki nehezen fér a bőrébe, csupán csak szaporán követi a gazdáját, egészen addig, ameddig fel nem érnek egyenesen a fellegtoronyba, ahol aztán hátra is vetődik és hempergőzni kezd a földön. A fiú egy ideig mosolyogva figyeli, miközben háttal neki támaszkodik a párkánynak, s kinyújtva kezét egy baglyot hív magához, aminek már rá is kötöz valamit a lábára. Egy apró kis pergamen, levél haza. Hogy mi áll benne? Azt elég ha a fiú tudja, minden esetre a madarat rövid távon elengedi, majd tekintete kifele vándorol a háborgó óceánra, s egy pár pillanatig mozdulatlanul bámulja azt, nem is érdekelve hogy a kisfarkas szinte kigáncsolja a lábánál. Kezeit közben a párkány szélének támasztja.. Amúgy egy fekete bőrnadrágot, illetve vékonyabb bőrdzsekit visel, lábán acélbetétes bakkancssal*
Vissza az elejére Go down
Isabella Bartolo
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 597
Csatlakozás : 2010. Jul. 11.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Exortus ház...na vajon hol máshol?

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Szomb. Nov. 06 2010, 22:49

*Véresen, és kissé kimerülten halad a fellegtoronyba. Igazából Marcusnak akar üzenni, hogy tudjanak majd valamikor találkozni, mert nagyon hiányolja a lány, így ahogy felér, észre sem veszi a fiút, hanem a párkányhoz megy, és előkapar a táskájából egy tollat, és egy papírt, majd írni kezd.

"Kedves Marcus!

Rég találkoztunk már, és...hiányzol. Ha majd ezt olvasod, akkor kérlek írj vissza, vagy valami, hogy tudjunk találkozni. Amúgy, pont most vizsgáztam halotti mágiából... 50% lett, de hát... senki sem lehet tökéletes. Majd írj kérlek.
Szeretlek.

Puszi, Isabella"

Ahogy leírja a lány a szavakat, máris odahív egy baglyot, és útjára engedi. Sosem csinált ilyet, de reméli, hogy jól csinálta. Bár... Most még kissé szétszórt. Majd talán holnap reggel jobban önmaga lesz. Még mindig nem veszi észre Connor-t, ami azért nem meglepő. Most sok minden kavarog a lányban. Különösen az, hogy milyen jó érzés volt gyilkolnia, és kínoznia. Valahogy most teljesen vérszomjassá vált a vizsga miatt.*
Vissza az elejére Go down
Connor Diamond
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 206
Csatlakozás : 2010. Jul. 12.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Szomb. Nov. 06 2010, 23:06

*A fiú egész jól elvan a farkas időközben lenyugszik és valamelyik sarokban kuporodik le. Connor szeme pedig csak figyeli a tenger morajlós hullámzását, s néha néha mondhatni elméje egészen más vizekre evez. Egy pillanatig nem is veszi észre, hogy már nem csak ő egyedül van fenn a toronyban, hiszen el tud bambulni ő is. Viszont pár pillanat múlva mintha derűlt égből villám csapás következett volna be arcon csapja a szél, és egy pillanat alatt kirázza a hideg, és vissza tér a jelenbe. Ekkor nézve körül veszi észre Isabella-t. Ismeri a lányt egyszer találkozott vele, akkor dumáltak is, na de ez már régen volt. Ki tudja hogy a másik mennyire emlékszik még rá. Azért ha már agya is vissza tért, próbálja ismét felvenni a régi formáját, így a komoly tekintet nemsokára érdeklődővé válik, és a fiú el is mosolyodik, bár most nem annyira elevenen.*
-Hejhó szöszi...*köszön rá a lányra, aki úgy tűnik nem vette észre a fiút, de minden esetre ezen nem fogja kirobbantani a háborút a srác se inkább előkapar egy doboz cigit és egy szálat a szája szélébe biggyesztve rá is gyújt, fene se figyeli ide fent. A lány meg talán nem köpi be.*
-Hogy smint?*kérdez a másik felé,hiszen ha már köszönt neki, talán kis dumálás belefér, bár ki tudja milyen hangulatba van a másik. A famulus csak felkapja a fejét, de pár pillanattal később vissza is hajtja a hideg padlóra.*
Vissza az elejére Go down
Isabella Bartolo
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 597
Csatlakozás : 2010. Jul. 11.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Exortus ház...na vajon hol máshol?

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Szomb. Nov. 06 2010, 23:13

*Teljesen nyugodtan bámul kifelé magából, miközben végig azon jár az esze, hogy mennyire szívtelen volt, mégis milyen jó érzéssel fogja el. Nem tudja miért, de valahogy olyan mintha kissé felszabadult volna, és átlépett volna egy gátat. Úgy érzi, hogy mostmár minden ellenségével szembe tudna szállni, és mindenkivel tudna szívtelenül bánni, kivéve Marcust. Az egyetlen embert, akit igazán szeret, feltétel nélkül.
Miközben mereg, hirtelen felfigyel egy fiú hangjára, aki tőle nem messze áll, és oda is kapja a fejét, majd kissé elmereng. Ismerős neki az arc is, meg maga a srác is, csak a névben nem biztos 100%-osan.*
- Szia szépszemű. *Mered rá egy pár pillanatra, majd végignézi, ahogy a fiú rágyújt egy száll cigire is, amire Is kissé elhúzza a száját. Mindig is gyűlölte a cigarettát, meg a füstöt is, most mégis valami baja van a szöszinek, hiszen egyenesen odasétál a fiúhoz, majd mellette megáll, és ránéz szép szemekkel.*
- Kaphatok egyet Connor? Kipróbálás céljából? *Kérdez rá. Igen, eszébe jutott a fiú neve, és az is, hogy honnan ismeri. Mostmár minden tiszta... Csak az nem, hogy mi ütött a lányba.*
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   

Vissza az elejére Go down
 
A fellegtorony lépcsői
Vissza az elejére 
2 / 6 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next
 Similar topics
-
» Előszoba; lépcsőház

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Mysterio Feketemágus képző :: A kastély :: Fellegtorony-
Ugrás: