Mysterio Feketemágus képző

Fórum alapú szerepjáték
 
HomePortalCalendarGy.I.K.KeresésRegisztrációBelépés
Keresés
 
 

Display results as :
 
Rechercher Advanced Search
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Keywords
Vezetőség
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Ki van itt?
Összesen 0 felhasználó van jelen :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 0 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (22 fő) Pént. Jún. 29 2012, 19:26-kor volt itt.
Augusztus 2018
Hétf.KeddSzer.Csüt.Pént.Szomb.Vas.
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  
CalendarCalendar
Statistics
Összesen 789 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Perselus Piton

Jelenleg összesen 167013 hozzászólás olvasható. in 1079 subjects
Másik oldalunk
Top posting users this week

Share | 
 

 A fellegtorony lépcsői

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next
SzerzőÜzenet
Connor Diamond
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 206
Csatlakozás : 2010. Jul. 12.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Szomb. Nov. 06 2010, 23:31

*A fiú bizony oda is köszön a lánynak, amire hasonló jókívánságokat kap válaszra a fura mosoly még akkor se tűnik el az arcáról, amikor a cigit bebiggyeszti a szája szélébe.*
-Fura mindenki a szememen akad meg... Végén még kezdek tényleg hinni nektek...*hiszen már nem a lány az első aki a szemét mondta szépnek, na de túlesve a dolgon rágyújt, és egy hosszabb slukk után lassan eregetni kezdi kifelé a füstöt a száján. Már éppen rakná el a dobozt , öngyújtóval mindennel együtt amikor a lány úgy tűnik megvámolni készüli . Kissé meglepetten néz rá, de azért lassan vissza húzza a kezét, ami már félig bent van a bőrkabát belső zsebében, és kívácsian vizslatni kezdi a másikat.*
-Nocsak.. miből lesz a cserebogár.. amúgy ha ilyen sokáig nem csináltad, nem gondoltad hogy botorság lenne éppen most elkezdeni?*kérdezi egy vigyorral miközben ismét kényelmesen megtámaszkodik a falba, de végül a dobozt a másik felé is nyújtja.*
-De nem leszek semmi jó elrontója szóval csak parancsolj... viszont azt remélem tudod, hogy a suli területén tilos..*vág egy pillanatig komoly arcot, ami lassan mosolygósba megy át, elvégre akkor ezek szerint ő is szabálysértést követ el éppen.*
-Amúgy ha szabad tudni minek köszönhető ez a nagy pálfordulat? Netán történt valami?*kérdezi valamivel hallkabb, nyugodtabb hangon, de a mosoly még mindig kitart, bár most nem annyira erőteljes mint mikor megszólította de nem lehet rosszkedvűnek se nevezni a fiút.*
Vissza az elejére Go down
Isabella Bartolo
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 597
Csatlakozás : 2010. Jul. 11.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Exortus ház...na vajon hol máshol?

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Szomb. Nov. 06 2010, 23:39

*Persze a lány is viccelődik, és azt szúrja ki a másikon elsőre, ami a legjellegzetesebb, és az Connor szemei. Ritka az ennyire szép kék szem, így Is meg is jegyzi, és nem durcizik a szöszi becézésen sem, hiszen egyértelműen szőke, akkor meg minek háborodna fel.*
- Talán azért, mert ritka az ilyen szép, világos kék szempár. *Mormolja, majd a fiú mellett ő is nekidől a falnak, és figyeli a másik reakcióját. Majd persze kap egy cigit is, amire kedvesen rámosolyog a fiúra, és a kezébe fogja, úgy ahogy másoktól is látta.*
- Csak ki akarom próbálni. Hogyan is kell? Segítenél? *Kérleli a másikat, majd a cserebogaras mondatán csak elvigyorodik, és egészen a fiú arcába mászva pár centire tőle halkan suttogni kezd.*
- Egyszer élünk. *Azzal a fiú zsebébe visszateszi a dobozt, így a lánynak csak az öngyújtó, és egy szál cigi marad a kezébe, amit a szájába is rak, és eltávolodik a fiútól. Nem tudja Is sem, hogy mi ütött belé. Egyszerűen furán érzi magát, de ez a fura nem az a furán rossz, hanem szokatlan. Mintha a szende kislányból, egy vadmacska lett volna.*
- Amúgy meg... A fenébe a szabályokkal. Mellesleg csak nem köpsz be, miután te is tilosban vagy *Kacsint a másikra, majd az öngyújtót a cigi végéhez nyújtja, és meggyújtja. Picit meg is szívja a cigit, hiszen azért ennyit tud, hogy hogyan kell meggyújtani, de hogy letüdőzni is le kell... azt egyenlőre a szöszi nem tudja.*
- És most mit kell csinálni ezzel? Amúgy... nem történt semmilyen pálfordulat. Csak... élek.
Vissza az elejére Go down
Connor Diamond
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 206
Csatlakozás : 2010. Jul. 12.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Szomb. Nov. 06 2010, 23:51

*A lány rendesen feldobta a labdát lehet hogy egy vissza húzódóbb fiút még zavarba is ejtenének a szavak, de connor nem az a fajta, ami nem is probléma, hiszen ki ilyen ki olyan.*
-Hmm ez esetben akkor ez bóknak veszem.*feleli egy félmosollyal, miközben kissé meg is csillan a pillantása. Ekkor érkezik felé egy kérés, ami a cigire vonatkozik, s végül egy pár pillanatnyi mérlegelés után úgy dönt feláldoz a cigikészletéből egyet, elvégre nem sóher, na meg ha már ilyen szépen kérték*
-Áhá... én is így kezdtem, úgy két éve, azóta még mindig csak ki akarom próbálni.*mondja miközben felnevet, de azért ad a lánynak, és még tűzzel is megkínálja, a közeledésre csupán csak egy elismerő pillantás és a mosoly a válasz, ő aztán nem fog hátrálni, egyáltalán nem az a fajta.*
-Az biztos.... erre mondják hogy addig élvezzük az életet ameddig lehet...*válaszol ugyancsak lehalkítva a hangját, miközben a másikra néz, és a mosoly ismét előtérbe kerül.*~nem mondom valamit tud a csaj~*teszi hozzá magába ami persze nem is baj, sőt elismerőnek is lehet nevezni, persze ki nem mondott szó gyanánt. Végül figyeli, ahogy a másik elkezdi a műveletet.*
-Hát furán is jönne ki, na meg amúgy se vagyok beköpős fajta, valahogy nem is bírom az olyanokat, mondjuk úgy hogy nem keverek olyasvalamiért mást szarba amit én se vetek meg.*villan ismét a mosoly végül csak a lányra pillantva bólint, és még mutatni is kezd, miközben beszél.*
-Egyszerű... tudod ahogy a négy ütemű motorok működnek, szív sürít benntart kipufog... a sürítést itt vedd úgy hogy tüdőzd le, tudod szívd le egészen a tüdődig.... utána tartsd lent, majd fújd ki... egy kicsit lehet kellemetlen elsőre..*tesz hozzá egy kis előrejelzést majd, érdeklődve kezdi figyelni, ahogy a másik próbálkozik.*
-Amúgy mi szél fújt erre? Haza felé leveleztél?*kérdezi, hiszen azért ő látta, hogy a lány mégis csak levelet küldött, rákérdezni meg persze lehet.*
Vissza az elejére Go down
Isabella Bartolo
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 597
Csatlakozás : 2010. Jul. 11.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Exortus ház...na vajon hol máshol?

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Vas. Nov. 07 2010, 00:09

*Nem dobálózik ő itten semmiféle labdával... Egyszerűen csak úgy érzi, hogy most valami hatalmas lelki ereje van, és bármire képes lenne, de azért nem veti le magát az erkélyről. Nem szívott ő joint, meg nem kokainozik, hogy majd azt higgye, hogy repülni is tud. Egyszerűen csak jól van.*
- Hát... felőlem sértésnek is veheted, de nem annak szántam. *Mosolyog a fiúra, majd végighallgatja azt, hogy Connor is így szokott rá, mire csak jobban elmosolyodik, és bájos tekintettel mered a fiú felé, ezzel is utalva, hogy majd elválik mi lesz. Nem szól semmit. Inkább csak a mozzanataival kommunikál, illetve a mozzanataival utal a gondolataira, aztán a fiú majd úgy veszi le, ahogy akarja. Majd megtörténik ez a hirtelen közeledés is, amilyen persze Isabella csak játszadozik. Szereti Marcust, és nem kívánja megcsalni őt.*
- Elhiszem, hogy nem vagy olyan. Meg senki sem vágná maga alatt a fát... Bár... őszintén... engem nem zavarna, ha valamelyik magiszter elé kerülnék. Ez feketemágus képző... Ha minden szabályt betartanék, akkor sosem törnék ki a láncok körül, így sosem tudnám magam érvényesíteni. *Mormolja, majd figyeli, ahogy a fiú magyaráz, mire szélesen elmosolyodik, és oldalra dönti a fejét, úgy figyel a másikra.*
- És drága, szerinted én értek a motorokhoz? *Hajol ismét közelebb, de nem annyira mint előbb, azt majd azután, miután a fiú ismét kérdést tesz fel neki. *
- Nem, hanem a szomszéd szobába *Azzal teljesen a fiú arcához közelít, majd elmosolyodik, és úgy folytatja. *
- Lebeszéltem a holnap esti huncutkodást... *Azzal eltávolodik, nekidől a falnak, és követi a fiú utasításait, viszont a letüdőzésnél kissé köhög. Nem vészesen, csak egy nagyon picit.*
- Nem rossz, csak meg kell szoknom. *Azzal újjabbat szív, majd újjabbat, mikor kissé elkezd szédelegni, és leül a kőre.*

//fagy//
Vissza az elejére Go down
Connor Diamond
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 206
Csatlakozás : 2010. Jul. 12.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Pént. Nov. 12 2010, 19:20


\\Olvad\\

*A válaszra egyszerűen csak megrántja a vállát, de azért egy félmosoly megjelenik az arcán, nem nagyon szokta magára venni a dolgokat, ezzel most sincs így.*
-Nem szokásom az ilyesmit magamra venni.*mondja továbbra is derűs hangon, miközben a mosoly se tűnik el, inkább csak megtörténik a lány közeledése, amin a fiú azért nem lepődik meg, nem azért mert kinézné a lányból, egyszerűen csak már találkozott ilyesmivel.*
-Hát, az igazat megvallva nekem most nem hiányzik a balhé, de mondom nem vagyok beköpős fajta. Am miért akarsz te magiszterek elé kerülni?*teszi fel a számára logikus kérdést, nem mintha ő félne tőlük csak nem is remél semmi olyat, amiért érdemes lenne találkozni akár egyel is, főleg nem tilosban kapás miatt.*
-Szokás mondani, hogy az a szabály , hogy nincs szabály. LEgalábbis egy ilyen helyen nem hinném, hogy sokáig megmarad az aki hogy is mondják? Nem viselkedik feketemágusokhoz méltóan? Azok közül pedig nem ismerek túlságosan sok.....Szabály tisztelő embert.*fejezi be gondosan megrágva a kifejezést, majd a lány felé nézve oldalra dönti a fejét, amikor az ismétlődött közeledés megtörténik.*
-Én se értek hozzá... de azt hiszem a 4 lépésből három simán érthető, a sürít alatt pedig lehet azt venni, hogy egy az egyben amit megszívtál le is tüdőzöd.*mondja egy apró bólintással miközben kicsit előrébb nyújtja a fejét, és kissé elmosolyodva megropogtatja a nyakát, és még kérdez is. A válaszra elismerő pillantást vet*
-Hmm nem mondom itt már szobákon keresztül is van pósta szólgálat?*vigyorodik el, persze nem gúnyosan kérdezte, inkább csak úgy mint aki viccesnek találta.*
-Ja persze megértem, elég rossz, ha teszem azt olyannal akar össze futni az ember aki más házba van... nekem ilyen problémám nincs.*hát igen, ő még ebből a szempontból nem lekötelezett, és élvezi is ezt az életmódot, na de a következőn csak elvigyorodik, majd kissé fel is nevet.*
-Hát akkor jó huncutkodást... nem félsz hogy valaki lelövi azt a madarat, és a levél rossz kézbe kerülne?*kérdezi továbbra is egész jó kedvűen majd figyelve a cigis mutatványt mintha még bólogatna is a végeredményen.*
-Hát... nem rossz ahogy mondod, de azért nem fél perc alatt kell megsemmisíteni az egészet, rövid távon egész jól megszédít, aztán ez lesz a vége, na gyere...*mondja miközben fél kezével lenyúl, ha kell segítség a másiknak.*
Vissza az elejére Go down
Isabella Bartolo
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 597
Csatlakozás : 2010. Jul. 11.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Exortus ház...na vajon hol máshol?

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Pént. Nov. 12 2010, 19:43

*Persze nem is akarta sértegetni a fiút, és a fiú sem vette annak, ami azért jó jel, hiszen Isabella nem az a típus, aki szívesen megbántana akárkit is. *
- Akkor jó... Nem is állna jól. *Viccelődik el az egész helyzeten, miközben olykor megdörzsöli a szemeit. Picit már fáradt, és el is felejti, hogy mintkét keze még egy picit véres, így kissé össze is maszatolja önmagát.*
- Nekem sem hiányzik a balhé.... És nem akarok a magiszterek elé kerülni, de...most nem azért, de ha annyira szabálykövetőek lennénk, akkor nem itt a helyünk, hanem valami pedáns, elit szakképzőbe. Bár lehet, hogy az én nézetem a nem megfelelő. De nem angyali pofit vágni, és imádnivalónak lenni jöttem ide... Tanulni... És a szabályok arra vannak, hogy megszegjük őket. *Fejezi be, majd vállat vonva néz a fiúra, ahogy a motorokhoz érkeznek. Nos, itt meg kell említeni, hogy a lányt nagyon nem érdeklik a járgányok, így nem nagyon tudja, hogy miről van szó, de hamar felvilágosítja a fiú őt, amire csak halványan elmosolyodik, majd a postás dolog is szóba kerül, a baglyos témával, és huncutkodással együtt.*
- Oh.... dehogyis... Pont az a legjobb, hogy bármikor más is elolvashatná a levelet. Legalább lenne még plusz egy fő. Izgibb lenne a kis éjszakai buli. Amúgy az tényleg szívás. Nehéz úgy valakivel találkozni, hogy be se mehetsz hozzá. *Azzal belekezd az új rossz szokásásba, amit remélhetőleg nem fog nagyon megkedvelni, és egyből rosszul is lesz, majd leül, végül a fiúra szegezi a tekintetét, ahogy hozzá beszél, és elfogadja a segítségét. Megfogja a másik kezét, majd feláll.*
- Hova menjek?
Vissza az elejére Go down
Connor Diamond
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 206
Csatlakozás : 2010. Jul. 12.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Pént. Nov. 12 2010, 20:12

-Ó tudom, meg amúgy sem illik az imidzsemhez.*mondja egy félmosollyal, afféle szokásos Connor szava járással, ahogy szokott is dumálni. A következőkre cask mosolyogva bóint, majd amikor a másik iskola kerül szóba csak kérdőn oldalra dönti a fejét*
-Mint a Roxfort, vagy a Durmstrang? Azokat ismerem Charle báttyám az előzőbe megfordult, tudod ő amolyan auror a családba akárcsak az apám, tanultam a példájából, és valahogy nincs kedvem követni a példáját, igazából azért is jöttem ide.*mondja derűs nyugodt hangon miközben hátát a falnak támasztja, és újabb cigire gyújt rá, majd rákérdez a levelezgetős dologra is, persze a szokásos módján. A következőre viszont felnevet, annyira hogy a cigi majdnem ki is esik a szájából, de szerencsére még idejében megfogja.*
-Nem mondom nem a bátortalanok közé tartozol.*mondja egy félmosollyal, bár kíváncsi, hogy a lány csak humorizált e, de eddig úgy tűnik, nem mintha nem hinne az ilyesmiben de hát ki tudja. *
-Hát gondolom a suliba volt valami ok, amiért megtiltották, hogy más házak diákjai átmenjenek, pedig mennyire jó lenne, a farkas mondhatni átmehetne más bárányok közé... lennének lehetőségek ha persze az a bizonyos ajtó mások előtt is megnyílna.*mondja mosolyogva kifejtve a véleményét. Ezután jön a cigizés, aminek következtében a lány le is ül, a fiú pedig segít neki. Nem bunkó fajta, így amikor el lesz fogadva a keze kicsit felhúzza a másikat, majd a kérdésre először csak értetlenül megrázza a fejét.*
-Hát, egyenlőre csak úgy gondoltam hogy állj fel, tudod télidőben a hideg kő elég ármányos dolgokra képes.*mondja egy félmosollyal.*
Vissza az elejére Go down
Isabella Bartolo
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 597
Csatlakozás : 2010. Jul. 11.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Exortus ház...na vajon hol máshol?

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Pént. Nov. 12 2010, 20:44

- Tényleg? Miért mi illik az imidzsedhez? *Kérdezi érdeklődve, majd figyeli a fiú minden egyes mozzanatát, majd szavait, amire csak kedvesen bólogat, majd kinéz a tájra, és újra a fiúra.*
- Pontosabban milyen példából, vagyis... miért jöttél inkább feketemágus képzőbe. És... hogy hogy elengedtek? *Érdeklődik kedves hangján, miközben félig kifelé fordul a tájt nézve. Kissé elmereng ő is a saját családján. Már szinte teljesen megfeledkezett rólunk, és már hónapok óta nem is látta szüleit. Sőt... már pár hete levelet sem kap, bár Is sem ír, de kissé fura, hogy a legutóbbira sem válaszoltak a nagyszülei sem. Kissé el is mereng, mikor hirtelen a fiú nevetésére figyel fel, és tekintete kissé vadabbá válik.*
- Oh, ha te tudnád milyen rossz kislány vagyok... A mikulás is zsákszámra hozza a virgácsokat. *Mosolyog, majd a sulis rendszerre bólint egyet.*
- Valószínű... Bár annyira jó lenne, hogy bármikor átjárhatnának az Exosok az Inflatusba, vagy fordítva, vagy akár a másik házba is... Tiszta jó lenne.
*Mondja, majd a cigizésnél kissé rosszul lesz, és leül, mire a fiú felsegíti a lányt, viszont Is számára elsőre nem tiszta, hogy a fiú először azt mondta, hogy "gyere" mostmeg, hogy sehová nem akar menni, de hát ez van. Fáradt már a lány is*
- Oh persze apuci.... Vigyázok magamra.
Vissza az elejére Go down
Connor Diamond
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 206
Csatlakozás : 2010. Jul. 12.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Pént. Nov. 12 2010, 20:55

*A kérdésre kissé elgondolkozik, nehéz lenne körbe írnia, inkább nem is felel, csupán csak miután jól átgondolta a szavait.*
-Hogy mi?*kérdezi titokzatos mosollyal*-HÁt nem tudom, az igazat megvallva sose ismertem úgy magam mint aki olyan nagyon lovagias, meg szőke herceg stile lenne, ahogy a szövegem se olyan , de hát mint látod nem vagyok szőke, és közel sem herceg szóval maradok inkább a gonosz fekete kígyó aki megrontja az ártatlan feketemágus növendékeket.*vág egy kisebb mosolyt a szavak végén, majd a kérdésre megrántja a vállát.*
-A családom négy öt generációra vissza menőleg a törvény emberei, apám annak az apja, az ő apja a báttyám, mind Aurorok kint Kanadába, bár van közülük az angol minisztériumnál is meg még sokfele. Én magam nem tartozom közéjük, a nagybáttyámnál laktam Hollandiába, miután kihozott a javítóból. Hát ennyi lenne a történetem, és hogy miért tanultam a példából. Nem szeretek másokat szolgálni.*magyarázza végül a vad tekintetre kissé elkomolyodik, majd a lány szemébe néz, számára nem félelmetes a dolog, sőt nem is zavarja.*
-Ó... például mennyire? Én nem vagyok ijedős, főleg nem a rossz lányoktól.*mondja egy ravasz mosollyal, majd a következőre csak bólint.*
-Hát igen, ki is lehetne kérni egy ilyen kérvényt barátság program néven*mosolyodik el végül a lány leül, de Connor segít neki felálni, és lehet kicsit félre érthetően is beszél.*
-Egyenlőre nem akarok még apa lenni, semmilyen értelemben. És te ? Akarsz gyereket?*nem tudja miért kérdezte meg, csak úgy jött.*
Vissza az elejére Go down
Isabella Bartolo
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 597
Csatlakozás : 2010. Jul. 11.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Exortus ház...na vajon hol máshol?

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Pént. Nov. 12 2010, 21:09

*Figyeli a fiú mozdulatait, akin látszik, hogy először próbálja önmagában megfogalmazni a választ, és majd csak utánna ad hangot a gondolatainak.*
- Nos, ezt azért láttam, hogy nem vagy szőke herceg fehér lovon. Inkább fekete varázsló király seprűn... Az ártatlan növendékeket pedig nem kéne megrontani... Elijeszted így a lányokat, ha már egyből megrontani akarod őket.
*Vigyorog gonoszkásan, majd végighallgatja a fiú generációs történetét, és kissé le is hajtja a fejét. Ő semmit nem tudna a szülei életéről mesélni, hiszen nem is törődtek a lánnyal, így Isabella sem velük. Olyanok voltak, mintha nem is lettek volna egy család.*
- Nos, de gondolom azért szeretnek a szüleid, meg a családod valamennyire. Csak....nehezen fogadják el, hogy rossz útra tévedsz. Az én szüleimet azt se érdekelte, hogy hova megyek... Sőt... ha rajtuk múlt volna, csak legyen kitakarítva, megfőzve otthon, aztán hamupipőke leléphet. *Mormolja, majd egy pillanatra fájdalmas tekintetet vág, és kibámul a tájra, majd megdörzsöli a vállait. Kezd már kissé fázni. Jócskán lehűlt a levegő. Majd persze újra visszafordul a fiúhoz, és a beszélgetés során bevetett vad tekintetére komoly arcot kap válaszol.*
- Oh... hát...nagyon. El sem tudnád képzelni. *Viccelődik, persze ez a tény változó. Attól függ, hogy éppenséggel mivel kapcsolatban kellene jónak, vagy rossznak lennie.*
- Az jó lenne, de szerintem úgy sem engednék. Nem hinném, hogy két diák ötletére rendszert váltanának. *Mormolja, majd a cigis incidens következtében ejtett gúnyszavára kap választ, amelyen kissé elcsodálkozik.*
- Egyértelműen nem. Mégcsak 17 éves vagyok. Ütős lenne, ha most gyereket akarnék, amikor még én is gyerek vagyok.
Vissza az elejére Go down
Connor Diamond
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 206
Csatlakozás : 2010. Jul. 12.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Pént. Nov. 12 2010, 21:20

-A seprűt hanyagoljuk, nem vagyok annyira oda érte, nem mintha annyira bajom lenne vele, de inkább földön járó típus vagyok*mondja egy félmosollyal, majd a családról is tart némi bemutatást, és ha a lány azt hiszi jóba vannak bizony nagyot téved, a következő szavakban ezt igazolja is.*
-Ó nem ismered őket. Nem, náluk mindig a báttyám az első én csak a feketebárány vagyok aki nem tud normálisan beilleszkedni, de hát az érzés kölcsönös a nagybáttyámnál ezerszer jobban elvagyok mint a konzervatív őseimnél. Nem is igen tartjuk a kapcsolatot de nem hiányzik. Amúgy ahogy hallom, akkor nagyjából egy cipőbe vagyunk , te se csípheted a tieidet*szív bele a cigijébe, majd jöhet a komoly nézés, amire a lány válaszol is, erre Connor ismét csak mosolygásba kezd.*
-Ó nem tudod te még hogy mekkora az én képzelő erőm*mondja vigyorogva, ezután pedig bele egyezően bólint.*
-Hát nagy a valószínűsége hogy nem. De hát nincs is mit tenni, nem igazán hinném hogy reformáló lennék, de szokás mondani ha az ember meg se próbálja.*mondja végül befejezve a mondatot , majd kérdez egyet, végül megrántja a vállát.*
-Azt hiszem ez jó válasz. Én is így vagyok vele, bár szerintem később se fogok akarni, tudod nem vagyok éppen egy apa minta kettő házasságba se gondolkozok, mert nem vagyok arról se híres hogy hű lennék. Csak amolyan sírós párna vagyok...*vigyorodik el.*

\\Fagy\\
Vissza az elejére Go down
Axel Knoxville
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar


Jelige : Vámpírvadász
Hozzászólások száma : 7501
Csatlakozás : 2010. Dec. 25.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Aurorvadász szakház
Üzenet : Ha lemondunk a vágyainkról, épp azt tagadjuk meg, ami emberré tesz.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Szomb. Jan. 15 2011, 00:47

* Pont ma egy hete, hogy egy szót sem hallottam felőle. Alapjáraton nem bántana a dolog, de most valamiért mégis ezen zakatol az agyam. Igen, fontos lett nekem, de akkor is. Hülyeség, és ahogy ő is mondta, nem akar belém szeretni, ahogy én sem belé. Nem is tudnék, és ahogy elmondtam.. de amiket a fejemhez vágott, és amiket én az övéhez.. rémálom ez az egész. Kellett nekem vele találkozni, maradtam volna inkább otthon, a nyugiban, nem is kellett volna ide jönnöm. S most fogalmam sincs, miért, egy kicsike levéllel száguldok fel a bagolyházba, amit az egyik bagoly lábára kötök, elharadva a címet, ami nem más, mint a vörös szobája. A madár már el is tűnik a szeles helységből az egyik ablakszerű lyukon keresztül, én pedig szépen visszadöcögök gondolataimba mélyedve a lépcsők tetejére, majd pár fokot lentebb haladok, aztán le is ülök az egyik megkopott fokra. Ha épp bent van szobájában, annyit olvashat a levélben, hogy itt, tehát a fellegtorony lépcsőin várom, ha lenne kedve egy találkozóhoz. A pontos megfogalmazás nem ez, a lényeg viszont pontosan így hangzik, szóval rajta áll, hogy akar-e látni, avagy sem. Mit is akarok pontosan? Miért nézegetek másodpercenként a lépcső alja felé? Mit várok? Hogy majd megérkezik, és a nyakamba ugrik? Azt sem tudom, mit akarok neki mondani. Vagyis de, bár talán mégsem. Hűséget akkor sem kérhet.. áh, egy próbát talán megér a dolog, de nem vagyok a mintaképe ennek az erénynek, ő pedig enm hinném, hogy így bevállal egy teljesen instabil kapcsolatot, nyitottba pedig nem menne bele. Viszont elveszíteni sem akarom, itt a bibi. És hogy barátság? Esélytelen, olyan nem létezik. Sóhajtás. Csak végignézek magamon ebben a laza testhelyzetben, szakadt gatya, tornacipő, fekete pulcsi, kiengedett haj. Merő lazaság, nem is illek én az ő idilli, rideg, tökéletes világába. *
- Francba az egésszel. * sziszegem fogaim között, majd két fejcsóválás közepette fel is állok a lépcsőről, s elindulok lefelé, kocogva, csak cipőim orrát figyelve. Mindegy, ha nem jön, ez van, kész. De miért számít ez nekem? Még mindig nem tiszta ez az egész. *
Vissza az elejére Go down
Nymphadora Giovanni
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Jelige : Halálimádó nekromanta
Hozzászólások száma : 569
Csatlakozás : 2010. Dec. 24.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Midgard Háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Szomb. Jan. 15 2011, 00:57

*Valóban eltelt már egy hét azóta, hogy nem találkoztunk és azóta történtek velem olyan dolgok is, amelynek nem tudok örülni és még mindig annak a hatása alatt vagyok, ahogy Sairus bánt velem. Ösztönösen simítok végig a torkomon, mely kissé lilás-kékes színt ölt, láthatóan valaki megszorongatta és mintha némi forradásnyom is lenne ott, hogyha jobban megvizsgálják. Na de ezen kívül még testemen is van pár folt, hála az ütközésnek, de azok már nem érdekelnek. A levél viszont meglepő és bár megfogadtam magamnak, hogy látni se akarom, mégis útnak indulok, hogy találkozzunk, tudnom kell, hogy mit akar és igen, látni akarom, legalább egy percre. Így sietek le a nyugati főtoronyról, fekete nadrágban, bakancsban és egy egyszerű, kötött pulcsiban, hajam szabadon kiengedve, egy pentagrammás nyaklánc pedig a nyakamba, így talán magára vonja a figyelmet, ahogy a nyakamra is, de ez Axelt úgy se fogja érdekelni, szóval így érkezek a fellegtoronyhoz és szinte majdnem összeütközünk.*
- Máris menni készülsz? *bukik ki belőlem a kérdés, hiszen még csak most kaptam meg a levelét és jöttem is, na de a megdöbbent kifejezés még nem tűnik el szép arcomról.*
- Miért akartál látni? *kérdezem kíváncsian, miközben lelépek az első lépcsőfokról, így még jobban felpillantok rá és végül hátamat a hideg falnak vetem. Most nem bunkózom, nem tartom értelmét, na meg még mindig picit fáj a lelkemnek az a dolog, ami a krematóriumban, na meg Axel rokonának a házában történt, szóval most nincs sok kedvem vitázni, de ki tudja, hogy még mit hoz ki belőlem ez a szőke fiú.*
Vissza az elejére Go down
Axel Knoxville
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar


Jelige : Vámpírvadász
Hozzászólások száma : 7501
Csatlakozás : 2010. Dec. 25.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Aurorvadász szakház
Üzenet : Ha lemondunk a vágyainkról, épp azt tagadjuk meg, ami emberré tesz.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Szomb. Jan. 15 2011, 01:08

* A levél elmegy, és mivel lusta dög vagyok itt várni, és amúgy is, minden itt töltött másodperc egy örökkévalóságnak felel meg, így hát hamarosan összekapom magam, hogy sebes tempót diktálva magamnak kocogjak le a lépcsőn. Nem ülök én itt reggelig, ő pedig makacs, tehát ha megkapja sem biztos, hogy eljön idáig. A lépcső aljához érve viszont még szerencse, hogy felpillantok kicsit, különben neki is ütköznék, de még épp időben fékezek le előtte, nagyjából az alsó fokon állva meg, kezemet a fal felé emelve tartom magam vissza, nehogy elveszítsem egyensúlyom, a másikkal pedig a korlátot markolom. Még mielőtt válaszolhatnék bármelyik kérdésére is, végigmérem természetesen. Nocsak, a szoknyát felváltotta a nadrág, szép teljesítmény, de így is dögös, ahogy viszont halad felfelé barna szemem testének vizslatásában, a nyakára visszaugrik tekintetem a szép arcról, így hunyorogva lépek le az alsó fokról, közelebb hozzá, egyik kezem ujjait máris hozzáérintve a puha bőrhöz, melyen a színes foltok egyértelműen nem jelentenek jót. *
- Ezt ki tette veled? * máris gyűlik agyamban a vér, arcom is hirtelen aggódást tükrözhet, ha jobban megfigyeli, így nézek fel szemeibe ismét, hogy aztán hosszú másodpercekig csak bámuljam azokat kérdőn. Igen, aggódom. Nem vagyok vele, és bajba kerül, és most felelősnek érzem magam ezért, mert elég csúnyán váltunk el akkor, és mi van, ha az a valaki sikerrel jár, bár nem tudom, mi történt? *
- Hiányoztál. * veszem el kezem nyakától, s hangom sem túl érzelgős, mint inkább lemondó, hiszen semmiféle pozitív választ nem várok én erre, na meg ennyi, igen ennyi az, ami biztos, a többi pedig nem is tudom, furcsa. Ám változatlanul érdekel az a folt nyakán, na meg a heg, ami alig látszik, de mégis ott van. *
- Ez múltkor még nem volt ott. Ki volt az a szemét? * kérdem újra nyakát nézegetve, s ha engedi, meg is döntöm fejét picit oldalra, úgy téve, mintha az előbb nem is mondtam volna semmit, egyszerűen csak érdekel, ki művelte ezt vele. Bár szívem szerint szorosan magamhoz ölelném, de mégis eltolnám.. ahj, de nehéz ez. *
Vissza az elejére Go down
Nymphadora Giovanni
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Jelige : Halálimádó nekromanta
Hozzászólások száma : 569
Csatlakozás : 2010. Dec. 24.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Midgard Háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Szomb. Jan. 15 2011, 01:20

*Majdnem összeütközünk, de mégse történik ez meg, ugyanis éppen időben szólalok meg vagy egyszerűen lépteimet hallja meg, nem tudom biztosra, de a lényeg, hogy időben lefékez, viszont nem ad választ kérdésemre, hanem rögtön végigvizslat szemeivel és nemsokára azon kapom magam, hogy ott áll, közvetlenül előttem és keze a nyakamhoz ér. Csak szomorúan nézek másfelé, hiszen nem akartam, hogy kiszúrja, se a heget, se pedig a durva nyomot, mely egyértelmű, hogy mit rejt.*
- Nem számít... *mondom halkan, hiszen nem kell engem megvédeni, Axel pedig elsős szintén, nem lenne semmi esélye se Sairus ellen, hogyha egyáltalán meg akarna védeni, de látom rajta az aggódás nyomait, nem tudom mire vélni, amikor múltkor úgy eltolt magától és azok a szavak, még mindig fájnak.*
- Hiányoztam? Azt hittem, hogy már találtál mást, múltkor rendesen felvilágosítottál arról, hogy nem kellek és bánod ezt az egészet. *nézek végül a szemeibe komolyan, de ahogy nézem, most nagyon is mással van elfoglalva, tehát a nyakammal, én pedig nyelek egy aprót és engedek a döntésnek, úgy se tudok mit tenni ellene és egy pici időre le is hunyom a szemem.*
- Egy másodéves, Sairus-nak hívják... kissé összekaptunk és majdnem megölt... de nem fontos. *lépek hátrébb tőle, kezemet lassan a nyakamra téve.* - Talán minden könnyebb lett volna. *nem akarom elmesélni a történetet, megalázó volt a számomra, nem is picit és szerintem őt se érdekli mindez. Ő is okozott már nekem foltokat, most meg hirtelen zavarja, hogy mást tette ezt? Meglepő ez a fiú, egyszerűen képtelen vagyok kiigazodni rajta. A szemeibe nézek, majd végül lesütöm pilláimat.*
- Életemben először féltem. *mondom halkan, alig hallhatóan, de nem áll messze tőlem, így mindent hallhat. Lehet, hogy azt hitte, nem komoly, de ezek a szavak elég súlyosak egy olyan lány szájából, mint amilyen én vagyok, hiszen én még a halált se félem igazán, de amit Sairus tett és azt se tudom, hogy a testemhez hozzáért-e... nem tudok erről semmit, de azt igen, hogy nem akarok ismét találkozni vele, még nem állnék készen rá.*
Vissza az elejére Go down
Axel Knoxville
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar


Jelige : Vámpírvadász
Hozzászólások száma : 7501
Csatlakozás : 2010. Dec. 25.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Aurorvadász szakház
Üzenet : Ha lemondunk a vágyainkról, épp azt tagadjuk meg, ami emberré tesz.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Szomb. Jan. 15 2011, 01:34

* Mégis sikerül összetalálkoznunk, én pedig elsőként kitérek a kérdéseire való válaszolgatás alól, csak felmérem külsejét, mely változatlanul vonzó, mint volt, ám egy valami még sincs rendben, ami nem más, mint a csakán az a csúnya folt, és akkor a heget még ki sem szúrtam. *
- De, számít. * pillantok fel keményen szemeibe, nem véletlenül kérdeztem, ki volt ez, vagy mi ez, mert ez tuti nem miattam van, a kriptában csak a feje sérült, de ahogy nézem, az már rendben, viszont ez kissé aggasztó. Egy különös szó azért elhagyja ajkaim, melyre a válasz nagyjából pontosan olyan, amire számítottam, így hát csak bólintok, vissza is húzom kezem, egyelőre nem is mondok semmit szavaira, össze kell szednem magam, az lesz a legtisztább, s ehhez éppen elég időt nyerhetek azzal, hogy ismét visszatérek a nyakán látható csúnyasághoz, fejét pedig szépen oldalra döntöm, kicsit közelebb is menve hozzá, úgy nézegetve immár a heget is, na meg hallgatva szavait, mire összeáll a kép bennem is szép, kerek egésszé. *
- Nem fontos? * hökkenek meg, szemöldököm homlokom közepére szökik, s hangom is kissé magasabb tónust hallat, nem a megszokott, kellemes hang ez most. * - Könnyebb? Mit akarsz ezzel mondani? Igenis fontos, ha valami nincs jól. Hogyne lenne fontos az, hogy élj? * én ezt sosem fogom megérteni, komolyan. Nekromanta, a család is, tök jó, mindenki boldog, ha valaki meghal és vissza kell hozni? Kizártnak tartom. De ahogy itt áll előttem, megtörve, és még fel is hívja rá a figyelmem, hogy félt. Életében először. Ezek a szavak hosszú másodpercekig visszhangoznak fülemben, majd egy fejrázással, gondolkodás nélkül lépek fél lépést közelebb hozzá, hiába távolodott el, majd nemes egyszerűséggel magamhoz ölelem. Ha akar, persze ki tud bújni az ölelésből, de nem akarom elengedni, s ez érezhető is a gesztusból. Egyik kezemmel derekát ölelem, másikkal pedig csak végigsimítok buksiján, egy puszit adva a búbra. *
- De most már nem kell, én itt vagyok, és ha.. ha akarod, itt leszek. * nem kiabálok, halkan mondom ki ezen szavakat, melyek nekem is nagyon furcsák, és ő pedig ért bennük azt, amit akar. Nem tudom magam sem, de szükségem van rá, nélküle sem a legjobb, csak sajnos nem bízom magamban, én szabad természet vagyok, így szinte máris érzem, hogy megbántam ezeket a szavakat. Nem vállalhatok felelősséget valamiért, amit nem tudok megtartani. De inkább csak ölelem tovább, egyelőre nem eresztem el, amíg nem akarja az ellenkezőjét. *
Vissza az elejére Go down
Nymphadora Giovanni
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Jelige : Halálimádó nekromanta
Hozzászólások száma : 569
Csatlakozás : 2010. Dec. 24.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Midgard Háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Szomb. Jan. 15 2011, 01:46

*Látom az arcán, hogy nagyon is érdekli, hogy mi történhetett, de én nem akarok róla beszélni, megalázó volt és kikaptam, nem nyerhettem, tudhattam volna. Csak nyelek egy aprót és amikor meghallom, hogy hiányoztam neki, egyértelműen próbálok olyat mondani, amit érzek, a legutolsó beszélgetésünk után, de nem reagál semmit, inkább közelebb jön és még jobban megvizsgálja a nyakam.*
- Nem fontos, hogy mi történt és hogy ki tette, én voltam a gyengébb, ő az erősebb. *nézek a szemeibe, majd amikor hallom, hogy számára egy picit se kézenfekvő az a gondolat, hogy majdnem meghaltam, kissé meglepetten hallgatom a kitörését.*
- Nem tudom, nem jó ez az élet. *na de nem vágok most már vissza, hanem inkább kibökök pár dolgot, beismerve azt, hogy tényleg féltem akkor, jobban, mint valaha, hiszen azt a pengét még álmomban is láttam és a fájdalom... ahogy lassan kivéreztetett, szinte eltorzul az arcom is, hogy ezt én éltem át, de ekkor lép közelebb és ölel magához, én pedig eleinte csak meglepődve állok, majd végül fejemet a mellkasába fúrom, hiszen nem picit nagyobb nálam, majd kezeimmel átölelem derekát.*
- Örülök, hogy itt vagy. *mondom halkan, pár nagyobb levegővétel után, amíg megnyugszom és lehet, hogy egyszerűbb lenne, ha mindent elmesélnék neki, de nem tudom, hogy az jó ötlet lenne-e. Inkább csak hagyok magunknak még egy kis időt, magamba szívva csodálatos illatát, majd próbálok kitörni az álomból és elengedni Axelt, hogy ismét a szemeibe nézhessek.*
- Nem ígérhetsz nekem semmit és nem is akarsz. Ezeket már múltkor megbeszéltük, nem akarok ismét olyan beszélgetést. *rázom meg kissé a fejem, miközben csak sóhajtok egy aprót, nekem semmit se kell ígérnie, nem vagyunk együtt és ő se akarja ezt, akkor maradjon is így... majd talán egyszer, ha készen áll rá. Én nem vagyok pasizós, elég valószínű, hogy engem se akar más, tehát ő boldog lehet, engem nem valószínű, hogy más fog csókolgatni vagy érinteni, de ezt természetesen nem kell tudnia. Lassan leülök viszont a lépcsőre, onnan pillantva fel rá, miközben kezeimet is összefűzöm magam előtt.*
- Hogy-hogy írtál nekem levelet? Én azt hittem, hogy már rég elfelejtettél... *teszem fel a kérdést, miközben halványan el is mosolyodom, tényleg úgy gondoltam, hogy már régóta nem gondol rám, de ezek szerint mégis sikerült megfognom valamivel, talán ezzel a sajátos stílusommal.*
Vissza az elejére Go down
Axel Knoxville
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar


Jelige : Vámpírvadász
Hozzászólások száma : 7501
Csatlakozás : 2010. Dec. 25.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Aurorvadász szakház
Üzenet : Ha lemondunk a vágyainkról, épp azt tagadjuk meg, ami emberré tesz.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Szomb. Jan. 15 2011, 02:04

- Hát, ha neked nem fontos.. * sóhajtok fel most, hisz úgy tűnik, hajthatatlan. Hozzászokhattam volna, hogy betegesen vonzódik a halálhoz, de akkor miért is félt annyira? A reakcióm minden esetre biztosan vicces erre az egészre, de amit most fogok mondani, remélem legalább megmosolyogtatja kicsit. *
- Hogy nem jó? Dehogynem! Itt vagyok én. Az már önmagában szuper. Bár biztos lenne más, akivel vitázhatsz, de azért ez mégiscsak jó, nincs igazam? * kérdem oldalra döntött fejjel, enyhe mosollyal arcomon, de egyszerűen féltem, és ezt érzi is, remélem.. így hát szó nélkül vonom magamhoz, majd pár nyugtató szót mégis célozva neki. Még ha nem érződik, akkor is.. feszengek, én tudom, és kimondtam, amit mondtam, nem tudom visszaszívni. *
- Én is, hogy eljöttél. * válaszlom halkan, most már áttérve kezemmel hátára, azon simítva végig párszor, s ahogy hallom, lélegzetevétele is egyre nyugodtabb. De ha ott lettem volna, akkor talán tudok segíteni.. bár egy másodikos ellen nehéz lenne, nyílván többet tud és jobban is, mint én, viszont mégis egy kis lelkiismeretfurdalásom támad emiatt az egész miatt. Idővel azért engedek az ölelésen, s hagyom, hogy felütve fejét szemeimbe nézzen, szavai hallatán pedig egy kisebb, nyugodt sóhaj tör fel belőlem. *
- Nem, én tényleg nem tudnék, és köszönöm, hogy megérted. * mosolyodom el picit zavartan, mert azért ez most jó, hogy erre rájött, tehát mégsem varrok a nyakamba olyasvalamit, amire semmi szükségem, mivel ismerve magam.. hagyjuk is. Lassan viszont kibújik az ölelésből, én pedig nem fogom erőszakkal közel tartani magamhoz, hagyom tehát, most már kicsivel nyugodtabb lelkivilággal odabent, hogy lecsüccsenjen a lépcsőre, ahová majd én is követem kérdése után, tehát mellette foglalok helyet, egy vállrándítással közölve az igazat. *
- Gondoltam, próba szerencse alapon megéri, de olyanról ne is álmodj, hogy valaki téged elfelejt, ahhoz túl mély nyomot hagysz az emberben. * nevetek fel halkan, hisz ez így van, nem vártam túlságosan sokat ettől a találkozástól. * - Meg hát reméltem, hogy sikerül rendezni ezt a dolgot, kettőnk között. * bököm meg vállát vállammal, amolyan baráti gesztust téve ezzel. Viszont eszembe jut valami, s bár nem akarok siettetni semmit, talán egy kis kikapcsolódás így hétvégén ráfér, ha jól tudom, tanórák akkor még úgy sincsenek. *
- Öhm. Hétvégére terveztél valamit? Mert lenne egy ötletem, lazulhatnánk kicsit. De a motor most itt marad, másra gondoltam. Egy síeléshez mit szólnál? * kérdezem felé fordítva fejem, kérdő tekintettel pislogva rá, s nem, nem hiszem, hogy ezzel minden rendben, vagy hogy megvehetem egy ilyen piti üggyel, mert nem is akarom. Egész egyszerűen csak annyit szeretnék, hogy ne gubbasszon itt halálra vált arccal, halálfélelemmel teli. Aztán hátha kibökné a további részleteket is, érdekel a dolog, de kérdezősködni nem fogok, majd mesél, ha szeretne. *



//fagy//
Vissza az elejére Go down
Nymphadora Giovanni
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Jelige : Halálimádó nekromanta
Hozzászólások száma : 569
Csatlakozás : 2010. Dec. 24.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Midgard Háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Vas. Jan. 16 2011, 23:07

//olvad//


*Nem tetszik ez az élet, egyre inkább rádöbbenek erre, de ahogy hallgatom, muszáj nekem is mosolyognom, egyszerűen nem is tudnék mást csinálni, Axel oly kedvesen igyekszik feldobni engem.*
- De-de, igazad van. Jó, hogy van egy állandó vitapartnerem, akivel néha megkeseríthetjük egymás mindennapjait. *döntöm meg a fejem, hiszen tényleg így érzem, hogy valahol szükségem van rá és mindez akkor bizonyosodik be még jobban, amikor átölel és magához von, majd erős kezével gyengéden cirógatni kezdi fejem, majd pedig a hátam, én pedig egy kis ideig nem szólalok meg, csupán csak ott maradok, magamhoz ölelve, hiszen jól esik most mindez, oh hogy mennyire. Meg is mondom neki, hogy örülök, hogy itt van most velem és ahogy hallom, ő is nekem. Mindenesetre felvet egy furcsa dolgot, mely nagyon jól hangzik, de belehalnék, ha mással látnám, így inkább visszautasítom, kedvesen, most nem bunkón, annak valahogy nincs most itt a helye. Ő mellettem van, szükségem van rá.*
- Nincs más választásom. *utalok itt a megértésre, de végül eleresztem és le is csüccsenek a lépcsőre, ahova ő is követ nemsokára és ismét egy kérdést intézek felé.*
- Mély benyomást? Ez jó. *mosolygok rá, majd jön a váll lökés, ami pici meglep, de ez után hallom, hogy nem akar velem rosszban lenni. Viszont még nem mielőtt erre bármit mondhatnék, egy furcsa kérdéssel fordul most hozzám, mi szerint velem szeretné tölteni a hétvégét, csak velem és szemeim is felcsillannak kissé.*
- Én... én nagyon örülnék neki. Bár nem akarok elesni, picit még fáj a testem pár helyen, de benne vagyok, hogyha tényleg velem szeretnél lenni. *mosolyom még szélesebb lesz, miközben fejem a vállára hajtom.*
- És hova szeretnél menni pontosan? *kérdezem kíváncsian, hiszen voltam már síelni, bár nem túl sokszor, azzal viszont tisztában vagyok, hogy milyen is egy síparadicsom... gyönyörű szállodák vannak, bent mindenféle forró fürdő, szauna, masszázs, amit csak akar az ember, kint pedig kedvezhet is a téli sportoknak. Valószínűleg nem valami olcsó helyre mennénk, abba ugyanis nem egyeznék bele és ezt szerintem Axel is tudja, így hát kíváncsian várom a válaszát.*
Vissza az elejére Go down
Axel Knoxville
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar


Jelige : Vámpírvadász
Hozzászólások száma : 7501
Csatlakozás : 2010. Dec. 25.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Aurorvadász szakház
Üzenet : Ha lemondunk a vágyainkról, épp azt tagadjuk meg, ami emberré tesz.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Vas. Jan. 16 2011, 23:28

* Igen, pontosan én is így gondoltam, tehát egy nagy vigyor kerül helyes képemre, legalább ezzel sikerült feldobni kicsit, hisz őt is mosolyra fakasztják szavaim, a cél pedig ez volt, nem más. Ez után pedig következik az ölelés, teljesen spontán, nekem is jól esik azért a közelség, s bár most mégsem érzem azt, amit akkor a házban, vagy az uszodában, most egyszerűen csak jó tudni, hogy él, nincs baja, és kész. Nem is értem, miért olyan fontos ez. Az pedig, hogy nagyvonalú ajánlatom vissza lesz utasítva, s nincs más választása, mint elfogadni így, hát igen, igaz. Egy próbát azért megért, de én ilyesmire nem vagyok kész, s ezzel most már ő is tisztában van, úgy tűnik. *
- Hogyne, legalábbis bennem sikerült. * válaszolom őszintén, majd kicsit meg is bököm, végül pedig egy érdekes hétvégi programmal hozakodom elő, melyre már kis ideje fáj a fogam, dehát a síelés sem bulis egyedül. *
- Vigyázok rád, ne aggódj. Nem foglak bántani soha többet, és nem hagyom, hogy akárki más kezet emeljen rád. Vagy, hogy kiszúrjon veled egy síléc. * nevetem el magam végül, csak hogy ne legyen annyira komoly a helyzet, már kezdem kellemetlenül érezni magam a sok okoskodásban. Feje vállamra kerül, az enyém pedig az övére, csak óvatosan, kérdését hallva pedig egy kis krákogással kezdem a válaszadást. *
- Az legyen meglepetés. De annyi szent, hogy nagyon jó dolgunk lesz a hétvégén. Pár göncöt összepakolhatsz, de nem kell sokminden, a szállóban mindent megkapunk, ami szükséges, ma pedig szerintem már nem fogunk síelni, késő van. * hallatom hangom most picit hosszabban, majd felemelem fejem az övéről, s próbálok oda hajolni szép arcához, de nem túl közel, most már tényleg nem a kihasználásra megyek, se a játékra, tehát ne értse félre a közelséget. *
- Viszont ha még ma oda akarunk érni, akkor gyorsan készülj össze, és mondjuk találkozzunk itt. Fél óra elég lesz? * sutyorgom neki, egy szép tincsét kisimítva arcából, aztán ha benne van, mindenki mehet a dolgára, és kis idő múlva máris cuccal-mindennel lehetünk újra itt, indulásra készen. *
Vissza az elejére Go down
Nymphadora Giovanni
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Jelige : Halálimádó nekromanta
Hozzászólások száma : 569
Csatlakozás : 2010. Dec. 24.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Midgard Háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Vas. Jan. 16 2011, 23:36

*Miután véget ért az ölelés, mindketten csak lecsüccsenünk a lépcsőre, ott folytatva tovább a beszélgetést és amikor meghallom, hogy elhív magával egy hétvégére, először nem hiszek a fülemnek, de tudom, hogy jót tenne nekem is egy kis kikapcsolódás, így hát egyértelműen beleegyezek és jó lesz ismét Axellel tölteni egy kis időt. Ez az egy hét hosszú volt, túlságosan is hosszú, így most úgy érzem, vele akarok lenni.*
- Nem vagyok azért ám ennyire védtelen. Egyszerűen erősebb volt és élesebb a pengéje. *sóhajtok fel kissé, na de nem hagyom magam, hogy ismét rossz hangulatom legyen, így csak vállára hajtom a fejem, majd ahogy ezt ő is viszonozza, kis ideig nem szólalok meg. Így telik el pár perc, majd ajkaim közül egy újabb kérdés kerül elő. A válaszára viszont már felemelem fejem, majd pislogok is párat, miközben hallgatom szavait.*
- Hogy ma? Öhm... azt hiszem, hogy nem értelek, ma még nincs hétvége. *gondolkodom el hangosan, de amikor közel hajol hozzám, picit kipirul szép arcom, úgy hallgatom tovább és jövök rá, hogy ő már nem akar ma elengedni.*
- Igen, elég lesz... *bököm ki, miközben az egyik vörös tincsemmel játszik, én pedig ösztönösen hajolok közelebb hozzá, majd nyomok ajkára egy rövidke puszit, de ez után nem engedek meg többet magamnak, már fel is pattanok jókedvűen.*
- Akkor fél óra múlva itt. *és már hátat is fordítok neki, hogy sietve távozhassak, vörös tincseim pedig csak úgy szállnak utánam. Így jutok fel a szobámba, ahol hamarosan pakolászni kezdek, így kerül elő egy fekete bőrönd, amibe jó pár cuccot teszek azért, mindenfélét, ki tudja, hogy mire lesz majd szükségem, majd jöhetnek a tisztálkodó szerek is, tehát amint kész vagyok, már szaporán szedem lábaimat ismét a fellegtorony lépcsői felé, remélve, hogy én leszek az első, de izgatottságomat nem tudom leplezni, egyszerűen képtelen vagyok rá.*
Vissza az elejére Go down
Azaria Daraghi
Egyetemista Exortus
Egyetemista Exortus
avatar


Jelige : Cicaszemű
Hozzászólások száma : 734
Csatlakozás : 2010. Jan. 30.
Kor : 25
Üzenet : Ha folyton csak a múltra koncentrálsz, sose fogod észrevenni azt, ami vár rád.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Vas. Ápr. 24 2011, 14:23

*Az utóbbi napok annyira kuszák a lány számára, még mindig benne van az, ami történt az Árny hágónál... a sebek se gyógyultak be teljesen, így csuklóin, bokáján és nyaka körül egy csúnya, égési sérülés látszik, mintha valaki egy égető béklyót tett volna rá, de talán majd idővel elmúlik mindez... Mindenesetre se nyakláncot, se semmiféle ékszert nem vett fel ez miatt a mai nap, így sétál felfelé a fellegtoronyban, majd a lépcsők mentén halad tovább és így áll meg az egyik ablaknál. Egy fekete, hosszú nadrágot visel, lábain sportcipőt és felül pedig egy szintén fekete színű toppot, haja kibontva, cicaszemei körül pedig fekete sminkje díszeleg. Semmi extra tehát, csak a szokásos, de gondolataiba elég mélyen el van merülve ez a szépség, így teszi kezeit a párkányra, miközben teljesen kikapcsol, szinte nem is érzékelve a külvilágot.*
Vissza az elejére Go down
Varg Yrjanfrost
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 1181
Csatlakozás : 2010. Jan. 19.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Vas. Ápr. 24 2011, 14:32

*Elég halkan jár kel, nem szokott amúgy se túlságosan nagy zajt csapni. Néhány levél van csupán csak nála, amit szeretne minél előbb feladni. Így aztán a fellegtorony felé veszi az irányt. Egy fekete bőrnadrág van rajta, világos szürke pólóval haja pedig kibontva omlik a vállára, amikor nem lobog éppen a széllel, csuklóján pedig még az Azaria által készített csukló szorító díszeleg. Szerencsére ma a lépcsők nem akartak babrálni vele, így nemsokára a fellegtorony friss levegőjét szívhatja, viszont ekkor észre veszi, hogy nem csupán csak ő van fent, de úgy tűnik a lány első ránézésére nagyon más tájon lehet. A fiú arcán egy gyengéd mosoly fut végig, miközben már lépne is közelebb a lányhoz, de miközben szokásos , nyugodtsággal visszafogottan végig méri, észre veszi a csuklóján azt a fura nyomot is.*~Mi történhetett vele? Kissé fura is~*gondolja, miközben finoman a másik mellé lép, majd fél könyökét a kilátó falának támasztva, finoman végig simít a másik haján, de arcán kissé már már felnőttes komolyság fedezhető fel, ahogy a lányra néz.*
-Azt hiszem ma ismét teljesült egy kívánságom.*mondja egy kis mosollyal kedveskedve a lánynak miközben keze kéretlenül, de mégis óvatosan a csuklójára csúszik, persze figyelve hogy a sebet ne fogja és feljebb emeli magához..Nem mond semmit, csupán csak nyugodt, de mégis kérdő tekintettel figyeli a kedvese arcát.*
-Ahogy néztelek nagyon máshol jársz... Mi történt?*teszi fel végül a kérdést, egy kis szünet után, hiszen most ha nem is látszik rajta, ő aggódik Azariaért.*
Vissza az elejére Go down
Azaria Daraghi
Egyetemista Exortus
Egyetemista Exortus
avatar


Jelige : Cicaszemű
Hozzászólások száma : 734
Csatlakozás : 2010. Jan. 30.
Kor : 25
Üzenet : Ha folyton csak a múltra koncentrálsz, sose fogod észrevenni azt, ami vár rád.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Vas. Ápr. 24 2011, 14:39

*Nem tűnnek fel neki az érkező léptek, még mindig gondolatban az hegy körül jár és azon a máguson gondolkodik, aki olyat akart tenni vele, amely egy régi sebet szakított fel. Csak néz ki az óceán felé, teljesen kikapcsolva és amikor hirtelen valaki a hajához ér, akkor rezzen meg és kissé ijedten is kapja fejét Varg irányába, szép szemei pedig a másik arcára merednek.*
- Kívánság? Te... meg hogy kerülsz ide? *böki ki kissé még mindig furcsán tartózkodóan, de amikor a fiú felemeli a kezét, kissé hirtelen húzza ki belőle a lányka, így lépve tőle hátrébb picit, hátát pedig a falnak dönti.*
- Ne... ne érj hozzám kérlek. *mondja halkan és nem akarja megbántani a fiút, de erre ő most nem áll készen, így csak lesüti picit a szemeit, majd amikor hallja a kérdést, ismét csak az ablak felé tekint.*
- Nem akarok róla beszélni! *jelenti ki határozottan és igen csak makacsul, miközben ismét az óceánra pillant, majd vissza Vargra.*
- Veled történt valami az utóbbi időkben? Rég találkoztunk... *még mindig oly tartózkodó, mintha nem is a párja lenne itt mellette, de nincs mit tenni, most Varg közelségét is egyszerűen képtelen elviselni.*
Vissza az elejére Go down
Varg Yrjanfrost
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 1181
Csatlakozás : 2010. Jan. 19.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   Vas. Ápr. 24 2011, 14:47

*Látszik, hogy Azaria agya nagyon másfele jár, de amikor hozzá ér, és megtörténik a lány hirtelen fejmozdulata, most már szinte leolvassa az arcáról, hogy valami biztos történt. Túlságosan látszik rajta, hogy ijedt, eddig az ő közelében ilyesmit nem csinált, így a fiú arcára is a meglepettség jelei ütköznek ki.*
-Hát. Azt kívántam, hogy bárcsak össze futhatnánk, és lám így lett. Amúgy csak fel akartam jönni feladni pár levelet.*feleli egy vissza fogott mosollyal, de látszik rajta, hogy aggódik.*
-Mi a baj Azaria? Úgy nézel mint aki félne tőlem..*feleli kissé halkabb hangon, majd amikor a kéz kicsúszik a kezei közül, és a lány hátrálni kezd, a fiú egy lépést téve felé hirtelen torpan meg.*
-M..Mi a baj? Nem akarlak bántani.*na igen most már tudja, hogy valami nagyon nincs rendben, így most már lassú mozdulattal lép mellé, de kezét csak ő is a falnak támasztja, és a lány kérésének eleget téve nem ér hozzá. Arcán viszont látszik, hogy az aggodalom érzése bizony nőtt benne. A makacs szavak, és a kijelentés meglepik, de azért őt se lehet olyan könnyen lerázni, főleg ha aggódik.*
-Héé..*kezd bele nyugodtan.*-Eddig is elmondtuk egymásnak a problémáinkat legyen bármi is az, szeretnék segíteni, de úgy nem tudok ha nem tudom mi a bajod...*hajol kissé közelebb az arcához, remélve hogy tud hatni picit Azariara, de a kérdésre kissé elhúzza a száját.*
-Semmi érdemleges.. készültem az órámra, meg javítottam, meg reméltem, hogy valamikor össze futunk, de azt nem hogy így. Mi a fene történt veled?*látszik, hogy nem hagyja nyugodni a téma, és tényleg érdekelné a dolog.*
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: A fellegtorony lépcsői   

Vissza az elejére Go down
 
A fellegtorony lépcsői
Vissza az elejére 
3 / 6 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next
 Similar topics
-
» Előszoba; lépcsőház

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Mysterio Feketemágus képző :: A kastély :: Fellegtorony-
Ugrás: