Mysterio Feketemágus képző

Fórum alapú szerepjáték
 
HomePortalCalendarGy.I.K.KeresésRegisztrációBelépés
Keresés
 
 

Display results as :
 
Rechercher Advanced Search
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Keywords
Vezetőség
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (22 fő) Pént. Jún. 29 2012, 19:26-kor volt itt.
December 2018
Hétf.KeddSzer.Csüt.Pént.Szomb.Vas.
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31      
CalendarCalendar
Statistics
Összesen 789 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Perselus Piton

Jelenleg összesen 167303 hozzászólás olvasható. in 1080 subjects
Másik oldalunk
Top posting users this week

Share | 
 

 Kviddicspálya

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next
SzerzőÜzenet
Thomas Gledhill
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Jelige : Farkasvér
Hozzászólások száma : 740
Csatlakozás : 2009. Dec. 05.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Calypso háló
Üzenet : Épp ott, ahol lennie kell...

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   Kedd Júl. 24 2012, 22:54

*Lehet, hogy a sors keze, de lehet csak annyira szerencsétlenek mindketten, hogy így egymásra leltek. Feltűnik neki Tarkh fura viselkedése, de nem kérdez semmit, majd ha akarja a fiú, akkor elmondja neki, mi baja van. Ha meg nem, akkor sem fog megsértődni. Vannak már olyan jó viszonyban, hogy ilyenen ne akadjanak fenn.*
- Annyira nem is. *vigyorodik el, érzi, hogy ez csak amolyan Tarkh féle piszkálódás, így nem is veszi magára. Majd a fiú felveti a repülés dolgot, amire Tom hülyén néz, de azért rábólint. El is indul, hogy hozzon seprűt, de csak a lelátó aljáig ér, mivel a srác már teleportált egyet, és egy másik seprűvel a kezében tér vissza, amit átnyújt neki.* - De jó egyeseknek, hogy így tudnak közlekedni. *pillant barátjára mosolyogva, mire elveszi tőle a seprűt, majd kérdi, hogy akkor ezzel most mit is kezdjen. Aztán már meg is kapja az instrukciókat, mire felvonja egyik szemöldökét, de csak hümmög kettőt, aztán azt teszi, amit a másik mondott. Két lába közé veszi a seprűt, amitől röhöghetnékje támad, annyira abszurd a dolog, majd fejét ingatva akkor elrugaszkodik, s sikerül megállnia a levegőben. Majd akkora előre dől, mire megindul a seprű, s kissé meglepetten veszi észre, hogy jééé, ez repül. Persze nincs olyan messze a talajtól, így nem is kell annyira arra figyelnie, hogy ne essen le.*
- Mi van?! *de Tarkh már el is tűnik, majd mikor visszaér, egy ütőt fog a kezében, meg valami fémgolyó vagy mi van nála. Tom értetlen tekintetet vág, de mikor az elüti azt a fém izét, egyenesen felé, azonnal felrántja a seprűt, s rádől, így indul meg a magasba, s egy kis idő után megáll, mikor elkerülte a labdát. Lihegve, és kissé mérgesen pillant le a fiúra.*
- Megőrültél?! Nagyon jól tudod, hogy még nem repültem! *de nincs ideje panaszkodni, mert Tarkhi fiú már ütögeti is utána azt a fémizét, mire Tom győzi kikerülgetni. Ráadásul az egyik alkalomnál épp hogy nem az arcát találta el, attól pár centire suhant el a labda.* - Ez így nem ér, én is kérem ütőt! *kiálltja neki Tom, de már vigyorgó kedvében van. Igaz, még bizonytalanul üli meg a seprűt, de úgy érzi, kezd bele jönni. Meg néha kissé kiinog egyszer kétszer, de ha ezt így folytatják, akkor egyre gyorsabban megtanulja ezt a seprű lovaglást. Szerencséje, hogy jó kondiban van, és jók a reflexei, mert most aztán nagy bajban lenne. Ráadásul nem tériszonyos, így még egy jó pont neki.*

Vissza az elejére Go down
Aristarkh Y. Zhukov
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar

Jelige : Pimasz ruszki
Hozzászólások száma : 2154
Csatlakozás : 2011. Dec. 15.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Calypso háló

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel, Árnymágia tanársegéd
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   Kedd Júl. 24 2012, 23:14

*Repüléssel kezdek, elvégre ez az eredeti cél számomra nyilvánvaló okok miatt, de mivel barátomra lelek a pályán megakad a cselekvés egy kis beszélgetés erejéig. Sajátos hangulattal köszöntöm őt, mire talán a másik is felfigyel, de őszintén hálás vagyok, amiért nem kérdez. Próbálom visszanyerni eredeti viselkedésem egy kis viccelődéssel, ám nem reagálok már szavaira, csupán ajkamon marad a ravasz mosoly, amint invitálom is, s egy seprűszerzés után adom meg a megfelelő instrukciókat, mit a fiú ugyan követ, de csöppet aggódva vizslatom, mivel nem tűnik túl magabiztosnak. Azonban gonoszabbik énem átveszi az uralmat fölöttem, tehát már el is indulok, hogy egy kicsit meggyorsítsam a tanulást, így térve vissza egyetlen ütővel és gurkóval, mit a másikra is uszítok. Szépen kerülgeti őket, ami őszinte örömömre szolgál, ezért még párat ütök, de szavaira is csak felnevetek.*
- Igy tanul az ember. *vigyorodom el, majd még pár ütés, egyikkel a fiú seprűjének elejét célzom, a következővel a srác alkarját, illetve utána felsőtestét majd fejét. Rajta múlik, hogy kivédi-e, de ezek már célzott lövések, el akarom találni. Nem szándékom, hogy bántódása essen, ám ha ezeket megússza, közelebb is repülök hozzá, majd a felém száguldó gurkót elkapva görnyedek egy kicsit össze, hogy lefogjam.*
- Ez a gurko. Az ütövel a csapatonkenti ket terelö passzolgatja egymasnak, es probaljak a masik csapat tagjaira uszitani, illetve megvedeni a sajat tagjaikat. A serüles okozasa a cel, a jatekos kilövese. *magyarázok neki, majd átdobom az ütőt hirtelen, és a gurkót is eleresztem, majd elkezdek repülni, de egyenlőre még nem gyorsan, s egy pillanatig hátra is tekintek.*
- Te jössz. *közlöm, aztán cikázni kezdek. Fogóként gyors vagyok, illetve tapasztalatom van a játékosok, labdák kikerülésében, ezért is lehet nehéz dolga, azt is beleszámítva, hogy a világ egyik legjobb seprűjével rendelkezem. Kíváncsi vagyok melyik posztban a legjobb, szándékom csapatot szervezni.*
Vissza az elejére Go down
Thomas Gledhill
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Jelige : Farkasvér
Hozzászólások száma : 740
Csatlakozás : 2009. Dec. 05.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Calypso háló
Üzenet : Épp ott, ahol lennie kell...

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   Kedd Júl. 24 2012, 23:31

*Hála égnek, gyorsan megtalálják az amolyan összhangot, így Tom nem kérdez, Tarkh pedig örül, amiért nem kérdez. Aztán már ott is vannak, hogy seprűre kell ülnie, amit kissé furcsának tart, de hát na, valamikor ezt is meg kell tanulni. Úgy is épp itt az ideje. Végül szobatársa egy ütővel és egy gurkóval tér vissza, amit Tom nem ismer, így nem is tudja, hogy mi lesz. Viszont mikor a fiú elüti a labdát, ráadásul felé, azonnal kitér előle ösztönösen. Nem repült seprűn még, de a reflexeinek hála ki tudja kerülgetni a felé ütött labdákat.*
- Hát milyen tanár vagy te?! *kiabál vissza vigyorogva, de ahogy arra figyel, hogy kerülje a labdákat, észre sem veszi, mennyire nem figyel arra, hogy először ül seprűn. Pedig a legelején még kissé parázott, hogy le fog esni, vagy, hogy mi lesz vele, ha megsérül. Majd jön a labda, először a seprűje elejét akarja eltalálni barátja, amire lerántja a seprűt, majd zuhanva fordul egyet tengelye körül, s ismét felrántja a seprűt, hogy megállítsa a támadást. Nincs is ideje felocsúdni, mivel Tarkh ismét támad a labdával, s ezúttal az alkarját kapja el, ami sikerül is. Megperdül a seprűn a lendület miatt, de gyorsan visszaszerzi egyensúlyát, s ezzel együtt fájlaló karját masszírozza meg. Majd megint jön a labda, ami úgy tűnik, a mellkasát veszi célba, s ha nem fordul fejjel lefelé, akkor le is lökné a seprűről. Így lóg lábaival kapaszkodva, majd hátra bukfencet csinál, így ismét normál helyzetben van. Végül Tarkhoz repül, s mikor az elkapja a gurkót, vigyorogva hallgatja annak beszédét.*
- Így már érthető, miért ütögetted felém. *de nem sok ideje marad beszélni, mert Tarkh átdobja neki az ütőt, amit el is kap, majd meglepetten pillant a fiúra, hogy most mit akar, mire az elengedi a labdát, s már repül is el tőle. Most megkapta az új instrukciókat, s gonoszan elmosolyodva ő is nekilendül. Azonnal megüti a labdát, megpróbálja Tarkh felé, de elsőre mellé lő. Körülbelül 2 méterre húz el a labda a fiú mellett. Tom mordul egyet, majd üldözőbe veszi a labdát, aztán figyel, kivárja a megfelelő pillanatot, és most ismét barátja felé üti azt. Ez úttal sikeresem, mert a labda célba veszi Tarkhoz, egyenesen annak hátát. Majd tovább üti a labdát, most a seprűt célozza meg, de ez nem pontos lövés volt, végül a harmadik ütéssel ismét Tarkhot veszi célba, de most a mellkasát, s kicsit meg is csavarja a labdát. Még nem képes arra, hogy kisebb testrészeket vegyen célba, mint például a kar, ahogy azt előbb szobatársa tette. Lihegve nézi, hogy haverja hogy kerüli ki a labdákat.*

Vissza az elejére Go down
Aristarkh Y. Zhukov
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar

Jelige : Pimasz ruszki
Hozzászólások száma : 2154
Csatlakozás : 2011. Dec. 15.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Calypso háló

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel, Árnymágia tanársegéd
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   Kedd Júl. 24 2012, 23:49

*Mindig is furcsálltam, hogy egy ilyen hatalmas és jó iskolának nincsenek csapatai. Aztán Mr. Cornwlade anno elmagyarázta, hogy gyakorlatilag lusták a diákok... azóta próbálok meg mindenkit tanítgatni a játék örömére, hogy legalább a Cruoris-nek legyen kviddics csapata. Ebből természetesen Tom sem maradhat ki, mint a két barátom közül az egyik. Éppen ezért nem bánom, hogy repülésem megszakad egy kis beszélgetéssel vele, s mivel segíthet célom elérésében már invitálom is, de a megszokott tanítási módszerek helyett inkább rögtön a mélyvízbe dobom, s bizony elégedetten veszem észre, hogy hiába a gurkó és a precíz ütéseim szépen kerülgeti ki őket, kivéve egyet, ám senki nem lehet tökéletes.*
- Szep volt. *teszem még hozzá mikor ismét mellé érek és pár instrukcióval látom el, mire elrepülve hallom még a mondatát, ám már inkább a golyó kikerülésére koncentrálok, elvégre nem lenne szép, ha eltalálna, hiszen nemsokára már küldi is felém a fémet. Felnevetek kissé mikor a legelső ütés elhúz mellettem, de figyelmem nem lankad, így száguldok és nézek hátra az utánam loholó labdára, majd lelassítva egy lajhárlendüléssel kerülöm ki, majd az utolsó ütésénél felgyorsítva kerülöm ki a labdát. Azonban a következő pillanatban mikor célba is vesz a labda egyszerűen kapom el, és seprűről elteleportálva zárom helyre. Két labdával térek vissza ismét a pálya közepére érkezve, hogy felrepüljek, s míg az aranycikesz a zsebemben pihen, addig hónom alatt a kvaffal jövök, s megállok a másik mellett.*
- Ez a kvaff. A harom hajto passzolgatja egymas között, es probaljak meg elvenni a masik csapattol, hogy valamelyik karikan atdobjak. Minden egyes talalat tiz pontot er. Az örözö pedig ezt nem hagyja. *dobom is át neki, majd kissé távolabb repülve a karikákhoz állok be, hogy egyértelművé tegyem számára a feladatot: dobnia kell, most éppen a hajtó szerepét felvállalva.*
- Probalj meg dobni harmat egyhelyböl, aztan mozgasbol, en kivedni probalom. *kiáltom neki oda, s valóban helyezkedni próbálok. Minden posztot próbáltam már így nem újdonság, és mivel a fiú először repül, nem jelenthet gondot, de kérdés mihez van tehetsége.*
Vissza az elejére Go down
Thomas Gledhill
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Jelige : Farkasvér
Hozzászólások száma : 740
Csatlakozás : 2009. Dec. 05.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Calypso háló
Üzenet : Épp ott, ahol lennie kell...

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   Szer. Júl. 25 2012, 00:06

*Ő azt se tudta, hogy a sulinak nincs kviddics csapata, így teljesen új ez az egész neki, de egy nagyon jó élmény, az is biztos. A kezdeti bénázást felváltja a mélyvízbe dobás, így ha akarja, ha nem, akkor is ki kell kerülnie a felé küldött gurkót, s ezzel együtt megtanulnia repülni. Néha-néha még bizonytalan, de nem sok ideje marad ezen rágódni, mert Tarkh ezt nem hagyja.*
- Kösz. *vigyorodik el a fiú dicséretére. Nagyon örül, hogy szobatársa büszke lehet rá, főleg, mivel egy jó fél órával ezelőtt még nagyon mélyponton volt lelkileg, így most jól jött neki, hogy Tarkh kirángatja ebből a levert állapotból. Bár látszik rajta, hogy ő sem volt jól, de úgy tűnik, neki is jót tesz ez a kis mulatság. Figyeli, ahogy Tarkh kikerüli a feléje küldött labdákat, s mikor az egy fura lendüléssel elkerüli, fel kell nevetnie. Tetszik neki ez a sport, és úgy érzi, nem is akarja majd abbahagyni. Mikor az utolsó ütésnél küldi a labdát, a fiú elkapja, majd el teleportál vele, mire Tom meglepődik. Majd egy újabb labdával tér vissza, ami ha jól látja, bőrből készül. Leteszi az ütőt a földre, miután közelebb repült a talajhoz, majd visszatér Tarkh mellé, aki már magyarázni is kezdi, hogy mi lesz a következő lépés.*
- Aha… *csak ennyit bír hozzá tenni, de nem is kell többet, mert már jön a labda, s Tom két kézzel elkapja, aztán figyeli, hogy Tarkh mit csinál. Ő is közelebb megy a karikákhoz, majd akkor a következő instrukcióra figyel.*
- Rendben. *kiált vissza, majd körbepillant, aztán helyezkedik, és jobb kézzel eldobja a labdát. Először csak egyenesen dobja, mivel próbálgatja, hogy milyen is az. Aztán ha visszakapta a labdát, ismét dob, most a jobb oldali karikához, végül megint megkapja a labdát, azzal a balt célozza meg. Ezek egyszerű dobások, szóval könnyű kivédeni. Viszont érthető, hogy még nem próbálkozik komolyabbal, ahhoz előbb meg kell ismerni a labdá,t meg hogy, hogy képes megülni a seprűt. Mikor ismét visszakapja a labdát, akkor hirtelen feljebb lendül, majd megindul a bal karika felé, s ha Tarkh követi, mielőtt elérné a célt, gyorsan jobbra rántja a seprűt, s ezzel együtt a középső karikába dobja a labdát. Ha talált, akkor jó, ha nem, akkor megkapja a labdát és megint próbálkozik. Most ismét balra indul, aztán hirtelen kanyarodik el jobbra, s a jobb oldali karikát célozza meg, miközben megpróbálja szobatársát kikerülni, s ha ez sikerült, eldobja a labdát olyan erővel, ami ha eltalál valakit, akkor azt hátra is lökheti. Végül harmadjára is próbálkozik, Tarkhal szemben, közvetlen a középső karikánál. Nekilendül, egyenesen előre, majd ránt egyet jobbra a seprűn, hogy körbe forduljon úgy, hogy ezzel kikerülje a fiút, aztán ismét dob, egyenesen a középső karikát célozva be, s kissé megcsavarva a labdát. Ez talán kicsit focis leírásra sikeredett, de van ilyen.*

Vissza az elejére Go down
Aristarkh Y. Zhukov
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar

Jelige : Pimasz ruszki
Hozzászólások száma : 2154
Csatlakozás : 2011. Dec. 15.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Calypso háló

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel, Árnymágia tanársegéd
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   Szer. Júl. 25 2012, 00:20

*Szinte kötelességemnek érzem, hogy egy csapatot hozzak össze, elvégre imádom ezt a sportágat, imádom a repülést, ahogyan mindent tudok mi ide kapcsolódik, s ezt megosztani másokkal, és tanítani... a legjobb mi számomra található elfoglaltság gyanánt, főleg, hogy ilyen az állapotom. Egy gyors beszélgetés után közlöm hát az alapokat, majd ütünk egymásnak, jobban szólva egymásra néhányat, míg természetesen magyarázok, s csak utána hozom a következő labdát, hogy készüljek is védéshez. Az első hármat könnyen kapom el, ám a következő, a kis cseles megmozdulás talál, így biccentek elismerően.*
- Szep. *dicsérem meg ismét, de mivel készülök a következő akcióra, így az nem sikerül, s bár kissé meglök a labda, elkapom azt, ahogyan a harmadikat viszont nem, de lábbal rúgom odébb, hogy ne találhasson, elvégre igen cselesen repül a fiú, én pedig követni próbálom mindig. Amint ez kész, repülök is a labdáért, hogy felhozva induljak meg a másik irányba, Tom mellé.*
- Most en jövök. Kiprobalunk teged örzönek is. Csak a labdat nezd, barhogyan vedheted. *adom is ki, s elsőként három egyszerűt dobok neki mindegyiket egy-egy karikára helyből, hogy szokja a megmozdulást, ám utána én is bonyolultabb terveket szövök. Elsőként megindulok a bal karika felé, majd hirtelen rántom jobbra a seprűt, s repülök is egy pár másodpercet arra, ám mégis bal irányba dobom el a labdát. Másodszorra ha visszakapom a kvaffot, akkor magasabbra repülök, és zuhanórepülésből dobom a jobb karikára, illetve utoljára pedig jobbra megindulva lendülök ki balra, hogy a középsőre dobjak. A másikon múlik, hogy kivédi-e, hiszen nem vagyok terelő, de biztosabban kezelem a kis bőrlabdát. Amint ezzel meg is vagyunk, csupán az ütő mellé dobom azt, hogy elővegyek egy kis aranylabdát a zsebemből.*
- Ez a cikesz. A csapat egyetlen fogoja megprobalja elkapni a masik fogot megelözve. Ha elkapjak a meccsnek vege. Szazötven pontot er. *eresztem is el a kis labdát, s hagyom, hogy fejemet is körberepülje, majd egy gyors mozdulattal kapok utána, s zárom markomba, de nem adom át a másiknak, csak a lent felejtett labdákért repülök.*
- Sötet van, meg elvesztenenk. Következöleg üldözheted. *mosolyodom el kicsit, s karomba pakolva a labdákat és az ütőt teleportálok el, hogy helyre rakjam őket, majd gyorsan vissza is érkezzek Tomhoz.*
- Na... mi a velemenyed? Melyik poszt tetszik? *kérdezem meg is indulva egy kicsit, fejemmel intve, hogy kövessen, levezetőrepülést tartunk, amíg beszélgethetünk is, ám azt hiszem, ez mára pont elég nekem.*
Vissza az elejére Go down
Thomas Gledhill
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Jelige : Farkasvér
Hozzászólások száma : 740
Csatlakozás : 2009. Dec. 05.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Calypso háló
Üzenet : Épp ott, ahol lennie kell...

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   Szer. Júl. 25 2012, 00:33

*Jó hogy így gyakorolnak, ez Tomnak is nagyon tetszik. Örül, hogy Tarkh tanítja repülni, még ha ilyen fura módon is, de úgy tűnik, bevált a dolog. Az első három dobását a fiú könnyel elkapja, ez amúgy is egyfajta bemelegítés volt, mivel még csak ismerkedik ezzel a sporttal. Viszont a következőkkel már cselesebben repül, s az első be is talál, amire megkapja a dicséretet, majd vigyorogva pillant a fiúra. Most aztán hízott egy nagyot a mája. Végül a másik két dobásra is sor kerül, ami ugyan nem talál, de elmondhatja magáról, hogy sikerült egy picit kicseleznie Tarkhot.*
- Értettem. *csak ennyit mond, bólint is hozzá, és akkor behelyezkedik a karikák elé, majd vár, hogy mi is a helyzet. Tarkh is először csak egyszerű dobásokkal kezd, amiket sikerül kivédenie, bár az utolsónál majdnem leesett a seprűről, mert túllendült, hogy elkapja a labdát. Viszont amint rendben van, odadobja a kvaffot, s vár, hogy mi lesz a következő lépés. És nem is kell sokat várnia. Az első labdát sikerül kivédenie, bár már itt is nehézségei támadnak, viszont a másodikat könnyen ki tudja védeni, de az utolsó sikeresen betalál.*
- Nagyon jó vagy. Kis híja volt, hogy nem estem le megint. *kiáltja oda Tarkhnak mosolyogva, mire az előveszi a kis arany cikeszt, amit Tom megbabonázva néz, majd mikor a fiú elengedi, alig tudja követni, de Tarkhnak ez nem gond, s ő el is kapja, majd elteszi.*
- Megbeszéltük. *mondja mosolyogva, miután visszatér barátja, majd akkor válaszol is a kérdésre.* - Ez nagyon király volt! Bár még sokat kell tanulnom, de nagyon élveztem. Igaz, kissé félelmetes volt az elején. *teszi hozzá vigyorogva, miközben akkor a levezető köröket repülik.*
- A posztot nem igazán tudom. Tetszett a terelő és a hajtó is, viszont az őrző az nem igazán. Ott azt hittem, hogy lezakózom a seprűről, ha nem lenne jó az egyensúlyom. *válaszol kicsit fancsali képpel a végén, viszont utána azonnal vigyorog egy sort.* - Meg azt hiszem, fogónak sem vagyok jó, mivel alig láttam a cikeszt, pedig nem is engedted el olyan messze. Bár lehet, csak azért, mert este van. *teszi még hozzá elgondolkodva, s ha minden igaz, akkor földet is érnek majd lassan.*
- Te a fogó posztján vagy, ugye? *kérdi kíváncsian, miközben ha földet értek, lehuppan a fűbe, s kinyújtóztatja a végtagjait. Viszont bal karja még mindig fáj, ahol megcsapta a gurkó.* - Azt hiszem ebből egy szép lila folt lesz, de megérte. *vigyorog mint a tejbe tök, s így figyeli Tarkh reakcióját.*

Vissza az elejére Go down
Aristarkh Y. Zhukov
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar

Jelige : Pimasz ruszki
Hozzászólások száma : 2154
Csatlakozás : 2011. Dec. 15.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Calypso háló

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel, Árnymágia tanársegéd
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   Szer. Júl. 25 2012, 00:45

*Teljesen eltereli figyelmemet a gyakorlás, de élvezem, ahogy láthatóan a másik is, s ez jól esik. Ezek szerint jó tanár vagyok, mégha most egy kissé rendhagyó módon okítok is, ugyanis a lövöldözés nem tartozik az alapsémába, de a passzolgatás már annál inkább, így próbálok betalálni a karikába felemás sikerrel. A cikesz is előkerül, hogy bemutassam, ám úgyhiszem egy következő találkozás reményében elhalasztom, s már pakolok is össze.*
- Ugyan mar... nem vagyok jo hajto. *hagyom rá mosolyogva, s már hallgatom is lelkendezését, mire szintén csak mosolygok, és örülök, elvégre a célom pont ez volt, hogy megszerettessem vele a játékot, s úgy látszik sikerült.*
- Ennek örülök, akkor majd jövunk meg ki, hogy gyakoroljunk. *biccentek kicsit, s ezek után kérdezek csak rá néhány érdekes információra, és bólogatok szavaira, mivel ugyan úgy érzékeltem ahogyan ő.*
- Terelönek szerintem jo lenne melled valaki, mondjuk Serafina, de hajto is kene. Csapatot akarok. *közlöm vele egy kis vigyorral, míg pár kört a seprűvel megteszünk, de nem sokáig, ugyanis már ereszkedem is, hogy visszavezessem a másikat a szertárba, elvégre neki még el kell raknia a járművét.*
- Da, orszagoson jatszottam anno. Elveztem. *nosztalgiázom, majd vigyorgok egyet szavaira megveregetve a vállát. Katona dolog... amint azonban elrakjuk a seprűket, visszafelé is veszem az irányt.*
- Mit szolnal, ha visszamennenk. Meselhetek meg a kviddicsröl. *ajánlom fel, s ha elfogadja, akkor bizonyára együtt tesszük meg az utat egészen a szobámig, ahova már nyugodtabban dőlök le aludni. Sikeres figyelemelterelés.*
Vissza az elejére Go down
Thomas Gledhill
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Jelige : Farkasvér
Hozzászólások száma : 740
Csatlakozás : 2009. Dec. 05.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Calypso háló
Üzenet : Épp ott, ahol lennie kell...

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   Szer. Júl. 25 2012, 00:56

*Nagyon élvezi ezt az adok-kapok játékot az elején, majd amikor megismertet Tarkh vele minden posztot, egyre jobban kezd belejönni a játékba, meg úgy a repülésbe is.*
- Pedig tényleg jó vagy. *teszi még hozzá gyorsan, majd már lelkendezve mondja, hogy élvezte ezt a mai napot, ráadásul jó lenne, ha legközelebb kijönnének megint gyakorolni.*
- Vigyázz, szavadon foglak. *mondja vigyorogva, miközben a levezető köröket teszik meg a pálya körül a seprűvel, s közben figyeli, hogy Tarkh mit mesél.* - Csapatot? Ez nem is rossz ötlet. *bólogat egyetértően, szerinte is jó lenne ha játszhatnának, meg egyébként, csapatban az erő. Közben befejezik a köröket, s miután a földön landoltak és Tom is kinyújtóztatta magát, elsétálnak a szertárba, ahova a fiú visszateszi a seprűt.*
- Hát akkor pláne jó vagy. *vigyorog ő is, majd a vállveregetésre csak mosolyog egy jót. Tényleg katona dolog, és egyébként is, ő büszkén viseli majd ezt a sérülést. Mondjuk szerencséje volt, hogy nem a pálcáját kapta el a gurkó.*
- Rendben. Amúgy is későre jár. *bólogat beleegyezően, tényleg késő van már, ráadásul mindketten fáradtak. Tom meg aztán pláne, mivel volt egy kis balhéja még Aideennel, mondjuk az is jól végződött, mint ahogyan ez a játék is. Együtt sétálnak vissza a kastélyba, s azon belül is a közös hálóba, ahova Tom teljesen kimerülve dől le az ágyra egy kiadós zuhany után, s mély álomba szenderül. Jól sikerült ez a nap.*

Vissza az elejére Go down
Aristarkh Y. Zhukov
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar

Jelige : Pimasz ruszki
Hozzászólások száma : 2154
Csatlakozás : 2011. Dec. 15.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Calypso háló

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel, Árnymágia tanársegéd
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   Pént. Aug. 03 2012, 00:05

*Beszélgetésünk közben felmerül a repülés, mint téma, s mind kettőnk megelégedésére tárgyaljuk ki elejétől kezdve egészen a kviddicsig, a játék, szabályok, posztok bemutatásáig, miközben mesélek neki, próbálva minél több információt megosztani vele seprűápolás közben. Kívülről tudok mindent, nem muszáj odafigyelnem, de így is értékes adatokat adok át neki, s mivel figyelmes hallgatóközönség, remélhetőleg befogadja és meg is jegyzi azokat. Örülnék, ha megtanulna repülni, és összeállíthatnánk egy csapatot, éppen ezért teszek meg minden tőlem telhetőt, miközben én is szórakozom, elvégre kedvenc témám. A seprűmet magyarázás közben teljesen karbantartom, így végül az alapok, illetve elmélet elsajátítása után már indulhatunk is, hogy a gyakorlatba kezdjünk.*
- Nos, szerintem ez a legtöbbnél még nem alakult ki. Gingert hajtónak tudnám elképzelni, de a többiek még nem tiszták. Tom talán terelő, esetleg hajtó... rengeteg szabad poszt van még. *mosolygom rá biztatólag, hogy megkaphatja amit szeretne kivéve a fogót, mivel az én volnék. A levegőben, majd kiderül számára, hogy mi meg jobban, nem kell elsietni, nem vonnék le következtetéseket egyetlen repülésből, még az is megeshet, hogy nincs hozzá tehetsége. Némán haladok tehát az úton, egészen a kviddicspályáig, ahol is belépek a kapun, majd körbesétálva megállok középen megfordulva hordozva tekintetem a környezeten.*
- Ez a palya. Nezd meg jol, hozok neked seprüt, es a kellekeket is elöszedem. *mondom neki, ezzel jelezve, hogy várjon meg, és mérje fel a terepet, illetve lelkiekben készüljön fel. Seprűmet és ápolókészletemet a földre fektetem, jómagam pedig gyűrűm segítségével jutok el a szertárba, hol egy Ezio méretéhet és testalkatához megfelelő kezdő seprűt választok neki, illetve a kellékes ládát megfogva teleportálok vissza.*
- Fogd meg, ismerkedj vele, de még ne ülj ra. *mondom, majd a ládát kinyitva mutatok a labdák felé, elsőként a kvaffot véve elő, hogy kezemben megpörgessem, illetve dobáljam egy kicsit.*
- Ez a kvaff, a vörös, bör es legnagyobb. Mint tudod a harom hajto labdaja, bedobasa a karikak valamelyikebe tiz pontot er, ha sikerül kicselezni az ellenfelet, vagy elvenni a jatekosaiktol, es az örzö sem allja utjat a labdanak. *ismétlem meg neki röviden a hozzá kapcsolható információkat, és át is dobom neki, hogy megfoghassa, ismerkedhessen vele. Egy kicsit várok, de visszakérem, pár lépést hátralépve, s ha megkapom, olyan háromszor dobom át neki földön, hogy megszokhassa a mozdulatokat. Ha ez megtörténik, és ismét visszakapom, akkor helyrerakom.*
- A következö a gurko. A kisebb vaslabda a levegöben repülve probalja letaszitani azt a jatekost seprüjeröl, illetve sebesülest okozni neki, aki fele üti az ütövel a ket terelö közül az egyik, akik egyebkent a sajat csapattagjaikat is vedik. *mondom, majd két ütőt veszek elő, egyet a másiknak dobva, és kioldozom a gurkót, mi azonnal felröppen. Elsőként felém veszi az irányt, így felkészülve egy jól irányzott ütéssel taszítom el, de elkalandozása után vissza is tér, ezúttal Ezio-t célba véve, akin múlik hogy eltalálja-e. Ha igen, ha nem, a következő alkalommal, mikor felém repül, elkapom, és erőlködve ugyan, de visszazárom a ládába.*
- Az aranycikeszt mar lattad. *veszem elő a kis labdát, ismét elengedve, ami körberepüli Ezio-t, hogy ismét kezemben landoljon, mikor utána kapok.* - A fogo kapja el a masik fogot megelözöleg, ha ez megtörtenik, a meccsnek vege. Szazötven pontot jelent. *engedem el ismét, s immár a fiún múlik, hogy elkapja-e, mert ha ügyetlen, vagy nem elég gyors, nem engedem messzire kallódni a kis labdát, elkapom én és zsebembe helyezem.*
- Levegöben nem nezzük most meg a labadkat, majd a következö alkalommal. Egyelöre csak repülni tanulsz. *mondom neki, s seprűmet is felveszem, hagyva neki egy kis időt, hogyha kérdése van, nyugodtan mondja. Még nem teszek semmit, rajta múlik, hogy van-e javaslata, vagy ötlete.*
Vissza az elejére Go down
Ezio Montedoro
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Jelige : Az igazságot vérrel írják
Hozzászólások száma : 37
Csatlakozás : 2012. Jul. 27.
Kor : 23

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   Pént. Aug. 03 2012, 00:29

*Az alapokat sikerült tisztázni, elég jól megértettem őket. Szerencsém van mert Aristarkh jól magyaráz és mivel szereti is a sportot így nem is esik nehezére ellátnia az információkkal. Minden rendben van mostmár, itt az ideje, hogy elinduljunk egy keveset gyakorolni. A többiek posztja még nem biztos, sőt van akinek még nincs is, így hát bármi lehet belőlem - kivéve fogó, hiszen az már foglalt. Elindulunk az utcán a kviddicspálya felé, izgatottan lépkedek és már látom is a távolban a karikákat és a pályát. Már este van, sötét de még így is könnyen észre lehet venni az építményt. Besétálunk és azt az utasítást kapom, hogy nézzem meg a pályát ő addig előhozza a szükséges kellékeket. El is tűnik mellőlem én pedig ott maradok a sötétben a pályát kémlelve. Elnézek a távolba, megnézem a karikákat, felmérem a terepet. Nézőtéren ültem már, de a pályára még soha életemben nem tettem be a lábamat. Hát most eljön az a pillanat. Aristarkh visszatér a kezében a seprűmmel. Átadja, hogy megvizsgáljam, de még nem engedi, hogy ráüljek. Semmi extra, nem olyan hiperszuper seprű, mint ami neki van, de eleinte persze ez is megteszi, nem is akarok panaszkodni. Közben előszedi a labdákat, az első a kvaff. Vörös színű, elég nagy, nem olyan nehéz észrevenni. Felém dobja, hogy megfoghassam, megszokjam. Kellemes bőr tapintása van, kicsit dobálom magamban, majd Aristarkhhal is dobálózunk egy keveset. Ezzel végeztünk, jöhet a következő labda: a gurkó. Ez már kicsivel kisebb és vasból van, de ezt nem is dobálgatásra találták ki. Ezt inkább ütögetésre használják, ez a terelők feladata. Felém dob egy ütőt és ő is a kezébe vesz egyet, majd szabadjára engedi a vad labdát, ami máris felrepül az égbe, majd a sentinelt veszi célba, ám ő ügyesen visszaüti a labdát és most már én vagyok a célpont. Megfeszítem a kezemet, majd a megfelelő pillanatban ütök és a gurkó ismét a magasba repül, onnan pedig vissza Aristakrhoz. A harmadik, egyben utolsó labda a cikesz. Ezt is elengedi, a feladatom elkapni. Ám akárhányszor utánnakapok nem sikerül elérnem, nem vagyok elég fürge, a labdát is alig látom. Ez sajnos nem az én labdám, de nem is baj, hiszen fogó már van.*
- Nos a labdák megvannak, akkor megpróbálhatom a repülést? *Kérdezem izgatottan és magam elé emelem a seprűt, majd várom a parancsot a felülésre. Remélem menni fog és hamar ráérzek az ízére, nem akarom, hogy csalódjon bennem. Nem akarom, hogy csalódjak magamban... Repülni akarok!*


//Fagyunk//
Vissza az elejére Go down
Aristarkh Y. Zhukov
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar

Jelige : Pimasz ruszki
Hozzászólások száma : 2154
Csatlakozás : 2011. Dec. 15.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Calypso háló

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel, Árnymágia tanársegéd
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   Szer. Aug. 08 2012, 00:28

//Olvadunk.//

*Hivatalosan nem szervezek csapatot, egyszerűen lelkesedésből kormányzok diákokat a kviddics felé, elvégre egyrészt imádom, másrészt ez közösségépítő. Gyakorlatilag országos szinten játszottam a csapattal, így természetesen a gyakorlati és elméleti részét is kifogástalanul művelem, melyre okítani szeretném most Ezio-t, ha a sors úgy hozta, hogy találkozunk. Igaz, nem keresett fel, de ettől függetlenül egy új ismerkedés lehetőséget biztosít számunkra, hogy a seprűm karbantartása után már a pálya felé vegyünk az irányt, egy kis elméletet átismételve. Ezio tökéletes alany: szeretem a kihívást, mikor valaki a nulláról indul, és én építem fel az alapokat, a körítést. Miután egy számára megfelelő gyakorlóseprűt hozok, illetve a kellékes ládát elé, be is mutatom a sportágat elmagyarázva számára a szabályokat, megmutatva a labdákat, s mivel minden érthető, illetve ügyesen veszi az akadályokat, a repüléshez is érünk.*
- Igen, persze. Remelem nem felsz a magasban, mert nem biztos, hogy meg tudlak menteni, ha bajba kerülsz. *rázom meg felé az ujjamat komoly hangon, ám egy kis mosoly is látszik arcomon, elvégre vigyázok rá, viszont nem árt tudnia, hogy nem vállalok érte felelősséget... Természetesen megijeszteni sem akarom... csak egy csöppet.*
- Vedd a labad köze, a lenyeg, hogy tartsd ott, ülj szilardan es kapaszkodj meg jol. *magyarázom neki, s közben be is mutatom a mozdulatot, várva, hogy ő is ismételje meg, mire fejemmel is intek egy jel gyanánt. Figyelem, hogy megfelelően ül-e fel és kapaszkodik meg, hiszen ez mindennek az alapja.*
- A seprüt te magad iranyitod. Minel jobban dölsz elöre, annal gyorsabban szaguld egyenesen. Kiegyenesedesnel lassul, ha normalisan ülsz, megall. Jobbra, balra, fel es le tudod mozgatni a nyelet nyilvan, de figyelj a fokozatossagra: zuhanorepülesbe meg ne kezdj. *magyarázom el neki az alapokat, ismét mutogatva, körberepülve őt, de még mindig nem tartunk a felszállásnál. Ami késik, az nem múlik, így tekintetem most körbe jár, míg megszemlélem a körülményeket.*
- Sötet van, kisse hideg. Maradj mellettem, had lassalak. *figyelmeztetem őt, s a ládához érve ki is veszem a kvaffot. Először megnézném hogyan repül, de ha megfelelően, akkor akár dobálhatunk is a levegőben.*
- Felszallashoz rugaszkodj el. Javaslom elöször lebegj kicsit, de repülhetünk par kört. *küldök felé egy biztató mosolyt, s várom is, hogy megtegye amit kérek, ugyanis most már rajta múlik a siker: innentől kezdve repülhet az oltalmam alatt. Kíváncsi leszek... ahogy a posztra is, ami közelebb áll hozzá.*
Vissza az elejére Go down
Ezio Montedoro
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Jelige : Az igazságot vérrel írják
Hozzászólások száma : 37
Csatlakozás : 2012. Jul. 27.
Kor : 23

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   Szer. Aug. 08 2012, 01:11

*Az esti kiruccanásom egy kissé kellemetlen beszélgetéssel indul a parkban, ám hamar baráti társalgássá növi ki magát Aristrakhhal, majd ezután a kviddicspályán kötök ki, hogy elsajátítsam az alapokat, hogy egy napon a házam csapatában játsszak majd a dicsőségért a csapattársaim oldalán... vagy a barátaim oldalán. Mikor beérünk a pályára, Aristarkh előhoz egy seprűt és egy ládát tele labdákkal, amiket ki is próbálunk, dobáljuk, ütögetjük őket többé-kevésbé sikerrel. Mikor végzünk, már nincs más hátra a mai "edzésből", csak az, hogy elsajátítsam a repülés csodálattal és örömmel teli képességét. Persze nem csak móka, meg kacagás, meg vicc az egész, nagy koncentrálás kell hozzá. Ám ebből nálam most nincs hiány.*
- Nincs tériszonyom, nem fogok félni, menni fog. *Mondom neki, tele bátorsággal és megnyugtatással a hangomban, azt viszont nem tudom eldönteni, hogy őt nyugtatom vagy saját magamat. Nem kell félni, ez csak egy seprű, ami lebeg. Oda kell figyelni és menni fog. Várom a tanítóm instrukcióit. Át kell lépni fölötte, a lában közé venni, megmarkolni a nyelet és elrugaszkodni. Ahogy átgondolom fejben, már csinálom is gyakorlatban. És már lebegek is.*
~De jó érzés!~ *Örömmel tölt el ez a kis siker, bár ez még csak a kezdet. A tanítóm nem szeretné, ha eltűnnék mellőle, a sötétség miatt gondolom, de nem is áll szándékomban. Most elővesszük a kvaffot és gondolom majd dobálni fogjuk. De előtte még hátra van egy dolog.*
- Szerintem megpróbálhatunk repülni egy-két kört. *Javaslom neki és lélekben már fel is vagyok készülve rá, hogy átszeljem az előttem húzódó sötétséget, átsuhanjak a hűvös esti szellőn és közben arra gondoljak, hogy nemsokára az ágyamban kötök ki, hogy felidézzem azt a csodás pillanatot, ami most fog következni.*
Vissza az elejére Go down
Aristarkh Y. Zhukov
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar

Jelige : Pimasz ruszki
Hozzászólások száma : 2154
Csatlakozás : 2011. Dec. 15.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Calypso háló

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel, Árnymágia tanársegéd
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   Szer. Aug. 08 2012, 01:28

*Az elméleti, azaz repüléstörténeti, és némileg gyakorlati, tehát játékalapok bemutatása után következik az igazi része edzésünknek, mikor is szárnyaim alatt emelkedhet a magasba életében először tanítványom, Ezio. Nem féltem, itt vagyok mellette, nagy probléma nem történhet, ha betartja az utasításaimat, mivel mindent elmagyaráztam neki elméleti és gyakorlati szinten az alapoktól kezdve, éppen ezért merem ilyen sötétben is, nem éppen ideális körülmények között repülésre fogni őt.*
- Helyes, egeszseges önbizalom. *kacsintok helyeslésére, s amint bemutatom a technikát, ő is leutánozza, így figyelgetem, és bólogatok kicsit arra, ahogyan teszi mindezt, jelezve számára, hogy helyesen cselekszik.*
- Akkor maradj a nyomomban. *mondom is neki egy vigyor kíséretében, és kvaffal a kezembe megindulok, először egy kört leírva a srác körül, majd a pálya széle felé suhanok hátra-hátra pillantva, hogy vajon megvan-e még ő is. Nem repülök tőle túl messze, hogy láthassam, elvégre sötét van, de azért óvón figyelem, és nem lehet egyszerű lépést tartani velem, mert bár elsőként csak két kört repülök, másodjára már hirtelen fordítom meg a seprűmet vele szemben, és húzok el mellette az ellenkező irányba, majd ha követ, akkor egy kicsit meg is emelkedem, illetve után lefelé repülök nem túl élesen, mintha hullámoznék. Kíváncsi vagyok képes-e tartani a tempót.*
- Meg vagy? *kérdem én, s lassítva távolodok egy csöppet, majd egy kör mentén kezdek repülni, amiben remélhetőleg ő is csatlakozik, de mivel intek neki, hogy ellentétes irányban repüljön, így olyanok lehetünk, mintha egy órában két másodpercmutató egymással szemben kattogna. Ideális helyzet passzolásra, tehát a földtől nem túl távol próbálok meg keveset adogatni neki, és ha visszapasszol akkor kapom is el a labdát.*
- Mi a velemenyed? *kíváncsiskodom még, és ez lefedi a mai napot, a repüléstörténetet a játékot, és magát a kviddicst is, természetesen a kezdőknek készült edzéstechnikával. Érdekel a véleménye.*
Vissza az elejére Go down
Ezio Montedoro
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Jelige : Az igazságot vérrel írják
Hozzászólások száma : 37
Csatlakozás : 2012. Jul. 27.
Kor : 23

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   Szer. Aug. 08 2012, 01:49

*A labdákkal végeztünk a földön, a kvaffot ki is fogjuk próbálni a levegőben. De ahhoz előbb fel kell emelkednem és megtenni pár kört a tanítómmal, hogy bebizonyosodjon, hogy tudom kezelni a seprűt. Felém kacsint, eddig elégedett a teljesítményemmel és remélem ezek után is az lesz. Most viszont itt az idő, ő megindul én pedig mindent úgy csinálok, ahogyan mondott és követem. Nos tehát előredőlünk a gyorsulás érdekében... jaj nem ennyire, most kicsit hátra dőlök, hogy lassítsak. Igen megvan a megfelelő tempó, máris a nyomában vagyok. Nem gondoltam volna, hogy menni fog és láss csodát: repülök!*
~Hova tűnt?~ *Egy pillanatra szem elől tévesztem, már azt hiszem, hogy elveszek a sötétségben, amikor hirtelen elhúz mellettem. Veszem a lapot, én is megfordulok, ahogy tanultam. Annyira nem tökéletesen, de veszek egy 180 fokos fordulatot és máris Aristarkh nyomában vagyok. Kicsit emelkedünk, majd ereszkedünk. Kicsit ijesztő, de... nagyszerű érzés. Most ellentétes irányban haladunk, majd látom, hogy felém dobja a kvaffot. Nem fog menni egy kézzel, inkább kettővel nyúlok felé, de így majdnem leesek a seprűről, még épphogy sikerül megfognom a nyelet. Visszahajítom neki a labdát és még passzolunk párat, majd felzárkózom mellé és lassítunk.*
- Igen meg vagyok... Élek. *Mondom neki vigyorogva, az arcomra fagyott a mosoly a repülés miatt és a sikeres passzolgatástól. Remélem most elégedett velem, bár szinte biztosra veszem. Ez még a saját tetszésemet is elnyeri. Így kell ezt!*
- Már későre jár, szerintem jobb lesz, ha indulunk. Kicsit hideg volt a seprűn. Köszönöm ezt az edzést, remélem lesznek még edzések és egyszer összehozunk egy csapatot. Számíthatsz rám. *Küldök felé egy mosolyt, majd biccentek egyet és kimegyek a pályáról. Ez egy nagyszerű nap volt, a sors akarta így. Lassan sétálgatok felelevenítve magamba a repülés élményét. Utam a révészhez vezet, onnan pedig a kastélyba, azon belül is egyenesen az ágyamba.*
Vissza az elejére Go down
Aristarkh Y. Zhukov
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar

Jelige : Pimasz ruszki
Hozzászólások száma : 2154
Csatlakozás : 2011. Dec. 15.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Calypso háló

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel, Árnymágia tanársegéd
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   Szer. Aug. 08 2012, 02:00

*Hamarosan pár alap megtanulása után már a repülésen van a hangsúly, s mivel úgy érzem jól végeztem dolgomat, engedem felszállni a srácot. Természetesen vigyázok rá, így repülésem közben is szemmel tartom, s hozzá igazítom a tempót, illetve a környezethez, tehát mivel tekintettel vagyok rá, lassabban kezdünk, de amint úgy vélem, hogy hozzászokik a repüléshez, kissé érdekesebb mutatványokkal is készülök számára, mit a maga módján teljesít. Jöhet tehát a passzolgatás, s kissé megrándulok mikor majdnem leesik, de mivel sikeresen elkapja a labdát és fennmarad a seprűn, egy biccentést is küldök neki, s még párat passzolgatunk. Egész jól megy számára, ezért is volnék kíváncsi a véleményére, de látszik rajta, hogy tetszik neki.*
- Akkor jo, mert ennel mar csak sokkal durvabb lesz. *vigyorodom el őszinte örömmel, elvégre még egy tag, akinek elnyeri tetszését a sportág, és lehetőség, hiszen nem látszik tehetségtelennek. Szavait hallva azonban bólogatok párat, és meg is kezdem a leszállást, mivel igaza van, ideje volna visszatérni a kastélyba, további edzésnek nincs értelme.*
- Óvatosan landolj. Kemeny lehet a föld, probalj meg melle erni, egyenesbe tenni, es csak utana vegleg ereszkedni. Mintha ive lenne. *magyarázom neki, és előre száguldva mutatom be lassan, mit remélhetőleg sikeresen végre is hajt. Búcsúzkodására intek egyet, bólogatás kíséretében.*
- Menj csak, en meg visszaviszem ezeket. Majd talalkozunk. *köszönök hát el tőle, és seprűjét elkérve a ládával együtt teleportálok vissza a szertárba, hogy helyükre rakjam őket, majd utána gyűrűmet használva érjek fel a szobámba, hogy nyugovóra térhessek.*
Vissza az elejére Go down
Athalie Rapace
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Jelige : kitartóan nemtörődöm
Hozzászólások száma : 512
Csatlakozás : 2012. Apr. 24.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Hematit háló
Üzenet : "Az, hogy senki sem számít rá, hogy megteszed, még nem jelenti azt, hogy képtelen vagy rá."

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   Vas. Szept. 16 2012, 16:58

*Szándékosan nem akart betérni a városba, még mielőtt bárki hozzászólna csak úgy véletlenül is, és abban reménykedik, hogy nem igazán lesz itt nagy élet, ha meg igen, hát elkerülik legalább, főleg, hogy egyáltalán nem bizalomgerjesztő látvány. Haja tegnap este megsenyvedte nagy változtatási kényszerét, még a bortvával is találkozott, aminek fejbőrén nyoma maradt gyönyörű hosszú sebhely formájában bal oldalon, egészen tarkóig, a maradék pedig teljes hosszúságában égnek áll, hála egy kis varázslatnak, amit hajlakk néven lehet ismerni. Hogy mindez mennyiben fogja túlélni a repülést, az majd mindjárt kiderül. Csak a rend kedvéért, mert farmerben és bakancsban nem lenne a legcélszerűbb levegőbe emelkedni, rövidnadrág van rajta, vörös-fekete csjkos harisnyával alatta, meg meleg fekete felső egy vörös sállal együtt. Fent igazán hideg tud lenni. A fekete deszkás cipőt, ami a lábán van, nem kifejezetten repülésre tervezték, de a célnak megfelel. Zsebredugott kézzel baktat be a pályára, ott is az öltöző a cél, ahol a szertár szerepét betöltő szekrényhez megy és kölcsönvesz egy régi seprűt. Óvatosan kézbeveszi és végigvizsgálja. Ha nem lenne működőképes, biztos nem lenne itt, bár kérdés, hogy meddig bírja, mert igazán koros egyednek tűnik, nem egy idei Tűzvillám vagy Nimbusz modell, de jó lesz most. Kibaktat a repülőalkalmatossággal a pályára, majd a magasba emelkedik. Elsőre egyáltalán nem megy tökéletesen, jó öt percébe kerül, mire sikerül minden billegés nélkül egyenesben maradni, de akkor végre igazán beindul és ráhajolva a seprűre száguldani kezd... már amennyire ez a seprűtől kitelik, egy jobb fajta modell biztos simán lekörözné, ám ez most nem számít, az a fő, hogy repül és egyelőre sehol senkit sem lát, aki ebben megzavarhatná. *
Vissza az elejére Go down
http://immanenciahurok.blogspot.ro/
Chloe Walsh
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Jelige : Válogatós vadász
Hozzászólások száma : 289
Csatlakozás : 2012. Jul. 02.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Fekete rózsa háló
Üzenet :
"Furcsa játéka a természetnek (...), hogy minden ragadozó szép."


Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   Vas. Szept. 16 2012, 17:12

* Vasárnap van, a kedvenc napjaim egyike. Este buli, ez már biztos, egyébként pedig egész napos pihenést terveztem, na meg olyan elfoglaltságokat, ami ezen fogalom szűkös határaiba belefér: teszem azt, kviddics. A lovaglástól már égnek áll a hajam, az annyira úrias, annyira egyenes gerincű és nemesi, hogy már szinte a gyomrom forog az emlegetésétől is. Ellenben a repülés.. amit egyébként otthon is csak és kizárólag titokban űzhettem, mert anyámék egyáltalán nem voltak oda érte.. na ez kell nekem! Mindegy mi, csak bosszantsa a drága szüleimet, mert igen, ma nem akarok megfelelni nekik, ennyi nekem is járhat igazán. Éppen ezért, ócska seprűmmel, ami kicsit sem passzol sem pénztárcámhoz, sem pedig származásomhoz, se általános külsőmhöz, nos, azzal röppenek ki magabiztosan a Keleti főtoronyban lévő hálóm ablakán, s még pár másodpercig le is hunyom szemeimet, mosolyogva élvezve a hidegszerű szelet, ami az arcomba vág, s lófarokba zabolázott, fekete tincseimet is össze-összeborzolja. Egy pörgés-forgás-kurjantás trió erre, aztán arra, innen fentről, magasról, az óceán felett, tehát bizony a tét is elég nagy, sőt mi több, meredek. Ha innen lezuhanok, lehet nem töröm csontom, de nem élem túl, így az adrenalin szintem utolérhetetlenül tör a magasba. Irtózatosan jól és szabadnak érzem most magam, s nem titkolt célom az óceán feletti pár perces bemelegítő keringést követően, hogy a kviddics pályát vegyem célba. Telne rá, hogy új és modern seprűm legyen, de mivel anyámék a pénzügyeket is ellenőrzik, esélytelen lettem volna. Egy ekkorka kiadás viszont fel sem tűnt neki, így a legjobb, és nem mellesleg szeretem is, megbízható öreg tragacs ez, melyre most csupa fekete melegítőmben ültem fel, lábikóimon pedig egy szintén fekete csizmaszerűség látható, amelyben elveszik a melegítő alja, na ez már igazán kviddicshez méltó szerelés. Kezeimen kesztyűk, egyrészt a hideg, másrészt a védelem ellen, s ahogy feltűnik a távolban a pálya, na meg egy arrafelé repkedő, egyre nagyobbodó pont, én először felé iramodom, egyre gyorsabban, ráhajolva mélyen a seprűre, majd a keringő, megtépázott lány felett lassítom le a seprűt, így nézek le rá.. csak hogy érezze, hol a helye. Megszokás. *
- Hát veled mi történt? Nem mintha sok közöm lenne hozzá, de jól vagy? * döntöm meg buksimat, nem igen aggodalmas a hangom, de lentebb lebegve, majdnem mellé, s ha kell, fel is véve az ő tempóját mérem fel a borotva nyomát, meg a sebet, és ezt a káoszt, amit fején visel. * ~ Még szerencse, hogy ennyit tanultam anyáméktól.. a külső a minden. ~ * nézem meg tetőtől talpig most már, szerelése nem túl kecsegtető, na de az enyém sem feltétlenül, itt most a kényelem a lényeg. *
Vissza az elejére Go down
Athalie Rapace
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Jelige : kitartóan nemtörődöm
Hozzászólások száma : 512
Csatlakozás : 2012. Apr. 24.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Hematit háló
Üzenet : "Az, hogy senki sem számít rá, hogy megteszed, még nem jelenti azt, hogy képtelen vagy rá."

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   Vas. Szept. 16 2012, 17:49

*Repül egy kört, végigszánt a levegőn a teljes pálya fölött, és ami azt illeti, itt most meglepően jól érzi magát. Megfordul a fejében, hogy vajon ha valaha is lettek volna barátai, persze Kalle-t leszámítva, aki vérfarkas és olyan, amilyen, meg nem lenne az a nyomorult átok a nyakán, akkor is ílyen lenne-e? Most még kifejezetten vágyat sem érez arra, hogy undok legyen bárkivel is, de eddig mindig az vált be a legjobban. Így a fene sem gondolja, hogy igazából elsősorban fél az emberektől. Éppen Freyya összes általa prédikációnak titulált jótanácsát futtatja végig a fejében, amikor valaki berepül a képbe. Sóhajt egyet és igyekszik visszavedleni megszokott szerepébe, ahogy Mera mondaná, ideje tökéletesen kiegyensúlyozott trollá változni vissza. Kérdőn néz a lányra, majd nemtörődöm módon megvonja a vállát. *
- Még élek, az gondolom, látszik. *veti oda röviden, még tényleg él. Hogy jól van-e az már egy tényleg másik kérdés, az a káosz nem a véletlen műve, és általában soha nem légbőlkapott ötletek eredménye az, ha hirtelen valami nagyot változik, de mivel ezektől a változásoktól többnyire csak még bizarrabb látványt nyújt leghamarabb, soha senki nem érti a lényegüket, és végképp nem azt, hogy milyen motivációk rejlenek mögötte. Lassan kezdett a meggyőződése lenni, hogy ha lelépne innen, senkinek fel se tűnne az egész, mintha soha itt sem lett volna. Viszont ahogy ez a gondolat most megint végigfut az agyán- néhány napja ugyanis egészen rendszeressé kezdett válni, és nem bír tőle szabadulni, hirtelen könnyek gyűlnek a szemébe, nem is annyira a dühtől, amivel erre reagálni szokott, hanem egyszerűen csak a gondolat váltja ki, meg az elmúlt pár nap minden eseménye együttvéve. Kénytelen öklével megdörzsölni a szemét, hogy tisztán lásson, ám ez a mozdulat meg azt eredményezi, hogy a következő pillanatban teljes sebességgel zúg neki a legközelebbi oszlopnak, mindezt fejjel előre, és egy hallható reccsenés közepette lezuhan. A seprűnek annyi, ahogy az ő teljes testi épségének is jelenleg. Homlokán vékony csíkban folydogál a vér, egy ideig nem csak a sikeres borotvás merénylet nyoma fog díszelegni a fején, ráadásul az orra is vérzik. Még egy pillanatig kábán pislog maga elé a földön, aztán szépen kidől. *
Vissza az elejére Go down
http://immanenciahurok.blogspot.ro/
Chloe Walsh
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Jelige : Válogatós vadász
Hozzászólások száma : 289
Csatlakozás : 2012. Jul. 02.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Fekete rózsa háló
Üzenet :
"Furcsa játéka a természetnek (...), hogy minden ragadozó szép."


Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   Vas. Szept. 16 2012, 18:03

* Egyedül indulok útnak természetesen, s bizony egy ilyen nagyon zsúfolt helyen elképzelhető, hogy a sok kviddics bolond közül, egy minimum ott lesz most a pályán. Nem vagyok emberkerülő, sőt, inkább szerető, igen, szeretem őket bosszantani és idegesíteni a saját kis stílusomban, de most valahol belül mégis megörvendek annak, hátha egy szakértővel van dolgom, s talán még ütögethetünk is kicsit, vagy ha más nem, már az is pozitív, ha sikerül mindkettőnknek a seprűn maradni hosszabb távon. Nos hát, ez eddig szép és jó, ugyanakkor a fekete hajú leányzó fején lévő sérülésekre természetesen rákérdezek, s bár azt is kiemelem, semmi közöm hozzá, nem is kellene, hogy érdekeljen mindez - micsoda jó modor - , s talán még a reakció is pontosan olyan, amilyenre számíthat az ember egy efféle külsőtől. *
- Igen, éppen ezért sem így tettem fel a kérdést. Se szőke, se hülye nem vagyok. Vak meg főleg nem. * vonom fel egyik szemöldököm, s talán kissé csattanós a hangnem is, amiben válaszolok, mert azért ha már vettem a fáradtságot normálisnak lenni vele, illendő lenne, ha méltóztatna tisztességesen válaszolni. *
~ Talán vissza kéne térnem az eredeti stílushoz és semmibe venni itt mindenkit.. ha már ők is ezt teszik velem. ~ * fut még keresztül buksimon az igen csak pozitív gondolat, majd még cseppet kérlelőn meresztem a szemeimet, valamint várakozóan, hátha kapok akkor végre némi értelmes választ, de csak a könnyek keverednek a feketeség szemeibe, melyeket úgy dörzsölget, mint valami kisgyerek. *
- Csak nem hagytad otthon a macidat? * horkanok fel gunyoros hangnemben, de talán ezt már nem is hallja, hiszen velem ellentétben ő képtelen egy kézzel kontrollálni a seprűt, úgy tűnik, s annyira gyorsan iramodik az oszlopnak, hogy hiába követem reflexszerűen, mégsem érem el. A csattanás hallható, és látható is, én magam is csak éppen hogy kanyarodom el az oszlop mellől, majd már ösztönösen, orrom alatt morogva irányítom a föld felé a seprűt. *
- Remek. Ennyit a nyugalmas délutánról, még eljátszhatom az irgalmas szamaritánust is. * érkezem is két lábra, a seprűt leejtve lábaim közül a fűbe, s máris jobb lábamon lévő csizmámba nyúlva veszem ki onnan pálcám. * - Maradj magadnál, kérlek. Csak maradj ébren. * dörrenek rá, mikor már lehuppanok térddel teste mellett, orra vérzik, valamint homlokáról is folyik a piros lötty, míg végül el nem alél itt előttem. Nem kapkodok, fő a nyugalom alapon nézem meg pulzusát nyakánál, remek, tehát életben van, de a fejsérülést és az orrvérzést, ami vélhetően szintén törés, próbálom előbb gyógyítani. *
- Hippokrax! Hippokrax! * mutatok is oda, ahová szükséges, sajnos az esetleges agyrázkódáshoz nem igen értek, viszont pofozgatni sem fogom, hogy feléledjen. * - Lássuk, mit szólsz egy kis vízhez. * mosolyodom el gonoszkásan, majd arcára irányítva pálcám, tisztes távból ejtek ki egy újabb igét: *
- Aguamenti! * s már iramodik is a vízcsóva arca irányába, talán ez majd helyre teszi. Anélkül nem fogom tudni vissza vinni a kastélyba, a vizes ruhanemű meg majd megszárad, ez legyen most a legkevesebb gondunk. *
Vissza az elejére Go down
Athalie Rapace
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Jelige : kitartóan nemtörődöm
Hozzászólások száma : 512
Csatlakozás : 2012. Apr. 24.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Hematit háló
Üzenet : "Az, hogy senki sem számít rá, hogy megteszed, még nem jelenti azt, hogy képtelen vagy rá."

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   Vas. Szept. 16 2012, 18:30

*Kellett megint valakinek felbukkanni körülötte, mintha egyáltalán nem lenne olyan hely, ahol nyugodtan ellehetne legalább egy fél órát úgy, hogy senki nem teszi fel mondjuk azt a kérdést, hogy jól van-e. Nem, egyáltalán nincs jól, mint az látszik is, de legalább hagynák békén. Hálás lenne érte, az már biztos. Értelmes válaszra most nem nagyon kell számítani tőle, a macis megjegyzés azonban csak hab a tortán. Nem is ismeri a másik, még ha egyszerűen csak ugyanolyan gúnyos megjegyzés is, mint amilyenekkel ő szokta az embereket magától távol tartani... mi van, ha csak nincs kedve beszélni az egészről, meg el se tudná mondani rendesen mi baja, főleg mert sokszor inkább hülyeségnak hangzik, ahogy Freyya szokta mondani, butaság ezen gondolkodni, el kellene felejtenie röpke tizenöt évet, mondjuk. Igyekszik nem figyelni a lányra, miközben öklével dörzsöli meg a szemét, hogy tisztábban lásson, és ennek a mozdulatának hála gyönyörűen becsapódik egy oszlopba, majd még zuhan majd tíz métert. Földet érve egyelőre nem sok fogalma van róla, mi is történt, csak az orrán meg a fején átvillanó fájdalmat érzi, és valaki lekapcsolja a világítást. Köhögve ébred, mert az orra megtelt az arcába szabaduló víztömeg egy részével. Ez a mai nap igazán csodálatos. Megtapogatja az orrát, majd a homlokához nyúl. A vér már megalvadt, és a víztől elfolyó sminkkel igazán remekül nézhet ki. Zsebében kezd matatni egy papírzsebkendő után, hogy legalább a nagy részét letörölje ennek a máznak. A sikeres hadművelet után már kifejezetten jobban néz ki, főleg, amint elázott haját is sikerül végre egyszerűen csak összekötni. Közben az oszlopnak dönti a hátát, és a törött seprűre bámul. *
- Köszönöm... öh... *mondja ki hosszas hallgatás után végül, és mivel nem tud nevet, hát kérdőn néz fel a lányra, kinek is köszönheti, hogy csuromvizes, de legalább nem akar szétesni a feje a fájdalomtól. Biztos benne, hogy azzal a reccsenéssel egyidejűleg eltört az orra is percekkel ezelőtt. *
- Nem tudom a neved. Athalie vagyok, és azt hiszem, igazán autentikusan bemutatkoztam... *sóhajt egyet, és a fejét is nekidönti az oszlopnak. Egyelőre nem áll szándékában újabb kört repülni, sőt egy ideig még talán seprű közelébe sem megy. *
Vissza az elejére Go down
http://immanenciahurok.blogspot.ro/
Chloe Walsh
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Jelige : Válogatós vadász
Hozzászólások száma : 289
Csatlakozás : 2012. Jul. 02.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Fekete rózsa háló
Üzenet :
"Furcsa játéka a természetnek (...), hogy minden ragadozó szép."


Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   Vas. Szept. 16 2012, 18:46

* Bizony én is tudok egy kis genya spiné lenni, és most, mikor már rátalálok eddigi reményeim szerint aktuális röppantneremre, meg is mutatom mindezt, méghozzá egy igen csípős kis megjegyzés keretein belül. Cseppet sem érdekel, hogyan eshet ez neki, vagy legalábbis ezt mutatom kifelé, de aztán már lényegében mindegy is, hisz rövid úton sikerül magát elintéznie. Rutinosabb vagyok mint ő, így vele ellentétben én biztonsággal érkezem utána a szilárd talajra, amelyet hamar érintenek is csizmás talpaim, s pár könyörgő szó után hagyok csak fel a reménykedéssel, a tettek mezejére lépve inkább. Amennyire sebesen az tőlem telik, úgy hozom helyre a leányzó fejszerkezetét, tehát varázslattal segítek rajta, ez már egyszer biztos, mivel semmi mugli módszert nem igen ismerek, és nem is tartok sem hatásosnak, sem pedig méltónak saját magamhoz.. meg egyetlen varázslóhoz sem. Végül, miután a vélhető törést és esetleges repedést is begyógyítottam, nem kevés vizet pumpálva úgymond arcába próbálom visszahozni az éberség állapotába, ami pillanatokkal később úgy tűnik, sikeresen meg is történik. *
- Ez remek, legalább amnéziád nincs. * hajolok be arca elé pár pillanat erejéig, mert amennyiben emlékszik sebesüléseire, komolyabb agykárosodást nem szenvedhetett az ütéstől. S ha már ő így helyre hozza magát, én addig kesztyűimtől is megválok, seprű nélkül nincs értelmük, s ha már segítséget nyújtottam, amit az első adandó alkalommal meg is köszön, nem leszek tajparaszt és hagyom itt a vérben. *
- Chloe. És nincs mit. * biccentek egy aprót, ám ennyivel még nem érem be. * - De legközelebb, ha nem megy a seprűn való egyensúlyozás, sőt, magának az eszköznek az irányítása sem, javaslom a sírógörcsök elkerülését, meg a kapaszkodást. Hosszabb távon kifejezetten kímélő lehet a szellemre és a testre is egyaránt. * mondom ezt cseppet kioktató hangnemben, azért ha spontán tesz ilyesmit és nincs itt senki, az kicsit gáz.. *
- Hát egy kicsit. De ahogy mondtam, óvatosabban. Ültél már egyáltalán seprűn? A járgányod nem valami ép.. most már. * tekintek a seprűdarabokra, mert nem hinném, hogy túlélt egy ekkora zuhanást, az is csoda, hogy Athalie életben van. * - Egyébként érzel valahol fájdalmat? Nem ártana útba ejtened a gyógyítót, ha vissza térsz a suliba. * egyenesedem fel immáron, hogy vissza húzva kezeimre a kesztyűket, s pálcámat is a helyére téve nyaláboljam össze seprűm, miközben Athalie válaszát hallgatom, remélhetőleg. *
Vissza az elejére Go down
Athalie Rapace
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Jelige : kitartóan nemtörődöm
Hozzászólások száma : 512
Csatlakozás : 2012. Apr. 24.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Hematit háló
Üzenet : "Az, hogy senki sem számít rá, hogy megteszed, még nem jelenti azt, hogy képtelen vagy rá."

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   Vas. Szept. 16 2012, 19:13

*Talán mégiscsak szerencse, hogy nincs egyedül, mert ez akkor is simán összejött volna neki, ha egyedül van, csak úgy tényleg rosszabb lett volna kicsit. Minden esetre szerencsére nem hagyja a lány csak úgy ott, így hamarosan csuromvizesen támaszkodik neki az oszlopnak, aminek az imént nekicsapódott, és igyekszik valamennyire szalonképessé tenni magát, már amennyire az itt és most egy papírzsebkendő segítségével lehetséges. Legalább a víztől elmosódó smink nagyrészét meg az alvadt vért letörli az arcától, és kevésbé ijesztő kinézetet kölcsönöz neki ez. *
- Nincs. *bólint rá, bár lehet nem ártana neki egy szelektívebb fajta, mondjuk, de ez nem kívánságműsor, hát beéri azzal, hogy nincs igazán semmi baja, az orra fájt, de azt a lány rendbetette, mint kiderül, Chloe, így meg is köszöni neki a segítséget. A kioktató hangnemre felpillant, majd mély levegőt vesz, és lassan kifújja. Nem kezdi vonogatni a vállát, mint akit nem érdekel. Igaz, amit mond, ezt ő is nagyon jól tudja, a hangnem meg éppen olyan, mint ahogy ő szokott másokkal beszélni, nagyjából. Végighallgatja az egészet, bólint a végén, hiszen tapasztalta, majd csak akkor szólal meg, ha kérdezik. Nem tartja érdemesnek elkezdeni magyarázni, hogy az nem sírógörcs volt, és egyáltalán mit is keresett itt. *
- Párszor. *válaszolja, otthon nem ez volt a fő prioritás, megtanulta, hogyan védje meg magát és hogyan tartson távol másikat, a repülés amolyan elenyészú fontosságú szórakozásnak számító valami volt, hiába érdekelte mindig is a kviddics. Ráadásul a seprű sem volt egy igazán jó darab, bár nem írja annak a számlájára, figyelhetett volna jobban. *
- Nem, jól vagyok, kösz. Tényleg... és majd lehet benézek, meglátom. Néhány zúzódással nem érdemes. *válaszolja, azért érzi, hogy ezt az esést nem úszta meg sértetlenül, de nem úgy tűnik, hogy bármi igazán komoly sérülése lenne, ami nem gyógyul be magától.*
- Azt hiszem, jövök a sulinak egy seprűvel... *húzza el a száját, miközben feláll, és kissé sántítva összeszedi a seprű darabjait. *
- Esetleg tudod, hol lehet szerezni? *kérdezi reménykedve, a városnak nem ezeket a helyeit ismeri, már ha van ilyen, úgyhogy talán a lány tud segíteni ebben, ha meg nem, majd megkérdez másokat is, de ha már összetörte, úgy járja, hogy hoz helyette egy másikat. *
Vissza az elejére Go down
http://immanenciahurok.blogspot.ro/
Chloe Walsh
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Jelige : Válogatós vadász
Hozzászólások száma : 289
Csatlakozás : 2012. Jul. 02.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Fekete rózsa háló
Üzenet :
"Furcsa játéka a természetnek (...), hogy minden ragadozó szép."


Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   Vas. Szept. 16 2012, 19:29

* Szerencsétlenségek tömkelege érkezik most szerencsétlen feketeség fejére, na de hála nekem, most már majdhogynem jól érezheti magát, de ami a legfontosabb: egyben van. Ami az amnéziát illeti, csak biccentek egyet arra, szavakkal is alátámasztja feltevésemet, majd már szépen, egészen finoman kezdem őt osztani, mintha csak az anyja lennék, vagy ilyesmi. Természetesen ez nincsen így, ugyanakkor igen is fontos a testi épség.. bár éppen én prédikálok vizet, aki bort iszik? A nagy szám nem egy olyan helyzetbe sodort már, amiből határozottan én jöttem ki nem kicsit rosszul, de az más, az az idióta stílusomnak köszönhető, nem pedig egy óvatlan manővernek. Amikor pedig már arra térek, mennyire van ő toppon egyébiránt repülésből, szép kék szemeim elkerekedni látszanak, és hangom is sippanva szólal meg eleinte, úgy ismétlem a röpke szócskát. *
- Párszor!? A párszor az elég kevés. Elég felelőtlen vagy, nem mondták még? Mázli, hogy nem magadban ügyeskedtél itt. A seprű nem "párszor" embert kíván. * rázom meg buksim méltatlankodva, majd azért, csak és kizárólag az ő érdekében, na meg még mielőtt teljesen magamra haragítanám sajátos stílusom végett, és rám kenné a balesetét, javaslom a gyógyítónál való látogatást, de ez már az ő dolga. *
- Oké, én nem szólok bele, te érzed. * hagyom is annyiban, elég volt a szentbeszédből mára, így is túlanyáskodtam magam, ami aztán igazán nem vall rám. Legalábbis normális esetben.. és azon esetek többségében, amikor igyekszem nem önmagam lenni, hanem az a bosszantó kis csitri, mint mindig. Kellemes ütemben szedem össze magam, s ahogy elfigyelem, ő is ezt teszi, s ismételten a törött darabokra tekintve csóválom meg buksim újra. *
- Szerintem inkább hálásak azért, hogy likvidáltad az egyik életveszélyes játékszerüket. Bár, ez kicsit paradox lenne. * gondolkodom el szavaimon, végül pedig, ha már minden a helyén, seprűm pedig a lábaim között, felreppenek egy-két méternyi magasságba Athalie fölé. * - Amúgy a városban van egy üzlet, ha jól tudom, de ott már csak a puccosabb darabok kaphatóak, szerintem. Az meg nem túl olcsó.. egy magadfajtának. * bukik ki belőlem irtózatosan bunkó mondatom, melyen egy pillanatra még meg is lepődöm, kontrollálatlanul ejtettem ki ugyanis ezen szavakat, úgy látszik, ma kifejezetten hozom a formám. Előbb megmentem, aztán bunkózom.. jó a sorrend, hátha nem veszi le a fejem, csak mert spontán anyagiaskodom itt előtte abból ítélve, külsője nem épp úrias, nemes, nőies, vagy egyáltalán valamire való. A végén még én is undorodni fogok magamtól.. de ha már így, hát várom a reakciót, s ha robban a leányzó, meglátjuk, hogyan játszom tovább a játékot. *

//fagyi egy picikét//
Vissza az elejére Go down
Athalie Rapace
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Jelige : kitartóan nemtörődöm
Hozzászólások száma : 512
Csatlakozás : 2012. Apr. 24.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Hematit háló
Üzenet : "Az, hogy senki sem számít rá, hogy megteszed, még nem jelenti azt, hogy képtelen vagy rá."

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   Vas. Szept. 16 2012, 20:23

//olvad//

*Az anyáskodás kissé meglepi azért, évek óta nem volt ilyesmihez szerencséje, sőt már nem is igazán emlékszik az anyjára, aki pár éves korában ott hagyta őket, mert nem bírta elviselni a tudatot, hogy enyhén szerencsétlenül ment férjhez.*
- Azért tudok repülni, ez most csak összejött. *jegyzi meg félhangosan, nem mellékesen az otthoni seprút már egészen megszokta, ezért nincs gondja vele, na meg az sem utolsó dolog, hogy itt éppen nem figyelt, egyszerűen csak nem ilyen hangulatban kellett volna felszállnia. Most már mindegy. Azt bizony ő érzi, hogy nem szereti a gyógyítókat, és ha nem muszáj, nem megy, ehelyett inkább végigtapogatja a zúzódásait, szerencsére egyik sem annyira fájdalmas, hogy ordíthatnékja legyen tőle, majd csak szép színes lesz pár napig. Reméli, hogy egyéb gond nem jelentkezik ebből a zuhanásból eredően. *
- Lehet, de ha eltörtem, akkor jövök eggyel. *válaszolja, majd bólogat arra, hogy a városban talál egy szaküzletet, aztán hirtelen elkerekednek a szemei, és meglepetten, kérdőn bámul fel a lányra. *
- Magamfajta? Mégis milyen a magamfajta? *kérdezi és ha nem is érzi magát vérig sértve ettől most, azért nem esik jól, hogy egyből leírják. Oké, hogyha magára néz, nem feltétlen gondolja ő sem azt, hogy mintapéldánya egy arisztokrata családnak, de a stílusából még nem kell következtetni. A felmenői nemesek, aranyvérű család sarja, és mint egyedüli örökös, kellőképpen gazdag örökséget tudhat a magáénak, sajnos nem csak anyagiakban, de átkokban és ellenségekben gazdagot is, viszont ez hosszú mese lenne. Egyelőre az érdekli, minek nézte a lány, mit ért a szavain. *
Vissza az elejére Go down
http://immanenciahurok.blogspot.ro/
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Kviddicspálya   

Vissza az elejére Go down
 
Kviddicspálya
Vissza az elejére 
14 / 17 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15, 16, 17  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Mysterio Feketemágus képző :: Seol sziget :: Iskolához tartozó területek-
Ugrás: