Mysterio Feketemágus képző

Fórum alapú szerepjáték
 
HomePortalCalendarGy.I.K.KeresésRegisztrációBelépés
Keresés
 
 

Display results as :
 
Rechercher Advanced Search
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Keywords
Vezetőség
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Ki van itt?
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (22 fő) Pént. Jún. 29 2012, 19:26-kor volt itt.
Július 2018
Hétf.KeddSzer.Csüt.Pént.Szomb.Vas.
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     
CalendarCalendar
Statistics
Összesen 789 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Perselus Piton

Jelenleg összesen 167013 hozzászólás olvasható. in 1079 subjects
Másik oldalunk
Top posting users this week

Share | 
 

 A Krorun várrom

Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 10 ... 20  Next
SzerzőÜzenet
Demien.R.Cornwlade
Magiszter
Magiszter
avatar

Hozzászólások száma : 8123
Csatlakozás : 2009. Nov. 22.
Tartózkodási hely : Ott, ahol sose számítanál rá.....

Rangok
Ház: Inflatus - Házvezető
Betöltött poszt: Magiszter
Évfolyam: -

TémanyitásTárgy: A Krorun várrom   Vas. Nov. 14 2010, 22:43

Bár elég messze esik Mystraltól, néhányan még megfordulnak, eme építmény közelében, de magát a várromot, és a mögötte elterülő területet kevesen közelítik meg. Sok legenda terjeng erről a helyről, és egykori uráról, mára már csak a néma kövek, és az éjjelente hallható névtelen suttogás emlékezik meg róla. Az épület múltjára vissza menőleg, az 1300as évekbe kell vissza vándorolnunk. A vár az egykori Krorun család fejének, és családjának tulajdonában állt. Akkoriban, még vadabb vidék vette körül a helyet, és a birtokot, ami az árnyhágótól, egészen a mostani Mystral falujáig vezet. Bár a falu már akkor is létezett, korántsem volt ilyen fejlett. A család aranyvérű mágusokból állt, akik nem tűrték a varázstalanokat, a birtokukon. Kínozták, és ölték őket, a család feje Norad Krorun meggyőződése a teljes varázstalan populáció ki irtása volt a környéken, s a kastély felől bizony sokszor hallatszottak halálsikolyok. Beszélték hogy a család démonoknak adózott a varázstalanok vérével, s nem egyszer mutattak be áldozatokat a magasabb létsík lényeinek.

A dolgok nem változtak egészen a család harmad szülött fiú gyermekük születéséig, s arra ami ezután történt se született még normális magyarázat. A legenda úgy mondja, hogy szinte egyik napról a másikra néptelenedett el a kastély. Pontosabban nem elnéptelenedett. Kihalt. A család tagjait a szobáikban találták. Pontosabban az ágyukba. Falfehérek voltak, s az arcuk olyan volt mint ha száz évet öregedtek volna. Ráncos, öreg volt mind , még a gyerekek is. A család szolgálói is mind meghaltak. Vértől lucskos testüket a kastély ebédlőében találták meg egy kupacra hordva, némelyüket rondám megcsonkítva, sőt. Voltak olyanok akiknek össze cserélték a fejüket, vagy egy egy végtagjukat.


A „tragédiára” egy Mystrali kereskedő és csapata jött rá, amikor megbeszélt időpontra vitték az árút. A kapuban viszont őrök helyett csupán egy öreg aszott nőt találtak. Nem szólt semmit, csupán csak amikor elhaladtak mellette. Mozdulatlan volt, a kereskedők talán halottnak hitték, vagy egy kőszobornak. Hangja viszont mintha a távolból jött volna, valahonnan egészen máshonnan.*
-A kastély kihallt, élőknek ott nincs keresni valója…..-csupán csak ennyit mondott, s holtan dőlt el. Persze a kereskedőket ennyivel nem lehetett féken tartani, de mint később kiderült valóság volt az öreg szavaiban. A kastély hűvös sötét hellyé változott, akárcsak az erdő ami mögötte terül el sok sok kilóméteren keresztül. A fák mintha kiszáradtak volna, s egyes részeket sűrűn belepett a köd, s nem is távozott onnan soha többé.

Azóta az emberek félnek oda menni, a korok egyre több mítoszt találtak ki. Valaki fensőbb erők beavatkozásáról beszél, van aki laikusabb s egy másik máguscsalád bosszújáról, van aki azt mondja Wendigo jár a vidéken. A dologra soha nem jöttek rá, mi vagy kicsoda volt, viszont az öreg több arra tévedt vándornak is megjelent, majd miután elmondta a szavakat ugyanúgy meghallt. A jelenségre nincs magyarázat, főleg hogy akik arra mentek, csupán csak kis részük tért vissza élve. Sok sok eltűnés volt az 1500-1700as évekig, s nemsokára a kastély belső köreit mindenki elkerülte. Az épület most is ott van. Bár messziről békésen látszik, ha valaki beteszi a lábát, korántsem találja majd annak. Suttogó falak, s a néhol feltűnő köd fura alakokat sejtet. Talán az öregét is meglesheted, ha véletlen erre vetülsz , de vigyázz…. A kastély nem jó hely. A mögötte lévő erdősség pedig még félelmetesebben hat. S a hangok a mélyben néha fura éneket mondanak neked.

Szó volt egy titkos kazamata rendszerről a kastély alatt, de hogy létezik e, vagy hogy hol van a kapu nem tudni. A család magával vitte a titkát, de ki tudja mi lehetett oda lent? Amúgy távolról nézve nem olyan ijesztő a folyó mentén egész szép az idő, mondhatni vidámnak is. Vannak akik még ide le le járnak, de tovább nem mernek menni. Olyan mintha nem mernék át tenni a lábukat egy bizonyos határon. Te meg mered tenni?


_________________
Vissza az elejére Go down
http://mysterio.hungarianforum.net
Hecate Lunadea
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Jelige : Holdistennő
Hozzászólások száma : 1308
Csatlakozás : 2010. Nov. 24.
Üzenet :
A saját történetemet keresem, és mélyen a felszín alá ásva, megtalálom a lelkemet.


Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A Krorun várrom   Hétf. Dec. 06 2010, 18:54

*Egész jól érzem most már itt magam, hiszen egyre több embert ismerek meg és tegnap este is kellemesen sikerült elbeszélgetnem Troy-al. Remélem, hogy azért majd még néha összefutunk és nem csak mindig idegeneket fogok megismerni. A mai napon viszont egy hosszabb sétára vágyom, így kerülök ismét Mystralra és mivel imádok kirándulni, így az se meglepő, hogy most már elég szépen elhagytam azokat a részeket Seol szigetén, amelyeket eddig felfedeztem. Egy kényelmes sportcipő van a lábaimon, na meg fekete színű nadrág, felül pedig egy világoskék, szinte tengerkéknek mondható garbós pulcsi és egy kis télikabát. Na nem hosszú szárú ez a kabát, hanem csak a derekamig ér, így nem akadályoz meg a közlekedésben sem. Hajam ismét kibontva van, bár van egy tincs a bal oldalon, amelyet befontam. Csak vékonyan, szinte feltűnésmentesen, de mégis picit látszik és szerintem szebbé tesz, akár csak a szemeim körül lévő kékes smink, amely úgy passzol a pulcsimhoz. Ahogy viszont a folyó partja felé érek, a távolban egy kastélyt pillantok meg. Igazán tetszetősnek tűnik és máris felkelti a kíváncsiságomat, így hát megszaporázom lépteimet és bár arcom kissé kipirult a hideg levegőtől, elszántan közelítem meg az ódon falakat. Még pár méter, de ekkor érzékelem, hogy furcsa köd lepi el az egész helyet, majd valahol a távolban egy öreg nőt pillantok meg. Öltözéke nem a mai korra vall, talán egy szellem? Ezek a gondolatok mellett közelítem meg, majd szólalok is meg végül.*
- Jó napot! Segíthetek valamit? *kérdezem tőle kissé elhaló hangon, de ő csak rám emeli halott tekintetét és egy furcsa mondatot suttog: "A kastély kihalt, élőknek ott nincs keresnivalója..." Majd hirtelen csuklik össze és terül el holtan a földön. Viszont a köd ellepi testét, így mire odaérek és térdelek le a földre, hogy megnézzem hogy van, már csak a haldokló füvet és növényeket tapinthatom.*
- Mi a fene volt ez? *bukik ki belőlem a kérdés, majd a nyikorgó kapura pillantok, de valami mintha vonzana, hogy térjek be, így felpattanok, majd kissé rémült tekintettel, a halál láttán futok be a kapun, amely után hirtelen állok meg, hiszen minden ködös, alig látok valami kézen foghatót, viszont... az egyik falnál mintha az az öreg nő figyelne, kit az előbb láttam meghalni.*
~ Lehet, hogy nem kellene itt lennem... ~ *nyelek egy aprót és csak lassan, bizonytalanul forgolódok körbe-körbe, miközben remegő kezemmel előrántom a pálcámat, ki tudja, hogy mikor kell használnom.*
Vissza az elejére Go down
Sairus Macrain
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Cica imádó Pszichopata
Hozzászólások száma : 775
Csatlakozás : 2010. Jun. 10.
Üzenet : "Az ördög elképedve állt, és érezte milyen ocsmány a jóság. És látá az erényt az ő alakjában"

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A Krorun várrom   Hétf. Dec. 06 2010, 19:07

*A lány kérdésére egy fura, vissza fogott hűvös hang felel, nem a szellemeké, nem is a kastélyban lévő "gonoszé" hanem csak az enyém, és ha megfordul erre rögtön rá is fog jönni.*
-Csupán csak a szellemek..*mondom, miközben lassan előre haladok, hogy Hecate mellé érjek. Fura egy , de lent Mystralban hallani egy egy mendemondát, aztán ha az ember kíváncsiságát felkeltik, szeret nyomozni. Ilyen vagyok én is, főleg ha az a bizonyos dolog " munkaköri" hogy úgy nevezzem. Így nem mondhatni hogy megijedek, bár bizonyos fura gondolatok elő jönnek bennem is, meg a szorongás, de próbálom nem mutatni őket. Na meg másrészről érdekel is a dolog. Amúgy fekete hosszú bőrkabátot viselek, fekete farmerral, hajam kicsit kócosan esik a hátamra, a fellendülő széltől, hiszen már jócskán benne vagyunk a télben, és nemsokára itt az újév is. Nem gondoltam volna hogy Hecate-t is itt találom, bár nem hinném, hogy sejti ez a hely miről hírhedt. Na de mivel hogy nem szeretek találgatni, így csupán csak kérdőn nézek rá, és fel is teszem a számomra fontos kérdést.*
-Amúgy mi szél fújt erre? Különös hogy egy ilyen " halott " helyen látlak, na de mielőtt félre érted örülök neki.*mondom, hiszen a találkozás nem negatív, hanem pozitív érzelmeket táplál bennem, elvégre mondhatni az egyetlen barátommal futottam össze. Az pedig nagy szó. Fejemet lassan körbe forgatom, bár az akadályozó tényezőktől, mint például a köd, keveset látok, sajnos nekem sincsen szuper szemem, de egyre jobban kezd érdekelni a dolog.*
-Amúgy gondoltam körbe nézek erre, a minap a Mystrali fogadóban hallottam pár fickó beszélgetését, hogy van valami felfedezetlen szellemkastély a környéken, kicsit utána néztem, gondoltam megnézem magamnak. Nem tartanál velem?*kérdezem, elvégre ha a lány itt van, lehet még jó is lehet ha ketten nézzük meg magunknak az épületet. Na de hogy Hecate mit szól a dologhoz, azt én már nem tudhatom így csak kérdőn várom a döntését.*
Vissza az elejére Go down
Hecate Lunadea
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Jelige : Holdistennő
Hozzászólások száma : 1308
Csatlakozás : 2010. Nov. 24.
Üzenet :
A saját történetemet keresem, és mélyen a felszín alá ásva, megtalálom a lelkemet.


Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A Krorun várrom   Hétf. Dec. 06 2010, 19:16

*Ahogy hirtelen megszólal valaki mögöttem, egész testemben remegek meg, majd fordulok felé. Nem vagyok egy félős lány, de ez az egész helyzet eddig így nem nekem való, túlságosan is titokzatos és az a nő, akit az imént láttam meghalni. Na de hamar felismerem Sairust, bár meglep, hogy ismét itt látom. Lehet, hogy nem kellene, de odafutok hozzá, majd két kis kezemmel a nyakába vetem magam.*
- De jó, hogy itt vagy. Nem tudom, hogy követsz-e vagy sem, de rettenetesen örülök neked. *mondom, miközben a szemeibe nézek, majd lassan azért leszállok róla és a pálcámat is elteszem.*
- Én... csak éppen erre sétáltam és már messziről kiszúrtam ezt a várat. Gondoltam megnézem magamnak, de... *ekkor mutatok ki a kapu felé.* - nemrég láttam egy nőt, aki azt mondta, hogy itt minden halott és élőknek nincs helye és azt hiszem, hogy meg is halt. Én... én nem találtam meg a testét, de mintha az előbb onnan nézett volna rám. *mondom kissé rémült hangon, mely szokatlan tőlem, de ez a hely ezt a hatást éri el nálam, így ösztönösen bújok oda ismét a fiúhoz és fogom meg gyengéden a kezét.*
- Ne hagyj itt! *kérem szépen a szemeit figyelve, majd amikor meghallom, hogy ő miért is jött ide, teljes mértékben elkerekednek szép, kék szemeim.*
- Hogy mi? Hoooogy, azt szeretnéd, hogy menjek be oda? *mutatok a kastély irányába, majd hevesen meg is rázom a fejem.*
- Én be nem teszem oda a lábam, az is egyszer biztos. Nem fogsz rávenni, még a végén mi is meghalunk vagy ami még rosszabb, itt fogunk kísérteni és nem jut tovább a lelkünk. *látszik rajtam, hogy kissé ijedt vagyok és tényleg, eszem ágában sincs betérni oda. Nyelek is egy nagyot és kissé meg is szorítom a fiú kezét, érezze csak, hogy nem poénkodok.*
Vissza az elejére Go down
Sairus Macrain
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Cica imádó Pszichopata
Hozzászólások száma : 775
Csatlakozás : 2010. Jun. 10.
Üzenet : "Az ördög elképedve állt, és érezte milyen ocsmány a jóság. És látá az erényt az ő alakjában"

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A Krorun várrom   Hétf. Dec. 06 2010, 19:29

*Úgy tűnik hangom meglepte a lányt, azért annak rettenetesen örülök, hogy előbb nézett, mert lehet megint gazdája lettem volna egy taroló átoknak, ha idegesebb. Na de úgy tűnik a lány megindul és nemsokára a nyakamba köt ki. Mivel már valamennyit tanultam így kezemmel csak átfogom a hátát, mint affél köszöntő ölelés, majd hallgatom mit mond.*
-Nem.. igazából nem követtelek. Ebbe a ködbe alig látni valamit, de örülök ha örülsz. Mi a baj?*nem tudom hogy enyire fél a dolgoktól, de hát lehet meg se kellett volna kérdeznem, lerí szegény lányról, hogy fél.*
-Hát... gondolom nem tudod akkor hova jöttél. Ennek a várnak megvan a maga története. Szomorú és titokzatos história, ami már több száz évre nyúlik vissza.... A nőt meg azért nem találod mert már meghallt... azt hiszem a kocsmába valami kereskedő fickó mondta el ugyan ezt, de nem volt bátorsága bemenni... kicsit utána olvastam, azt mondják hogy veszélyes és nem igen tudják mi van ott bent. Ezért érdekel. A nő lelkével meg ne törődj.. a szellemeknek szokásuk nézelődni, amúgy is már évszázadok óta megjelenik annak aki erre téved. Valaki azt mondja figyelmeztetés, valaki azt hogy csak ijeszteget.. magam sem tudom.*mondom kissé elgondolkozva, de ekkor veszem észre hogy a lány tényleg rémült és már a kezemet fogja. Nem láttam még ilyennek. Úgy tűnik a halottakkal való kapcsolat tényleg megrémíti..*
-Ne félj nem akarlak itt hagyni... bár itt nem vagy veszélyben, de nem hagylak*mosolyodok el, majd elő állok az ötletemmel, és remélem hogy a lány társaságával el is mehetünk kicsit körül nézni beljebb. A válaszra viszont csak kissé elhúzom a számat, de nemsokára egy kisebb mosoly jelenik meg az arcomon.*
-Nyugodj meg... úgy nézek ki mint aki meg akar hallni? Ha velem jössz be akkor élve is jövünk ki. Amúgy se ártana kissé tapasztalatokat szerezned, és melletted leszek. Ha megígérem hogy vigyázok rád, akkor se jössz be velem?*kérdezem fejemet oldalra döntve, arcomon nyoma sincs félelemnek, vagy bárminek, csupán csak egy lágy nyugodt mosolyt engedek el, jelezve hogy nincs mitől félni.*
-Ha kíváncsi vagy közben elmesélem amit tudok a helyről... bár nem tudom én se pontosan és még csak egy részét olvastam el egy könyvnek a könyvtárba ami írt róla, de eddig nagyszerű olvasmánynak bizonyult.*felelem, de közben persze várom a válaszát is.*
Vissza az elejére Go down
Hecate Lunadea
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Jelige : Holdistennő
Hozzászólások száma : 1308
Csatlakozás : 2010. Nov. 24.
Üzenet :
A saját történetemet keresem, és mélyen a felszín alá ásva, megtalálom a lelkemet.


Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A Krorun várrom   Hétf. Dec. 06 2010, 19:39

*Ahogy meglátom Sairust és érzem, hogy viszonozza az ölelésem, egy rövid időre ott is maradok, hiszen számomra biztonságot jelent a fiú közelsége, majd amikor kissé eltávolodom, már hallom is a kérdést.*
- Hogy mi a baj? Ez... ez az egész hely. Szellemeket látok és... és egyszerűen nem akarok itt lenni. *tényleg félek, de ezt csak nem jelenthetem ki itt és most azonnal, még a végén gyávának tartana, bár azt nem akarom, hiszen eddig egész sokat elértem nála és azt hiszem, hogy meg is kedvelt.*
- Áh, remek, szóval ez tényleg amolyan kísértetvár, ahol bármi bajunk történhet. Én egyre jobban érzem, hogy el kéne innen húznunk és te még itt akarsz nézelődni. Inkább keressünk valami más helyett. *bíztatóan húzom meg kezét a kijárat felé és ahogy hallom, nem fog itt hagyni, ami jó dolog, szaván fogom, hogy egy pillanatra se tűnjön el a közelemből. Amikor viszont Sairus megkér, hogy tartsak vele, heves tiltakozásba kezdek, de ahogy figyelem, nagyon azt akarja, hogy menjünk be és nem is hagyna itt, hogy nyugodtan hisztizzem csak ki magam, pedig más lehet, hogy már rég megtette volna a helyében.*
- Jaj, ne nézz már így rám. Teljesen zavarba hozol... *motyogom magam elé, hiszen ez az aranyos nézés tőle eléggé új és reményeim szerint manapság kezdi csak gyakorolni. Bizonytalanul a várra nézek, majd vissza Sairusra és halkan sóhajtok ismét.*
- Jólvan, de akkor tényleg mellettem maradsz és ha valami bajom lesz, akkor... *gondolkodok valami frappáns dolgon, de mivel semmi extra nem jut eszembe, így egy egyszerű fenyegetéssel zárom soraim.* - Akkor főzöl nekem egy vacsorát. *nah igen, ez talán elég nagy kihívás egy fiúnak, bár ennyire nem ismerem Sairust, hogy tud-e főzni vagy sem. *
- Rendben, mesélj csak ha még ijesztgetni akarsz. *közben remélhetőleg elindulunk befelé és el is eresztem a kezét, bár nem szívesen, de nem akarom, hogy kellemetlen legyen a számára, hiszen utána olvastam és a kézfogásos közlekedés se barátokra vall, tehát inkább csak kissé lemaradva tőle osonok be a kapun, hogyha az kinyílik előttünk és kezdem el követni a fiút.*
- El se hiszem, hogy mikre rá nem veszel. *morgolódom azért kissé, miközben abba se hagyom a forgolódást, mert ha baj van, bizony spurizunk innen.*
Vissza az elejére Go down
Sairus Macrain
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Cica imádó Pszichopata
Hozzászólások száma : 775
Csatlakozás : 2010. Jun. 10.
Üzenet : "Az ördög elképedve állt, és érezte milyen ocsmány a jóság. És látá az erényt az ő alakjában"

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A Krorun várrom   Hétf. Dec. 06 2010, 20:01

*Úgy tűnik talált süllyedt, a kérdést fel se kellett volna tennem, hiszen nagyjából sejtettem hogy ilyesféle válasz lesz, amit megértek persze. Egy kis ideig még átölelem ameddig el nem távolodik*
-Szerintem egy kicsit nyugodj meg. Nem kell félni a szellemektől. A legtöbb nem is ártó szándékú, ha csak az ilyesztegetést nem nézzük, de kárt tenni nem képesek benned.*próbálom kicsit megnyugtatni, bár azért teljesen lenyugtatni se tudom, hiszen mi van ha mégis? Annyira nem vagyok nagy tudora a szellemeknek. A további szavakra csak bólintok.*
-A pletykák szerint igen, és a pletykáknak van alapja, de attól még nem biztos hogy olyan komoly. Ezért is érdekel, és hát igen be akarok menni.*mondom, el az igazat, hiszen tényleg furdalja a kíváncsiságomat a dolog, bár ahogy nézem Hecatenek nem tetszik az ötlet, mivel már húzna is el, de nem olyan egyszerű engem eltántorítani a célomtól.*
-Ne siess annyira. Lehet még neked is jó mert tanulsz belőle valamit. CSak bemegyünk körbenézünk kijövünk ennyi*mondom teljesen nyugodt hangon. Persze hogy akarom hogy menjünk, hiszen engem is érdekel, és lehet még Hecate is túlságosan fél, lehet a kirándulás után még javulna is a halottakkal való kapcsolata. Úgy tűnik zavarba ejtő a nézésem, legalábbis a szavai szerint, így csak kissé felnevetek rá, ami eléggé groteszk lehet ebbe a kísérteties ködbe.*
-Nem volt szándékomba, na meg másokat még nem sikerült, de tényleg nem lesz semmi baj.*győzködöm, elvégre a már ketten itt vagyunk talán még tudunk közbe beszélgetni is, de úgy tűnik sikeresen rászedtem.*
-Oké veled maradok ígérem. Ha meg bajod lenne már nem tudnád felróni, mert mindketten bajba lennénk. De nem lesz ilyen*szögezem le, majd a mesére térünk rá.*
-A vár a Krorun család tulajdonában állt, az 1300as években tehát már elég régen. Tudni kell erről a családról hogy mágus család volt. És igencsak utálták muglikat, vagyis a sárvérűeket, vagyis akiknek nem voltak varázsló szüleik... Áldozatoknak fogták el őket, és azt mondják sötét démoni erőknek adóztak a vérükkel... Valahol bent kell lennie valami oltárnak is, legalábbis ha nem hazudtak a könyvbe.. Nem volt semmi baj egészen a család harmad szülött fiú gyermek születéséig. Akkor ugyanis a vár kihalt, egy két nap alatt ahog hallottam, de nem találtak rá magyarázatot... Akkor látták először a szellemedet is... egy kalmár banda, azt mondják találtak bent hullákat is.... egy rakásra tették bent az ebédlőbe... elég ronda látvány lehetett. Azt mondják azóta nem járt senki a kastélyba és a mögötte lévő erdőbe......*fejezem be, a lány szavaira pedig csak megcsóválom a fejem.*
-Hát mire jók a barátok... amúgy meg nem vinnélek olyan helyre ahonnan nem lenne vissza térés. Csak bízz bennem.*megyek nyugodtan a ködbe a lány mellett, átlépve a kapunk de azért előveszem a pálcámat.*

\\Fagy\\
Vissza az elejére Go down
Hecate Lunadea
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Jelige : Holdistennő
Hozzászólások száma : 1308
Csatlakozás : 2010. Nov. 24.
Üzenet :
A saját történetemet keresem, és mélyen a felszín alá ásva, megtalálom a lelkemet.


Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A Krorun várrom   Szer. Dec. 08 2010, 00:13

//olvad//

*Lassan bújok ki ölelő karjai közül és nézek fel rá, akár egy félős kislány, hiszen annak is érzem magam jelen pillanatban. Magyarázni kezdek, de Sairus tovább nyugtat, mi szerint nem lesz gond és nem fognak ártani nekünk ezek a furcsa, itt rekedt lelkek. Próbálok hinni neki, hiszen bízom benne, teljes mértékben, de ez a félelem... inkább húzni kezdem a kijárat felé, hogy elhagyjuk e helyet, de ő erősebb nálam, tehát semmit se érek el vele, én pedig egyedül tutira nem fogok visszatérni.*
- Jólvan... de csak azért, mert te kértél meg erre. *egyezek bele és meg is jegyzem, hogy ezzel a nézéssel sikerül zavarba hoznia. Magam se értem, hogy miért mondom ezeket a szavakat, de tényleg kissé furcsa érzés volt. A nevetését hallva viszont kissé bedurcizok.*
- Gondoltam, hogy nem akartad. *utalok itt a zavarba hozásra, hiszen barátok vagyunk és Sairus is úgy tekint rám, ezt már bebizonyította azon az éjszakán a szükség szobájában, amikor látott engem teljesen meztelenül. Kellemetlen egy helyzet volt, de valószínűleg már törölte az emlékezetéből azokat a perceket, na meg amikor úgy bújtam hozzá. Az emlékektől is már pirulni kezdek, de hála a hidegnek és hogy már amúgy is piros az orcám, ez fel se tűnhet. *
- Akkor mesélj! *sóhajtok egy aprót, miközben megindulunk mind a ketten a kastély bejárata felé, majd ahogy előveszi a pálcáját Sairus, úgy teszem én is azt, bár tudom, hogyha ő nem képes megvédeni, akkor én aztán már pórul jártam, hisz bizonyára jobban forgatja a pálcát, mint én, egyszerűen, amikor legyőztem, szerencsém volt. *
- Szóval itt rengeteg embert öltek meg és... és le merném fogadni, hogy te az ebédlőbe akarsz még bejutni, az áldozótermen és az erdőn kívül. Tehát a cél, hogy keressük meg a legveszélyesebb helyeket, máris imádom a mai programunkat. *csóválom meg a fejemet és hangomból csak úgy süt az irónia. Na de végül csak bólintok az utolsó szavaira és a szemeibe nézek, már ha rám tekint.*
- Bízom benned. *mondom kissé halkabban, majd már át is lépjük a kaput és ha minden igaz, beérünk a kastély hatalmas aulájába.*
- Csak utánad, bármerre is szeretnél menni. *mondom neki egy aprócska mosollyal, miközben egy "Lumos"-t is elsuttogok, így pálcám elején fény villan. Szükség lehet rá, hiszen itt is oly sötét van, akár csak odakint és nem hiszem, hogy a fáklyák maguktól meggyulladnak, csak azért, mert mi ide jöttünk... ennyiből már a kandalló is működhetne, hogy ne fagyjunk meg, na meg egy hét fogásos vacsi is várhatna ránk. Az álmodozásnak viszont itt vége, hiszen egyre negatívabb a hangulatom, fura hatással van rám ez a hely.*
Vissza az elejére Go down
Sairus Macrain
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Cica imádó Pszichopata
Hozzászólások száma : 775
Csatlakozás : 2010. Jun. 10.
Üzenet : "Az ördög elképedve állt, és érezte milyen ocsmány a jóság. És látá az erényt az ő alakjában"

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A Krorun várrom   Szer. Dec. 08 2010, 00:29

*Miután Hecate eltávolodik, bizony ő azon a párton áll, hogy mennyünk innen még messzebbre, lehet hogy ha gyengébb lennék még el is húzna, de ez nem igen jön neki össze, na meg én is próbálom megnyugtatni a szavaimmal. Úgy néz ki végül mégiscsak kötélnek áll, így a válaszra csak nyugodtan engedek el egy félmosolyt.*
-És mivel én kértelek, ezért én is vállalom a felelősséget. De egyet se félj. Szerintem ezt a helyet, tényleg már csak a kóbor lelkek járják semmi több..*nézek előre felmérve a terepet, s bár a látási viszonyok rosszak, mégse mondhatni hogy túlságosan ideges lennék emiatt. A zavarba hozásos dologra még tart a mosoly, hiszen tényleg nem akartam zavarba hozni. Igazából azt hittem ilyesmit nem is tudok, legalábbis szándékosan biztosan nem, úgy tűnik vannak még véletlenek, bár már ő is hozott zavarodott állapotba. Végül elmesélem neki, hogy mi mindent tudok a helyről, bár tudásom igen csak csekély hiszen azokat az információkat raktam össze amiket hallottam itt ott, illetve olvastam a könyvekben, na de talán ennyi elég is lesz, úgy tűnik viszont Hecate pontosan kitalálta, hogy mire vagyok kíváncsi így csak bólintok, majd kissé furán nézek a lányra.*
-Ha nem tudnám, hogy elsős vagy azt hinném, hogy olvasol a gondolataimba. Igen először az étkezőt akarom megnézni, a többi helyszínen még gondolkozok. Attól függ hogy ott mit találunk, de az erdőbe most nem igen térnék be, ahhoz túl sötét van max csak eltévednénk. Amúgy meg nem olyan rengeteget. Negyven talán ötven ember ha a szolgálókat is belevesszük. Olyan mint egy nagy tucat..*mondom végül még mindig teljesen nyugodt hangon, bár szavaimból látszik, még én se tudom pontosan mit fogunk oda ben látni. VÉgül úgy tűnik elindulunk, és elő is veszem a pálcámat, a biztonság kedvéért.*
-Reméltem hogy ezt fogod mondani. Mert én is benned. Szóval nyugi csak egy kis séta. A legtöbb ember attól fél amit nem ismer, és lehet hogy nem is olyan veszélyes dolgok ezek, mint ahogy állítják.*magyarázom méghozzátéve, majd elindulok szorosan Hecate előtt, bár inkább mellette, hogy őt is szemmel tudjam tartani, a legelső dolog amit keresni kéne egy ajtó... talán ott előttünk lehet, bár a ködtől nem igen látni, és már lehet hogy kezd sötétedni is. Tényleg szaporázni kéne magunkat.*
-Mégvalami... ha látsz valamit, mozgó alakokat, szellemeket, árnyakat nem kell pánikba esni. Próbálj inkább nem figyelni rájuk, ha te nem figyelsz rájuk, az ő figyelmüket se kellted fel.*mondom csendesen a lánynak miközben én magam is elmormolok egy Lumost*
Vissza az elejére Go down
Mesélő

avatar

Hozzászólások száma : 1391
Csatlakozás : 2009. Nov. 24.

Rangok
Ház:
Betöltött poszt: Mesélő
Évfolyam:

TémanyitásTárgy: Re: A Krorun várrom   Szer. Dec. 08 2010, 00:32

*Könnyen átjuthatnak a főkapunk, a köd viszont még egy darabig nem ritkul. Viszont bent valami érezhetően megváltozott. A széljárás mintha hűvösebb lenne, csípős hideg, ütheti meg az arcukat. Viszont a köd meleg hullámokban takarózik át rajtuk. Néha néha fura gurgulázó hangokat hallani, olyasmit mint ha az ember elfojtottan nevet, de ha a hang irányába néznek, nem látnak semmit se. VÉgül kitisztul a köd, és mintha melegebb is lenne, valamint észre vehetik maguk előtt, az igen nagyméretű vasból készült ajtót, ami még nyitva is van. Ha belépnek rajta, az nyikorduló hangos nyílással nyílik meg előttük, s egy sötét félhomályban úszó folyosóra érhetnek. A falak néhol mohásak, a padló pedig nedves. Olyasmi mintha ide be esne az eső..*
Vissza az elejére Go down
Hecate Lunadea
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Jelige : Holdistennő
Hozzászólások száma : 1308
Csatlakozás : 2010. Nov. 24.
Üzenet :
A saját történetemet keresem, és mélyen a felszín alá ásva, megtalálom a lelkemet.


Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A Krorun várrom   Szer. Dec. 08 2010, 00:39

*Miután Sairus elmeséli, hogy mi mindent tud a kastélyról, persze csak nagy vonalakban, rögtön el is mondom a véleményemet, mi szerint sejtem ám, hogy hova akar majd menni, de erre a reakció se maradhat el, én pedig csak látványosan elhúzom a számat, hiszen egy picit sincs kedvemre ez az egész.*
- A mozi jobb ötlet volt. *jegyzem meg, majd az elsős dolgon nem fenn akadva hallgatom tovább a fiú szavait.*
- Szóval az erdő kilőve, ez legalább jó hír. Tudod, ma azért az ágyamban szeretnék aludni. *pillantok fel rá, majd végül egyre csak közelítünk az ajtóhoz és ezek szerint még nem lépünk be. Nem bánom, én igazán ráérek, hiszen továbbra se fogott meg ez a hely, ellentétben Sairussal.*
- Áh, értem, tegyek úgy, mintha ott se lennének. Remek. *sóhajtok fel, most már tényleg kissé úgy, mint akinek elege van, pedig még csak el se kezdtük a kalandunkat. Emlékezetes nap lesz ez a mai, ezt már előre látom. Viszont a hideget már nem igazán bírom, komolyan, miért nem lehet itt is olyan enyhe a tél, mint nálunk, Görögországban? Nah de ahogy egyre közelebb érünk a vaskapuhoz, fura hangokat hoz a szél, én pedig ismét beleremegek mindebbe, de végül belépek az ajtón. A nedves padló viszont fura. Fel is emelem csizmás lábam, hogy letekintsek, majd visszanézek Sairusra.*
- Lehet, hogy folyik a csap. *próbálok humorizálni, majd végül úgy döntök, hogy előre megyek, mert miért ne. Úgy is félek, de ha itt gubbasztok a fiú mögött, nem lesz érdekesebb ez az egész, na meg, lehet hogy van valami Sairus szavaiban, mi szerint így legyőzhetem a félelmeimet is és ha ez csak részben is sikerül, már jól járok.*
Vissza az elejére Go down
Sairus Macrain
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Cica imádó Pszichopata
Hozzászólások száma : 775
Csatlakozás : 2010. Jun. 10.
Üzenet : "Az ördög elképedve állt, és érezte milyen ocsmány a jóság. És látá az erényt az ő alakjában"

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A Krorun várrom   Szer. Dec. 08 2010, 00:58

*Bár látható, hogy nem szeretné a dolgot, de még is csak bejön velem. Remélhetőleg, nem utál meg mert ilyenekre kérem, de magamba már gondolkozok, hogy lehet csak tényleg körbe nézünk aztán jövünk vissza, később meg majd vissza jövök egyedül. Elvégre nem akarom megrémiszteni se.*
-Nem lehetnek mindig jó ötleteim.*mondom, kicsit csendesebben, miközben már indulni készülönk, a következő szavakra, pedig csak nyugodtan rázom meg a fejemet.*
-Nyugi a szobádba fogsz aludni, nem tervezem hogy órákat itt leszünk.*mondom magabiztosan, miközben már meg is indulunk befelé, előbb persze figyelmeztetem pár dologra, amit úgy tűnik meg is ért, én pedig úgy ahogy bólintok a szavakra.*
-Valami olyasmi... inkább mondjuk úgy hogy ne félj tőlük hanem tekintsd természetesnek. Ha belegondolunk az is, hiszen a szellemvilág és az élőké között van egy köztes kapocs. Ők pedig valahogy itt maradtak, talán céljuk van, vagy nem találják a fehér fényt. De ne szorongj, érzem rajtad hogy feszült vagy. Próbálj meg lazítani.*próbálkozok valami épkézláb magyarázattal, persze én is érzem a hideget, és hallom a hangokat, de betudom annak, hogy a légréseken ilyen fura hangon préseli át magát a levegő. Így érünk el az ajtóig, amin akadálymentesen be is jutunk. A lány szavaira, arcom félmosolyra húzódik, de egy pillanatig nem igen mondok semmit, csak nézem a sötét folyosót.*
-Hmm lehetséges, fura állott víz... Gondolom nincs bent annyira meleg hogy felszárítaná... Na de menjünk*lépek előre, és meg se állok egy ajtóig ami egy bemélyedésnél van jobb oldalt. Kissé nehezen nyílik, de miután neki gyűrkőzök a vállammal hangos csikordulással tárul ki.*
Vissza az elejére Go down
Mesélő

avatar

Hozzászólások száma : 1391
Csatlakozás : 2009. Nov. 24.

Rangok
Ház:
Betöltött poszt: Mesélő
Évfolyam:

TémanyitásTárgy: Re: A Krorun várrom   Szer. Dec. 08 2010, 01:01

*Bent nem észlelnek semmi furcsát, de ahogy az ajtó kinyílik, kissé fura, benti világosság üti meg a szemüket. A terem fáklyákkal szegélyezett, és az összes világít, elég fura, egy olyan helytől, ami már ennyi éve elhagyatott. Bizony nem kellett sokat menniük hogy megtalálják az ebédlőt. Elég nagy terem, egy hosszú asztallal ellátva. Valami olyasmi mint ami a Mysterioban is van. Az asztalon viszont rászáradt vér éktelenkedik, ahogy néhány széken is. Az asztal mögött hosszú függöny áll, takarva valamit, lehet egy ablaksort, lehet valami mást , annyi biztos viszont hogy egy részen meglibben, olyan mintha lenne mögötte valami.*
Vissza az elejére Go down
Hecate Lunadea
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Jelige : Holdistennő
Hozzászólások száma : 1308
Csatlakozás : 2010. Nov. 24.
Üzenet :
A saját történetemet keresem, és mélyen a felszín alá ásva, megtalálom a lelkemet.


Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A Krorun várrom   Szer. Dec. 08 2010, 01:09

*Könnyű azt mondani, hogy próbáljak meg lazítani és hogy ne feszengjek. Nem is értem, hogy miért pont engem akar rávenni arra, hogy menjek be egy ilyen helyre. Inkább jött volna egyedül, már most bánom, hogy én is vele tartottam, na de talán még tényleg jó vége lesz ennek az egésznek vagy rájön Sairus is, hogy nincs itt semmi és szépen elsétálunk innen. Ahogy viszont a folyosón haladunk, amelynek menték a fáklyán felgyulladnak, csak hirtelen dermedek le, nagyon nem tetszik nekem ez a helyzet, nem tudok mit tenni vele.*
- Persze, nincs elég meleg és csak azért ilyen... *morgom, majd végül belépünk az ebédlőbe is, ahol szintén láthatóvá válik minden, hiszen mintha a ház élne, a fáklyák felgyulladtak, megérezvén a jöttünket. Lassan, kissé bizonytalanul közelítek az asztal felé, de a vér, az valahogy nem stimmel.*
- Mit is mondtál? Mikor haltak itt meg? *nézek a fiúra, hisz azt mondta, hogy több száz éve, de akkor a vérnek nem szabadna itt lennie, ez egyszer biztos. Nem is megyek túl közel az asztalhoz, ahogy a függönyhöz se, mely nem tudom, hogy mit takar, de talán addig jó nekem.*
- Szólj ám, ha kinézelődted magad... *indulok inkább a hatalmas ablakok felé, hogy inkább kitekintsek oda, ahova ezek nyílnak, mintsem belegondoljak abba, hogy mi is történt itt annak idején.*

//fagy//

Vissza az elejére Go down
Sairus Macrain
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Cica imádó Pszichopata
Hozzászólások száma : 775
Csatlakozás : 2010. Jun. 10.
Üzenet : "Az ördög elképedve állt, és érezte milyen ocsmány a jóság. És látá az erényt az ő alakjában"

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A Krorun várrom   Hétf. Dec. 13 2010, 01:09


\\Olvad\\

*Úgy tűnik végül mégis csak bejutunk a kastély belsejébe is, így aztán észre vehetünk pár dolgot, mint a vízcseppek amit a padlón vélünk felfedezni, a lány morgására nem igen reagálok azonnal, én magam is gondolkozok, de nem tűnik olyan veszélyesnek a helyzet mint amilyennek leírják, mondjuk lehet hogy velem van a baj, álltalában a veszélyt is csak később veszem észre mint kéne, de a jelen helyzetben, nem hinném hogy bármi leselkedne ránk talán néhány denevéren kívül.*
-Más értelmes magyarázatot nem tudok, de ha akarod mondhatom azt is hogy valaki itt van és poénból lelocsolta a padlót, hogy elcsússzunk*mondom egy kisebb vigyorral ajkaimon, én is amolyan poénnak szánva a dolgot, végül bejutunk az étkezőbe is.*
-Nem tudom jópár száz éve... miért?*kérdezem, hiszen nekem még nem esik le a dolog, de úgy tűnik Hecate sejt valamit, ekkor rezzen meg a függöny amire rá is szegezem a pillantásom, nem tudom mi van mögötte, de elég furán megmozdult, lehet tényleg van itt valami? Nemsokára kiderül. Ahogy látom a lány nem igen akar a közelébe menni, inkább az ablak felé veszi az irányt*
-Jó tudom hogy már menni akarsz, mondom pár perc szétnézünk és megyünk is, amúgy még nem látok semmi olyat amitől tartanunk kéne. Ez a hely is csak olyan amilyen egy rémmeséhez éppen idális közbe pedig nincs itt semmi.*mondom magabiztos hangon, és ezzel a lendülettel el is húzom a függönyt figyelve hogy mi van mögötte, bár azért remélem, hogy nem két adag Banshee vagy egy succubus esetleg más rémség ugrik a nyakamba, na de minden esetre bízok benne, hogy ha baj lenne a mi bátor görög amazonunk is beveti magát.*
Vissza az elejére Go down
Mesélő

avatar

Hozzászólások száma : 1391
Csatlakozás : 2009. Nov. 24.

Rangok
Ház:
Betöltött poszt: Mesélő
Évfolyam:

TémanyitásTárgy: Re: A Krorun várrom   Hétf. Dec. 13 2010, 01:16

*Lehet hogy óvatlanok voltak a víz, bent az alvadt vér bizony sokmindenre lehet jel. Vajon tényleg elhagyatott a kastély? Vagy mégsem? Ezt nem tudni. A függöny még egyszer meglibben, de ahogy a fiú elhúzza a függönyt, két méretes patkány vinnyogva fut el alatta. Fura mintha ezeknek a patkányoknak nagyobb mérete lenne, lehetett talán akkora mint egy kifejlett macska. Viszont a fő probléma ezután következik. A lány az ablakot ha akarná se tudná kinyitni, zárva van, viszont az ajtó hangos puffanással becsukódik mögöttük, és minden fény kihúny. Egy pillanatig nem hallani és nem is látni semmit, Hecate viszont érezheti, ahogy valami elhúz a lába mellett, de hogy mi azt már nem tudja*
Vissza az elejére Go down
Hecate Lunadea
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Jelige : Holdistennő
Hozzászólások száma : 1308
Csatlakozás : 2010. Nov. 24.
Üzenet :
A saját történetemet keresem, és mélyen a felszín alá ásva, megtalálom a lelkemet.


Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A Krorun várrom   Hétf. Dec. 13 2010, 01:20

*Csak szemeimet forgatom, ahogy hallgatom a nagy poént és látva Sairus vigyorát én már a fejemet is megcsóválom. Inkább besétálunk az étkezőbe és ekkor teszek fel egy kérdést, majd amikor hallom a választ és a visszakérdezést, megfogom a fiú csuklóját és másik kezemmel az asztalon lévő vérfoltokra mutatok.*
- Mert ezek nekem frissnek tűnnek. *eresztem el és inkább indulok meg az ablak felé, jelezvén, hogy én már távoznék innen. Na de Sairus nem is ő lenne, ha nem húzná el a függönyt és tekintetem is rögtön felé szegeződik, hiszen nem tudhatom, hogy most mi fog történni. Az ablakot egyébként nem óhajtom kinyitni, inkább Sairus figyelem és kissé meg is remegek a két patkány láttán, de végül csak nyugodtan fújom ki a levegőt, hisz azt hiszem, nem történt semmi gond. De még mielőtt bármit mondhatnék és ajkamat is éppen hogy kinyitom, csattan az ajtó, majd sötétség kerít be minket. Szívem még jobban kalapál, én pedig ide-oda kapkodom a fejem és hiába a Lumos, nem gyullad meg a pálcám.*
- Sairus... *ejtem ki a nevét, majd ekkor érzem meg, hogy valami most ment el a lábam mellett, de hogy hová, arról fogalmam sincs.*
- Sairus, van itt valami. *ismétlem el a nevét kissé idegesen, de jól érthetően mondom el, hogy érzékeltem, hogy nem vagyunk egyedül. Lassan hátrálok csak, egészen addig, amíg hátam a hideg falhoz ér, miközben tovább próbálok figyelni, de szemeim csak nem engedik láttatni azt, ami itt lakozik.*
Vissza az elejére Go down
Sairus Macrain
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Cica imádó Pszichopata
Hozzászólások száma : 775
Csatlakozás : 2010. Jun. 10.
Üzenet : "Az ördög elképedve állt, és érezte milyen ocsmány a jóság. És látá az erényt az ő alakjában"

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A Krorun várrom   Hétf. Dec. 13 2010, 01:31

*Nem szereti a humoromat ezt már kitaláltam , mondjuk megértem tényleg kicsit más világ vagyunk mi ketten, na de mindegy is, nemsokára bemegyünk az étkezőbe és a lány szavaira fel is teszek egy kérdést.*
-Egy kísértet kastély nem is lenne az ilyen ijesztegetések nélkül. Lehet pár kölyök bejött és feláldoztak egy kutyát, vagy nem tudom.*próbálok értelmes magyarázatot adni, bár magam is kétlem , hogy ide bárki bejönne, na de nem kell hogy Hecate frászt kapjon, lehet ezért is mondom amit mondok, viszont úgy tűnik, hogy a függönyt elhúzva megjelenik valami. Patkányok. Nem szeretem őket, így amikor kitörnek egy lépést hátrálok is, majd nyugodtan hunyom le a szemem.*
-CSak néhány patkány. Bár fura hogy ekkorára nőnek, kíváncsi vagyok mit esznek...*mondom kissé elhúzva a számat, hiszen az undor beszél belőlem, már éppen fordulnák vissza hogy menjünk, amikor becsapódik az ajtó és ránkborul a sötétség. Az első dolog amit hallok Hecate hangja, amire nyugodtan kongja vissza a vízhang az enyémet*
-Nyugi csak maradj nyugton megtalállak, biztos a patkányok... azoktól meg nem kell félned....*mondom, miközben követem a hangját, és pálcás kezemet előre lendítem hogy kimondjak egy igét, amivel minimális fényt csiholhatok.*
-Lumos..*mondom ki remélve, hogy ezzel legalább egymást látni fogjuk.*
Vissza az elejére Go down
Mesélő

avatar

Hozzászólások száma : 1391
Csatlakozás : 2009. Nov. 24.

Rangok
Ház:
Betöltött poszt: Mesélő
Évfolyam:

TémanyitásTárgy: Re: A Krorun várrom   Hétf. Dec. 13 2010, 01:34

*A patkányok útját már nem látni, merre szaladtak el, mert a sötétség bevonva tartja a szobát, így az orrukig se látnak. Hecatenek úgy tűnik Sairus felel is viszont a következő pillanatban, mintha valami beállna elé, valami büdös, és nedvesen hideg. MErt az a valami hozzá ér a kezéhez. A következő pillanatban viszont hallani a bűbájt ami fényt fog teremteni köztük. Legalábbis papíron. Ez össze is jön ,viszont kérdés nem lett volna e jobb sötétbe maradni. Hiszen ahogy felgyullad a fény a lány megláthatja mi állt be elé, s ért hozzá. Egy kislány... de nem akármilyen kislány szeme üvegesen bámulja a lányt, de ebbe valami különös dühöt is felfedezni, s miközben ránéz rothadó nyelvével mintha éppen csak végig nyalna az ajkán. Amúgy Sairus kb 5-6 méterrel előttük van jelenleg.*
Vissza az elejére Go down
Hecate Lunadea
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Jelige : Holdistennő
Hozzászólások száma : 1308
Csatlakozás : 2010. Nov. 24.
Üzenet :
A saját történetemet keresem, és mélyen a felszín alá ásva, megtalálom a lelkemet.


Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A Krorun várrom   Hétf. Dec. 13 2010, 01:38

*Ahogy hallom az asztalon lévő vérre való magyarázatát, csak sóhajtok egy nagyot.*
- Biztosan nem ez történt, ne nézz hülyének kérlek. Itt valami tényleg nincs rendben, ez biztos. *mondom igen csak meggyőzően, de ő csak nem hallgat rám és már a függönyt figyeli, ahol láthatóvá válik jó pár méretes patkány. Nem félek tőlük, tehát nem hat meg ez a jelenet, viszont kissé meglepődök, amikor valami elhúz a lábam mellett és szinte majd frászt kapok. Na de hallatom ám a hangom és ahogy hallom, Sairus is felém tart.*
- Ez nem patkány volt. *szavanként mondom e mondatot, igen csak lassan és kimérten, miközben pálcám a föld felé néz, hogy legyen az bármi, velem nem fog egykönnyen elbánni... nem adom ám olyan könnyen magam.*
- Azért légy óvatos. *nézek valahova a fiú irányába, mely felől hallom a hangját, de ekkor ér egy furcsa meglepetés, valami a kezemhez ér és innen érzem, hogy engem néz és előttem áll. A fény viszont meggyullad és már látom is, hogy mi, illetve hogy ki az. Hirtelen sápadok le, hiszen ilyet még nem láttam. Tudtam én, hogy nem jó dolog bolygatni a halottakat, így megremegek, miközben teljesen a falhoz nyomódom. Most mégis mit kéne tennem? Mindjárt elájulok, érzem ahogy a hányinger megkörnyékez és ez a nyelv. De nem támadhatok, hiszen ha szellem, akkor talán az átkom is átmegy rajta és Sairust találnám el, nem kockáztatok, így hirtelen mozdulok el balra, hogy kijussak a gyerek közeléből, majd úgy irányítom rá a pálcám.*
- Sectumsempra. *nem kímélem, hátha mégis igazi vagy valami hasonló, na de legyen bármi is, nem fog engem megkóstolni, az is szent.*
Vissza az elejére Go down
Sairus Macrain
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Cica imádó Pszichopata
Hozzászólások száma : 775
Csatlakozás : 2010. Jun. 10.
Üzenet : "Az ördög elképedve állt, és érezte milyen ocsmány a jóság. És látá az erényt az ő alakjában"

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A Krorun várrom   Hétf. Dec. 13 2010, 01:51

-Nem nézlek annak, de jobb ha akkor ilyedünk meg, ha tényleg gáz van, szóval csak hidegvér.*mondom a szavakra, hiszen már csak az kéne hogy bepánikoljunk. Igen többes számba mondom mert ahogy az idegesség a pánik is ragadós. Na de ez még távol áll, tőlem is, és ha jól sejtem Hecatetől is. A patkányokra csak elhúzom a számat, miközben egy lépést hátrálok, ezektől az állatoktól bizony undorodom és milyen nagyok? Na de van főbb bajunk is, nemsokára az ajtó csattanva zárul be, és sötétség is borul a szobára. Úgy tűnik tényleg van itt valami, igaza van Hecatenek. Remélem nem húztam bele túl nagy hülyeségbe. *
-Akkor meg mi a fene ha nem patkány?*kérdezek vissza felgyorsítva a lépteimet, de ez nem olyan egyszerű, hiszen sötétbe botorkálni ismeretlen helyen több mint veszélyes. Remélem hogy téved, és csak egy patkány tényleg, fura érzésem van.. lehet ezt hívják aggódásnak. Hülyeség volt őt is behozni, de kiviszem ha úgy éljek. Nemsokára viszont fényt teremtek, és amitől látok , egy pillanatra kitágulnak a pupilláim, tényleg nem patkány.. Agyam gyorsan jár támadnom kéne, de az jár a fejembe, ha véletlen elvétem Hecate bánja meg. Viszont a lány megkönnyíti döntésemet és eláll, így szinte az ő átka után megy az enyém is*
-Fatum orbium*mondom ki hűvösen remélve, hogy ha tényleg valami zombi ivadék akkor a vágások mellé még kap egykét égési sérülést is. Neem ez nem fog velünk kibabrálni. Ha sikerül hatástalanítani ismét fényt gyújtok, és oda is sietek a lányhoz megállva előtte, vállára téve a kezemet.*
-Megvagy, minden rendben? Azt hiszem ideje lécelni.. Valahogy kijutunk.*mondom miközben tekintetem körbe jár a homályba burkolódzó termen keresve esetleges kiutakat.*
Vissza az elejére Go down
Mesélő

avatar

Hozzászólások száma : 1391
Csatlakozás : 2009. Nov. 24.

Rangok
Ház:
Betöltött poszt: Mesélő
Évfolyam:

TémanyitásTárgy: Re: A Krorun várrom   Hétf. Dec. 13 2010, 01:56

*Az átkok bevállnak, legalábbis látszatra, a kislány egy elnyűtt vonyítással hátrál a lánytól s sebeiből felbuggyan a vér, amit a vágások okoztak, az árnygömb is eltalálja, amitől szintén csak ordít, majd mintha hátra esne eltűnik a sötétségben. Amikor Sairus odafut a lányhoz, és beszél, még nem hallani semmit, viszont ha a lány hallgatózik, egy reccsenést hallhat, ahogy a fiú is, viszont már késő. A padlózat olyan erővel szakad be alattuk, hogy lehetetlenség hamar cselekedni. Egy fura csövön csúsznak lefelé, ismételten a sötétségbe érve. A hely erősen vízhangzik, valamiféle alagút lehet, és nedves, a lábuk alatt pedig valamilyen, puha ruganyos ragadós anyag, nem tudni hogy mi, maximum csak ha fényt teremtenek. Az alagút most elég sok méterrel felettük van vissza mászni nem érdemes, meg talán jobb is, ha nem teszik, hiszen fentről a kislány ordítása hallatszik, aztán még egy, és még egy, viszont ezek különböznek, tehát akármivel találkoztak ott fent, nem egy van belőle. Ezután pedig a fejük felett a járatból hallk caplató lépteket hallani, valami közeledik ott ahol ők le estek*
Vissza az elejére Go down
Hecate Lunadea
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Jelige : Holdistennő
Hozzászólások száma : 1308
Csatlakozás : 2010. Nov. 24.
Üzenet :
A saját történetemet keresem, és mélyen a felszín alá ásva, megtalálom a lelkemet.


Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A Krorun várrom   Hétf. Dec. 13 2010, 02:00

- Jólvan, csak hidegvér... Igenis apuci. *rázom tovább a fejem, hiszen nem akartam ide jönni, ezt ő is nagyon jól tudja, de most már mindegy, hiszen hamarosan be leszünk ide zárva és még mielőtt válaszolni tudnék a kérdésre, hogy mi ez, ha nem patkány, máris meglátom azt a két ocsmány szemet, ahogy magát a lényt is. Lehet, hogy egy kislány külsejét vette magára, de nem tud meghatni, így már arrébb is megyek és támadok, akár csak Sairus. Mondjuk az ő átkát nem ismerem, de talán hatásos. Akkor kapok ismét észbe és veszem észre, hogy fal fehér vagyok és remegek, amikor a fiú keze a vállamhoz ér. Hirtelen fordítom felé a tekintetem, majd szaporábban veszem a levegőt is.*
- Majd akkor kérdezd, ha kijutottunk innen. *mondom egy nyelés után és én magam is körbekémlelek, hátha ki tudunk jutni valahogy.*
- Nem jöttünk fel lépcsőn, törjük ki az ablakot és menjünk ki ott. Mit szólsz? *meg se várva a válaszát, máris az üveg felé lendítem a pálcám, de ekkor hallom meg a reccsenést és hunyom le szemeim, hiszen tudom, hogy mi történik most velünk. Akár egy horror filmben, reccsen meg a padló, majd már zuhanunk is és hangos sikolyom bizony most messzire hallatszik. Ekkor viszont talajt érünk, valami furcsa, puha izében, én pedig elmondok ismét egy lumost, hisz jó lenne tudni, hogy miben csücsülök, de idő közben azért fel is kelek. Na de fentről a hangok nem bíztatóak és most már láthatóvá válik arcomon a pánik.*
- Én megöllek, ha nem jutunk ki. *nézek kissé dühösen a fiúra, majd ekkor jön a caplató hang, én pedig hirtelen kapom el ismét a fiú kezét és kezdek el vele futni, jó messzire, amerre az út vezet. Fogalmam sincs, hogy hol a kijárat, de most egyszer véget fog érni az út, de nem eresztem el Sairust, ez már egyszer biztos.*
Vissza az elejére Go down
Sairus Macrain
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Cica imádó Pszichopata
Hozzászólások száma : 775
Csatlakozás : 2010. Jun. 10.
Üzenet : "Az ördög elképedve állt, és érezte milyen ocsmány a jóság. És látá az erényt az ő alakjában"

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: A Krorun várrom   Hétf. Dec. 13 2010, 02:10

*Az apucizásra nem mondok semmit, ilyenkor össze tudnám borzolni a haját, vagy legalábbis vaami alapos vissza szólással élnék , de nem igen megy, viszont nemsokára sötét lesz, és valami meg is jelenik a teremben. Miután fényt gyújtok meg is látjuk hogy mi az. A lány szerencsére ki oldalazik, és úgy támad, így már én is tudok támadni, méghozzá árnygömbbel, úgy tűnik egész könnyen lerendeztük, ettől kellett annyira tartani? Azért oda sietek a lányhoz, és érzem hogy mennyire reszket. Csupán csak nyugtatóan masszírozom a vállát, kicsit most rosszul érzem magam. Nem gondoltam volna hogy tényleg ennyire fél..*
-Ki fogunk , ne félj ameddig itt vagyok. Az ablak pedig tuti ötlet.*fordulnák abba az irányba de meghallom a reccsenést. Ajaj, ez ismerős, most jön a zuhanunk a sötét mélységbe szindróma, ráadásul még Hecate is elsikítja magát, hát ha csontöréssel nem jutok ki, akkor majd a dobhártyám szakad be. Nemsokára földet is érünk, valamilyen puha nedves anyagon. gondolkozok hogy mi lehet ez, de lehet hogy nem akarom tudni. A lány hangja ébreszt fel.*
-Nyugi még élünk, és élni is fogunk. Ha meg nem jutunk ki van egy olyan érzésem, hogy valaki szíves örömest átveszi a gyilkolás feladatát tőled.*mondom vissza, de ekkor hallom a caplatást, és a többi hangot.*
-Tényleg jó lenne elhúzni innen... azt hiszem ez túlerő.*mondom megszorítva a lány kezét, és én magam is futni kezdek.*
-Mindegy mi lesz csak ne nézz hátra, keresd a fényt, haladjunk affele.*mondom, miközben felveszem a lányka tempóját.*
Vissza az elejére Go down
Mesélő

avatar

Hozzászólások száma : 1391
Csatlakozás : 2009. Nov. 24.

Rangok
Ház:
Betöltött poszt: Mesélő
Évfolyam:

TémanyitásTárgy: Re: A Krorun várrom   Hétf. Dec. 13 2010, 02:14

*Elég nedves helyen érnek földet, tehát nem is csoda ha tartanak attól mit rejt ez a terem. Ahogy a lány elsuttogja a lumost meg is látni, mi volt az a fura anyag. Minden csupa vér, itt ott bélmaradványok, egy egy végtag, és legfőképpen valamilyen fura vöröses mohaszerű tapadó büdös anyag ami szétterül ezen a kanálisnak tűnő alagúton, bár éppen aminek kéne benne lennie az nincs. A caplató hangok viszont jönnek, és a diákok jól is teszik ha futnak, mert a léptek nem lagymatagulnak el. Az alagút felénél, ha hátra néznek láthatják is a fura kislányszerű árny alakját derengeni, amint négykézláb indul meg igencsak nagy sebességgel utánuk. Viszont reménysugárként, az alagút végén mintha fény csillanna meg.*
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: A Krorun várrom   

Vissza az elejére Go down
 
A Krorun várrom
Vissza az elejére 
1 / 20 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 10 ... 20  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Mysterio Feketemágus képző :: Seol sziget :: Iskolához tartozó területek-
Ugrás: