Mysterio Feketemágus képző

Fórum alapú szerepjáték
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Vezetőség
Ki van itt?
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (22 fő) Pént. Jún. 29 2012, 19:26-kor volt itt.
Statistics
Összesen 789 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Perselus Piton

Jelenleg összesen 167013 hozzászólás olvasható. in 1079 subjects
Másik oldalunk

Share | 
 

 Ismeretlen kastély, a legendák korában

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Mesélő

avatar

Hozzászólások száma : 1391
Csatlakozás : 2009. Nov. 24.

Rangok
Ház:
Betöltött poszt: Mesélő
Évfolyam:

TémanyitásTárgy: Ismeretlen kastély, a legendák korában   Szomb. Dec. 11 2010, 19:03

Mesehelyszín.
Vissza az elejére Go down
Daphne Alucard
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar


Jelige : Vadóc
Hozzászólások száma : 1683
Csatlakozás : 2009. Nov. 27.
Kor : 23
Üzenet : Mérlegeljük mindig a lehetőségeinket - ha vannak. Ha nincsenek, olykor vakmerőséggel is célt érhetünk.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlen kastély, a legendák korában   Szomb. Dec. 11 2010, 19:09

*Szinte már nem is hallom Aysha szavait, teljesen kikapcsolok és magam se értem, hogy most mit és miért teszek, de ha bajba kerülök, akkor általában Nil elő kerül vagy közben vagy utána. Tehát ha bajom lesz, biztosan láthatom ismét. Olyan számomra, mint egy védelmező angyal, de hogy megint hol volt vagy kerül-e, nem tudom, mindenesetre azt igen, hogy legyen bármi, én most itt vagyok és készen állok bármire, mégha ez csak Charles egyik kis hülye játéka, akkor arra is. Na de a furcsa forgás megtörténik, mintha zsupszkulccsal utaznék és nemsokára földet is érünk Svírával és pillanatok múlva meglátom Ayshat és Jasminet is.*
- Jól vagytok? *kérdem érdeklődve, majd már fel is pattanok, hiszen sikerült seggre csüccsennem az utazás következtében. Amit viszont látok, igazán meglepő, de az események felgyorsulnak, átkok suhannak el mindenfelé és végül egy fiatalabb férfi is megjelenik, aki meglepő kérdésekkel bombáz minket.*
~ Lehet, hogy be kéne vetni a meggyőző erőt. ~ - De, ő küldött minket. *vágom rá szemrebbenés nélkül, bár hogy ki az a mester, arról fogalmam sincs. Inkább csak két társamra tekintek, majd alig láthatóan vállat vonok, láthatóan én bele szeretnék kerülni ebbe a kavalkádba.*
- És nem vagyunk gyerekek. *veszem elő a pálcámat, Svíra pedig máris kitárja szárnyait, jelezve, hogy nem kellene lebecsülni. Na de indulni kell, így hát lassan követjük a másikat, legalábbis mi, a famulusommal oda, ahova ő akar menni.*
- És mit is akarunk a kastélyban? *kérdem kíváncsian, hiszen meglehet, hogy valami érdekes dologra bukkanunk majd odabent. Meg kéne kérdezni, hogy merre is vagyunk, de inkább nem teszem, még a végén lebuknánk a tervben.*

_________________
Famulusa: Svíra
Vissza az elejére Go down
Aysha Darkblood
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2314
Csatlakozás : 2009. Nov. 28.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Kiskunhalas
Üzenet : "Nőnek lenni jó. Jó nőnek lenni meg pláne!"
/Christina Agueila/


Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlen kastély, a legendák korában   Szomb. Dec. 11 2010, 19:11

*Nem biztos, hogy a legjobb ötlet volt ide jönni, de ha már van egy ilyen lehetőség. Max ott hagyjuk a fogunkat, de Daphne-t, aki csak úgy egyedül besétált a famulusával, nem hagyhatjuk egyedül, így ezzel az érvvel remélem meggyőzve Jas-t is besétálunk a kapuba. Egy forgó érzés kerít hatalmába, mintha valami körhintán ücsörögnék és valaki maxra kapcsoltba volna a forgásszámot, ha hamarosan egy halk dobbanás és a talpam, valamint Caius mellettem földet ér. Ekkor kezdek el gondolkodni és jövök rá, hogy bizony szívdobbanást hallottunk az előbb.*
- Hol a ménkűben vagyunk? *nézek a lányokra és azok állatkáira, de úgy tűnik, hogy senki nem tudja. Ahogy alaposabban körbe nézek, egy hatalmas kastélyt pillantok meg, aminek igen csak démoni feelingje van és kezdek cidrizni és rájönni, hogy nem volt a legjobb ötlet ide jönni. Pompás. Caius is ide-oda forgatja a szemét. Mellé sétálok és megpaskolom a hátát, leguggolva a szemébe nézek.*
- Ne aggódj, fedezzük egymást! *suttogom a tigris fülébe, majd megsimítom a fejét és felegyenesedek. Kicsit aggódva nézek körbe, mikor is egy zöld átok suhan el mellettem.*
- TE jó Isten! *kapom le a fejem és guggolok le hirtelen.*
- Protego! *hozok létre kettőnk előtt egy pajzsot, majd a többiekre nézek. A pajzshoz egy újabb átok röppen, de szerencsésen megvéd minket. Hamarosan egy férfi jelenik meg és fut oda hozzánk, közölve velünk, hogy bizony veszélyben vagyunk. Ahogy körbenézek, rengeteg hullát pillantok meg.*
- Mester? Ki maga és hol vagyunk? *nézek a férfi szemébe, pálcámat nem engedve le, hiszen ki tudja, hogy itt ki az ellenség és ki a jó barát. De ha a többiek elindulnak a férfi után, természetesen én is követem őket, igyekezve feltartani a pajzsot.*
Vissza az elejére Go down
Jasmine Miels
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Hozzászólások száma : 6833
Csatlakozás : 2010. Feb. 08.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Napkő-háló / Budapest
Üzenet : Ha valaki belép az életedbe, hagyd. Köszöntsd, bárki is az, élvezd, amit hoz, még ha csak rövid időre is. Ha menni akar, engedd. Értsd meg, hogy a távozása nem tőled függ, egyszerűen eljött az ideje...

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlen kastély, a legendák korában   Szomb. Dec. 11 2010, 19:15

* Beszélgetése elegyedünk Ayshaval egészen addig, míg a fal nem kezd el omladozni s végül egy vízféleség nem jelenik meg, mint egy átjáró. Daph egyből megindul felé, én is szugerálom miközben hallgatom Ayshat ki a másik lány után szól, de aztán végül is elindulok magam is a furcsaság felé. A Sentinel lány hamar belép, mi Ayshaval összenézünk, majd szavaira bólintok és belépek utána. Amint kinyitom a szemem egyből magával ragad egy fura érzés, ami az utóbbi időben igen csak ismerősség vált számomra.*
- Jaj ne...* úgy tűnik ma csak ezt tudom mondani, mivel megint előtört a hányinger érzés és szédülés, így automatica a szám elé kapom a kezem. viszont ez az érzés hamar elmúlik amint földet ér a lábam, így lassan hagyom, hogy kezem lecsússzon ajkamról. Hamar felmérem a terepet miközben pálcámat is a kezembe veszem a biztonság kedvéért, hát sosem láttam még ilyet s ehhez hasonlót.*
- Érdekes egy hely...s úgy látom épp rosszkor érkeztünk.* húzom el az ajkamat, hisz egy csata kellős közepébe pottyantunk ez jól kivehető a rohangáló népből. A kastély vonzza a tekintetemet mit fura fényesség vesz körül az éjszakában s egészen addig azt nézem, míg a hátam mögül meg nem hallom a fiatal férfi hangot.*
- Kettőt és könnyebbet..* felelem kérdésére s a gyerek szónál akaratlanul is kihúzom magam, mivel nemsokára betöltöm a bűvös tizennyolcat. De nem feleselek vissza, csupán megvonom a vállam.*
- Úgy tűnik velünk kell beérnie, ha már a mi véleményünk nem számít.* sóhajtom, mert lesül a férfi szavaiból, hogy várt valakit. Igaz kíváncsi vagyok ki az a mester így már azon vagyok rákérdezek a dologra mikor Aysha megelőz. Elmosolyodom, mivel úgy tűnik egyen s ugyna azon jár az agyunk, majd mikor megkéne indulni akkor pár pillanatig még vesztegelek, majd követem a férfit a lányokkal. Koki fura hangokat hallat magából, így egyre több pszt hagyja el ajkam, miközben nyugtatóan megpróbálom simogatni. Talán a holt testek látványa viseli meg, nem tudom...*

Vissza az elejére Go down
Mesélő

avatar

Hozzászólások száma : 1391
Csatlakozás : 2009. Nov. 24.

Rangok
Ház:
Betöltött poszt: Mesélő
Évfolyam:

TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlen kastély, a legendák korában   Szomb. Dec. 11 2010, 19:29

*Úgy tűnik, hogy éppen csak megérkeztek máris jöhet a kalamajka. A védőpajzsra nincs szükség, az átkok jóval elkerülik a három fiatalt, talán szerencse, talán sors, de az is lehet hogy nem őket célozzák. Nemsokára meg is jelenik egy idegen, aki rövid kérdőre vonás után, maga után hívja őket.*
-Pedig nem tűntök túlságosan felnőtteknek se..*vág vissza a férfi, a kérdésekre csak leinti őket, miközben megindul lefelé az igencsak magas hegynyúlványon.*
-A kérdésekkel ráértek, holtan úgy se sok hasznát veszitek, szedjétek a lábatokat.*nem is szólal meg egészen odáig ameddig a hegyen egy kisebb bemélyedéshez nem ér. Ha a diákok lenéznek, bizony láthatják hogy jó egy kilóméteres emelkedő van alattuk, alul pedig mágusok, és páncélos lovagok próbálnak feljutni a kastélyhoz, eddig sikertelenül. Szinte mindegyiket aki fel meri tenni a lábát azon nyomban fekete tollú nyílvesszők avagy átkok érik. A férfi viszont a bemélyedésnél megáll*
-Hogy hogy mit? Megölni Ezrielt... ez az ő kastélya. Be kell jutni mihamarabb mielőtt késő lenne... ha sikerül befejeznie a szertartást, ebből a helyből pokol lesz..*néz egy pillanatra a legfelső toronyra ami felett még mindig ott van az a fura forgószélszerű képződmény.. vagy átjáró. A férfi itt viszont nem áll meg csupán csak végig simít a sziklán, ami kéken felpulzál, majd kinyílik a diákok előtt. Előttük egy sötét folyosó van, a vezetőjük viszont azonnal belép rajta.*
-Nincs sok időnk. A bányán, és a pincebörtönön keresztül fogunk bejutni. Lehet hogy csak órák, vagy percek vannak vissza. A sötét varázsló agyafúrt... de minket nem ejt át. A csapataink lent harcolnak, egyenlőre őket tartják vissza, viszont arra nem gondolt, hogy egy négyszemélyes különítményt ide küldtek. Ez a mi szerencsénk.*a folyosó lassan egy nyíltabb terem lesz, és 3 idősebb másik barna köpenybe burkólódzott embert látni.*
-Ők itt... a kor egyik legjobb mágusai. Azarius, Darius, és Amarisa*mutat be legvégül egy nőt, a három viszont össze súg, de ezt a férfi félbe szakítja.*
-Most erre nincs időnk... őket küldte a mester, vagy nem , de velünk vannak, és ők is jönnek.. Nos indulhatunk?*intézi utolsó szavait a társasághoz.*
Vissza az elejére Go down
Aysha Darkblood
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2314
Csatlakozás : 2009. Nov. 28.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Kiskunhalas
Üzenet : "Nőnek lenni jó. Jó nőnek lenni meg pláne!"
/Christina Agueila/


Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlen kastély, a legendák korában   Szomb. Dec. 11 2010, 19:37

*A harc valóban elkerül minket, minden esetre a pajzsot fent tarto megészen addig, amig elég közel nem kerülünk a férfihez. Ekkor egyszerűen megszüntetem a varázst, hiszen ha itt tényleg harc lesz, nem akarom feleslegesen pazarolni az energiámat. Nem igazán tudom ,hogy mi van itt, de azt látom, hogy egy nagy harc ahogy hamarosan megtudjuk, a kastély elfoglalása a cél. sóhajtok egyet, majd Caius-szal váltunk egy aggodalmas tekintetet, végül a lányokra nézek.*
- Pompás... *motyogom, és egy sóhaj kíséretében kapkodni kezdem a csülkeimet, sietve a férfi után és a lányok után/mellett/előtt. A kérdéseinkre nem igazán kapunk választ, amit kicsit furcsállok, de végül is inkább egy védett helyen vitassuk meg, hogy mit is akarunk most itt csinálni és mi is lenne a feladatunk, mint hogy egy átok eltalálja a férfit az utolsó infonál. Gyors léptekkel haladunk és hamarosan meg is tudjuk, hogy mi is a cél: megölni Ezriel-t. És elfoglalni a kastélyt. Legalábbis röviden. De sejtem, hogy nem csak erről van szó, vagy legalábbis nem lesz ez olyan könnyű, mint ahogy a férfi mondja. Megüti a fülemet a nagy zajok közepette még egy szó: szertartás.*
- Várjon! Milyen szertartás? *kérdezek rá, majd idegesen pislantok körbe és egy pillantást váltok Jas-zel, ha ő is rám néz. Hamarosan egy átjáró jelenik meg a sziklában és lefelé sietve egy nagyobb, védett terembe jutunk, ahol még három ember található. Hamarosan be is mutatják őket, de én csak nem engedem le a pálcámat és Caius is morrant egyet, jelezve: ő sem bízik bennük. A tigris szorosan mellém áll, a lábamnál érzem meleg testét és ahogy veszi a levegőt. Megsimítom, majd a három varázslóra nézek, végül a férfire, majd a lányokra.*
- Oké. Mit kell tennünk? *kérdezem röviden, hiszen jó lenne tudni, hogyhan is juthatunk vissza az iskolába. Szerdán vizsgázok a fenébe is!!*
Vissza az elejére Go down
Jasmine Miels
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Hozzászólások száma : 6833
Csatlakozás : 2010. Feb. 08.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Napkő-háló / Budapest
Üzenet : Ha valaki belép az életedbe, hagyd. Köszöntsd, bárki is az, élvezd, amit hoz, még ha csak rövid időre is. Ha menni akar, engedd. Értsd meg, hogy a távozása nem tőled függ, egyszerűen eljött az ideje...

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlen kastély, a legendák korában   Szomb. Dec. 11 2010, 19:38

* A férfi nem igazán készséges válaszadó, mivel semmire sem válaszol, így miután sürget minket hogy induljunk el, kis habozás után elindulok utána. Fogalmam sincs miért kell nekem ezzel törőnöm, s azt sem tudom miért kéne segítenem. Csak tudnám ki az a mester...talán képben lennék...gondolkodom magamban miközben kokit is csitítgatom, ki lassacskán be is fejezi a vinnyogást s csak fejét kapkodva les szerte-szét. Egy mélyedésnél megállok, mivel az előttem lévők is így tesznek, majd a lenti mágusokra pillantok, kik beakarnak jutni a kastélyba. Persze hallom mit mond az ember s az említett nevet is felfogom, csupán fogalmam sincs ki az. Fel sem teszem az erre vonatkozó kérdésem...úgysem kapok rá választ. A pulzáló kék fényre odafordulok, majd a sötétfolyosón lépkedek végig a pálcámat szorongatva kezemben. Közben a manus is egyre többet mond, bár sok minden nem világos még előttem, de hát mit tudok tenni, megyek utána ahogy a lányok is. Amikor elérünk a termbe a köppenyes alakokat kezdem fixírozni, nevük nem mond semmit, de ettől függetlenül hiszem az ember szavának. A kérdés elhangzásakor megvonom a vállam.*
- Felőlem...* úgy sincs veszteni valóm, szóval egye fene, menjünk ha mennünk kell.*

Vissza az elejére Go down
Daphne Alucard
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar


Jelige : Vadóc
Hozzászólások száma : 1683
Csatlakozás : 2009. Nov. 27.
Kor : 23
Üzenet : Mérlegeljük mindig a lehetőségeinket - ha vannak. Ha nincsenek, olykor vakmerőséggel is célt érhetünk.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlen kastély, a legendák korában   Szomb. Dec. 11 2010, 19:38

*Nem igazán érdekel, hogy mit gondol rólam vagy akár a többiekről és bár még diák vagyok, mégse vagyok egy kisgyerek, tehát jobb lenne, hogyha nem hasonlítgatna össze egy gyerekkel. Több dolgot megéltem már, mint sok korom beli. Na de követem és mivel a kérdéseinkre nem túl sok választ kapunk, azért egy pár dolog kiderül, de csak akkor, amikor már egy biztonságosabb helyre kerültünk. Csupán csak én is meghúzom magam és ott hallgatom, hogy mit kéne tenni.*
- Szóval meg kellene ölni egy férfit. *értem, megvan a nagy feladat, kész kihívás és ahogy nézem, ők még nem tudják, hogy hogyan is jussanak be, de nekem már vadul zakatol az agyam. Azért belépek még a folyosóra és ekkor látom meg az újabb három idegen mágust.*
- Szerintem ennek így nincs sok értelme. Elkésnek, még mielőtt bejutnának... vagy fene tudja, szerintem ezt a helyet is védik. *le is hajolok a csizmámhoz, melyen mindig ott pihen az ólomtű is, szépen kialakítva a helyén. Elveszem azt, majd az alfát és az omegát is felrajzolom a kézfejeimre, így szinte beleolvadok az éjszakába.*
- A famulusom fekete, engem pedig így nem látnak. Nem hiszem, hogy feltűnnénk neki. Fent találkozunk, megpróbálom feltartani. *bár Ayshanak is repülő famulusa van, de az övé fehér és minden bizonnyal kiszúrnák őt is vagy minket. Tehát ha követni is akar, én más úton megyek, hogy még csak véletlenül se bukjak le miatta. Svírával így hát ismét kimegyünk a résből, majd óvatosan felülök rá és bár most fura magánakcióba kezdek, azért aggódom picit a többiekért.*
- Sok sikert! *pillantok rájuk, majd már el is tűnünk az éjszakába. Nem szólok fent semmit, hanem csak igyekszem úgy irányítani Svírát, hogy ne tűnjünk fel senkinek, kikerüljük az átkokat és bár lehet, hogy így hosszabb lesz az út, de biztonságosabb. A cél pedig nem más, mint az a torony, ahol az a bizonyos Ezriel található. Jó érzés, hogy ide kerültem, már most érzem, ahogy az adrenalin dolgozik bennem. Most már talán odalent se gondolják azt, hogy holmi kislány vagyok.*

_________________
Famulusa: Svíra
Vissza az elejére Go down
Mesélő

avatar

Hozzászólások száma : 1391
Csatlakozás : 2009. Nov. 24.

Rangok
Ház:
Betöltött poszt: Mesélő
Évfolyam:

TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlen kastély, a legendák korában   Szomb. Dec. 11 2010, 19:56

*Úgy tűnik végül megérkeznek a bánya bejáratához, ahonnan tovább akarnának menni. Aysha kérdésére a férfi csak gyorsan felel.*
-A három démon haragja. Olyan formulákat tartalmaz a varázslat aminek hatására, egy mágus még erősebb képességekre tehet szert. Hogy pontosan mit tud csinálni nem tudjuk, de a próféciák azt mondják, hogy elhozhatja a teljes káoszt.. Tehát jobb lenne sietni.*mondja, és be is mutatja a másik három fura varázslót, de Daphne úgy tűnik más irányba megy, a férfi kissé kelletlenül néz rá.*
-Ne viccelj már és ha felérsz mit fogsz csinálni? Tele van ellenséggel az egész várkert, a toronyba nem olyan egyszerű bejutni, még ha ilyen jószágod is van ... inkább tarts....*be szeretné fejezni, de a lány úgy tűnik döntött. Végül csak lemondóan sóhajt fel, és indul meg a társaság megmaradt tagjai felé.*
-Érte már nem tehetünk többet, csak remélhetjük hogy túléli... Gyertek. Innen egyenesen tovább haladunk majd fel az elfeledett lépcsőkön, míg a torony kapuja előtt ki nem kötünk.. Darius te mész elől, én középen Ti pedig*néz a két lányra..*-Szorosan mögöttem.*mondja , és meg is indulnak. A teremből ismét egy sötét folyosóra érnek, tágas, úgy négy ember széles, és sötét... Egészen addig menetelnek, ameddig egy ajtóhoz nem érnek. Az ajtó viszont zárva. Darius csupán csak üt egyet a botjával, aminek hatására megremeg a terem, viszont a kapu nem nyílik.*
-Ez erős mágiával van lezárva, míg mi ketten kinyitjuk ti figyeljetek... és bármi jön át, ne engedjétek átjönni.*mondja komor hangon, s a férfival az ajtónak vetik magukat, kezükkel rátéve mintha olvasztani kezdenék.. Eközben viszont mintha valami fura suttogást hallanának, a hátuk mögött ahonnan jöttek. A csendet az egyik varázsló Azarius töri meg.*
-Nézzük meg mi ez..*mondja csendesen intve a női társának hogy maradjon mögötte, a diákoknak pedig hogy maradjanak csendben. Lassú léptekkel indul meg az elágazás felé, ahonnan jöttek viszont ahogy átlépi a küszöböt, egy csattanást hallani, és mintha egy pillanatig láthattak volna valamit. Egy fura árnyat ami elragadta. A nő csupán csak előveszi a pálcáját majd a két lányra néz.*
-Gyertek.. időt kell nyernünk ameddig kinyitják az ajtót... *mondja mintha nem is törődne a halott társával.

Eközben Daphne úgy tűnik sikeresen felszállt és el is éri a kastély belső körét, ami nem más mint a várudvar. Viszont ahogy átrepülnek a falakon, a torony előtt mintha a famulus bele ütközne valamibe. Valamiféle mágikus védelembe, nem történt semmi, csupán csak nem bír beljebb menni. Lent a várudvarban viszont fények törnek ki. Egy férfi fiatal, varázsbottal a kezében küzd, úgy tűnik egymaga van, körülötte pedig úgy 5-6 fekete ruhás, szintén átkokat szóró alak. Kérdés, hogy a lány mit fog csinálni, megpróbál e segíteni a lent lévőnek, vagy tovább próbálkozik a toronnyal? Végülis közelebb került a célhoz hiszen már bent van a várban. Kérdés mit fog bent csinálni egymaga.*
Vissza az elejére Go down
Daphne Alucard
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar


Jelige : Vadóc
Hozzászólások száma : 1683
Csatlakozás : 2009. Nov. 27.
Kor : 23
Üzenet : Mérlegeljük mindig a lehetőségeinket - ha vannak. Ha nincsenek, olykor vakmerőséggel is célt érhetünk.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlen kastély, a legendák korában   Szomb. Dec. 11 2010, 20:05

*Érdekesnek tűnik ez a varázslat, de nem kellene teljesülnie. Lehet, hogy más korban vagy helyen vagyunk, viszont most elfogott a segíthetnék, így hát már ki is jelentem, hogy én mit fogok tenni. Lehet, hogy vissza akarnak tartani, de nem tud meghatni, így csak egy nyugodt pillantást vetek a férfire.*
- Majd rögtönzök. Általában beválik. *mosolyodom el, majd már fel is szálunk Svírával a magasba és ahogy érzékelem, eléggé nyugodtan tudunk haladni, senki se vesz észre minket, de persze figyelünk és nem is repül oly gyorsan a drágám, hiszen a hangos szárnycsapások is gyanút keltenének. Inkább csak nyugodtan ereszkednek fel, majd le azok a fekete szépségek, egészen addig, amíg a várba nem érünk. De valamiféle pajzs védi, hogy tovább jussunk, így Svíra kissé megszédülve repül hátra.*
- Jól vagy? *kérdem aggódva, végigsimítva vastag nyakán, de ő csak bólint és még egyszer megpróbálja, most már mancsával, de az nem enged. Ekkor viszont odalent meglátok egy embert, aki jó pár fekete ruhással küzd. Valószínűleg a csuklyások a rosszak, én pedig döntök.*
- Gyerünk. Az egyiket hipnotizáld el, hogy álljon a mi oldalunkra és küzdjön a barátai ellen. *és már repülünk is lejjebb, én pedig még mindig láthatatlanul huppanok le a földre. A pálca már a kezemben, Svíra pedig az egyik legerősebbnek tűnővel próbálkozik, remélem, hogy sikeresen. Nekem a kezem a magasba kerül, a másikba pedig az energia.*
- Umbra vincula. *idézem meg árnycsápjaimat, amellyel szépen le akarom lökni őket innen. Még nem fedem fel magam, így tehát nem igazán láthatnak meg, max csak minimálisan, de több az esélyem. Tehát csápjaim szépen dolgoznak, ha kell fújtanak, ha kell, akkor széttépnek valakit és Svíra, miután segített, rá is ugrik az egyikre, hiszen fekete párduc, tud küzdeni önmagában is, mágia nélkül is akár.*

_________________
Famulusa: Svíra
Vissza az elejére Go down
Aysha Darkblood
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2314
Csatlakozás : 2009. Nov. 28.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Kiskunhalas
Üzenet : "Nőnek lenni jó. Jó nőnek lenni meg pláne!"
/Christina Agueila/


Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlen kastély, a legendák korában   Szomb. Dec. 11 2010, 20:07

*Ahogy beérünk a kis barlangba, hamarosan megismerjük leendő segítőtársainkat és a kérdésemre is választ kapok: A teljes Káosz szertartása.*
- Oh. Ez pompás... *motyogom ismét és Jas-re nézek, majd megvonom a vállam, de pálcámat egy pillanatra sem engedem le. Tudom, hogy nagy szükségét fogom itt venni és talán annak is, amit tanultunk az elmúlt év folyamán.*
~De jó lenne, ha ez valami vizsga lenne~*jut eszembe egy apró gondolat, de hamarosan rájövök, hogy talán ez durvább, mint egy vizsga. Itt nem a második osztály, hanem az életem a tét. Erre verejtékezni kezd a homlokom, de igyekszem megőrizni a nyogdtságomat. Daphne magánakcióba kezd.*
-Daphne, megőrültél? Egyedül akarsz felmenni?? *kiáltok a lány után és már épp indulnék utána, mikor Caius megállít, majd látványosan megrezegteti a bunfáját és hamarosan rájövök, hogy mi is a probléma: hogy Caius fehér, ami nem igazán jó rejtőszín a sötétben.*
- Igazad van... *motyogom és csalódottan nézek a barlang kijárata felé, ahol Daphne néhány másodperce repült ki. Hamarosan elindulunk és egy tágas sötét folyosóra érkezünk. Jas mellé sétálok és rá nézek, majd bátorítóan elmosolyodom, de nem sokáig tart a dolog, hiszen én is félek, valószínű annyira, mint ő. Egy nagy ajtóhoz értünk, amit nem lehet kinyitni, de a két varázsló ügyködik rajta. Mi addig az őrködést kapjuk, nemes feladat... Remélem, hogy nem kell semmit sem csinálnunk, de sajnos úgy tűnik, hogy az ajtót nem engedik olyan könnyen és az egyik férfit el is nyel egy láthatatlan árny.*
-Oké. Egy árny. Pompás...*morgom, majd pálcámat a szemem közötti részhez érintem és kimondom az igét:*
-Mortus oculus! *ekkor egy sikoltás hagyja el a számat, hiszen rettentő fájdalmas ez az átlépés, de néhány másodpercig tart. Mikor a fájdalom elmúlik, kinyitom a szemem és igyekszem megtalálni azt, ami megtámadta a férfit.*
Vissza az elejére Go down
Jasmine Miels
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Hozzászólások száma : 6833
Csatlakozás : 2010. Feb. 08.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Napkő-háló / Budapest
Üzenet : Ha valaki belép az életedbe, hagyd. Köszöntsd, bárki is az, élvezd, amit hoz, még ha csak rövid időre is. Ha menni akar, engedd. Értsd meg, hogy a távozása nem tőled függ, egyszerűen eljött az ideje...

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlen kastély, a legendák korában   Szomb. Dec. 11 2010, 20:10

* Én csak csendben bámulok ki a fejemből, úgy tűnik így is megértek mindent, mivel Aysha nem rest érdeklődni, így körvonalazódik bennem azért némi kép. A három köppenyes alakot végigmérem, ha a férfi azt mondja nagy mágusok felőlem legyen, csak azt nem tudom, hogy akkor ránk miért van szükség? Már éppen tenném fel a kérdést, mikor Daph más vizekre evez és egyszemélyes hadjáratot indít famulusával. Na jó, így már kettő, de lényegtelen. Szemeim elkerekdnek mikor elkezdi rajzolni a jeleke,t majd közelebb lépek felé, de mire elérném eltűnik.*
- Daph ne! Együtt kéne maradnunk...* motyogom bele a semmibe, de tudom, hogy talán még hallja szavaim. Vetek egy pillantást Ayshara és közelebb lépek hozzá, legalább mi ne szakadjunk el egymástól. Így amikor az utasítások ki lesznek adva a lány mellett indulok el.*
- Rendben.* motyogom miközben elindulunk, a teremből egy sötét folyosóra érünk, így egy Lumost elrebegek hogy lássak is valamit, így azért felfedezem hogy igen széles. Egy ajtónál megállunk, az zárva van s az első próbálkozásra sem nyílik. Újabb utasítások, s suttogó hangok, mire nekem és diáktársamnak nem kell semmit tennünk. Pár lépés után viszont valami fura árny elragadja a mágust, így pálcámat tartó kezemet felemelem magam elé és görcsösen markolgatni kezdem.*
- Ennyi? Vesszen azt kész?* meredek a nőre, ki úgy tűnik meg se próbálja megmenti társát, ki valószínűleg már halott, na de ha mégsem? Ehhez nem vagyok hozzászokva, mi segítünk egymáson ha bajban vagyunk. Na de nem rohanok a veszembe, még nem, így követem a mágust szorosan Aysha mellett. Érzem hogy lassan megnyugszom, iménti kis dühöm szép lassan elpárolog.*
- Kösz Koki...* felelem a nélkül hogy ránéznék, mert tudom hogy az ő kis tudása van a háttérben s talán még Aysha is kapott belőle egy kis adagot. Nyugodtnak kell lennünk. Közben már csak arra eszmélek fel, hogy Aysha kiböki az igét, mivel megláthatja az árnyat, mert gondolom az a célja.*
- Ne menj utána...Aysha légyszi ne!


Vissza az elejére Go down
Mesélő

avatar

Hozzászólások száma : 1391
Csatlakozás : 2009. Nov. 24.

Rangok
Ház:
Betöltött poszt: Mesélő
Évfolyam:

TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlen kastély, a legendák korában   Szomb. Dec. 11 2010, 20:28

*Daphne:
A társaságtól elszakadva, úgy tűnik ténylegesen magánakcióba kezdett a lány, bátor cselekedet, csak kérdés nem e botor? Elvégre sokan vannak az ellenség csapatában, és fent egyedül magára számíthat, legalábbis olybá tűnik. Nemsokára viszont érezheti, hogy valami fura védelem látja el a kastélyt, és lent egy fiatal korba lévő a barna ruha alatt megcsillanó, fehér ruhás férfit is észre vehet. A lány úgy tűnik segít neki, az ellenfeleit elég hamar éri a támadás, és a hipnózisra se számítanak. Az egyik mágus rögtön a társai ellen fordul, illetve a csápok is szépen működésbe lépnek. Valamelyik megfullad, valamelyik le esik a mélybe. Persze közbe a fura idegen is tevékenykedik, botjával koppintva egyet a földön erős indák nőnek ki a falakból, végezve a maradékkal, mégpedig úgy hogy megfojtják őket. Némelyekre teljesen rátekerednek, és eltörik a csontjaikat. Nemsokára elég hamar leszámolnak így az ellenféllel, de a férfi keze kinyúl a lány vállához, és maga felé húzza, majd a falnak, persze finoman, jelezve hogy figyeljen rá.*
-Nem tudom ki vagy, de okos kis boszorka... Azt javaslom az álcádat továbbra is tartsd fent. Bár Ezriel lehet felfedez, de az emberei nem .Bár azt hittem hogy a tanítványaim érnek ide előbb.. Mi a neved?*kérdezi nyugodt barátságos, de mégis kissé sietős hangon, s hogy honnan látja a lányt? Ez titok. Nemsokára lecsúsztatva kezét a kezéhez jelzi hogy kövesse.*
-Gyere be kell jutni a kastélyba... azt hiszem a segítségemre lehetsz, a bejutásba.. amúgy hívj csak Emrys.*mondja miközben lassan megközelíti a kastély tornyának bejáratát, és a lányra néz. Két mágus áll őrt az ajtónál.*
-El tudod őket intézni? Megtenném én is de Ezriel felfedezné az erőmet, és akkor lőhetjük a meglepetés erejét.*kéri meg a lányt, úgy tűnik látja benne, hogy segítségére lehet.

Jasmine, Aysha:

Jasmine kérdésére a nő csak szúrósan néz vissza a lányra, majd megrázza a fejét, és az ajtó fele néz.*
-Nem érünk most rá... ha nem jutunk be rosszabb is lesz. Ő tudja hogy halála hősi volt, és majd később meg is gyászoljuk... de most nincs rá idő.*mondja, és úgy tűnik előre is megy hogy megnézze mi történt. Aysha bizony lát valamit amikor a varázslatot megcsinálja, ahogy kilé a küszöbön, megláthatja a férfi eltorzult hulláját is, fölötte pedig valami fura, alaktalan lényt görnyedni, viszont amikro észre veszi hogy felfedték hangos szisszenéssel irányúl két furcsa pont a lányra, valószínűleg a szemei, de sok ideje már ninc hiszen felé lódul. Ekkor lép elé a nő. Ez viszont nem túl sokat segít a lény egy lökéssel a falnak vágja, és tovább indul Aysha felé, aki szintén érezhet egy lökést. Aki nem használta az ő álltal használt varázslatot valami fura jellegzetes részecske bizsergés láthat csak a levegőben. Ekkor viszont a folyosó végén bedördül a kapu.*
-Gyertek , futás...*kiálltják de úgy tűnik az nem olyan egyszerű. Vajon Aysha kitalál valamit, hogy minél előbb eljusson az ajtóhoz, vagy Jas segít neki? Nem tudni, de annyi biztos hogy az idő fogy.*
Vissza az elejére Go down
Aysha Darkblood
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2314
Csatlakozás : 2009. Nov. 28.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Kiskunhalas
Üzenet : "Nőnek lenni jó. Jó nőnek lenni meg pláne!"
/Christina Agueila/


Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlen kastély, a legendák korában   Szomb. Dec. 11 2010, 20:36

*A varázslatom sikerült és ahogy nagy fájdalmak közepette átlépek az árnyak világába, meglátom a férfi hulláját, ami teljesen szét van roncsolódva, mintha valaki összepréselte volna az összes csontját. Nem sok időm marad a fujjogást és a dühre, hiszen hamarosan meg is látom az alaktalan árnylényt, aki igen terebélyes és kb. 2 méter magas. Eltágul a szemem és úgy meredek a lényre. Hamarosan a lényen két kicsit, piros csillogós valami felém fordul és rá is jövök: a szeme. Pompás, észrevett. Gyorsan pörögni kezd az agyam, hogy mit is csináljak, de a lény felém lendül és támadni készül. Ekkor a nő elém ugrik, de mintha egy rongybábú lenne, úgy a falhoz csapja.*
- Jas! *kiáltok a lány után, majd hamarosan én is érzem a lökést és a falhoz kenődöm. A fejemet igen csak beütöm, és érzem is, hogy egy gyenge sugárban ugyan, de vér kezd csöpögni a nyakamra. Tudom, hogy a fejsebek gyorsna véreznek, így annyira nem is foglakozom vele, majd ha lesz egy kis időm, akkor meggyógyítom. Hangokat hallok, vagyis az ajtó kinyílt, de a lény nem igazán enged. Egy árnypajzsot hozok létre, aminek nem más a varázsigéej, mint a Scutum. Gyorsan egy hatalmas kört rajzolok magam elé, és az ajtó felé menet visszahozom magam a való világba a Vivus oculu igével és befutok az ajtón, majd gyorsan be is csukom, remélve, hogy a lény nem követett minket. Jas-re nézek, majd a nőre, végül a két férfira és kíváncsian nézek körbe, hova is kerültünk.*
Vissza az elejére Go down
Jasmine Miels
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Hozzászólások száma : 6833
Csatlakozás : 2010. Feb. 08.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Napkő-háló / Budapest
Üzenet : Ha valaki belép az életedbe, hagyd. Köszöntsd, bárki is az, élvezd, amit hoz, még ha csak rövid időre is. Ha menni akar, engedd. Értsd meg, hogy a távozása nem tőled függ, egyszerűen eljött az ideje...

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlen kastély, a legendák korában   Szomb. Dec. 11 2010, 20:40

* Amikor elragadja a mágus valószínűleg egy árny, társa fülét sem mozdítja irányába, így dühösen fordulok felé. Persze hirtelen indulatom fabatkát sme ér, mert lássuk be igaza van, bizonyára nem tehetünk érte már semmit.*
- Hősi halál...az volt. Úristen...* forgatom meg szemem, mire Aysha is akcióba lenül és az árnylátást alkalmazza, mivel valószínűleg azt az árnyat akarja meglátni s talán kinyírni, melyik elragadta a férfit. Az idő fogy én meg csak állok ott tehetelenül, de nyugodtan - hála Kokinak - de érzem hogy valami történik körülöttem. A nő repül, ahogy Aysha is, én meg kínomban már rajzolom is a kört és bököm meg a közepét.*
- Fatum orbium!* mondom el az igét és a folyosó közepe felé lódul a gömböm ha sikerült a varázslat. közben a kapu is kinyílik és az ordítást is meghallom, így el is indulok s cska pár lépés után jut eszembe Aysha.*
- A francba!* fordulok vissza a lányér,t ki talán rendesen be is ütötte magát az lökődés következtebén.*
- Gyere!* segítek neki ahogy tudok s ha minden jól megy akkor együtt iparkodunk a kapu felé, miközben egy védőpajzsot vonok magunk köré.*

// Bocsi a lassúságért és a gyenge hszért, be is állítottak hozzánk, meg telóm is volt. sorry //

Vissza az elejére Go down
Daphne Alucard
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar


Jelige : Vadóc
Hozzászólások száma : 1683
Csatlakozás : 2009. Nov. 27.
Kor : 23
Üzenet : Mérlegeljük mindig a lehetőségeinket - ha vannak. Ha nincsenek, olykor vakmerőséggel is célt érhetünk.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlen kastély, a legendák korában   Szomb. Dec. 11 2010, 20:41

*Bár a védőfalon nem tudok átjutni, de nem számít ez most, hiszen talán van más út is és már így is közelebb kerültem ahhoz a bizonyos Ezriel-hez, mint a többiek, akik valahol a föld alatt kóborolhatnak, bár fogalmam sincs, hogy milyen sikerrel. Na de hamarosan megérkezek a fiatal férfihez és Svírával hamar a segítségére leszünk, egészen addig, amíg meg nem hal az összes, de ekkor érzem meg a másik érintését, így meglepetten dőlök neki a hideg várfalnak és nézek kissé ijedten a szemeibe. Megfordul a fejemben, hogy talán rossz embernek segítettem és Svíra is hirtelen fújtatni kezd, miközben körmeit is kiengedi, készen állva a támadásra, hogyha veszélyes lenne ez az idegen. *
- Ők is jönnek, a föld alatt. Én úgy gondoltam, hogy így gyorsabb... szóval, te vagy a mesterük, akiről azt hitték, hogy minket küldött... *állapítom meg magamba és Svíra is kissé megnyugszik, hogy látja, hogy engem nem zavar.*
- Daphne vagyok. *mutatkozom be végül, majd amikor megfogja a kezem és húzni kezd, kissé meglepődök ezen a közvetlenségen, de nem húzódom el, hanem csak követem halkan, ahogy csak tőlem telik és Svíra is természetesen jön mögöttünk, bár most már nem tud hipnotizálni többször. *
- De te hogy jutottál be? Senki mást nem láttam ilyen közel... *kérdezem kíváncsian, majd ekkor látom meg az ajtónál a két őrt. Úgy kéne támadnom, hogy ne tűnjön fel nekik, tehát valami gyors átokkal vagy valami.*
- Öhm, igen, azt hiszem menni fog. *mondom, majd halkan sóhajtok egyet és gyorsan mérlegelek, hogy mivel is támadjak. Végül az egyik őr felé lendítem a pálcám, majd már ki is mondom a megfelelő varázsigét.*
- Ex Orbalis. *remélem, hogy a meglepetés erejével nyerni fogok és nem erősebb nálam, így hogyha sikerül, akkor hirtelen szívrohamot okozok neki, majd már pálcám a másik felé irányul. Ez után gyorsan dugom be a pálcám a pulcsim ujjába, majd két kezem az ég felé emelem és már kántálom is háromszor.*
- Armorum, armorum, armorum. *és nem másra gondolok, mint egy szép nagy, éles tőrre, amely hamarosan kezembe is kerül, én pedig ahogy tudok, célzok, egyenesen a szívébe és ha minden igaz, el is találom, majd meghal. De a biztonság kedvéért már varázsolok is pálcámmal, de két destrukckiós már veszélyes lenne.*
- Fatum orbium. *jöhet az árnygömb, a szív környékére ismét és így talán elég jó lesz mindez arra, hogy meghaljon.*
- Mehetünk. *pillantok hátra a fiatal férfira, aki igazán helyes, de vajon ki lehet ő és miért érzem azt, hogy erősebb, mint az a négy mágus, akit a barlangban láttam?*

_________________
Famulusa: Svíra
Vissza az elejére Go down
Mesélő

avatar

Hozzászólások száma : 1391
Csatlakozás : 2009. Nov. 24.

Rangok
Ház:
Betöltött poszt: Mesélő
Évfolyam:

TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlen kastély, a legendák korában   Szomb. Dec. 11 2010, 20:57

*Jas, Aysha:
Az árnypajzs láthatólag vissza fogja a lényt, de nem ez csak időleges, ekkor érkezik Jasmine árnygömbje, amire hangos sikítást hallat, de úgy tűnik csak még vadabb lesz, s mivel Aysha van a legközelebb rajta akarja beteljesíteni a bosszúját. Viszont úgy tűnik sikerült időlegesen egér utat nyerniük.Az ajtó becsukása viszont lehetetlen, mivel a két mágus az előbb törte be hogy bejussanak. A fura lény viszont követni kezdi őket, viszont ekkor valami belecsapódik a hátába. A nő ugyanis felkelt, és úgy tűnik, hogy ismét harcra kész.*
-Tűnjetek el innen ezt majd feltartom...*mondja, bár a szája vérzik, valószínűleg belső vérzései is vannak. A két mágus csak karon ragadja a lányokat, és elhúzzák őket a helyszínről, viszont ők még annyit láthatnak szemük sarkából, hogy a fura árnyszerű lény mintha neki rohanna, majd átkarolva bele olvadna a nő testébe. Hatalmas ordítás hangzik el, természetesen a nő szájából, és az alagút mögöttük össze omlik.*
-Jó varázsló volt, a mester büszke lehet rá.*hajtja le az egyik, a vezetőjük a csukját, mígnem még egy ajtó áll előttük, ezt viszont már ki tudják nyitni, és az ajtó, egy óriási csigalépcsőhöz vezet.*
-Bent vagyunk ez Ezriel tornya... de ennyien nem jutunk fel... több ember kell.*mondja, de éppen hogy befejezte szavait, fentről komor sötétruhás mágusok érkeznek pálcájukat rájuk irányítva, és bizony átkozni is kezdenek.

Daphne:

*A lány szavaira csak lassan bólint, úgy tűnik megértette és egészen nyugodtan kezeli a dolgokat a fura férfi.*
-Rendben.. akkor nemsokára ők is itt lesznek, addigra be kell jutnunk.*megtörténik a bemutatkozás is , és még egy kis kérdés is felmerül, amire a férfi csak elmosolyodik.*
-Megvan a magamhoz való erőm.. na meg fiatal varázslók ezek, nem láttak még mindent. Sajnos viszont a mi csapatainkban is kevés a nagyhatalmú varázsló, vagy varázsló tanonc*válaszolja tömören, majd elhúzva a helyről a lányt,a segítségét kéri, aki szemmel láthatólag profin oldotta meg a dolgokat. A férfi arcán látszik az elismerés, hiszen az őrök nemsokára holtan fekszenek el. A gömb már nem is kellett*
-Ügyes... kíváncsi lennék kik a tanítóid.. Na de most mennyünk beszélgetni később is ráérünk. Ezriel pedig nemsokára kész. Fel kell jutnunk a torony legmagasabb szobájába, hogy megállítsuk. Remélhetőleg addigra kapunk erősítést.*indul meg a kapu felé, ami után egy kivilágított folyosó is elterül, a férfi tempósan halad, majd intve egyet fura sövényszerű indák takarják el a bejáratot, s alkotnak áthatolhatatlan falat a bejárat helyett. Egy őr érkezik a folyosóról, a férfi viszont int egyet a botjával, és az őrt mintha pofon rúgta volna egy ló szinte métereket repül bele csapódva a falba.*
-Csapda...... elfogják állni a felvezető utat.*mondja de szinte be se sikerült fejeznie amit mond, máris vagy egy tucat mágus érkezik, fura, kétfejű kutyákkal, amin látszik, hogy nem ember teremtette lények. Mintha féldémoni erőkkel rendelkeznének*
Vissza az elejére Go down
Daphne Alucard
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar


Jelige : Vadóc
Hozzászólások száma : 1683
Csatlakozás : 2009. Nov. 27.
Kor : 23
Üzenet : Mérlegeljük mindig a lehetőségeinket - ha vannak. Ha nincsenek, olykor vakmerőséggel is célt érhetünk.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlen kastély, a legendák korában   Szomb. Dec. 11 2010, 21:04

- Azt érzem, hogy erős vagy... *bár akkor miért kellett neki az én segítségem az előbb? Na mindegy is, inkább csak úgy döntök, hogy segítek neki, úgyse tudok túl sok mindent tenni. Így kerülünk két őr közelébe, akiket hamar meg is ölök, majd amikor hallom az elismerő szavakat, csak mosolyogva a szemeibe tekintek.*
- Köszi... és, nem erről a helyről valók. *mondom el röviden, majd befutunk egy kivilágított folyosóra, mely talán veszélyes lehet, de remélem, hogy nem lesz gond. Viszont pillanatok múlva hallom meg azt, hogy ez egy csapda lesz, így szívem hevesen kezd el zakatolni, főleg amikor meglátom ezt a tucat mágust, na meg a kis kedvenceiket. *
- Ez így nem lesz jó... *lépek kissé közelebb a másikhoz, majd Svíra is lassan kőrözni kezd körülöttünk. Támadni kéne, igen, minden bizonnyal az lenne a legkézenfekvőbb dolog, így hát pálcámat máris lendítem, muszáj lesz harcolni, csak nem tudom, hogy mi lenne az, amivel egyszerre akár mindet elintézhetnénk.*
- Sectumsempra... Stupor... Fatum orbium... *kezdek támadni mindegyikre, majd végül előveszem ismét a remekül bevált fegyveremet, tehát az árnycsápokat és jó sokat teremtek belőlük, hogy talán így több esélyem lesz. Ismét az a cél, hogy megfulladjanak vagy szétválasszam a fejüket a testüktől, de közben azért figyelek a másikra is, na meg a famulusomra, aki már rá is veti magát az egyik dögre és mivel tud repülni, így körmeit a hátába mélyeszti, majd magasra emeli és így ejti rá az egyik mágusra, tehát így próbálva támadni, sebesíteni őket, hiszen ha egy ilyen kutya ráesik valamire vagy valakire, legyen az akárki, valószínűleg támadni fog.*

_________________
Famulusa: Svíra
Vissza az elejére Go down
Aysha Darkblood
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2314
Csatlakozás : 2009. Nov. 28.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Kiskunhalas
Üzenet : "Nőnek lenni jó. Jó nőnek lenni meg pláne!"
/Christina Agueila/


Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlen kastély, a legendák korában   Szomb. Dec. 11 2010, 21:06

*Úgy tűnik, hogy nem volt jó ötlet felhívni magunkra az árnylény figyelmét, de sajnos máshogy nem tudunk megszabadulni tőle. Egy pajzs éegy árnygömb segítségével eltereljük a figyelmét, mikor az ajtó kinyjlik, de úgy tűnik, hogy ez nem elég. A szerencse szegődött mellénk talán, vagy csak a nő elég erős, minden esetre hamarosan felkel és kiáltva közli, hogy feltartja a lényt, mi csak menjünk. Bólintunk egyet, és én még megpróbálkoznék egy árnygömbbel, de a két férfi elkezd minket húzni, és hamarosan már felfogom, hogy itt már nem segíthetünk. Azt még pont látom, hogy a nőbe elkezd beleolvadni az árny, de a végét, hogy hogyan is néz ki a nő és merrefelé is indul, már nm látom. Az ajtót nem tudjuk bezárni és egy másik ajtóhoz érkezünk, ami szerencsére nyitva van. Gyorsan beis futunk rajta, és habár gyanítom, hogy nem sokat jelent, de gyorsan egy Colloportus-t suttog az ajtóra, ami hangosan kattanva bereteszelődik. A csigalépcsőre pillantok és az egyik férfi kijelenti, hogy bizony ez az a torony, amit keresünk.*
- POmpás, akkor menjünk! *indulok meg előre, de úgy tűnik, hogy ez sem megy olyan könnyen. Miért is menne? Néhány sötét, fekete csuklyás alak jelenik meg és egyből átkozni kezdenek.*
- Protego! Obstructo! Reducto! *hadarok el gyors tűzben három igét, majd megfogva Jas kezét felhúzom a lépcsőn.*
- Gyerünk! Menjünk fel! *húzom magam után a lányt, és hogyha nem állja el semmi az utunkat, akkor bizony gyorsan felrohanunk a toronyba.*


A hozzászólást Aysha Darkblood összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Dec. 11 2010, 21:42-kor.
Vissza az elejére Go down
Jasmine Miels
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Hozzászólások száma : 6833
Csatlakozás : 2010. Feb. 08.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Napkő-háló / Budapest
Üzenet : Ha valaki belép az életedbe, hagyd. Köszöntsd, bárki is az, élvezd, amit hoz, még ha csak rövid időre is. Ha menni akar, engedd. Értsd meg, hogy a távozása nem tőled függ, egyszerűen eljött az ideje...

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlen kastély, a legendák korában   Szomb. Dec. 11 2010, 21:13

* Vaktában eresztem szabadjára árnygömbömet, mivel nem látom a férfit elragadó árnyat, ki aztán a nőt és Ayshat is rendesen ellökte. Látom s hallom amint diáktársam nyekken egyet, de közben a kaput is betörik így első reakciómnem más mint a nekiiramodás, de aztán észbekapva fordulok vissza az infaltusos lányért. Nem látom, hogy komolyabban megsérült volna, de ez nem zárja ki azt, hogy nincs e belső vérzése. Persze miután átérünk a kapun érzékelem a karomon, mellyel átöleltem a lányt, hogy nedves, így odatekintve látom hogy véres.*
- Kérdezem a testét s fejét kutatva s miután meglelem, kezemet ráhelyezem a sebre és a magnetizűció segítségével meggyógyítom ha engedi.*
- Neked kell egyben lenned. Én msot nem vagyok olyan erős.* felelem komoly hangon, levagyok gyengülve ezzel tisztában vagyok, így mint a hétvéd max, úgy tudom csak követni Ayshat. Amint karonragadnak az emberek még a szemem sarkából látom hogy a nő megfeszül és visít, de aztán már a lábam elé nézek. Áthaladunk egy ajtón mi egy csigalépcsőhöz vezet, de ahogy felpillantok látom, hogy tucatnyi mágus tart felénk.*
- Most már mindegy...* motyogom s a lehető legkönnyebben létrehozható varázslatokon töröm a fejem. Amint szemben találom magam a kisebb sereggel pálcámat lendítem feléjük.*
- Reducto!* hangoztatom el az igét, de nem hagyom abba, hisz ezzel max hátrébb vágom őket ha sikeres. Pálcát taartó kezem felemelem, hisz árnycsápokat kívánom előhívni, így elvégezve a szükséges pálcamozdulatot és energia áthelyzést mondom el az igét.*
- Umbra vincula!* ha létretudom hozni meginditom egy kiszemelt mágus felé, és a nyakára tekerve kitöröm a nyakát. Nem tüntetem el, tovább csinálom, töröm, fojtom a nyakat egészen addig, míg van hozzá erőm.

Ha szabad az út, akkor Ayshaval együtt mindenképpen felrohanok a toronyba, hogy a másik kettővel mi lesz, az nem érdekel xd.*

Vissza az elejére Go down
Mesélő

avatar

Hozzászólások száma : 1391
Csatlakozás : 2009. Nov. 24.

Rangok
Ház:
Betöltött poszt: Mesélő
Évfolyam:

TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlen kastély, a legendák korában   Szomb. Dec. 11 2010, 21:23

*Daphne:

*A lány egészen jól küzd úgy tűnik, hogy az őrök fogyatkoznak azért, ájulnak, vágások keletkeznek rajtuk, esetleg árnycsápok végeznek velük, vagy a kutyáik amiket Svíra éppen bombáknak használ. Persze a férfi se tétlen, kezei között, egy fura gömböt növel, majd széttárva a karjait, a lány hangrobbanáshoz hasonló jeleket tapaszta, és a maradék őr is a falnak csapódik.*
-Már nincs messze... csak pár lépés.*mondja, miközben láthatólag meg is indul a lépcső felé.*

Aysha, Jasmine:

A pince termet sikeresen maguk mögött hagyva, úgy tűnik, hogy a lépcső szabaddá válik, viszont itt is ellenségekbe botlanak, de úgy tűnik a két lány állja a sarat, a legtöbb mágus elesik előttük, vagy ájultan vagy holtan, végül Darius emeli fel a botját aminek hatására vakító láng csap fel, elégetve a még érkező erősítést. Nemsokára végeszakad a lépcsősornak és új helyszínre érkeznek, éppen Daphne és a másik ember mögött.*

Együtt:

*Úgy tűnik végül mégis csak találkozott a "nagy" csapat, az Ayshaval és Jasmine-el tartó két férfi arcán látszik hogy megkönnyebbült.*
-Mester.. nem is tudtuk hogy itt vagy... és ahogy látom, nem is egyedül..hol találtál rá a lányra?*kérdezi az egyik, de a Daphnevel lévő férfi csak megrázza a fejét.*
-Ne most... amúgy is ő talált énrám, de ahogy látom ti is kaptatok rendesen segítséget. Most viszont menjünk, nincs sok időnk..*mondja s most már együttesen teszik meg az utolsó úgy 60 lépcsőfokot, aminek a végén egy ajtó várja őket. Emrys nem is vár sokat kézlegyintéssel töri be előttük, ami egy kerek kupolás terembe vezeti őket. A teteje le van szaggatva és középen egy sötét férfi áll. Mellette 6-7 főbő álló gárdája, látszatra erősebbek mint akikkel eddig össze futottak.*
-Hát szóval bejutottatok, sajnálattal közlöm hogy elkéstetek, még pár pillanat és nem fogjátok tudni bezárni a kapukat.*mosolyodik el, s most vehetik észre hogy kezében egy üveggöböt tart amiből fura lélekszerű foszlányok szállnak felfelé az égbe. Emrys nem vár sokat rögtön elő húzza a botját, amiből mintha elektromosság szűrődne ki és a férfi felé irányítja, viszont az ellenség is felkészült s saját átkát indítja vissza felé, úgy tűnik a két erő össze ütközik és hadakozni kezd egymással ezzel lefoglalva egymást. viszont a testőrség se marad tétlen, azonnal a diákok fele, és a másik két megmaradt mágus fele támad, kicsi a tér nehéz fedezéket találni, de túl kell hogy éljék. Érezhetően az ég mégjobban megnyílik, valami át akar lépni rajta. Meg kell akadályozni.*
Vissza az elejére Go down
Daphne Alucard
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar


Jelige : Vadóc
Hozzászólások száma : 1683
Csatlakozás : 2009. Nov. 27.
Kor : 23
Üzenet : Mérlegeljük mindig a lehetőségeinket - ha vannak. Ha nincsenek, olykor vakmerőséggel is célt érhetünk.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlen kastély, a legendák korában   Szomb. Dec. 11 2010, 21:31

*Elég szépen haladunk a harccal és a férfi végül végez a maradék őrökkel, én pedig kissé fáradtan nézek rá, hiszen rengeteg energiát használtam már és a mágiát se lehet örökké használni, lefárasztja az embert rendesen. Na de ahogy követem a férfit, hamarosan meglepetten látom meg két társamat, akik láthatóan azért rendbe vannak.*
- Látom itt vagytok ti is, siessünk. *mosolygok rájuk, majd tovább haladunk, egészen addig, amíg meg nem érkezünk az utolsó terembe, már magába a toronyba, ahol rögtön harc kezdődik és ahogy látom, még nincs nyugtunk. Csupán csak letérdelek, féltérdre természetesen és kezem a padlóra teszem, hogy ujjaimat körberajzolhassam jobbról balra.*
- Mors Mordem. *vetem be a kínzó burkot, így a fekete csík megindul az engem támadó férfi felé, majd ha minden igaz, akkor a burkom beteríti és addig kínozza, amíg el nem ájul. Na de a koncentráció miatt nem tudok most mással foglalkozni, tehát a többieknek kell tenniük valamit.*

_________________
Famulusa: Svíra
Vissza az elejére Go down
Aysha Darkblood
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2314
Csatlakozás : 2009. Nov. 28.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Kiskunhalas
Üzenet : "Nőnek lenni jó. Jó nőnek lenni meg pláne!"
/Christina Agueila/


Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlen kastély, a legendák korában   Szomb. Dec. 11 2010, 21:32

*Az ajtó betörése után Jas gyorsan meggyógyítja a sebemet és észre veszem, hogy nem is szédülök most már annyira. Hálásan nézek jas-re, majd egy pillanatra magamhoz ölelem.*
- Nem lesz semmi baj *suttogom a fülébe, amit sajnos meghazudtolnak a sötét csuklyások. Néhány gyors átok és hamarosan szabaddá válik a csiga lépcső. Jas-t húzni kezdem magam után, és a lány habár kicsit később, mint én, de kapcsol és utánam iramodik. Mr csak egy nagy fényességet és meleget érzékelünk, majd hátranézve látom a két mágust és hallom meg ismerős lépteiket. bjztatóan megszorítom Jas kezét, amit szorongatok a saját kezemben. Valahogy érzem, hogy hamarosan vége lesz ennek a kis kalandnak és habár most érkezünk el a legrosszabb részhez, mégis érzem, hogy este a saját ágyamban fogok lefeküdni. Talán Caius érzelembefolyása? Meglehet, de most nem érdekel. A tigris és a kis majom is ott fut mellettünk, előttünk, majd a lépcsősor hirtelen véget ér és majdnem beleszaladunk Daph és egy ismeretlen férfibe. Hihetetlenül örülök a lánynak és nem is értem, hogy miért, de odamegyek hozzá és őt is megölelem, habár ez is csa kegy pillanat.*
- Örülök, hogy élsz *nézek a lány szemébe, majd a férfit kezdem el mustrálni, akiről hamarosan kiderül, hogy ő az a bizonyos Mester. Nincs sok időnk, így hamarosan egy ajtó mögött meg is leljük a keresett alakot, néhány csatlósával karöltve. Egy üveggömböt szorongat, amit gyorsan körbenézve a szobába, gyorsan kiszúrok, hiszen abból valamiféle árnyak kúsznak felfelé az ég felé.*
- Reducot! *legyintek a gömb felé, igyekezve jól célozva. Habár gyanítom, nem lesz olyan egyszerű elvenni a férfitől az üveggömböt. A "Mester" munkába áll és szembeszáll a gonosz férfivel, míg a testőrgárdája minket néznek ki maguknak. Csodás. Caius jegesedni kezd, majd hamarosan éles jégszilánkokat repít a férfiak felé, felszállva és körözve felettük. Egy mosollyal pislantok a tigris felé, majd én is támadásba lendülök:*
- Sectumsempra! Reducto! Obstructo!*mondom a könnyű igéket, és célzok, remélve, hogy eltalálom a férfit. Caius időközben az üveggömbre is igyekszik egy jégszilánkot dobni.*
Vissza az elejére Go down
Jasmine Miels
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Hozzászólások száma : 6833
Csatlakozás : 2010. Feb. 08.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Napkő-háló / Budapest
Üzenet : Ha valaki belép az életedbe, hagyd. Köszöntsd, bárki is az, élvezd, amit hoz, még ha csak rövid időre is. Ha menni akar, engedd. Értsd meg, hogy a távozása nem tőled függ, egyszerűen eljött az ideje...

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlen kastély, a legendák korában   Szomb. Dec. 11 2010, 21:35

* Az érkező fekete köppenyes alakokat sikeresen visszaverjük és végül is mind a négyen feljutunk a toronyba. Sok a lépcsőfok és én fáradok igen csak, így mire felérünk verítékben úszik a homlokom és a levegőt is kapkodom. Nem az én állapotomnak való ez. Egy pillanatra meg is állok és szuszogok párat ha nem löknek fel, majd csatlakozom a többiekhez, hol már Daphnet és egy fiatalabb férfit is felfedezek.*
- Túlélted...! Szuper!* örülök, hogy nem veszett oda egy társam se, így immáron együtt folytatjuk utunkat. Amikor meglátom az előttünk álló lépcsősort felnyögök, hisz ezt már komolyan nem bírom. A korlátba kapaszkodva vonszolom fel magam egészen addig, míg fel nem érünk egy kerek kupolás terembe, minek teteje le van szakadva. Viszont a kis csapat sem kerüli el a figyelmem - nehéz lenne - s erősen szuszogva meredek rájuk és a gömbre, ahogy egyre jobban markolom pálcámat. Koki a lábam mögött kapaszkodik a lábamba, úgy tűnik számomra még nem szokott hozzá az ilyesfajta izgalmakhoz, de ha mellettem akar maradni jobb ha hozzászokik. Na de az ég még jobban megnyílik fejünk felett, így sebesen zakatoló gondolatokat vetek el, fogalmam sincs mihez lenne még erőm s mihez nem s mit is kéne használnom.*

Vissza az elejére Go down
Mesélő

avatar

Hozzászólások száma : 1391
Csatlakozás : 2009. Nov. 24.

Rangok
Ház:
Betöltött poszt: Mesélő
Évfolyam:

TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlen kastély, a legendák korában   Szomb. Dec. 11 2010, 21:47

*Úgy tűnik hogy bejövetelkor nagyobb csetepatéba keverednek, és érezhetően nemsokára készen van a szeánsz is. Cselekedniük kel. Emrys azonnal a férfi ellen támad, tanítványai pedig a gárda ellen intéznek rohamot. Úgy tűnik a segítségnek amit a diákoktól kapnak örülhetnek, mert még így is nehezen lehet elintézni ezt a bagázst. Na de idő közben Daphne úgy tűnik, hogy maga Ezriel ellen fordul, méghozzá kínozni akarja, a varázslat bevállni is látszik, a férfi felordít, viszont úgy tűnik koncentrációja elég erős hozzá, hogy a derekánál tovább ne engedje fel a fura folyadékot. Ekkor viszont fura dolog történik, Aysha a gömböt veszi célba ami bár kissé furán sül el de kiesik a kezéből, és szét is törik. A férfi szeme egy pillanat alatt kitágul, a meglepettségtől, hiszen Daphnere és a másik férfira figyelt, így meg is felejtkezik a koncentrálásról, a folyadék pedig szinte teljesen betelíti. Erre még rájön Emrys-től kapott elektromosság, és ennek összhatásától szinte össze rogy, erős fájdalom lehet, viszont a férfi nem hagyja annyiban a dolgot, szerencséjük is volt, így nem árt hamar végezni, csupán csak dobbant egyet a botjával, aminek kristálya zölden felvillan, majd egy átok csapódik a férfi testébe aki holtan esik össze.. A gömb egy pár pillanatig még párolog a földön, vagyis a darabjai, majd szinte pillanatok alatt robban darabokra, s az ég is elvörösödve össze zárul. Emrys lassan sóhajtva fordul a társaság megmaradt tagjai felé.*
-Azt hiszem ezzel vége... és bár nem tudom, vagy talán csak sejtem , hogy kerülhettetek ide, de mégis áldásos érkezés volt..... és azt hiszem segíthetek abba hogy haza jussatok.*mondja barátságos hangon, majd itt Daphne fele fordul.*
-A fiatal hölgy azt mondta nem ide valósiak vagytok... viszont az öreg Merlin többet olvasott ki e szavakból... melyik időből jöttetek ide?*kérdezi, miközben arca furán elmosolyodik sokkalta tapasztaltabb arcvonások láthatóak rajta, mint a látszólag idősebb tanítványokon, s mintha valami gond is nyomasztaná.. legalábbis a győzelemtől még nem látszik hogy örülne.*
Vissza az elejére Go down
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Ismeretlen kastély, a legendák korában   

Vissza az elejére Go down
 
Ismeretlen kastély, a legendák korában
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
 Similar topics
-
» Legendák nyomában 2. rész: Gyógyír a halhatatlanságra
» A Vérfarkasok és Őrzők legendája
» Obszidián Kastély
» Legendás Fegyverek
» Gepárdok kódexe

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Mysterio Feketemágus képző :: Külföld :: Mese helyszínek-
Ugrás: