Mysterio Feketemágus képző

Fórum alapú szerepjáték
 
HomePortalCalendarGy.I.K.KeresésRegisztrációBelépés
Keresés
 
 

Display results as :
 
Rechercher Advanced Search
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Keywords
Vezetőség
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Ki van itt?
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (22 fő) Pént. Jún. 29 2012, 19:26-kor volt itt.
December 2018
Hétf.KeddSzer.Csüt.Pént.Szomb.Vas.
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31      
CalendarCalendar
Statistics
Összesen 789 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Perselus Piton

Jelenleg összesen 167303 hozzászólás olvasható. in 1080 subjects
Másik oldalunk
Top posting users this week

Share | 
 

 Nagyterem, étkező

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 15 ... 28  Next
SzerzőÜzenet
Hecate Lunadea
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Jelige : Holdistennő
Hozzászólások száma : 1308
Csatlakozás : 2010. Nov. 24.
Üzenet :
A saját történetemet keresem, és mélyen a felszín alá ásva, megtalálom a lelkemet.


Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   Szer. Feb. 02 2011, 17:31

*Lehet, hogy nem kellene a közelébe mennem, hiszen még mindig félek tőle, de úgy érzem, hogy ideje lenne megbeszélnünk ezt a dolgot, legalábbis részemről és akkor nem lehet azt mondani, hogy én nem próbálkoztam. Így ülök hát le mellé, bár a cseppnyi feszültség még mindig bennem van, amit ő jelent a számomra, hiszen ki tudja, hogy mikor akar ismét helyben hagyni, de arra most nagyon nem vágyok, nem hiányzik egy újabb sérülés és megalázás a boldogságomhoz.*
- Köszi. *motyogom a viszont kívánásra, de láthatóan két falat után hozzá se nyúlok az ételhez, így fordulok hozzá, majd kérek bocsánatot, igen én, pedig neki kéne inkább, bár én is hibás voltam. Ahogy viszont hallom a visszakérdezést, csak a rántottám felé fordulok, amit elkezdek piszkálni a villámmal és végül ismét a fiúra nézek.*
- Nem szeretek senkivel se rosszba lenni és én is tehettem arról, ami történt. *mondom el őszintén a szavaimat, majd ahogy hallom, nem haragszik és talán megenni se fog desszertnek. Ahhoz túl rágós lennék, bár ki tudja, hogy a famulusának ízlenék-e.* Ahogy viszont rám tekint, majd tesz is egy pici megjegyzést, csak bólintok.*
- Igen, megvagyok... szerencsére megtaláltak, bár így utólag nem tudom, hogy mennyire örüljek neki. *az a kis vitánk Sairussal még mindig nagyon bánt, szinte felemészt, nem tudok mit tenni, de nem merem megkeresni, még nem, nem állok készen arra, hogy ismét beszéljünk és ismét elutasítson. Inkább átkozna el ezerszer, minthogy ennyire megaláz minden egyes találkozásunk alkalmával, hogy én próbálkozom, ő pedig mindig visszautasít. Ezt már képtelen vagyok elviselni, egyszerűen nem megy, de nem szabad most rá gondolnom, így inkább ismét Mordredre tekintek.*
- Gondolom te is tudod, hogy Sairus és Mordana nincsenek igazán jóba... nem gondolod, hogy ahhoz képest túl sűrűn futnak össze véletlenül? *bukik ki belőlem a kérdés, mert igen, féltékeny vagyok és ez talán látszik is rajtam, hiszen az a lány tényleg csodálatos, bár nem ismerem, de mégis mindenki tud róla pár dolgot, tanársegéd volt... egyértelmű. *
Vissza az elejére Go down
Mordred Wasimir
TS Inflatus
TS Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 1139
Csatlakozás : 2009. Dec. 17.
Üzenet : "A éjszaka sötétsége lassan elhatalmasodott rajta és mint sötét árnyak, körülfonta testét. Rémítően gyönyörű lett tőle, mint egy bukott angyal."

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Tiltott mágia tanársegéd
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   Szer. Feb. 02 2011, 17:45

*A fiú viszont nem szokott jókedvből bántalmazni másokat, na meg megalázni sem így. Talán a lánynak most ezért sem kell tartania a fiútól, hiszen eddig nem mondott neki semmi rosszat, ami miatt talán okot adott volna rá , hogy esetlegesen Mordred, megint rosszat kövessen el. Egy darabig csak esznek, majd a lány bocsánatot kér, és ezután egy kérdést is kap, amire Mordred hallgatva a választ biccent.*
-Remek... mostanában én is így vagyok vele. Akkor azt hiszem köthetünk némi békét..*mondja nyugodt, komor hangján, kissé elgondokozva a hallottakon. Na igen kevesen kértek tőle bocsánatot, talán ez most jó pont a lánynál. Na de ezután mesélni kezd, a fiú arcán pedig enyhe érdeklődés nyomait fedezheti fel.*
-Hm.. azt hittem, annak szoktak örülni, hogy ha segítenek az emberen, nem is hittem volna, hogy valaki más jár ilyenkor arra... De amúgy se véreztél volna el... Kirugatni még nem akarom magam*mondja egy falatot bevéve, ez lehet valamilyen nyugtatás akart lenni, de elég morbidra sikerült.*
-És ha szabad tudni , miért nem tudod , hogy örülj e neki?*kérdezi hátra dőlve, egy pohár ásványvízzel a kezében, majd a következő megállapításra kissé össze ráncolja a homlokát.*
-Tudom... Sairus nem viselkedett tisztelettel, ezért Mordana se volt így iránta, végül Sairus majdnem megerőszakolta volna, ha nem érek oda időben... bár úgy hallom azóta valamivel nyugodtabb a helyzet... de hogy érted hogy túl sokszor? Szerintem olyan túl sok nem lehet , arról tudnék én is, bár egy ideje nem találkoztunk.*mondja, kissé furcsállva a szavakat, bár lehet csak Hecatenek tűnik túl soknak, ezt Mordred nem tudhatja, de Mordanaval nem futott már össze egy jó ideje.*
-Úgy beszélsz mintha féltékeny lennél rá...*mondja egy hűvös mosollyal, miközben azért ő maga is elgondolkozik.*
-De az biztos, hogy nincsenek annyira jóba, Mordana nem bocsáltaná meg amit tett vele, az a fattyú...*mondja végül , kissé a távolba meredve*
Vissza az elejére Go down
Hecate Lunadea
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Jelige : Holdistennő
Hozzászólások száma : 1308
Csatlakozás : 2010. Nov. 24.
Üzenet :
A saját történetemet keresem, és mélyen a felszín alá ásva, megtalálom a lelkemet.


Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   Szer. Feb. 02 2011, 17:55

*A békekötés elgondolkodtató, de természetesen örülnék neki, hogyha nem kellene attól tartanom, hogy mikor fog rám támadni ismét vagy egyszerűen csak megfenyegetni, így biccentek felé.*
- Örülnék neki. *mosolyodom el egy picit, majd ez után mondom el, hogy rám találtak. A szavai nem valami kedvesek, bár nem is vártam mást, csupán csak magam elé meredek, ezek szerint túléltem volna azt a bizonyos megleckéztetést, bár nem volt valami kellemes.*
- Kívéve ha valaki olyan talál rám, aki megöl vagy talán még rosszabbat is tesz. Az ösvényen sokan megfordulnak... *most már tudhatja, hogy mitől féltem igazán, nem attól, hogy bántott, hanem attól, hogy ott hagyott úgy, hogy megmozdulni se tudtam. Ha nem egy vadállat talált volna rám, akkor akár valamelyik részeg mystrali, aki eljátszadozhatott volna velem és akkor én ma már nem lennék itt, valószínűleg teljesen összetört volna a dolog. Mindenesetre a kérdését hallva kissé elszomorodok, még jobban, mint eddig, hiszen nem szívesen beszélek róla és nem is tudom, hogy válaszoljak-e.*
- Sairus nem akar engem és ezt ismét a tudtomra adta aznap este. *eléggé fáj, talán Mordred is át tudja érezni valamennyire a szavaimat és most már azt is tudhatja, hogy ki talált meg aznap este. Na de szóba is hozom a fiút és Mordred kedvesét és amikor hallom, csak picit elmosolyodom.*
- Nem erőszakolta volna meg, ő nem olyan srác, csupán csak bosszút akart állni és ilyen undorító módon tette, mert szerintem se volt helyén való. *pillantok a fiú felé, majd ez után vállat vonok arra, hogy Mordred szerint nem találkoznak túl sokat. Ha már többször látja Sairus az albinót, mint engem, az nekem nagyon is soknak számít.*
- Mert az is vagyok. *vágom rá egyszerűen, hiszen így érzem, hogy lehetek az.*
- Egyébként pedig szerintem a te drága Mordanad már rég megbocsátotta, ugyanis segített Sairusnak, elvileg megölhette volna, de nem tette. Sajnos többet nem tudok, de nem akarom, hogy közel kerüljenek egymáshoz... Mordana jobb nálam, esélyem se lenne. *hajtom le végül a fejem, láthatóan tényleg zavar a dolog és mivel most Mordred van itt, nem tudom mással ezt megbeszélni, ő pedig ismeri mindkét félt. Mi mindenre nem képes egy féltékeny nő mi? Hát... lehet, hogy nekem se kellene ilyesmiket mondanom, de most már mindegy, egyszerűen kijött belőlem, hiszen hónapok óta csak a visszautasítást hallom.*
Vissza az elejére Go down
Mordred Wasimir
TS Inflatus
TS Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 1139
Csatlakozás : 2009. Dec. 17.
Üzenet : "A éjszaka sötétsége lassan elhatalmasodott rajta és mint sötét árnyak, körülfonta testét. Rémítően gyönyörű lett tőle, mint egy bukott angyal."

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Tiltott mágia tanársegéd
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   Szer. Feb. 02 2011, 18:19

*Arra, hogy a lány örülne, csak biccent, valahogy most neki se hiányzik a sok balhé, egyrészt maga miatt, másrészt, lehet még páran beszólnak neki, és valakit tényleg átküld a túlvilágra, még ha nem is gondolja komolyan, mostanában feszült mint az órarugó.*
-Lehet... de nem hinném, hogy most akkora veszély állt volna fent. De szerintem nem lényeges ezen gondolkozni, mert itt vagy nemde?*néz a lányra, hangja most nem fenyegetőző egyszerűen csak komolyságot sugall. A következőkre , viszont már sokad ízben lepődik meg, és néz a lány arcára.*
-Csak azt nem értem, hogy a magadfajtának, miért egy sötét mindenre elszánt gazemberhez kell ennyire ragaszkodnia, nincs elég jó férfi felhozatal a suliba vagy mi? Különben is úgy hittem, hogy a barátja vagy.. de ezek szerint nem.*néz a lányra, még mindig merő komolysággal, ezután viszont már, kissé őt érintő téma is jön, hiszen Mordana is meg lesz említve.*
-Akkor ez az első dolog, amiben egyet értünk, mert szerintem se... többet is kapott volna amikor rátaláltam.... azt meg nem tudhatod, hogy nem tette e volna meg, nem te láttad őket hanem én...*mondja, de itt szemébe, valamilyen különös harag gyúl. Legszívesebben már akkor megölte volna, de ha kiderül, hogy most is próblákozik valamivel,nem ússza meg olyan könnyen mint a múltkor.*
-Bár nem tudom , hogy miért, de nincs rá okod....... nincsenek jóba, és nem is lesznek.Te is inkább kereshetnél mást, minthogy ezen bajlódsz...*vajon ezt csak azért mondja, hogy magát is megnyugtassa? Lehet. A famulus közben csak lassan felkel , és nyugodt léptekkel leheveredik ülve a fiú lába mellé, ő pedig csak végig simít a fején, majd ismét Hecatere néz.*
-Hogy mi? hogy érted hogy segített?*na ez neki új, de ahogy a lány folytatja, a fiú csak rázni kezdi a fejét.*
-Nem fognak..... az képtelenség, hogy közelebb kerüljenek, annyira tuti nincsenek jóba*~legalábbis remélem, mert ha igen, Sairus távozik a másvilágra....~*húzza egy pillanatra el az arcát, miközben izmai meg is remegnek.*
-Nézőpont kérdése, kinek hol lenne esélye... lehet más mást mond, nekem Mordana a mindenem..*csupán csak ennyit mond nyugodt hangon, miközben tekintetét a másikéba fúrja.*
-Csak arra vagyok kíváncsi, hogy ezt miért éppen velem vitatod meg? Mit akarsz hogy álljak közbe?~annyi biztos hogy Mordanaval most már hamar találkoznom kéne... ezt meg kéne kérdezzem~*fut át az agyán, miközben kicsit el is távolodik a gondolataiba.*
Vissza az elejére Go down
Hecate Lunadea
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Jelige : Holdistennő
Hozzászólások száma : 1308
Csatlakozás : 2010. Nov. 24.
Üzenet :
A saját történetemet keresem, és mélyen a felszín alá ásva, megtalálom a lelkemet.


Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   Szer. Feb. 02 2011, 18:32

- De, itt vagyok. *bólintok végül, tényleg nem érdemes már tovább ezen a dolgon beszélgetnünk, így inkább csak Sairus kerül szóba és amikor hallom Mordred szavait, pislogok is párat értetlenül.*
- A magamfajtának? Ezt mégis hogy érted? *bukik ki belőlem a kérdés, majd a továbbiak hallatán kissé el is pirulok.*
- Nem arról van szó, hogy nem lenne más, de én nekem ő kell. És igen, a barátja vagyok, ezért is olyan rossz, hogy én többet szeretnék és néha úgy érzem, hogy ő is, de amikor közel kerülünk egymáshoz, hamar ér véget a csodás pillanat és nekem ez egyre jobban fáj. Bár gondolom te ezt nem értheted, te már régóta Mordanaval vagy, neked összejött. *sóhajtok fel és végül most már Mordanat is felhozom, így hallgatom tovább a fiú szavait és amikor hallom, hogy ő látta őket, csak a szemeit kezdem el vizsgálni és az a harag, amit látok benne, biztosan nagyon fájhatott neki, én már azt se bírtam, amikor egy másik lány fogta Sairus kezét, pedig ő nem is a párom.*
- Sajnálom, biztosan rémes lehetett. *próbálok együttérzést mutatni, de amikor azt hallom, hogy kereshetnék mást, már az én arcom is keménységet tükröz.*
- Én próbáltam, de nem annyira egyszerű. Nem ismersz engem, nem tudsz rólam semmit. *fordítom el a fejem, hiszen akkor talán értené, hogy miért is ennyire fontos nekem az a fiú, annyi mindent tud rólam, neki hála változtam meg, ő nyitotta fel a szemem, hogy adhatnám magam másnak, amikor úgy érzem, hogy csak az övé vagyok? Hatalmas dilemma mindez, de egyre többször hallom most már, hogy más után kéne néznem, még Sairus is mindig ezzel jön.* - De talán igazad lehet, ő is inkább más karjaiba küldene. *könyökölök le az asztalra és hajtom fejemet tenyerembe, miközben még egy picit mesélek és ahogy nézem, kissé sikerült meglepnem Mordredet, ismételten.*
- Remélem, hogy igazad van... *mondom most már tényleg csak reménykedve abba, hogy így van, majd amikor azt hallom, hogy nézőpont kérdése, picit meglepődök, azt hittem, hogy egyértelműen rávágja, hogy igen, Mordana ezerszer jobb nálam, de nem azt tette, ez igazán kedves.*
- Szerencsés lány, hogy valaki így szereti. *mondom ki hangosan is gondolataimat, hiszen így érzem, Mordred tényleg odavan érte, de nem tudom elképzelni, hogy mivel tud többet, mint én, hogy én nem vagyok elég jó. Lehet, hogy meg kellene változnom és nekem is ridegnek lenni? Akkor talán felfigyelne rám Sairus? Nem tudom, de nem igazán szeretnék olyan lenni, mint itt oly sokan, megközelíthetetlenek és félelmetesek.*
- Gondoltam neked is közöd van hozzá és... *az utolsó kérdésen elgondolkodok, igen, Mordred tudna mit tenni ez az egész ellen.* - Nem lenne rossz ötlet. Te biztosan többet tudnál tenni, mint én. Te se akarod elveszíteni a barátnőd, és én se akarom, hogy másra találjon Sairus... tudod, mindketten különcök, ahogy te is, az ilyen emberek pedig akaratlanul is vonzzák egymást, mégha eleinte gyűlölök is. *mondom el a véleményem, miközben próbálok még egy falat ételt a számba tuszkolni, majd le is nyelem, miközben egy kis teát is iszok rá, mintha gombóc lenne a torkomban, nem tudok mit tenni, fáj ez az egész és rettenetesen félek, de most már attól, hogy elveszítem azt, akit mindennél jobban szeretek.*
Vissza az elejére Go down
Mordred Wasimir
TS Inflatus
TS Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 1139
Csatlakozás : 2009. Dec. 17.
Üzenet : "A éjszaka sötétsége lassan elhatalmasodott rajta és mint sötét árnyak, körülfonta testét. Rémítően gyönyörű lett tőle, mint egy bukott angyal."

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Tiltott mágia tanársegéd
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   Szer. Feb. 02 2011, 18:57

*Csak hagyják maguk után az egyik témát, és már következik a másik, a kérdésre csupán csak finoman vállat ránt. Észre veszi a pirulást, de ez nem vállt ki olyan érzéseket a fiúban, mint mikor Mordanan látta ugyan ezt.*
-Reméltem, hogy nem akarod hogy részletezzem... A lényeg, hogy nem tűnsz annak a rideg számító, gonosz nőnek akit el tudnék képzelni, mellé ennyi. Vagy hogy jobban megértsd akkor mondom úgy hogy mások vagytok...*mondja komoly hangon, majd a következőre csak komoran bólint, miközben megissza a maradék italát is. *
-Igen régóta... mi egymásra találtunk... és igen a csalódás nagy ellenség.. de még mindig nem tudom miért ő kell ennyire.*hagyja annyiban a dolgot, a sajnálatra, csupán csak megvillan a szeme, már túl van rajta.*
-Inkább óriási dühvel járt.. de igen rémes is. Gyilkolni tudtam volna.*csupán csak ennyit mond, miközben pillantása még mindig a dühtől csillog, hiszen az a nap tényleg borzasztó volt, még ha be se vallaná önmagának akkor is így lenne. A következőre , csak hátra dőlve bólint.*
-Igazad van , nem ismerlek, de azt hiszem az eddigi kapcsolatunkból kifolyólag nem is olyan furcsa. Amúgy te se engem, ha már itt tartunk..*mondja, komor hangon, bizony kis vissza vágást akkor is mondva a lánynak, miközben kezeivel megtámaszkodik az asztalon, és kicsit meg is lepődik.*
-Nocsak... és én még azt hittem, hogy mindent magának akar...*mondja fejet rázva, mintha nem is hinné el, amit a lány mond, majd lassan bólint.*
-Biztos vagyok benne.... Ismerem Mordanat.*mondja magabiztosan, bár belül őrlődik az elhangzottak miatt. Ez a kis naív csaj nem is mondott olyan hülyeséget... De bíznia kell Mordanaban, eddig is bízott, és soha nem csalatkozott. A lány szavaira csak megrázza a fejét.*
-Nekem szerencsém, hogy rátaláltam..*csupán csak ennyit ad válasznak, hiszen mindig is magát tartotta szerencsésnek, amiért ilyen lánnyal van mint Mordana, tényleg még mindig vakon szerelmes belé, a hosszú idő ellenére is. Az utololsó szavakra, egy pillanatra elgondolkozik, nem válaszol magában. Lehet hogy magában mérlegel? Vagy küzd valamivel? Végül csak az asztalra teszi a kezeit, és komor tekintettel a lányra néz.*
-Lehet... hogy valamit fogok tenni... Mondjuk megkérdezem Mordanat, beszélek vele, de valamit jegyezz meg. Nem miattad teszem, csakis saját magam miatt........*mondja komoran még mindig a másik pillantását figyelve. Na igen, nem szeretne úgy kijönni a beszélgetésbő, mintha ő tenne szívességet a lánynak, bár talán ezzel Hecate is jól jár, és az ő idegessége is elmúlik.*
-Mindazon álltal, ha vonzák is egymást az ellentétek, nem hinném hogy bármi is lenne. Mióta az a kölyök itt van, ők ős ellenségek egymilliomod esélye alig van, hogy bármi lenne köztük... legalábbis merem remélni Sairus érdekébe....*mondja, miközben keze ökölbe szorul.*
Vissza az elejére Go down
Hecate Lunadea
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Jelige : Holdistennő
Hozzászólások száma : 1308
Csatlakozás : 2010. Nov. 24.
Üzenet :
A saját történetemet keresem, és mélyen a felszín alá ásva, megtalálom a lelkemet.


Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   Szer. Feb. 02 2011, 19:06

*Amikor kifejti, hogy mégis mire gondol, csak picit meglepetten hallgatom a szavait és bizony el is gondolkodom rajta.*
~ Vajon igaza van? Sairus ilyen lányra vár? Ezért nem kellek neki?... ~ *a sok ezer kérdés csak úgy cikázik a fejemben és ahogy hallom, nem illünk össze Mordred szerint és meglehet, hogy Sairus is hasonlóan vélekedik, ezért is tol el magától, de barátként mégis szüksége van rám. Nem tudom, egyszerűen már semmit se tudok biztosra. Na de folytatjuk a beszélgetést és hamarosan azt is elmondom Mordrednek, hogy Sairus inkább máshoz küldene és ahogy látom, kissé meg is lepem szavaival.*
- Mint hallhatod, nem. Vagy csak engem nem akar... lehet, hogy igazad van, én túl "jó" vagyok hozzá. *sütöm le szemeim, majd amikor hallom, hogy Mordanaban bízik, csak bólintok, remélem, hogy az a lány se tenne semmi olyat, ami elrontaná az ő kapcsolatát, na meg az én esélyeimet is Sairusnál. Viszont talán Mordred tehetne pár dolog azért, hogy ne kelljen aggodalmaskodnunk és amikor hallom, hogy lehet, hogy tud mit tenni, akkor felcsillannak szemeim.*
- Igen, azt mindjárt gondoltam. Miattam úgy se tesz senki semmit, már megszoktam. *mosolyodom el, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne, pedig ez nincs így, de hát most már nem érdekel, ez van, ez az én sorsom. *
- Kölyök? Annyi idős, mint te... szerintem nem kellene ennyire lebecsülnöd. *rázom meg kissé a fejem, majd megiszom a teám maradékát is, de az ételhez már nem tudok hozzányúlni, elég volt ennyi, ez biztos.*
- Tényleg remélem, hogy most igazad van. Én viszont szerintem most megyek, nem érzem túl jól magam. *állok fel lassan, de figyelve arra, hogy nehogy véletlenül megüssem a famulust a székkel és úgy kerülöm ki az állatot.*
- Akkor sok sikert! És szia Mordred. *mosolyodom el halványan, majd hogyha minden igaz, akkor szépen el is hagyom a nagytermet és hogy merre megyek? Valószínűleg fel a bagolyházba, hogy kissé kiszellőztethessem a fejemet.*
Vissza az elejére Go down
Mordred Wasimir
TS Inflatus
TS Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 1139
Csatlakozás : 2009. Dec. 17.
Üzenet : "A éjszaka sötétsége lassan elhatalmasodott rajta és mint sötét árnyak, körülfonta testét. Rémítően gyönyörű lett tőle, mint egy bukott angyal."

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Tiltott mágia tanársegéd
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   Szer. Feb. 02 2011, 19:18

*Nem lát bele a lány fejébe, így nem tudja mire gondolhat, de az igazat megvallva, ez most annyira nem is fontos. Valószínűleg ha tudná se tudná megnyugtatni, elvégre nincsenek annyira jóban, viszont úgy tűnik még ő is hall ma elég sok meglepetést.*
-Hmm pedig azt hittem már nem tud újat hozni. És hogy te túl jó hozzá?hmm meglehet, majd kiderül.*mondja egy fura félmosollyal, ő nem akar tippelgetni, egyiket se ismeri nagyon, ahogy Hecate is mondta, nem tud róla semmit. S ez így is igaz. Viszont nemsokára azt mondja, hogy talán tud valamit tenni. A lány válaszára viszont enyhe sötét mosollyal dönti oldalra a fejét.*
-Ha ez megnyugtat, vagy segít a helyzeteden, értem se szoktak. Jobb ha előbb megtanulod, hogy ha valamit el akarsz érni, annak az érdekébe jobb magadnak tenni...*mondja halk, komor hangján, végül félre rakja a poharat, és kiegyenesedik a székbe. A lebecsülésre, viszont kicsit felnevet.*
- Ugyan már... jobb vagyok mint ő, és ha ezt kell ezerszer be fogom bizonyítani... Tudod én egy bukott angyal vagyok......*mondja egy sötét mosollyal ismét, s bizony úgy gondolja nem véletlenül kapta azokat a szárnyakat ami a hátán van. Kiérdemelte ez mára biztossá vált benne. Még ha nincs is így. Közben csak lassan feláll, majd a lányra nézve biccent.*
-Túlságosan aggódsz... *csupán csak ennyit mond, bár belül ő is aggódik, de ezt be nem ismerné még az ördögnek sem. Ezután viszont a lány menni készül.*
-HÁt akkor... további szép estét.. és köszi meglesz.*mondja, miközben a párduc is a fiú mellé sétál, s búcsúzásként rámorran a lányra. A páros még pár percet itt van, majd nemsokára ők is elhagyják az éttermet. Tényleg beszélni kell Mordanaval.*
Vissza az elejére Go down
Sandy Bertona
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 315
Csatlakozás : 2010. Mar. 16.
Kor : 24

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   Vas. Feb. 13 2011, 21:04

*Bizony igen halkan lépkedek a második emeleti folyosón, tekintetemmel a földön. Az én kis szerencsétlen és ügyetlen jellememre tekintettem jobban teszem, ha a tekintetem mindig a lábamra figyel, mert különben képes lennék mindig mindenben megbotlani.Nem vagyok görbe típus, sosem voltam, hátam most is egyenes, akár egy nádszál, csak tekintetem jár a padlón, egészen addig, ameddig ismerős lépések nem csapják meg a fülemet- Jake lépései. Miután, mint két szerelmes, üdvözöljük egymást, Jake megjegyzi, hogy csinos vagyok, s hogy fél, hogy valaki lecsap miatta a kezéről, mire én elmosolyodva a véleményemet, s az érzelmeimet fejtem ki neki.*
-Egy icipici félelem megengedett. *Mosolyodom el a fiúval, majd hozzábújván, kimondom neki a bűvös, varázserővel bíró szót- persze csak képletesen. Kimondom neki ,hogy szeretem.*
-Te is hiányoztál, kincsem! *Mondom, majd távolabb kerülünk egymástól az ölelésből, de csak annyira, hogy egymás szemébe nézhessünk. Miután kifejtjük, hogy merre tartunk, el is indulunk célunk felé- hiszen véletlenül, pont oda igyekszünk: az étkezőbe, hiszen mind a ketten éhesek vagyunk. Így az étkezőbe igyekszünk, átkarolva egymás derekát Jakekel. Belépve a nagy, fa ajtón, egy darabig sétálunk egy üres asztalhoz, ahová leülünk.*
-Te mit eszel, kincsem? *Kérdezem meg, hátha gusztust kapok a páromtól.*
Vissza az elejére Go down
Jake F
Diák Inflatus
Diák Inflatus


Hozzászólások száma : 471
Csatlakozás : 2009. Dec. 11.
Kor : 25
Üzenet : "Olvass, de csak komoly könyveket, Érdekeljen a történelem, de ne legyen fontos a megoldás,
Szórakozz, de csak nagyon szépen, és mindig vedd fel a szebbik ruhád, Szeress, legalább úgy ahogy engem, Szeress valaki mást!"

/Republic/


Rangok
Ház:
Betöltött poszt:
Évfolyam:

TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   Vas. Feb. 13 2011, 21:19


*Találkozva a folyosón, elmosolyodva köszöntöm a páromat és bújunk össze, hiszen régen láttuk egymást – vagy legalábbis ma még nem. Hogy kinek mi a régen, természetesen az relatív, de nekem már hiányzott a leányzó, aki most igen csak csinosan van felöltözve. Kezdem észrevenni, hogy a lány egyre nőiesebben öltözködik, ami természetesen tetszik, de egyben aggódom is azon, nehogy más fiúnak is megtetsszen a lány. Bízom Sandyben, teljes mértékig, mégis ki ne élvezné, hogyha a figyelem középpontjába kerülne? Főleg, hogyha a figyelmet a másik nem adja? Minden esete megjegyzem, hogy azért egy kicsit félek. Hamarosan hallhatom azt a bűvös szót is, amit persze én is viszonzom, hiszen nekem is annyira hiányzott a lány, mint amennyire én neki és ugyan annyira szeretem őt, mint ahogy ő engem. Mosolyogva csókolok kezet neki, majd indulunk el az Étkező felé, lágyan átkarolva Sandy derekát. Néhány diák megnéz minket, de ez most nem érdekel, hanem a leányzóra koncentrálok.*
- És mit csináltál délelőtt? *kérdezek rá a dologra, hiszen érdekel, hogy mit is csinált a szerelmem és persze én is el fogom mesélni neki, hogy én mit csináltam – hogyha rákérdez. Néhány perc után meg is érkezünk az Étkezőhöz és Sandy egy üres asztalhoz vezet. Lágyan kihúzom a leányzónak a széket, majd ha kényelmesen helyet foglalt, én is leülök vele szembe és körbenézek az asztalon, hogy mit is kínál.*
- Még nem tudom, de azt hiszem, hogy egy kis rántottát virslivel *jelentem ki mosolyogva, majd meg is szedem magamnak a tányéromat, ami előttem volt.*
- Teát? *kérdezek rá a dologra, és hogyha a lány kér, akkor töltök neki is egy csészével, ha nem akkor csak magamnak. Magam elé húzom a gőzölgő csészét és öntök bele egy is tejet, hiszen angolosan szeretem. Majd a leányzóra pillantok, hogy vajon sikerült-e már választani valamit.*


Vissza az elejére Go down
Sandy Bertona
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 315
Csatlakozás : 2010. Mar. 16.
Kor : 24

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   Vas. Feb. 13 2011, 21:41

*A folyosón találkozom a kedvesemmel, bár nem terveztük előre. De mégis kellemes volt a találkozás, hiszen mégiscsak a szerelmemmel találkozhattam. Régóta nem láttam, legalábbis elég régóta ahhoz, hogy szívemben máris magányosságot érezzek. De szerencsére összefutottunk a kedvesemmel, s társalgunk egy kicsit. Egy szerelmespár mégsem mehet el egymás mellett úgy, mint két idegen! Jake megjegyzi, hogy félt engem, nehogy más is szemet vessen rám. Ez persze jól esik, hiszen érzem belőle- és nem csak ebből, hogy mennyire szeret, s hogy mennyire fontos vagyok neki. Aztán úgy döntünk, lesétálunk az étkezőbe, mert mindkettőnk hasa üres. Átkarolva egymás derekát, sétálunk be a nagy fa ajtón, ami egyenesen az étkezőbe vezet. Sok a kíváncsiskodó tekintet, vannak egy páran a teremben, ami nem csoda, hiszen vacsoraidő van. Jake megkérdezi, mit csináltam a délelőtt folyamán, s erre választ is adok kedvesemnek.*
-A szobámban, illetve a klubhelyiségben voltam. Olvasgattam és természetesen, Rád gondoltam. *Mondom, kissé el is pirulva a végefelé a mondatomnak.*
-És Te hol voltál a nap folyamán, szívem? *Kérdezem meg, lágy hangon, hiszen tényleg kíváncsi vagyok, merre járkált egész nap. Eközben egy üres asztalhoz sétálunk, s Jake udvariasan és illemtudóan kihúzza nekem a széket. Miután mindketten helyet foglaltunk, rákérdezek, Jake vajon mit fog enni. Ő válaszol is, de nekem nincs gusztusom most rántottára, azt ettem ugyanis reggelire. Így a tányéromba más ételt szedek. A fiú megkérdezi, kérek-e teát. Naná, hogy Jake ezt iszik, hiszen vérbeli angol.*
-Igen, kérek szépen, köszönöm. *Köszönöm meg, miközben Jake a bögrémbe tölt.*
-Jó étvágyat, egyetlenem! *Mondom szerelmemnek mosolyogva, majd ha minden igaz, neki is látunk az étel elfogyasztásának, ami előttünk gőzölögve engedi finom illatát a levegőbe.*
Vissza az elejére Go down
Jake F
Diák Inflatus
Diák Inflatus


Hozzászólások száma : 471
Csatlakozás : 2009. Dec. 11.
Kor : 25
Üzenet : "Olvass, de csak komoly könyveket, Érdekeljen a történelem, de ne legyen fontos a megoldás,
Szórakozz, de csak nagyon szépen, és mindig vedd fel a szebbik ruhád, Szeress, legalább úgy ahogy engem, Szeress valaki mást!"

/Republic/


Rangok
Ház:
Betöltött poszt:
Évfolyam:

TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   Vas. Feb. 13 2011, 21:55


*Hamarosan beérkezvén az Étkezőbe, leülünk az egyik asztalhoz. Természetesen miközbe ide jöttünk, beszélgettünk is és a leányzó elmesélte, hogy a szobájában és a klubhelyiségében olvasott. Elmosolyodva csóválom meg a fejem.*
- Érdekes, én pedig délelőttömet a szobámban töltöttem, gyakoroltam a vérmágián tanult varázslatot. A délutánt pedig a Könyvtárban. Utána olvasgattam ennek a mágia ágnak. Na meg persze újabb könyveket kerestem, mert kiolvastam az összeset, ami nálam volt. Nem árt feltölteni a szekrényt *jegyzem meg mosolyogva és a mellettem lévő széken lévő táskámra pillantok, ami roskadozik a könyvektől. Megfelelő ételt veszek magamhoz és mielőtt magamnak töltenék teát, természetesen a hölgyekkel kezdem, így Sandy kap először a gőzölgő nedűből, majd magamnak töltök. A leányzó tányérjára kerülő étel igen csak ínycsiklandozó és vetek is rá egy pillantást, majd persze a saját tányéromon lévő étellel kezdek foglalatoskodni, hiszen mégis csak azért szedtem azt, mert ezt kívántam meg.*
- Jó étvágyat! *viszonzom a jó kívánságot a leányzónak, és ha ő elkezdett enni, akkor én is felveszem a villámat és enni kezdek. Kicsit idegesítő lehet a lánynak, hogy mindenben őt várom, de sajnos az illem ezt diktálja és biztos vagyok benne, hogy Sandy ezt tudja is, így remélem, hogy nem fog idegeskedni ezen. Néhány falatnyi ideig csendben eszünk, majd azért beszédre nyílik a szám:*
- Na és a ti óráitok is izgalmasak? Bár, gondolom ezeket a dolgokat már tudod *kérdezek rá a dologra és a mondat végén titokzatosan el is mosolyodom, majd kérdőn pillantok a lányra, újabb falatot nyomva a számba.*

//Fagy//


Vissza az elejére Go down
Sandy Bertona
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 315
Csatlakozás : 2010. Mar. 16.
Kor : 24

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   Hétf. Feb. 14 2011, 22:56


/// Olvad///


*Jakekel az étkezőbe igyekezvén beszélgetünk, miközben átkaroljuk egymás derekát. De hiszen ez nem csoda, hiszen egy párt alkotunk itt, a MYsterio-ban, bár sokan megnéznek minket. Nem csak a folyosókon, de az étkezőben is. De engem személy szerint nagyon nem érdekel, hiszen kedvesemre, Jakere koncentrálok. A téma az eltöltött napi teendőkre terelődik.*
-Nah az jó. Jut eszembe, nekem is dolgom lesz majd a könyvtárban... *Szinte hangosan gondolkodom, amikor Jake a könyvtárban töltött percekről beszél. A könyvtár. Tele csupa jó, és még annál is jobb könyvekkel. Leülünk egy üres asztalhoz, majd nem sokkal később falatozgatunk is már. Jake viszonozza a jó kívánságomat. Illemtudó fiú módjára nem kezd el a szerelmem addig enni, amíg nem kezdem el én. Igazi úriembert fogtam ki, ritka az ilyen. Nem akarom várakoztatni mindkettőnk éhes gyomrát, így kezembe fogom a kést, és a villát, s nekilátok az ételnek. De mégsem lehetünk síri csendben egymás társaságában, még evés közben is beszélgetni kezdünk. A szerelmem töri meg a csendet egy kérdéssel. Én erre válaszolok két falat között.*
-Hát, igen, azok... Izgalmasak. De ezeket már mind ismerem, szóval egy fokkal könnyebb a dolog. *Mosolyodom el Jakere, aki minden bizonnyal csillogó szemeivel figyeli, mi hangzik el a számból.*
-Milyenek a másodikos tantárgyak? Nehezek? *Kérdezem, kissé aggódó hangon. Való igaz, talán kicsit félek még a másodévesi léttől, de minden esetre nagyon várom már. És persze érdekel az is, kedvesemnek hogy megy.*
Vissza az elejére Go down
Jake F
Diák Inflatus
Diák Inflatus


Hozzászólások száma : 471
Csatlakozás : 2009. Dec. 11.
Kor : 25
Üzenet : "Olvass, de csak komoly könyveket, Érdekeljen a történelem, de ne legyen fontos a megoldás,
Szórakozz, de csak nagyon szépen, és mindig vedd fel a szebbik ruhád, Szeress, legalább úgy ahogy engem, Szeress valaki mást!"

/Republic/


Rangok
Ház:
Betöltött poszt:
Évfolyam:

TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   Hétf. Feb. 14 2011, 23:06


*Leülve az asztalhoz ételt veszünk magunkhoz és illemtudó módjára megvárom, míg Sandy elkezd enni, utána követem én is. Habár persze itt nincs jelentősége, legalábbis nem annyi, mint otthon, mégis ez valahogy bennem maradt és a 17 éves illemtant nem lehet csak úgy egy csapásra kitörölni az ember fejéből. És azt hiszem, hogy nem is akarom kitörölni és Sandy sem várja el tőlem, hogy felejtsem el az egészet, hiszen nem várhatja el ezt tőlem. És tényleg örülök, hogy nem is várja el tőlem. Az evés egy ideig csendben zajlik, mindketten igyekszünk megtölteni üres hasunkat, de hamarosan megtöröm a csendet és az órákról kezdek el érdeklődni, hogy hogyan is megy Sandy-nel, és hogy nem unja-e a dolgot. Néhány falat után meg is kapom a választ és kiderül, hogy a lány tényleg könnyebb helyzetbe van, mint elsős társai, hiszen neki ezek a dolgot már könnyebben mennek, mert már tanulta őket. Ha nem is gyakorolta annyira ezeket az igéket tavaly, most ismét át kell néznie, és biztos, hogy már ezek a gyakorlások megteszik a hatásukat és tudni fog mindent, amit eddig tanultunk. Természetesen a másodikos óráról is érdeklődik, amire kicsit felcsillan a szemem, hiszen szeretek a tananyagról beszélni – mindig is szerettem, mert nagyon élvezem.*
- Igen, nagyon jók, habár nehezebbek természetesen, mint az elsős tananyagok *jelentem ki határozott hangon, hiszen ez tényleg így van.*
- Több koncentráció kell a varázslatokhoz és nagyobb erő. De nyilván már nőtt az erőnk, mióta itt vagyunk, így talán ezzel nincs is gond, ha nem használjuk nagyon túl az energiaforrásunkat *magyarázom a lánynak komolyan, majd ismét néhány falatot tömök be a számba.*
- A vérmágiát nagyon élveztem, a pyromágiára vagyok még kíváncsi *jelentem ki kicsit elgondolkodva és egy lopott pillantást vetek a táskámra, hiszen abban fekszik a tankönyvem és a vérmágiáról szóló könyv, amit most hoztam ki a Könyvtárból.*


Vissza az elejére Go down
Sandy Bertona
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 315
Csatlakozás : 2010. Mar. 16.
Kor : 24

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   Hétf. Feb. 14 2011, 23:17

*Jake illemtudóan várja, amíg elkezdem enni az előttem levő, finom illatot árasztó vacsorámat. Jól esik az étel, hiszen ebédelni sem ebédeltem, reggel is csak egy kevés rántottát tömtem magamba. Mindkettőnknek jól esik az étel, s Jake, a csendet nem sokra rá megtörve kérdez, ami egy kiadós beszélgetésnek ígérkezik. A tantárgyak és a tanulás kerül szóba, amiről mindketten szeretünk beszélni. Való igaz, nekem egy picit könnyebb dolgom van, hiszen ezeket az anyagokat már mind-mind vettem egykoron, már csak fel kell hozni magamból az emlékeket. Visszakérdezésem során, amikor is érdeklődöm a másodikos tantárgyakról, tananyagokról, s azoknak nehézségéről, Jakenek nem okoz gondot válaszolni..*
-Áhh, értelek. *Mondom, amikor egy újabb adag ételt helyezek a számba.*
-Mondjuk reménykedtem benne, hogy fokozatosan fejlődni fogunk. *Mondom, Jake szemébe nézve. Majd tekintetemet a tányéromra helyezem, ahonnan lassan el is fogy az étel.*
-Nem sétálunk a nyugati főtorony felé? Ami az igazat illeti, kezdek álmos lenni... *Fejtem ki őszintén az érzésemet, miután Jake tányérjára pillantok, megállapítván, hogy már neki sincs rajta sok étel. De természetesen megvárom a szerelmemet.*
Vissza az elejére Go down
Jake F
Diák Inflatus
Diák Inflatus


Hozzászólások száma : 471
Csatlakozás : 2009. Dec. 11.
Kor : 25
Üzenet : "Olvass, de csak komoly könyveket, Érdekeljen a történelem, de ne legyen fontos a megoldás,
Szórakozz, de csak nagyon szépen, és mindig vedd fel a szebbik ruhád, Szeress, legalább úgy ahogy engem, Szeress valaki mást!"

/Republic/


Rangok
Ház:
Betöltött poszt:
Évfolyam:

TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   Hétf. Feb. 14 2011, 23:21


*Sandy megjegyzésére, miszerint remélte, hogy fejlődni fogunk, bólintok egyet, hiszen teljesen egyet értek vele és ezt már én is érzem, hiszen ahogy mondtam, a másodikos órát sokkal több varázserőt és koncentrációt igényelnek. Azt hiszem, ezt nem lehet csak úgy hipp-hopp elsajátítani, egyértelmű, hogy erre is gyakorolni kell és ezt ki is fejte, Sandy-nek, aki csak bólint, hogy egyet ért. Elmosolyodva figyelem a lányt, ahogy eszik, majd hamarosan én is befejezem a vacsorát. A leányzó kérdésre, miszerint menjünk fel a Nyugati toronyba, természetesen bólintok.*
- Hogyne, a Kisasszony kívánsága számomra parancs *hajtom meg picit a fejem mosolyogva és mélyen a lány szemébe nézek. Illedelmesen megtörlöm a számat, majd lassan lesöpröm az esetleges morzsákat a nadrágomról és felállok. Gyors mozdulattal a lány mögött termet és kihúzom neki a széket, aki csak mosolyogva áll fel.*
- Mehetünk? *tartom ismét a karomat a leányzónak, majd a másik vállamra felkapom a táskámat és a továbbiakban is a tárgyakról és az elkövetkező órákról beszélgetve indulunk fel a Nyugati toronyba, a klubhelyiségbe.*


Vissza az elejére Go down
Troy Clayton
Diák Exortus
Diák Exortus


Jelige : A nők bálványa xP
Hozzászólások száma : 1883
Csatlakozás : 2009. Dec. 12.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Halott diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   Hétf. Feb. 21 2011, 16:08

* Kicsit későn kelt fel, de ez egyáltalán nem zavarja. Még kicsit bágyadt, de próbált a fürdőszobában színt adni az arcába, így pár arc mosás után, úgy döntött, hogy lemegy ebédelni az étkezőbe, mert úgy is éhes. Gyakorlatilag arra kelt, hogy korog a hasa, ami nagyon rossz, mert úgy érzi, mintha égne, bár ki tudja, úgy is innen jött az egyik közmondás, "ég a hasa az ürességtől". A haját gyorsan megcsinálta, egy kisebb fésülködés után, már száguld is le a lépcsőkön, már amennyire ezt száguldásnak lehet nevezni, hisze nem rég kelt fel. Útközben a haját is oldalra söpri, ahogy eddig szokott neki lenni. Betérve az étkezőbe körbe se nézve elindul a pulthoz, hol egy kis kaját összeszedve, meg is céloz egy asztalt. Leülve rátekint a brassóijára, amitől már most összefojt a nyál a szájában, de még a hasa is adott hangot neki, hogy szeretné ha mielőbb lejuttatná hozzá az ételt. Nem is tétovázott sokat fogta a villát és elkezdett enni. Még mindig nem néz körbe, csak a maga előtt lévő ebédet látja, mert már tényleg kopogott a szeme az éhségtől, talán rosszul is lesz, hogy egyből "befalja" az igen csak zsíros ételt. Ezekkel mit sem foglalkozva már a tányér üresedése felé jár. *
Vissza az elejére Go down
Jasmine Miels
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Hozzászólások száma : 6833
Csatlakozás : 2010. Feb. 08.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Napkő-háló / Budapest
Üzenet : Ha valaki belép az életedbe, hagyd. Köszöntsd, bárki is az, élvezd, amit hoz, még ha csak rövid időre is. Ha menni akar, engedd. Értsd meg, hogy a távozása nem tőled függ, egyszerűen eljött az ideje...

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   Hétf. Feb. 21 2011, 16:17

* elég idegesen érkezik le az étkezőbe, nincs valami jól egészségileg s ráadásul a holnap utáni óra is stresszeli igen csak, de hát ezektől függetlenül enni azt kell. Amint belép egyből kiszúrja barátját, így mielőtt az ételekkel megrakott asztalhoz menne, először felé veszi az irányt.*
- Szia!* köszön rá nem túl vidáman s megáll az asztalánál, még a kajáját is szemügyre veszi. Nem véletlenül jött ide először, mivel jelenleg most azt sem képes eldönteni mihez van étvágya. Látja ám, hogy mit eszik a másik, így ő is a mellett dönt, így egy elnéző szerényke kis mosolyt küld a fiúnak s maga is a tányérjára pakol egy kisebb adag brassóit, majd egy pohár gyümölcslé is mellé kerül, végül helyet foglal Troyal szemben.*
- Miújság? Hogy vagy?* kérdezi a másik arcát tanulmányozva, majd az étkezésnek is nekikezd, miközben remélhetőleg hallgatja Troy-t.*

Vissza az elejére Go down
Troy Clayton
Diák Exortus
Diák Exortus


Jelige : A nők bálványa xP
Hozzászólások száma : 1883
Csatlakozás : 2009. Dec. 12.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Halott diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   Hétf. Feb. 21 2011, 16:28

* Semmit sem kívánt még ennyire, mint azt, hogy végre táplálékhoz jusson. A szemei előtt csak a brassóit látja, ami mindjárt eltűnik és nyugvóra helyezi magát a gyomrában. Egy köszönést is hall mire, ő is lenyelve a falatot köszön. *
- Szia.
* Köszön oda neki, bár fogalma sincs, hogy kinek már épp eszik, amit már szinte abba se tud hagyni. A hangot viszont felismeri, így feltekint Jasmine-re és egy kedves mosolyt küld felé, majd mikor látja, hogy elmegy eszik tovább. Úgy van vele, hogyha nem jön vissza, akkor majd evés után utána megy, de most neki ez az első. Azt veszi észre, ahogy elé ülnek, így felpillant a másikra. Az utolsó falatot is eltünteti, majd a kérdésre megrántja a vállát. *
- Mondhatni jól, amíg Aysha meg nem öl.
* Húzza el a száját, mert legalább eddig bejött az, hogy kerüli a másikat, bár biztos feltűnt a lánynak is, hogy nem keresi. Olyan gyorsan evett, hogy már el is tűnt a tányérjáról az étel, így hátra dőlve a széken figyeli Jas-t, akinek nincs valami jó kedve. Visszadől előre és félve teszi fel a következőket. *
- És te? Nem tűnsz túl boldognak. Történt valami?
* Vonja fel az egyik szemöldökét, miközben felkönyököl az asztalra, állát az összekulcsolt kezére helyezi. Nyelvével közben a hús darabot próbálja kiszedni a fogai közül, de ez csak mellékes, hogy mivel szórakozik, miközben a beszámolót hallgatja, hogyha lesz. Mindig is utálta ezt, hogy nem tud normálisan befejezni valamit, fogpiszkálót meg nem szeretne használni a lány társaságában, így hogy ez ne nagyon tűnjön fel próbál csak Jas arcára nézni. *
Vissza az elejére Go down
Jasmine Miels
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Hozzászólások száma : 6833
Csatlakozás : 2010. Feb. 08.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Napkő-háló / Budapest
Üzenet : Ha valaki belép az életedbe, hagyd. Köszöntsd, bárki is az, élvezd, amit hoz, még ha csak rövid időre is. Ha menni akar, engedd. Értsd meg, hogy a távozása nem tőled függ, egyszerűen eljött az ideje...

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   Hétf. Feb. 21 2011, 16:43

* Ahogy megpillantja Troy-t először oda megy hozzá több okból is, majd miután köszön neki és szemügyre veszi mit is eszik elmegy az ételekkel megrakott asztalokhoz és szed magának brassóit. Ezután telepszik le a fiúval szemben, majd egy szokásos, érdeklődő kérdést intéz felé, hisz pár napja megint nem találkoztak, azt Troy esetében még fél nap alatt is a feje tetejére állhat a világ. Ez így is van, fura válasz érkezik, mire egyből neki szegi kérdését.*
- Rossz fát tettél a tűre megint?* vonja fel szemöldökét.* Mi történt?* gyarapítja tovább a kérdések számát miközben azért falatozik. El sem tudja képzelni mi olyat csinált, mire Aysha bepipult, arra persze nem gondol, hogy lány van a dologban, mivel állandóan hű szerelméről áradozik mi általában látszik is a fiún. A kérdést visszakapja, csupán más formában. Elhúzza picit a száját s gyorsan megrágja majd lenyeli a kis falatot a szájában.*
- Most nem is vagyok az. elkaptam valami nyavalyát és állandóan hőemelkedésem van, mi kiborít s igen csak legyengít. Ráadásul szerdán árnymágiát tartok és még sehol sem vagyok ezzel kapcsolatban. Össze kéne kapnom magam, csak így nehezen megy.* sóhajtja fáradtan s további falatokat szúr villájára, de mielőtt bekapná Troyra pillant.*
- Mit csináltál az elmúlt pár napban?* vagy már kérdezte? Fene se tudja, legalábbis ő nem tudja, kicsit szétszórt az elmúlt napokban, de hát oda se neki.*

Vissza az elejére Go down
Troy Clayton
Diák Exortus
Diák Exortus


Jelige : A nők bálványa xP
Hozzászólások száma : 1883
Csatlakozás : 2009. Dec. 12.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Halott diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   Hétf. Feb. 21 2011, 17:06

* Kérdések után, egy olyan dolog csúszik ki a száján, amire rákérdeznek, így csak elhúzza a száját és egy szó csúszik ki az ajkai közül. Előtte sóhajt is egyet, mert tudja, hogy ő a hibás és nem foghatja semmire és senkire. *
- Mondhatni.
* Kicsit zavarban van, mert ez nem mindennapos dolog. Tudja, hogy rá fognak kérdezni, mert az arckifejezése ezt elárulja. Amint meghallja a kérdést, alig hallhatóan nyel egyet. *
- Ööö... Hát, izé. Inkább nem mondom, mert eszel.
* Na, igen eléggé durva a sztori és inkább csak a szerelmével beszélné meg, már ha még az lesz a találkozás után is. Hogy terelje tovább visszaadja a kérdést, ami nem is csak ez miatt van, hanem azért is mert tényleg érdekli, hogy mi van Jasmine-nal. A válaszára elhúzza a száját, mert nem jó betegnek lenni, ő is utálja. *
- Miért nem mész a gyógyítóhoz? Biztos ad valami szert, hogy jobban legyél. Az óra miatt annyira ne aggódj, szerintem nem veszik le a fejedet, ha betegség miatt elhalasztod.
* Néz rá érdeklődve, hátha jó ötletet ad, bár ki tudja, hogy Jas megfogadja vagy egy ellenérvet mond. Örülne, hogyha semmi baja nem lenne a lánynak, de ezt így nyíltan nem mondja ki, még csak az kéne, hogy bajba keverje magát, vagy összevesszenek, ami így kelés után nem túl jó. Remélhetőleg erre nem kerül sor. Egy újabb kérdést kap, mire megrántja a vállát. *
- Nagyon semmit. Cassy-vel beszélgettem, kerültem Aysha-t, sétálgattam és olvastam. De a napjaim nagy része unatkozással telt.
* Mondja el őszintén, a felsorolást úgy mondja, mintha természetes lenne, bár nem is törődik ezzel, úgy is találkoznia kell a lánnyal, muszáj lesz neki, csak elsőnek összeszedi a gondolatait, hogy hogyan is mondja el neki a történteket. Szerelmére gondolva néz rá Jasmine-re és tesz fel egy olyan kérdést, ami kicsit magánjellegű, de nem azért kérdezi, mert cukkolni akarja, csak egyszerűen érdeklődik és kíváncsi, amit a tekintetéből is ki lehet olvasni. *
- Van már fiú a láthatáron? Vagy ne kérdezzem?
* Dönti kicsit oldalra a fejét az öklén, ami nem túl kényelmes, így csak pár másodpercig hagyja így, majd a normális fejtartást veszi fel. Mikor eljut az agyáig, hogy ez talán meg lehetne szüntetni, elveszi a kezét, leteszi az ölébe és újból hátradől a széken. *

// Fagy //
Vissza az elejére Go down
Hecate Lunadea
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Jelige : Holdistennő
Hozzászólások száma : 1308
Csatlakozás : 2010. Nov. 24.
Üzenet :
A saját történetemet keresem, és mélyen a felszín alá ásva, megtalálom a lelkemet.


Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   Szer. Márc. 02 2011, 15:52

*A választ megkapom, ezek szerint tudják, hogy jó eszem van. Csak tudnám, hogy erre hogy jött rá Mordred, hiszen annyira nekem nem tűnik úgy, hogy kiemelkednék a többiek közül, na de végülis mindez most mindegy. Na de hamarosan a fiú mondd pár dolgot, én pedig kijelentem, hogy már nem érdekel Sairus úgy, ahogy azt ő gondolja, amire furcsa visszavágás következik, én pedig már csak pislogok.*
- Most pedig nem hazudtam, én többé nem fogok nála próbálkozni, elég volt. Ha nem kellek neki, hát nem kellek, mostanra már felfogtam, bármennyire is hihetetlen. Van más, akinek többet számítok. *és ezt tényleg így is gondolom. Tehát ha hisz nekem Mordred, ha nem, igazából hidegen hagy, mert tényleg ez a nagy helyzet. Még egy kis ideig vitatkozunk, de végül arra lyukadunk ki, hogy menjünk el erről a sötét helyről és ahogy hallom, Mordred nem akar feltétlenül elkerülni, így magával is hív, én pedig végül csak beleegyezek és így teszem fel a kérdést, hogy hova is megyünk.*
- Én eszek rendesen, kikérem magamnak. Egyszerűen nem hízok. *húzom ki magam, kezeimet össze is fűzve magam előtt, hiszen ez az igazság, nem vagyok én depis... és nem is akarok azzá válni. Volt idő, amikor alig ettem, de most már összeszedtem magam.*
- De ettől függetlenül előbb ehetnénk valamit. *mosolyodom el végül, hiszen egy kis rántott húst most szívesen megennék vagy valami finom, meleg ételt. *
- Amúgy meg szeretem a házam, tehát nem akarok Inflatusos lenni. *mondom még hozzá, de végül már meg is indulunk a hosszú folyosókon, én pedig csak most kapok észbe, hogy valószínűleg eltévedhettem, ugyanis erre még nem igazán jártam, de itt van Mordred, tehát most már nem lesz gond. Így érkezünk el felfelé, egészen az aula irányába, de közben érdeklődök is, hogy miképp is javíthatnánk ki ezt a kapcsolatot. *
- Ha te se piszkálsz folyton, akkor megegyeztünk. *ajkam huncut mosolyra húzódik, miközben az arcát fürkészem és hamarosan már az aulában is vagyunk, így indulunk tovább a nagyterem felé és ekkor hallom meg a szokásos kérdést, amire bólintok is.*
- Igen, de ezt már letisztáztuk szerintem az első találkozásunk alkalmával. Az vagyok. *pillantok rá, majd benyitok az étkezőbe, mely üres. Hát, ez nem meglepő, ilyen későn nem tolonganak azért itt a diákok. *
- Üljünk a Cruorisosok asztalához. *kapom el az alkarját, de csak addig, amíg szépen arrafelé húzom, majd hogyha odaértünk, körbe is nézek. Felkapok rögtön egy ürest tányért és két rántott húst teszek rá, majd egy kis főtt krumplit és franciasalátát is. Amikor ez megvan, jöhet egy kis narancslé és már le is csüccsenek. Talán ennyi idő alatt Mordred is végzett, így már felé is fordulok.*
- Jó étvágyat! *mosolyodom el kedvesen, majd már neki is látok az evésnek és egy ideig nem is mondok semmit, csupán csak jó pár falat után.*
- Amúgy mi volt a legérdekesebb dolog, ami egy éjszakai őrjárat közben történt veled? Esetleg elkaptál már pár csínytevőt vagy volt valami? *kíváncsiskodom egy cseppet, addig is tudunk miről beszélgetni, na meg ez eléggé izgalmas témának hangzik.*
Vissza az elejére Go down
Mordred Wasimir
TS Inflatus
TS Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 1139
Csatlakozás : 2009. Dec. 17.
Üzenet : "A éjszaka sötétsége lassan elhatalmasodott rajta és mint sötét árnyak, körülfonta testét. Rémítően gyönyörű lett tőle, mint egy bukott angyal."

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Tiltott mágia tanársegéd
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   Szer. Márc. 02 2011, 16:14

*A lány, úgy tűnik hogy komolyan gondolta, bár a szavai eléggé bizonytalannak hangzottak, de hát ha ő azt mondja így van, Mordred nem fog elkezdeni vitatkozni vele.*
-Ez már magabiztosabb válasz.*csupán csak ennyit mond rá, majdnemsokára rátérnek, hogy el kéne menni innen, elvégre a fiú is éhes, na meg még van vissza az őrjáratból, amit le kell rendeznie, na de az evést megejtve, úgy tűnik, hogy a lány kikéri magának a hallottakat.*
-Áhhá... értem, az nem rossz tulajdonság. Akkor megyünk enni*mondja miszerint elismeri, hogy akkor valószínűleg ő gondolta rosszul, de hát az ilyesmi megeshet nála is, nemsokára viszont tovább hallgatja a másikat, és a hallottakra csak egy fura mosoly fut ki az arcára.*
-Nem is nagyon illenél bele, a tükör nem szokott tévedni, a házakkal kapcsolatosan, bár amennyi kivétel már ide is került inkább nem szeretek feltételezésbe bocsátkozni.*mondja kissé még hűvösen bár ez a hűvös hang most kivételesen nem a lány ellen szól, csupán csak vannak néhányan, akik szerinte egyáltalán nem illenek be a házba. Nyugodtan haladnak végig, s nemsokára felérnek az aulába, ahol a lány lereagálja a fiú szavait, ő pedig csak kissé meghökkenve néz vissza.*
-Én és a piszkálás? Cöh... max ha engem piszkálnak.*mondja kissé megrázva a fejét bár ez már nem olyan durva megszólalás volt eddig, csupán csak néha magának se ismeri be, hogy ilyen is tud lenni. A lány ezután viszont emlékezteti a fiút, a hovatartozást illetően amire már csak összevonja a szemöldökét.*
-Tényleg....? Akkor elég sok minden történt már azóta...*mondja kissé bizonytalanul, majd nemsokára a Cruorises asztalhoz lesz invitálva, amire azért kimérten meg is szólal.*
-Héé nem vagyok rongybábú... de rendbe*szólal fel miközben leülnek, ő maga csak egy párizsis szendvicset választ ki magának, amit lassan eszegetni is kezd, a famulusa pedig leheveredve az asztal alá figyeli a két fiatalt. A fiú néha le le ad neki egy egy húsdarabot, de közbe már beszélgetnek is a lánnyal.*
-Köszi, viszont..*mondja, majd nemsokára kapja a következő kérdést, ami picit elgondolkoztató is a számára.*
-Sok minden igazán nem volt, legalábbis őrjárat közben. Az hogy néha helyre kell tenni pár fiatalt, aki szemtelenkedik, rutin munkának számít. Az egyik a várromnál azt hitte, jó buli lesz ha átkozódni kezd, pár pofon rendbe tette a lelki világát, legalábbis nagyon remélem, a legérdekesebb dolgok nem ilyenkor történnek. Már ha egyáltalán be lehet határolni hogy mikor történhet, és hogy mire gondolsz érdekes alatt. Mert lehet az de veszélyes is, nem egyszer volt velünk, hogy majdnem itt hagytuk a fogunkat...*mondja miközben kissé hátrébb tűri a haját, hogy ne legyen kajás, így a nyakán is észre vehető lesz a két, bár nem friss de még ott lévő harapás nyom is.*
-Amúgy meg az egyik éjszakai kaland alkalmával én lettem a halál angyala...*mondja, teljesen természetesen, mintha az időjárásról beszélne, s magába arra gondol, kíváncsi, hogy mennyire naív ez a lány.*
Vissza az elejére Go down
Hecate Lunadea
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Jelige : Holdistennő
Hozzászólások száma : 1308
Csatlakozás : 2010. Nov. 24.
Üzenet :
A saját történetemet keresem, és mélyen a felszín alá ásva, megtalálom a lelkemet.


Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   Szer. Márc. 02 2011, 16:25

*Örülök azért, hogy végre Mordred is felfogta, hogy nem fogok egész életemben Sairusra várni. Már megtettem eddig is, de mindig csak a visszautasítást hallottam, befejeztem, ennyi volt. Így hát már nem is mondok semmit arra a témára, örülök neki, hogy nem lesz tovább ragozva, tehát meg is indulunk enni és így közben hallom is, hogy Mordred szerint nem passzolnék bele abba a házba.*
- Szerintem mindenkiben vannak olyan tulajdonságok, amely alapján másik házba kerülhetne, de mindenesetre tényleg jól érzem magam ott, ahol vagyok. *mosolyodom el végül kissé, majd amikor már az aulában sétálunk, megindulva a nagyterem irányába, hallom is, hogy mik a feltételei annak, hogy jóba legyünk, de nekem is akad ám egy.*
- Te is szoktál engem, beismerhetnéd... túl makacs vagy. *vetem oda neki, na de végül a görög nevem is szóba jön, én pedig csak bólogatok párat a visszakérdezés hallatán és már be is érünk a nagyterembe, ahol gyengéden kapom el Mordred kezét, de nem félreérthetően ám és már húzom is szépen abba az irányba, amerre én akarom.*
- Tudom, hogy nem vagy, viszont mint az előbb mondtam, makacs igen és most én is megmakacsolom magam, hogy oda ülünk. *öltöm ki felé nyelvem, majd már le is csüccsenünk, ahol beszélgetésbe kezdünk, most mintha ez egész könnyedén menne nekünk, milyen furcsa is, de kifejezetten jól esik pont vele beszélgetnem, akitől oly nagyon féltem jó ideig.*
- Ezek szerint te nagyon szeretsz pofozkodni. *húzom el a számat, majd a várrom említésére emlékek kerülnek a szemeim elé és halkan fel is sóhajtok.*
- Én is jártam már ott, de majdnem ott hagytam a fogam... furcsa az a hely, többet nem akarok oda jutni. *nyelek egy aprót, majd már hallgatom is a továbbiakat és csak egy aprót bólintok a végére.*
- Hallottam róla, hogy itt szoktak furcsa dolgok történni, bár én még túl sokat nem tapasztaltam ebből. *mondom elgondolkodva, majd hirtelen akadnak meg szemeim a nyakán, de még mielőtt rá tudnék kérdezni a dologra, már hallom is a továbbiakat, így a szemöldököm is felvonom kissé.*
- Ezt meg hogy érted? Furán tudsz beszélni... *kérdezek rá, miközben kékségeim ismételten a kecses nyakra vándorolnak, miközben nyammogom tovább az ételemet.*
- Azt Mordana csinálta vagy... *nem fejezem be, de ujjammal a nyaka felé mutatok. Vámpírra is gondolok persze, de mégse mondom ki, hiszen itt csak nincsenek ilyen lények, badarság lenne.*
Vissza az elejére Go down
Mordred Wasimir
TS Inflatus
TS Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 1139
Csatlakozás : 2009. Dec. 17.
Üzenet : "A éjszaka sötétsége lassan elhatalmasodott rajta és mint sötét árnyak, körülfonta testét. Rémítően gyönyörű lett tőle, mint egy bukott angyal."

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Tiltott mágia tanársegéd
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   Szer. Márc. 02 2011, 16:50

*A Sairusos téma után elindulnak a nagyterem felé, és nemsokára a házakról is esik pár szó, na meg arról, miként is kerülnek oda.*
-És ezen tulajdonságunk túlnyomó része dönti el hova kerülünk. Legalábbis én így gondolom. Csak nem egy öreg tükör fogja megmondani, hasra csapásból hogy hova menjünk. Tehát ezért mondtam amit mondtam.*mondja komoly hangon, majd a makacsságra egyszerűen megvillan a szeme, miközben alig láthatóan kissé ki is húzza magát.*
-Néha annak is kell lenni, különben soha nem érjük el amit akarunk.* mondja kimérten, majd a lány a saját házának asztala felé kezdi húzni a fiút, és úgy tűnik, hogy már a jelzéstől se ijed meg.*~Ez a csaj fog a sírba vinni...~-De nem kell megmakacsolni magad, ha azt mondod oda szeretnél akkor megyünk oda.*emeli ki a szavakat, próbálva leküzdeni hirtelen felpörgött agyát, ami úgy tűnik sikeres is lesz, így aztán nemsokára már falatozni is kezdenek, s a fiú is mesélni kezd. A válaszra egyszerűen megrántja a vállát.*
-Nem mondtam , hogy szeretek, és bármennyire is úgy néz ki nem vagyok nő verő. Amúgy is olyan fene mód egyenlőség van, azért mert ő lány nehogy azt higgye , hogy ha pofátlan nem bűnhődik úgy meg. Tudod nálam nem kifogás a nem. Bár gondolom ezt már te is észre vehetted.*mondja egy pillanatra komolyan a másikra pillantva, majd egy pár pillanatig szóba jön a várrom is*
-Én csak párszor voltam ott, álltalában sötétedés után , de még nem mentem be. De ezek szerint te már merészkedtél beljebb is, hogy hogy?*kérdezi fejét oldalra döntve, hiszen a lány nem tűnik olyannak, mint aki hülyeségből kockáztatná a saját életét, de mindegy is. *
-Valószínűleg azért mert nem vagy régóta itt. Kimaradtál egy eléggé kemény időszakból. Két magiszter is szórakozott a sulival, az utóbbit Mr Hellraint nem tudom mennyire ismered, az előző egy Sayra nevű nő volt... Meghalt egy diák még év elején, fura dolgok történtek, most talán pihi van.*mondja, bár ezt ő se annyira hiszi, a kérdésre viszont egyszerűen megrántja a vállát.*
-Úgy ahogy mondom*mondja, miközben bekapja az utolsó falatot, és kicsit feljebb is húzza a pólóját, ami alól kikandilálnak a szárnyak. Nem mintha annyira titkos lenne, hiszen a legutolsó kalandon mindenki láthatta. Amikor viszont véletlen észrevehetővé teszi a harapás nyomot, egy pillanatra megremeg az arca.*
-Nem... Ez egy fickó volt fent az Árnyhágón...Gondolom nem kell hozzá kézikönyv hogy kitaláld mik ezek...*mondja, miközben lassan rásimítja a haját a sebre, hogy továbbra is takarja.*
-Szóval vannak itt fura dolgok, más hogy nem tud róla az átlag ember.*mondja, miközben lassan iszik egy korty ásványvizet.*
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Nagyterem, étkező   

Vissza az elejére Go down
 
Nagyterem, étkező
Vissza az elejére 
2 / 28 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 15 ... 28  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Mysterio Feketemágus képző :: A kastély :: Aula-
Ugrás: