Mysterio Feketemágus képző

Fórum alapú szerepjáték
 
HomePortalCalendarGy.I.K.KeresésRegisztrációBelépés
Keresés
 
 

Display results as :
 
Rechercher Advanced Search
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Keywords
Vezetőség
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Ki van itt?
Összesen 0 felhasználó van jelen :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 0 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (22 fő) Pént. Jún. 29 2012, 19:26-kor volt itt.
Szeptember 2018
Hétf.KeddSzer.Csüt.Pént.Szomb.Vas.
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
CalendarCalendar
Statistics
Összesen 789 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Perselus Piton

Jelenleg összesen 167013 hozzászólás olvasható. in 1079 subjects
Másik oldalunk
Top posting users this week

Share | 
 

 Titkok erdeje

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 18 ... 31  Next
SzerzőÜzenet
Mordana Liward
Egyetemista Exortus
Egyetemista Exortus
avatar


Jelige : Ördögi méregkeverő
Hozzászólások száma : 1052
Csatlakozás : 2009. Dec. 11.
Üzenet : Sose tárd fel az érzéseidet senkinek, mert még a legjobb szándékkal is ellened fordíthatják.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   Pént. Márc. 25 2011, 02:22

*Természetes, hogy nem fogok feleslegesen belemenni semmiféle párbajba se, amíg nem érzem szükségét, így hát csak kíváncsian várom, hogy mi is sül majd ki ebből a találkozásból, de amikor "kicsi lány"-nak leszek titulálva, vörös szemeim megcsillannak, igen csak fenyegetővé válva.*
- Nem vagyok kicsi és a lebecsülés pedig egyértelmű. *nézek végig rajta igen csak lenézően, talán úgy, mintha meg akarnám alázni puszta jelenlétemmel és pillantásommal és talán éppen ez a cél, hogy kellemetlenül érezze magát, hiszen nem tudhatom, hogy kiből milyen reakciót is vált majd ki mindez. Viszont túl sokat már nem tudok beszélni, mert hirtelen sebességgel kerül mögém, majd már a nyakamnál érzem a leheletét, ahogy a fülembe súg és furcsa érzés kerít a hatalmába. Nem félelem, egyszerű ismeretlenség, nem tudom hirtelen mire vélni mindezt, még nem állt össze teljesen a kép.*
- Az életemért? *kérdezek vissza, de ekkor ér a vágás, majd a lökés, így kissé meglepődve lépkedek előre, majd kezemet a nyakamra tapasztom, majd végül magam elé tartva veszem észre, hogy bizony kiserkent a vérem, bár nem nagyon, mégis láthatóan, főleg hófehér vérem miatt.*
- Ezt még megkeserülöd... vámpír! *sziszegem az utolsó szót, hiszen nem vagyok hülye és Mordred is figyelmeztetett. Nem lett volna szabad ilyenkor kijönnöm, tudhattam volna és bizonyára ez az a férfi, akiről ő is beszélt. Hirtelen veszem elő a pálcámat, ha tényleg az életemről van szó, akkor nem fogom csak úgy hagyni magam és ajkam máris mosolyra húzódik, miközben az arcát figyelem.*
- Akkor teszek érte, hogy ne okozzak olyan hatalmas csalódást! *egyértelmű, hogy mivel fogok próbálkozni, hiszen a tűztől félnek a vámpírok és egy lángbörtön segíthet abban, hogy negyed órára lefoglaljam, miközben ki se tud majd szabadulni a burokból, melyről valószínűleg azt se fogja tudni, hogy mire jó.*
- Lux vorago! *mondom ki a varázsigét, miközben szinte kettészelem a férfit, majd hamarosan egy villanás következik és már be is kerül a börtönbe.*
- További szép estét! *és már meg is fordulok, így indulva vissza az ösvény irányába, ugyanis az idő kevés és nekem még a csónakot is el kellene érnem. És hogy miért nem támadtam mással? Mert azzal nem biztos, hogy sokáig feltartanám, ez a varázslat viszont órán is bevált azokon a zombi kutyákon, talán most se lesz gond.*
Vissza az elejére Go down
Victor
Vámpír
Vámpír


Hozzászólások száma : 101
Csatlakozás : 2011. Jan. 23.
Üzenet : Képességek:
- őserő
- uralom
- gyorsaság


TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   Pént. Márc. 25 2011, 02:37

-Csak nehogy a végén hasra ess a magabiztosságban.*most már mosolyog, tudja hogy az ilyen magabiztos emberek, álltalában könnyű falatok, mert túlságosan nagyra vannak magukkal. Lesz itt érdekes játék, legalábbis a férfi szerint. Nemsokára viszont mögé kerül , s pár szó után meg is vágja a nyakát, majd előre is löki, s figyeli milyen reakciót vállt ki a lányból. Amikor meghallja a vámpír szót, már széles lesz arcán az a mosoly.*
-Nocsak-Nocsak tehát már hallottál rólunk. Na gyerünk mutass valamit..*sziszeg rá, s egy pillanatra mintha a szemszíne is megváltozna. A lány már készül is varázsolni, s bizony hamar bele is kezd, de a férfi nem várja meg míg végig mondja az igét. Azért neki is megvan a magához való esze. Talán több is mint ahogy a lány gondolná, s képességek terén is van mit mutatnia*
-Fogd be, Engedd le azt a pálcát.......*mondja kissé talán parancsolóbb hangon, is miközben arca vad mosolyra húzódik. Kicsit olyan mint valami ragadozó aki kinézte a prédát, s most ujjával a lány felé mutat, majd maga felé.*
-Gyere ide......*mondja, s ha a lány így tesz, kezével csupán csak végig simít a véres seben s nyelvével meg is nyalja.*
-Hm... szóval jól gondoltam, aranyvérű vagy.........*mondja de ezzel egy időben már keze a lány torkának is szorul, majd egy nagyobb sunggal dob is a lányon egyet. Túl egyszerű lett volna neki esni, egy kis játék belefér, hiszen ez pezsdíti fel a férfi vérét.*
Vissza az elejére Go down
Mordana Liward
Egyetemista Exortus
Egyetemista Exortus
avatar


Jelige : Ördögi méregkeverő
Hozzászólások száma : 1052
Csatlakozás : 2009. Dec. 11.
Üzenet : Sose tárd fel az érzéseidet senkinek, mert még a legjobb szándékkal is ellened fordíthatják.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   Pént. Márc. 25 2011, 02:51

- Oh, attól én nem félek. *mondom továbbra is oly magabiztosan, ahogy azt eddig is tettem, majd amikor hirtelen mögém kerül és megvág, majd jön a lökés is, szinte rögtön rájövök arra, hogy kivel is állhatok szembe. Rá is vágom, hogy miféle szerzet is Victor, majd amikor azt kéri, hogy harcoljak vele, hát nem is restellem megtenni mindezt, így már lendül is a pálcám, de még mielőtt támadhatnék - amit bizonyára megkeserülne - már előttem is terem és hirtelen hallgatok el. Magam se értem rögtön, hogy miért, de amikor a pálcámat le kell engednem, hát úgy is teszek, miközben még mindig nem szólalok meg, hanem csak lassan indulok meg felé.*
~ Mi a fene ez? Én... nem, nem akarom. ~ *kissé furcsán nézek körbe, miközben kezem is megremeg a pálcát tartva, oly nagyon akarnék támadni, de nem lehet és már előtte is állok, miközben nyakamon érzem simító kezét, majd már nyelvét is és undorodva húzom el a számat és szinte bele is remegek a tettébe. Kissé viszont fel kell köhögnöm, amikor torkomra szorul erős keze és ahogy hallom, hogy örül annak, hogy aranyvérű vagyok, csak kissé mocorogni kezdek, de ekkor már repülök is, jó pár métert zuhanva hátra, így kissé nyekkenve érek földet.*
- Áucs... *hallatszik hangom is, miközben hála a kabátnak nem horzsolom fel a testem, de azért fájnak a végtagjaim és kissé hirtelen is ülök fel, ami enyhe szédülést vált ki belőlem, de nem szabad haboznom.*
- Reducto! *próbálom én is viszonozni neki a "szívességet" egy taroló átokkal megküldve őt jó pár méterre, majd végül pálcám ismét rá irányítom.*
- Fatum orbium! *küldök felé egy árnygömböt, mely különösen fájhat egy vámpírnak, hiszen éget, nem is picit, majd ez után fel is kelek, igen csak magabiztosan és harcra készen, majd hogyha eddig sikerült mindent végrehajtanom, nem vagyok rest ismét megpróbálkozni a lángbörtönnel. *
Vissza az elejére Go down
Victor
Vámpír
Vámpír


Hozzászólások száma : 101
Csatlakozás : 2011. Jan. 23.
Üzenet : Képességek:
- őserő
- uralom
- gyorsaság


TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   Pént. Márc. 25 2011, 03:08

*A szavakkal már nem is törődik, hanem nemsokára egy kis rögtönzött bemutatóval szolgál a lánynak, aki elég okos ahhoz, hogy rájöjjön, hogy mi is ő. Bár van egy olyan érzése, hogy valami már történhetett, hiszen a lány nem találgatott. Tudott valamit ez is biztos.. Na de nem hagyja, hogy végig mondja a varázslatot, hanem az uralmat bevetve felette, le is fegyverzi egy rövid időre. Csupán csak egy kárörvendő hűvös mosolyra futja, ahogy megkóstolja a lány vérét*
-Meglepődtél nemde? Azt hiszem viszont az önfejűséged miatt talán megérsz egy misét.*mosolyodik el, s már hajítja is a lányt, aki földet is ér, egy kisebb nyekkenéssel, de nem várat magára, már támad is vissza. A férfi ez elől még eloldalaz. Tetszik neki ez a lány. Tényleg nem adja fel, és harcol, lehet más már hanyatt homlok menekülne, de ő nem. Victor mint emberként mint vámpírként vadászjellem, szereti ha a másik harcol az életéért, s ez őt is feltüzeli. Meg is indul felé, mint vadász a vadra, s bizony már nem tud másra gondolni, minthogy rávetve magát, elmerüljön a lány ízletes vérében, de bizony agya későn kapcsol, így a árnygömb el is találja, s a férfi futtában ordít fel, hiszen ez fájdalommal jár, s mivel vámpír így nagyobbal is..*
-Te kis szuka......*ordít fel, miközben keze a támadás helyére ér, de nem áll meg, hanem a lány egy pillanatig azt veszi észre hogy az első fa mögé be vetődve eltűnik. Ismét órási csend telepedik a környékre, néhány pillanatig, de a lány ezúttal ismét hátulról érezheti a húzást, mégpedig a vállánál fogva, Nem éppen kellemes fogással ami bizony erősen rántja a földre, miközben másik kezével megragadja a pálcás kezét, s fölé kerekedik.*
-Ez nem volt egy rossz húzás....... már régóta nem éreztem hasonlót.. lehet meg kéne köszönnöm neked.*mondja kissé ingerült vad, arccal. Bizony fáj neki amit kapott, s nem tűri el észrevétlenül, de belül mintha örülne, hiszen még mindig jobb ez , mint amikor feltálják neki a vacsorát.*
-Ezért Had viszonozzam a kedvességed.... *mondja, s már nem vár sokáig, ajkai a sebre tapadnak, s először csak nyelvével játszik el , majd később fogait is belemélyesztve szívni kezdi a másik vérét, vadul, és kíméletlenül, miközben kezével továbbra is szorítja le a pálcás kezet.*
Vissza az elejére Go down
Mordana Liward
Egyetemista Exortus
Egyetemista Exortus
avatar


Jelige : Ördögi méregkeverő
Hozzászólások száma : 1052
Csatlakozás : 2009. Dec. 11.
Üzenet : Sose tárd fel az érzéseidet senkinek, mert még a legjobb szándékkal is ellened fordíthatják.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   Pént. Márc. 25 2011, 03:22

- Meglepődni? Dehogy... csak egy hulla lehet ennyire magabiztos és kiszámítható. *pillantok rá dühösen, de amikor el leszek lökve, kissé felnyőgök, bizony fájt az érkezés, ez nem kétséges, ezért támadok rögtön két igével is, de a harmadikat sajnos nem tudom már végrehajtani, mindenesetre az árnygömb az szépen el is találja a férfi mellkasát, így az égett hús szaga hamar körbelengi a környéket addig, amíg Victor meg nem gyógyul. A szuka jelzőt most egy picit se veszem magamra, csak elégedetten mosolyodom el, amikor eltűnik.*
- Menekülj csak! Gyáva! *engedem le egy kissé a pálcám, mivel úgy érzem, hogy egy ilyen támadás után nem fog tovább próbálkozni, legalábbis egy ideig, de amikor a vállamnál érzem a húzást, hirtelen veszítem el az egyensúlyom és már a földön is találom magam, pillanatok múlva pedig magam fölött a férfit, miközben a kezemet is lefogja. Kissé mintha megijednék, igen, érzem, hogy ez most eléggé veszélyes egy helyzet és az is zavar, hogy valaki ilyen közel van hozzám, valaki, aki nem Mordred.*
- Akkor szállj le rólam és engedj el. *nézek a szemeibe és szabad kezemmel, illetve lábaimmal próbálom ellökni magamtól, ahogy csak tudom, de amikor nyelvével a nyakamat cirógatja, ismét kiráz a hideg, hiszen ez akkor is erogénzóna, nincs mit tenni.*
- Undorodom tőled. *próbálom tovább ütni, ahogy csak tudom, de ekkor érzem meg éles fogai mélyedését, így kiálltok fel a hirtelen fájdalomtól, miközben szemeimet is behunyom, hiszen ismeretlen ez az érzés és egy picit se tetszik. Még mindig ellenkezem, még mindig próbálom egyre távolabb tolni magamtól és a pálcás kezemmel is kiszabadulni, de pár hosszú másodperc után végül gyengül a tiltakozásom.*
- Nem akarom, ezt nem akarom... *mondom most már kissé erőtlenül, miközben végül kissé jobban kezd dobogni a szívem és a levegőt is szaporábban veszem, szemeim pedig kissé becsukva fordítom el a fejem úgy, hogy Victor még jobban hozzáférjen hófehér nyakamhoz.*
~ Mit teszek? ~ *fel se tudom fogni, de ez az érzés, egyszerűen annyira más, annyira furcsa és tudom, tudom, hogy ezt nem szabadna, így még egy kicsit próbálok rajta tolni, de végül a pálcám kihullik a kezemből, le a földre, én pedig most már nem tiltakozok, hanem kissé elengedem magam, miközben lassan kinyitva szemeimet a csillagos eget figyelem és élvezem ezt a csodálatos érzést, ahogy csak úgy izzik körülöttünk a levegő. Bűnös egy dolog ez és egyszerűen undorodom magamtól, de képtelen vagyok most ellenkezni és ezzel ő is minden bizonnyal tisztában van.*
Vissza az elejére Go down
Victor
Vámpír
Vámpír


Hozzászólások száma : 101
Csatlakozás : 2011. Jan. 23.
Üzenet : Képességek:
- őserő
- uralom
- gyorsaság


TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   Pént. Márc. 25 2011, 03:37

-Ahhoz képest téged se túl nehéz.*csupán ennyit mond, majd nemsokára megkezdődik a harc. A lány első varázslatát még hárítja, viszont az árnygömb betalál nem kicsi fájdalmat okozva ezzel a férfinak, aki tesz is egy szép kis jelzőt rá. Nemsokára viszont eltűnik, s a lány szavait vissza verik a fák , de nem kap rá választ, legalábbis pár pillanatig nem. Nemsokára viszont erős kéz ragadja meg s vágja a földhöz, nemsokára pedig Victor is feltűnik mégpedig Mordana felett, fél kezével a vállát nyomva le a másikkal a pálcás kezét.*
-Csak nem félsz.......? És ugyan miért tenném? Lehet hogy még élveznéd is.*mondja egy vad mosollyal, s ugyan ez a vadság tükröződik a férfi szemén is, miközben fejét lejjebb hajtja s ajka nemsokára találkozik a sebbel is, amit rövid játék után szívni kezd. Érzi ám az ellenkezést, ami mulattatja, de bizony nem enged. Csupán csak erősebben markolja meg a lány kezét, és a vállát, hogy fájjon neki, de azért nem töri el a csontokat. A Játék kezd elérni a vad részhez, és itt már ő is nehezen türtőzteti magát. *
-Néha én is magamtól, de nincs mit tenni..... inkább csak élvezd az utazást.*sziszegi egy pillanatra abba hagyva, de már ismét rá is cuppan a sebre, s vadul szívni kezdi. Az ellenkezés még mindig nem hatja meg, de a lány nemsokára feladja, Victor már azt is csodálja, hogy idáig volt benne harci vágy, de most már ő se törődik semmivel csak az ivással , amit láthatóan roppantul élvez, s kissé rá is nehezedik a másikra miközben élvezettel folytatja az eddigi tevékenységét, sőt mintha vadabb is lenne. Viszont mindeközben hirtelen valamiért megremeg, mintha agya kapcsolt volna, s így lassan de magabiztosan ajkával kis idő múlva távolodni is kezd a nyaktól, amit még utoljára megnyal majd fél kezével megfogva a lány állát, lassan, felhúzza magához, de nem durván, miközben arcán különös mosoly jelenik meg. Szemén látszik, hogy most nyugodtabb sikerült az étvágyát türtőztetni, bár még szívesen inna belőle, viszont akkor kitenné annak a veszélynek hogy megöli.*
-Reméltem neked is tetszett annyira ez az utazás mint nekem......*dönti oldalra a fejét, miközben szemei azt vizslatják mennyire lehet magánál a másik.*
Vissza az elejére Go down
Mordana Liward
Egyetemista Exortus
Egyetemista Exortus
avatar


Jelige : Ördögi méregkeverő
Hozzászólások száma : 1052
Csatlakozás : 2009. Dec. 11.
Üzenet : Sose tárd fel az érzéseidet senkinek, mert még a legjobb szándékkal is ellened fordíthatják.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   Pént. Márc. 25 2011, 03:48

*Már azt hiszem, hogy elhúzza a csíkot és megfutamodik, ahogy a fiatalabb vámpírok szokták, de nem, most nem erről van szó, ugyanis hamarosan már azon kapom magam, ahogy vállamnál fogva a földre nyom és már a pálcát tartó kezemet is lefogja, így még nehezebb védekeznem ellene, de azért próbálok. Itt csak egyetlen egy baj van: Testileg nem vagyok túl erős és ahogy érzékelem, ő nem picit az, így esélyem sincs ellene, de a kérdést hallva csak elfordítom picit a fejemet.*
- Nem szokásom félni! *jelentem ki határozottan, de tekintetem elég hirtelen ugrik vissza a férfira, amikor hallom, hogy élvezném is. Igen csak kétértelmű ez a kijelentés, így csak szemeim villanása jelzi eleinte nem tetszésemet.*
- Tévedsz! *jelentem ki most már igen csak határozottan, de az eltolás nem igazán sikerül és nemsokára már ismét kissé felnyögök, ahogy megmarkolja kezem és a vállam is, hiszen nem kicsit fáj és ez a harapás... Nincs mit tenni viszont, egy idő után már képtelen vagyok ellenállni neki, pedig ismerem a vámpírokat, tanultam róluk és a harapásukról is. Ahogy rám nehezedik, csak erőtlenül próbálok meg kimozdulni alóla, de ez a hév, amivel iszik belőlem, egyre jobban legyengít, oly mennyiségű vért vesz most el tőlem, így csak kezem a derekán marad, ahol nemrég még toltam, most pedig csak fogom és már nem is érzékelem igazán a külvilágot, csak őt, ezt az utazást, ahogy ő nevezte még nemrég és az érzést, mely szinte felérhető az orgazmussal. Mikre nem gondolok, ez tényleg nem helyén való, hiszen nekem ott van Mordred, de a szeretett férfi képe kezd elmosódni és hamarosan már nem látok semmi mást, csak kissé erősebben fogom meg az oldalát - már amennyi erőm még maradt - ezzel is jelezve, hogy igyon csak bátran. Amikor viszont elválik tőlem, kissé ismét megremegek, majd halk sóhajt hallatva hunyom le a szemem, egészen addig, amíg meg nem érzem az államnál a fogást, így nyitom ki szemeimet és már nézek is rá. Látom, azt a különös mosolyt, bár tekintetem homályos és mintha valamiféle mosoly bújkálna az arcomon. Hallom a szavait és csak egy fanyar mosolyra futja.*
- Ennél rosszabb még sose volt. *ajkam gonosz mosolyra vált át, de persze ez hazugság, érezheti rajtam, a szívem dobbanását, ahogy vágyom a harapására, ahogy szemeim is elárulnak és kezem még mindig az oldalát fogja, szinte fel se fogva, hogy ezt én teszem.*
- Csak nem jól laktál? *furcsa ez a kérdés tőlem, főleg, mivel most én voltam a tápláléka, de én már csak ilyen vagyok és hogyha engedi, fejemet vissza is fektetem a földre, valahogy ott nyugodtabb most neki és nem forog úgy a világ.*
Vissza az elejére Go down
Victor
Vámpír
Vámpír


Hozzászólások száma : 101
Csatlakozás : 2011. Jan. 23.
Üzenet : Képességek:
- őserő
- uralom
- gyorsaság


TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   Pént. Márc. 25 2011, 04:01

*Nem futamodik ő meg, csupán csak erőt gyűjt, a lány támadás után. Viszont nem várat magára sokáig, így nemsokára a leányzó már ő alá is kerül. A szavai nem hatják meg, látja amit látott, de ez már mit számít, hiszen ajkai már rátapadnak a másik nyakára, és szívni is kezdi a lány értékes vérét, egyre hevesebben, s vadabbul. Tudja hogy a másik élvezi, hiszen érződik, hogy a támadások kezdenek alább hagyni, köszönhetően a férfi durvaságának s későbbiekben már a vérszívás miatti élvezet okán. Amikor szabad utat kap pedig nem kell biztatni hogy a lány vérét vegye. Elég sokat szív, mondhatni nem valami finom a lánnyal, de végül csak észbe kap, s nemsokára el is válik a nyaktól, s egy pillanatra megnézi magának a lányt, akin azért látszik hogy még a dolog hatása alatt van. Kezei az állához érnek, és lassan húzni is kezdi maga felé.*
-Hm... még mindig makacs vagy... pedig ebben az állapotban lerí rólad hogy élvezted sőt.....*hajol közelebb ismét a nyakhoz, de már nem mélyeszti bele a fogait, s hozzá se ér.*
-És talán még élveznéd is ha folytatnám.*gonosz mosoly fut végig az arcán, miközben most már gyorsabban veszi el onnan a fejét, s elengedi a lányt is. Nem hinné hogy most már árthat neki, viszont a kérdésre felnevet.*
-Elég jól veszed, hogy a véred nagy részétől megfosztottalak... ez tetszik. Életben is hagylak, ki tudja mikor fog még jól jönni a segítséged... ízletes vagy. De válaszolva a kérdésedre igen.. azt hiszem jól........ *válaszolja, miközben lassan feláll, majd onnan tekint le a lányra.*
-Azt hiszem lehet jobb lenne ha vissza juttatnálak az iskoládba....... kár lenne érted, hogy éjjel itt megfagyj.......*mondja egy gonosz mosollyal.*
Vissza az elejére Go down
Mordana Liward
Egyetemista Exortus
Egyetemista Exortus
avatar


Jelige : Ördögi méregkeverő
Hozzászólások száma : 1052
Csatlakozás : 2009. Dec. 11.
Üzenet : Sose tárd fel az érzéseidet senkinek, mert még a legjobb szándékkal is ellened fordíthatják.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   Pént. Márc. 25 2011, 04:08

*Valóban sok vért veszítettem, ezzel én is tisztában vagyok, hiszen érzem, hogy nem maradt sok erőm és a pálcám is már valahol mellettem van, de úgy se tudnék mit kezdeni vele, egy varázslathoz se tudnék hozzákezdeni, annyi koncentrációm sincs. Viszont amikor államnál fogva magához húz, csak a szemeibe nézek, majd egyértelműen ellenkezni kezdek vele, már csak azért se adva meg számára azt az örömet, hogy gyengének lásson.*
- Nem élveztem. *fordítom el a fejem, de amikor a nyakamhoz közelít, hirtelen dobban meg még jobban a szívem, amelyet bizonyára ő is érzékel, így hunyom le szemeimet, várva az ismételt harapást, mely most elmarad, így vérvörös szemeim hirtelen pattannak fel újból, miközben érzem, hogy most már nem fog és így zsibbadt, fájó kezem is kissé megmozgatom.*
- Látni se akarlak. *fordítom el tőle a fejem, majd amikor végre leszáll rólam és hallom a további szavait, csak kissé erőtlenül, remegő tagokkal támaszkodom fel és picit arrébb csúszva dőlök neki az egyik vastag törzsű fának, miközben remegő kezembe veszem a pálcám.*
- Hozzám ne érj! Nem vagyok olyan védtelen, mint hinnéd... *persze még megtörténhet a baj, de úgy érzem, hogy képes vagyok arra, hogy összeszedjen magam eléggé ahhoz, hogy visszajussak valahogy az iskolába. Mindenesetre érezheti Victor is, hogy bár fenyegetőzöm, nem valószínű, hogy meg tudnám támadni és ártani tudnék neki, de addig tartom rá a pálcám, amíg el nem tűnik. Bizonyára egy kis időre el fogok szundítani a fa tövében, de amikor elér a hideg, akkor valahogy visszajutok majd a kastélyba. Csak azt nem tudom, hogy mit fog majd szólni mindehhez Mordred... és azt se, hogy miért nem ölt meg Victor, amikor elvileg ezzel fenyegette meg kedvesemet...*
Vissza az elejére Go down
Victor
Vámpír
Vámpír


Hozzászólások száma : 101
Csatlakozás : 2011. Jan. 23.
Üzenet : Képességek:
- őserő
- uralom
- gyorsaság


TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   Pént. Márc. 25 2011, 04:16

*Amikor közelebb húzza ,és kijelenti hogy élvezte, a lány csak ellenkezik, és ellenkezik. Ez tetszik neki, látja, hogy nem adja fel egykönnyen ez a lány a dolgokat, még ha lerí róla is az igazság. Nagyon büszke egy teremtés annyi szent. Nemsokára közelebb hajol hozzá, de már nem fog szívni, pedig tudja, hogy a lány engedné, de a következő szavakra csak elmosolyodik.*
-Nyugalom... nem is fogsz egy darabig.....*mondja egy félmosollyal, miközben kiegyenesedik, s még talán segítene is a lánynak, de ő persze ismét ellenkezik. Nem fél a pálcától, így nyugodt léptekkel indul meg felé.*
-Tudod... az állításoddal csak az a baj... hogy nem igaz.*itt egy pillanatra le is hajol hozzá, majd a szemeibe néz.*
-Nem tudnál ártani, így már főleg nem... de ha ez az akaratod... akkor maradj és old meg magad.*áll fel, s lassan el is indul az erdő belseje felé.*
-További szép estét.....*köszön el egy gonosz mosollyal, s nemsokára el is tűnik a fák közötti sötétségben. Valószínűleg majd a lány is vissza jut az iskolába, de hogy hogyan az már nem az ő gondja lesz.*
Vissza az elejére Go down
Mordana Liward
Egyetemista Exortus
Egyetemista Exortus
avatar


Jelige : Ördögi méregkeverő
Hozzászólások száma : 1052
Csatlakozás : 2009. Dec. 11.
Üzenet : Sose tárd fel az érzéseidet senkinek, mert még a legjobb szándékkal is ellened fordíthatják.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   Pént. Márc. 25 2011, 15:23

*A terveim a tegnap este folyamán úgy voltak, hogy egy kis pihenés után majd visszatérek a Mysterioba, de sajnos mégse jártam ilyen sikerrel. Elaludtam, hiszen rengeteg vért veszítettem és bár küzdöttem ellene, szervezetem mégis kijelentette, hogy nem képes innen elmozdulni. Még mindig annak a bizonyos fának a tövénél fekszem, az erdő közepe környékén, kissé véresen és jéghidegen. Nem, nem vagyok halott, de magamnál se... egyszerűen csak az álmaim mezején járok, miközben néha megremeg még a testem, majd végül teljesen nyugton marad, én pedig fel se fogom, hogy miféle veszélynek is teszem most ki magam azzal, hogy nem ébredek fel és hogy nem hagyom már el ezt az erdőt. Na nem a vámpír miatti veszély, hanem az, hogy tényleg sok vért veszítettem és hideg volt az éjszaka. Bár rendesen felöltöztem, ez mégse indok arra, hogy ne fagyjak szét az este... Így hát csak folytatom édes és halálos pihenőmet, egészen addig, amíg ... Ez még a jövő zenéje. Csak nem fog itt véget érni az életem.*
Vissza az elejére Go down
Mordred Wasimir
TS Inflatus
TS Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 1139
Csatlakozás : 2009. Dec. 17.
Üzenet : "A éjszaka sötétsége lassan elhatalmasodott rajta és mint sötét árnyak, körülfonta testét. Rémítően gyönyörű lett tőle, mint egy bukott angyal."

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Tiltott mágia tanársegéd
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   Pént. Márc. 25 2011, 15:36

*Nem aludt túlságosan jól, és valahogy a mai napja is feszültebb volt, bár hogy miért maga sem tudja. Így aztán egy kis sétára indult, s nemsokára azon kapja magát, hogy ő és Samael már valahol a Seolon lévő erdőben kóborol. Szereti ezt a helyet valahogy mindig egyfajta bizonytalanságot érez, amikor itt sétál, de mégis mintha egyre beljebb és beljebb akarna menni. Lehet hogy ezt épp ésszel fel se fogja, de minden esetre valahol belül lehet kihatással van a fiúra. Amúgy ma egy sima fekete bőrnadrág, és hosszú bokáig érő kabátot visel, járása ruganyos, tekintete pedig merev. Ahogy halad előre viszont a párduc mintha hirtelen megtorpanna, majd a levegőbe szaglászva se szó se beszéd be is vág a fák közé.*
-Hé... mi a fene ütött beléd...?*néz az állat után, aki vissza se nézve indul el egy bizonyos irányban, a fiú pedig kénytelen utána menni, hiszen ez a viselkedés azért fura az állattól. Nemsokára viszont azt veszi észre, hogy egy ismerős alak ül a fának támaszkodva, s úgy tűnik eszméletlen is.*
-Mi a....... te jó ég*csupán csak ennyire telik tőle, bizony most úgy néz ki a tekintete mint akit pofon csaptak, de nem sokat marad egy helyben, felgyorsítva lépteit már nemsokára a lány előtt is térdel. A párduc csupán orrával meg meg bökdösi a lány kezét, a fiú pedig először az arcára, majd a kezére is teszi a sajátját.*
~Hideg.....~*na igen , bizonyára átfázhatott az éjjel, és még véres is.. De él, ez kitapintható, a fiút viszont ez még nem nyugtatja meg teljesen.*
-Mi történt veled.... Mordana.......*próbálja ébresztgetni a nevénél miközben arcát kezdi el simogatni, de belül szinte érezhetően tombol a fiúban a nyugtalanság, hiszen nem tudja mi történt vele. *
Vissza az elejére Go down
Mordana Liward
Egyetemista Exortus
Egyetemista Exortus
avatar


Jelige : Ördögi méregkeverő
Hozzászólások száma : 1052
Csatlakozás : 2009. Dec. 11.
Üzenet : Sose tárd fel az érzéseidet senkinek, mert még a legjobb szándékkal is ellened fordíthatják.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   Pént. Márc. 25 2011, 15:42

*Fogalmam sincs, hogy mióta feküdhetek itt, már nem érzékelem a külvilágot, hanem egyszerűen kikapcsoltam, így fel se fogom azt, hogy valaki rám talált. Pont az az ember, akire a legnagyobb szükségem van. Keze az arcomhoz ér, majd pedig az én kezemhez, de még nem vagyok képes felébredni, visszatérni az álomból, csak halk nyöszörgést hallatok... A nevem, igen, a nevemet hallom, majd most már kezdem felfogni az érintést, így kissé még mindig nyüszögve nyitom ki lassan vörös szemeimet. Minden homályos, így kissé ismét lehunyom, majd megpróbálkozok újból a nézéssel, egészen addig, amíg nem tisztul a kép.*
- Mordred... *mondom ki, mintha nem lennék biztos benne, hogy valóban ő talált rám, de végül ajkam mosolyra húzódik, hiszen Samael jelenlétét is érzékelem, tehát nem átverés, ő valóban az a fiú, akit oly nagyon szeretek.*
- Mordred! *csillannak meg szemeim a felismerés láttán, majd összeszedve minden erőmet hirtelen térdelek a fiúval szembe, majd kezeimmel máris átölelem a nyakát, na meg erős vállait is, így bújva hozzá, hosszan szívva be csodálatos illatát, hiszen itt van igen, rám talált. Csak fejemet a vállába fúrom, nem mondva még semmit, így emlékszem vissza a történtekre és most már tudom, hogy miért van ilyen hideg.*
- Rám talált... Victor rám talált. *motyogom halkan, hiszen úgy érzem, hogy ez a férfi volt az, aki Mordredet is megkóstolta, de nem óhajtom elereszteni, mintha attól tartanék, hogy bármelyik pillanatban eltolhat magától és itt hagy, pedig tudom, hogy ez nem történhet meg, mindenesetre most csak tovább bújok, akár egy édes kislány. Igen, néha előkerül ez az oldalam is, főleg most, hogy ennyire védtelen vagyok.*
Vissza az elejére Go down
Mordred Wasimir
TS Inflatus
TS Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 1139
Csatlakozás : 2009. Dec. 17.
Üzenet : "A éjszaka sötétsége lassan elhatalmasodott rajta és mint sötét árnyak, körülfonta testét. Rémítően gyönyörű lett tőle, mint egy bukott angyal."

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Tiltott mágia tanársegéd
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   Pént. Márc. 25 2011, 15:56

*Eleinte úgy tűnik a lány nem reagál, és ez cseppet sem nyugtatja meg a fiút, sőt a szemében kiolvasható feszültség, lassan félelemre is áthat, így egyre jobban próbálja ébresztgetni a nevét ismételve. A lány végül kinyitja a szemét, a fiú pedig komolyan, de még mindig féltve tekint rá, mint aki attól tart mindjárt ismét elájul a lány.*
-Itt vagyok...*mondja csendesen, abba hagyva a simogatást, de persze kezét nem elvéve a lány arcáról, miközben kezével megfogja az övét is, végül Mordana teljesen magához tér, és az ölelés természetesen viszonozva lesz, méghozzá jó erősen, s a fiú egy pillanatra behunyva a szemét végig is simít a másik hátán.*
-Nincs semmi baj... elviszlek innen, már azt hittem hogy....*de inkább nem fejezi be a mondatot, próbál ő is lenyugodni, bár a lány érezhet enyhe remegést a testében. A fiú persze nem mozdul, csupán csak enyhén bele simít a tincsekbe, de ekkor veszi észre a harapást, s egy pillanatra pillantása megmerevedik. A Párduc csupán csak közelebb bújik a lány oldalához, kissé melegítve is ezzel, ami azért fura főleg egy ilyen vérengző fenevadtól, de úgy tűnik már tudja, hogy aki a gazdájának fontos , az neki is az. A fiút viszont már akkor eléri a felismerés, amikor Mordana beszélni kezd, viszont a névre kissé megremegnek az arcizmai.*
-Victor....? Én nem ismerek semmilyen Victort.........*mondja kissé halkabban, úgy mintha valami nem várt dolgot hallott volna, s kezd rájönni, hogy itt nem is olyan kicsibe megy a játék.... *
-Mennyire vagy jól? El kell vigyelek innen, ha tovább itt maradsz tényleg megfogsz fagyni... és a vért is pótolni kéne.........*mondja aggódó tekintettel a másikra nézve, miközben egy puszit kap is a feje búbja. Nem nehéz észre venni, hogy nem csak megtalálta, hanem valószínűleg ivott is belőle. A fiút ez rossz érzéssel tölti el, de ameddig Mordana nincs jobban, jobb ha nem is gondol rá.*
Vissza az elejére Go down
Mordana Liward
Egyetemista Exortus
Egyetemista Exortus
avatar


Jelige : Ördögi méregkeverő
Hozzászólások száma : 1052
Csatlakozás : 2009. Dec. 11.
Üzenet : Sose tárd fel az érzéseidet senkinek, mert még a legjobb szándékkal is ellened fordíthatják.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   Pént. Márc. 25 2011, 16:28

*Azért teljesen nem vagyok magamnál, csak próbálok erősnek tűnni, mégis oly nagyon vágyom a fiú érintésére, így bújok hát hozzá, hallgatva a szavait és csak egy kis mosolyra futja tőlem.*
- Nem haltam meg és még sokáig nem fogok. Ne aggódj. *puszilom meg a nyakát ott, ahol pont érem, majd amikor a biztató simítások mellett Samael is hozzám bújik, hogy felmelegítsen, csak kissé gyengén nyúlok felé, így simogatva meg őt is.*
- Köszönöm. *pillant a famulusra, bele is túrva fekete bundájába, de csak kedvesen természetesen, nem bántón vagy elutasítón. Végül pedig ismét Mordredhez fordulok, így mondva el neki, hogy rám talált az a vámpír, akiről beszélt, de amikor kijelenti, hogy nem ismer semmilyen Victort se, csak kissé meglepetten emelem meg fejem, hogy a szemeibe nézhessek.*
- De... nem ő volt az a vámpír, aki rád talált? Én... azt hittem. *mondom halkan, majd a következő kérdést hallva csak kezeimet a mellkasához simítom, így melegítve magam.*
- Csak fázok és kicsit szédülök. Ez a szemét elég sok vért vett. *húzom el a számat is, majd végül bólintok egy picit, mi szerint igaza van és lassan fel is kelek, bár nem tagadom, Mordredbe kell kapaszkodjam, hogy el ne essek.*
- Hova akarsz most menni? *kérdezem halkan, miközben hogyha engedi és ha minden igaz, akkor valószínűleg együtt fogunk megindulni az iskola vagy Mystral irányába, attól függ, hogy Mordred most merre szeretne elvinni.*
Vissza az elejére Go down
Mordred Wasimir
TS Inflatus
TS Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 1139
Csatlakozás : 2009. Dec. 17.
Üzenet : "A éjszaka sötétsége lassan elhatalmasodott rajta és mint sötét árnyak, körülfonta testét. Rémítően gyönyörű lett tőle, mint egy bukott angyal."

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Tiltott mágia tanársegéd
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   Pént. Márc. 25 2011, 16:49

*A lányon látszik, hogy azért nincs túl jól, viszont a szavai, azért egy apró mosolyt varázsolnak a fiú arcára, hiszen már kezd picit megnyugodni is, legalábbis abból a szemszögből, hogy azért nem ma veszti el a lányt.*
-Nem is ajánlom, ha kell a pokolra is elmennék érted.*mondja egy félmosollyal, miközben át is öleli a másikat, a puszira pedig már csak szokásos módon bele is remeg. Na igen a lány nagyon tudja, hol közeledjen a fiúhoz hogy ezt válltsa ki belőle. A famulus csak halkan felmorran, miközben nem mozdul, csupán csak talán közelebb bújik a fejével a simító kezekhez. A fiú viszont olyan dolgot hall, amire nem számított, ugyanis ez a név nagyon nem ismerős a számára... És ez látszik az arcán is. A kérdésre egyértelműen rázza meg a fejét.*
-Nem nem ő... Aki engem megtámadott, az Darius névre hallgatott.... Ezek szerint több lehet belőlük, csak tudnám mennyi..*mondja, kissé elgondolkozva, de arcán látszik, hogy ez nem pont a legjobb hír számára, s zaklatja is a dolog. A lányt persze nem engedi el, néha néha finoman belesimít a fehér hajzuhatagba.*
-Tudom... de erre most ne gondolj, inkább arra hogy szerezd vissza az elvesztett vérmennyiséget... *mondja miközben keze a lány arcához ér, a kérdésre viszont egy lágy mosolyt ejt.*
-Valamit enned kéne, talán megnézhetjük az éttermet, vagy ha van kedved a suliba kerítek valami kaját, és elzárkózunk a szükség szobájába... melyiket szeretnéd jobban? Ezt viszont húzd fel.*mondja bizony ellentmondást nem tűrően, miközben leveszi a kabátját, és ha a lány engedi segít is majd belebújni .*
Vissza az elejére Go down
Mordana Liward
Egyetemista Exortus
Egyetemista Exortus
avatar


Jelige : Ördögi méregkeverő
Hozzászólások száma : 1052
Csatlakozás : 2009. Dec. 11.
Üzenet : Sose tárd fel az érzéseidet senkinek, mert még a legjobb szándékkal is ellened fordíthatják.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   Pént. Márc. 25 2011, 17:01

*Csak elmosolyodom kedves szavai hallatán, majd nemsokára már egymáshoz bújva térdelünk a földön és Samael se marad túl távol tőlünk. Idő közben mesélni is kezdek arról, hogy mi történhetett, bár a harapást nem említem, az úgy is egyértelmű, látszik is eres nyakamon, amely kissé kékes színű is az erős harapás után, na meg az alvadt vér is ott van még.*
- Igen, ezek szerint több... hát ez remek. Viszont Victor nagyon agresszív volt és még mindig fáj a kezem. *leginkább a vállam, de azért a testem többi részén is található még kékes-lilás folt.*
- Elég erősen vágott a földhöz párszor és szorongatott meg... tehát ma azt hiszem, hogy nem megyek be az órára, egy kis pihenés jól esne. *mondom egy apró sóhajjal, miközben csak élvezem a simogató kezek érintését, majd végül bólintok arra, hogy ne gondoljak az elveszített vérmennyiségre és bár ezt könnyű kérni, megtenni már nem ilyen egyszerű.*
- Az étterembe így nem mehetek be, tiszta föld vagyok és piszok. Na meg, le akarok fürdeni, undorodom magamtól. Az a férfi teljesen rám feküdt és... a közelsége. *húzom el az ajkam, jelezve, mennyire is gyűlölöm azt, amit tett és bár valószínűleg semmi hátsó szándék se volt tetteiben, én mégse vagyok képes elviselni más férfi közelségét.*
- Tehát menjünk a szobába, ott lefürdök majd és akár ehetünk is valamit. *azért a kabátot elfogadom, hiszen jól esik most a melegsége, majd hamarosan már meg is indulunk a kastély irányába.*
- Ne haragudj rám Mordred... én annyira próbáltam legyőzni, de olyan gyors volt és tudott irányítani is. Borzasztó volt és azt mondta, hogy lehet, hogy még felkeres. *pillantok fel helyes arcára, belenézve sötét szemeibe, miközben beszállva a révész csónakjába ha minden jól megy, vissza is indulunk az iskolába.*
- Azért örülök, hogy rám találtál. *mosolyodom el kissé, hiszen ez legalább jó hír, hogy nem maradtam ott... Ki tudja, hogy mi lett volna.*
Vissza az elejére Go down
Jasmine Miels
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Hozzászólások száma : 6833
Csatlakozás : 2010. Feb. 08.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Napkő-háló / Budapest
Üzenet : Ha valaki belép az életedbe, hagyd. Köszöntsd, bárki is az, élvezd, amit hoz, még ha csak rövid időre is. Ha menni akar, engedd. Értsd meg, hogy a távozása nem tőled függ, egyszerűen eljött az ideje...

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   Kedd Márc. 29 2011, 21:13

* Az exével való beszélgetés után visszavonult a szobájába, hogy ledőljön egy picit, de szavai annyira felzaklatták, hogy csak tehetetlenül forgolódott jó pár percig. Sajnos úgy tűnik nem tud túllépni a dolgokon, azaz valamelyest igen, csak zavarja, hogy a másik milyen jól érzi magát más lányokkal. Vagy a fene se tudja már mi kavarok kicsinyke lelkében, de azt tudja, hogy picit zavarja a dolog. Ezért egy idő után beszerezte sebtiben azoknak az óráknak az anyagait, mikről lemaradt távollétében és szép lassan elkezdte a pótlást. Nem tudott gyorsan haladni vele, mivel sok az anyag s igen nehéz, sok odafigyelést igényel, na meg jó részüket gyakorolni kéne. Így kedvenceit vette előre, tehát a vérmágiát, rítusmágiát s bár a pyroba is belepislantott, de huzamosabb ideig nem tudta tanulmányozni, mivel belefájdult a feje a több órás tanulásba. Picit elszokott tőle, de ezzel hosszú távon nem igen lesz baj, hamar vissza fog zökkenni a minden napokba. Félretéve a jegyzeteket öltözik neki s hagyja el idővel a kastélyt is, hogy egy kis esti sétára adja fejét. A révész segítségével át is jut Seol szigetére, majd célba véve az ismerős ösvényt jut egyre beljebb s beljebb a fák közé. Az erdőt választotta sétahelyül, kedvencei közé tartozik, így miután eléggé mélyen jár már, előveszi pálcáját kabátja zsebéből s egy Lumos segítségével fényt teremt maga előtt, hogy lásson is valamit. Tudni lehet róla, hogy bajba van az egyenletlen talajjal, s mivel nem áll szándékában lépten nyomon megcsókolni az anyaföldet, így inkább a biztonságosabb utat választja s maga elé tartva lépked egyre csak előre s előre.*
Vissza az elejére Go down
Elisaveta Varlock
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 1849
Csatlakozás : 2011. Mar. 06.
Tartózkodási hely : Midgard háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   Kedd Márc. 29 2011, 21:28

*Már egy ideje a kastély falain belül éli az életét, de mostanra már elege van a bezártságból, a gondolataiból és úgy az egész életből általában. A fél napot tanulással töltötte, de a leckék halmát még így se sikerült befejeznie. Végül egy dühös horkantással levágja a könyveit és némi fújtatás után, kis sétálás mellett dönt. Rövid válogatás után magára kap egy sötétkék farmert, zöldes pulcsit és a szokott fekete kabátot. Lábára csizmát húz, mivel nem akarja, hogy beázzon a tornacipője. Amint elkészül elindul szétnézni és egy kis gondolkodás után a révész felé veszi az irányt, mivel a kastély már eléggé unja. Sikeresen megérkezik hozzá és hamarosan át is ér Seol szigetére, ahol kiszállva a ladikból az erdő felé veszi az irányt. Bár ott idegesítően sötét van és az idő se jobb, mint máshol, most mégis a fák mellett dönt, mivel szeretne egy kicsit egyedül lenni. És feltételezi, hogy ott nem akad rá senkire. Ezen reménye viszont azonnal meg is bukik, hiszen az első amit meglát, egy ismeretlen lány. Rövid tanakodás után közelebb sétál és egy apró torokköszörülés után, kezet nyújt és be is mutatkozik.*
- Szia. Elisaveta Varlock vagyok, de legyen csak Elisa.*mosolyog rá, majd rögtön kérdez is.*
- Remélem nem zavartalak meg semmiben. Amúgy mi járatban erre? Te is csak sétálgatsz?*érdeklődik vidáman.*
Vissza az elejére Go down
Jasmine Miels
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Hozzászólások száma : 6833
Csatlakozás : 2010. Feb. 08.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Napkő-háló / Budapest
Üzenet : Ha valaki belép az életedbe, hagyd. Köszöntsd, bárki is az, élvezd, amit hoz, még ha csak rövid időre is. Ha menni akar, engedd. Értsd meg, hogy a távozása nem tőled függ, egyszerűen eljött az ideje...

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   Kedd Márc. 29 2011, 21:42

* Persze, hogy fényt teremt, hisz letér az ösvényről és a fák között folytatja útját, történetesen céltalanul bóklászik, de nem fél attól, hogy eltéved, hisz valahogy csak visszatalál az ösvényre onnantól kezdve meg sima ügy az egész. Így persze nem tud surrani és észrevétlen maradni, nem mintha szándékában lenne, csak hát az erdei vadak is simán betámadhatják, melyek nem félnek jobban tőle. Talán ennek köszönhető, hogy egyszer csak - szinte a semmiből - egy leányzó terem mellette és egyből kezét nyújtja felé. A gyenge kis fényben egy rövid pillantással felméri őt, csinoska és helyes arca, no meg körülbelül ugyan akkorák, bár talán a másik picivel magasabb. Ez után viszont kedvesen elmosolyodik, mi szinte az arcára is fagy a neve hallatán, de hogy a miért a másik nem tudhatja, így elfogadja a kezét és erőteljesen megrázza azt.*
- Hello! Jasmine Miels!* mutatkozik be, talán egy picit másfelé járnak gondolatai talán nem, de hamarosan elveszi a kezét és kabátja zsebébe mélyeszti.*
- Nem, nem igazán, amint látod csak sétálgatok.* tartja közéjük a pálcát és a kelleténél picivel jobban szemügyre veszi.*
- Aham, ki kellett szellőztetni a fejem, mert belefájdult a sok tanulásba. Egy ideig távol voltam, így van mit pótolnom.* magyarázza meg picit hosszasabban, persze időközben kialaklt valami a kis fejecskéjében így minden szavának és mozzanatának van jelentősége.*
- És te? Nincs jobb dolgod mint egyedül sétálni a sötét erdőben? Igen rémisztő tud ám ilyenkor lenni...* pillant körbe maguk körül, majd figyelme ismét a másikon állapodik meg, várva a feleletét.*
Vissza az elejére Go down
Elisaveta Varlock
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 1849
Csatlakozás : 2011. Mar. 06.
Tartózkodási hely : Midgard háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   Kedd Márc. 29 2011, 22:03

*Kikapcsolódás és fejszellőztetés gyanánt indul egy kis esti sétára. Maga is meglepődik a dolgon, de útja az erdő felé vezet, ahol bár teljes magányra számít, kivéve talán a vadakat. Bár meg kell vallani azoknak se örülne sokkal jobban. Mindenesetre a magányból semmi se lesz, pedig lehet, hogy jobban járt volna, mivel már van valaki az erdőszélen, akit ráadásul nem is ismer. Így jól nevelten odamegy hozzá, bemutatkozik és még mosolyog is. Eleinte a másik hasonlóan reagál, de amint Elisa elmondja a nevét, lefagy a mosoly az arcáról.*
~Mi a fene? Pedig megesküdtem volna, hogy még sose találkoztunk.~*gondolja kissé értetlenkedve, de ellentétben a másikkal tovább vigyorog. Végül Jasmine a kérdésére is válaszol, miközben a pálcája is megjelenik közöttük.*
- Értem.*biccent egy aprót a magyarázatra, majd ő is megszólal.*
- Hozzád hasonlóan a tanulást jöttem kipihenni. Kezdett már elegem lenni a bezártságból és egy kis friss levegőre vágytam. De azt nem gondoltam volna, hogy van itt valaki. De ahogy elnézem tévedtem.*von vállat. Nem igazán bánja a dolgot. Sose volt gondja az emberekkel és ismerkedni is szeret, így nem szokta bánni, ha akkor is összefut valakivel, amikor nem számít rá. Viszont a mostani helyzet kicsit másnak látszik.*
- Ami pedig a rémisztőséget illeti, nem vagyok félős típus.*feleli tartózkodóan és bár a mosolya megmarad, de már közel sem olyan felhőtlen.*
- Egyébként, a te esetedben is ugyanolyan veszélyes kint rohangálni, nem igaz?*néz rá kérdőn és közben jobb karjával átkutatja a zsebeit a pálcája után. Reméli, hogy nem lesz rá szüksége, de valahogy rossz érzése van a másik lánnyal kapcsolatba.*
- És te melyik házból vagy?*kérdezi tőle, csak hogy mondjon is valamit. Nem igazán lenne szerencsés a másikat hosszabban elgondolkodni hagyni, amíg rá nem jön, hogy mi gondja vele. Akkor talán tudná kezelni a helyzetet.*
Vissza az elejére Go down
Jasmine Miels
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Hozzászólások száma : 6833
Csatlakozás : 2010. Feb. 08.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Napkő-háló / Budapest
Üzenet : Ha valaki belép az életedbe, hagyd. Köszöntsd, bárki is az, élvezd, amit hoz, még ha csak rövid időre is. Ha menni akar, engedd. Értsd meg, hogy a távozása nem tőled függ, egyszerűen eljött az ideje...

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   Kedd Márc. 29 2011, 22:22

* Esti sétája nem telik végig magányosan, hamarosan szinte szembetalálkozik egy számára ismeretlen leányzóval, ki nem kerüli ki, inkább megszólítja s bemutatkozik. Talán jobb lett volna talán nem, s igazából maga sem tudja mi minden játszódik le benne e röpke pár pillanat alatt, de próbál nyugodt s normális maradni, hisz nincs oka pattogni. Észre veszi ám, hogy Elisa észrevett rajta némi változást, de nem foglalkozik vele, a bemutatkozás után a kérdéseire fele, miket szinte egy mondatban le is tud, mivel nem látja értelmét a ragozásnak.*
- Szerencsére van hova kimozdulni, szóval elég sok mindent biztosít számunka a városka és maga a természet. És mit tanultál?* érdeklődik tovább felszínesen majd az erdő ijesztősége is szóba kerül, így elmosolyodik a leányzó szavain.*
- Aha...jó neked. De azért ne legyél annyira biztos abban, hogy nem tudsz megijedni semmitől.* kacsint egyet vigyorogva, tapasztalat beszél belőle, szóval megtörténhet itt bármi az ég világon mitől vonalkódos lesz a bugyi. Éles esze van a lánynak így egyből visszadobja a kérdést mire ravaszul elmosolyodik.*
- Az attól is függ, hogy hanyadikos is vagy, ha egyáltalán a Mysterioba jársz?* újabb puhatolózó kérdés, látszólag nincs ebben semmi rossz, szóval egy szimpla beszélgetés az egész, mert hisz városi is lehetne Elisaveta, mit maga már el is vetett infói alapján, de sosem árt tutira menni. Elés sok igét tud, mivel megvédheti magát, na meg az erdőnek ezt a részét nagyjából ismeri szóval hiszi hogy megtudná magát védeni. Közben a pálca is előkerül, mire felvonja szemöldökét, mert ő biztosítja a fényt s úgy tűnik nem szándékozik tenni vele semmit.*
- Ezt mégis mire véljem? Csak nem tartasz mégis valamitől? Az előbb mintha azt mondtad volna nem vagy ijedős típus. Elővigyázatosság?* húzódik mosolyra ajka, majd megindul lassan, jobban mondva tesz pár lépést előre, majd visszapillant a lányra.*
- Ha már sétálni jöttünk ki tegyünk is úgy, persze csak ha nem egyedül akarod tovább folytatni...* veti fel a dolgot ahogy ismét végigpillant egész lényén, de különösebben semmi sem olvasható le hófehér arcáról.*
- Nos?* sürgeti meg a válaszadásban picit, na nem mintha nem érne rá egész éjszaka.*
Vissza az elejére Go down
Elisaveta Varlock
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 1849
Csatlakozás : 2011. Mar. 06.
Tartózkodási hely : Midgard háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   Kedd Márc. 29 2011, 22:46

*Esti sétája még el se kezdődik igazán és máris összetalálkozik valakivel. A lány nem tűnik ellenségesnek, de túl barátságosnak se, főleg a bemutatkozást követően. Ekkor némi változás figyelhető meg rajta, amit Elisa azonnal észre is vesz. Mire egyből védekező módba kapcsol, de ebből semmi sem látszódik rajta. Majd jönnek a kérdések, amikre nem túl részletesen, de válaszolgatnak is.*
- Szerencsére van. Meg is kattannék, ha nem lenne.*jegyzi meg.* - Semmi konkrétat. Megpróbáltam megtanulni mindent, amit még nem sikerült és a leckeírás is mára volt betervezve, de egy idő után meguntam.*feleli megrándítva a vállát.*
- Attól még, mert nem vagyok ijedős, nem leszek elbizakodott se. Természetesen résen vagyok, minden ismeretlen helyzetben.*küld a másik felé egy féloldalas mosolyt. Persze azt nem köti az orrára, hogy valójában utálja a sötétet és még a varászlás se esik kézre neki. Annyira azért nem ostoba, hogy ilyeneket bárkinek kifecsegjen. S bár a másik nem tűnik megbízhatatlannak, de túl megbízhatónak se és még csak most találkoztak először. Szóval természetesen ezt megtartja magának. És nem tesz mást, mint magabiztosnak és határozottnak látszódik. Legalábbis reményei szerint. A következő kérdést hallva elmosolyodik.*
- Lehetnék falusi is akár, de Mysterios vagyok.*feleli, az évfolyamra vonatkozó kérdést szándékosan kihagyva.*
- És te hanyadikba jársz?*érdeklődik félrebiccentett fejjel. Végül a pálcák is előkerülnek. Jasmine pedig a fényt biztosítja a sajátjával. Az övé természetesen védelemből lett elővéve, de ezt se fogja elmondani.*
- Ugyan, mit nem mondasz.*legyint vigyorogva és fegyverét a ruhaujjába csúsztatja.*
- Csak egy kis fényt akartam gyártani, de úgy tűnik megelőztél.*teszi hozzá, majd mikor a másik elhalad mellette a szemével követi. S mikor hozzászól meg is fordul.*
- Ha már összefutottunk, akkor mehetünk együtt is. Talán úgy kevésbé veszélyes.*pillant a lányra egy félmosollyal. Közben pedig mellé lép és el is hagyja. Nem áll meg, hogy bevárja, de elég lassan lépked ahhoz, hogy Jasmine felzárkózzon, ha akar. Közben pedig beszélni kezd.*
- Te mióta jársz ide? És honnan jöttél?*érdeklődik tovább sétálva.*

//fagy//
Vissza az elejére Go down
Jasmine Miels
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Hozzászólások száma : 6833
Csatlakozás : 2010. Feb. 08.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Napkő-háló / Budapest
Üzenet : Ha valaki belép az életedbe, hagyd. Köszöntsd, bárki is az, élvezd, amit hoz, még ha csak rövid időre is. Ha menni akar, engedd. Értsd meg, hogy a távozása nem tőled függ, egyszerűen eljött az ideje...

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   Szomb. Ápr. 02 2011, 21:02

// Olvad //


* Ha már találkozott ezzel a lánnyal, hát beszélgetésbe elegyedik vele mivel ahogy mondani szokás, légy jóban az ellenséggel. Pedig szegény leányzó mit sem tehet az ő fájdalmáról, de most mégis kapva kap az alkalmon és valamiképp viszonozza Calebbnek mindazt a fájdalmat mit kapott tőle. Persze nem akarja bántani a lányt, á nem erről szó sincs, tehát érdeklődve kérdezi mit is tanult a délután folyamán, mire igen csak furcsa választ kap.*
- Semmi konkrétat? Azt meg hogy csinálod? Csak eltudod dönteni misztikus lények ismeretét vagy árnymágiát tanultál-e!* szerinte erre konkrétan is lehetne válaszolni semmi nincs benne, így aztán nem is lovagol tovább a témán, szóba kerül az erdő.*
- Értem...azért nem minden az aminek látszik...* lehet valaki ijedős avagy sem, itt aztán meg lehet tanulni, hogy mitől is kell igazán félni. Na de haladnak tovább a beszélgetésben, így kíváncsian várja arra a választ, hogy valóban Mysterios e a lány, mint ahogy azt véli.*
- Értem.* csillannak meg szemei, tehát most már százszázalék, hogy ez a lány kéjeleg volt kedvesével. Természetesen nem kerüli el figyelmét, hogy nem lett megválaszolva az a kérdése, hogy hanyadikos is, de nem buta ez a lány, sejti, hogy célja van annak, hogy nem árulja el.*
- Majd kiderül Árnymágia órán...mivel én tartom az elsősöknek azt az órát, így felesleges most titkolóznod. És ha akarom, seperc alatt kiderítem.* mosolyodik el ravaszul, bár pofija továbbra is édesded s szinte ártalmatlanságot sugalló, ám belül igen csak forr.
Elisa egyik pillanatról a másikra előkapja a pálcáját, mit nem tud mire vélni, mivel kis idő után sem aktivizálja semmilyen módon s ezt bizony Jas szóvá is teszi.*
- Aha...* hangjából kiérződik a kétkedés, mivel ő már hosszú percekkel ezelőtt teremtett fényt, mikor még fogalma sem volt arról, hogy nincs egyedül az erdőben. Na de ez van, nem kell a másiknak őszintének lennie ha nem akar, s mivel az ácsorgásnak sem látja sok értelmét, így hát elindul lassacskán s úgy tűnik Elisa csatlakozik hozzá. Még le is lesz hagyva, mi kettejük kapcsolatát tekintve igen nagy butaság tőle, mivel tökéletes célpont lenne Jas számára, persze csak ha akarna tenni vele valamit. De mivel erről szó sincs így beéri s válaszol is a feltett kérdésre.*
- Februárban volt egy éve...szóval igen régi motoros vagyok. Te?* pillant rá kérdőn s a válasz után a másik kérdésére is felel.*
- Spanyolországból, Barcelona-ból. Na és te? Igazából dunsztom sincs, még csak tippelni se tudnék honnan származol...talán észak felől?* azért csak becsúszik egy lehetőség, s az is lehet, hogy ezt is elhaknizza a leányzó.*
- Hogy tetszenek itt az órák? Melyik áll hozzád a legközelebb?* kérdezi nyugodt hangnemben miközben megszünteti a fényt s pálcát tartó keze a magasba emelkedik, mit ha nem figyel, nem láthat a lány. Hamarosan egy ige is elhangzik, igaz motyogva, de mivel csend és nyugalom van így hallhatja Elisa s a sötétben megjelenik két árnycsáp. S hogy mire készül? Az egyenlőre az ő titka...*
Vissza az elejére Go down
Elisaveta Varlock
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 1849
Csatlakozás : 2011. Mar. 06.
Tartózkodási hely : Midgard háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   Szomb. Ápr. 02 2011, 21:30

*Ha már összefutott valakivel kihasználja az alkalmat és beszélgetésbe elegyedik vele. Bár Jasmine eléggé furcsán viselkedik, egyelőre nem tudja hova tenni a dolgot. Hiába agyal rajta, semmi nem jut eszébe, amit tehetett a másik ellen, pláne, hogy még sose találkoztak. Na de majd csak kiderül.*
- Úgy értem, hogy mindent egyszerre. Amolyan gyorstalpaló pótlás. Ezért mondtam, hogy semmi konkrétat. Nem akartam felsorolni az összes tantárgyat.*von vállat megmagyarázva a kifejezését.*
- De előbb - utóbb minden világossá válik*jegyzi még meg és ezzel befejezettnek tekinti az ijedős témát. Már nem akar tovább lovagolni rajta.*
- Mégis mit értesz?*pillant a lányra észrevéve annak diadalmasan csillanó szemeit. A következő kérdésre nem válaszol, bár az eszébe se jut, hogy a másik ne tudná meg hamarosan az igazat. Ugyanakkor nem hitte volna, hogy egy tanársegéddel hozta össze a sors.*
- Értem, szóval tanár van. Milyen felemelő tudni róla. Így akkor akár el is mondhatom, hogy elsős vagyok, mivel az óráról lógni ilyesmi miatt nincs túl sok kedvem.*mondja. Igaz, hogy nem akarta elmondani, de igazából úgyis mindegy, és ezzel talán eléri, hogy a másik alábecsülje. Ekkor a pálca is előkerül, s bár Elisa megpróbálja kimagyarázni az okát, kicsi az esélye, hogy valóban sikerül. Ezután az ácsorgást megunva nekiindulnak és hamarosan már egymás mellett haladva beszélgetnek tovább.*
- Akkor már elég régóta jársz ide. Én csak nemrég érkeztem. Úgy egy hónapja.*felel, majd fel is teszi a következő kérdést, amire meg is kapja a választ. És tőle is megérdeklődik ugyanezt.*
- Én Angliában lakok, de Franciaországban születtem és egy ideig Írországban is laktam.*felel mosolyogva. A következőkön kicsit elgondolkozik.*
- Az órák eddig kifejezetten jók. Még egyiken se aludtam el, úgyhogy igazán érdekesek és a gyakorlati részek a legjobbak. Hát toxicológiában mindig egész jó voltam és a jelmágia is érdekel. Meg a te tárgyad is, de ez természetesen nem nyalizás, vagy ilyesmi.*mondja el a véleményét és ő is megkérdezi, azt amire egy ideje már kíváncsi.*
- És te mért pont az Árnymágiát választottad? Kedvenc tárgy volt, vagy ilyesmi?*érdeklődik. Majd néhány perces csönd áll, aminek köszönhetően jól hallja a mellette lévő motyogását.*
- Parancsolsz?*pillant rá kérdőn és ekkor meglátja a felemelt kezet.*
- Mit is csinálsz most tulajdonképpen?*húzza össze a szemöldökét és egy kicsit arrébb lép. Nem tudja, hogy mit tervez a másik, de nincs megnyugodva a látottaktól.*
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Titkok erdeje   

Vissza az elejére Go down
 
Titkok erdeje
Vissza az elejére 
6 / 31 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 18 ... 31  Next
 Similar topics
-
» Kezdetek Erdeje
» Holt Állatok Erdeje
» Holt állatok erdeje
» Driádok Erdeje

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Mysterio Feketemágus képző :: Seol sziget :: Iskolához tartozó területek-
Ugrás: