Véres hajnal fogadó

Tárgy: Véres hajnal fogadó 2012-05-06, 8:29 pm

Ha a város főutcáján végighaladsz, akkor körülbelül a közepén egy nagyobb, barátságos épületet vehetsz észre, ami belülről nézve már cseppet se olyan barátságos. Ha belépsz, rögtön rájössz, hogy ez a hely bizony Mystral kocsmája és egyben fogadója. Neve is van ennek a remek helynek, úgy hívják, hogy Véres hajnal. Hogy a nevét honnan kapta, azt csak a bent dolgozó kocsmáros tudja, de ő nem valami beszédes és barátságos ember. Egyébként külsejére is elég ránézni, hogy megállapítsa az ember, hogy nem éppen egy bizalomgerjesztő férfival van dolga. Pocakos, kopasz és ápolatlan, a kocsmájában még is mindig tisztaság van, már amennyire ez egy ilyen helyhez képest lehetséges. De valószínűleg ez nem az öreg tulajdonos érdeme, hanem a csinos pincérlányé, aki minden vendéggel kedves és segítőkész.
Na de térjünk rá a fogadó belsejébe. Ha belépsz, szemben megtalálhatod a pultot és egyben a pultost is, de egyébként a nem túl kicsi helységben össze-vissza különböző asztalokat és székeket találhatsz. Vannak itt boxok és és igen lepukkadt, rozoga asztalok is, tehát mindenféle ember megtalálja bent a helyét. Ha jobbra pillantasz, egy lépcsőt veszel észre, az vezet a fogadóba. Fent szobák vannak, különböző külsejűek. Ha itt szeretnél tölteni egy éjszakát, akkor azt a kocsmárossal kell megbeszélned, csak vigyázz, le ne húzzon az öreg zsivány, mert ha nem figyelsz, könnyen megfoszthat a pénzedtől.

Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2012-05-12, 7:02 pm

*Nem túl beszédes most már velem, meglehet, hogy unja azt, hogy újra és újra előállok ezzel a témával, de hát ez van, nem tudok és nem is akarok mindig őfelsége kedvében járni. Addig fogom ezt tovább hangoztatni, amíg meg nem törik, mivel én is kitartó ember vagyok már és a céljaimat szeretem elérni. Valahogy majd el fogom, csak még azt nem tudom, hogy hogyan. A vérem vétele után viszont egy rövidke mese következik, így mikor rátérek arra, hogy mást ölelget, csak elmosolyodva hallgatom a magyarázatot is, majd apró bólogatásaim jelzik is a számára, hogy értem ám, amit mondani szándékozik.*
- Jól van, értem... *bólogatok is hozzá, majd inkább át is lépek ezen is, mert nem másokról akarok tovább diskurálni vele, így hát végül fel is kap, majd a fogadó felé indulunk. Kezeimet nyaka köré kulcsolom, így élvezem a gyors iramot és bár a levegő elég hűvös, főleg a gyorsaság miatti szél, de mégis ki fogom én bírni, annyira azért nem vagyok egy gyenge lány, bár sajnos Azrael közelében gyakran mégis így mutatkozom, hiszen a vérem nélkül vajmi keveset érek.*
- Mert szeretném érezni a tested közelségét és hozzád bújni. *magyarázom is meg neki, de ahogy megérkezünk az ajtó elé, már el is igazítom az idő közben feljebb kerülő szoknyámat és egy kedves mosollyal az arcomon már Azraelbe is karolok, hogy együtt mehessünk be a Véres hajnal nevű fogadóba és a kérdést hallva halkan hümmögni kezdek.*
- Nem szeretnél inni egy kicsit? Tudom, hogy nem tudsz, de ha én iszom és utána te is belőlem... *szerintem érti, hogy mire gondolok, így végül eleresztem, majd rendelek is egy üveg konyakot, amellyel a kezemben már el is indulok a lépcsők és remélhetőleg a vámpír felé.*
- Ez megteszi majd. *kacsintok is rá, majd végül a kulcsot át is adom a vámpír uraságnak, így az ötös számúba ha minden igaz, be is tudunk menni, hol egy puha franciaágy vár minket, na meg pohár is van, így miután kinyitom az üveget odabent, már töltök is a pohárba, hogy pár kortyot ihassak is belőle. Persze majd Azraelnek várnia kell, amíg annyit iszok, hogy hasson, de hát van időnk... Inkább ez után kibújok a csizmáimból, majd mezítláb bújok be az ágyba, eligazítva ismét a ruhámat, hogy ne mutasson többet, mint kellene.*

Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2012-05-12, 7:19 pm

*Türelmesen elmagyarázom neki a dolgokat - már amit eddig nem beszéltünk meg -, és okos lány, tehát hiába is ellenkezett az elején, csak felfogja amit mondok, így bólintok is, hogy átbeszéltük a legtöbb témát, amit át kellett. Nem szándékozok viszont visszamenni, és ez az első eset, hogy velem töltené a szabadidőnk minden percét, így nem utasítom vissza. Lycoris már rég kiment a fejemből, vele majd később számolok... Karjaimba kapva tehát futok vele a fogadó felé, mikor is egy kérdést teszek fel, de válaszára csak egy öntelt és kaján vigyor villan arcomon, azonban felelet nem adok. Nem kell. Tudja ő is, hogy mire gondolok. Hamarosan meg is érkezünk, s a lány újra meglep a belém karolással, de engedem neki, így együtt lépünk be, s ajánlatára bólintok egyet.*
- Jó ötlet. *mondom is, mert ez eddig nem jutott eszembe, s bár nem vagyok kifejezetten szomjas, attól még jól esne. Majd igyekszem kordában tartani magam, hiszen eddig nem igazán sikerült, és ma már nem keveset ittam a lányból.*
- Szoktál inni, Aideen? *pillantok rá, mikor megrendeli a konyakot, ám a kérdést természetesen nem úgy kell érteni, hogy alkoholistának gondolom, hanem hogy esetleg műveltebb az alkoholok terén, és kifinomult ízléssel rendelkezik. Egy ilyen úri lánynál ez nem elképzelhetetlen, hiszen ismerem a gazdagok rongyrázását... A kulcsot át is veszem a lánytól, és perceken belül már meg is érkezünk az ötös számú szobába, hogy ott zárjam magunkra az ajtót, már csak megszokásból is, és míg ő tölt, addig egyszerűen leveszem bakancsom, s leheveredem az ágyba. Hamarosan mellém kerül, és én kinyújtom felé kezem, jelezve, hogy odabújhat hozzám, ha szeretne.*
- Miért szeretnél velem lenni? *simítok végig arcán, ha közelebb került hozzám, ugyanis érdekelne, hogy mi fogta őt meg bennem. Ez már annyira nem egyértelmű, csupán tapogatózni tudok a sötétben, hogy esetleg mi imponál neki...*

Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2012-05-12, 7:26 pm

*Nem is tudom, hogy miért is szeretnék vele lenni mindezek után ennyi időre, de úgy érzem, hogy szükségem van rá és tényleg jó lenne érezni végre, hogy igenis közel van hozzám. Így hát fel is vetem ezt az ötletet és amikor látom, hogy meg van vele elégedve, csak elmosolyodom és fejemet vissza is döntöm a mellkasára pihenni, így érkezünk meg a fogadó elé. Miután letesz és a ruhám is szépen el lesz igazítva, gond nélkül karolok belé, mivel nem érzem úgy, hogy ezt nem tehetném meg és ahogy beérünk a fogadóba, már fel is ajánlom neki, hogy az alkoholt hatását ő is ugyanúgy el tudja érni, akár egy ember, csak kissé másképp.*
- Gondolom rég volt már részed benne. *utalok itt még mindig az italra, majd végül egy konyakot ki is kérek, melyet a kezembe fogva sétálunk fel a szobába, hol nem törődöm most Azrael ajtó zárásával, inkább töltök magamnak és bár igyekszem feltűnésmentes lenni, a hideg is kiráz és az íze se igazán tetszik, annyira szokatlan.*
- Nem szoktam, szinte soha. Otthon nem engedték, maximum egy kis pezsgőt. *bár később válaszolok, szerintem ez nem fogja zavarni, de pár korty elég is volt ebből, így végül csak felfekszem az ágyra, majd miután Azrael magához hív, oda is bújok hozzá, egyik kezem mellkasára kerül és egyik lábammal is átölelem őt, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga és fejemet is a puha párnára hajtom, így élvezem cirógatását.*
- Azért, mert ilyenkor annyira jó veled, amikor ilyen kedves vagy... és valahol vonz a veszélyes éned is. *mosolyodom is el, majd picit közelebb hajolva Azraelhez ajkam az övéhez ér és hogyha hagyja, lágyan meg is csókolom, így kér nyelvem is bebocsátást ajkai közé, hogy egy hosszú csókban forrhassunk össze. Kezemmel picit meg is gyűröm a mellkasánál a felsőt, izgulok, szívem is hevesebben ver és a levegőt is szaporán veszem, de annyira szeretném ismét megízlelni csókját.*

Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2012-05-12, 7:40 pm

*Végülis elég hamar elkerülünk a várromtól, ugyanis Aideen továbbiakat tervez számunkra, egy alvás keretében, amit én nem utasítok vissza, így kikötünk a fogadónál, ahol már az ital a téma.*
- Három hónapja és egy napja. A vámpírráválásom előtti éjszakán ittam utoljára alkoholt. *felelek neki csöndesen, s ebből természetesen azt is kikövetkeztetheti, hogy mióta is vagyok pontosan vámpír. Elfogadom tehát az ajánlatát, így tovább is haladhatunk fel a szobába, ahol már az ágyon folyik a társalgás.*
- Gondoltam. Jó pasi vagyok. *nevetek fel hirtelen vidáman, az egoista megjegyzésemen, de én tényleg így tartom. Cirógatásom közepette gondolkodom tovább, hogy vajon mire vagyok még kíváncsi, ugyanis bármennyire is aludni jöttünk, én még beszélgetni óhajtok, ha már ennyi időnk van. Aideen viszont többet óhajt egyszerű beszélgetésnél, így végül ajka az enyémen köt ki, mivel természetesen megengedem neki a csókot, és mivel érzem, hogy izgul, nem durvulok, hanem hagyom szépen érvényesülni.*
- Örülök, hogy én csókolhattalak meg először. *suttogom ajkai elé, mikor már elválunk egymástól, majd egy vigyor is megjelenik arcomon.* - Ki tudja miben leszek még első... *kacarászom halkan, és röviden, aztán újra elmélyülök a simogatásban, és a gyönyörű ezüstös szemeiben. Most csak szeretnék egy kicsit vele lenni, míg gondolkodom, hiszen annyi kérdésem lenne, de nem szeretném letámadni. Hagyni kell valamit a következő alkalmakra is...*
- Azt remélem tudod, hogy én nem tudok álmodni. *közlöm vele egy kis hallgatás után ezt az információt, ami talán meglepi, de ezzel arra is utalok ám, hogy ne várja azt, hogy esetleg majd én alszom el. Nem tudok, de őt figyelhetem...*
- Mit szólnának a szüleid, ha tudnák, kivel akadtál össze... *hümmögök a végén, csak úgy magamnak, s bár nem kérdés, akár úgy is lehet érzelmezni, így bele is tekintek a lány szemébe kérdőn, hogy erre vajon gondolt-e, mikor úgy érzi, hogy én kellek neki...*
- Volna kedved valamikor eljönni a mi kastélyunkba? Megmutathatom a szobámat. *ajánlom fel neki a lehetőséget most először, és ő az első, akinek ezt megengedném. Úgy érzem, hogy talán ezt a lépcsőfokot is megléphetjük valamikor, mert nem sok titkolni valóm van előtte...*

Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2012-05-12, 7:57 pm

*Csak halkan hümmögök a kapott információn, mivel tudtam, hogy fiatal vámpír, de hogy ennyire, azt nem. De nem teszek fel ezzel kapcsolatban kérdést, inkább csak pár kortyot iszom a konyakból - amitől azért biztosan nem fogok berúgni -, majd ez után el is fekszem az ágyon, így bújok oda Azraelhez. Bizonyára sokan félnének tőle, de én úgy érzem, hogy nekem nem kell, így hát kíváncsian hallgatom a szavait, melyek oly egoisták, hogy halkan fel is nevetek tőle.*
- Hát igen, ezért vagy még veszélyesebb vámpír. *utalok itt a csábításra. Gondolkodtam már rajta, hogy vajon engem is csak el akart-e csábítani, hogy így szerezzen meg magának, de nem, most nem akarok erre gondolni, csak meg szeretném őt csókolni és mivel enged, így ajkam be is járja az övét, majd lassan ízlelgetem, még mindig ismeretlenül, picit fölé is magasodva, most én irányítva mindent. Annyira furcsa ez a szituáció, de tetszik, nagyon is, így egy kis simogatást kap a nyakára, majd végül fejemte vissza is hajtom a párnára.*
- Én is örülök. *de ahogy tovább folytatja, úgy pirulok is el kissé, majd sütöm le szemeimet.* - Arra nagyon-nagyon sokat kellene várnod. *én nem adom csak úgy oda magam akárkinek és az az illető számomra a minden lesz. Szeretni fogom és ő is engem és csak engem akar majd, nem pedig elutasítani. Egyfajta álomkép lebeg szemeim előtt, de majd kiderül, hogy ez mennyire is fog megvalósulni.*
- Igen, tudom, hogy nem tudsz aludni, borzasztó lehet... így hosszú az élet igazán. *nem lep meg, hiszen nem élő szervezet, nincs szüksége alvásra sem. De amikor a szüleimet hozza szóba, halkan felsóhajtok és egy picikét eltávolodom tőle, majd feltámaszkodom és a konyakból is iszok pár kortyot, végül azt lötyögtetni kezdem a pohárba.*
- Ők már nem élnek... kiskoromban megölték őket. Azért is vigyáz rám annyira a nagybátyám, mert én vagyok az utolsó Garadex... majd ha lesz gyermekem, ő lesz a következő. De Írországban a mi családunk nagyon értékes és ritka, ahogy a varázserőm is óriási lesz, ha felnövök. Ezért tartottak távol a külvilágtól. *lehúzom a maradék rumot, megremegek, majd a pohár visszakerül az éjjeliszekrényre, én pedig visszabújok a férfihez.* - Hogy a nagybátyám mit szólna? Elvinne innen, haza, ahol egy rontással elintézné, hogy a kastély közelébe se mehess, mert különben elégnél. Elég nagy a hatalma, képes lenne rá. *magyarázom is meg neki mindezt, mivel igen, belegondoltam ebbe a lehetőségbe.*
- Miért akarsz elvinni magadhoz? *teszem is fel a nagy kérdést, majd végül kezem lassan a felsője alá kerül, így simítok végig jéghideg bőrön, ismerkedve meg kissé a mellkasával is, hiszen először vagyok ilyen közel egy férfihez... a kíváncsiság pedig elég nagy tud lenni.*

Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2012-05-12, 8:14 pm

*Jól hiszi, bár talán nincs akkora hatalmam mint Demetrius-nak, és nem vagyok olyan erős mint Arthas, sem olyan öreg mint Victoria, attól még úgy érzem, meglepő módon a jó és a rossz oldalt is tudom egyaránt képviselni, mikor csábítok, és mikor kínzok. Elég sok előnyöm van a többiekkel szemben, ugyanis tudok fegyvereket használni, csak úgy mint küzdeni, ismerem az emberi jellemet, ki tudok bárkit használni, eligazodom a világban, míg a varázslónövendékek a pálcájuk biztonságában nőttek fel... nekem ilyen nem volt, így talpraesettebb vagyok véleményem szerint. Rengeteg olyan tulajdonsággal rendelkezem, amit a bérgyilkosi lét nevelt belém, így a lány szavaira bólintok is, hiszen igaza van.*
- Persze nem csábítok el mindenkit. *pillantok ajkai felé, és mutatóujjam is oda téved, végigsimítva azon, s hamarosan már csókolom is Aideent, hiszen nincsen miért visszautasítanom. Igaz, hogy van pár rendezetlen ügyünk, és talán nem kéne olajat öntenem a tűzre, de mégis... én tovább incselkedem.*
- Nekem aztán tengernyi az időm. Sokáig leszel te még fiatal. *vigyorgom rá, ám azért közlök is valamit, amit nem árt tudnia az alvással kapcsolatban, de amint hallom, mindenre fel van készülve.*
- Valóban, de éjszaka általában kimozdulok. Nappal pedig elfoglalom magam. Tudom, hogy a végtelenség egyesek számára már őrjítő, én mégsem érzem ezt egyenlőre... *rántom meg egyik vállam, míg ujjam továbbvándorol a simogatás közben, és letéved Aideen kebleire, ahol elidőzik egy kicsit, de mégsem zavaróan. Nem állhatom meg viszont, hogy feldobjak egy mondatot, mire kiderül, hogy elég érzékeny pontra tapintottam, így a lány el is távolodik, én pedig komolyan figyelem szavait. A mondandója viszont még több kérdést vet fel, mint azt gondoltam...*
- Az utolsó Garadex pedig egy vámpír karjaiban végzi be? *teszem fel a költői kérdést, hiszen nem pont így van, de nyilván érti, hogy hosszútávú jellege van a mondat értelmének.* - Hogy lesz így gyereked? Én ezt nem adhatom meg. Ha velem lennél, szerinted hagynálak megöregedni, és meghalni? Biztosan nem. Akkor pedig... viszlát varázserő. Ezek komoly problémák. *villan most tekintetem Aideen ezüstös szemeibe, hiszen nem ártana, hogy ha ilyeneken is elgondolkodna, mielőtt még utánam vágyódik. Nem rémít meg a nagybátyja, kiszedtem én már komolyabban őrzött területekről is a célpontot.*
- Nem mellesleg, szerintem te kiszöknél hozzám. Rossz kislány vagy. *vigyorodom el egy kicsit, míg a kezem most lecsúszik a combokhoz, hogy ott simítson végig. Elég érdekes a kapcsolatunk már most, és úgy érzem, a lány megérdemli, hogy közelebbről is megismerje otthonomat, mert ezzel talán új lépcsőfokot lépünk meg.*
- Gondoltam kíváncsi lennél rá. Szívesen megmutatnám. *adom meg neki a választ kérdésére, mikor megérzem kezét a felsőm alatt, így le is tekintek oda, de hagyom, had tegye amit szeretne.*
- Le is vehetjük, ha gondolod. *villan ismét a jól ismert féloldalas mosoly. Aideen nem ostoba, nem adná magát oda, és én sem tervezek semmit, de ha kíváncsi, hát én nem tartom vissza... egy darabig.*

Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2012-05-12, 8:29 pm

*Tudom, hogy ő se akar mindenkivel összekerülni, nem éppen olyan férfinak ismertem meg, így hát a válasza se lep meg, nem véletlenül kap most egy édes kis csókot tőlem, mely oly gyengéd, akár csak én magam és bizony ki is élvezem azt, hogy ilyen közel vagyunk egymáshoz és az utána lévő szavait pedig igyekszem szépen le is reagálni. Bár kényszeríthetne együttlétre, tudom, hogy soha nem tenné meg, de amikor hallom, hogy még sok ideje van, úgy mosolyodom el ismét.*
- Hát igen, te tudsz várni... *bólintok is rá, de végül tovább folytatjuk a beszélgetésünket és nemsokára már azt érzékelem, hogy ujja lefelé vándorol a nyakamtól, méghozzá melleimhez, így hirtelen kapom el a kezét, majd nézek szúrósan bele a szemeibe.*
- Ezt nem engedtem meg! Tartsd magad ahhoz, ami van és ne akarj rögtön mindent. *figyelmeztetem még most, mert tudja, hogy mivel jár, ha olyat tesz, ami nincs ínyemre. Megfoszthatom őt jó ideig a véremtől és a társaságomtól is egyaránt, tehát időzgessen máshoz a keze, de ne az én melleimen, mert az még számomra is túl nagy újdonság és nem érzem úgy, hogy fel lennék arra készülve, hogy ott simogasson. Inkább témát váltunk és hát a szüleim kerülnek előtérbe. Tudtam, hogy egyszer eljön ez az alkalom is, így mesélek hát neki el mindent, nem tagadva le semmit, de a szavaira most már meg is csóválom a fejem.*
- Nem fogom ott végezni... *mosolyodom is el, de amikor további kérdéseket kezd el boncolgatni, csak az ablak felé nézek.* - Nem problémák, mivel nem akarsz velem lenni, így nem is veszik el a varázserőm és mástól lehet gyerekem és családom. Te vámpír vagy, én ember... te magad mondtad, hogy a kettőnek nem lehet közös jövője, én is ehhez tartom magam. De mivel úgy érzem, hogy még fiatal vagyok, nem kell a jövőn gondolkodnom, legalább egy kis ideig szeretnék úgy élni, ahogy akarok, felelősségtől mentesen. *tekintek is vissza rá és bár hízelgőek a szavak, hogy vámpírrá tenne, ha vele lennék, de már ezt egyszer tisztáztuk, tudom, hogy erre soha nem fog sor kerülni.*
- Kiszöknék? Hát... fene tudja. *kuncogok fel picit, de ekkor ismét testemet érinti és sajnos én is vágyom rá... a méreg is szerintem hatással van, így tekintek hát le hófehér combomra, melyet így fekve nem igazán fed a szoknya, majd végül vissza a szemeibe, de most nem kotrom el a kezét, inkább egy újabb pusziért hajolok, amelyet ajkára adhatok.*
- Ez esetben szívesen megnézném.* bólintok is rá erre, de kezem a felsője alá kerül, szeretném megismerni a testét és amikor a javaslatot hallom, akkor el is eresztem, így húzódva el picit.*
- Akkor vedd le. *ha nem zavarja, akkor engem sem fog zavarni, így hát kíváncsian várom, hogy láthassam őt ez nélkül és hogy normálisan bújhassak hozzá a testéhez. Örülök, hogy azért ilyen szinte hallgat rám és kedvez nekem, nem véletlen tetszik... Azt hiszem, hogy kölcsönösen tudjuk egymást befolyásolni.*

Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2012-05-12, 8:42 pm

*Egyáltalán nem gondolok sokra, hiszen bár Aideen szép lány, mégsem hozott annyira lázba olyan szinten, ahogy egy nőnek kéne egy férfit, lévén, hogy elég fiatal. Én bizony tudok várni, sőt, szándékozom is, még akkor is, ha ő nem szeretne, hiszen ki tudja, melyik lesz az utolsó nap, hogy találkozunk... Kezem tehát veszélytelenül vándorol a testén, mígnem olyan pontra ér, ahol a lány nem tűri meg azt. Lassan tekintek fel szemeibe, de még nem veszem el a kezem, pontosabban az ujjam, ugyanis csak egyetlen ujjal érek hozzá.*
- Nem akarok rögtön mindent. Akkor már nem lenne rajtad ruha. *reagálom le egy cinkos kacsintással az egészet, de engedek az akaratának, és elveszem kezem. Akad viszont komolyabb téma is, és amint hallom, nem gondol a jövőre, és ezt bizony megmosolygom. Néhány ember olyan luxusban él, hogy ezt megteheti, de Aideen pont nem...*
- Nem végzed ott? Már rég ott végezted. *kacagok vele, de láthatja, hogy megelégedem válaszával, és nem fogom tovább erőltetni a témát, viszont nem szeretném, ha egyáltalán nem gondolkodna a problémán.*
- Jelenleg valóban nem állnak fenn ilyen gondjaid, de tegyük fel, ha mégis előjönnének... nem árt mérlegelned ilyen eshetőségre is. *mondok csak ennyit, s ezek után már combján a kezem, ugyanis nem rémisztett el, én pimaszabb vagyok annál, ráadásul amint fogadom a puszit, már egyértelmű, hogy nincs is ellenére. Újabb ajánlatot teszek, s mikor belelegyez, csupán felülök, hogy levehessem a pulóverem és pólóm, az ágy végébe dobva őket, mielőtt visszahanyatlok az ágyra.*
- Ebben is én vagyok az első? *kacagok fel egy kicsit, de nem kinevetem a lányt, inkább érdeklődő a hangnemem. Nekem nem okoz gondot az ilyen, ezért nem is gúnyolódok rajta. Ismét végigtekintek a lányon, de végül lustán megrázom a fejem.*
- Most mondanám, hogy te jössz, de elnézve téged, egyetlen ruhadarab levétele is sokat jelentene... *célzok itt ruhájának összetételére, hiszen ha viszonozná a gesztust, máris sokat engedne láttatni magából, amit gondolom nem szeretne, és ekkor nyilván én sem erőltetem. Tény, hogy gonosz vagyok, és rengeteg gyomorforgató dolgot műveltem, de ilyen sose volt közöttük...*

Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2012-05-12, 8:53 pm

*Bár csak az ujja ér hozzám, ez is sok és tudok azért különbséget tenni egy hatalmas férfi kéz és egy ujjbegy között, de ezt se akarom, szóval maradjon csak tisztes távolságban ilyen szinten tőlem, mert különben még itt lesz hagyva és szerintem ő se szeretné, hogyha ismét rosszul végződne egy találkozásunk. Legalább egyszer, csak egyetlen egyszer had váljunk el mosollyal az arcunkon egymástól.*
- Én úgy tudom, hogy neked még mindig nem tetszem igazán Azrael, szóval ilyesmivel kár fenyegetőznöd. *találna itt más nőt, ezt tudjuk mind a ketten, azt se értem, hogy a csókjaimnak miért enged, de én csak örülök neki, mivel oly szívesen eltölteném ezzel az egész estét, de hát tudom, hogy nem kéne és szerintem ő se akarná... Mesélek tehát egy picit magamról, így osztva meg vele azt, hogy mi is történt a szüleimmel, de nem érzem úgy, hogy a karjaiban végezném véglegesen.*
- Csak szeretnéd. Simán ki tudok menekülni. *mosolyodom el, majd végül tovább beszél és én pedig csak halkan hümmögök szavaira.* - Majd elgondolkodom rajta. *nem akarok most arra gondolni, inkább csak keze érintésére koncentrálok, mely jól esik forró combomnak, majd végül egy kis puszi következik, én pedig már a felsője alatt lévő résszel ismerkedem, kissé most már pimaszul. Talán az ital is hatással lenne? Egyetlen pohár? Fene tudja, nem értem, de látni szeretném ezek nélkül is, így hagyom is, hogy levetkőzzön és végig is nézek rajta.*
- Igen, te és tetszik, amit látok. *kezem lassan végigfut izmos testén, majd erős vállain is, így kuncogok fel halkan, de amikor a megjegyzést hallok, csak suttogóra fogom.*
- Akkor csak egy kis tanga maradna rajtam... *ismerem is be, mivel a fűzős felsőnek hála melltartót sem viselek, bár talán ezt ő maga is sejti.* - Szóval megtartanám magamnak. Inkább játszunk. *hajolok közelebb füléhez, majd kezem tarkójához kerül, így húzom magamhoz.*
- Fogjál le, erősen... és harapj is meg. *szemeim csak úgy csillognak, most valami újra vágyom, egy ilyen fajta játékra, mely után valószínűleg érzem majd a fájdalmat, de egy picit nem ártana hozzászoknom, mert valljuk be, így nem sokat érek, hogy egy kis ütéstől is már összeesem. Azraeltől pedig nem hiszem, hogy olyan nagy kérés lenne, hogy eljátszadozzon velem, de remélem azt nem kell mondanom neki, hogy bizonyos keretek között tegye meg mindezt.*

Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2012-05-12, 9:15 pm

*Ha már egy ágyba kerülünk, elkerülhetetlen az incselkedés, és valljuk be, szeretem az ilyet, főleg Aideen-el, mivel ő még tapasztalatlan ilyen téren. Szerintem sok mindent nem néz ki belőlem, és rengeteg terület ismeretlen még számára velem kapcsolatban, így csupán visszakacsintok reá.*
- Ezt majd akkor mond, ha nem lesz rajtad ruha. *feleselek pimaszul, és még a komolyabb témákba is bele csempészek egy kis játékosságot, mikor is ismét tagad a lány, s immár villámgyorsan vagyok ott, hogy karjaimba zárjam úgy, hogy ülve esik meg mindez, és háta dőljön mellkasomnak.*
- Egyszer kipróbálnám. Hidd el a vadász szereti üldözni a vadat. *suttogok hátulról a füleibe, és haját elsöpörve az útból puszilom meg ismét párszor a nyakát, majd az arcát, és csak ezek után engedem el. Hamar eljutunk ám odáig is, hogy most a lány a merészebb, így keze felsőm alá férkőzik, és én engedve kérésének veszem le azt, egy kis kérdéssel megtoldva.*
- Még szép, hogy tetszik! *nevetek fel ismét, de tovább folytatom, amire igen érdekes választ kapok, így szemeim az ezüstös tekintetet keresik, de mire reagálnák, érdekes dologgal áll elő, s egy pillanatig gondolkodom csupán arcomon egy sejtelmes kis mosollyal, majd hirtelen olvad le ez a fajta kedvesség, és komorság veszi át a helyét.*
- Nem! *jelentem ki határozottan, igen csak durván, s tartok egy kis hatásszünetet is, hogy szavaim ürességet hagyjanak maguk után, ám mielőtt Aideen bármit is tehetne, vagy reagálhatna, hirtelen kapom el két kicsi csuklóját, villámgyorsan megfordítva őt, és ahogy kérte, erősen az ágyhoz szögezve emelkedem fölé. Tekintetem egy pillanatra találkozhat az övével, s most az én szemeimben is ugyan az a játékosság csillan, utána pedig egyetlen szó nélkül csapok le nyakára, nem oly finoman mint szoktam, hanem inkább durvábban, és kortyolok is mohón és nagyokat, ám nem oly sokáig, hiszen valamivel ellensúlyozni kell a nagy mennyiséget... kis idővel.*
- Érdekes hatással van rád az alkohol. *kacagok fel, és fél kézzel le is törlöm ajkamról a vért, de utána ismét lefogom a lányt, és úgy nézek szemeibe nem kis kíváncsisággal, valamint egy cinkos mosollyal.*
- Egyéb óhaj Özikém? *kérdezem vidoran, mivel élvezem ezt a fajta játékot, nekem is hagy teret, és bizonyára ő sem véletlen kérte. Természetesen tudom, hogy van egy határ, az érdekes kérdés az, hogy egyezik-e az övével...*

Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2012-05-12, 9:28 pm

*Tényleg úgy érzem, hogy nem akar engem eléggé, legalábbis nem úgy, mint egy nőt kéne akarnia és talán ezért is van az, hogy még eltol magától. Talán ha idősebb leszek és még nőiesebb, akkor talán jobban fel fogom kelteni az érdeklődését, én mindenesetre várok, egyelőre nincs más, aki vetélytársa lehetne.*
- De kis pimaszok vagyunk ma. *csóválom is meg a fejem és olyan jó érzés végre nyugodtan elszórakozni és beszélgetni egymással, nem pedig a vitákon rágódni, annyira régen volt ilyen... De ahogy a karjairól van szó, már érzékelem is, hogy mögém kerül és szépen át is ölel, így dőlök neki mellkasának, fejem pedig hátra is tolom, így mosolyodom el.*
- Ha azt szeretnéd, hogy meneküljek előled, csak szólj... *most valahogy ebbe is benne vagyok, most mindenben, így a puszikra csak picit felsóhajtok, oly jól esik most érintése és a világot is szebbnek látom. Az ital tényleg furcsa hatással van rám. Na de végül elereszt, így veszem rá arra, hogy a felsője lekerüljön róla és kis kezeimmel be is járom mellkasát, vállait és picit a hátát is és mivel nem áll ellen, nyugodtan teszem meg mindezt és kedvem lenne kényeztetni is, de nem, nem szabad, határt kell szabnom magamnak, így inkább egy játékkal fordulok hozzá, miközben kissé közelebb is vonom magamhoz.*
- Nem? De... *már kérdezném is, hogy miért, amikor kezeim elkapva fordít is rajtam, tehát pocim a puha ágyra is kerül, kezeim pedig meg is lesznek fogva és végül jön is a harapás, mely most nem fáj, akármilyen durva is, így nyögök fel ismét.*
- Ne hagyd abba! Borítson el minket a vér... *miért mondok én ilyeneket? Talán tényleg volt oka, amiért az Inflatus házba kerültem csak lassan ébredek fel, Azraelnek hála? Magam sem tudom, de élvezem a játékot és végül amikor eltávolodik tőlem, mosolyogva nézek hátra szemeibe.*
- Engem nem zavar... *kuncogok fel és amikor hallom, hogy játszana még, jól láthatóan el is gondolkodom ezen.*
- Amit szeretnél... *harapok is bele ajkamba.* - Játszadozz velem, nyugodtan, kíváncsi vagyok, hogy mi járhat a fejedben. Hogy a gyengédségen kívül, mit is akarnál velem tenni. *nem tudom, hogy egy vámpír mire gondolhat, de most csak megpróbálok ellenkezni, hogy ne legyen ám olyan egyszerű a dolga, tehát kezeimet mozgatom, testemet is, így fenekemet picit megemelem és ha fölöttem van, bizony igyekszem is lelökni, bár gyengébb vagyok nála, ez is a játék része és most az se zavar, hogyha a nyakamból szivárog a vérem, most a méreg és az alkohol megteszik a hatásukat, nem érzem úgy, hogy bármi határt szabhatna nekem.*

Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2012-05-12, 9:47 pm

*Annak ellenére, hogy magas fokon nem kelti fel az érdeklődésemet - egyelőre - a lány, én mégis incselkedem vele, de szavai nevetésem csalják elő, ahogy közelebb hajolok, és puszit nyomok ajkára, de úgy, hogy egy apró kis sebet ejtsek rajta éles szemfogammal.*
- Nicsak, ki beszél... *suttogom elé, s utána már karjaimba is köt ki, ahol néhány apró puszit még bezsebelhet, és úgy látom, ő is benne van a játékba, hiszen nekem dől, én pedig hagyom, had élvezze a helyzetet, tehát jómagam sem engedem el, hanem bizony magamhoz szorítom, és állam vállára is fektetem, úgy nézek rá.*
- Majd később, most a világért sem engednélek el... *felelem halkan, s most jön csak az igazi játék, amit eleinte vissza is utasítok, egy kis cselt bevetve, s már hallom is, hogy megpróbálna meggyőzni, mikor elérkezettnek látom az időt, hogy megfordítva, és akarata szerint lefogva harapjam meg. Hallom őt, és ez nem vall rá, azt hiszem a továbbiakban óvatosan kezelném az italt a közelébe, de egyáltalán nem tűnik egy kategóriának az őrültekkel, így különösebben nem zavar, de én mással vagyok elfoglalva. Meg is jegyzem neki gondolatom, mire természetesen olyan választ kapok, mint amilyet vártam.*
- Engem se. *válaszolok gyorsan, s további játékra ösztökélem, türelmesen kivárva a válaszát. Érdekes feladat elé állít, amire el is gondolkodom. Elsőként igen erotikus tartalmú cselekvések ugranak be, de nem tartom Aideen-hez valónak, a második pedig a kínzás, ami szintén egyértelműen elkerülendő, viszont mivel durvaságra vágyik, azt hiszem, valahol a kettő közt kéne megállapodni. Ismét megragadom erősen, és magamhoz szorítom, míg átgurulok vele együtt az ágy másik felére, és szándékosan leesem róla. Nem ütheti meg magát, direkt így tervezem, hiszen rám esik, mivel fogom, viszont nem hagyok időt, már magam alá is gyűröm őt, szépen le is fogva csuklóit, és testsúlyommal dereka környékén helyezkedem el, de nyilván nem összenyomva őt, csupán éreztetve, hogy nem tud felkelni. Kezeit feje fölött fogom össze, és nem okoz gondot átfogni csuklóját fél kézzel, míg másik kezemmel egyszerűen kicsatolom övemet, és ki is húzom nadrágomból. Az övet használva összekötözöm a kezeit csuklójánál a feje fölött, és mikor szorosra meghúzom, el is engedem. Mivel hason van, ujjaim, most a hátán futnak végig, másik kezem pedig belsőcombján simít egészen felfelé, de a lényeget éppen elkerülve, és bizony a fűzőt is elkezdem kioldani.*
- Csak nyugalom. *szólok most szokatlan szelídséggel, hogy nem kell félnie, tudom hogy hol vannak a határaim, és úgy gondolom, ennyi belefér, elvégre csupán a hátát látom egy darabon, hiszen nem teljesen oldom ki. Lehajolok, hogy finoman kényeztessem őt gerince mentén simogatva, majd lágyan csókolgatva, ám ezek után hirtelen karcolom meg erősebben, és durvábban fogaimmal egész hosszan. Kíváncsi vagyok mit reagál.*

Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2012-05-12, 10:00 pm

*Élvezem ezt az egészet, ami kezd kibontakozni kettőnk között, de amikor kissé megsebzi ajkam, csak beszívom értékes véremet, nem, nem adom oda neki, inkább csak játékosan elrejtem, egészen addig, amíg magához nem von, majd apró csókjaival nem kezd el kényeztetni. Benne vagyok én bármiféle játékba, hogyha azt akarja, akkor bizony futni is fogok előle, de én magam sem mostanra gondoltam, szerintem nem is lennék rá most képes.*
- Nem is akarom, hogy elengedj. *bújok is bele teljesen a kezeibe, de csak egy kis ideig, amíg nem váltunk témát és nem hozok fel egy remek ötletet, mely szerint játszadozzunk egy kicsit egymással. Nem tudom, hogy mi lesz ennek a vége, valószínűleg semmi jó se, de most ezt akarom, így érzem a lefogását, majd pedig éles fogait is a nyakamban, de a vérem csak az övé, senki másnak nem adnám oda, így nyöszörgök a kezei alatt, élvezve minden percet, majd végül amikor rákérdez a folytatásra, bizony szabad utat engedek neki, tegyen azt, amit szeretne. Tudom, hogy nem fog úgy bántani és hogy megtart egy határt, akármilyen botorság is, én bízom Azraelben, ezért is játszunk most ilyet, de amikor hirtelen húz magához, fejemmel kissé hozzá is bújok, majd végül már le is huppanunk a földre és még mielőtt kiélvezhetném a férfi közelségét, már csuklóim lesznek lefogva és hallom is az övé hangját, így kíváncsian próbálok meg hátra nézni.*
- Mit tervezel? *kérdezek is rá minderre, de ekkor érzékelem, hogy bizony már össze is fogja kezeimet, méghozzá elég szorosan, így nézek fel rá, de nem, nem tudom kiszabadítani kacsóimat. Izgalmasnak tűnik mindez, de amikor odalent megérzem kezét, majd pedig a fűzőm is elkezdi szétszedni picit megdermedek, de a nyugtató szavakra végül testem ellazul és engedek is neki, hogy tovább folytassa és ami a furcsa, hogy a testem minden porcikája vágyik arra, hogy Azrael érintse, így fejem visszahajtom a földre, majd végül már a simogatásokat és puszikat érzékelem, melyek megmosolyogtatnak.*
- Ez nagyon finom... *kezdek bele, de ez után jön a kis csel, fogaival végigkarcolja a hátam, én pedig fel is szisszenek, szemeim is összeszorítom a hirtelen fájdalomtól és kezeimet is megmozgatom, de azt hiszem, hogy nincs értelme. Egy kis ideig még kínlódok, a fájdalom és a gyönyör egyvelege között, majd végül szemeim kinyitom és vissza is nézek rá. Nem, nem fogok máris megijedni és visszakozni.*
- Ne vesszen kárba, értékes. *utalok itt a véremre, amiről ő is tudja, hogy milyen ritka, tehát nem kéne szétcsöpögtetni a szobába, hogyha már tett róla, hogy kiserkenjen. *
- Félsz, hogy túlságosan belelendülsz? Nem... nem vagy te gyáva, ugye? *húzom tovább a férfi idegeit, nem biztos, hogy okosan, de halkan kuncogok tovább, mivel igen, most élvezem mindezt. Fene ért engem, de most ezt hozta ki belőlem ez a nap, akarom, hogy továbbra is éreztesse velem, hogy ő egy vámpír és nem azért, hogy eltoljam majd a későbbiekben, egyszerűen most így vágyom rá... ő nem egy gyengéd úriember és éppen ez a lényeg.*

Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2012-05-12, 10:21 pm

*Nem tudja, hogy mit engedett el azzal, hogy szabad kezet adott nekem, s bár betartok egy bizonyos határt, mert számomra is van érintetlen téma, mégis, én egy vámpír vagyok, aki bizony elengedi magát, ha arra kérik. Így magamhoz is ölelem először, egy kicsit elkényeztetve, majd óhaja szerint lefogva veszem magamhoz vérét, mely most jól esik, s bár biztosan nem csípett be a lány, attól még érződik benne egy kis alkohol. Végül ismét magamhoz húzom, majd legurulok vele együtt az ágyról, most a földön lefogva őt.*
- Maradjon az én titkom. *feleselem neki pimaszul, s már övemet használva le is kötözöm, hogy utána a felsőjét oldjam ki, egy kicsit a hátát kényeztetve, majd bevetve fogaimat is. Hallom a szisszenést, de nem különösebben hat meg, ezt kérte, hát megkapta, és amint kiderül, ő sem sajnálja, sőt... Nem válaszolok, de nyelvem már a hátán szánt végig, nem kímélve a sebet sem, hogy szépen begyűjtsem az elfolyt vért. Tudom, hogy nincs teljesen magánál, vagy esetleg valami elkattant nála, de nem zavar, egészen addig, míg meg nem hallom szavait.*
- Én? Gyáva? Soha! *mordulok fel, és már meg is fordítom ismét a lányt, mégpedig a két lába közé térdelek be, és ülök rá sarkaimra, igen közel húzva magamhoz. Egy pillanatig tekintetem megcsillan, míg szemébe nézek, hiszen most a hátán fekszik, aztán kezem már meg is ragadja a felsőjét, és egyetlen rántással lejjebb húzom, a maradék fűzőt egyszerűen elszakítva, mely valószínűleg nem lesz kellemes. A szoknya rész nem kerül le róla, ám mellei most fedetlenek, amit szépen ki is élvezek láthatóan elidőzve rajtuk tekintetemmel.*
- Még mindig gyáva vagyok? *kérdem tőle, s most már oda is hajolok felé, kezeimmel megtámaszkodva feje mellett, és ha engedi, bizony most ajkát támadom, az egyértelmű célpont helyett, mivel egy csókot szeretnék adni neki, a helyzethez képest lágyat és finomat, ám a végén nyelvét is éri a harapásom, egy kis sebet szerezve neki. Már majdnem itt a határ, de még van egy kis terem mozogni...*

Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2012-05-12, 10:32 pm

*A gurulás után érzem, hogy puhára, tehát Azraelre érkezem, így sejtem már, hogy direkt figyelt rá, hogy még csak véletlenül se okozzon nekem ezzel fájdalmat. Viszont mikor kezeimet is megkötözi, már kíváncsivá válik tekintetem, szeretném kiolvasni belőle, hogy mit is szeretne most tenni velem, de kezei bizony meglepő helyekre találnak, ott érintenek, ahol nem kellene, de mégsem állítom le, pedig most már le kéne. Volt egy kis játék, elégnek kéne, hogy legyen, de mégsem az, ezért is következik hát be az, hogy a hátamat is szépen felsérti éles fogaival, majd végül a nyelvével nyalja le a sebet, mely azért annyira nem kellemes, de mégsem utalok rá, hogy fájna, ezt még simán kibírom, csak egy kicsikét kellemetlen. De tovább hergelem őt, még akarom, hogy többet mutasson be magából, de amikor megfordít, már a piszkos padló érintkezik sebes bőrömmel, így egyre kellemetlenebb lesz ez a háton fekvés, főleg, amikor már a fűzőm is elszakítja, mely hátamba is váj kicsit, így fejem is elfordítom, de nem, nem kiabálok, nem fogok hangoskodni, hogy felhívjam magunkra a figyelmet, tehát a szisszenésen kívül ismét nem mondok mást, viszont amikor melleim elő kerülnek és ez bennem is tudatosul, bizony igen csak elvörösödve nézek Azraelre.*
- Ezt nem kellett volna, megbeszéltük. *mozgatom is meg a kezeimet, de képtelen vagyok bármit is tenni az ellen, hogy nyugodtan végig ne tudjon nézni rajtam és hát... egy kérdés is eszembe jut.*
- Azért egy kicsit legalább tetszem neked? Tetszik, amit látsz? *kérdezem bátortalanul és igazából ezért is féltem tőle, hogy megláthat vagy megérinthet, mivel tudom, hogy fiatal vagyok én hozzá, de azért jól esne tudni, hogy nem tart csúnyának vagy teljesen értéktelennek. Ahogy viszont közelebb hajol, picit félve nézek fel rá, de végül ajkunk egy puha csókban találkozik, mely igen csak lágy, nem durvul, így végül szemeim lehunyva viszonzom is mindezt és lábaimat picit fel is emelem, majd lassan megcirógatom derekát, így húzva még jobban magamhoz, tehát meztelen felső testünk is érintkezhet egymással. Egy kis vér még társul az élvezetekhez, így vadítom a csókot, szorítom erősen lábaimmal, abba se hagyva mindezt és ha nem száll le rólam, akkor akár több hosszú percen át is csókolózni fogunk, tehát láthatóan nem sértődtem meg semmire sem.*

Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2012-05-12, 10:45 pm

*Aideen ezt kérte, hát megkapja, s mivel szerintem dolgozik benne az alkohol, legalábbis biztos fűti valamennyire, nem félek attól, hogy fázna, ráadásul a mérgem is benne van, ami kezesebbé és bátrabbá teszi, az alap jellemvonásairól nem is beszélve... Nem törődöm tehát a szisszenéssel, jó néhány ölelés, és puszi csattan el közöttünk, míg végül a földre érve sebzem meg, és tisztítom is le a hátát, ismét figyelmen kívül hagyva a sziszegést. Ha még van ereje pimaszkodni, akkor nincs gond... én viszont felmordulok, és gyors helyzetváltoztatást követően már fel is fedem kebleit. Szavaira tekintetem találkozik az övével, de az enyémben nem látszik megbánás, sőt, inkább pimaszul csillog a szemem.*
- Nem kellett volna legyávázni sem. *feleselem neki, s kapok is két kis kérdést, amire már szelíden el kell mosolyodnom. Ez annyira Aideen.* - Persze, hogy tetszik Őzikém. *nyomom egy puszit a homlokára, és csak utána találom meg az ajkait. Érzem ám, hogy Aideen közelebb húz magához csók közben, így ennek engedek is, s most mezítelen felsőtesteink találkoznak. Hosszú percekig kiélvezem a helyzetet, aztán apró puszikkal elkezdek lefelé haladni, egészem a melleihez, és nem érdekelve, hogy mit gondol, vagy szeretne, bizony el is kezdem ott kényeztetni. Nem szándékozom tovább menni, mivel kettő is van belőle, nyilván mind a kettőre szánok időt, és csak utána indulok el a hasa mentén lefele, de úgy köldök alatt egy kicsivel felemelem fejem egy gonosz kis mosollyal.*
- Legközelebb vigyázz mit kívánsz. *termek hirtelen az arca előtt, s egy pillanatig még szemébe nézek, de aztán kezem elindul az öv felé, és kicsatolom, elengedve ezzel csuklóit, s az övemet visszafűzve nadrágomba, már karjaimba is veszem a lányt, hogy az ágyra helyezzem, és melléje feküdve átkaroljam.*
- Elég késő van, pihenned kéne. Sok vért vesztettél. *és valóban, kétszer is megharaptam nem kis mennyiséget véve magamhoz, ráadásul több helyen is szivárgott a vére, és remélhetőleg nem kap el semmit a koszos padló végett.*

Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2012-05-12, 10:53 pm

*Arra nem számítottam, hogy majd vetkőztetni is fog. Az oké, hogy kezével már pár helyen érintett engem, de azok mind csak a helyzet miatt volta, hogy húzza az agyam, de ez most más, így amikor visszakapom a választ, úgy sütöm le szemeimet.*
- Ne haragudj, csak fel akartalak húzni. *ismerem is be, majd végül két kis kérdés kibukik belőlem, mivel tudom, hogy nem vagyok még tökéletes, de azért, azért egy picit vajon tetszem neki? A választ hallva viszont csak lágyan elmosolyodom, szemeim pedig szinte szerelmesen csillognak Azrael felé, majd a puszi bezsebelése után bizony ajkaink találkoznak is, így jó pár csókot is váltunk egymással, én pedig kiélvezem ennek az alkalomnak minden pillanatát, de ahogy eltávolodik tőlem, fejem a padlóra kerül, én pedig behunyom szemeimet, úgy sóhajtok fel egyre inkább, szívem pedig majd kiugrik a helyéről, annyira tetszik az, amit most tesz. Picit még ficánkolok is alatta, de csak hogy még jobban elérjen, szinte kedveskedek neki, de amikor végül felemelkedik, picit lebiggyesztem ajkaimat. Annyira, annyira akarom őt, egész lényét, pedig tudom, hogy nem szabadna, így végül magamban tartom a szavakat, hogy azt kívánom, bárcsak folytatná. Mondjuk nem hülye, az arcomra van írva mindez, de ahogy kiengedi kezeimet, úgy simítok végig csuklóimon és nemsokára már az ágyba is kerülök, hol nem érdekel már, hogy csak a szoknyám van rajtam, szépen hozzá is bújok, nagyon erősen ölelve őt magamhoz és puszilom is meg mellkasát.*
- Annyira szeretlek, Azrael. *motyogom a mellkasába, majd gyermeteg szemekkel nézek fel rá, még mindig erősen ölelve őt. Nem, nem akarom, hogy eleresszen vagy hogy elmenjen, de igaza van, aludnom kéne, én magam is érzem.*
- Jó éjt! *mondom még halkan, majd fejem mellkasára hajtom, de szinte rajta alszom el, már ha hagyja és eszem ágában sincs lemászni róla vagy egy picikét is eltávolodni a közeléből.*

Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2012-05-12, 11:05 pm

*Ahhoz képest, hogy elméletileg tartja magát, elég érdekes szituációba kerülünk, és én élvezem minden percét, az már kérdés, hogy a lány is, de ahogy érzékelem, nagyobb részt igen. A kis gonoszkodásaimat persze nem tudom megállni, de ennek ellenére is szerintem jól érzi magát a karjaim között...*
- Tudom. *mondom most már elmosolyodva, hiszen nem neheztelek rá ezért, de szerintem nagyon jól tudja, mit hoz ki belőlem ilyenkor. Viszont amiért ilyen jól tűrte, érdemel tőlem egy kis kényeztetést, amit meg is kap, és láthatóan élvezi, így el is mosolyodom keblei között, ám végül csak az ágyra fektetem, mert úgy hiszem, ennyi elég volt mára. Természetesen hozzám bújik, és ki is mond valamit, amire nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar sor kerül, de lám...*
- Ennek örülök. *suttogom gördülékenyen a fülébe, és aztán már fel is ajánlom neki az alvást. Nem szeretném, ha feltűnne neki, hogy én nem viszonoztam a kis gesztust... ugyanis igen, fontos nekem, de hogy szeretem-e? Nos, nem tudom... és bár a nőknek rendkívül jó a megfigyelő képességük, talán mivel fiatal, és fáradt, elsiklik efölött.*
- Álmodj szépeket! *duruzsolok a fülébe, míg én magam is szorosabbra vonom az ölelést, hogy nyugodtan tudjon elaludni, és meg sem mozdulok egészen egész éjszaka. Csak nyugodtan figyelem a lélegzését, és kíváncsi lennék mit álmodik, de ez titok marad... Egészen addig meg sem mozdulok, míg nem érzem, hogy ideje lenne mennem, mert ha nem, hát pórul járok, így végül óvatosan kimászva az ágyból, hogy ne kelljen fel, halkan el is tűnök, és lent rendezem a számlát, hogy a lánynak már ne kelljen. Azt hiszem, ismét érdekes lesz a következő találkozásunk...*

Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2012-06-03, 9:31 pm

*Egyértelműen átjárja a félelem a testem, amikor meglátom Azraelt, na meg a kése közelében a kezét, mivel emlékszem a múltkori találkozásunkra, melyek olyan emlékeket hoztak a felszínre, amelyeket nem szabadott volna. Annyira, annyira rettegek tőle, mint senki mástól. De amikor hozzám szól, rögtön elönt a méreg, pedig tudom, hogy most vissza kéne fognom magam.*
- Nem vagyok egy kutya, hogy így beszélj velem! *jelentem is ki ridegen, de aztán hallom, hogy nem szándékozik most bántani, én mégse bízom benne, szóval meg se szólalva figyelem arcát és csak lassan lépek közelebb hozzá, feltéve egy kérdést is, hogy menjek-e el, mert nagyon szívesen lelépnék ám.*
- Igen, emlékszem. *bólintok is rá, majd elindul, én pedig meglepetten nézek utána, hogy most mégis mi lelte. Elkezd valamiről beszélni, aztán lelép? Áh, nem, mivel visszatekint rám és egy újabb kérdést hallok, de én meg se mozdulok még egyelőre, minek tenném?*
- Nem túl sokat... csak azt, amit tanultam rólatok és amit nálad tapasztaltam. Éppen elég ez ahhoz, hogy elkerüljem a vámpírokat. *magyarázom is meg neki, de aztán hallom az ötletet, mely igen csak furcsa, de mégis, számomra jól hangzik, hogy nem kellene kettesben maradnom vele egy ilyen elhagyatott helyen, így hát mérlegelek.*
- Szerintem ott is könnyedén meg tudnál ölni. *indulok is meg utána, mivel döntöttem és vele megyek.* - Nem szükséges. *utalok itt a meghívásra, hiszen tényleg nem kell, meg tudom én magam hívni arra, amire csak szeretném. A pálcám leeresztem, de még nem teszem le, jobb annak, ha a kezemben van.*
- Valami baj van? *kérdezek rá erre, felé fordítva a fejemet, kíváncsian pislogva rá, mivel érzékelem ám a hangulatváltozását. Magam sem tudom, hogy miért érdeklődöm, hogy jól van-e, hiszen semmi közöm hozzá, nem is kedvelem, de egyszerűen ilyen vagyok. Ha minden igaz, el is hagyjuk ezt a kastélyt, majd meg is indulunk a fogadó irányába, ahol a pulthoz lépve csak egy narancslevet kérek, ezzel a kezemben ülök le az egyik székre, majd kortyolok is aprókat az italomból, a pálcám pedig ölemben pihen most már.*
- Azt hittem, hogy megint bántani akarsz... *mondom ki azt, ami bennem van, rá se nézve, tehát szép, kék szemeim csak a poharamat fixírozzák, ugyanis kissé félek egy ilyen mondat után pont ő rá nézni, ki tudja, hogy mit hozok elő belőle.*

Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2012-06-03, 9:56 pm

*Ma sok mindenhez nincs kedvem, legfőképp a harchoz - persze ha muszáj, bevetem amit tudok -, ezért meg is jegyzem neki, hogy rendeződött valamelyest a helyzetünk, azaz nem kéne ilyen feszültnek lennie a légkörnek, s talán kissé ridegen fejezem ki magam, de most képtelen vagyok kedvesebb lenni.*
- Jól van, jól van. Múltkor hol voltál? Kerestelek. Mi vezetett rá, hogy pont most gyere?*hördülök fel szemforgatás közben, kezeimet is védekezőleg a magasba emelni, a megadás jeleként, hiszen a vitához sincs hangulatom, s valamelyest sikerül a lányt is lenyugtatnom, viszont egy kis érdeklődést még belefér így az elején.*
- Akkor tudod, hogy mi lesz a téma, és miért vagy itt. *jelentem ki ellentmondást nem tűrő hangon, ezzel jelezve talán a lány számára, hogy másról nem igazán óhajtok beszélni, és ne is számítson másra...*
- Rendben, tehát elméletileg az alapokat tudod. Arthas-nak bizonyára képessége van arra, hogy erősebb mint én, hiszen ugyan olyan fiatal vámpír... képes még az uralomra, és még rendelkezik valamivel. Tapasztaltál valami furcsát? *kérdezem meg a lányt efelől, jómagam is visszapörgetve gondolataimat arra az estére, hátha eszembe juthat utolsó képessége is, mivel feltételezem, ha nekem is három van, akkor neki szintén... Hogy kissé fesztelenebb legyen a társalgás, a lánynak kedvező helyre hívom, de úgy látom egy kis akadékoskodás érkezik felőle.*
- Nem ölhetek diákot. Egyébként is, mi okom lenne rá, hogy megöljelek? *mordulok fel, s a következőkben le sem reagálom megjegyzését, miszerint nem szükséges meghívásom. Akkor fizet magának. Hidegen hagy. Kérdése azonban meglep, így pillantásomat is odacsalja, de végül megrázom a fejem.*
- Vannak gondjaim. Majd megoldódnak. Miért érdekel? *dobok vissza én is egy kérdést, így haladunk a fogadó irányába, ahova nemsokára meg is érkezünk. Direkt nem kaptam fel, fájó lenne nekem, és szerintem ő sem élvezné...*
- Remélem nem gond, hogy nem a karjaimba cipeltelek. *fűzöm hozzá félfogról, kissé talán piszkálódva is, ám mikor megérkezünk, halkan nevetek a rendelésre, de én semmit nem kérek nyilván, viszont követem a lányt helyünkre. Ekkor bök ki valamit, amire számítottam már, így nem ér váratlanul.*
- Neeem... nem foglak bántani, ha nem adsz rá okot. Dühös voltam rád... de már nem vagyok. Ha elmenekül a vad, a vadász a hibás. Fel kell dolgozni. *beszélek magam elé elmerengve, ám tekintetem vissza is tér a lányra, úgy figyelgetem mozdulatait, s egy kis idő után szólalok csak meg.*
- Gondolkodtál-e azon, hogy mi legyen a taktikánk? *kezdek egy egyszerű kérdéssel, melyre igen erős reményeim szerint képes felelni... hiszen ha feléleszti a tüzet, kihoz a sodromból.*

Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2012-06-03, 10:06 pm

*Nem tetszik, hogy úgy beszél vele, mintha nem lennék több egy rühes dögnél, így ezt azonnal meg is jegyzem, mivel nem fogok mindent lenyelni. De reakciója meglep, ahogy kezeit feltartja és még elnézést is kér úgymond, mivel módosít a beszédén is, én pedig egyre inkább kezdek kételkedni abban, hogy ez az Azrael ugyanaz, mint akivel múltkor találkoztam.*
- Így alakult, nem volt különösebb oka. *felelem is őszintén, mivel ez az igazság, ma döntöttem el, hogy ráveszem magam erre a lépésre. Azt viszont szerintem nem szükséges mondanom, hogy azért is jöttem el, hogy ne ő találjon rám legközelebb, mert félek a fenyegetésétől, hogy akkor csúnyán megjárnám. A témában biztos voltam, így hát rábólintok a dologra, majd ekkor kezd el Arthasról beszélgetni. Nem is tudom már, hogy mit kéne tennem, de türelmesen hallgatom végig a szavait is és amikor hallja, hogy mit tapasztaltam, bizony elgondolkodom rajta.*
- Milyen képességeitek vannak? Ha ezeket tudnám, akkor talán rájönnék, hogy mi is a harmadik, már ha bevetette ellenem. *ezzel én is egy kis információt próbálok meg kicsalni Azraelből, remélem, hogy azt a bizonyos csalit is beveszi majd. Idő közben megindulunk a fogadó irányába, majd hallom is, hogy nem óhajt megölni engem, mivel nem teheti meg, ez pedig azért valamennyire megnyugtat.*
- Talán azért, mert gyűlölsz. *vonok vállat. És hogy miért hiszem ezt? Hát az eddigiek után mi másra is gondolhatnék? De mégis, előjön belőlem az igazi énem, ezért is teszek fel egy kérdést, de a mogorva válaszra csak lesütöm szemeimet is kissé.*
- Csak gondoltam megkérdezem, hátha normálisan is el tudunk beszélgetni. *magyarázom is neki, majd kijutva a kastélyból meg is indulunk a varázslóváros felé és eszembe se jut, hogy esetleg felemelne, így a kérdésre megállok egy pillanatra.*
- Dehogy gond, már miért fognál a karjaidba? Van nekem két lábam, tudok menni... *hihetetlen, hogy miket nem gondol problémának. A fogadóba érve viszont egy kis narancslevet kérek, de a nevetést hallva csak kíváncsian tekintek fel szemeibe.*
- Valami gond van? *nem értem, hogy mi olyan vicces ebben.* - Vért itt nem árulnak. *jegyzem meg most már halkabban, hiszen mégis mit kellett volna rendelnem, alkoholt? Áh... Leülve azért egy mondat is kicsúszik a számból, így nézek fel rá lassan, amikor reagálni kezd rá.*
- Akkor jó... *meredek magam elé, de nem igazán értem, hogy miért bántott ok nélkül, főleg, mert nem is magamtól menekültem el, de hát mindegy úgy hiszem. Inkább iszom egy picit és amikor Azrael kérdez, csak nyugodtan nézek bele szemeibe.*
- Nem igazán... Fogalmam sincs, hogy mit kéne tenni. Napközben a Napra elő lehetne hívni vagy valami ilyesmi. *vonok vállat, mivel nem igazán érdekel a dolog, de tényleg ötletem sincsen, hogy mivel árthatnék neki. Persze varázslattal talán tudnék vele végezni, de nem gondoltam ki semmiféle taktikát sem.*
- Milyen gondjaid vannak? *kérdezek is rá erre, mivel az előző témánk fölött én nem siklottam el, így hát most ismét szemeibe meredek és igen csak megértően nézegetem arcát, próbálva rájönni arra, hogy mi is lehet a változás kulcsa. Na meg, elég jól látszik rajta, hogy nem olyan, mint eddig, de persze ez azért is lehet, mert még nem ismerem, de mivel az előbb említette a gondjait, így biztosan vannak.*

Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2012-06-03, 10:29 pm

*Jobb napjaimban már egy pofont kevertem volna le a lánynak, azonban nincs kedvem veszekedésekhez, úgy érzem az ilyenhez fáradt vagyok, így inkább behódolok most a lány akaratának, mely láthatóan meglepi, ám kihoz belőlem egy gunyoros megjegyzést, hiszen az már közel nem olyan fárasztó...*
- Nem gondoltad, hogy tudok ilyen is lenni, mi? *fintorgok, s bár gyanúsan méregetem a lányt következő válaszára, mégis elfogadom egy hümmögéssel, és nem firtatom tovább, hiszen a hosszú, túlmagyarázott beszélgetésekhez nincs humorom. Vagy a rövid, és velős, kissé fáradt Azrael, vagy az állat Azrael. Lehet választani. Következő kérdésére azonban összeszűkült szemekkel nézek rá, s egy pillanatnyi csönd is támad közöttünk.*
- Csak nem képzeled, hogy elárulom? Nem fogok veled információt megosztani a fajtársaimról, kizárólag annyit, amennyi Arthas megleckéztetéséhez kell, se többet, se kevesebbet. Nem a vámpírokkal van a gondom, és nem szeretném, ha előnyre tennél szert, ezért a beszélgetéseinket is Arthasra összpontosítjuk. *csattanok fel, hiszen egy harminc éves, szakmabéli férfit, aki gyilkolt, harcolt, csalt, kémkedett, és ismeri az emberi jellem minden zugát, a szakma szépségeivel egyetemben, eléggé botor dolog ostobának nézni.*
- Lássuk csak... lássuk... *teszem karba kezeimet, és járkálok föl-alá a szobában egy ideig, mígnem megtorpanva nézek magam elé.* - Nyitottam... elfogadtad. Nyitottál... elfogadta. Hm... szimpatikusabb számodra, igaz? Akkor is az volt? *kérdezek rá hirtelen a másikra pillantva, hiszen míg nekem kellett kezdeményeznem, addig Arthas kiélvezte a lány támogatását úgymond az első lépéseknél. Azt hiszem, kezdem sejteni... Következő feltételezése azonban egy kis nevetést csal elő belőlem, mely szintén rideg, sőt, kissé lenéző, hiszen ezek a mai fiatalok annyira nem gondolkodnak... vagy csak az én elmélkedésem szokatlan.*
- Nem gyűlöllek. Sőt, kedvellek. *nézek rá már egy kis elevenséggel szemeimben, kíváncsian arra, hogy vajon mit is felel. További érdeklődésére csak morgok egyet, miszerint értettem a válaszát, de nem felelek, hiszen nem szándékom tovább vinni ezt a vonalat. Azonban félreértései sorozatosak, csak úgy mint Aideen-nél, és komolyan kezdem azt hinni, hogy az én kifejezés módommal van gond.*
- Szerencse, hogy nem vágtam le őket. *hahotázom magamon, de aztán elkomorulva folytatom, mielőtt még gond lenne belőle.* - Ha a karjaimba vinnélek, gyorsabban oda érnénk, mert az én sebességemmel haladnánk. Futnék. *fejtem ki egyhangúan, hogy miért is kérdeztem, ám ez nem következik be, hiszen nem áll szándékomban, így egy kis séta után érkezünk meg a fogadóba, ahol rendelésénél leadott halk kacajom felkelti érdeklődését, melyre felőlem egy kis fejcsóválás jár, most először egy apró mosollyal a szám szélén.*
- Tudom. De a te korodban általában alkoholt isznak az emberek. Az feloldja a gátlásokat. Neked talán ez kéne. Vagy nem. Akkor pedig megmaradnál ilyen szende kislánynak. *felelem vigyorogva, de cseppet sem sértő hangon, sőt, mintha egy kis hízelgés is szorulna az utolsó mondatba, hiszen a koruktól eltérően viselkedő személyek mindig felkeltették az érdeklődésemet. Idő közben sikerül megnyugtatnom szándékom felől, ám válasza nem igazán kielégítő, melyre arcvonásaim is dühbe torzulnak, ám ismételt kérdése kizökkent, s most komolyság veszi át a felindultság helyét. Csönd. Csak fürkészem arcát, aztán végül hátradőlök egy sóhajtás kíséretében.*
- Sok gondom van. Szerinted, milyen problémái lehetnek egy vámpírnak? *fűzöm össze ujjaimat magam előtt, mivel látom, hogy a téma felől érdeklődik, talán muszáj erről beszélnünk, így lévén, hogy nem utasítottam el a beszélgetés ezen részét most, valószínűleg érti, hogy hajlandó vagyok társalogni erről.*

Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2012-06-03, 10:54 pm

*Igazán meglep, hogy az ingerültség helyett ilyen normálisan, sőt, szinte emberi módon reagál Azrael és ahogy figyelem, ő is felteszi ám nekem ezt a kérdést, viszont nem érzem úgy, hogy nem kellene őszintén felelnem neki.*
- Nem igazán... *ismerem is be őszintén, mivel eddig nem sok jót mutatott nekem magából és nem is tartom kellemes társaságnak, de mégis itt vagyok és remélem, hogy épségben megúszom majd ezt a találkozást. Ahogy viszont Arthas felől érdeklődik, egy kis cselhez próbálok meg folyamodni, hogy árulja el, miféle képességekkel is rendelkeznek a vámpírok, mivel számomra is fontos lenne mindezt tudni. De ahogy nézem, rögtön meg is érti a kérdésem lényegét.*
- Szóval félsz, hogy túl sokat fogok tudni, ahogy akarod... Ez esetben nem tudom, hogy derítsük ki. *vonok is vállat, de azért nyugodtan hagyom, had agyaljon Azrael ezen az egészen és amikor egy kérdést tesz fel, akkor rá is bólintok, mivel igen, igaza van.*
- Mondjuk ezt nem volt nehéz elérnie, te nem vagy nekem szimpatikus. *teszem még hozzá, hogy azért ne higgye azt, hogy csak valami képessége miatt volt feltétlen szimpatikusabb, ez kész őrület lenne, szóval áh, ilyesmire most nem is gondolok. Na de a gyilkoláshoz még hozzáfűzöm azt, hogy szerintem ő gyűlöl engem, de amikor meghallom, hogy ez nincs így, sőt, még kedvel is, picit felnevetek.*
- Ne hazudj, tudom, hogy nem kedvelsz és nem is bírsz. Csak azért hívtál ide, mert erős vagyok... bár ez múltkor nem mutatkozott meg ellened. *sóhajtok fel picit, ugyanis tényleg eléggé ügyetlen voltam, nem voltam képes megvédeni magam ellene, pedig milyen jó is lett volna, ha sikerül és nem szenvedem el mindazt, amit ő csinált velem. Kijutunk viszont az épületből, így indulunk útnak, le a fogadóhoz, de a cipeléses szavai után már a lábaim levágásáról magyaráz, én pedig ledermedve, elfehéredve nézek rá.*
- Ha együtt akarsz dolgozni, akkor ne mondj nekem ilyeneket. *igen, félős vagyok és ezek a szavak semmit se segítenek, bármennyire is próbálok normálisan állni a dolgokhoz. Hiába magyarázza most már meg a dolgokat, nem tudok rá teljesen figyelni, csak lassan lépkedem tovább, így érünk be a fogadóba, ahol egy kis narancslevet rendelek és már fizetek is, inkább még így előre.*
- Nem szoktam sűrűn alkoholt inni, nem érzem úgy, hogy bármit is fel kéne oldani. *húzom is el a számat, majd szépen megindulok az asztal felé, hol már elő is állok azzal, hogy azt hittem, hogy bántani fog ismét, de nem tette meg szerencsére. Viszont az ő problémája most valahogy mégis érdekel, ezért is kérdezek rá minderre, de ahogy hallom, hogy visszakérdez, csak lassan dőlök hátra magam is.*
- Talán a teremtőddel van gondod... nem igazán tudom, hogy egy vámpírnak mi lehet rossz... Esetleg éhes vagy vagy zavar, hogy nem tudsz kijönni a napfényre. *találgatok, de szerintem pont arra nem gondolok, ami az igazi gond, de bizonyára ki fog derülni, ha pedig mégsem, akkor ez van.*

//fagyunk//

Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2012-06-04, 9:13 pm

*Este nyolc körül járhat, a kinti rossz idő pedig ide szorított be, pontosabban nem kellett annyira szorítania, hiszen megfordult a fejembe, hogy ha már erre járok benézek. Mostanában kicsit többször járok le ehhez hasonló helyekre, hiszen Mystralban itt van még a klub is, de azt hiszem mivel úgyse maradok túl sokáig ez a hely is meg fog felelni, hogy megigyak egy sört elolvassam a friss híreket és menjek tovább isten hírével. Mivel már kezd beesteledni, így az ablakhoz közel ülök, méghozzá az üvegnyi sörrel egyetembe, majd a hónom alatt hordott újságot felnyitva lapozgatni is kezdem.*
~Fura hogy ide egyetlen riporter se fordul meg erre, pedig aztán az itteni helyzetekről is lehetne mit írni. Lehet ha ide tolná egy is a képét a következő pillanatban ahogy távozhatna el is húzna innen.~*rántom meg a vállamat, csak egy kis mellékgondolat ami olyan gyorsan megy el tudatomból ahogyan ment is, miközben néha néha a számhoz emelem az üveget, tekintetem elmerül a sorok között, olvasgatva nyugodtan a dolgokat. Legalább lefoglalja az agyamat, s mivel jobb dolgom nincs azt hiszem ez is megteszi mielőtt vissza mennék az iskolába vagy esetleg máshová , bár egyéb ötletem hiányában azt hiszem az első lesz majd a valószínűbb.*

» Véres Pokol Vámpírklub