Vezetőség | |
Ki van itt? | Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég
Nincs
A legtöbb felhasználó (35 fő) 2024-02-02, 10:49 am-kor volt itt.
|
Másik oldalunk | |
| | Axel Knoxville | |
|
+2Alinox Ingren Axel Knoxville 6 posters | Szerző | Üzenet |
---|
Axel Knoxville Sentinel Cruoris
Jelige : Vámpírvadász Hozzászólások száma : 7501 Csatlakozás : 2010. Dec. 25. Kor : 30 Tartózkodási hely : Aurorvadász szakház Üzenet : Ha lemondunk a vágyainkról, épp azt tagadjuk meg, ami emberré tesz.
Rangok Ház: Cruoris Betöltött poszt: Sentinel Évfolyam: Egyetemista diák
| Tárgy: Axel Knoxville 2011-10-01, 3:48 pm | |
| ”Tiltott gyümölcs” Nem gondolnám, hogy a naplóírást nekem találták ki. Egy valami viszont egészen biztos, hogy manapság olyasmiket érzek itt belül, amikről eddig azt gondoltam, csupa hazugság az egész. Hogy mikor két ember úgymond egymásra talál, önzés nélkül tudják szeretni a másikat, és én most pontosan ezt teszem, minden elvem feladva természetesen. És hogy bánom-e? Hogy nehéz-e hűnek lenni valakihez? Pár hónappal ezelőtt, érkezésem környékén még kiröhögtem volna az illetőt, aki ilyet kérdez tőlem, sőt. Ott hagytam volna a fenébe. Hogyne lenne nehéz! Én meg a hűség? Két külön fogalom: ő jobbra, én balra. Neki sincs szüksége rám, és nekem se a hűségre. Mert minek is kéne annak lennem, mikor annyi széplány adná oda önként magát nekem? Nem, nem tartom magam a világ legjobb pasijának, de jó srác vagyok ez tény, és ha úgy kívánom, bármely helyzetet bátran kihasználhatnék, visszaélhetnék vele, ha már sok az olyan kis csitri, akit illik ilyesmikkel megleckéztetni. És hogy meguntam-e ezt az életmódot? Nem, soha nem untam meg és most sem unnám, ha nem alakultak volna a dolgok úgy, ahogy alakultak. Volt ez a lány, Nymphadora Giovanni. Beképzelt, lekezelő, aranyvér imádó-sárvértől irtózó, felsőbbrendű lány. Az első találkozásunkkor épphogy egymásnak nem estünk: a külsőm és szövegem alapján le is írt maga előtt. Nem voltam én más az ő szemében, csupáncsak egy szakadt göncöket viselő, cseppnyi nemességgel sem megáldott, sárvérű fatty. Legalábbis ezt hitte a kicsike, amíg egyre több és több találkozás után ki nem nyíltak csipái és rájöhetett arra, nem hogy sárvérű nem vagyok, de egyenesen jómódú családból származom. Csak azzal kellett tisztában lennie, hogy a jómód és az aranyvér nem mindig jár együtt eminens külsővel és belsővel. Igen, ismerem az illemet, amennyit kellett, belém neveltek a szüleim, de soha nem köteleztek arra, hogy olyan életmódot rám kényszerítve éljek, amihez lehet, hogy egyáltalán nem füllene a fogam. És hogy milyen igazuk volt. Nem lettem hát egy úri ficsúr, magam vagyok, ez lettem én, ami nagyon nem nyerte el a leányzó tetszését, legalábbis nagyon ehhez próbálta tartani magát, hosszú-hosszú ideig. Én persze a dolgok mögé láttam, pontosan ezért vonzottam én őt annyira, mert valamilyen szempontból szenvedélyt és veszélyt nyújtottam számára. Csodás volt minden találkozásunk, még azokra is mosolyogva és jókedvvel gondolok vissza, mikor szívtuk egymás vérét. Rokonaim háza az árnyas úton megfelelő menedék volt számunkra, de én mégsem akartam beismerni, hogy jól éreztem magam vele, olyannyira jól, hogy szinte rajta kívül más nem is érdekelt egyáltalán. Az elejétől kezdve tisztában volt velem, szinte már-már kiadtam neki magam. Más vonzódás volt ez, teljesen más, mint egy átlagosan induló és épülő, bármilyen nemű kapcsolatban szokás, még részemről is. Kezdett kicsúszni a lábam alól a talaj, aztán eljutottam arra a szintre: túlságosan fontos lett nekem ő ahhoz, hogy csak úgy kihasználjam, aztán eldobjam, és éljem tovább az életem másnap reggel, mintha mi sem történt volna. Képtelen voltam erre. Tudtam, éreztem, hogy velem akar lenni, hogy már nem csak az vonzza hozzám, hogy egy tiltott gyümölcs vagyok számára, ugyanakkor megijedtem saját magamtól is és ettől a helyzettől. Végül, ott, a síparadicsomban megtörtént, amit már annyira akartam, mióta megismertem.. Csodálatos éjszakát tölthettünk együtt, nekem adta magát, én pedig sosem fogom elfelejteni az élményt, s reméltem, hogy ő sem, de ahogy haza értünk, az az énem nyert elmém felett, aki egy ijedős nyuszit játszott akkoriban. Elmenekültem előle, az érzéseim elől.. Kerültem, megpróbáltam elfojtani mindazt, ami bennem volt, nem akartam tudomást venni arról a teljesen nyilvánvaló tényről, amitől annyira megijedtem: beleszerettem egész lényébe, imádom úgy, ahogy van, kívül belől ő a tökély számomra és senki más. Érte érdemes lenne feladnom elveimet, melyek ennek fényében már csak buta, gyerekes ragaszkodást jelentenek valami nagy marhasághoz, amit egyszer kitaláltam. Szenvedtem, hosszú hónapokon keresztül. Hogy akartam-e keresni? Hát persze. És hogy meg is tettem-e a lépéseket? Még jó, hogy nem. Féregnek éreztem magam.. Összetörtem a szívét, a lelkét, és teljesen jogosan utált, ha így állt hozzám, én pedig nem voltam elég merész és tökös, hogy elé álljak, a szemeibe nézzek, bocsánatot kérjek és még egy esélyt. Több hónap is eltelt ezután, mikor arra a helyre igyekeztem, amely kissé groteszk, de mégis sok jó emlékem fűz oda: a temetőhöz méghozzá. Ott volt ő is. Csodás volt, mint mindig, s azon az estén megtudhattam róla sok mindent, ami ez alatt a pár hónap alatt történt vele. Hogy egy vámpír környékezte meg, vérét vette, ő pedig szinte szerelmes belé.. engem megpróbált mélyen eltemetni magában, de ahogy kiderült akkor, mégsem úgy sikerült neki, ahogyan tervezte. Szeretem őt, és megígértem neki, hogy vele leszek, átsegítem ezen, együtt könnyebben átvészelhetjük ezt az egész szörnyűséget, mely engem nagyon is zavar, de végre magam mellett tudhatom, s mindezt hogyan értem el? Végre, egyszer az életben merész voltam, és a szívemre hallgattam ahelyett, hogy mindenben, földhöz ragadtan döntenék, s az agyamat hagynám irányítani érzelmeim felett. Bocsánatot kértem, s próbálom megadni neki azt, amire szüksége van: magamat. Csak őt szeretném magam mellett tudni és a lehető legboldogabbá tenni, senki mást, és úgy érzem, most, hogy minden rendben van, változtam is, rengeteget, s mindezt csakis neki köszönhetem. És elengedni sem szeretném, nem akarok nélküle tengődni ismét a világban, motorozni és csajozni.. nem akarok értelmetlenül élni, csak is vele, és remélem ez így is lesz még nagyon sokáig. | |
| | | Alinox Ingren Sentinel Exortus
Hozzászólások száma : 8589 Csatlakozás : 2011. Apr. 05. Kor : 29 Tartózkodási hely : Exortus szakház
Rangok Ház: Exortus Betöltött poszt: Sentinel Évfolyam: Egyetemista diák
| | | | Axel Knoxville Sentinel Cruoris
Jelige : Vámpírvadász Hozzászólások száma : 7501 Csatlakozás : 2010. Dec. 25. Kor : 30 Tartózkodási hely : Aurorvadász szakház Üzenet : Ha lemondunk a vágyainkról, épp azt tagadjuk meg, ami emberré tesz.
Rangok Ház: Cruoris Betöltött poszt: Sentinel Évfolyam: Egyetemista diák
| | | | Serafina Damiana Diák Exortus
Hozzászólások száma : 764 Csatlakozás : 2010. Jul. 22. Kor : 28 Tartózkodási hely : secret.
Rangok Ház: Exortus Betöltött poszt: Diák Évfolyam: 1. évfolyamos diák
| | | | Axel Knoxville Sentinel Cruoris
Jelige : Vámpírvadász Hozzászólások száma : 7501 Csatlakozás : 2010. Dec. 25. Kor : 30 Tartózkodási hely : Aurorvadász szakház Üzenet : Ha lemondunk a vágyainkról, épp azt tagadjuk meg, ami emberré tesz.
Rangok Ház: Cruoris Betöltött poszt: Sentinel Évfolyam: Egyetemista diák
| | | | Sideris Valbraith Magiszter
Hozzászólások száma : 29041 Csatlakozás : 2009. Nov. 22. Tartózkodási hely : Pécs / Északi főtorony Üzenet : A láthatatlan sebek felemésztik a lelkemet.
Még most is a sötétség mélyén élek, nem tudok nem rá gondolni.
Vöröslő reszketéssel érnek véget az álmok, mikor találkozunk, sorsunk megváltozik.
Rangok Ház: Cruoris - Házvezető Betöltött poszt: Magiszter Évfolyam: -
| Tárgy: Re: Axel Knoxville 2011-10-01, 6:00 pm | |
| Meglepődtem, hogy Axel az első, akivel ilyet írtál, de tetszett. Jó volt így elolvasni Axel szemszögéből a dolgokat, bár én nekem az is tetszett volna, hogyha picit még kifejted a legelső találkozásaikat, amikor olyan édesen egymásnak estek, két féle képen is, szóval az még úgy jó lett volna, de így is jó volt nagyon, szóval most így még jobban hiányzik, hogy játszunk velük. | |
| | | Axel Knoxville Sentinel Cruoris
Jelige : Vámpírvadász Hozzászólások száma : 7501 Csatlakozás : 2010. Dec. 25. Kor : 30 Tartózkodási hely : Aurorvadász szakház Üzenet : Ha lemondunk a vágyainkról, épp azt tagadjuk meg, ami emberré tesz.
Rangok Ház: Cruoris Betöltött poszt: Sentinel Évfolyam: Egyetemista diák
| | | | Sideris Valbraith Magiszter
Hozzászólások száma : 29041 Csatlakozás : 2009. Nov. 22. Tartózkodási hely : Pécs / Északi főtorony Üzenet : A láthatatlan sebek felemésztik a lelkemet.
Még most is a sötétség mélyén élek, nem tudok nem rá gondolni.
Vöröslő reszketéssel érnek véget az álmok, mikor találkozunk, sorsunk megváltozik.
Rangok Ház: Cruoris - Házvezető Betöltött poszt: Magiszter Évfolyam: -
| Tárgy: Re: Axel Knoxville 2011-10-01, 8:27 pm | |
| Nem is lett rossz, mondom én, csak ha már véleményezek, mondom, hogy azokat az időket én imádtam és még érdekes lenne, de majd hírok én Dorának (Dóóórinak ), akkor kifejtem szerintem, bár még messze van, mert előtte vannak más karik, akiknél érdekes lenne a dolog.
Szóval örülök, hogy írtál nagyon, végre nem csak én naplóztam. | |
| | | Wera A. Flinders Egyetemista Exortus
Hozzászólások száma : 696 Csatlakozás : 2010. May. 30. Kor : 30 Tartózkodási hely : Elemista szakház Üzenet : Mondj igent. Akkor is, ha belehalsz a félelembe, akkor is, ha aztán megbánod, mert azt is csak bánnád életed végéig, ha nemet mondanál.
Rangok Ház: Exortus Betöltött poszt: Diák Évfolyam: Egyetemista diák
| | | | Aristarkh Y. Zhukov Sentinel Cruoris
Jelige : Pimasz ruszki Hozzászólások száma : 2154 Csatlakozás : 2011. Dec. 15. Kor : 27 Tartózkodási hely : Calypso háló
Rangok Ház: Cruoris Betöltött poszt: Sentinel, Árnymágia tanársegéd Évfolyam: 3. évfolyamos diák
| Tárgy: Re: Axel Knoxville 2012-01-06, 10:15 pm | |
| Gondoltam írok ide is, ha már vándorlok a naplóktól ide-oda. Tetszik, hogy ilyen hosszúkat írsz, nem sieted el. Érezhetően sok az érzelem itt meg a másik naplódnál is, ami jó, mert elsősorban ezért olvasnék karakternaplót. Én valahogy nem így képzeltem el Axelt, hanem úgy, ahogy te írtad az elején, hogy olyan "élvezem az életet" srác. De persze ettől független jó lett, hiszen nekem ő is a szimpatikusabb karaktereid közé tartozik. A ti játékaitokat is szívesen elolvasnám, mert ahogy levettem, valóban eléggé különböző karaktereket dobtatok össze, és éppen ez az érdekes és az izgalmas. Axel szerintem olyan személyiség akinek a történetéről érdemes lenne többet megtudni. És ezt nyugodtan veheted célozgatásnak... | |
| | | Ajánlott tartalom
| Tárgy: Re: Axel Knoxville | |
| |
| | | | Axel Knoxville | |
|
Similar topics | |
|
| Engedélyek ebben a fórumban: | Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
| |
| |
| |