Mysterio Feketemágus képző

Fórum alapú szerepjáték
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Vezetőség
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (22 fő) Pént. Jún. 29 2012, 19:26-kor volt itt.
Statistics
Összesen 789 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Perselus Piton

Jelenleg összesen 167013 hozzászólás olvasható. in 1079 subjects
Másik oldalunk

Share | 
 

 Véres Pokol Vámpírklub

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
SzerzőÜzenet
Aideen Garadex
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 308
Csatlakozás : 2012. Jan. 23.
Kor : 21

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   Csüt. Márc. 15 2012, 02:10

*Kezd egyre inkább kényelmetlenné válni ez a beszélgetés, túl jól forgatja a szavakat és nem vagyok képes mindig rendesen reagálni és visszavágni neki, pedig igyekszem, nem is kicsit. Inkább csak hallgatom a szavait és fejemet is megcsóválom kissé a vádaskodásra.*
- Mert te ezt csinálod, de be nem vallanád, én viszont beismerem, hogy mit tettem és hogy miért tettem. És hogy miért kerestelek? Mert azt hittem, hogy szorult beléd némi emberi érzés, kedvesség, amikor normálisabb voltál velem és a társaságodra vágytam, de ne félj, még egyszer nem követem el ezt a hibát! *akadok ki egyre inkább, hiába vigyorog, nem érdekel, legszívesebben bemosnék neki egyet, de az nem hozzám méltó lenne, így picit megremeg a testem a dühtől.*
- Szerintem én nem forgatok ki semmit, csak azt mondom, amit te... És az, hogy annak idején azt mondtam, hogy nem akarom, hogy megváltozz... nos, tényleg nem akarom, mert megismerni se akarlak jobban, egyszerűen csak nyugalmat, nélküled. *végül fura gondolatok jutnak eszembe, hogy esetleg valami terve is lehet velem kapcsolatban, így hozok hát fel pár ötletet, de az, hogy engem akar, pont így, ahogy vagyok, egyre inkább félreértéseket szül és végül persze, hogy pont azt a szót ragadja meg, amit nem kellene.*
- Én? Dehogy akarom, még csak az kellene, hogy egy nálam jóval idősebb férfit akarjak, amikor a Mysterioban is találhatok akárkit! Egyszerűen te viselkedsz így, ezért is fogom rád, mert igazam van. Akkor miért fogdosol folyton és mik azok a megjegyzések? *emlékszem ám... végül azért leülök mellé, már kezdem unni ezt a veszekedést, tényleg lefáraszt, így sóhajtok fel kissé, majd kezeimmel hátra is támaszkodom, de nem nézek rá addig, amíg meg nem hallok egy olyan kérdést, mely reményekkel tölt el.*
- Igen... el akarok menni, nem akarom, hogy továbbra is ki legyek szolgáltatva neked. *végül felegyenesedem, kezeim ölembe hullanad és úgy nézek el az ablak felé. Nem tudom, hogy meddig hagyja még ezt a vitát, hogy mi minden fordul meg a fejében, de remélem, hogy ismét elenged és nem lesz gond... Talán ez után már nem fog többé keresni, talán megunta ezt az egészet. És hogy tényleg én gondolnék olyanokra, mint amiket az előbb mondott? Az a félelmetes, hogy igen, megfordult a fejemben, de soha nem fog erre fény derülni, ez az én kis titkom marad és majd valaki más teljesen kiöli belőlem.*
Vissza az elejére Go down
Azrael
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 298
Csatlakozás : 2012. Feb. 12.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- auralátás
- láthatatlanság


TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   Csüt. Márc. 15 2012, 02:33

*Nagyon nem jutunk dűlőre, nagyon nem értjük egymást, és kezdem unni ezt a vitát. Annyira de annyira ragaszkodunk foggal körömmel a saját elképzeléseinkhez, hogy nem fog menni a higgadtra vett formám. Durvulni azonban nincs kedvem, azzal csak hosszútávú gondokat okoznék. Rendben... ezt a partit megnyerte. A frontális támadás nála nem jön be, de nem baj, minden bukás egy újabb helytelen elméletet zár ki, és ezzel közelebb kerülök a helyes úthoz. Hát mi ez, ha nem izgalom? Legalábbis a számomra...*
- Rendben... *emelem fel megadóan a kezeimet magam elé, fel is sóhajtok, és fejem is lehajtom egy cseppet, míg mély levegőt veszek.* - Bevallom, hogy furcsán gondolkodom, és kölcsönösen kihasználjuk egymást. Bár te nem érted, hogy nekem ebben mi a jó, én meg azt, hogy neked micsoda, ez nem is számít. *furcsa... de amiket tovább mond, szíven ütnek. Nem tudom miért, de az emberi viselkedés a gyenge pontom. Tudok én olyat? Tudtam egyáltalán valaha is olyat? Sőt mi több, akarok egyáltalán olyat? Csupa-csupa kérdőjel, de hol a válasz? Kínos csend következik, míg megdermedve meredek rája és a megbántottságot most legfeljebb szemeimből olvashatja ki, de erősen kétlem, hogy ilyenekre is figyelne.*
- Nélkülem? A kettő nem egyenesen arányos. Velem is lehetsz nyugodt, most sem bántalak, és nincs kényszer... legalábbis nem sok. *mutatok rá, mert nem, erősnek tartom azt, hogy egy ilyes fajta jellem nyugodalomra vágyjon, ráadásul ha még igaz is volna, ezt mellettem is megkaphatja... én aztán nem taszigálom, csak ha rászolgál. De aztán egy igen érdekes témához kerülünk közelebb, és persze természetesen férfiból vagyok, de nagyon eltérően működöm a többiektől. Mindig a nőkhöz vonzódtam, de sosem volt lehetőségem komolyabb dolgokra, s bár tapasztalt vagyok, mert munkámhoz néha az áldozat elcsábítása szükségeltetett, attól az még érzelemmentes dolog volt. Nyilván eszembe jutott ez is, de túllendültem rajta, most viszont amiket hallok, egész furcsák.*
- 15 év lehet köztünk. *felelem hűvösen, de aztán elmosolyodva folytatom tovább.* - Nincs tapasztalatod a férfiak terén, ugye? Valóban bókoltam neked, nem várhatod el, hogy ne tegyem, ha egyszer csinos lány vagy, de Aideen... azért én nem fogdoslak egyfolytában, és nem teszek minden második mondatban megjegyzéseket az alakodra. Kicsit erősnek érzem tehát a következtetést. *inkább csak kényelembe helyezzük magunkat, és egy kis kérdést teszek fel neki. Válaszára lassan felülök, és mélyen a szemeibe nézek.*
- Te nem vagy velem teljesen őszinte. Legyen, elengedlek, de csak ha megígérsz egy következő találkozót is. Elég a szavad, bízom benned ennyire, te emelkedettebb vagy annál, mintsem adott szót szegj meg. *s azzal elő is húzom a pálcáját, hogy odaadjam, de még nem teszem, csak kezemben tartom kérdőn nézve rá. Nyilván tőle függ az este kimenetele.*


//Fagy.//
Vissza az elejére Go down
Arthas
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 27
Csatlakozás : 2012. Feb. 24.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- őserő
- jelenlét


TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   Szomb. Márc. 17 2012, 15:07

*Nem hinném hogy ezentúl nem azt tenné amit mondok neki, szerintem elég jól rá ijesztettem. Így már talán elkerülhetjük az előbbihez hasonló ballépések sorozatát. Valamiért szórakoztat ez a lány, magam sem tudom miért, talán még a bennem lévő ember miatt nem öltem meg, magam sem tudom. Minden esetre mikor már rendben van az egészsége megesketem rá, hogy ne beszéljen erről, hiszen köztudott hogy Demetrius fülébe könnyen kerülhetnek hírek, s bár nincs előtte titkolni valóm, ezt valahogy nem szeretném ha megtudná, természetesen csak magam miatt, hiszen vannak terveim a jövőre nézve.*
-Nagyon jó válasz..*engedek meg magamnak egy hűvös mosolyt, mikor hallom a bele egyezését, valami ilyesmit is szerettem volna hallani tőle, ameddig ilyen lesz talán nem esik bántódása, és még ki is tudom elégíteni a kíváncsiságát. Ami itt folyik már úgy is nyílt titok, mit tehetne egy kislány ez ellen, aki még a mágiába is csak most kóstolt bele saját elmondása szerint? Nem túl sokat, viszont úgy tűnik társasága mégsem olyan zavaró számomra, s így térünk át ismét egy másik tárgyra. Ha kíváncsi én mutathatok neki dolgokat, de hogy ezt később mennyire fogja értékelni még én se tudom. Úgy tűnik sikerül felkeltenem az érdeklődését, így mikor hallom a válaszát, csupán titokzatos mosollyal villanak meg a szemeim.*
-Látom győzött a kíváncsiság... Akkor gyere, elviszlek valahova, de ha életben akarsz maradni akkor tarts be a szabályaimat... A többit majd út közben.*fejezem be, s ha minden igaz el is indulok a fák között, vissza Mystral irányába, bár egy ideig szótlanul haladunk, de ahogy magunk mögött hagyjuk a város fényeit, s közeledünk a külső pereme felé, ismételten megszólalok miközben sápadt karommal előre is mutatok, ahol már jól látható egy igencsak fura épületet, az égő fakereszttel az oldalán.*
-Ma este kapsz tőlem egy VIP belépőt egy olyan helyre ahol nem túl sok magadfajta fordul meg, csak a kiválasztottak ha úgy vesszük, szóval tekintsd magad annak.*hogy ezt miért mondtam pont így maradjon az én titkom, de mire a bejárathoz érünk tekintetem elkomorul, úgy nézek a lányra, mielőtt belépnénk. Elég hátborzongató helynek tűnik, de nem leszek ettől lágyabb, érezze csak hogy a dolgoknak súlya van, bár magam se tudom miért hoztam őt pont ide.*
-Kerüld ez a helyet, ha nem éppen egy hozzám hasonlóval vagy társaságba, ha meglátnak csak úgy itt, nem jutsz ki innen élve, most pedig menj.*nyitom ki előtte az ajtót, s ha minden igaz már láthatja is a belső teret, mely sokkal nagyobb eleganciáról tesz tanúbizonyságot, mint kívül látszik. *
Vissza az elejére Go down
Ginger Rosenberg
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Hozzászólások száma : 624
Csatlakozás : 2011. Sep. 26.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Hematit háló

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   Szomb. Márc. 17 2012, 15:15

*Nem akarom folyamatosan azt hangoztatni, amit ő akar, de mégis, képtelen vagyok mást mondani neki, így hát tudom, hogy ami történt, tehát hogy ihattam a véréből, az már a mi kettőnk kis közös ügye marad, senki se fogja megtudni, nem árulhatom el. Viszont most már el szeretnék menni, jó lenne visszatérni a kis tornyunkba, hol nyugodtan lehetek, de mégis... annyira kíváncsivá tesz az, amit Arthas mond, hogy végül mégis csak maradok, egy kis ideig még ráérek vele lenni, így hát megindulok utána, érdeklődve hallgatva a szavait.*
- Hova megyünk? *teszem fel a nagy kérdést, de ahogy kiérünk az erdőből, majd az ösvényen végigsétálunk, már a távolban egy olyan épületet vélek felfedezni, amelyet eddig még nem láttam. Oldalán kereszt ég, és az egész, olyan hátborzongató. Picit megdermedek, de aztán végül haladok is tovább a szőke vámpír oldalán és a szavaira csak egy sanda pillantást vetek rá, mást mégse mondok most, nem is érzem szükségét a szavaknak.*
- Én nem tudom, hogy mennyire is akarok bemenni egy vámpír klubba... *nem vagyok hülye, összetettem a képeket, de mivel arra kér, hogy menjek, picit ódzkodva ugyan, de lassan besétálok. Egy lépés, majd még egy, végül ismét megállok, bizonytalanul nézve körbe a hatalmas és egyben csodálatos helyen. Visszanézek Arthasra, hogy megvan-e és ha igen, akkor bizonyára az egyik box felé fogunk indulni. Nem tudom, hogy miért ilyen ez a vámpír velem, tényleg mindenre számítottam, csak erre a barátkozásra sem, így csak leülök az egyik ülésre, de tényleg pár percnél nem fogok tovább maradni, nem akarok... nagyon nem.*
- És mit csináljunk itt? *látok bizony más vámpírokat is, jó sokan vannak, de igyekszem most elkerülni a tekintetüket. Kellemetlenül érzem magam, nem ide valónak, főleg ahogy látom, hogy jó pár emberből miképp isznak ezek a vérszomjas lények és a hideg futkos a hátamon a gondolattól.*
Vissza az elejére Go down
Arthas
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 27
Csatlakozás : 2012. Feb. 24.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- őserő
- jelenlét


TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   Szomb. Márc. 17 2012, 15:30

-Nemsokára megtudod..*nem mondok mást, véletlen se azért mert húzni akarnám az agyát, inkább csak a saját számat akarom megkímélni, a felesleges beszédtől, hiszen pár perc múlva amúgy is lassan rá fog jönni. Amikor azonban oda érünk, s hallom a szavait, kissé elmosolyodom. Nem olyan buta kislány ez, bár egy szóval se mondtam, hogy titkolnám azt mi folyik itt, de maga a kifejezés ahogy mondja, hát igazán találó, mondhatni a fején ütötte a szöget.*
-Okos lány.. És miért nem? Mitől tartasz hogy valami bajod lesz oda bent? Ameddig velem vagy az egyedüli veszély forrás a számodra én lehetek, én viszont megölhettelek volna már oda kint is.*adom röviden a tudtára mielőtt bemennénk, na persze a veszélyforrás nem csak én vagyok, vannak nálam rangosabb vámpírok is, bár az idősebbeket akik nem Demetrius gyermekei nem sokra becsülöm, az csak egy olyan faj, akiknek már leáldozott az ideje, az új dinasztia itt a küszöbön, még most se értem miért tűri meg ezeket nálunk, bár azt hiszem ez nem is az én dolgom. Belépve pár pillanatig figyelem Ginger reakcióját, majd tekintetem, a bent lévő fajtársaimra is irányul, s egy kevés ideig mozdulatlanul állva mérem fel a terepet. Végül aztán vissza tekintek a lányra, aki már a box felé is veszi az irányt, nem mondom otthonosan érezheti magát egy olyan helyen, ahol több jelentkező is lenne , hogy a torkának essen. Végül aztán már mindketten egy kissé félre eső zugba ülünk, én viszont még mindig különös, mondhatni már flusztráló tekintettel nézem őt.*
-Azt hittem több csodálatot fog benned kelteni egy ilyen hely, miután mondhatni az életedet kockáztatva "vadászni indultál"*kezdek bele mosolyogva, viszont észre veszem ám hogy ódszkodik a többiekre nézni, nem vagyok vak.*
- Félsz tőlük? Egy ideje én is ezt mondtam volna, de olyan nagy különbség nincs a vámpír és az ember között... BÁr tény hogy a szokásaink úgymond..*gondolkozok el mosolyogva, s keresem az idevaló szavakat, végül kissé halkabb hanglejtésben folytatom.*
-Flusztráló lehet az élők számára. Bár vannak közöttünk emberiek, de olyanok is akik inkább hasonlítanak valami vadállathoz.. Azt mondtad kíváncsi vagy hogy olyanok vagyunk e mint ahogy gondolod... Nos, mit olvastál a harapásról?*kérdezem egy fél mosollyal, miközben tekintetem kissé talán tovább el is kalandozik a nyaki ütőéren, bizony nem lenne egy utolsó dolog belekóstolni, még akkor sem ha most ettem nemrégen.*
Vissza az elejére Go down
Ginger Rosenberg
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Hozzászólások száma : 624
Csatlakozás : 2011. Sep. 26.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Hematit háló

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   Szomb. Márc. 17 2012, 15:38

*Tudom, hogy hova hozott, suttogtak már erről a helyről, de soha nem akartam be is menni oda, így hát meg is torpanok egy kis időre és amikor hallom Arthas kérdését, csak megcsóválom picit a fejem.*
- Lehet, de akkor se akarok... És ha mégis bajom lesz? Ha a teremtőd rájön, hogy mit tettél és ott van bent? *sok kérdés végigfut az agyamon, de végül mégis csak kénytelen leszek besétálni erre a csodás helyre, mely tőlem oly távol áll. Csodálattal nézek körbe, bár ő ezt lehet, hogy nem veszi észre, de nem is érdekel és nem magam indulok meg a box felé, hanem ha Arthas megteszi, akkor követem, ezt eddig is így gondoltam logikusnak. Fél szemmel nézek csak körbe, de tényleg nem akarok semmiféle érzelmet felfedni arcomon, így hát végül le is ülök és beljebb is húzódom a boxban, hogy vörös üstököm még csak véletlen se keltsen feltűnést.*
- Nem vadászni, csak nézelődni és maga a hely magával ragadó, de amit érzek, az inkább a félelem. *nem tagadom, ez tényleg így van. Kezeimet is összefűzöm magam előtt, az ölembe ejtve, úgy pillantok picit félve a vért ivó lényekre, akik nem restek akár itt játszadozni az áldozatukkal, igen csak gusztustalan módon, van, aki valami perverz világnak érzi ezt. Vissza is fordulok inkább a vörös szempár felé, úgy bólintok egy aprót.*
- Hogy mi? Hogy mit tudok a... *és ekkor veszem észre, hogy a nyakamat nézi, így ösztönösen egy kis vörös tincset kotrok oda a nyakamhoz, hogy ne látszódjon erem mozgása és picit ismét megremegek.*
- Ne is álmodj róla, hogy megharaphatsz... még csak az kéne. *át is váltok öntudatlanul is tegezésbe, valahogy most így jött, főleg, ha már egy ilyen helyre hozott. Viszont ha már kérdezett, úgy érzem, hogy kéne válaszolnom.*
- Úgy tudom, hogy az ember számára csodás érzés és... akár függőséget is okozhat, de én nem akarom megtapasztalni, szóval kihagynám! *jelentem ki határozottan, eszem ágában sincs vámpír-kaja lenni, ezt Tarkh-nak is megmondtam. Lehet, hogy én ittam az ő véréből, de az nem az én ötletem volt, én viszont nem adom oda neki a véremet... *
- Még mindig nem értem, hogy miért hoztál ide... kint is tudtunk volna beszélgetni. És miért jó neked, ha én körbe tudok nézni egy ilyen klubban? *nem érzem úgy, hogy jóba lennénk és szerintem soha nem is leszünk, ha rajtam múlik, mivel ő nem ember, nem vagyok képes úgy tekinteni rá, mint bárki másra.*
Vissza az elejére Go down
Arthas
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 27
Csatlakozás : 2012. Feb. 24.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- őserő
- jelenlét


TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   Szomb. Márc. 17 2012, 15:54

-Akkor édes mindegy hogy itt, vagy Mystral másik szélén vagyunk, ugyan úgy megtalálna...*mondom egy kisebb mosollyal, kitárva magunk előtt az ajtót, bennem is megfogalmazódtak ezek a kérdések, de mindig is ösztön lény voltam, most is csak azokra hallgatok, ha máshogy tenném lehet, már a lány nem is élne. Belépve azonban rövid körbe nézés után, biztonságosnak találom a terepet, s így ülök le a lánnyal az egyik félre eső boxba, bár innen is lehet látni pár "szép" dolgot, s ahogy észre veszem Ginger tart is ettől. Talán bolondnak is nevezném ha nem így lenne. A szavai viszont sötét mosolyt csalnak ki az arcomra, miközben aprón meg is csoválom a fejemet.*
-Na igen, gondoltam, hogy valami ilyesmit mondasz de mint mondtam ameddig velem vagy , és nem csinálsz hülyeséget nincs rá szükség hogy félj, ahogy látom ők elvannak magukkal egész kellemesen.*biccentek éppen a közelünkbe látható vámpírok felé, akik úgy tűnik igencsak nagy élvezettel néhány még élő vérét, van akin többen is vannak, de láthatóan ránk nem igazán figyelnek, csupán néha néha egy-egy sötét pillantás amit kapunk. A kérdésem azonban úgy tűnik hamar eljut Ginger tudatáig, így mikor ráébred arra, hogy éppen mit figyelek rajta, s össze rakja a képet, kissé halkabban felnevetek a szavaira.*
-Miért ha megtenném, tudnál ellene bármit tenni?*teszem fel jogos kíváncsisággal a kérdést, miközben még körbe is nézek, jelezve hogy ez nem az utca, ahol olyan hamar elszökhet, végül aztán úgy tűnik még mindig nem teszek semmit, csupán csak hallgatom a válaszát, hiszen ha már kérdeztem illik megfelelő figyelmet szentelni a válaszra.*
-Jó a felelet, ha úgy akarjuk akár olyan csúcsokra juttathatjuk el az embereket, ahová közönséges módon sehogy se juthat, és függőség is kialakulhat, de nem egy ivástól... És félsz, egyszerűen ezért nem akarod megtapasztalni.*arcom komoly , de szemeim mosolyognak ahogy boncolgatom a témát, viszont a kérdésre csupán csak lassan körbe nézek kiélvezve a kíváncsiságát, végül vissza a szemeibe.*
-Te voltál kíváncsi ránk, ez mégis csak jobb hely mint egy park, továbbá ha valamit akarnék tenni veled itt fikarcnyi esélyed se lenne elmenni, meghalnál mielőtt az ajtóhoz érnél..*engedek meg magamnak egy apró mosolyt, miközben kezemet kinyújtva felé a szemébe is nézek..*
-Add ide a kezed....*csupán csak ennyit hallhat tőlem, kissé parancsoló hangon, egyenlőre még nem vetem be az Uralmat, de ha rákényszerít....*
Vissza az elejére Go down
Ginger Rosenberg
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Hozzászólások száma : 624
Csatlakozás : 2011. Sep. 26.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Hematit háló

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   Szomb. Márc. 17 2012, 16:04

*Nem tetszik ez a hely, nem akarok itt lenni, de mégis itt vagyok és nincs is sok választásom, tehát szépen leülök a boxhoz, ahol folytatjuk is Arthassal a beszélgetést. Mivel a ghoulja vagyok, igen készségesen válaszolok a kérdéseire, nem is tudnám ezt nem megtenni... *
- Hogy kellemesen? Én nem érzem úgy... *feszengek kissé, tudom, hogy a kezei között vagyok, de amikor már a harapásra tér rá, bizony megijedek, elég rendesen és azonnal ellenkezni kezdek. Nem akarom megtapasztalni, nem szabad, mert bár kíváncsi lennék rá, tudom, hogy tilos, mert utána furcsa dolgok történhetnek.*
- Nem hiszem, de nem szeretném. *pislogok rá, majd végül egy okos érv jut eszembe.* - Nem vagyok aranyvérű, találhatsz nálam finomabb falatokat is. *talán ez most használni fog, de végül rátérek azért a kérdésére is, hogy megadjam a választ, azt, amit tudok. Bár sárvérű vagyok, itt, a Mysterioban igen sokat fejlődtem, tehát el is árulom neki a dolgokat és picit el is húzom a számat, amikor Arthas egyetértően fűz a szavaimhoz még néhány dolgot.*
- Nem a félelem miatt, én nem vagyok vacsora! *jelentem ki határozottan, majd teszek is fel most már én magam is egy kérdést, jó lenne tudni, hogy akkor most miért is vagyok itt, de a válasza nem kelt bennem bizalmat, sőt, egyre inkább kezdem úgy érezni, hogy el kellene húznom innen.*
- Tudom, hogy nincs esélyem, nem vagyok hülye. *végül kezét felém nyújtja, én pedig meglepetten pislogok rá és amikor kéri az enyémet, bizony rögtön visszább húznám, de nem, képtelen vagyok ellenállni neki. Picit remegve ugyan, de kinyújtom felé a kezem, még előrébb is dőlve picit, de tekintetemből ijedtséget olvashat ki. Végül puha, meleg kezecském az ő hatalmas, jéghideg kezébe kerül.*
- Ne harapj meg! *kérem tőle halkan, mivel félek, hogy azt tervezi, főleg, hogy erről volt szó, de én nagyon nem szeretném, nem akarok újabb sérüléseket, nem akarom, hogy még többször megízlelje a véremet, így harapok ajkamba, miközben őt figyelgetem és várom, hogy mit is tesz a kezemmel.*
Vissza az elejére Go down
Arthas
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 27
Csatlakozás : 2012. Feb. 24.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- őserő
- jelenlét


TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   Szomb. Márc. 17 2012, 16:29

-A legtöbb ilyenkor olyan eufórikus élményben van, hogy azt sem tudja, fiú e vagy lány..*kezdek bele, de többet nem mondok, nincs értelme, így inkább el is terelem a tekintetemet a fajtársaimtól, s hallgatom Ginger válaszát, aki igencsak okos érvvel akarja kihúzni magát a csávából. Szavai azonban kisebb mosolyt csalnak az arcomra, lehet másnál ez beválna de nálam nem fog.*
-Tudod egyvalamit még nem mondtam el... Nem vagyok túl idős vámpír és számomra még nincs akkora különbség a két vér között...Legalábbis akkora még nincs hogy minden áron aranyvérűekét igyam.*a mosoly még mindig kitart az arcomon, figyelve a másik minden egyes arcrezdülését. KÍváncsi vagyok mit gondolhat, de nem vagyok gondolat olvasó.*
-Ó persze, nyugi ma már vacsoráztam, maximum csak desszert lehetsz, attól félsz hogy megölnélek?*döntöm oldalra a fejemet, hiszen most már nyílt kártyákkal játszunk, nem tudom van e vele tervem még a jövőben, igazából lehet ez az éjszaka után többet nem fogunk találkozni, veszélyessé vállt a dolog amikor áldozatot hoztam miatta.*
-Reméltem is, tehát ne is próbálkozz semmilyen menekülési tervvel... Ha jó kislány leszel akkor a saját lábadon távozhatsz innen..*mosolyodom el sokat mondóan. Nekem is megvannak a terveim, és ebbe a tervbe az is beletartozik, hogy megharapom. Végül a kezét kérem, de miközben nyújtja át mindvégig a szemeit nézem, látom benne a félelmet is, amin nem csodálkozok, az én arcom azonban nem enyhül. Nyugodt de valahol sötét, és fürkésző is, miközben őt figyelem, s most már olyannyira halkítom le a hangom, hogy csak ő halhassa.*
-Mint mondtam, nincs mitől félned, ma már okoztam elég fájdalmat, és ha nem kényszeríted ki, akkor nem fogsz kapni többet... De bárki számára eléggé feltűnő lehet az, hogy mi találkoztunk, és rajtad egyetlen seb sincsen, míg az enyémen itt van ez?*emelem fel a kezemet, amin még mindig ott van az a kis heg amit saját magam okoztam, valószínűleg túl mélyre hatoltam, és mivel a táplálkozást se fejeztem be, bizonyára lassabban gyógyul. Viszont ki tudja ki járhatott még arra. Így aztán lassan fölé hajolva fogaimat bele is mélyesztem a csuklójába, majd lassan szívni is kezdem a vérét. Nincs kedvem teljesen kivéreztetni, de most sok minden forog.*
Vissza az elejére Go down
Ginger Rosenberg
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Hozzászólások száma : 624
Csatlakozás : 2011. Sep. 26.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Hematit háló

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   Szomb. Márc. 17 2012, 16:37

*Mint hallom, hiába is érvel az mellett, hogy nem járna jól az én véremmel, Arthas nem hallgat rám, sőt, inkább csak érveket mond az mellett, hogy mennyire is jó lenne neki, hogyha belőlem tudna inni. Én nem akarom, nagyon nem, így ezt el is mondom neki, de szavaira most már jól láthatóan meglepődöm.*
- Nem, dehogy! Egyszerűen nem akarom érezni azt, ami a harapással jár. Tudom, hogy nem ölsz meg, már rég megtehetted volna. *ilyen szinten nem tőle félek, inkább a többi vámpírtól, mert ő elég jámbornak tűnik. Furcsa is, amit láttam a parkban, az durvább volt, velem pedig oly kedves, hogy az szinte hihetetlen. Mindenesetre kezem a kezébe kerül, így kérem meg rá, hogy ne harapjon meg és hiába mondja azt, hogy nem fog fájdalmat okozni, én nem hiszek neki. Elhúznám kezem, ha tudnám, de képtelen vagyok rá, így csak körbenézek, hogy vajon kik figyelnek minket és mint látom, mindenki elégedetten nyugtázza, hogy Arthas meg fog harapni engem. Bár nem a nyakamból iszik, ez ettől még nem lesz jobb.*
- Ha iszol, begyógyul... Miért nem iszol másból? *végül kezem felemeli és hamarosan már ajkához érinti csuklóm, melybe bele is mélyednek tűhegyes fogai. Halkan felsikkantok, de ahogy felém tekintenek, rögtön ajkam elé kapom a kezem, hogy a hirtelen kezembe nyilaló fájdalom hangját elhallgattassam, majd végül kezem is megremeg, miközben vérem a vámpírba kerül. *
- Elég lesz... *hangom már szinte esdeklő, de ahogy folytatja, úgy kezdek el megnyugodni, a kezem se remeg már és picit rá is fekszem az asztalra. Nyugodtan nyújtom ki kezem, fejem kezemre kerül és apró mosollyal ajkamon tekintek körbe, miközben hagyom, hogy nyugodtan táplálkozzon belőlem. Olyan fura minden, annyira... kellemes, így szemeim is néha-néha becsukom, szinte nem is érzékelem már azt, ami történik és nem is zavar.*
Vissza az elejére Go down
Arthas
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 27
Csatlakozás : 2012. Feb. 24.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- őserő
- jelenlét


TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   Szomb. Márc. 17 2012, 16:54

*Nem igazán hat meg, hogy mit nem akar érezni itt most én vagyok döntő fölényben. Nem szép dolog uralkodni az élők felett, de ha már megadatott a képesség, miért ne használnám ki? Nemsokára már kérem is a kezét, majd néhány szót hozzá fűzve el is mondok még pár dolgot, a szavaira azonban arcom csak még komorabbá válik, túl sok kérdése van, bár ha elengedtem volna, valószínűleg most nem rágódnék ezen, de nem így történt. Lehet kedves voltam vele, de részben ez annak köszönhető hogy előtte ettem, ha pár percel azelőtt találkoztunk volna, most lehet ő feküdne ott a parkban holtan, s nem az a lány. Még én se tudom mindenre a választ, de nem túl régóta vagyok vámpír, talán ez így érthető is.*
-Csupán csak azért mert nincs kedvem végig hajkurászni még egy éjszakát valaki más miatt, másrészről azt hiszem tettem érted egy s mást.*utalok a kezemre, de minden esetre a lány hiába is tiltakozna akkor se szabadulna már innen. Keze nemsokára az enyémben landol, s én kissé vadul kezdem szívni a vérét, majd egyre lassabb tempót felvéve folytatom. Számomra is csodálatos érzés, hogy ismételten érzem a vér ízét a számba, legszívesebben addig csinálnám ezt, míg ki nem ürítem az egész testét, viszont szavai eljutnak az agyamhoz, és a vészkapcsolók, még ha pár pillanattal később is gyúlnak fel a fejemben, végül aztán mégis csak úgy tűnik "engedelmeskedek" s egy gyors mozdulattal kihúzva a fogaimat, pár pillanatig, véres ajkakkal figyelem komor tekintettel a velem szembe ülő lányt.*
-Megmondtam hogy nem halsz bele nem igaz?*kérdezem egy fura mosollyal végül, miközben nyelvemmel lenyalom a szám szélét, ahogy látom már koránt sem fél annyira, s hat rajta az az érzés is ami ilyenkor a halandókat a hatalmába keríti. Én is emlékszem rá milyen volt, mondhatni még ebben az állapotban is felejthetetlen, így tudom mit él át, főleg hogy én is nemrégen lettem csak az ami, végül aztán felemelve a kezemet, meg is nézem a sebem, ami már szinte majdnem teljesen el is tűnt.*
-Csodás... azt hiszem ez a titok letudva... te is jól fogsz aludni és én is.*mondom sötét komolysággal, végül aztán hátra dőlve az ajtó fele pillantok.*
-Nos... mint mondtam, ha szeretnél a saját lábadon távozhatsz, nem fog senki vissza tartani.*bár nem biztos hogy saját akaratából tete amit tett , de megtette, én is megtartom a szavamat.*
Vissza az elejére Go down
Ginger Rosenberg
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Hozzászólások száma : 624
Csatlakozás : 2011. Sep. 26.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Hematit háló

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   Szomb. Márc. 17 2012, 17:02

*Itt már nem az én szavam a döntő, nem tudok mit csinálni, kezem a kezében van és felkészülök arra, hogy bármelyik pillanatban belém mélyesztheti a fogait. Még szerencse, hogy csak a csuklómra pályázik, nem akarnám, hogy más testrészem sérüljön meg a fogai által, így hát végül meg is érzem a fájdalmat, ami nemsokára átvált valami mássá, valami csodálatossá, így dőlök rá az asztalra, élvezettel mosolyodva el, miközben egyre inkább csak érzékelem, ahogy belőlem táplálkozik. Nem zavar, már semmi se zavar, engedem hát, jó most ez a világ, tényleg csodálatos, jobb, mint a csók... jobb mindennél... Persze még mindent nem tapasztaltam az életből, de egyelőre így gondolom és amikor elereszt, kezem az asztalra hanyatlik, én pedig ködös tekintettel, hófehér arccal nézek rá. Próbálok felülni, de nem igazán akaródzik, viszont mégis csak sikerül, így túrok bele vörös tincseimbe ép kezemmel, mivel a másikon ott éktelenkedik Arthas fogának a nyoma.*
- Távozni... igen... *bólogatok aprókat, de most nem vagyok tisztában semmivel sem, mégis, az ajtó felé nézek én is, így kelek fel, de meg kell kapaszkodnom még az asztalba, hogy el ne dőljek vagy bele ne zúgjak a vámpír ölébe. Még csak az kéne... Tehát erőt veszek magamon és bár sok vámpír szeme rám szegeződik, bizonyára tudják, hogy már másé vagyok, így nyugodtan tudok kimenni ha minden igaz a friss levegőre, mely kissé kijózanít, picit kapcsolok, így bukdácsolva a révész felé veszem az utam.*
~ Kellett nekem egy vámpírt keresnem. ~ *korholom magam, már amennyire tudom, vissza se nézek viszont, így térek vissza a Mysterioba.*
Vissza az elejére Go down
Arthas
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 27
Csatlakozás : 2012. Feb. 24.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- őserő
- jelenlét


TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   Szomb. Márc. 17 2012, 17:08

*Miután véget ér a vér ivása, nyugodt tekintettel figyelem a reakcióit, kissé még kába, de a hazavezető úton magához tér, minden esetre mindketten megkaptuk amit akartunk, ő is "sértetlenül" hazatérhet, és talán az én kis cselekedetemre se derül most még fény. Máskor jobban fogok vigyázni, bár van egy olyan érzésem hogy a mai este túlságosan is jótét lélek voltam. Nem segítek neki, csupán csak megfigyelem ahogy lassan feláll, majd szótlanul kísérem el feszült arccal egészen az ajtóig, ahol aztán megállva vöröses tekintetemmel végig kísérem az útját, ami valószínűleg innen már a révészük fele vezethet. Nem hinném hogy bármi baja esik, annyi vért nem vesztett, de hogy mi lesz következőre, ha egyáltalán még lesz következő, az már egy egészen más kérdés. Arcomon csupán egy apró mosoly jelenik meg, miközben figyelem, ahogy Ginger eltűnik a látómezőmből, végül pedig becsukva az ajtót, én magam is útra kelek, de hogy hova? Természetesen a kastély fele, ideje lenne nekem is egy kis pihenés, bár még az éjszaka eltart egy darabig, de a mai napra azt hiszem ennyi bőven elég egyenlőre.*
Vissza az elejére Go down
Aideen Garadex
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 308
Csatlakozás : 2012. Jan. 23.
Kor : 21

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   Hétf. Márc. 19 2012, 21:51

//Olvadunk Azrael-el//

*Elegem van ebből az egész helyzetből, amely kialakult kettőnk között és igenis úgy érzem, hogy nekem van igazam. Azrael végig csak szőtte a maga hálóját, becsapott azzal, hogy tud kedves és normális is lenni, én pedig így már nem vagyok rá kíváncsi. Megbántott, igen, de ezt nem tudom csak így megbocsátani neki, főleg, hogy itt akar tartani egész este az akaratomon kívül és azt akarja, hogy vele legyek. Most se magam miatt jöttem ki, el akartam tűnni, de ő csak várt rám, hogy még véletlen se tudjak elslisszolni az idős révész társaságában.*
- A nyugalom nem csak testi Azrael, hanem lelki is. Te melletted nincs nyugtom és ha te ezt nem ismered be, arra már végképp nem tudok mit mondani. *egy aprócska sóhaj szökik fel ajkaim közül, miközben fejemet is megcsóválom kissé, majd egy feltételes vonzódásra is sor kerül, ekkor hallom hát meg, hogy ő hány éves is valójában.*
- 15? Akkor te mióta vagy vámpír? *bukik ki belőlem a kérdés, mivel emberileg is annyinak tűnik, nagyjából egy 30-as korosztálynak, bár ki tudja, a külső néha csal... Azért a következő kérdésére nem reagálok, nincs tapasztalatom, de ezt nem pont vele fogom megbeszélni, így csak szúrós szemekkel nézek rá a következőkre. Neki meglehet, hogy nem így tűnik, de ő többet ért hozzám, mint más férfiak az egész életem során, egyértelműen soknak érzem, de hát ezt nem tudhatja, nem ismeri az életemet és nagyon jó úton halad a felé, hogy soha ne is ismerje meg.*
- Nekem akkor is sok volt, gyűlölöm, hogy hozzám érsz. *félek is tőle, főleg a temető óta... bizonyos tettei óta, tehát elkerülném, ha lehet, ahogy őt magát is. Viszont el szeretnék menni és ha már felajánlja, nem fogok hazudni, élni szeretnék a lehetőséggel, hogy megússzam őt egész estére.*
- Minek akarsz még egy találkozót? Én nem akarok, nem látom értelmét. *szűkülnek össze szép, ezüstös szemeim, de végül kezemet kinyújtva a pálcám egyik végét meg is fogom és már csak arra várok, hogy Azrael végre eleressze. Hogy nem lennék őszinte? Ő se az... és néha vannak dolgok, amiknek jobb bennünk maradniuk.*
Vissza az elejére Go down
Azrael
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 298
Csatlakozás : 2012. Feb. 12.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- auralátás
- láthatatlanság


TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   Hétf. Márc. 19 2012, 22:07

*Elkalandozunk érdekesebb témák felé is, de hallom, és érzékelem is, hogy Aideen nagyon morgós, így az amit mond, már komolyan kezd megbántani. Szerintem ennyire rossz nem voltam, talán egyszer megmutathatnám a nagyon gonosz oldalam, és akkor értékelné azt amije van... igen, ez meg fog történni majd.*
- Már miért ne lehetne? *csattanok fel hirtelen felháborodottan.* - Nem hiszem, hogy folyamatosan zaklatnálak, csak te képtelen vagy elhinni, hogy tudok normális is lenni. *tudok, ez egy tény. Ugyanis muszáj volt, a valódi énemmel nem tudtam volna soha sem közel csalogatni senkit, nagyon jól kellett játszanom a megértőt, az okosat, a társat, az érdekeset... a normálisat, és így tovább. Néha már elhittem, hogy valóban az vagyok... vagy talán valóban az voltam. Nem tudom. Kis kérdésére viszont meghökkenek, ez látszódhat is arcomon, és egy pillanatig fontolgatom, hogy eláruljam-e.*
- Őszinte leszek hozzád, de csak azért, mert megérdemled. *felelem végül.* - Talán majd te is lehetnél az hozzám... Nagyjából egy hónapja vagyok vámpír. Még... szoknom kell egy kicsit. *pedig azért már kezdek hozzászokni fizikai fölényemhez, új adottságaimhoz, és az elém táruló lehetőségekhez... és korlátokhoz. Persze nem vagyok tökéletes, nem tudom mikor fogok teljesen otthonosan mozogni ebben a létezésben, de bizonyára nem rövid időn belül. Ekkor jönnek a veszélyesebb témák, és bizony látom ám, hogy telibe találtam, de nem mosolyodom el, csak komolyan fürkészem szemeit. Nem találom viccesnek, nincs mit nevetni ezen, de tény, hogy ez még érdekesebbé teszi őt.*
- Hm... nem érzékeltem, hogy ennyire zavaró lenne a közelségem, de akkor visszaveszek. *hogy miért teszem mindezt? Elég ha én tudom. Sok dolog ami most értelmetlen, egyszer majd nyerhet magának jelentést, és világos lesz célja, de az még odébb van. Viszont ha ennyire nem akar a közelembe lenni, talán logikusabb lenne most elengedni.*
- Én akarok, mert látom értelmét. Önző vagyok, szeretem a társaságod Aideen. De... még nem adtad a szavad... *utalok is itt finoman, hogy bizony hiába fogdossa a pálcáját, én nem engedem el addig, míg meg nem ígéri, és ha megteszi, de nem tartja be... jaj neki. Nagyon. Ha megígéri, a szavát adja akkor ujjaim elernyednek, és ő könnyedén kiszedheti kezemből ami hozzá tartozik, de hiába indulna el, az ajtó még zárva van, hiszen azt bezártam, mikor bejöttünk. Így tulajdonképpen még mindig rajtam múlik elmenetele, mivel a kulcs a zsebemben.*
Vissza az elejére Go down
Aideen Garadex
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 308
Csatlakozás : 2012. Jan. 23.
Kor : 21

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   Hétf. Márc. 19 2012, 22:27

*Lehet, hogy én vagyok túl szigorú, de nem ismerem az embereket, a vámpírokat pedig még kevésbé és mivel Azrael egy ilyen teremtmény, soha nem fogom jónak gondolni vagy másnak, aki talán tud emberi is lenni, normális társaság. Nekem ő nem olyan, mint egy emberi lény és bár ez gonosz, kegyetlen dolog tőlem, de ezt kell elfogadnia. Hogy mi lesz később? Még magam sem tudom, nem túl régóta járok a Mysterioba, de talán a tapasztalataim segítségével majd bizonyos dolgok átalakulnak, de bizonyára lesznek olyanok is, amelyek soha nem változnak.*
- Mert szerintem nem tudsz az lenni, te vámpír vagy! *jelentem is ki, soha nem tagadtam, hogy ezért viselkedek vele ilyen ridegen, bántott is, a véremet vette, amikor pedig engedtem volna, elutasított. Ezek után miért tennék a kedvére, miért lennék ismét olyan, mint amilyen az előző találkozásunkkor akartam lenni? Csak megcsóválom ismét a fejem, majd végül egy érdekes témához érünk, Azrael korához, így érdeklődöm rögtön, de amikor meghallom, hogy még csak nem is olyan régóta vámpír, nagyon is meglepődöm, bár ezt kimutatni nem igazán mutatom ki.*
- Akkor ezért vagy ilyen kiismerhetetlen és váltakozó, még magad sem tudod, hogy milyen vagy. *persze lehet, hogy hatalmasat tévedek, de az is lehet, hogy igazam van. Nem találom most magamban azt a bizonyos szót, amivel oly könnyedén jellemezni lehetne Azraelt, képtelen vagyok, nem jön a nyelvemre, hogy megfogalmazhassam. Viszont ha már ezt nem tudom megfogalmazni, akkor kitérek arra, hogy mi az, ami oly nagyon zavar nála, tehát a közelsége, hogy hozzám ér, ahogy simogat is olykor... és talán még meg is érti ezt az egészet, legalábbis szavaival azt mondja, bár mégse hiszem el ezt neki teljesen.*
- Nem csak lenne, hanem az! És örülnék, ha tényleg visszavennél. *végül a távozás mellett is döntök, így hát kezemmel megfogom a pálcám, de mint érzékelem, még nem adja oda azt nekem, így nézek szemeibe, majd végül kitekintek az ablak felé, végül vissza a vámpír borostyán szemeibe.*
- Rendben, akkor a szavamat adom! *mondom neki igen kelletlenül, de ha a pálca végül meglesz, azt szépen el is teszem, majd már fel is pattanok, így indulva meg az ajtó felé, ugyanis szeretném, ha végre eltűnhetnék innen. Elfeledem a kulcsot, így amikor végül odaérek, már nyitnám ki az ajtót, de a zár miatt ez képtelenség lesz, így fordulok meg és nézek vissza Azraelre.*
- A kulcs. Nálad van. Engedj ki, megígérted, hogy elmehetek, mert ha nem engedsz el, akkor teszek róla, hogy többé biztosan ne találj kint éjszaka. *fenyegetőzöm én magam is egy kicsikét, mivel most egyszer kint kell majd lennem, de ha most nem hagy elmenni, akkor tényleg gondok lesznek és mindenképpen kereshet majd magának más társaságot, mert én nem fogok bármikor a rendelkezésére állni.*
Vissza az elejére Go down
Azrael
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 298
Csatlakozás : 2012. Feb. 12.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- auralátás
- láthatatlanság


TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   Hétf. Márc. 19 2012, 22:43

*Végre kibújik a szög a zsákból amint válaszol is, és most nem sértődöm meg, ezen gondolkodtam is, és érzékenyen érint, valahol talán igaza van, de egy darabig csak némán elmélkedem, most nem ránézve, hanem kitekintve az ablakon.*
- Lehet. Lehet, hogy igazad van, de remélem tisztában vagy vele, hogyha mégsem lenne, az utolsó emberi érzékeseket most te ölöd ki belőlem azzal, hogy ennyire szigorú vagy velem, és nem hiszel nekem. *nézek komoran a szemébe, mert így van. Ha... ha esetleg... netalántán volnának emberi érzéseim, ami azért valószínű, bár nem állítom, hogy összetettek és sokszínűek, vagy hogy egyáltalán sok van belőlük, épp ezért veszélyes amit a lány csinál. Ezzel kiöli belőlem őket, és ez csak neki rossz. Azért a korom még elárulom neki, hátha választ ad bizonyos dolgokra, és ahogy nézem, levette ám a lapot.*
- Igen... talán. Megeshet, hogy sosem ismertem magam, te sem ismersz, nem tudod miért vagyok ilyen. Oka van. Komoly oka. De ez nem tartozik rád. *komorodom el egyre inkább ezt láthatja is, de nem látom értelmét hazudni, hiszen előbb utóbb csak rájönne, ha másból nem, hát majd ha többet találkozunk, akkor a gyilkolási szakértelmemből. Viszont nem árulom ezt el neki, ahhoz neki is őszintének kell lenni, és ő nem az. El is fordítom a fejem, elgondolkodva sütöm le a szememet, érzem, hogy lankad a figyelmem és a koncentrációm, hogy ne zavarodjak össze. Itt az ideje tehát elengedni őt, s miután megígérte, el is veheti pálcáját, de nem reagálok neki, csak fekszem tovább, egészen addig, míg meg nem hallom hangját a kulccsal kapcsolatban. Lassan felkelek, és ráérősen odasétálok elé, egész közel hozzá, úgy suttogok az arcába mosolyogva.*
- Hogy lásd, hogy van emberi énem, ezért most nem töröm ki a nyakad, de legközelebb ne fenyegetőzz, vagy tedd azt úgy legalább, mint egy profi. *kezdek is bele csöndesen, de fenyegetően. * - Valahogy így: ha nem látlak viszont hamar, akkor a leendő barátaidat fogom, mert kizárt, hogy egyedül kibírod, főleg, hogy rengeteg ember vesz körül. Amennyiben nem tartod a szavad, vagy még egyszer megfenyegetsz, mindenkit megölök aki közel áll majd hozzád, hogy végül a magány hajszoljon a karjaimba. Érthető? *s azzal át is nyújtom a kulcsot, hogy ő nyissa ki az ajtót, ha menni akar. Persze ez blöff... ugyanis nem ölthetek iskolai diákot, de ezt neki nem kell tudnia... Letalál egyedül, amúgy is hallani fogom ha baj van, így nem kísérem ki, csak hátat fordítva neki visszasétálok az ablakhoz. Onnan még visszaszólok.*
- A mielőbbi viszontlátás reményében jó éjt kívánok Aideen! *szólok utána. Igen, direkt kiemeltem, mert bár okos lány, nagyon vakmerő, s botor is egyben, így valószínűleg nem fogja egy idő után komolyan venni a fenyegetésem, már ha megtette egyáltalán most... a probléma ott van, hogy halálosan komolyan beszélek, nekem az ilyen rutin feladat. Csak ő ezt nem tudja.*
Vissza az elejére Go down
Aideen Garadex
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 308
Csatlakozás : 2012. Jan. 23.
Kor : 21

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   Hétf. Márc. 19 2012, 23:33

*Ő egy vámpír, igen, az, nem több annál, nem képes olyan érzésekre, mint egy ember és igenis a vérem kell neki, na meg játékszerként használ az örökkévalóságban. Ezt én nem akarom, de szavai másról árulkodnak. Mintha tényleg bántaná az, ahogy viselkedem vele, de hát ő se volt jobb, én legalábbis nem érzem annak. Ezt foghatjuk arra, hogy ő már nem ember, a szíve se dobok, nem olyan a gondolkodása, de foghatjuk arra is, hogy én nekem se olyan, mint egy másik emberé, ugyanis a múltam miatt nem voltam képes megismerni az embereket, nem tudtam velük nyugodtan beszélni, ismerkedni, csak azt tettem, amit vártak tőlem, éltem a saját kis világomban, egészen addig, amíg ide nem kerültem.*
- Szigorú? De hát Azrael, emlékezz vissza az első találkozásunkra vagy a másodikra... bármelyikre. Szerinted te hogy viselkedtél? *csóválom meg a fejemet is, nem akarok én már ezen gondolkodni tovább, tényleg elég volt, lépjünk túl ezen, ő egy vámpír és a szememben addig az is marad, amíg... amíg nem leszek képes másképp tekinteni rá. *
- Oka? Tényleg nem tudom, de ha egyszer végre megmagyaráznád, azért hálás lennék. *morgom oda még neki, aztán végül megtörténik az ígéret, így kapom végül meg a pálcámat és már indulok is a biztonságos kijáratot jelentő ajtó irányába, mely legnagyobb szerencsétlenségemre zárva van. Zárva igen... mérgesen fordulok meg és fenyegetőzöm is egy kicsit, amely következtében nemsokára már meg is hallom Azrael szavait, amint fölém tornyosulva kezd el beszélni hozzám. De már nem tud igazán megijeszteni, azok az idők egy ideje már elmúltak, amióta kijelentette, hogy engem nem bánt, hogy mást akár igen, de engem nem.*
- Nem törnéd ki a nyakam, ezt te is tudod, már rég megtehetted volna! Élve kellek neked. *hajolok picit közelebb hozzá, legyőzve azt, hogy mennyire nem szeretem az ilyen szituációkat, de végül csak felsóhajtok és el is veszem a kulcsot szavai végeztével.*
- Nem kell félned, ha azt akarod, hogy ne kerüljelek és társaloghass velem, mondd azt és ne fenyegetőzz! A magány szerintem Téged üldöz hozzám, azért foglalkozol ennyit velem. *végül megfordulok, a kulcsot a zárba teszem, majd ki is nyitom az ajtót, de a kulcs a zárban marad. Nem mintha lenne jelentősége, de azért mégis, jobb ha így van.*
- Jó éjt Azrael! *pillantok vissza rá egy furcsa mosollyal, majd el is hagyom, gond nélkül, bár érdekes pillantásokkal megfűszerezve ezt az átkozott vámpírtanyát, hogy végre elérhessem a révet és ezzel együtt a Mysteriot is.*
Vissza az elejére Go down
Azrael
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 298
Csatlakozás : 2012. Feb. 12.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- auralátás
- láthatatlanság


TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   Csüt. Május 10 2012, 22:55

*Nekem végülis mindegy, hogy elfogadja-e az ajánlatomat mérgemet illetőleg, vagy nem, hiszen nekem nem érdekem, a rosszabb vér kóstolása, hogy más jobban érezze magát tőle... Így szavaira meg is vonom a vállamat, egy sokat sejtető mosollyal, miközben mélyen a szemébe fúrom a tekintetemet, ugyanis van némi hasonlóság a két lány közt, akik egyenlőre nem számítanak az átlag kategóriába. Illetve egy... vagy kettő... nem is tudom. Még nem lehetek biztos a dolgomban, de hamar ki fogom deríteni. Át is adom az alku rám eső része szerint a pálcáját, és míg ruhái után indulok, fél szemem azért rajta van, hiszen ez nekem nem nagy fáradtság, de felettébb érdekesnek találom amit művel, így mikor ruháit visszakapja, öltözködése közben egy kérdést is intézek felé.*
- Amit csináltál... rajtam is meg tudnád csinálni? Engem is meg tudsz gyógyítani? *billentem kíváncsian félre a fejemet, s bár reménykedem benne, hogy rendet tanult, és válaszolni fog, hiszen tudja mire vagyok képes, következő szavaiból kiderül hogy nem. Megvetően felhorkanok, és kinevetem a lányt, mialatt lassan elindulok, hogy fel-alá járkálhassak, néha-néha a lányra pillantva.*
- Nem. Csupán kényelmesebb nekem, ha addig tartalak életben ameddig én akarlak. Semmibe nem kerül egyetlen másodperc tört része alatt kitörnöm a nyakad. Ezt ne felejtsd el. *mutatok is rá mind szavakkal, mind pedig az ujjammal, hiszen tudhatja, hogy képes vagyok rá, és talán a múltkori óta arra is rájött, hogy engem nem mindig érdekelnek a szabályok...* - Nem mellesleg nem is tudom ki fetrengett egy perccel ez előtt a földön, az életéért könyörögve. Ehhez mérten produkáld magad. *biccentek, ugyanis kissé nevetségesnek, sőt, dühítőnek tartom, hogy kegyelmemért ez a hála. Tessék... egyszer legyen kedves az ember, és máris elszemtelenednek a környezetében élők. Elmondok még neki néhány információt, amit érdemes tudnia, de szavaira most már megállok.*
- Hm... pont hidegen hagy. Miután teljesítetted az alku rád eső részét, szabad vagy, de már csak a te életed védelmében is kell tartanunk néhány taktikai tanácskozást... *mordulok fel kissé, ám még nem végeztem vele, és bár talán nem a legjobb hely a titoktartásra ahová indulok, mégis karjaimba kapom, hogy kellemesebb helyen társalogjunk. Számítok a ficánkolására, s mikor majdnem pofon vág, amitől nyilván csak a parancsom tartja vissza, felnevetek.*
- Örülj, hogy nem ütöttél meg. Addig leszek kegyes. Nem kell izgulnod, nem bántalak, sem én, sem más. Nemsokára hazamehetsz. Csupán gondoltam kellemesebb helyre viszlek beszélgetni. *felelem is neki vidoran, viszont belül dühít ez a fajta viselkedés. Nem rég még egy szende kislány volt, és bármikor ismét az lehet, de ő ennek ellenére sem mutat cseppnyi alázatot sem. Kis idő múlva oda is érünk a célhoz, mégpedig jelen esetben a vámpírklubbhoz, ahol lelassítok, és az ajtó előtt leteszem a lányt.*
- Gyere. Addig úgy sem engedlek el, míg nem beszéltünk. Próbálj meg láthatatlan maradni. *azzal már be is nyitok az ajtón, hogy én lépjek be először, s ha jön, hát közel maradok hozzá, ha pedig nem, karjánál fogva vonszolom magam után. Szemem most is a környezetet pásztázza, de már megszokott jelenség, hogy felbukkanok néha itt valakivel, így nem adódik gond.*
- Kérsz valamit inni? *kérdezem meg, s ha kér, akkor az ő rendelésével együtt kérek magamnak egy pohár vért, ugyanis kezdek egy kicsit megszomjazni, és akkor igen türelmetlen vagyok. Amint kikapom amit rendeltem, máris egy box felé veszem az irányt, s az üres hely felé mutatok, majd leülök vele szemben.*
- Itt találsz meg, ha máshol nem vagyok. De ide csak végső esetben gyere. *magyarázom is, és poharamat kezembe véve hörpintek belőle egy kortyot, s szemem ismét a lányt pásztázza.*
Vissza az elejére Go down
Lycoris Ozera
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Hozzászólások száma : 303
Csatlakozás : 2010. Jul. 28.
Üzenet : A múlt szennyét elmossa az idő, és begyógyítja a szív sebeit, de így sem biztos, hogy képes leszel róluk beszélni.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   Csüt. Május 10 2012, 23:06

*Mivel a sebeim nagyon is fájnak, egyértelműen azonnal kapok is az alkalmon, hogy begyógyítsam magam, majd pedig picit le is mosom ezt a piszkot, ami rajtam van. Tudom, hogy vissza kéne vennem, de mégsem tudok, mivel ő egy halott, már csak egy porhüvely, ennél nem több, így nem viselkedhet velem akárhogy... De a kérdését hallva egy kicsit elgondolkodom, majd végül vállat vonok.*
- Nem minden esetben, de meglehet, hogy igen. Még sose próbáltam... *és természetesen rá se jöhetne, hogyha úgymond megpróbálnám, de igazából semmit se tennék. Na de a pimasz gondolatok után már csak fejemet csóválom meg, mivel hallom, hogy ismét fenyeget, de most legalább már csak szavakkal teszi mindezt, én pedig azért magamba nézek valamilyen szinten, szóval elcsendesedek.*
- Akkor se értem, hogy miért engedted, hogy meggyógyítsam magam. *nézek végül ismét a szemeibe, majd kis idővel később már a karjai között vagyok. Szívem szerint jól megpofoznám, de ez a tervem hamar semmissé válik, mivel nem tudom őt megütni és amikor végül ezt megjegyzi az undorító nevetése után, csak durcásan elfordítom a fejem.*
- Nem akarok beszélgetni, már mondtam. *nézek is rá, de végül meg is érkezünk a klub elé, melynek belsejében bár még soha nem jártam, mégis, sokat sejtet már csak ránézésre is. Szépen lépkedek is a férfi után, de amikor benyit és meglátom a vérszívókat, rögtön ledermedek, majd kezemmel a falat kezdem el markolni.*
- Ne vigyél be oda... *nézek a férfire, de ha annyira akarja, akkor bizony húznia kell maga után, mivel én igen lassan kerülök csak be és csak fejemet rázom meg arra, hogy nem kérek semmit... Végül a boxhoz érünk, én pedig szépen össze is húzom magam, így bújok be a sarokba és igyekszem minél kisebbnek látszani, ahogy a vámpírok szemét szinte magamon érzem. Meglehet, hogy nem is figyelnek mind, de mégis, annyira borzasztó ez a hely.*
- Nem akarok itt lenni, sem most, sem máskor. *emelem is fel rá a tekintetem, ujjaimat pedig tördelni kezdem. Na nem szó szerint, csak egyszerűen, valamit cselekednem kell, nem tudok itt ellazulni, se beszélgetni, szemeim pedig mindenfelé pásztáznak, most Azrael a legkisebb gondom, rá nem is figyelek, most... most tényleg sokkal nagyobb a veszély.*
Vissza az elejére Go down
Azrael
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 298
Csatlakozás : 2012. Feb. 12.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- auralátás
- láthatatlanság


TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   Csüt. Május 10 2012, 23:29

*Figyelgetem a lányt, mivel a szövetségesemmé lépett elő jelen pillanatban, ha csak "zsoldos" mivoltjában is, de nem árt tudni, hogy mire képes. Pár dolgot már láttam, de kíváncsivá tesz, mikor meggyógyítja magát és kérdésemre választ is kapok.*
- Értem. *suhanok azonnal közelebb hozzá, hirtelen előkapva a kést, ám most nem a lánynak szegezem, hanem saját tenyeremet vágom végig vele jó mélyen, s bár kissé fáj, nem mutatom ki, hiszen nálam az ilyen sérülések mindennaposak voltak.* - Hajrá. *közlöm hidegen, azaz most a lányon a sor, hogy próbálkozzon, mert ha nem teszi, számolni fogunk érte, ezt nyilván tudja, ráadásul mivel gyógyulok, ezért komolyabb gondom nem lesz tőle. Úgy látom viszont, hogy helyre kell intenem őt, s meg is érti a lényeget, viszont egyebet nem igazán.*
- Miért ne engedtem volna? *dobom vissza a kérdést, s tulajdonképpen ha elgondolkodik rajta, még logikus lépés is, hogy megengedem. Hiszen nem vagyok vadállat. Viszont inkább felkapom, egy rendre intés keretében, de szavaira már nem válaszolok. Úgyis tudja, hogy nem érdekel mit szeretne, csak úgy mikor beljebb megyünk a klubba, s látom húznom kell, de ha így, hát így. El is jutunk ám a helyünkig, egy pohár vér társaságában, s leülve látom, hogy feszélyezi a helyzet.*
- Óh, hogy az a... *morgok az orrom alatt tovább, majd fel is állok, és intek neki, hogy kövessen. Ha nem teszi, ismét a karjánál fogva invitálom meg egy sétára, mely most felvezet a szobákhoz, ugyanis keresek egy üreset, ahova be is térek, becsukva az ajtót magam mögött.*
- Jobb? *dőlök neki az említett tárgynak karba tett kézzel, és arra várok, hogy a lány kényelembe helyezze magát. Nem kell semmire sem gondolni, csupán nem szeretném, ha a beszélgetésünk közben, valahol máshol járna.*
- Szóval... azt szeretném, ha visszatérve a... tanulmányaidhoz, kissé utánajárnál, mivel is lehetnél a hasznomra. Teszem azt... támadás, védekezés..., no meg egy kicsit a fajtámnak. Tudod nem lenne jó, ha helyzet közben esne el a szárnysegédem. *kérek tőle valamit, és számítok ám az ellenkezésre, így ellépve az ajtótól már oda is sétálok az ágyhoz, hogy egyszerűen ledobjam rá magam, és késemet előhúzva fel-fel dobjam a magasba elkapva minden egyes alkalommal.*
Vissza az elejére Go down
Lycoris Ozera
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Hozzászólások száma : 303
Csatlakozás : 2010. Jul. 28.
Üzenet : A múlt szennyét elmossa az idő, és begyógyítja a szív sebeit, de így sem biztos, hogy képes leszel róluk beszélni.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   Csüt. Május 10 2012, 23:43

*Tényleg nem tudom, hogy vajon mennyire is vagyok képes, hogy meg tudnám-e gyógyítani az ő sebét, de amikor előkerül a kés, majd végül megvágja magát, automatikusan elhúzódom, félek attól az éles fegyvertől, nem is kicsit. Viszont amikor hallom, hogy mit szeretne, kezem végül a keze fölé helyezem és koncentrálok is de... nem, egyszerűen semmi se történik, így végül a férfi arcára nézek.*
- Mivel nem vagy élő, ezért max egy kötést tudnék rá varázsolni... meggyógyítani pedig úgy tudnálak, ha innál a véremből, mert akkor gyorsabban gyógyulnál. *nem hazudok, mi értelme lenne? Szerintem semmi, úgyis tudja magától, hogy a vér meggyógyítja a testét, tehát könnyedén most is jobban lehetne. Viszont van egy kérdésem is, amit fel szeretnék tenni Azraelnek, de ahogy hallom, nem felel, hanem visszakérdez.*
- Mert élvezted, hogy fájdalmat okozol nekem és mert nem vagy ember. *nem állatozom le szó szerint, de az eddigi viselkedése, hogy ok nélkül ezt tette velem, számomra nem mutat belőle többet. Végül eljutunk a klubhoz, ahova betérve be kell húznia magával, de hát nem tudok én ott társalogni, képtelen vagyok rá, így a sarokba is megyek, ahonnan már ki is szed, amikor húz maga után, mert hogy magamtól nem megyek sehová, az is biztos, de végül felkerülünk egy szobába, ahol körbe is nézek, majd az ablak felé.*
- Nem, nem jobb... nem akarok veled lenni... *lépek is hátra, majd hátam végül a falhoz ér, így dőlök hát neki és szépen át is ölelem magamat. Félek tőle, tényleg nem egy szobába vágytam, ahol csak mi ketten vagyunk, de bár beszél hozzám, mégse tudok teljesen rá figyelni, egyszerűen nem megy... *
- Jó... *motyogom magam elé halkan, de tekintetem a semmibe réved, csak időnként nézek vissza a fel-fel repülő késre, melyet el tudnék venni tőle, de nem, varázsolni se merek igazán, egyszerűen el akarok menni, egyedül akarok lenni és soha többé nem látni ezt a férfit.*
Vissza az elejére Go down
Azrael
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 298
Csatlakozás : 2012. Feb. 12.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- auralátás
- láthatatlanság


TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   Csüt. Május 10 2012, 23:54

*Mint kiderül, nem feltétlen tudja a választ kérdésemre, de azért megpróbál felelni valamit, tehát egy kis kísérlet mellett döntök, egy gúnyos vigyort megvillantva, mikor hátrébb húzódik a kés láttán.*
- Nem kell félni... *durozsolom még mindig kajánul vigyorogva, aztán már meg is vágom magam, s amint látom, tervem nem arat sikert. Elgondolkodva nézegetem a kicsorduló vért, majd tenyeremet lefelé fordítva hagyom, hogy lecsöpögjön kezemről, s végül ökölbe szorítom.*
- Értem. Hát ez nem jó hír. *biccentek neki, most azonban ő jön a kérdezgetéssel, s én vissza is dobom neki a labdát, szavaira azonban csak egy kis mosoly fut át arcomon, és meg is rázom a fejem kissé.*
- Nem vagyok ember? Ezek szerint mégis. *kacsintok rá, remélve, hogy kicsit azért el fog gondolkodni a szavakon. A további társalgást már a klubban folytatjuk, ahol látványosan kezd szenvedésbe, és hiába a helyváltoztatás, nem javul az állapota.*
- Én sem akarok sok mindent, mégis megtörténik. Minél engedelmesebb vagy, annál előbb vége. *vonok vállat, ismét és remélhetőleg utoljára jelezve, hogy hidegen hagy hogyan érez és mit gondol. Így rá is térek a lényegre, de érdemi választ nem kapok úgy látom, így késem még egyszer a magasba lendül, s utána egyszerűen oda vágom a lány füle mellé, beleállítva az ablakkeretbe. Felpattanok az ágyról egy szemöldökráncolás kíséretében, és közelebb lépek.*
- Sajnálom, de nem hagysz más lehetőséget. *azzal erősen megragadva őt magamhoz szorítom, kissé félrebillentve fejét, és gyorsan elsöpörve a haját az útból, végül pedig fogaim húsába vájnak, nem ügyelve most arra, hogy ne okozzak fájdalmat. Nem ízlik a vére, és talán így sem lesz jobb a helyzet, de mégis bőszen nyelem a kortyokat, így jópárat leküldve, mikor már elégséges méreg juthat a szervezetébe. Vesztett egy kis vért máshol is, így miután végzek, és elemelem a fejemet, megtartom őt a karomban, nehogy elessen, majd odasegítve az ágyhoz lefektetem, s számat csak utána törlöm meg.*
- Nos? Most milyen? *érdeklődöm meg, miközben kihúzom késemet az ablakkeretből, és tokjában illesztem. Nekidőlök a falkan a vállammal, és ismét karba tett kezekkel nézek le rája, próbálva kideríteni, hogy vajon rontottam-e a helyzeten vagy épp ellenkezőleg...*
Vissza az elejére Go down
Lycoris Ozera
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Hozzászólások száma : 303
Csatlakozás : 2010. Jul. 28.
Üzenet : A múlt szennyét elmossa az idő, és begyógyítja a szív sebeit, de így sem biztos, hogy képes leszel róluk beszélni.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   Pént. Május 11 2012, 00:04

*A kés láttán egyértelműen eszembe jutnak az emlékek és amikor hallom a szavait, csak megvető pillantásommal találkozhat.*
- Dehogynem. *felelem neki egyszerűen, de aztán mégis megpróbálom őt meggyógyítani, azt hiszem, hogy így jobban fogok járni, de amikor nem megy se lesz ideges, úgy látszik. Viszont tényleg nem értem, hogy miért segített nekem, ezt nem tudom egyszerűen felfogni... *
- Mégis? Szerintem akkor sem. *rázom is meg a fejem, de már jönnek is a helyváltoztatások, így percek múlva már fel is érünk a vámpírok fogadói részlegébe, hol én a falhoz is megyek, egyszerűen képtelen vagyok tovább társalogni vele, érzem, hogy az idegeim se bírják már sokáig ezt az egészet. A kés végül az ablakba kerül, én pedig teljes testemmel bele is remegek, így nézek ijedten Azraelre, ki már ott is van előttem, én pedig a fal miatt se tudok tovább hátrálni.*
- Ne, ne csináld... *rázom is meg fejem és ismét megerednek a könnyeim, félek, félek az érintésétől, attól, hogy bántani fog és bizony hangos sikolyomat lent is hallhatják, amikor fogai belém mélyednek... Érzem, minden egyes korty távozását a szervezetemből, sőt, hallom is, ahogy szívja a véremet, a hideg ráz tőle, szédülök, hányingerem van, de mégis, valami kezd megváltozni, kezdek kábulni és mintha minden jobb lenne.*
- Fejezd be! *tudom, hogy ez a méreg, nem akarom, nem... de ő oly sokat szív magához, hogy végül szó szerint belezuhanok a kezei közé és most már csak az ágyat érzékelem, amire lefektet, de én csak falfehér arccal meredek rá.*
- Ettől most még jobban utállak... soha nem foglak kedvelni vagy önszántamból segíteni neked. *nézek is rá fáradt szemekkel, majd kezemmel végül sebes nyakamhoz érek, de az a baj, hogy valahol jól volt most mindez. Végül magam elé emelem kis kezem, így látom meg, hogy bizony az vérzett...*
- Miért nem mással szórakozol? Bizonyára sokan örülnének a társaságodnak, akár boszorkány az illető, akár egy sima ember. *tényleg nem értem, hogy miért próbál rám figyelmet fordítani, mert érzem, hogy most próbálkozik, de nem fog bennem semmit se megindítani, számomra ő egy szörnyeteg marad, mégha teljesen ki is szipolyoz, akkor is.*
Vissza az elejére Go down
Azrael
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 298
Csatlakozás : 2012. Feb. 12.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- auralátás
- láthatatlanság


TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   Pént. Május 11 2012, 00:18

*Hiába mondja a magáét, nem veszem fel. Majd úgyis megtudja, hogy van még bennem emberség. Ha nem lenne, akkor nem szántam volna meg valamilyen szinten, és nem ajánlottam volna alkut, sőt, nem is teljesítettem volna a rám eső részét.*
- Ahogy gondolod. *adok itt egyszerre választ mind két megszólalására, ám ideje továbblépni is. Nem kis körút után végül egy szobában lukadunk ki, ám amint érzékelem, én hiába helyezem magam kényelembe, ez a lány rettentően fél, s talán a késem sem segít ezen, de a falnak nem fogok beszélni. Hiába tiltakozik tehát, beleharapok, s bár nem ízlik, egy kis mérget juttatok a szervezetébe, utána pedig az ágyra fektetem, hiszen tudom, hogy a vér azért mostanában drága mulatság nála... Így érdeklődöm meg hogylétét, de mint hallom, ugyan olyan makacs mint volt. Hangosan sóhajtok fel egy nagyot, nem kis dühvel, és szemeimet is megforgatom, míg megrázom fejemet.*
- Mégis, ki akarja, hogy megkedvelj? Csupán azért csináltam, hogy lazulj el egy kicsit, akkor talán rám figyelsz. Csak nem gondolod, hogy süket füleknek fogok beszélni! *csattank fel egy csöppet, ugyanis nem pont úgy van ahogy a lány gondolja. Így elsőre eléggé kemény játéknak tűnne, és már most tudom, ha olyan rangra emelném mint Aideent, akkor élvezném a vadászatot, ám van egy bökkenő... a vére. Így a hajsza végén nekem nem lenne jutalmam, ami azt jelenti, hogy ezt még át kéne gondolnom...*
- Nem szórakozok veled. Honnan gondolod egyébként, hogy más szívesen látna? *kérdem, ugyanis ilyenkor már az ember hajlamos sablonszöveget odavetni elém, remélve, hogy ráharapok, és elengedem. Ez azonban sosem ilyen egyszerű...*
- Úgy látom, veled ma nem sokra megyek. Elengedlek. De hamar gyere el ismét, mert beszédem van veled. Megértetted? Ha nem jössz, én foglak megtalálni, és hidd el... könyörögni fogsz érte, hogy a Pokolba juthass. *morgom, aztán közelebb is lépek az ágyhoz, és kinyújtom a kezemet, nyilván azzal a céllal, hogy felsegítsem. Elég volt neki ennyi egyenlőre, kell egy kis pihenés...*
- Kikísérlek. *mondom, s ha elfogadja kezem, ha nem, érezheti, hogy távozását próbálom elősegíteni, így vagy kiemelem az ágyból, vagy ha szükség van rá, kitámogatom az ajtón, de mindenképpen lekísérem őt. Nincsen rettenetes állapotban, így el tud egyedül is menni a révészig, ugyanis már most szoknia kéne, hogy meg kell tanulnia az utat ide... Így ha nincsen nagyobb probléma, ott is hagyom egy biccentés kíséretében.*
- Emlékezz az alkura. *szólok még ennyit, és neki hátat fordítva visszasétálok a klubba, hogy leöblítsem a vérét valami minőségi itallal. Gondolkodnom kell továbbá sok egyéb máson is...*
Vissza az elejére Go down
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Véres Pokol Vámpírklub   

Vissza az elejére Go down
 
Véres Pokol Vámpírklub
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
4 / 8 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
 Similar topics
-
» Aokaze Atsushi

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Mysterio Feketemágus képző :: Seol sziget :: Mystral-
Ugrás: