Mysterio Feketemágus képző

Fórum alapú szerepjáték
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Vezetőség
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (22 fő) Pént. Jún. 29 2012, 19:26-kor volt itt.
Statistics
Összesen 789 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Perselus Piton

Jelenleg összesen 167013 hozzászólás olvasható. in 1079 subjects
Másik oldalunk

Share | 
 

 Mystral főutcája

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4 ... 10 ... 18  Next
SzerzőÜzenet
Noel
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 240
Csatlakozás : 2011. Jan. 23.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- láthatatlanság
- gondolatolvasás


TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   Szomb. Márc. 10 2012, 23:14

* Unalom, unalom, unalom... ez a szó kering napok óta a fejemben főleg mióta a vadászat már nem hoz annyira lázba mint hajdanán de persze ettől függetlenül, nem áltam meg egyszer, kétszer... na jó háromszor is ha nem többször, hogy ne hozzam a verítékes frászt az emberekre. Talán épp az elhatalmasodott unalmam hozta ki újfent belőlem, de ez van, ilyen vagyok és ilyen is leszek, mivel tisztában voltam azzal, hogy önmegtartóztatásom csupán átmeneti jellegű volt, de így hatott rám az, hogy elvesztettem egyhozzám közeli lényt. Ennek már jó ideje így ha még teljesen nem is fogadtam ezt el de "élnem" kell tovább, így természetesen miután az a nyamvadt napkorong lebukott a horizont mögött én már meg is céloztam ezt a kis szigetet mi már nem relyt számomra sok újdonságot, de végtére is ezzel kell beérnem. Ahogy az erdő felől érkezem elvegyülök a járókelők között mivel akadnak még ebben a kései órában is jócskán, de egy leányzó mellett nem tudok elhaladni szó nélkül s talán nem is akarok így dugom zsebre kezeim s lassítok amint közeledek felé, jó lehet hogy már méterekről éreztem jelenlétét.*
- Szia!* köszönök mikor kellő távolságba érkezek ahhoz, hogy ne kelljen kiabálnom így pár lépet után meg is állok a közelében.*
- Én szívesen csatlakozom hozzád...* nézek bele szép szemeibe kissé oldalra döntött fejjel és azzal a sunyi, de apró kis mosolykával az arcomon. Tudom, hogy nem szereti, ha gondolataiban vájkálok, de Istenem... Én már csak ilyen vagyok és ilyen is maradok. Jó pár nap eltelt az utolsó találkozásunk alkalmával így hát kifejezetten örvendezek a találkozás végett mi remélem nem egyoldalú de hát biztos vagyok benne hogy ez hamarosan kiderül.*
- Mit szólnál ha sétálnánk egyet?* vetem fel ezt a lehetőséget hisz talán van mit megbeszélnünk mit nem a zsúfolt clubban kéne, de hát ha ő pda vágyik akkor biztosan kibírom. Mellesleg egy fekete ing és egy szintén fekete nadrág van rajtam elegáns fekete cipővel, tehát a szokásos elegancia ma sem maradt el.*
Vissza az elejére Go down
Vixilien Sandanez
Sentinel Exortus
Sentinel Exortus
avatar


Jelige : Harcos amazon
Hozzászólások száma : 1127
Csatlakozás : 2011. Jul. 19.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Dália háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   Szomb. Márc. 10 2012, 23:22

*Nem tudom még pontosan, hogy mihez kezdek magamhoz ezen az éjszaka, de talán idővel elválik és rájövök arra, hogy mi is lenne a legjobb a számomra. Tehát csak haladok tovább a hosszú utcán, néha rápillantva egy-egy ismeretlen emberre, de amikor tőlem nem túl messze egy köszönést hallok, méghozzá nem ismeretlen hangtól, hirtelen állok meg, majd fordulok is a hang irányába.*
- Szia! *meglep ez a találkozás, valahogy most nem gondoltam arra, hogy oly szerencsém lesz, hogy összefutunk és hogy még kíváncsi is lesz rám, tehát el is mosolyodom, így indulok meg felé, hogy végül közel kerülhessek hozzá. Tudom, hogy mit beszéltem Elisával, de én akkor se vagyok olyan, mint ő és talán mert más vagyok, ezért is érdeklem én is Noelt. Ha pedig már nem, akkor ismét megszívom, hát ez van, kezdek hozzászokni.*
- Örülnék neki! Jó ismét látni... hiányoztál. *ismerem be mindenféle félelem és aggály nélkül, mert ez az igazság. Egyedül érzem magam és már ő se volt velem több hete. Szívem szerint megölelném, de hát ő egy vámpír, nem hiszem, hogy az én érzelgősségemre vágyna, így hát visszafogom magam és végül bólintok is.*
- Sétáljunk, úgyis szép idő van és rá is érek. *indulok is meg mellette, el is kerülve a klubbot, mivel ott csak nehezen értenénk meg egymás szavát - azaz én az övét, hiszen neki elég élesek az érzékszervei -, tehát jobb lesz itt, a friss levegőn, max ha később akarja, betérünk valahova.*
- Képzeld, találkoztam Elisával és beszéltünk egy kicsit... Fél tőled. *fordítom felé a fejem, de többet nem mondok, nem akarok mindent elmondani már most neki, mert akkor tudná, hogy nem értem, engem miért bánt, miért olyan durva velem sokszor, vele pedig miért nem volt soha se az. Néha jól esik egy kis durvulás, de csak egy pici, nem erős értelemben, de inkább ezt most nem hozom fel, eszem ágában sincs ismét vitázni vele.*
Vissza az elejére Go down
Noel
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 240
Csatlakozás : 2011. Jan. 23.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- láthatatlanság
- gondolatolvasás


TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   Szomb. Márc. 10 2012, 23:38

*Ahogy közeledek a lányhoz úgy mérem végig borostyán tekintetemmel de mikor közel érek hozzá felhívom magamra a figyelmét mert nem akarom megijeszteni, most nem. Valahogy úgy érzékelem, hogy meglepi jelenlétem mi pozitívumként érinti, legalábbis a mosolyából erre következtetek így mosolyodom hát el én is kissé majd pedig felajánlom neki társaságomat is, bár mivel így összefutottunk nem kaparhatott volna le magáról, de illendően azért előterítettem szándékaimat hisz jó ismét látni, mégha a vámpírklubbos éjszakánk nem is alakult valami túl fényesen.*
- Ezt jó hallani... mellesleg ez kölcsönös. Sokat gondoltam Rád.* döntöm kissé oldalra a fejem mit már megszokhatott tőlem, így simítok végig gyengéden arcán, egészen le az álláig majd pedig a mozdulat végeztével visszadugom kezem a zsebembe. Bár tudom, hogy a klub megfordult a fejében és azt is, hogy partnernek ajánlottam magam ehhez de talán egy lightos kis séta most jobb lenne, így miután ezt felvetem és ő is elfogadja, megindulunk az utcán és természetesen a beszélgetés sem marad el mit Vixi kezdeményez. A téma így hirtelen váratlanul ér hisz nem gondolt rá az elmúlt percekben én meg mélyebben nem áskálódtam, de mindez nem mutatkozik meg merev arcberendezésemen így hát mikor rápillantok mondhatni semmi érzelmet nem olvashat le róla.*
- Sejtettem, hogy egyszer bekövetkezik... nem túl nagy a sulitok.* mondjuk mihez képest? Az én mércémhez képest persze.* - Minden oka megvan rá... kivívta magának, tehát saját magának köszönheti.* fürkészem a lány arcát közben azt latolgatva, hogy vajon mi mindent tudhat de van egy olyan érzésem hogy elég sok mindent hisz én is elmondtam neki pár dolgot hetekkel ezelőtt.*
- És ez téged miben érint? Zavar?* bár úgy vélem őt egyre kevésbé emészti fel ez az érzelem, nem tudom most, hogy ez miként is hat a lányra.* - Gondolom rendesen kiveséztetek... nem de?* mosolyodom el kissé, mi nem zavar egy cseppet sem addig, míg nekem nem kell hitegetenem ezt a lányt itt mellettem.*
Vissza az elejére Go down
Vixilien Sandanez
Sentinel Exortus
Sentinel Exortus
avatar


Jelige : Harcos amazon
Hozzászólások száma : 1127
Csatlakozás : 2011. Jul. 19.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Dália háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   Szomb. Márc. 10 2012, 23:44

*Meglep, hogy látom, de ennél kellemesebb élményben szerintem most nem is lehetne részem, így hát egyértelműen kedvesen köszöntöm is és arcom is felragyog, nincs miért tovább búslakodni. Sok mindenen gondolkodtam hetek óta és most végre lazítani akartam, de azzal, hogy itt van, talán ismét rá kéne vennem magam néhány dologra, hogy mégis csak a közelében szeretnék maradni.*
- Remélem nem csak negatívan. *ahogy végigsimít arcomon, úgy mosolyodom el egyre aranyosabban, lágyabban és kezem végül egy pillanatra Noel hideg kezéhez ér. Egy picikét megszorítom, nem is értem magam se, hogy miért, de szeretném, ha tudná, hogy jól esik az érintése, ahogy vele lenni is. Még csak most futottunk össze, de a szürke hétköznapoknak szerintem vége, ez a hétvége most kellemesebben fog eltelni. Sétálni kezdünk és végül szóba is hozom Elisát, az ő ex-barátnőjét, mivel tudtom szerint együtt voltak és pár szót még szólok róla, de ahogy hallom a válaszát, úgy vonom meg a vállaimat is.*
- Egyetértek veled... azok után, amiket megtudtam. Te kedves voltál vele, ő mégis eldobott... *sóhajtok fel, hiszen ez kemény dolog és bár szimpatikus az a lány, megérdemli mindazt, amit Noeltől kap, ahogy gonosz módon megfenyegette és minden mást is.*
- Nem érint és nem is zavar... bár, talán mégis érint. *állok is meg egy kis időre, úgy nézve bele a borostyán szemekbe, már ha Noel is megteszi most mindezt és engedi, hogy rá tekinthessek.*
- Azért vagy velem ilyen, mert félsz, hogy én velem is így fogsz járni? Hogy én is ellöklek majd? *nem is foglalkozom azzal a kérdéssel, hogy kiveséztük-e, valószínűleg sejti, hogy igen és a gondolataimból is kiolvashatja nyugodtan, nem zavar, de erre a kérdésemre szeretném tudni a választ. Jó lenne tisztázni, hogy miért is ilyen tartózkodó időnként és én ezt most Elisa számlájára írom.*
Vissza az elejére Go down
Noel
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 240
Csatlakozás : 2011. Jan. 23.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- láthatatlanság
- gondolatolvasás


TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   Vas. Márc. 11 2012, 00:10

* Az őszinteség most valahogy nem igen esik nehezemre így azt sem lapítm a fű alatt, hogy gondoltam rá igen sokat, hisz ami történt megtörtént és ami elhangzott de mégis volt mit átgondolni és azt hiszem ez sikerült is.*
- Koránt sem... téged fejtegetni és Rád gondolni nem valami kellemetlen dolog számomra.* mosolydom el kissé így nézve bele továbbra is szép szemeibe s ahogy megfogja kezem úgy szorítom meg enyhén meleg kacsóját, vágyik a közelségre úgy hiszem és ezt nem utasítom most vissza hisz én is szeretném érezni bőre selymességét s melegét. De ez a cseppnyi érintkezés nem tart sokáig mivel sétánkra indulunk hol máris felvetődik Elisa és az ő félelme, mi nem igen zavar mivel megérdemli, csupán arra vagyok kíváncsi, hogy ez miként érinti a lányt.*
- Így van... de azért kissé meglep, hogy egyetértesz.* vannak dolgok mikben még nem vagyunk egy hullámhosszon és ez szerintem a kegyetlenség, a bántalmazás így hát valóban váratlanul érnek szavai. Hogy miben érinti mindaz amit hallott az igen csak érdekelne, tőle hallanám legszívesebben de nem állom meg azt sem hogy a fejében kutakodjak így hát mikor megáll s szemeimbe néz azért kíváncsian állok meg én is s tekintek le szemeibe így hallgatom logikus s jogos kérdéseit. Aprót sóhajtva pillantok el a mögötte lévő ablakok irányába majd lassan vissza rá, lassan előhúzva kezeim az egyikkel megfogom kis kacsóját s ujjai köré fonom enyéim.*
- Félni nem félek... már jó ideje nem érzek félelmet. De hogy válaszoljak a kérdésedre: talán. Alapjáraton egy durva típusává fejlődtem a vámpírok között és ez nekem teljesen megfelel, én ilyen vagyok és... ilyen is leszek.* hangom fura érzelmek kavalkádja, nem tudni, hogy ezt magam is bánom e avagy sem, bár amikor Vixivel vagyok talán kicsit zavar az, hogy milyen vagyok mert nem akarom bántani, már nem, de mégsem akarok változtatni ezen, fura és egyben bonyolult dolog ez.*
- Sosem bírtam ha elhagynak... ha ellenkeznek és ő megtette. Bár kapcsolatunkban szinte sosem bántottam annál többször aláztam meg de sosem ellenkezett, sosem támadott meg. Ő ezt az utat választotta.* vonom meg a vállam s bizonyára mára már csak a pasijában landolt az a kés mivel már találkozniuk kellett.*
- Te talány vagy nekem.* mosolyodm el kissé.* - Amikor találkoztunk semmi szándékom nem volt veled "azon" kívül... Nem gondoltam volna, hogy jóban lezünk és fontos leszek neked, így hát nem hiszem, hogy ebből a szempontból ezért bántanálak olykor.* magyarázom meg kedvesen enyhén megcsillanó tekintettel. Nem terveztem, így alakult s mivel elég hirtelen reagál vagyok így nem volt napirenden, hogy tni váglak foglak ha kell ha nem.*
Vissza az elejére Go down
Vixilien Sandanez
Sentinel Exortus
Sentinel Exortus
avatar


Jelige : Harcos amazon
Hozzászólások száma : 1127
Csatlakozás : 2011. Jul. 19.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Dália háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   Vas. Márc. 11 2012, 00:21

*Jól esnek szavai és az is, hogy nem utasítja most vissza közelségem, tehát kezem az övére csúszik, picit meg is szorítom és mindez viszonzásra is talál. Csak elmosolyodom ezen az egészen, szívesen maradnék még így vagy kerülnék még közelebb hozzá, de egyenlőre nem sietek el semmit, csak eleresztem és sétálni kezdünk. Elisa is szóba jön, mert úgy érzem, hogy őszinte akarok maradni hozzá, tehát el is mondom neki, ami történt és ahogy hallom, meglepik szavaim, amiért egyet is értek vele. De akad ám egy kérdésem, amire tudni szeretném a választ, tehát újból megállok és bár sétálunk, így mégis kellemesebb beszélgetni. Ujjait az enyémekre fonja, én pedig meglepetten pillantok le a hideg kezére, illetve az én puha, meleg kacsómra, majd vissza a borostyán szemekbe, most már félelem nélkül, mivel nem hiszem, hogy bántani akarna engem. Megtehette volna már most is vagy múltkor, mégse tette.*
- Igen, tudom... és talán ez így is a jó. Ha egy kedves vámpír lennél, akkor talán fel se keltetted volna az érdeklődésemet. Engem valahogy az ilyen rossz fiúk fognak meg, mint amilyen te vagy. *lépek is picit közelebb hozzá, nem szeretnék nagy távolságot tartani kettőnk között, de nem mondok most mást, nyugodtan hallgatom a szavait.*
- Megaláztad? Akkor ezt csak te tudtad, mert ő azt mondta, hogy mindig kedves voltál vele, szerintem ő akkor ezt nem is érzékelte...vagy a fogalom két dolgot jelent, mást neked és mást neki, nem tudom... de annyira nem is érdekel. *vonom meg végül vállam én is, nem zavar, hogy Elisa már máshol van és mással, így Noel felé szabad az út, bár nehezen járható és sokszor letérek róla, elrontom valamivel, tisztogatom is, hogy közelebb és közelebb juthassak a fiúhoz. *
- Néha sikerül a kiengesztelés is, már amikor akarod. Most... nem szeretnél megkóstolni? Olyan rég nem ittál belőlem. *kérdezem meg kedvesen, mindenféle hátsó szándék nélkül húzva arrébb a hajamat vékony, csodás nyakamtól és tekintek is bele a szemeibe. Jó lenne tudnom, hogy kívánja-e még a vérem, hogy kíván-e engem, mert bár meg is csókolnám, mégse merek magamtól ilyesmit kezdeményezni, az valahogy nem én lennék.*
Vissza az elejére Go down
Noel
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 240
Csatlakozás : 2011. Jan. 23.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- láthatatlanság
- gondolatolvasás


TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   Vas. Márc. 11 2012, 00:46

* Egymáshoz való közeledésünk egy pár pillanatig tartó kézfogásban merül ki s talán ennek csak az az oka, hogy nem tudjuk miként is álljunk a másikhoz na meg a séta, mivel útnak indulunk. Bár azt hittem a clubbos találkozásunk kérdőjelei merülnek fel kettőnk között ez mégsem így lesz mivel Elisa kerül szóba és az, hogy én miként viselkedtem vele. Meglep, hogy a lány mondhatni helyesli azt, hogy szép szóval élve elláttam a baját de hát ilyen lány ez a vixilien, mindig meg tud lepni valamivel. De az, hogy én vele miért is vagyok durva és bántalmazó arra megpróbálok egy kifejtősebb választ adni mivel ez többrétű szerintem.*
- Még egy ok, hogy meg se próbáljak megváltozni.* kerekedik egy újabb mosoly az arcomra.* - Pedig nem rég találkoztam egy új vámpírral ki próbálja fenntartani a jó látszatát... talán ha eleinte én is így áltam volna hozzá a dolgokhoz... most nem olyan lennék amilyen.* mélázok el kicsit bár az is lehet, hogy ember koromban túlon túl ragaszkodtam az igazamhoz és erőnek erejével kellett elérnem a dolgokat - erre már nem emlékszem - most pedig, hogy megvan hozzá az erőm és hatalmam mindenképpen érvényesíteni akarom és bosszút állok mindazon emberen vagy lényen ki ellenem szegül. Ki tudja?* - Talán ezért sem vagy boldog...* zökkenek ki gondolataimból és hozom szóba az ő életét, mit talán nem kellett volna de hát mindegy is.*
- Akkor valószínűleg nem... kislány még, nem látott át a szitán.* vonom meg a vállam mivel túlzottan már nem érdekel hisz bosszúm ha minden igaz beteljesedett, többé már nem érdekel. Ellenben a lány felajánlása... Ahogy nyakáról elkerülnek a sötét tincsek s feltárulkozik szemeim előtt kecses nyaka a nyál is összefut a számban hisz íze csodás, akár csak szenvedélyes csókja s bár felmerül bennem az, hogy ő neki hiányzik a mérgem, de rontom el a pillanatot, így hát derekára csúsztatom kezem és lassan kőkemény testemhez vonom.*
- Tálcán kínálod magad... hogy utasíthatnám el.* sóhajtom immáron meleg bőrébe a szavakat mivel már a nyakánál járok mit leheletem enyhén megcsiklandoz de aztán már rá is tapadok puha bőrére s fogam mélyesztem beléje mi hevességemnek és vágyamnak köszönhetően talán fájdalmasabb a kelleténél de én már szorítom magamhoz, szívom mámorító nedűjét és elmerülök abban az élvezetben mit nekem nyújtani tud. Fel is morgok közben de ahogy érzem ernyedő testét befejezem a szívást s lassan eltávolodok tőle, de nem messzire, így appó puszikat lehelve arca élére kerülök osonok az ajka felé.*
- Most máshol is megszeretnélek kóstolni.* fel sem merül bennem, hogy taszító lehet a lány számára vérétől ázott ajkam így tapadok ház rá ldes ajkára mit puha puszikkal becézek de aztán már utat is török magamnak ha engedik s megkóstoltatom vele saját vérének ízét ha nyelveink egymásra találnak.*
Vissza az elejére Go down
Vixilien Sandanez
Sentinel Exortus
Sentinel Exortus
avatar


Jelige : Harcos amazon
Hozzászólások száma : 1127
Csatlakozás : 2011. Jul. 19.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Dália háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   Vas. Márc. 11 2012, 01:05

*Olyanok vagyunk most, mint két óvodás. Egyikünk se mer lépni, csak fogjuk egymás kezét, majd zavartan szétreppenünk, mint a picike madárkák. Viszont a sétánk közben mégis csak szóba hozom azt, amiről akartam már vele beszélni, azaz pontosabban akiről... ugyanis ez egy lány, méghozzá Elisa. Tudom, hogy egykor fontos volt Noelnek, de talán mostanra már valamennyire sikerült elfelejtenie őt. Remélni merem csak, hogy én is tudok eleget nyújtani neki, nem csak az a vörös, kék szemű lány, hiszen az én bőröm kreolos és szemeim is barnák, nem vagyok oly különleges, mint ő, de talán mégis... talán mégis elég szép vagyok.*
- Szerintem se kell megváltoznod... mi így vagyunk jók vagy éppen rosszak. Mert hát lehet, hogy igazad van és ezért se vagyok boldog, de egy jó fiúban akkor se találok semmilyen vonzalmat sem. *ők unalmasak, nem tudok ehhez már mást hozzáfűzni és nem is másról akarok Noellel diskurálni, így hát továbblépünk most ezen, de a kislányos résznél azért picit megcsóválom a fejem.*
- Akkor én is kislány vagyok? Bár... hozzád képest lehet. Nem is értem, hogy miért is akarsz tőlem bármit is. *ez számomra még mindig érthetetlen, de talán a vérem kell neki, csak ezt nem tudom, mindegy is, most nem akarok marhaságokra gondolni, csak rá, élvezni a találkozást és ezért is ajánlom fel neki a nyakam, hogy nyugodtan harapjon meg. Belül a mérgére is vágyom, de most nem ez az elsődleges, hanem a közelsége, mivel mindjárt magához is von.*
- Reméltem, hogy nem utasítasz vissza. *mosolyodom el, kezeimmel át is ölelve hideg testét és puha ingét is végigcirógatom, hiszen szeretem a stílusát, hogy mindig ilyen igényes magával szemben. Testem megremeg, ahogy leheletét érzem a nyakamon, szívem is egyre hevesebben dobban, majd már érzem, ahogy ajkam is kiszárad Noel közelségére, végül pedig az éles fogak bőrömbe hatolnak. Fáj, így hát próbálom visszafogni hangom, csak kezeimmel markolok bele derekába - de talán ezt most megérti és nem fog haragudni érte -, egészen addig, amíg a fájdalom át nem vált valami egészen mássá, valami csodálatossá, így sóhajtok aztán fel és bár vérem folyamatosan csökken, mégis, valami csodás világba csöppenek. Szemeim becsukom, úgy élvezem Noel közelségét, de lábaim is egy idő után megremegnek, bizony fel se fogom, hogy mióta lehetek már a kezei között, de nem bánom, bízom benne és tudom, hogy odafigyel arra, hogy mennyi vért is vesz tőlem. Ahogy viszont eltávolodik vérző nyakamtól, majd végül véres puszijaival az ajkam felé halad, csak lassan nyitom ki szemeimet és kábán rá is mosolygok.*
- Ahol csak akarod... *azt hittem, hogy máshonnan szeretne inni, de nem, ezek szerint most nem ez a terve, hanem egy csodálatos csók, melyet eleinte még viszonzok is, de ahogy lassan tudatosul bennem, hogy saját vérem kering a számban, úgy tolom el magam picit Noeltől, fejemmel próbálva elfordulni tőle.*
- Ne, ezt ne... *ez számomra gusztustalan, így meg is törlöm az ajkam, már amennyire ez tőlem telik és ez után vérző szájára tekintek.*
- Ez nagyon perverz... *bukik ki belőlem még ez a pár szó is, mivel ilyet még sose csináltunk, teljesen új ez a számomra és nem is tudok rögtön belemenni ebbe, de talán ha ismét akarja, talán kibírom a kedvéért, de túl sűrűn nem akarom saját véremet ízlelni, na meg persze másét sem.*

//fagyi Sad //
Vissza az elejére Go down
Noel
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 240
Csatlakozás : 2011. Jan. 23.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- láthatatlanság
- gondolatolvasás


TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   Vas. Márc. 11 2012, 13:50

// Olvadunk Very Happy //


* Koránt sem volt annyira fontos számomra az a lány mint Vixi most hiszi, jó időtöltés volt számomra feje elcsavarása na meg persze a lételememhez szükséges vér is adott volt általa, de erről egyenlőre nem kell tudnia, így térünk át rám és lényemre, arra hogy milyen vagyok, mikor miként viselkedek. Vixi szavaira kissé elmosolyodom ahogy rátekintek, szavai nagyon is tetszenek.*
- Jól hangzik ez a többesszám. Szóval... ez részedről mit is takar?* kíváncsiskodok picit, az hogy nem boldog az talán azért van mert a rossz fiúkra bukik kik általában nem éppen kezes bárányok, de hát ha ez tetszik neki... számolnia kell a következményekkel. Ahogy tovább haladunk társalgásban kiderül, hogy Elisa és én is másként látjuk a kettőnk között kialakult kapcsolatot, felőlem hihet amit akar engem nem érintett meg mélységesen, csak az, hogy semmibe vett és átpártolt egy emberhez.*
- Hm lehet... de merőben más vagy mint ő ezt ne felejtsd el. Ami pedig a többit illeti...* mosolyodom el szórakozottan.* - Még magam sem tudom, majd elválik.* persze ezt tudom, hogy nem akarom bántani és hogy sokat gondolok rá, de időmből utóbbi kitelik főleg mióta csókja ízét is megkóstolhattam. Vére és nyelve játéka együttesen még engem, őrültet is az őrületbe kerget. De eljön a felajánlkozás pillanata is s mikor megpillantom nyakát és a bőre alatt lüktető erecskét nem tudok ellenállni így vonom közelebb magamhoz s tapadok rá ajkaimmal megízlelve őt újfent. Akár csak először úgy hat rám még mindig, ezért is lehet, hogy kóstolás helyet most valamivel hosszabb ideig szívom vérét miközben magamhoz szorítom s érzékelem az ő rezdüléseit is, de mikor már túlságosan is elgyengül nagy nehezen elszakadok tőle, hisz ez olyan nekem mintha egy gyerektől elvennék a játékát, de nem távolodik el túlságosan mivel ajkaira is vágyom ám, így fel sem fogva, hogy vérétől ázott ajkammal közelítek felé apró, véres puszijaim után megcsókolom s miután a lány készségesen utat enged édes barlangjába nyelvem az övére talál. E két komponens az őrületbe kerget, a csók még jobban átjárja élettelen testem egészen addig míg nem a lány el nem fordul én meg kábán de kérdőn nem tekintek rá.*
- Mit ne? Már nem akarsz velem csókolózni?* eléggé rosszul érint mivel én úgy vágyom csókjára, egyenlőre le sem esik míg nem meg nem törli ajkát és az enyémre nem tekint mi talán pirosabb is a kelleténél.*
- Oh...* egyenesedek ki s egy kendőt veszek elő nadrágzsebemből mivel megtörlöm ajkaim.* - Ne haragudj, annyira elragadott a vágy, hogy azon nyomban megcsókoljalak, hogy nem is törődtem mással.* hajtogatás és a kendő visszakerül a zsebembe majd nem sokkal ezután a kezeim is ott kötnek ki.*
- El sem tudod képzelni milyen mennyei volt....* szólalok meg valamivel halkabban mivel még magam is némileg gyenge vagyok és kissé talán el is varázsolt is, kell egy kis idő míg rendbe jövök.*
- Most undorodsz tőlem?* pillantok rá kissé komolyan.* - Megint egy olyan dolog ütötte fel fejét miben különbözünk... Én megpróbálom elfogadni, na de te?* ige, én erről akartam vele beszélni, kettőnkről és hát szerintem most eljött ez az alkalom is.*
Vissza az elejére Go down
Vixilien Sandanez
Sentinel Exortus
Sentinel Exortus
avatar


Jelige : Harcos amazon
Hozzászólások száma : 1127
Csatlakozás : 2011. Jul. 19.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Dália háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   Vas. Márc. 11 2012, 14:05

*Nem tagadom, hogy milyen fiúk is vonzanak, szerintem erre már Noel is sikeresen rájött saját magától, de amikor egy kis többes számot használok, láthatóan meglepődik, így kérdez vissza, én pedig csak fejemet döntöm meg kissé.*
- Csak azt, hogy hasonlítunk. *öltöm ki még nyelvemet is, miközben tovább is haladok és nem vagyok rest Elisáról beszélgetni vele. Na túlzásba se fogom vinni a vörös hajú lányról szóló szavakat, de azért pár apróság érdekelne, így hát kíváncsian hallgatom Noelt és jut is eszembe egy kérdés, amit fel is kell tennem neki.*
- Áh, szóval én más vagyok és majd eldöntöd, hogy mire kellek, milyen kedves vagy. *csóválom meg a fejemet is, de a jó kedvemnek még nincs vége, örülök, hogy összefutottunk, így hát nem is érzem azt, hogy most bármi is zavarna. Végül megállok, hogy véremmel is megkínáljam őt, de mivel rég ivott már belőlem, úgy érzem, hogy kicsit többet vesz el, mint kellene, tehát cseppet szédelegni kezdek és így támaszkodom meg benne, hamarosan már csókját is viszonozva. Először fel se fogom, hogy mi történik, csak engedek neki, főleg, mivel én is élvezem, de ahogy a vérem ízét is megérzem, bizony elborzadva tolom el magamtól és bár nehéz megállnom, most mégis csak sikerül.*
- Nem erről van szó... *és már észre is veszi magát. Még jó, hogy nem ért félre, hiszen a csókjára én is vágyom, talán jobb is, mint kellene, de nem így, hogy közben a saját véremet ízlelgetem, ez annyira perverz dolog, amihez én még tényleg kislány vagyok. *
- Észrevettem és nem haragszom. *lépek vissza hozzá, most tehát ha engedi, akkor lágyan meg is ölelem, kezeimmel nyakát karolva át és fejemet hideg arcához bújtatom. Jól esik a közelsége, nem is akarom, hogy eleresszen, vele szeretnék maradni még sokáig.*
- Undorodom? Nem, dehogy Noel... *emelem fel lassan a fejem, úgy nézve bele borostyán szemeibe és most már lágyan meg is cirógatom az arcát. Lehet, hogy egy vámpírnak ez semmit se jelent, de én szeretnék kedveskedni neki.* - Én is megpróbálom... ha akarod, majd megszokom. *furcsa, hogy most ennyi mindenre hajlandó vagyok, de nem akarom őt is elveszíteni, tehát ha ezen múlik, akkor majd beletörődöm és ki fogom bírni, egy idő után pedig újdonság se lesz a számomra. Inkább ismét ajka felé haladok, lágy puszikat adva rá, majd ha engedi - így egy bizonytalan pillantást vetek szemeire -, akkor viszont szépen meg is csókolom őt, még jobban hozzábújva, amennyire csak ez lehetséges.*
~ Ne haragudj rám! ~ *kérem gondolatban, amire vagy figyel vagy nem, de én nem szeretnék ismét vitát, olyan rossz minden, annyira jó lenne, ha meg tudnánk érteni egymást és én most tényleg igyekszem. A méreg is közrejátszik kedvességemhez, ez tény, mivel így sokkal inkább a kedvére teszek, sőt... szinte ismét kezes bárány vagyok, de nem bánom, nem érdekel.*
Vissza az elejére Go down
Noel
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 240
Csatlakozás : 2011. Jan. 23.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- láthatatlanság
- gondolatolvasás


TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   Vas. Márc. 11 2012, 14:34

* Tetszik a Vixi által használt többesszám de amint rákérdezek jelentőségére úgy érzem nem egyre s ugyan arra gondoltunk.*
- Szóval csak ezt...* nem igen ezt vártam így kissé elhúzott ajkakkal sétálok tovább mellette Elisáról beszélgetve de miután arra kerül a szó, hogy én valójában mit is akarok tőle, igazán, őszintén erre nem tudok válaszolni mert sok minden elhangzott köztünk mik igen csak ütik egymást olykor. Szavaim mintha megbántanák így kérdezek hát vissza szinte azonnal.*
- Miért, te tudod, hogy mit akarsz tőlem?* döntöm kissé oldalra a fejem, iga eltelt már jó pár hét a táncikálós találkozásunk óta hol azért akadt a lány részéről jócskán kifogásolható tény, bár akkor még valamivel kevesebb méreg csörgedezett ereiben de talán ez már csak aktuális kedvét befolyásolja annyira és nem a tényleges gondolatait. Közelebb vonva magamhoz kerülnek ajkaim nyakára hol már számtalanszor jártam így bódulok el és szívom ameddig csak a lány ereje engedi de aztán véget vetve az ivásnak indítom el csókjaim az ajka elé majd részemről édes csókban forrunk össze mi teljesen elragadtat egészen addig, míg nem a lány eltávolodik és azt ér, hogy ezt ne többet mit természetesen félre értek.*
- Hát?* teszem fel a kérdést de már kapcsolok is mikor ajkait tördeli, így teszek hát én is miközben szabadkozok felé, mi talán kicsit furcsa most, de hát az elöntött érzelmek és a vágy ezt hozzák ki belőlem most. Nem haragszik és ez jó, így amikor közelebb lép hozzám átölel lassan előhúzom kezeim a zsebemből és dereka felett nem sokkal kulcsolom karjaim törékeny teste köré, de mégis érezhető az óvatosság.*
- Akkor magyarázd meg...* pillantok le sötét szemeibe ahogy közben gondolatait is elemezgetem a válasz érdekében hisz megint egy különbözet alalkult ki köztünk már ki tudja hanyadjára mi persze benne van a pakliban, kérdés csupán a, hogy ő megbirkózik e ezekkel az eltérésekkel.*
- Fenséges volt...de hát ha belőled ez undort vált ki akkor nem várom el tőled...* azt hiszem, bár sokáig keringeni fog fejemben ez a véres csók, lesz miből táplálkozni napközben mikor is a kastély falai közé szorulok az undorító és halálos sugarak ellen. Ahogy ajkaival apró puszikat mér az enyémre úgy állok továbbra is nyugodtan s csak talán szemem melegebb pillantása árulkodik arról, hogy nincs ellenemre na meg az első pár utáni viszonozás. Hamarosan már ismét megízlelhetem csodás ajkait mik továbbra is furcsa érzéseket ébresztenek bennem így simítom meg oldalát kicsit ott, ahol a kézfejem végződik s mivel Vixire összpontosítok így természetesen hallom, érzékelem szavait mire a reakcióm csak egy kisebb sóhajt s még szorosabb ölelés. Szó sincs itt haragról, így csók közben pedig aztán cégképp így hát elnyújtom addig ameddig a lány bírja szusszal mivel nekem levegőt sem kell venni közben ha nem akarok s ha egyszer véget ér, ez a csodás, éjszakai csókolózás akkor vágytól izzó szemeimmel pillantok le szépséges arcára.*
- Nem haragszom Vixi, nem gondolkoztam, igazán nem neheztelhetek rád olyasmiért mi undorral tölt el. A nélkül is csodás ajkaid vannak.* húzom végig hüvelyk ujjam alsó ajkán s simítok végig arcán bele a hajába is majd egy kisebb mosoly is megjelenik ajkaim körül s ha engedi akkor öleléséből kikecmergek, megfogom a kacsóját és ha benne van kéz a kézben sétálunk tovább az egyre csak csendesedő főutcán.*
- Egyre hosszabbak a nappalok... és rövidebbek az éjszakák.* jegyzem meg a messzeségbe kémlelve, igaz eddig is gyötrelmes volt a várakozás de ezután még rosszabb lesz, türelmetlenségem valószínűleg a tetőfokára fog hágni, de hát ez ellen nem tudok mit tenni, el kell fogadnom.*
- Ha bármikor bántalom ér, csald ki azt a valakit sötétedés után... majd meglátjuk, hogy velem szemben hogy fog erősködni.* pillantok le rá, igen fontos nekem a lány, de hát ezt már ő is tudja ahogy azt is, hogy nem lehet ott sok helyzetben de így talán valamelyest tudom, tudnám majd kárpótolni.*
Vissza az elejére Go down
Vixilien Sandanez
Sentinel Exortus
Sentinel Exortus
avatar


Jelige : Harcos amazon
Hozzászólások száma : 1127
Csatlakozás : 2011. Jul. 19.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Dália háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   Vas. Márc. 11 2012, 15:08

*Ahogy sétálgatunk, nem esik azért olyan jól, hogy még nem tudja, hogy mit is akar velem kezdeni és az sem, hogy Elisát egy kislánynak tartja, mert hát ez azt jelenti, hogy engem is annak tart. De a kérdését hallva egy picit gondolkodom csak el, de aztán már rá is bólintok a szavaira.*
- Igen, én tudom. *mosolyodom el lágyan, mivel én sokat agyaltam ezen az egészen és szerintem Noelnek is ténylegesen szüksége van valakire. Bár nem én vagyok a világ legjobb párja, mégis adnék egy esélyt magunknak. Félek, hogy mire vállalkozom, de hát ez én vagyok, nem én fogom eldönteni, hogy ő mit akar, hisz meglehet, hogy neki esze ágában sincs ilyesmi. Inkább csak megállok, véremet kínálom neki és mindezek után pedig egy édes csókban forrunk össze, mely egészen addig kedvemre van, amíg nem tudatosul bennem a vér íze, mely az én vérem, tehát engem éltet. Meg is ölelem, szorosan hozzá is bújva a férfihez, de amikor magyarázatot követel, most már igen meglepetten nézek rá.*
- De mit? Nem tudom, hogy mit éreztem, nem esett jól, én nem szeretem a vér ízét, nem vagyok vámpír, mint te. És mivel életemben először történt ilyen velem, nem tudtam másképp reagálni. *jobban tényleg nem vagyok képes megmagyarázni ezt az egészet, de hajlandó vagyok megszokni akár ezt, az ő kedvéért.*
- Ezt jó tudni, hogy nem várod el... köszönöm. *biccentek felé és végül apró puszijaimmal kezdem elárasztani puha ajkait, melyek nemsokára viszonzásra is lelnek, így olvadunk össze egy csodálatos csókban. Imádom az ajkait és már egyáltalán nem úgy nézek rá, mint egy vámpírra. Tisztáztuk úgy érzem a dolgokat, ő is tud érezni és talán mást is, így hát nem is vagyok rest egyre tovább rajta lógni, néha egy kis levegőt is szívni orromon át, de meg nem szakítanám a csókot, amíg végül el nem válunk egymástól. Akkor cseppet kipirosodva nézek csak fel rá és így hallom, hogy nincs harag, ami azért jól esik.*
- Örülök neki... *ölelném én tovább, de elereszt, így nézek szomorúan utána. Nem tudom, hogy most miért akarok ennyire rajta lógni, szó szerint, de a közelségére vágyom, hogy cirógasson, kényeztessen, velem legyen, ne pedig csak mellettem, így picit szomorúvá válik az arcom, de aztán beletörődve lépegetek utána, méghozzá kezét simogatva, hogyha már azt megkaptam.*
- Igen, én is tudom... Ne is mondd. *sóhajtok fel, de aztán elmosolyodom lágyan, ahogy a védelmemre akarna kelni. Nem ártott manapság senki se nekem, de ha így lenne.* - Oké, majd szólni fogok. Viszont még régen mondtad, hogy elvinnél magaddal oda, ahol élsz... akár pár napra is. Szívesen veled mennék, akár egy egész hétig is ott lennék veled, ha szeretnéd. *nyelek egy aprót, félve attól, hogy elutasít, pedig olyan jó lenne a közelében maradni, szóval csak tőle függ, hogy akarja-e mindezt.*
Vissza az elejére Go down
Noel
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 240
Csatlakozás : 2011. Jan. 23.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- láthatatlanság
- gondolatolvasás


TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   Vas. Márc. 11 2012, 15:32

* Úgy érzékelem, hogy nem fogom megtudni, hogy ő mit is akar tőlem mivel nem fűzi tovább a szót hiába is nézek rá kérdőn, így tovább sétálunk egészen addig míg nem szomjúságom olthatom vérével majd pedig csókban forrunk össze mi nekem fenséges mivel vére íze továbbra is ajkam közt ragad de Vixinek ez kevésbé lenyűgöző így válunk hát el s teszem rendbe ajkaim, ahogy a bocsánatkérés sem marad el, ma úgy tűnik ilyen jó fiú vagyok. Ahgy közelebb jön s átölel úgy talál nálan viszonozásra s bár eleinte úgy hiszem, hogy a csókomra nem vágyik úgy tűnik nem erről van szó, így kérem hát meg, hogy magyarázza meg mit nem akar többet így esik le, hogy vérének íze nem volt kedvére való nem pedig a csókom mi azért egy jó jel.*
- Értem. Én nem erre gondoltam ezért is kértem, hogy magyarázd meg. Magára a csókra... meg is zakkantam volna szerintem ha erről lett volna szó.* mivel én vágyom puha ajkaira, játékos nyelvée mik új érzelmek felé repítenek mik kellemesek, de mivel most mondhatni normális hangulatba vagyok így úgy érzem, hogy nem várhatom el tőle, hogy neki is kedvére legyen saját maga ízlelgetése mi azért meglepi a lányt.*
- De azért ha úgy lenne eleget tennél...* nem kérdezem hanem kijelentem mit azért értékelek még ha nem is látszik s valamelyet elégedettséggel is tölt el, hisz a kedvemre akarna tenni mi azért ó. Apró puszijait egy ideig nem viszonozom de aztán összeforrunk a csodás csókban mit egyikünk sem kívánkozik rövid időn belül félbeszakítani, így állunk ki tudja mennyi ideig az utcán, a pislákoló csillagok alatt míg nem aztán elválunk s kis idő múlva kézen fogva haladunk tovább. Látom az arcán, hogy valami bántja, hogy elkedvtelenedett kissé így megpróbálok utána járni ennek a dolognak.*
- Én itt leszek Vixi....Én nem hagylak el.* nah igen, nem a hagyományos úton jártam utána hangulata változásának így egy apró mosoly is arcomra kerekedik. Visont az időváltozás igen csak hátrányunkra lesz az elkövetkezendő időszakban s mivel eddig is vonzotta a bajt ez a lány így hát természetesen felajánlom neki szolgálataimat, segítségemet ha úgy alakulnak a dolgok, de csak az éj leple alatt.*
- Ami késik nem múlik... eddig is kivívtad magadnak a bajt.* emlékeztetem erre kissé szűkös pillantásom közepedte majd pedig lassítva állok meg továbbra is rajta tartva a szemem mikor is azt mondja, hogy eljönne velem oda ahova lakok. Egy ideig némán méregetem majd megsimítva arcát döntöm kissé oldalról a fejem.*
- De félsz... érzem. Nem bízol bennem eléggé, hogy tudd nem eshet komolyabb bántódásod?* annyira elmerülök arca tanulmányozásában hogy nem is kutakodok benne, meglep megint, hogy most kifejezetten kéri, hogy vigyem el.*
- Nincs akadálya... persze, hogy nincs, hisz veled akarok lenni.* mosolyodom el kissé, bár hogy ne lenne akadály kissé túlzás de vállom a kockázatot mint mindig, nem sok minden érdekel, így hát kapva az alkalmon tovább fűzöm a szót.*
- Akár most is jönnél?* nem hiszem hogy várnunk kéne, akkor ragadjuk meg az alkalmat és lépjünk le amint lehet.*
Vissza az elejére Go down
Vixilien Sandanez
Sentinel Exortus
Sentinel Exortus
avatar


Jelige : Harcos amazon
Hozzászólások száma : 1127
Csatlakozás : 2011. Jul. 19.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Dália háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   Vas. Márc. 11 2012, 16:02

*Elég sikeresen félre leszek értve, mint hallom, így hát mosolyogva csóválom meg a fejemet, fel se foghatom, hogy mégis hogyan gondolhatott ilyesmire, hogy pont a csókjára ne vágynék.*
- Ne légy bolond, nagyon is jól csókolsz te ahhoz, hogy ne vágyjam rá. *persze amikor nem voltunk ilyen kapcsolatban, más volt minden, de akkor is éreztem azért Noelben a tapasztalatot, hogy nem lehet okom panaszra és hát nem is volt. Viszont ha szeretné, képes vagyok máskor is kibírni az ilyen véres csókot, akkorra már fel fogok készülni rá, így amikor erre a férfi is rájön, csak aprót bólintok.*
- Igen. *nem tagadom, hogy ez így van, nem akarnék vele még véletlenül sem összekapni ilyesmi miatt, szóval ha szeretné, én sok mindenen tudok változtatni, akár a hozzáállásomon is, ami amúgy elég rossz, erre már rájöttem magamtól is. Egy édes csók még történik közöttünk, de aztán már tovább is indulunk, így távolodik el tőlem és végül kezemet az övébe fogja, mintha egy pár lennénk. Én se tudom, hogy mi van közöttünk, de jól esik most mindez, bár szívesen maradnék ölelő karjaiban.*
- Nem is tudom, hogy mi lenne, ha te is elhagynál. *nem gondoltam erre, de most, hogy így szóba jött, igen csak elszomorít, főleg Gabe miatt, akit annyira szerettem és szó nélkül tűnt el, majd derült is ki később, hogy mással randizgatott. Persze nem ismerné be, hogy maga miatt is, de én már nem fogok vele foglalkozni, lezártam őt.*
- Hé, én nem akartam, nem tehetek róla, hogy mindig sikeresen elbénázok dolgokat. *durcáskodom, hiszen nem keresem én a bajt, az talál meg engem, de nagyon sűrűn és valami iszonyatos precizítással. Viszont van valami, ami eszembe jut. Hiányzott nekem, vele szeretnék lenni és nem csak pár órát, ezért is hozom most fel az ötletem, mely szerint elmennék hozzá.*
- Nem Noel, nem ettől félek, hanem attól, hogy esetleg mégse kellek neked. *nyugtatom meg, mivel tudom, hogy vigyázna rám, érzem egész testemben a védelmezését. Bár nem tudom, hogy megérdemlem-e mindezt, de megkapom tőle és szerintem ha valaki más akarna szemet vetni rám, ott halna meg örökre.*
- Akár most is, hogyha azt szeretnéd. Bár nincs nálam váltó ruha és hasonlók, de akár a holnapot veled tölthetem... ha tényleg nem bánod. *a ma estével együtt gondoltam, de azért valami friss ruha majd nem ártana. Nem tudom, hogy milyen helyen él, de amilyen igényesen néz ki, úgy érzem, hogy normális fürdővel is rendelkezik és mindennel, ami szükséges.*
- Akkor megyünk? *bár nem tudom, hogy merre kell menni, de igen, én akarom most már ezt az egészet, ismét a közelében lenni, csak vele és hogy csak velem foglalkozzon, semmi és senki mással.*
Vissza az elejére Go down
Aideen Garadex
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 308
Csatlakozás : 2012. Jan. 23.
Kor : 21

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   Hétf. Márc. 12 2012, 15:49

*Kedvesnek tűnik, erre elég hamar rá is jövök szavaiból és bár elhív a másik szigetre, egyelőre nem érzem úgy, hogy annyira mehetnékem van. Csak várok egy picit, próbálok ismerkedni vele, a magam tartózkodó módján és amikor hallom, hogy engem talált meg társaságnak, picit el is mosolyodom.*
- Nem tudom, hogy mennyire jársz jól velem, nem igazán vagyok társasági ember, de ha megfelelek, akkor szívesen veled tartok. *végül fel is kelek, így téve meg az ismerkedés első lépcsőfokát, tehát elárulom neki a nevem és ő is az övét. A csónak mindjárt ide is ér, de a hűs szél miatt nem érzem úgy, hogy túl hosszúra nyúlna ez a sétálás, de azért egy esélyt adok neki.*
- Kedves tőled, de amúgy se fogadnám el. Nem akarom, hogy miattam más megfázzon, de akkor majd szólni fogok mindenképpen. *biccentek is felé egy kicsit. Egyébként is elárultam volna, hogyha fázom és visszajöttem volna magamtól is, de ha már így felajánlja, hogy visszajön velem, akkor nem utasítom el. Arra azért nem számítottam, hogy a kabátját is felajánlotta volna, de most ismét nőtt egy picikét a szememben. Talán lehetnék nyitottabb is, de azt még gyakorolnom kell, tehát beülök a csónakba és ekkor hallom meg, hogy ő még csak tegnap óta jár ide, a Mysterioba és hogy én vagyok az első számú ember, akivel sikeresen összefutott.*
- Akkor remélhetőleg majd jól fogod érezni magad itt. *nem tudom, hogy örülnöm kéne-e ennek a találkozásnak, inkább a faggatózása az, ami felkelti a figyelmemet. Lehet, hogy nincs semmi hátsó szándéka sem, de ha már ilyen, nekem gyanús, nem szeretem, ha ennyi mindent meg akarnak tudni rólam, főleg nem ilyen rövid idő alatt.*
- Nem, beszélgethetünk, tényleg. Szóval, te merről érkeztél ide? *próbálkozom, de tényleg, viszont túl sokat nem tudok még adni magamból, se az érdeklődésemből, de igyekszem és igyekezni is fogok a következő időkben, amíg együtt vagyunk.*
- Nem is tudom, talán bemehetnénk az antikváriumba. Rég jártam már ott és mindig találok ott valami kedvemre valót. Talán neked is tetszene. *végül meg is érkezünk a túlpartra, így kiszállok a csónakból, biccentek az öreg révésznek, majd ha Lukának is megfelel az ötletem, akkor a főutcán indulunk meg az Antikvárium irányába.*
- Az iskola szerintem nagyon jó, a színvonal elég magas, de hát itt is találkozhatsz alja néppel, mint mindenhol. Az embereket pedig leginkább órán látom, senkit se ismerek igazán... *Azrael nem élő, nem ember, őt nem sorolom ide és őt se ismerem, a nevét is csak nemrég sikerült kiderítenem, tehát nem mondhatnám azt, hogy ő is belepasszolna ebbe az ismerettségbe.*
- Tudod, az én életem eddig más volt és ezért nehezen ismerkedem, sajnálom. *sütöm le szemeimet, miközben lassan haladok tovább. Tényleg szeretnék én is barátokat, de azt se tudom, hogyan kell, hogy miképp kezdjem ezt az egészet. Az üzletet látom azért a távolban, de nem sietek jobban, csak lassan haladok előre, most nem is nézve a fiú szemeibe.*
Vissza az elejére Go down
Luka Dubois
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 204
Csatlakozás : 2012. Mar. 11.
Tartózkodási hely : Fafnir háló
Üzenet : Lehet, hogy nem vagyok tökéletes, de legalább mindig önmagam vagyok.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   Hétf. Márc. 12 2012, 16:17

*Hozom a szokásos formám, így rögtön rá is állok az első személyre, akit kiszúrok. Ugyan a hölgyemény nem tűnik túl barátkozós típusnak, de addig, míg nem rúg a vízbe, azzal a címszóval, hogy zavarom, nincs itt semmi probléma.*
- Megfelelsz, szóval menjünk, mielőtt a révész itt hagy minket.*mosolygok rá. A fickó ugyan épp erre tart, de ki tudja mit gondol ki abban a ráncos fejében, ha nem lát a közelben senkit. A lány szavaira bólintok, de azért remélem, hogy nem öt perc múlva kezd el fázni, mert úgy igencsak értelmetlen lenne az átjövetel. De ezt nem osztom meg vele, inkább beülök a csónakba és folytatom az érdeklődést.*
- Én is.*értek egyet. Ha már ennyi időre itt ragadtam, akkor az a minimum, hogy jól érezzem magam. Mondjuk egy szót se szólhatok, hiszen én erősködtem, hogy ide akarok járni. A faggatózásom viszont zavarja új ismerősömet, legalábbis ezt veszem ki szavaiból.*
- Franciaországból.*válaszolok röviden. Kicsit elmosolyodok azon, mennyire próbál érdeklődni, de azért kedves tőle, hogy igyekszik. Végül felteszem a kérdést, hogy merre menne.*
- Akkor csak utánad. Én nem tudom merre van.*valószínűleg erre ő maga is rájött abból, hogy még csak tegnap érkeztem, de azért a biztonság kedvéért hozzáteszem.*
- Olyanok mindenhol vannak, nem kell velük foglalkozni.*legyintek egyet. Aranyvérű vagyok, így belém vertek egy minimális gőgöt, amit francia véremnek köszönhetően egyáltalán nem vetek meg. Bár mindez nem látszik rajtam túl gyakran.*
- Ha már itt tartunk. Milyenek az órák?*nem akartam feltenni ezt a kérdést, hiszen engem is irritálna, ha tőlem kérdezgetnék. De ha már szóba került, akkor mért is ne.*
- Nincs ezzel semmi gond, biztosan találsz majd barátokat. Egyébként az se jó, ha valaki már annyira nyomulós, hogy az sokszor idegesítő. Lásd én.*mutatok magamra vidáman. Nem egyszer volt már olyan, hogy túlzásba vittem az érdeklődést, vagy épp olyat találtam be, aki nem igazán érzett hajlandóságot a társalgásra. De ez is tapasztalat, fájdalmas, de tapasztalat.*
- Tudod nagyjából, hogy mik vannak a szigeten? Szórakozóhely vagy hasonló fellelhető itt?*érdeklődöm nézelődve. Gondosan ügyelve arra, hogy ne nagyon érintsük a személyesebb témákat. Talán majd legközelebb. Időközben aztán, ha minden igaz, megérkezünk a célhely felé is. Ahol aztán kinyitom az ajtót, de nem lépek be.*
- Csak utánad.*intek felé mosolyogva, s csak azután megyek be én is, ha ő már bent van. Ez is amolyan általános udvariasság a részemről. Aztán kicsit el is hallgatok, hogy szemügyre vehessem a helyet.*
Vissza az elejére Go down
Aideen Garadex
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 308
Csatlakozás : 2012. Jan. 23.
Kor : 21

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   Szer. Márc. 14 2012, 00:05

*Nem hittem volna, hogy ennyire el tudják húzni majd az időmet a szabónál, mivel egy új, csinos ruhát készíttetek magamnak és a méretek levétele elég sok időbe telt. Most, éppen a zárás idején lépek ki az üzletből, majd fejet csóválva indulok is meg a hosszú utcán, egyenesen a rév felé. Öltözetem olyan, mint általában, fekete, csinos, kifogástalan. Egy hosszú, fekete nadrág van most rajtam, lábaimon kényelmes, fekete és drága bőrből készült csizma, felül pedig a pulóverem fölött a derékig érő, fekete szövetkabátom is megtalálható. Ezüstös szemeimet szintén fekete smink keretezi és hajam is ki van bontva, mint szinte mindig, hiszen így szeretem hordani és így érzem szépnek is. *
~ Pedig direkt nem akartam este erre járni. ~ *morgolódom magamban, de mivel közel a révész és ahogy nézem, a csónakja is ott van a parton, így hát az aggodalmam hamar elillan. Van valaki, akit el szeretnék kerülni, akire haragszom, akit nem akarok látni és most ez a tervem még mindig fenn áll és ha rajtam múlik, akkor hosszú hónapokra fogom megfosztani őt a társaságomtól, akkor talán már hiányolni sem fog - már ha egyáltalán most hiányol -, és talál majd más társaságot.*
Vissza az elejére Go down
Azrael
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 298
Csatlakozás : 2012. Feb. 12.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- auralátás
- láthatatlanság


TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   Szer. Márc. 14 2012, 00:24

*Kissé talán elszámítottam magam múltkor... de megesik az ilyen. Ezt feltételezem legalábbis abból, hogy minden áldott este vacsora után kiállok a révhez közel szemlélni az érkezőket, hátha kiszúrom azt akit keresek. Igen... megtehetném, hogy másra vadászok, hiszen annyi diák jön és megy, s a legtöbbjük bizonyára aranyvérű, főleg ha egy ilyen iskola tanulóiról beszélünk. Nem rég óta vagyok csak ilyen, de telt már el annyi éjszaka, hogy sikeresen feltérképeztem a terepet, és a legtöbb dolgot megnéztem már magamnak, így nem igen van dolgom, és kezdek unatkozni is, most már nyomára akadhatnák az általam üldözött vadnak, de csak nem akar előjönni... Nem szeretem ha bujkálnak. Igaz, izgalmas a keresés, de ő egy olyan helyen van, ahova nekem nem tanácsos betenni a lábamat, így ez némiképp változott, és az izgalmat a tehetetlenség váltotta fel, hiszen elég csak nem kijönnie sötétedéskor - és lássuk be, mindent el tud intézni nappal is -, máris elkerüli amit szeretne, s mivel ezzel a helyzettel ő tökéletesen visszaél, nem kicsit dühít most mindez, ám egyetlen nagy szerencséje van, hogy ezzel csak érdekesebbé teszi a játékot... Nem is tudja még, hogy mibe keveredett. Mindenesetre szokásomhoz híven, most is ott állok a helyemen, és távolban egy ismerős alakot pillantok meg... nocsak, kizárt hogy elkerülte a figyelmem, valószínűleg még nappal jöhetett ki. Hibázott. Kár. Hogy ne keltsek feltűnést egy pillanat alatt láthatatlanná válok, míg a közelébe suhanok, majd pontosan az arca előtt, tőle csak néhány centire cövekelek le, s még mielőtt belém jönne, felfedem előtte magamat.*
- Meg ne ijedj! *villantok rá egy vigyort, hiszen gyakorlatilag számára a semmiből bukkantam elő pontosan az orra előtt egy centivel, vészes hirtelenséggel megtoldva mindezt, hiszen jövetelemre semmi nem utalt, és menekülésének útja is oly közel már... csak éppen közte és a kiút között állok. Nem fogom meg, csak tovább mosolygok rá, viszont ha ki akarna kerülni, kezem rácsúszik a karjára, hogy magam mellett tartsam, csak finoman, de biztosan. Egyébként teljes feketébe vagyok öltözve, egyedül az ingem feltűnő, melynek felső három gombja ki van gombolva, kissé talán érdekes a hideghez mérten, de én nem fázom...*
- Nocsak Aideen, hiányoztál, rég nem láttalak. Nyugtass meg... ugye próbáltál keresni engem, hiszen nyilván eszedbe jutottam, és megérezted te is hiányom? *billentem félre a fejemet, szavaim mézesmázosak, de van bennük valami megmagyarázhatatlan kis félelmetesség. Rossz előjel...*
Vissza az elejére Go down
Aideen Garadex
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 308
Csatlakozás : 2012. Jan. 23.
Kor : 21

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   Szer. Márc. 14 2012, 00:31

*Nincs már messze az öreg bácsi, így hát arcomon lágy, kedves mosoly fut át az irányába és bár ő még nem figyel fel rám, mert éppen a pipáját tömi, de azért tudhatja, hogy diákja érkezik, hiszen mindjárt meg is szólítom. Még pár perc, de ekkor... ekkor dermedek meg és egy halk sikoly fut ki ajkaim közül, ahogy a borostyán szemekbe nézek, majd veszem észre magam előtt Azraelt.*
- Ne... *nem kellett volna ezt most kiböknöm, de ösztönös, emberi reakció mindez, így lépek egy picit távolabb tőle, fusztrál a közelsége, még mindig zavar és múltkor, amikor én kerestem fel, elutasított, második lehetőség pedig nincs. Arcom megkeményedik és bizony megpróbálok eltávolodni tőle, de ahogy jéghideg keze a kabátom karrészére téved, csak megállok, szomorúan nézve most már a rév irányába és halk sóhajom adja Azrael tudtára, hogy sejtem, hogy nem mehetek el ilyen egyszerűen.*
- Mit akarsz tőlem? *kérdezem halkan, lassan felé is fordulva, így nézve bele a szemeibe, de mézemázos hangja egyszerűen undort vált ki belőlem. Egy ilyen pasihoz és egy vámpírhoz se illik mindez, ez nem ő, tudom, hogy valami másnak a része, de hogy minek? Még egyelőre nem tudom...*
- Tudod jól, hogy erről szó sincs, nem hiányoztál és nem akartam veled találkozni. Szóval jobb lenne, hogyha eleresztenél és szépen elengednél a révészhez, mert ha sikítok, akkor talán más is észreveszi, hogy nem kéne engem fogva tartanod. *köszörülöm meg a torkom, így intve fejemmel a kezemet fogó kéz felé, mely láthatóan azért van ott, hogy ne engedjen utamra. Nem hiányzott, elegem van belőle, velem nem fog csak így játszadozni... a múltkor szinte vérig sértett, én pedig nem vagyok olyan lány, akivel így el lehet szórakozni. Túl nehéz fába vágta a fejszéjét.*
Vissza az elejére Go down
Azrael
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 298
Csatlakozás : 2012. Feb. 12.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- auralátás
- láthatatlanság


TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   Szer. Márc. 14 2012, 00:47

*Végre! Megtörténik amit vártam, és hibázik az én kis üldözöttem, így kegyetlen módon, mikor már közel a menekülésének az útja, akkor állok elébe, s már öntelt vigyorral nézem is a hatást, amit kiváltok belőle, de mikor egyetlen szó elhagyja az ajkát, addigi mosolyom csalódottságra vált át arcomon, és elkomolyodom.*
- Ne? Miért ne? *billentem oldalra a fejem egy picit, összevont szemöldökkel szemlélve őt, s a kérdéseket gyorsan nyomom egymás után, kíváncsi vagyok mit felel. Persze egyértelmű számomra, érzem, hogy nagyon nem akar a közelemben lenni, apró probléma azonban, hogy nincs választása. Így meg is fogom, s ő is érezheti, hogy bár nem szorítom, elengedni sem fogom, és hallom is, hogy egy apró sóhajjal egyezik bele mindebbe, de ez most nem tud belőlem elégedettséget kiváltani, csak komolyan szemlélem őt, mint egy szobor, meg sem mozdulva. Kérdésére egy kis ideig nem felelek, de aztán lassan szóra nyitom a számat.*
- Szerinted? A társaságodat szeretném. *felelem őszintén, mert nem, elsősorban nem a vére fogott meg, sok más embernek van aranyvére, de ilyen jelleme kevésnek, s ez imponál nekem. Tulajdonképpen szórakoztat ahogy küzdünk egymással, ezért is vagyok ilyen, no és... majd meglátjuk még milyen. Újabb szavaira azonban hangosan felmordulok, és ajkaim is visszahúzódnak, kivillantva ezzel szemfogaim, melyeket a vicsorgásra állt szám tesz félelmetesebbé. Igen, van állatias énem is, ezt most láthatja.*
- Sikíts! Sikíts és annak aki ide merészel jönni, ezzel írod alá a végrendeletét. Bárki aki segítségedre siet, azonnal meghal. Nos, hol kezdjük? Kivel? Hány embert ölnél meg csak azért, hogy egy eleve bukott célért küzdj? Tudod, hogy addig leszel itt, amíg én akarom! Ha beletörődsz, te is jobban élvezed a társaságom, mikor szokod már meg ezt végre? *suttogom nagyon közel húzva magamhoz dühtől eltorzult arccal. Mégis mit képzel? Megint visszasüllyedtünk a kőkorszakba, mikor egymást vertük és gyilkolásztuk a temetőben? Megegyeztünk ám valamiben múltkor, és én be is tartottam... tisztelettel közeledtem felé, pedig egyszerűen be is ránthattam volna egy sarokba, mint valami kis... no mindegy.*
- De ha már itt tartunk, nincs kedvem ma a harchoz, főleg nem veled, így most szépen ide adod a pálcádat nekem. Ne aggódj, vigyázok rá. *nyújtom felé tenyeremet, és érezhet valamit ami miatt nem képes ellenállni, és neki is jobb ha nem beszél tovább tiszteletlenül, mert még a pálca látja majd kárát. Ha megkaptam, csak rázáródnak ujjaim, és zsebre teszem.*
- Sajnálom, hogy visszasüllyedtünk ilyen állapotokba. Azt hittem megbeszéltük, hogy tisztelettel bánunk a másikkal. Úgy látom ösztönzés kell, hogy betartsd a te részedet... egy rossz szó és a pálcád ketté törik. Talán jobban félted mint a saját testi épséged, hiszen úgy láttam néhányszor, hogy nem hat meg ha kapsz egy kicsit, de engem annál jobban zavar mindaz. *lökök ki egy kis monológot, majd se szó se beszéd derekára csúszik a kezem, magamhoz húzva őt elindulok a révésszel ellentétes irányba, és bizonyára leesett neki, hogy jobban teszi ha jön, mert én biza el nem engedem...*
- Mivel azonban kerülted társaságomat nyilvánvalóan, ezért kárpótlásul velem töltöd az estét. Az egészet. Mit szólsz? *kérdezek rá gonoszul, rá sem nézve a lányra. Miért kell mindig kihoznia a rosszabbik énemet?*
Vissza az elejére Go down
Aideen Garadex
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 308
Csatlakozás : 2012. Jan. 23.
Kor : 21

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   Szer. Márc. 14 2012, 00:59

*Nem akartam vele találkozni, pedig éreztem, hogy elkerülhetetlen mindez, így hát végül egy apró szó bukik ki a számon, majd végül szemeibe is nézek. A visszakérdezésre csak elfordítom a fejem, most erre mégis mit mondjak? Egyértelműen nem vágyom a társaságára, nem akartam, hogy rám találjon és tisztában vagyok vele, hogy a kérdésének feleslegességét ő is tudja, akár csak a válaszomat. Végül ismét felé nézek, jó lenne tudni, hogy mit is akar tőlem, azt hittem - valahol belül, nagyon mélyen -, hogy esetleg megunt és inkább mással tölti az idejét, de ezek szerint ez nem így van.*
- Én viszont nem szeretném a tiéd! Nem erőltetheted rám a társaságod... *morgom oda neki és végül elő is állok egy ötlettel, mely remekül hangzik, amíg fejben kigondolom, de ahogy végül magához húz és látom is éles fogait, a hideg is végigfut a hátamon. Kettős érzés már nem kerülget, már nem vágyom a harapására, még akkor sem, ha volt, amikor élveztem... elég rég ivott már belőlem, nem érzem úgy, hogy szükségem volna rá, de amikor végighallgatom mindazt, amit mond, csak halkan megszólalok.*
- Nem számít nekem mások élete, feketemágus vagyok, nem más számít. *nézek végül rá, már ha enged olyan távolságba, de ahogy körbenézek, hogy kik is vannak körülöttünk, idős, igazából védtelen emberek, csak ismét sóhajtok, azt hiszem, hogy nincs túl sok választásom. *
- És engem nem bántanál azért, ha sikítanék? *teszem fel a nagy kérdést, mivel csak mások haláláról beszélt, az enyémről még nem. Na de ahogy figyelem, olyan dolgot kér tőlem, amit a legkevésbé se szeretnék megtenni, mégis képtelen vagyok ellenállni, így lassan csatolom le övemről a pálcámat és nyújtom is át neki.*
- Nem kéne elvenned... *próbálkozom, aztán lassan, nagyon lassan eresztem el, így bízva rá Azraelre és hajtom is le picit a fejem. Nem szeretem, hogy ilyen, hogy ismét így gonoszkodik velem, de azt hiszem, hogy egy kis ideig bele kell törődnöm, talán hamarabb szabadulok.*
- Nem féltem jobban magamnál és nem várhatod el ezek után, hogy tiszteljelek... múltkor te se tiszteltél engem. *vetem oda neki és tudhatja ám, hogy mire gondolok. Tudta, hogy engedem, hogy igyon belőlem, de ő nem akarta, ő azt várta, hogy én kérjem. Abba mégis mi volt a tisztelet? Szóval nem én hibáztam, én kerestem őt, de ezek után még kevésbé fogom. Érzem, ahogy derekamat is átfogja, majd lépésekre ösztönöz, így nézek még egy utolsót a rév felé és végül engedelmesen lépkedem mellette.*
- Nem kell ám fognod, tudok menni nélküled is. *tehát ha sikerül, ki is bújok ölelő karjából, mivel még mindig zavar, hogyha hozzám ér és fogdos, nem tűröm el ezt senkitől, főleg nem egy férfitől, aki még vámpír is. Már morgolódnék tovább, amíg ki nem böki, hogy vele kell maradnom az egész este, így nyögök fel és egy pillanatra meg is dermedek, de aztán észbe kapok és követem tovább.*
- Miért akarod velem tölteni az estét? Nem vagyok jó társaság, nem akarok veled lenni, tehát te se fogod jól érezni magad, szerintem ez egyértelmű. Jobban járnál, hogyha kerítenél magadnak valakit, aki elszórakoztat. *szépen neki is állok lebeszélni magamról, de azért menet közben pár üzletet is megnézek, hogy tudjam, merre is visz az utunk.*
- Hova akarsz menni? *kérdezek rá végül erre, mivel fogalmam sincs, hogy végülis hol fogunk kilyukadni, de egyre inkább írritál, hogy a pálcám nincs nálam. Annak a helye az én közelemben van és nem az ellenségemnél.*
Vissza az elejére Go down
Azrael
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 298
Csatlakozás : 2012. Feb. 12.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- auralátás
- láthatatlanság


TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   Szer. Márc. 14 2012, 01:27

*Persze egyértelmű számomra minden, és valahol nagyon izgalmas az, hogy a lehetetlenségből próbálok meg visszacsalogatni valakit, főleg úgy, hogy tudom, mennyire taszítom most őt, no de szeretem az ilyen kis tapasztalatlan, naiv lányokat, akik azt hiszik minden úgy van a világban, ahogy azt ők elképzelték. Erre a gondolatra el is mosolyodom halványan, de nem teszem szóvá, hogy nem válaszolt, egy kis csend sosem árt. Hangvétele viszont már most nem tetszik, és ez arcomon is meglátszik.*
- Dehogynem. Sőt, sokkal többet is rád erőltethetnék. Mégse teszem. Különben is, biztos vagyok benne, hogy te is akarni fogod majd a társaságomat. *szögezem le nyugodtan, próbálom megőrizni higgadtságom, bár barátkoznom kell a helyzettel... Mégse sikerül, így fenyegetem meg őt, s mikor válaszol, röviden és élesen kacagok fel.*
- Ugyan már Aideen! Az lehet, hogy sokaknál feljebbvalónak képzeled magad, és ezért természetes lenne számodra, hogy mások feláldozzák érted magukat, ám itt nem ilyen világ van. Neked van lelked, és van szíved, nem is akármilyen, így erősen kétlem hogy ártatlan embereknek kéne megfizetnie azért, mert te megismerkedtél egy vámpírral, és magadra haragítod. *csóválom meg a fejem. Nem, most kezdte az iskolát, egyáltalán nem tartom feketemágusnak, biztos van rosszabb is, és Aideen-nek van egy olyan énje, ami szerintem túl érzékeny lenne ehhez. Lehet tévedek... de így gondolom. Kérdésére viszont belepillantok a szemeibe némán, s csak egy pillanat múlva válaszolok elkomolyodva.*
- Nem. Egyszerűen megparancsolnám, hogy ne sikíts. Ha pedig megpróbálnál kibújni a parancs alól, azzal nagyon feldühítenél, és akkor talán... de te okosabb vagy ennél. Tudod jól, hogy nem szeretnélek bántani, nem gondolom úgy, hogy megérdemelnéd ezt a fajta bánásmódot tőlem. *merülök bele a gondolataimba, és simítok végig az egyik hajtincsén, de aztán elveszem a kezemet, nem fogom zavarni egyenlőre ilyen megmozdulásokkal. A pálcáját azért elveszem, mert nagyon dühös a kicsike, nem óhajtok problémát, mert a végén még hoppon maradok... kellemetlen volna. Hiába tiltakozik, nem is felelek, nem kell, felesleges, de mikor megszólal hirtelen villannak rá a szemeim, és egy kis sóhaj tör belőlem elő.*
- Aideen, nem tudom, hogy te hogy éltél eddig, de biztos furcsa körülmények között. Akkor had segítsek egy kicsit. Nem lesz olyan személy az életedben akiben nem fogsz csalódni legalább egyszer. Ha pedig ezt nem tudod tolerálni, és adni egy második esélyt, tökéletesen egyedül fogsz maradni, sőt mi több, már most egyedül vagy szerintem, hiszen miért is kerested volna egy vámpír társaságát... A lényeg, hogy gondold át a dolgot, mert kár lenne, ha egy olyan izgalmas jellem mint te, nem találna társra. *magyarázom neki komoran, kissé beletörődve, mert ezt a hozzáállást nagyon megfogja bánni. Emberből van mindenki... akivel találkozik, csak csalódást fog neki okozni, és az egy alkalommal még iszonyatosan keveset mondtam. Jobb, ha hozzászokik. Azonban már meg is indulok vele, nem óhajtok tovább ácsorogni, és a vámpíroknak fenntartott klubb felé veszem az irányt, egy idő után ez számára is egyértelmű lehet, viszont mikor ellenkezik újból, csak egyszerűen elengedem, okosabb ő annál minthogy megpróbáljon futni. Főleg hogy nálam a pálcája...*
- Azért, mert szeretném veled megbeszélni a múltkor történteket. Nem kell semmi rosszra gondolni, nem esik bántódásod, ha meghallgatsz. De előre szólok, hogy valószínűleg nem fogsz már ma visszatérni az iskolába. *pillantok rá egy kicsit, kérdésére viszont már csak fejemmel bökök a célpontunk felé, már láthatja is az égő keresztet. Perceken belül oda érünk, gondolkodás nélkül benyitok, s beengedem őt magam előtt, viszont bent már közelebb húzódok hozzá, már meg sem magyarázom miért, nyilván tudja.*
- Felmegyünk egy szobába, ott nyugodtabb a környezet. Italt esetleg? *tudakolom meg azért tőle udvariasan, az talán oldja a hangulatot, bár tény, hogy érzékeny téma...*
Vissza az elejére Go down
Mikaela Johnson
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 171
Csatlakozás : 2011. Nov. 21.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Bambusz háló
Üzenet : "Mindenkinek az életében vannak olyan fejezetek, amelyekről az ember reméli, hogy sohasem tudódnak ki."

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   Szomb. Márc. 17 2012, 15:40

* Szép, napsütéses idő van, így ebéd után el is hagytam a kastélyt, hogy benézzek a városba. Tudom mire készülök mi egy kis bizsergés okoz egész testemben, de hát nincs más választásom, kell egy két cucc, pénzem meg nincs így hát tulajdonképpen nincs is más választásom. Nem látszik rajtam semmi csak én érzem azt a kis feszültséget mi igen csak termeli az adneralin szintemet, így nem is válogatva túlzottan a boltok közül térek be egy női ruhaboltba. Kedvesen elmosolyodva köszöntöm az eladót majd nézelődni kezdek, így térve a nadrágokhoz végigsimítva rajtuk majd pedig a felsőkhöz. Természetesen szemmel tartom az eladót így mikor nem látja egy szép felsőt le is emelek a fogasról és sebtiben a kabátom alá gyömöszölöm majd mintha mi sem történt volna lépek arrébb s nézegetem meg a többi cuccot. Szerencsére az eladó eltűnik egy pillanatra így hát csak azt a pár vásárlót figyelemmel tartva tömöm ki magam kissé nem is foglalkozva a tükrökkel mik több sarokból fordulnak az eladó tér felé így az jól belátható az ott dolgozó számára. El is merülök a gyors pakolásba így váratlanul ér a felkiáltás mi rám irányul, ijedten ugrok kissé hátrébb miközben a pálcámért tapogatózom s a nő felé tartva bökök ki hirtelen egy varázsigét.*
- Silencio!* hangom kissé remeg de hangja elnémul így én utat török magamnak a kijárat felé hol ki is vágódom és megiramodok a főutcán. Nem állom meg, hogy ne nézzek hátra, hogy követ e, de az csak a bolt előtt állva némán mutogat felém miközben szája jár, így szaladok neki sikeresen egy kukának min átbukok és hasra esek, mitől igen csak beütöm a fejem így homlokom szép seb alakul ki melyből csurogni kezd a vér a szemem s orrom irányába mit feltolva magam törülgetni kezdek.*
Vissza az elejére Go down
Caleb Valerious
Egyetemista Exortus
Egyetemista Exortus
avatar


Hozzászólások száma : 547
Csatlakozás : 2010. Mar. 26.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   Szomb. Márc. 17 2012, 15:47

*Csodás idő ez a mai. És mit kell csinálni ilyenkor? Na ná, hogy sétálni a szabadban és nézelődni a városban, mivel úgy érzem, hogy egy kis édesség nem ártana a szobámba. Tegnap is ettem volna egy tábla csokit és hát teljesen kifogytam. Szörnyű, hogy most nincs nagyobb bajom, de hát most ez a nagy helyzet, így indulok hát el a révtől a hosszú utcán, kíváncsian tekintve körbe és nemsokára már az édességbolt is elém tárul. Egy fekete, hosszú nadrág van amúgy rajtam, világoskék, szinte szürkés színű pulóverrel, mely szépen tapad testemre, tehát minden izmom látszódik. Hajam be van lőve, mint mindig, tehát jól nézek ki, az összhatásban nem lehet kivetnivaló és testemből kellemes parfüm illata is árad. *
~ Nicsak, de sietős valakinek. ~ *tekintek a távolba, ahogy figyelem, ahogy felém fut egy fiatal, szőke teremtés, néha hátra is tekintve, de én csak nyugodt tekintettel nézem ezt a jelenetet, míg nem a leányzó el nem esik, igen csak durván.*
~ Uhh, ez fájhatott... ~ *szaporázom is meg lépteimet, mivel nem vagyok egy bunkó alak, így hát egyértelműen oda is megyek hozzá, tehát ahogy végül a kukán túlra érek, meg is látom az ismeretlent.*
- Hé, jól vagy? Minek futottál olyan őrült módon? *teszem fel a nagy kérdést, majd végül fejemet is megcsóválva nadrágom zsebébe nyúlok, hogy egy tiszta zsepit vehessek elő, amit nemsokára a kékszemű szépség felé nyújtok. Leguggolok mellé, majd végül tovább figyelem arcát. Nem mintha köteles lenne beszámolni nekem a tettéről, de azért érdekelne, hogy mi volt ez az egész.*
- Egyébként Caleb vagyok, és te? *nem néz ki túl jól vértől pirosló homloka, de majd a zsepi eltűnteti onnan azt és meglátjuk majd utána, hogy van-e komoly baj vagy mindez csak a látszat.*
Vissza az elejére Go down
Mikaela Johnson
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 171
Csatlakozás : 2011. Nov. 21.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Bambusz háló
Üzenet : "Mindenkinek az életében vannak olyan fejezetek, amelyekről az ember reméli, hogy sohasem tudódnak ki."

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   Szomb. Márc. 17 2012, 16:02

* Fogalmam sincs hogy lehettem ennyire figyelmetlen és óvatlan így a felkiáltás mi tolvajnak nevez váratlanul ér és ahogy közeledik hirtelen nem tudok mit tenni mint pálcám után nyúlni és elnémítani. Nem kell, hogy világgá kürtölje becstelen tettem és azt hiszem ezt nem is fogja már, így szaladok ki a boltból és veszem az irányt a révész felé miközben saját magam ölelem körbe picit, hogy az elkobzott ruhák ne potyogjanak ki kabátom alól s mivel néha néha hátratekintek és a járókelőket is kerülgetnem kell kiknek nincs jobb dolguk mint elém állni így hát sikeresen felborulok egy kukában. Hála a ruháknak a testemen nagyobb baj nem esik de a fejem nem igen volt kipárnázva így csúnyán be is ütöm s hamarosan hófehér arcom piros vércsíkok díszítik. Megpróbálom letörölni ahogy felnyomom magam de ekkor már meg is szólít valaki, így kapom hát felé a fejem de ekkor a vér bele is csúszik a szemembe mitől hunyorognom kell.*
- Megvagyok köszi.* kabátom ujjával megpróbálom kitörölni szememből, hogy lássak is valamit, az eredmény igen maszatos és homályos de észlelem, hogy a srác felém nyújtja a zsepit mit kissé habozva fogadok el.* - Mert...ő... mert így volt kedvem.* nem ismerem és az igazat sem fogom megmondani s mivel semmi vészes nem látható körülöttem így egy frappáns hazugság sem jut eszembe. Kicsit elhúzom ahogy leguggol majd pedig arra felé lesek amerről jöttem, páran rám lesnek de hosszabb ideig nem törődnek már velem így hát visszafordulok a fiú felé.*
- Én Mikaela... * nagyjából sikerült rendbe tenni az arcom de még a sérülésen tartom egy ideig a zsepit s mivel nem kéne itt ücsörögnöm a földön és el is kéne távolodnom az üzlettől felállok, de ekkor kicsúszik egy felső kabátom alól s meglepetten lesek fel a fiúra. Nem tétlenkedem felkapom és a zsepit is elhajítva ölelem magam át ahogy tipliző, gyors léptekkel megindulok át az utca túloldalára, még csak az kéne, hogy visszacipeljen az üzletbe és megfosszon legújabb kincseimtől.*
Vissza az elejére Go down
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Mystral főutcája   

Vissza az elejére Go down
 
Mystral főutcája
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 18 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4 ... 10 ... 18  Next
 Similar topics
-
» Utcák és terek
» Bronx utcái
» Sunagakure utcái
» Utcák és terek
» Kumogakure Utcái

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Mysterio Feketemágus képző :: Seol sziget :: Mystral-
Ugrás: