Mysterio Feketemágus képző

Fórum alapú szerepjáték
 
HomePortalCalendarGy.I.K.KeresésRegisztrációBelépés
Keresés
 
 

Display results as :
 
Rechercher Advanced Search
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Keywords
Vezetőség
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Ki van itt?
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (22 fő) Pént. Jún. 29 2012, 19:26-kor volt itt.
Június 2018
Hétf.KeddSzer.Csüt.Pént.Szomb.Vas.
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
CalendarCalendar
Statistics
Összesen 789 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Perselus Piton

Jelenleg összesen 167013 hozzászólás olvasható. in 1079 subjects
Másik oldalunk
Top posting users this week

Share | 
 

 Mystral kikötője - A rév

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 16 ... 28, 29, 30, 31  Next
SzerzőÜzenet
Mia Andersen
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 132
Csatlakozás : 2012. Sep. 16.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Belenus háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   Pént. Márc. 22 2013, 23:41

//NRT - Mia és Daemon - 2013.03.22.//

* Nem igen ijedek meg különösebben a fura külsejű sráctól, bár cseppet mogorva az egész megjelenése, és szavai, sem pedig tette nem igen kedves rám nézve, de én mégis feleselni kezdek, mire már rég nem a lökésről van szó, hanem engem mosolyog meg. Szépen vagyunk, mondhatom. *
- Haha, de vicceset mondtam, tényleg. * döntögetem is meg fejemet kicsit mélyítve hangomon, ami újra egy mókás reakciót szülhet nála. Na de hátrébb is lépek, tényleg túlzott ez a közelség, és amúgy se volt direkt az, hogy majdnem sikerült belemásznom. Kárpótlásként igyekszem kedveskedni, fejfájását hallva pedig az a bizonyos alma is előkerül, majd egy röpke tipp részemről, aminek egyik fele úgy hallom, igaz. *
- Nos akkor talán jó sok vizet igyál, ettől tényleg nem lesz kellemesebb. * adok helyt állításának, így a gyümölcs vissza kerül helyére, én pedig még csak zokon sem veszem az elutasítást ilyen téren. S olyannyira nem, hogy ha el akarna hajtani maga mellől, biztosan venném a lapot, de most inkább tovább tartom szóval, ami számára úgy tűnik, nem igen szokványos dolog, na meg indoka sem utolsó, de mégis. Látványosan siklik rajta végig tekintetem tetőtől talpig, azért nyertem némi magabiztosságot az utóbbi időben, az őszinteség meg sosem állt távol.. *
- Attól függetlenül nincs veled gond. * vonom meg a jó pár rétegbe bújtatott, gömbölyű vállaimat, még meg is csóválva fejem kissé, de ha már ennyire érdekli a dohány, talán kisegíthetem. Fura mód azért ez már kissé zavarba ejtő, hogy így elhallgat, szinte azonnal, de én mégis elregélve neki a magamét bújok szinte el mellette, úgy hívva fel végül figyelmét arra a bizonyos helyre. *
- Igen, mögötted. * ismétlem most már mosolyogva szavait, tényleg eléggé kiüthette magát, ha így táncikál a morcosság és a jófejség között, fene se érti őt. Mire megköszöni, testem előtt már összefont karjaimmal biccentek válaszként, majd árulom is el nevem, amivel ő sem késlekedik. Némán veszem tudomásul ezt, csak tessék, és nem is csacsoghatok neki tovább, mivel hirtelen tűnik el szemeim előtt, mire cseppnyi megrökönyödést produkálok. Egy másodpercig levegőt venni is elfelejtek, de végül ahogy zöld szemeim meresztem előre, csak megpillantom a dohányos alaknál, ahogy ott bizniszel, s már épp indulnék felé, de a két kéz, mely váratlanul kerül vékony derekamra megállásra késztet, és egy kisebb sikkantásra is, és azt hiszem, még épp időben szólal meg, már majdnem készültem valami gyomron könyökléssel.. *
- Ahj, ilyet ne csinálj többet! * veszek is egy mély levegőt mérgesen, cseppet erősen dobog most szívem, de mégis hagyom, hogy kezével irányba fordítsa arcom, mire már fel is derül az egyébként egyre pirosabb pofi. * - Hű, köszi! Tényleg az vagy.. akkor most gyere is velem! * fordulok hirtelen arccal felé, édesen mosolyogva, így láthatóvá téve cseppnyi zavaromat is, majd egész egyszerűen elkapom egyik csuklóját, s úgy igyekszem húzni magammal, egészen a standig, ahol már el is eresztem, s a kezébe nyomva szatyromat fordulok máris a ruhákhoz, most először néhány különös blúzhoz, hogy azokat vehessem szemügyre. *
- Ehhez mit szólsz? * emelek le a többi közül egy világoskéket, nem az a tipikus női darab, inkább olyan fiús, amolyan lezser, de egy nőn mégis jól mutat. Magam elé is húzom, úgy mutogatom neki, nekem semmi kifogásom ellene, tehát rajta a sor, hogy véleményezzen, már ha nem menekült el még messzire tőlem. *
Vissza az elejére Go down
Daemon Wexler
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 264
Csatlakozás : 2010. Sep. 28.
Üzenet :

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   Szomb. Márc. 23 2013, 00:03

//NRT: Mia és Daemon – 2013.03.22.//


*Egyszerűen képtelen vagyok most úgy viselkedni ezzel a lánnyal, ahogy azt alapjába véve tenni szoktam, mivel ahogy így produkálja magát és próbál keménykedni… hát minden, csak nem félelmetes, így nevetésbe is török ki, képtelen vagyok visszafogni magam és tovább vigyorgok, amikor a kis megjegyzését hallom.*
- Aranyos vagy, amikor ilyen vagy, pedig még csak most ismertelek meg, fura. *jegyzem is meg, de mintha félig magamnak beszélnék. Fene ért engem, de nem bókolni akartam, azt nem szoktam, szerintem nem is tudok… sose próbáltam és senki se tartott még igényt a bókjaimra, szóval meghagyom azt a jövőre nézve, hátha lesz majd kivétel. A gyümölcsökből viszont csak akkor fogadnék el valamit max, ha hatna a fejfájásomra, de mivel egyik se ilyen, így le is mondok róla, a vizes tippre pedig csak biccentek, de egyebet nem mondok most erre, inkább a lány kérdésére figyelek, mely ismételten vicces, hiszen miért pont én tudnám, hogy hol lehet itt neki való göncöket kapni? A végignézést viszont szemöldökfelvonásom követi, így húzom kissé ki magam és a válaszára igen csak meglepődök.*
- Egy magad fajta csajnak nem hiszem, hogy tetszene egy olyan külsejű srác, mint amilyen én vagyok, tehát nem kell puncsolnod, amúgy se foglak megenni. *már elérte azt, hogy ne tegyem, hogy valamennyire szimpatizáljak vele és mivel még segítőkész is, így hamar rálelek a dohányos rakományra. Tényleg szépen gyűlnek a hajó körül, nekem pedig a különlegességekből kell, még csak az hiányzik, hogy megvegyék előlem. Oda is hoppanálok, beszerezve a nekem való cuccokat, majd nemsokára már Mia mögött is termek, elkapva vékony derekát és kissé elmosolyodva figyelem reakcióját, miközben megmutatom neki azt a helyet, amit az előbb keresett.*
- Miért ne? *kérdezek vissza, majd végül felém is fordul ez a szépség, így láthatom meg piros pofiját is.* - Hmm, csak nem zavarba hoztalak? *kérdezek is rá pofátlanul, de nemsokára el lesz kapva a kezem és már húzva is leszek az említett hajó felé, így kissé meglepetten lépkedem a tömegben a lány után, figyelve rá, hogy véletlen se lépjek rá lábikójára nehéz bakancsommal.*
- Hé, ki mondta, hogy én oda akarok menni veled? *kérdezem meg menet közben, de csak odaérünk, így picit felsóhajtva fogom kezembe a szatyrot és végül tekintek ismét a lányra.*
- Nem vagyok ám a pasid, hogy fogjam a holmid és ruhákat vásároljak veled. *jegyzem is meg a fedélzetnek dőlve, majd előkerül egy blúz is, aminek láttán elhúzom számat is kissé, nem tetszik.*
- Szerintem rémes… valami normálisat keress, mondjuk ott az a bordó, rövid ujjú blúz, vékony derékkal, az elég szép. *a pszichokinézist bevetve emelem fel azt, amire gondolok és lebegtetem egészen a lány kezébe. Az anyag egyébként selyemből van és vékony ezüst csíkok díszítik. Mivel Mia szőke, ezért szerintem jól állna rajta, de hát ő tudja.*
- Mondjuk az ilyenekhez én nem értek, szóval te tudod, nekem mindegy, hogy mit húzol fel. *jegyzem is meg, de tekintetem a lánykát követ, mivel érdekelne azért, hogy vajon hogy is áll rajta az a ruha, amit javasoltam neki.*
Vissza az elejére Go down
Mia Andersen
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 132
Csatlakozás : 2012. Sep. 16.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Belenus háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   Szomb. Márc. 23 2013, 00:30

//NRT - Mia és Daemon - 2013.03.22.//

* Én bizony pontosan olyan vagyok, amilyen általában, nem tudok mást mutatni, és nem is szándékozom. Így hát ő nevet, míg én durcázok, de hát biztos így van ez jól, s bár szavait nem igen értem, tényleg úgy fest, mintha ezek lennének gondolatai, amiket véletlenül ki is bök, szóval egy apró grimaszt kap még, és már le is akadok erről, hogy bepróbálkozhassam némi jó tanáccsal a kellemetlen másnapra. Nincs sok tapasztalatom, de a víz köztudottan jó ötlet, amit el is fogad, úgy látszik, így máris el van raktározva buksimban, talán ha még egy darabig velem lesz, szerzek neki egy üveggel. Na de ez legyen az én dolgom, és leginkább a jövő zenéje, főleg mert ez a külső téma elég fura. Eddig nem igen szóltam, vagy reagáltam semmit arra, ahogyan kinéz, és azt hiszem, pont azért nem, mivel kissé sem átlagos és nem is illik bele a tömegbe. Merészen tekintek hordozom végig rajta zöld tekintetem, és egy aprócska megjegyzést is kap, mire válasza annyira.. áh nem is tudom. Talán bántó legbelül. *
- Magam fajta csajnak? Meg puncs? Ha nem lennél szimpatikus, már rég leléptem volna.. és marhára nem félek tőled, ha erre gondolsz. Látszik, hogy nem ismered a "magam fajtát". * mutatom végül az idézőjelet is, a nyomatékosítás végett. Ez annyira kiábrándító most nekem, sosem voltam előítéletes, bár Slashnél voltak furcsa dolgok, de akkor is. Na mindegy, inkább próbálok elsiklani a hangulatrombolás felett, hogy a dohányos hollétét is eláruljam neki, melyet már jóval jobb kedvvel teszek, hisz örül ám neki, azonnal le is rendezi a vásárlást méghozzá. Csak figyelem őt így távolabbról, és bár lábaim mennének, valaki mégsem enged, aki természetesen ő maga, s bár a szívbajt hozza rám, továbbra sem vagyok előtte hiteles mérgemmel, nagyon úgy tűnik. *
- Mert ne. * duzzogom vissza, ugyanakkor mégse húzódom el, kíváncsi vagyok, mit akar, s ahogy lelkesen mutatom felé arcom másodpercekkel később, mire egy újabb provokatív kérdést intéz felém, erre pedig az enyhe pír lassan erősödni kezd. * - Igen, de ne tedd többé, mert.. mert én együtt vagyok valakivel.. khm. * ütöm fel nózimat is, csak hogy tisztázzuk a dolgokat, ugyanakkor nem biztos, hogy túl hitelesek lesznek szavaim, mivel bár jól érzem magam Slashel, egyelőre nem igen lett kimondva az, hogy ténylegesen egymáshoz tartozunk, és talán túl hamar ugrottunk bele ebbe az egészbe, olykor még ijesztő a helyzet. De hogy ne legyen túl ciki ez az egész, inkább kézen ragadom, hogy így vonjam magam után ehhez az árushoz, és a ruhák közé, fel sem véve kérdését, majd cuccom is átadom neki, mire érdekes megjegyzése gondolkodásra sarkall. *
- Hm. Egy pasi nem is arra való, hogy vásároljon a barátnőjével. Én is biztos halálra unnám magam a helyetekben. * vágok savanyú képes kissé, de végül el is vigyorodom, csupán csak úgy tettem, egyet értek, de annyira felspanolt most ez a sok-sok gönc itt, hogy máris válogatásba kezdek. Akad is egy számomra tetszetős darab, ami nem igen lányos, és bizony Daemon elég szépen ki is fejti róla a véleményét, mire állam le is pottyan, szemeim pedig elkerekednek, na meg pár pislogás azért bele is fér, hogy aztán végül elém kerüljön az általa javasolt darab. *
- Na jó.. ez tényleg nem rossz. Akkor megnézem ezt. * emelem is érte kezem, a kéket pedig szépen vissza is lököm helyére, pár pillantást vetve még rá, majd szusszanva egyet amolyan "kinyírlak" pillantással tűnök el az alkalmi próbafülkében, hogy egy perccel később ki is libegjek onnan, karjaimat simogatva. * - Picit hideget érzek benne, de amúgy nem rossz, pont passzol. * tárom most már szét kacsóimat, ahogy elé sétálok, és meg is forgok előtte: mindenhol jól mutat, csinos, és különleges, mintha csak rám szabták volna.. s még egy kicsit dekoltázsomból is mutat, de nem igen túlzott ez a kiemelés, így zöldségeim kérdőn pislognak fel rá. *
- Te vagy a fiú, te tudod, nektek mi az, ami bejön. * hű.. ezt tényleg kimondtam? Nem biztos, hogy kellett volna, ugyanakkor mégis kikívánkozott, szóval várom a reakciót, hogy aztán majd tovább leskelődhessem. *
Vissza az elejére Go down
Daemon Wexler
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 264
Csatlakozás : 2010. Sep. 28.
Üzenet :

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   Szomb. Márc. 23 2013, 21:14

//NRT: Mia és Daemon – 2013.03.22.//


*Ez a kiscsaj eléggé merész, ahogy velem szemben viselkedik, de mégis oly naív, hogy nem akarom most letörni a szarvát és porig alázni, valamiért élvezem a társaságát. Lehet, hogy ez csak pár percig fog így tartani és utána 180 fokos fordulatot veszek, de most ez nincs így, tehát érdeklődve figyelem, ahogy végignéz rajtam, majd egy megjegyzés is elhagyja számat, mely láthatóan nem tetszik neki, úgy puffog tovább, amit én jókedvű vigyorral követek.*
- Szimpatikus vagyok neked? Valóban? És mondd csak drága, mivel is érdemeltem én ezt ki? *teszem is fel a nagy kérdést, de ez után már végig is mutatok két kezemmel magamon, majd ez után a lányon is.* - A magad fajtát pedig úgy értettem, hogy stílusilag különbözünk és szerintem az életszemléletünk is más. *jegyzem is meg teljesen normális hangom, mivel nem hiszem, hogy ugyanolyan dolgokon szórakoznánk, hogy ő képes lenne bántani másokat és még elég sok minden van, amiben mások vagyunk, és minderre ezekben a percekben jöttem rá és nem hiszem, hogy tévednék. Mindenesetre ha sikerül tovább lépnünk ezen a témán, akkor már rá is talál a dohány árusra, kit hamar megcélzok, így tűnök el a lány közeléből, de csak pár percre, hogy ez után újból mögötte teremjek, testét is megérintve, mindenféle aggodalom nélkül. Láthatóan azért zavarja a dolog és amikor velem szembe kerül, már enyhe pírfoltok lepik el arcát, amit nem vagyok rest kihasználni, válaszát hallva pedig csak kissé elhúzom a számat.*
- És? Szerinted érdekel? *teszem is fel a nagy kérdést, mert pont lesz*arom, hogy együtt jár valakivel, bár az tény, hogy pech, de már megszoktam, hogy általában így járok. Na de nem akarok én a pasija lenni, meg ilyenek, egyelőre még szórakozni se vele, de ha hozzá akarok érni, akkor azt meg fogom tenni. Mindenesetre Miát mintha nem zavarná az, amit mondok, úgy húz magával a ruhaárushoz, én pedig már méltatlankodok is a gyümölcsök megfogása miatt.*
- Hát ezaz, szóval ajánlom, hogy gyorsan végezz, mert max öt perc múlva lelépek és még így is rendes voltam. *na meg a szatyrot se vágom bele a vízbe, se a földre, tehát örülhet a kicsike. Az a ruha, amit választ viszont nem tetszik és ezt a véleményt a lánynak is elárulom, így keresek egy számomra tetszetősebbet, amit hamarosan a lány elé is lebegtetek.*
- Jól teszed! *biccentek is rá, bár meglep, hogy ilyen hamar belement a másik felső vételébe és hogy még fel is húzza, de tegye csak, ezt tuti meg fogom várni. Amikor kiér, érdeklődve nézek végig rajta és végül biccentek is felé egyet.*
- Még jó, hogy hideget, mivel alig múlt el a tél és nincs rajtad túl sok ruha… *lassan oda is megyek hozzá, majd kezemmel pocakján cirógatok végig, mintha csak a ruha anyagját nézegetném.* - De tényleg nem rossz, egészen megtetszettél benne. *kezem lassan a derekára csúszik, majd felfelé a hátán át, miközben tekintetem le se veszem a lány arcáról. Nem kikezdeni akarok vele, csak játszom, kíváncsi vagyok, hogy vajon mit fog reagálni tettemre, na meg arra is, hogy mennyire sikerül ismételten zavarba hoznom. Ez sokkal izgalmasabb, mint a buta vásárlás.*
Vissza az elejére Go down
Mia Andersen
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 132
Csatlakozás : 2012. Sep. 16.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Belenus háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   Szomb. Márc. 23 2013, 21:33

//NRT - Mia és Daemon - 2013.03.22.//

* Egy darabig komolyan úgy érzem, még jól is telik vele az idő, nem kellemetlen amiatt se, mert bénáztam még az elején, de most cseppet mintha engem minősítene le.. és valahogy nagyon nem tetszik. Vissza is vágok, de láthatóan nem vesz komolyan, de majd én megmondom neki, akkor is! *
- Igen. Mert például tetszik, hogy nem olvadsz a többi ember közé. Nem vagy sablon, mint sokan mások. Van stílusod, és egyedi vagy. A merész önkifejezés pedig számomra nem elítélendő csak azért, mert bakancs van a lábadon és fekete a hacukád. * morgolódom vele szemben egy darabig, a továbbiakra pedig már csak megrázom buksimat. * - De attól még nincs írásba foglalva, hogy keresztül kell néznem rajtad. * vágok vissza erre is, nem erősködöm, vagyis.. vagyis de, pontosan ezt teszem. Ez az én véleményem, az meg az övé, fogadjuk el, kész. Ám több hozzáfűzni valóm nincsen ehhez, lehet jobb is lesz, ha picit takarékra teszem pofimat, így pont jókor jön vásárlása, de mihelyst vissza tér hozzám, újfent produkálni kezdi magát. Zavar, igen, nem várt ez a cselekedet egyáltalán, és nem is helyes, amit meg is indoklok neki, miért gondolom így. Piroskás arcomon azért meglepettség látszik kérdésére, s arcom előrébb tolva meresztem ki szemeimet aranyosan méltatlankodva. *
- Engem igen. * öhm.. talán ütősebb megszólalást akartam, de végső soron ez is megteszi. Ezt tiszteletben lehet tartani, bár ezek után nem hinném, hogy megteszi majd, hiába is tesz nekem szívességet azzal, most ő segít ki engem, ettől még nem lesz jobb a helyzet. Bár amennyire én fel vagyok most pörögve, mintha el is feledtem volna iménti szóváltásunkat, minek végén már csak magammal vonom egy darabon, s még feladata is lesz, ami engem kissé mulattat, főleg ez a duzzogás. Egy halk kuncogást azért megejtek a nagy komolykodásban, nem bírom ám sokáig, és ha már itt vagyok, a nézelődés se marad el. Ellenben eléggé lefikázza választásom, mire egy másikat mutat, egy jóval nőiesebb darabot, én pedig gyorsan mérlegelve agyamban teszem le voksom végül amellé, hogy viszonylag rövid idővel később máris előtte ácsorogjak benne. Na de tényleg érzem ám a hűs időt, szavaira pedig bólogatok is egynehányat, de le is fagyok azonnal arra, ahogy hozzám ér, méghozzá hasamnál. El is húzódom cseppet, mivel szavaival is tetézi a dolgot.. *
- Daemon, ne. * szólok csak ennyit halkan, egy aprót még nyelek is, mert bár nem kéne így reagálnom, de pár másodpercig, míg agyamnak leesik, mi is történik itt, keze már hátamat simítja, kicsi kacsóim pedig megindulnának vállai felé, de még épp időben állok meg a mozdulatsorban, s fordítom át egy enyhe tolásba, mellkasánál. *
- Most komolyan, miért csinálod ezt? Nem tetszhetek, nem is ismersz. Csinos vagyok, jó.. de ezt nem kéne. * tolom tehát most én magamtól elfelé őt, már az is ijesztő, ennyire közel kerül hozzám, arról meg ne is beszéljünk, hogy ilyen rövid idő alatt. Arcomról tehát már nem fog elmúlni az a pirosság, viszont kezem köztünk van továbbra is, ott pihen, ahol eddig is, távol tartva őt magamtól. *
Vissza az elejére Go down
Daemon Wexler
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 264
Csatlakozás : 2010. Sep. 28.
Üzenet :

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   Szomb. Márc. 23 2013, 22:30

//NRT: Mia és Daemon – 2013.03.22.//


*Nem igazán tudom felfogni azt, hogy egy ilyen lánynak hogy lehetek én szimpatikus, így ezt meg is jegyzem neki, de engem is meglep az az őszinteség, ami tőle ered irányomba, így el is hallgatok, és teljesen csendben hallgatom végig mindazt, amit rólam mond és kissé el is mosolyodom a szavai végén.*
- Ez igazán kedves volt, nem hittem volna, hogy így vélekedsz rólam. *jól esik, de jobban képtelen vagyok ezt kifejezni neki, tehát ennyiben is hagyom a dolgot, és tovább is lépünk a témán, méghozzá az árusokat keresve, tehát először a dohányost, akinél szerencsésen be tudok vásárolni, megvéve mindazt, amire szükségem van és már vissza is tudok térni Miához, cseppet zavarba hozva a kicsikét, az pedig egy picikét sem zavar, hogy elvileg van valakije.*
- Van ez így, nem kérdeztem. *vonok is vállat, tehát talán bunkó vagyok, de ez is hozzám tartozik, az én egyedi stílusomhoz, ami elvileg tetszik a lánynak. Na de el leszek rángatva, így véget ér a mi kis cseverészésünk egy kis időre, hogy a ruhákhoz térhessünk át, ahol aztán egy kis válogatást követően a lány hallgat rám és azt a ruhát próbálja fel, amelyiket én javaslom neki. Jól áll rajta, nem is kicsit… A szőke tincsek és ez a vörös szín, csodálatos, így nem is állom meg, hogy oda ne menjek hozzá és meg ne érintsem kemény pocakját, de az ellenkezést hallva csak elmosolyodom picikét, élvezve a lány zavarát, egészen addig, amíg tolásba nem kezd és el nem húzódik, de nem eresztem, most már két kezemmel fogom őt, a gyümölcsös zacsi pedig a földre pottyan.*
- Már ne haragudj, de mi köze van ahhoz, hogy tetszel nekem ahhoz, hogy alig ismerlek? Nem tetszhettél meg most, rögtön? Mert akkor valamit nagyon rosszul gondolsz. *eresztem is el végül, így nem az igazi a dolog, tehát egy lépést hátrálok is tőle.*
- Nem sok ember viselkedik úgy velem, ahogy te, ezért is tetszettél meg, hogy a te szavaddal éljek, de mindegy is, talán jobb lesz, ha lépek. *nézek is bele szemeibe, nem foglalkozva most már azzal, hogy mit mond ez után. Persze, foglalt és bár lehetnék erőszakos, megparancsolhatnám neki azt, amit én akarok, valahogy nincs kedvem őt manipulálni, így még pár másodpercet megengedek magamnak, hogy a szép arcot nézzem, de ez után már el is hoppanálok, így tűnve el a révből és egyben Mia szeme elől is… és ki tudja, hogy találkozunk-e még valaha…*

//Köszönöm a jáccit! Razz Nagyon-nagyon jó volt. Very Happy //
Vissza az elejére Go down
Mia Andersen
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 132
Csatlakozás : 2012. Sep. 16.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Belenus háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   Szomb. Márc. 23 2013, 22:55

//NRT - Mia és Daemon - 2013.03.22.//

* Na most aztán már tényleg elég lesz a hülyéskedésből, szóval szépen meg is mondom neki a magamét, mert az, hogy magát leminősíti úgy, mintha én azt gondolnám, annyira nem szép dolog. Várok persze valami féle dacolást tőle, de láthatóan jól esnek neki szavaim, mit most én nem tudok lereagálni normálisan, így még az előzőleg felvett stílusban dobok felé pár szót. *
- Pedig de, pontosan így! * vágok vissza még, de az események sodrása nem ácsorog, mint mi, hanem szépen folyik az a bizonyos folyócska saját medrében, így hát ő túl is lesz rögvest azon, amiért ide fáradt ezen a kellemes délelőttön, hogy aztán engem hozhasson zavarba. S mintha még élvezné is, sőt, nem csak a kialakult helyzetet kettőnk között, mint inkább szavaimmal is csak dobok a dolgokon. Hápogásom persze egyértelműen szólásképtelenségre utal irányába, meg sem tudok nyikkanni már, de lehet nem is szükséges, inkább helyszínt változtatok, vele együtt, terelve saját, és remélhetőleg az ő gondolatait is. No de nem igen úgy fest, felőlem el tudna ő vonatkoztatni, hisz ez a blúz, amit mutat, számomra is tetszetős, és ahogy elfigyelem, neki sem kevésbé, főleg csinos alakomon, amit nem picit ki is emelődik azzal, hogy magamra öltöttem a bordóságot. Ismételt közelsége viszont egyre zavaróbb, így szépen próbálok távolabb kerülni tőle, és szavaimmal is figyelmeztetni az efféle pimaszságra, amit most művel, de kezecskéim végül megpihennek egy bizonyos helyen, ő pedig mintha nem is venné a lapot, két kézzel tapogat, és akkor a szatyrom földön landolásáról meg már ne is beszéljünk. *
- De, csak.. csak ez így akkor sem normális. Ne haragudj.. * enyhülnek el kicsit kezeim, ahogy felfelé pislogok az egyébként így jobban megfigyelve, szép szempárba, s mivel ő hátrál, a kacsók is lassan ereszkednek le testem mellé, hogy aztán legnagyobb zavaromban még a lábaim előtt heverő, mostanra minden bizonnyal már szanaszét gurult gyümölcsökre se hederítsek rá. Ugyanis szavai teljesen jogosak, s ha kicsit is ismerném, merészelném akár megölelni is őt.. ez is hozzám tartozik, igen, no meg fájdalmasan pislogok felé, ugyanakkor értetlenkedve is. Viszont mire kinyitnám pofimat, hogy megszólaljak, bár itt van még egy ideig, míg én sem szakadok el tekintetétől, mégsem tudok nyikkanni, csak mikor már egy pukkanás kíséretében tűnik el előlem ez a fura szerzet. *
- Akkor talán ne menekülj előlem. * motyogom nózim alatt, amit már egész biztosan nem hall, de hangom mégis szomorkás, és az itt ácsorgásból is csak akkor zökkenek ki, mikor maga az eladó érinti meg vállam, a blúz miatt. Ja igen, persze.. nem állt szándékomban lopni, tehát kissé szórakozottan az előbbi jelenet végett, de mégis összeszedem a gyümölcsöket, hogy aztán visszatérhessek egy ruhacserére, majd természetesen a blúzzal távozzam. Talán még sétálgatok egy darabig, tetszik ez a nyüzsgés, ami el is vonja majd idővel figyelmem az eddigi eseményekről.. legalábbis egy darabig, hisz lett annyira érdekes a szememben a fiú, hogy talán megkockáztassak egy újabb találkozást, ha lesz rá esély. *

//én is köszönöm, tényleg nagyon jó volt! ^^//
Vissza az elejére Go down
Numa Zayna Javuz
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 31
Csatlakozás : 2013. Mar. 20.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   Pént. Márc. 29 2013, 01:29

//NRT Zayna és Gareth között 2013.03.28.//
*A mai estén egy kicsit nyugtalan, nem bír elaludni, pedig egy ideje már próbálkozik vele. Csak forgolódik az ágyában és a lepedőjét is teljesen összegyűri.*
~Nem hiszem el. Eddigi itt létem alatt most először tör rám az álmatlanság?~ *Csak kattog az agya, forog az ágyban, de csak nem tud aludni.*
~Haza akarok akkor menni! Miért nincs itt egyik lány sem? Legalább most itt lehetne velem valaki. Igazán jól esne.~ *Már majd nem sír, mikor is arra jut, hogy ez így nem jó és nem maradhat. Fogja magát, kipattan az ágyból, hisz még most is olyan friss, mint mikor pár órája lefeküdt ide. Mivel már túl van az esti fürdésen és már a pizsije is rajta, így tiszta ruhát vesz. Választása egy csinos fekete mini ruhára esik, aminek a derekánál egy rózsaszín szalagos megkötő van. Mivel félő, hogy az időjárás nem kedvezne ennek a darabnak így vastag fekete harisnyát és derékig érő szintén fekete kabátot vesz hozzá, lábára pedig kedvenc magassarkú csizmáját húzza. Nem tudja, hogy merre induljon, csak annyit, hogy ki a kastély falai közül.*
-Vajon bekockáztassam a kikötőt? Hátha kitöröm a nyakam. *Fel is nevet ezen kijelentésén, hiszen az ideérkezése majd nem rosszul sült el.*
-Ideje szembenéznem vele, nem hagyhatom magam. *Végül igen, arra jut, hogy a kikötő pont kellemes hely lenne egy késő esti sétához, így útnak is indul a már korábban bejárt úton. Ezt talán nem is rontja el. Már az aulában jár, amikor is eszébe jut, hogy talán egy sál nem ártott volna még, de már nem fordul vissza. Inkább csak a kabátka kapucniját húzza fel fejére, így arcából és az egész fejéből is alig látszik valami. Útnak indul. Lassan lépked, hiszen ráér. Aludni nem tud, más dolga pedig nincs. Kezeit zsebébe helyezi, ahol a szobája kulcsa is meglapul. Így ér el lassan a révhez, ahol a révész kész átvinni őt a túlpartra. Ott kiszáll a hajóból, dob egy mosolyt az ember felé, majd szemével egy számára kellemes helyet keresne itt a parton, de egyelőre nem talál, így inkább csak a sétánál marad. Pár lépés megtétele után eszébe jut az emlék az ide útról és hogy tényleg majdnem kitörte a bokáját. Ezért most kétszer olyan óvatos és nem is bámészkodik annyit. Nagyokat szippant a hűvös levegőből és közben nagynénje jár az eszében.*
~Vajon mi van vele? Talán lassan már írom kellene neki... vagy lepjem meg és menjek haza? De ez vajon lehetséges? Nem is ismerem az iskolát, sőt ... sajnos még senkit sem ismerek.~ *Nem is tudja miért, de bízik benne, ha nem is most az éjszakában, de hamarosan megismerhet pár embert, akiket később a barátai közt tudhat. Már meg kellett volna történnie, az első barátait már meg kellett volna, hogy szerezze, ezért most búslakodik is egy kicsit. Ilyen szomorú, melankolikus hangulatban járja a kikötő partját.*
Vissza az elejére Go down
Gareth Evans
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 45
Csatlakozás : 2013. Mar. 18.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Kobra háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   Pént. Márc. 29 2013, 02:02

//NRT: Zayna és Gareth, 2013. 03. 28. //


*Nem mondhatom, hogy panaszkodnom kéne az itteni felhozatalra, ami a lányokat illeti. Ma este végre meglátogattam a klubot, amit múltkor Chloe javasolt, és azt kell mondanom, hogy nem vagyok csalódott, nagyon jó hely, igényes, és igazi mágnesként hat a bulizni vágyó csajokra. Nekem pedig az ilyesmi tökéletes vadászterületnek bizonyul, ugyanis az ilyen helyeken mindig kevesen vannak, akik ilyen stílusosak, mint én. Most is a hanyag eleganciát képviselem, hisz egy sötétkék farmernadrág van rajtam, amit fekete bőrövem tart a helyén, egy GE betűkből álló csattal ellátva. A lábam melegéről egy fekete bőrcipő gondoskodik, valamint van rajtam még egy világos kék ing is egy fekete, hajszálcsíkos zakóval. A hanyagságra még rádob, hogy galléromon rúzsfolt található, valamint nyakkendőm sincs már a helyén, de mindezt takarja egy fekete szövetkabát, minek gallérja fel van hajtva, így a szürke sálam is fedve van valamelyest. Pálcámmal a zsebemben indulok vissza a kastély fele, mert elég mára a jóból, összejött, amit terveztem volna, szóval elégedett vagyok boldog, de tudom, hogy ez nálam csak ideiglenes állapot, holnap ugyanúgy kezdődik elölről minden, a hév, a kalandvágy, minden. Ezeken a gondolatokon csak mosolygok egyet az orrom alatt, miközben a mystrali kikötő felé sétálok, olykor belerúgva egy-egy kavicsba, ami a lábam elé kerül. Arra számítok, hogy egyedül leszek egész utamon a révészig, sőt, még a csónakban is csak az öreg lesz a társaságom, de mindez nem így történik, hisz még meg se pillantom a vizet, máris kiszúr a szemem egy csinos kis teremtést. Bár csak hátulról látom, azt meg tudom ítélni, hogy nem egy szakadt leányzóról van szó, ugyanis öltözéke megválogatottnak tűnik, lábai is nagyon csinosak..hmm..*
- Jackpot! *Ejtem ki halkan a szavakat, miközben el is vigyorodom kicsit, majd gyors, de egész halk léptekkel érem utol a lányt, ki egy gyengéd érintéssel a hátán érezheti a kezem, miközben megállok, így remélhetőleg ő is hasonlóan cselekszik.*
- Ilyen későn egyedül a kikötőben? Nem félsz a sok rossz arcú, rummal itatott matróztól? *Mosolyodom is el, miközben elé lépek, így végképp megállítva őt a tovább haladásban. Hát, az biztos, hogy szép lánnyal van most dolgom, de talán túl tökéletes is, mintha egy mű lenne egy kicsit. De ez nekem nem akadály, remélhetőleg a szép pofi nem egy buta belsőt takar, szóval van értelme leállnom vele.*
- Van egy jó hírem, ma szerencséd van, hogy én bukkantam rád más helyett. Gareth Evans vagyok, és te? *Kezet nem nyújtok a bemutatkozásomkor, csak várok, várom, hogy ő tegye ezt meg, miután megosztja velem a nevét, és ha ez megtörténik, akkor most egy kézcsókkal üdvözlöm, aztán meglátom, hogyan fog reagálni a dolgokra. Ha pozitívan, akkor megvan az esély, hogy ne csak nekem, de neki is jó...nagyon jó estéje legyen.*
Vissza az elejére Go down
Numa Zayna Javuz
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 31
Csatlakozás : 2013. Mar. 20.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   Pént. Márc. 29 2013, 12:46

//NRT Zayna és Gareth között 2013.03.28.//
*Mivel aludni nem tud, így végül a kikötőbe indul, ahol reméli, hogy egy kis friss levegőt szívva már az álom is el tudja nyomni. Sajnos nincs túl jó kedve, pedig eddigi itt tartózkodása alatt csak pozitív dolgokban volt része. Reméli hogy ezen a kisebb mélyponton is hamar túllendül és a honvágya is elmúlik. Tehát nekivág a lefelé vezető útnak és végül a város kikötőjében találja magát. Nem siet sehová, mert nincs miértje, csak úgy lejött, hátha ez segít rajta. Egyik lábát a másik után teszi és így sétálgat előre a part mentén. Igyekszik nem kitörni a nyakát, mint a múlt alkalommal majdnem sikerül.*
~Biztos nincs most itt senki, pedig igazából úgy vágynék rá, hogy valakivel beszélhessek. Hogy valaki csak megkérdezze, hogy mi a baj és ne jó pofizásból, hanem komolyan.~ *Így halad tovább, ám nem telik el sok idő és meginog léptei közben. Először nem is tudja, hogy mi történik.*
~Neeem, nem lehet, hogy már megint elessek majdnem.~ *De mire ezt kigondolja, már érzi is, hogy nem magától készült megborulni, hanem valaki megérintette hátulról.*
~Hát ez meg? Mi történik?~ *Forgolódik jobbra-balra és abban a pillanatban egy srác terem előtte, meg is lepődik, mert nem ilyen belsőséges üdvözlést vár egy idegentől.*
-Igen és nem. Nem tudtam aludni, és így lejöttem ide egy kis friss levegőt szívni. *Válaszol köszönés nélkül. Olyan gyorsan történik minden, hogy el is felejti és különben is a srác tehet róla, ő termett előtte olyan hirtelen. Majd a matrózos résznél előbb értetlenkedve megrázza a fejét, majd ha rájön, hogy ez csak vicc akar lenni, egy picit elmosolyodik.*
-És miért is akkora szerencse ez számomra? Amúgy szia! Numa Zayna Javuz vagyok és csak pár napja érkeztem. Te vagy első akivel találkozom. *Köszön végül illedelmesen és a fiú kérdésére be is mutatkozik valamint megemlíti, hogy ezelőtt még nem nagyon találkozott senkivel és mivel a srác nem nyújt üdvözlő kezet így Zayna teszi ezt meg, így is tesztelve, hogy kivel is áll szemben.*
-Vagyis, sajnos már csak a második lehetsz. *Hagyja egy kicsit kétségek között a fiút, majd elárulja, hogy kinek sikerült beelőznie.*
-A házvezetőmmel, Mr. Cornwlade úrral már találkoztam. *Nincs is kedve tovább szomorkodni így lehúzza kabátja kapucniját, hogy az arca előtérbe kerüljön és mosolyogva néz a fiún végig.*
~Egész helyes srác, főleg így elsőre. De biztos, hogy még vele sem találkoztam a suli előtt sehol. Különben is, a neve sem ismerős.~ *Ezekre a gondolatokra jut, miután ő is megnézi magának.*
-Na és te mit keresel itt ilyen későn? Te sem tudtál aludni? *Teszi fel a bugyuta kérdést, mert hát látja, hogy a fiú valószínűleg nem józan teljesen. Már csak azt nem tudja, hogy a piától vagy valami illetve valaki részegítette így meg. Bár a szavain nem hangzik az alkohol, Numa mégis tart tőle, hogy ez a srác lesz a részeges matróz, akiről az elején szót ejtett. Ezért csak óvatosan mond el neki bármit is, habár úgy érzi, nem is tudja miért, hogy ez egy jó este kezdete.*
Vissza az elejére Go down
Gareth Evans
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 45
Csatlakozás : 2013. Mar. 18.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Kobra háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   Pént. Márc. 29 2013, 13:25

//NRT: Zayna és Gareth, 2013. 03. 28. //


*A mai szórakozásnak úgy tűnik, vége szakad, hisz a terv megvalósult, így elégedettséggel az arcomon ballagok vissza a kikötőbe, ahonnan terveim szerint majd az iskolába térek vissza, hogy egy kis vacsora után lefeküdjek. Szép kis elgondolás, míg meg nem pillantok valakit a kikötőben, méghozzá egy lányt, aki nagyon is jól néz ki ebből a szögből, nekem pedig ez az est megkoronázását jelentené, így nem is habozok, ismét erőt véve magamon lépek óvatosan mögé, hogy sikeresen megteremtsem a meglepetést a hátára tett kezemmel és szavaimmal.*
- Áh, értem. Szóval egy igazán bátor lánnyal van dolgom? Pedig ha tudnád, mennyire éles szemekkel figyelnek a deszkák résein át.. *Biccentek is fejemmel oldalra, a nagy hajók felé. Bár fogalmam sincs, hogy mennyi valóságalapja van ennek az egésznek, de jól, határozottan elő tudom adni magam, így szavaim teljes komolysággal hatnak, ami a talán nem is létező matrózokat illeti. Részemről megtörténik a bemutatkozás is, kéznyújtás nélkül az egyéb terveim miatt, de ezt a leányzó keresztül húzza, szóval most csak kékes szemeim éles pillantásával találkozhat, valamint egy halvány mosollyal, mi átfut az arcomon.*
- Örvendek, és mondd, hogy szólíthatlak? *Teszem is fel a kérdést kedvesen, na nem mintha izgatna, csak elég fura neve van számomra, meg ilyenkor már hosszú is, szóval nem árt, ha legalább az egyiket megismétli még egyszer, hogy bevésődjön az emlékezetembe.*
- Egyébként pedig értek a részeg matrózok lekoptatásához, szóval ez neked nagy szerencse! *Válaszolok ismét a korábbi kérdésre, mely nem merült feledésbe, csak kíváncsi vagyok előbb a nevére, aztán jöhet a többi dolog. Persze nekem sántít, hogy az első lennék, mert kétlem, hogy egyedül osztotta volna be magát. Na meg elvileg vannak szobatársai, de ha nincsenek, akkor jó dolgok történhetnének ott. De rögtön javítja is a hibáját, mire csak bólogatok. aztán levonom a következtetést, hogy az ő szobájába soha sem fogok tudni bejutni, hála a házak elkülönülésének.*
- Szóval Inflás vagy.. Én az Exortusban élek, és képzeld, én sem régóta vagyok itt. Bár te már az ötödik vagy az ismeretségi listán...De a szépséget illetően első vagy, ha az számít valamit. *Simítok végig arca puha bőrén a kézfejemmel, amint lekerül a kapucni, de csak rövid ideig, nem akarom én egyből elijeszteni. Persze én is látom, hogy meg leszek nézve, de az lenne fura, ha nem nézne meg.*
- Én nem akartam aludni. A Pokol Szájában voltam, tudod az egy igazi vad hely. *Válaszolok kicsit sejtelmesen, azt nem árulom el, hogy egy klubról van szó, mert ha pár napja van itt, akkor talán nem is ismeri. Oda meg különben sem mennék ma már vissza, mert néznének, ha egy új csajjal állítanék be. Nem tenne jót a rólam kialakított képnek.*
- Na és honnan érkeztél ide? Én svájci vagyok, bár Amerikában születtem. *Kicsit biztatom a bőbeszédűségre, hisz tudom jól, hogy szeretnek a nők beszélni, csak hagyni kell nekik, hogy kibontakozzanak, és olykor egy kis löketet adni ehhez. Ha pedig meglesz a közös hang, akkor nyert ügyem lesz szerintem.*
- Nem fázol egyébként? *Teszem fel a kérdést szemöldökeimet felvonva, mert azért nincs túl jó idő, és sosem értettem, a lányok hogy nem fagynak meg egy vékony harisnyában...na meg sál nélkül, ami nekem van. De ez egyelőre rejtély, persze nekem nincsenek ellenemre az ilyesféle ruhadarabok, ugyanis sokat sejtetők, és könnyű tőlük megválni.*


Vissza az elejére Go down
Jasmine Miels
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Hozzászólások száma : 6833
Csatlakozás : 2010. Feb. 08.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Napkő-háló / Budapest
Üzenet : Ha valaki belép az életedbe, hagyd. Köszöntsd, bárki is az, élvezd, amit hoz, még ha csak rövid időre is. Ha menni akar, engedd. Értsd meg, hogy a távozása nem tőled függ, egyszerűen eljött az ideje...

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   Csüt. Ápr. 04 2013, 12:42

// 1. Deffenzív-Offenzív mágia házi. //


* Nem mondhatni, hogy csodálatos napra ébredtem, tavasz lévén olyan borús, lóg az eső lába idő van, hogy az ember életkedve elmegy miután kinéz az ablakon. Ez mégsem tántorított el célomtól, összekaptam magam és átjöttem Seolra beszerezni az estéhez szükséges dolgokat. Szándékomban áll meglepni az én drágámat, így mostanra már egy kis apróság pihen a dísztasakban a másik mellett melyben finom bor és konyakos bonbon is helyet kap az én ízlésemhez is méltó édesebb süti mellett. Boldog vagyok, hogy az életem megint a rendes kerékvágásban halad és az mellett lehetek kiért az életem is odaadnám, így nem is áll szándékomban heteket külön tölteni Calebtől, ma este átugrom hozzá a Campusba. Elkalandozott gondolataimból a kikötőhöz érve egy kisebb társaság hívja fel magára figyelmem egészen közel ahhoz a csónakhoz, mely felé tartottam. Alig tudom kivenni a körülállt személy kilétét mivel hárman is közrefogják, lökdösik, ütögetik, csak az után esik le kiről is van szó, hogy meghallom a randalírozók hangját.*
- Mi az, hogy nem viszel át oda? Mi oda akarunk menni te pedig ezt megfogod tenni megértetted?* szorongatja meg nyakát az egyik, míg a másik haverja fékezhetetlenül nevet, úgy látom élvezi a helyzetet de a másik... Valamivel sötétebb arcú s csendes, egyenlőre még csak némán figyeli az eseményeket, mondhatni már unott képet vág. Erőből löki meg a révészt a fogvatartó egyenesen a csónak felé, melybe szerencsétlen bele is esik, tartva magát szavához tiltakozik továbbra is ahogy nehézkesen felül s szavai közben csóválja a fejét.*
- Csak és kizárólag a Mysterio diákjainak állok szolgálatában, nem tehetek Önökért...semmit.* érzékelem, hogy fél, túlerőben vannak ellene és erőszakosak, ráadásul aki eddig némám állt s figyelt pillanatok alatt kapja elő pálcáját s szegezi rá egyenesen az arcára.*
- Sectusempra!* vágja fel szerencsétlen orcáját mitől felordít, erre már a másik is előrántja azt mialatt mély, zümmögő hangon ráparancsol az általam vélt "fővezér".*
- Átviszel, ha tetszik hanem! Különben a hullád itt fog lebegni a tengervíz felszínén...
- Ahhoz nekem is lesz egy két szavam!* teszem le tasakjaim a mellettem lévő padra míg a másik kezembe lévő pálca már egyenesen a kis csoportra irányul. Nem fogom hagyni, hogy szerencsétlent bántsák, nem tehet ő semmit, az e fajta agresszivitást pedig kifejezetten gyűlölöm, tehát egyértelműen nem fogok elsétálni a látottak mellet. Kisebb meglepettség suhan át arcukon ahogy felém pillantanak, jól lehet lebecsülnek s végtére is csak egy nő vagyok szemükben, nem vesznek komolyan, az egyik pálcája így már felém irányul ahogy megpillantja kezemben a pálcát míg a másik beugrik a csónakba s tovább ütlegeli a révészt, csak a főkolomposnak látok némi kihívást tekintetében.*
- Crucio!* amint betalál a felém irányuló pálcát tartó emberbe az átok az menten felordít s kiejti azt kezéből, nyüszít mint egy kutya s a földre roskad mialatt én pár lépéssel közelebb sétálok feléjük.*
- Itt csak is a Ti hullátok szennyezheti a szigetet, nem pedig az övé.* pillantok a rég ismert férfi felé kit közben a másik döbbenetéből adódóan békén is hagy, kapkodó, ideges hangnemben szól a másiknak miközben kipattan a csónakból.*
- Hé, hagyjuk, menjünk innen...* teszi vállára kezét mire az csak lerázza miközben továbbra engem figyel. Hát ha ennyi nem elég nekik akkor bevégeztethetem társuk sorsát, így pillantásom a hangosan szenvedőre esik s koncentrálva a halála mikéntjére ejtem ki a következő varázsigét.*
- Ex Orbalis!* kisebb fajta reccsenés, törés s durranás idejében a test cafatokra tépődik, vér és hús egyvelege szóródik pár méteres körzetben mindenre és mindenkire de én ebből szerencsére kimaradok, így hát csak rájuk kerül a test maradványból. Halálra rémült fejjel iszkol el a csónakot elhagyó, ezt látom, ahogy azt is, hogy felém tart egy tűzgömb mit nincs időm kivédeni így mugli módon próbálok elugrani útjából. Túl későn, a vállamat így is elkapja ez a forró golyó, megpördülve magam körül ordítok fel e váratlan támadás eredményétől s szívom be fogaim közt a levegőt ahogy megpróbálok úrrá lenni ezen az iszonyatos fájdalmon.*
- Mocskos dolog így támadni, nincs merszed szemtől szembe kiállni velem?* sziszegem felé szavaim miközben pálcám folyamatosan rá tartom ahogy ő is rám.*
- Édesanyád nem tanított meg arra, hogy ne üsd bele az orrod mások dolgába?* kontrázik rá szavaimra mit azonnal mellre is szívok.*
- Az anyámat hagyd ki ebből! Reducto!* támadok is rá egyből így ő repül pár métert míg én meghúzom magam, sietősen egy kisebb bódé mögött találok menedéket, szükségem van egy kis szusszanásra, hogy rendbe tegyem sérülésem, mi iszonyú szagokat áraszt magából nem is beszélve a kisebb lángokról mik kezdenek ruházatomon szétterjedni s a fájdalomtól.*
- Aguamenti!* tartom magamra pálcám s leszek hamarosan csurom vizes, de ennyi még nem elég.*
- Mivan kicsikém, tele a gatya? Azt hittem tökösebb kis boszorkány vagy...* hallom támadón hangját mi egyre csak közeledik. Pálcám oldalamra irányítom a gyógyulás reményében, utána pedig lesz ne mulass, ezt garantálom neki magamban.*
- Hippokrax!* fejem a bódénak döntöm s egy pillanatra behunyom szemeim de aztán már arrébb araszolgatva dugom ki a fejem.*
- Deprimo!* rántom is vissza egyből de a kis bódé törmelékeitől bizony már nem tudom megvédeni magam így por s kisebb kőmaradványok szóródnak rám. Nekiiramodok s a másik oldalon bukkanok fel, egyenesen felé szegezve pálcám, felsőtestére irányítva.*
- Ego flammatum!* nem tudok a meglepetés erejével hatni, de vállát csak eltalálom ha a mellkasát nem is mi hasonló érzésekkel tölti el mint engem, bár ő jobban tartja magát s visszatámad, pálcája a földre mutat s megemli maga előtt így hát tudom mire készül mire azon nyomban reagálok, igaz magamra irányítva a varázslatot.*
- Salvio hexia!* az ő igéje is elhangzik így a felém áradó földhullám bizony lepereg rólam, így lépek is előre párat felé tartott pálcával mit egyenesen a mellkasára szegezek s ejtem ki az újabb varázsigémet.*
- Aerisiccus!* a meglévő sérülése mellé a légszomj átok azt hiszem tökéletes párosítás, hamarosan már tátogó halra emlékeztet ez a vérrel és húscafatokkal megáldott személy ki torkához kapva kezdi kapkodni a levegőt, ám mindhiába. Lassan sétálok közelebb s tekintek bele mocskos arcába, tehetetlen, reményt és segítséget kérődző szemeibe mi nem hat meg, barnaságaim keményen s szánalommentesen tekintenek vissza rá.*
- Nincs ezen a Földön magának keresnivalója, undorító gazember! Remélem pokolra jut!* nem áll szándékomban megmenteni az életét tehát nem osztom meg vele azt az egyszerű kis információt, hogy ne próbálkozzon a levegővétellel hanem tartsa vissza.*
- Kééérlek...* nyöszörgi tovább próbálkozva felém kapkodva, elszíneződő képpel.*
- Mobilicorpus!* az ige nekem köszönhető, teste a levegőbe emelkedik mit szépen a tenger felé lebegtetek egészen beljebb s arrébb a sziklásabb partrészhez hol a kikötőnek már vége s megszüntetem a varázslatot. Tudok kegyetlen lenni ha kihozzák belőlem és ez egy ilyen helyzet volt, megvetem azokat az embereket kik a gyengéket és ártatlanokat bántalmazzák s bár nincs jogom ahhoz, hogy eldöntsem ki érdemel életet s ki nem, ma sajátos törvényeim szerint cselekedtem. Fejem a csónak felé kapom mi ott van továbbra is s erőltetnem kell a szemeim, hogy felfedezzem a férfit ki mintha megbújva követte volna figyelemmel az eseményeket.*
- Jól van? Az istenért, máskor sikítson.* lépek oda egészen közel s mivel már nincs vész így kijön a partra, nyílt sebes arcát fogdosva mit már feláztatott a vér.*
- Köszönöm a segítséget, én nem is tudom... nem vagyok egy harcedzett ember.* igen, ennek én is szemtanúja voltam mert bár próbálta védeni magát az erőfeszítései szerintem igen csak csekélyek voltak.*
- Tanulhatna egy kis önvédelmet... bár varázslók ellen...* sóhajtok fel, egyértelműen semmit sem ér vele de kicsit talán bátrabb lehet.*
- Had segítsek, gondolom nem valami kellemes érzés. Vegye el a kezét.* nyúlok is a seb felé mert valahogy csak nem akarja megtenni, így lefejtem róla ujjait.*
- Úúú. Elég csúnya.* nem szokásom mások sebébe nyúlni de most azt hiszem a magnetizáció lenne az előnyös, érzek még magamban annyi erőt, hogy ezt meggyógyítsam tehát kezem a sebre kerül s koncentrációmnak hála hamarosan szűkül, végül összeforr a seb s már csak érzékeny lehet a nap további részében a zúzódásai mellett.*
- Túlságosan jó maga.* hálálkodik mire kuncogni kezdek szavaira.*
- Ugyan már! Bárki megtette volna, ha erre jár.* s bár elhiszem, hogy nincs túl jól de nekem valahogy vissza kéne jutni a Mysterioba, így visszasétálok a szatyraimért melyekkel becsüccsenek majd a csónakba s lassan csak visszajutok a suliba, hol a nap további részében rendbeszedem magam és készülök az estére.*

Vissza az elejére Go down
Numa Zayna Javuz
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 31
Csatlakozás : 2013. Mar. 20.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   Csüt. Ápr. 11 2013, 23:45

//NRT Zayna és Gareth között 2013.03.28.//
*Miután a kikötőbe indul az esze folyamatosan csak a nénikéjén jár. Nem is tudja, de úgy érzi lassan ideje lesz írni egy levelet és közölni vele, hogy minden rendben, már ha tényleg így van. Ahogy a parton sétálgat egyszer csak fura érzése lesz, mintha túl erősen fújna a szél. Pedig elég csendes az idő. Körbe-körbe pillant, amikor is észreveszi, hogy ugyan nem a szél, hanem egy srác érintette meg, aki azonnal kérdéseivel bombázza, amire csak röviden válaszol. Mire a fiú csak poénosan tesz egy két megjegyzést. Ahogy a srác úgy ő is a nagyobb hajók irányába néz, mint ha tényleg lenne ott valami. Ezután a bemutatkozás következik, ahol Numa elmondja teljes nevét, de úgy tűnik, ez most túl sok a fiú számára.*
-Tehát nyugodtan szólíts csak, ahogy tetszik. Numa vagy Zayna, teljesen mindegy. *Itt el is mosolyodik, hisz már megszokta, hogy elsőre alig pár ember képes megjegyezni bármit is a nevéből. A bemutatkozással egy időben megjegyzi, hogy örül, hogy végre találkozik valami diákkal is az itt léte alatt. Eddig ugyan is még nem volt szerencséje senkihez sem.*
-Hát igen, valahogy úgy ... és még nem találkoztam más diákkal, így tényleg örülök neked. *Egy kicsit elpirul amikor a srác az arcához ér és megjegyzi, hogy bár ő nem elsőnek találkozik vele, de szépségében ő számít Gareth listáján a jelenlegi number 1-nak. A kis simi után, ami most igen jól esik neki, ő is megnézi egy kicsit jobban, hogy kivel is van dolga és meg kell, hogy jegyezze, igazán helyes.*
-Nem tudtam. Komolyan mondod? Eddig nem hallottam róla, bár a kastélyból sem mozdultam még ki nagyon. *A srác csak a hely nevét említi, ahonnan épp távozott és annyit, hogy az egy vad hely, de Numa nem igazán tudja, hová tegye az egészet. Egy kicsit bizonytalan ebben az egész helyzetben és talán még azt is megkockáztatja, hogy a srác csak fel akar vágni előtte. De ahogy ezen gondolkodik és közben vet pár pillantást a srácra mégis az igaza mellett dönt és elhiszi a hangzottakat.*
-Ez egy kicsit hosszú történet, de röviden annyit, hogy az Arab Emírségekben élek. *Tesz pár lépést előre és úgy mondja, remélve, hogy a srác nem kezd el egyből mélyebbre ásni a családi életében. Arra most igazán nem vágyik. Sőt, inkább csak egy kis laza csevej az, ami jól esne számára. Vagy a suliról való dumcsizás vagy hogy a srác meséljen neki arról, hogy ő már kikkel futott össze. Abból hátha ő is tanulna, vagy legalább megtudná kivel érdemes szóba állni.*
-Nem, nem igazán. Elég jó ez a kabát és jól esik a hűvös is. *Úgy gondolja eléggé felöltözött az időhöz képest így sem attól nem fél hogy fázni fog, sem attól, hogy melege lenne. Pont jó így, ahogy van. Miközben haladnak előre a parton csak az jár a fejében, hogy mit és hol csinálhatott ez a srác, mielőtt szembekerült volna vele.*
-Na és miféle hely az a Pokol Szája? Biztos pokoli. *Kacag fel és komolyan érdeklődik, szeretne minél többet megtudni a környékről.*
-Mesélj, mit lehet ott csinálni!? *Néz kérdő tekintettel a fiúra.*
-Csak nem ott csúsztál így szét? *Azért ő sem vak és volt már dolga korábban, még a Mysterio előtt, mindenféle srácokkal, tud egyet s mást. Most pedig vár egy kis beszámolót. Na nem olyan számon kérőt, inkább csak olyan beavatót, mint egy jó barát.*
Vissza az elejére Go down
Gareth Evans
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 45
Csatlakozás : 2013. Mar. 18.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Kobra háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   Kedd Ápr. 23 2013, 20:19

//NRT Zayna és Gareth között 2013.03.28.//


*Belebotlok ebbe a fiatal, korombeli lányba, és mivel tetszik nekem távolról, így megközelítem, s le is szólítom őt valami hülye dumával, de a meglepetés erejét is megteremtem azért. A miérteket tovább magyarázom, mutogatva is a hajók felé, mintha nagyon biztos lennék a dolgomban, viszont ez koránt sincs így, de erről elég, ha csak én tudok. A nevével viszont már vannak problémáim, szóval csak formaságból teszem fel a kérdésem, az igazi célom, hogy megjegyezzem a nevét, ami sikerül is..részben.*
- Hát nekem a Numa jobban bejön. *Jelentem ki, és mosolygok vele együtt, bár ez csak olyan mosoly, hogy ne érezze magát egyedül, de aztán túltesszük magunkat a kezdeteken, és én belendülhetek a valódi célom megvalósításához, mit csak egy bókkal kezdek, de ez már őszintébb, mint a korábbi megnyilvánulásaim. Tehát kezem végigsimul a szép arcon, s az egyelőre szűk ismeretségi körömben is elhelyezem a legelőkelőbb helyre.*
- Akkor ma este egymásnak vagyunk teremtve. *Nevetem el magam egy kicsit, bár ez egy kicsit kétértelmű..De mit számít? Hisz ez a célom, hogy elérjek vele valamit és, hogy okozzunk egymásnak kellemes pillanatokat. Miután megnéz magának ő is, ejtek pár szót arról, hogy hol töltöttem eddig a drága időmet, de csak a klub nevét közlöm vele, ahonnan jövök.*
- Bizony, hogy komolyan. Érdemes majd elmenned oda. *Bólintok rá, bár még mindig nem tudja szerintem, hogy a Pokol Szája egy menő klub, de egyelőre ezt homály fedi, mert érdekesebbnek találom őt és a történetét, pláne, hogy az araboknál él. Vajon arab is? A neve eléggé arra utal, én pedig nem vagyok oda az arabokért, de ez már politika, most meg érzelmeket próbálok koholni benne, így folytatom, amit elkezdtem.*
- Értem, akkor nem is kérdezősködök, majd elmondod, ha szeretnéd. Amúgy nem tudok sokat az Arab területekről, csak azt, hogy sok ott az olaj.. *Valójában tudok róluk többet is, de ezt nem árulom el neki, így talán fel leszek általa világosítva, és lesz mire lelkesen bólogatnom. Viszont nem ácsorgunk egy helyben, hanem lassan megindulunk a kikötőben, s így folytatjuk a beszélgetést, mit én egy udvariassággal szeretnék fokozni, de Numa nem vevő rá, így a sálam rajtam marad.*
- Te tudod, csak megkérdeztem. Bár Arábia után lehet, hogy nekem is jól esne. *A folyamatos magas hőmérséklet nincs a kedvemre, így valószínűleg nem is tudnék ott megmaradni, igazi felüdülés lenne hazatérni az Alpokba. De a klub csak felkelti az érdeklődését, gondolom egyébként nem kérdezősködne ilyen lelkesen, én pedig szívesen válaszolok neki..és ha még kedvet kap, a végén tényleg visszatérünk oda.*
- De még milyen pokoli..a hangulat. Egyébként egy klubról van szó, elég igényes hely, tele fiatalokkal, szóval ha szereted a bulikat, akkor biztosan tetszene. *Kezdek bele a magyarázásba, majd a megjegyzésre kicsit megigazítom a nyakkendőm és a zakóm.* - Szétcsúszva? Ne viccelj, az nem ilyen. Mondjuk úgy, hogy mozgalmas volt az este a számomra.. De szétcsúszva nem vagyok. *Vágom ki magam a helyzetből, ami nem kínos, de azért ennyire nem súlyos a kinézetem, inkább csak láthatja, hogy nem egy ártatlan, visszahúzódó fiúval van dolga, bár ezt eddig is leszűrhette. És hogy engem mi érdekel? Talán kicsit indiszkrét vagyok, de..*
- És mondd, van barátod ott az Arab Emírségekben? *Pillantok rá kérdőn, miközben kezeim a zsebembe mélyesztem, és így sétálok Numa mellett, s ha választ kapok, akkor felteszem a következő kérdést is, amit igazából bóknak szánok.*
- Mindig ilyen csinosan öltözködsz? Szeretem az elegáns, és a csinos lányokat is. *Mosolyodok el játékosan, de nem túlságosan, csak egy tipikus Garethes csábító jellegű mosolyt láthat az arcomon, hisz ez a célom, elcsábítani őt mindenképp.*
Vissza az elejére Go down
Dorian Deamer
TS Inflatus
TS Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 331
Csatlakozás : 2009. Dec. 09.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Káoszmágia tanársegéd
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   Hétf. Május 06 2013, 19:34


//NRT játék. Galina-Dorian 2013.05.06//

*Nem minden napos dolog , hogy elkap az ihlet, így gyorsan meg kell ragadni, legalábbis én így érzem. Mostanság úgy sem volt időm ezzel az időtöltéssel foglalkozni, főleg mivel tanítok, és tanulok is, már egyetemi szinten, ami azért már nem össze egyeztethető az első három évfolyammal. Most viszont szabad vagyok, kedvem is van, így a szakházból egyenesen ide, a révhez hopponálok, méghozzá egy igencsak nagy pakk segítségével, amit bizony festésre fogok használni. Pontosabban először rajzolok, aztán "varázsolom" rá tintával a színeket, s miután a kicsinek nem nevezhető állvány lekerül a földre, s papír is kerül rá,ezután pedig jöhet a graffit, majd a festék is, s ha mindennel megvagyok már csak a képzeletemre és a kézügyességemre lesz szükségem. Ezzel nem lesz gond, szeretek festeni, megörökíteni dolgokat, kicsit másképp persze, saját képzeletemet is beleszőve, így szinte rögtön munkához is látok, s nemsokára már a rév egy részével, és az óceánnal kész is vagyok. Ezek még csak alapok, főleg hogy színeket még nem is alkalmazok, azt csak később szeretném, mikor már megálmodom, milyenre is gondoltam, elvégre nem egyszerű másolatot akarok. Öltözetem elég lengének mondható, egy fekete ujjatlan inget viselek, hozzá illő szintén sötét színbe pompázó bőrnadrággal, lábamon pedig még a meleg ellenére is hosszú acélbetétes bakancs látható. Hajamat azonban kibontva hagyom, nem hinném hogy ma bármilyen kalandba keverednék, és esetleg zavarna. Nemsokára már javában felgyorsulok a munkálatokkal, kezem szinte megállás nélkül jár, rajzolva a formákat, néha el el kapva a révnél folyó emberi pillanatokat is. Elmém egy része ilyenkor picit olyan mintha ki is kapcsolna, mintha nem lenne ezen a világon, így érthető ha valaki rámnézve azt mondja, kissé úgy tűnik mint aki el van kalandozva. Na de engem ez mit sem érdekel, egyenlőre jól elvagyok azzal amit csinálok, és szerintem elég jól is haladok ahhoz képest hogy vagy fél éve nem is fogtam rajzeszközt a kezembe.*
Vissza az elejére Go down
Galina Sergeevna Ivanova
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 173
Csatlakozás : 2013. Mar. 21.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Dália háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   Hétf. Május 06 2013, 22:33

//NRT, Galina - Dorian, 2013.05.06.//

*Eddig leginkább csak átrohantam a kikötőn, révészt, vagy hajót, vagy mindkettőt keresve, nem álltam meg, hogy kicsit körbe is nézzek. Szerencsére nincsenek sokan, így a tömegfóbiám sem jelentkezik olyan erősen. Ha már jó idő van, akkor kihasználom az alkalmat, hogy hordjam azokat a gönceimet, amikre otthon nem nagyon volt lehetőségem. Most egy fehér, egyszerű vonalú, térdemig érő ruha van rajtam, szintén fehér balerina cipővel. Varázspálcám a ruha redői közé varrt tartóban van, ha szükséges könnyen előránthatom, egyébként teljesen láthatatlan. Néhányan megnéznek, nyilván szokatlan jelenség vagyok ezzel a tömény fehérséggel. Legalább is remélem, hogy ezért néznek, és nem azért mert elkentem a minimális sminkemet. Eszembe jutott már, hogy jobban is beolvadhatnék a tömegbe, de túlságosan szeretem a világos színeket. Érdeklődve nézem a hajókat, az embereket és bár vásárolni nem akarok, az egyiküktől mégis csak szerzek néhány ringlót. Tovább sétálok, közben elégedetten majszolgatok, a tekintetem ide-oda jár és általánosan akadályozok mindenkit, aki szeretne mellettem elhaladni. Végül már úgy érzem, hogy mindent láttam, halászok, hajók, emberek, még emberek, festőállvány, dobozok és csomagok… egy pillanat. Tekintetem visszasiklik a festőállványra, ami kissé tájidegen, és ezzel teljesen felkelti az érdeklődésemet. Kiválok az emberek közül, eldobom az utolsó szilva magját, az átkozódás alapján valakit el is találtam vele, és lassan elindulok felé; már messziről látom, hogy egy fiú (vagy talán már férfi?) van mellette, és ahogy közelebb érek az elmélyülten dolgozó művészekre jellemző arckifejezést is felismerem. Eszemben sincs megzavarni, de szó nélkül sem akarom megközelíteni, végül győz a kíváncsiságom.*
- Szia. Megnézhetem? *Kezemmel intek az állvány felé, nehogy félreértés legyen abból, hogy mit is szeretnék megnézni. Meg sem várom a válaszát, tovább sétálok olyan helyzetbe, ahonnan jól láthatom a vásznat. Látszik, hogy nem kezdő, ezt csak a felszerelések láttán nem mertem volna biztosra állítani. Végül is ma már bárki vehet profi cuccokat, hogy kiélje az alkotás iránti vágyait.*
- Ha zavarlak, már itt sem vagyok. * Amikor még én is órákat töltöttem azzal, hogy festegessek, akkor rendkívül zavart, ha bárki a közelemben volt. Ha ő is így van vele, akkor ezt tiszteletben tartom. Halkan beszélek, és kivételesen nem vagyok se durva, se udvariatlan. Na nem azért mert megijesztene szokatlan külseje.*
Vissza az elejére Go down
Dorian Deamer
TS Inflatus
TS Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 331
Csatlakozás : 2009. Dec. 09.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Káoszmágia tanársegéd
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   Hétf. Május 06 2013, 23:07


//NRT játék. Galina-Dorian 2013.05.06//


*Nem igazán figyelek a körülöttem zajló eseményekre. Pontosabban inkább arra nem ami a közvetlen közeli szférámban zajlik. Sikeresen átadtam magamat a festésnek, és ez képes elvonni olyan szinten a figyelmemet, hogy még lehet az se igazán izgatna, ha mellettem éppen most rabolnának ki egy boltot, na igen, néha képes magával ragadni a festés, de hát ez van, valamikor több volt mint egyszerű hobbi, talán nevezhetem az életem részének is. Az előttem lévő táj nagy részét egyébként már megörökítettem , grafitszínben már ott tetszeleg a lapon, bár tény nem ártana némi szín is, a végén még úgy tűnhet valakinek, hogy ennyire komor képben látok mindent, pedig ez nincs így. Miközben tervezgetek, és választom ki a megfelelő méretű ecsetet, és tintát, azonban egy ismeretlen női hangot hallok és nem telik bele egy pillanat sem, úgy fogom fel, hogy valószínűleg a kérdés felém lett intézve. Szemeim egy pillanatra rebbennek meg, ahogy vissza térek a valóságba, és fejemet már a hang forrása felé is irányítom, így pillantok meg egy számomra ismeretlen lány. Nem sokan szoktak ide jönni hozzám, talán a szokatlan külsőm teszi mely bevallom cseppet ijesztő lehet mások számára, nekem viszont kifejezési eszköz. Fura ezen a lányon ez a sok világos, erre felé Mystralban, és a suliban a sötét színek jobban dukálnak, picit talán emiatt ki is tűnik a közegből.*
-Ha szeretnéd.. Bár még nincs kész, ez csak az alap.*dőlök picit hátra, és engedem oda , hogy ha szeretné nézze csak meg. Nem éppen egy remekmű, főleg hogy félkész állapotban láthatja, de annyira nem is lényeges hisz magamnak csinálom.*
-Szereted a festészetet?*kérdezem, miközben tekintetemet a másikra irányítom oldalra döntött fejjel. Régebben adtam volna az illemnek, lehet bemutatkozással kezdtem volna, de hát az idők változnak, én se lettem bunkóbb maximum csak picit közvetlenebb, aki elveti az ilyesféle protokoll szokásokat. Bár lehet egy rövid bemutatkozás azért nem ártana.*
-Nem zavarsz, a lényegi munkával már megvagyok színekkel feltölteni meg már bármikor lehet. Egyébként a nevem Dorian.*mondom nyugodt hangon egy fura félmosollyal az arcomon, miközben kezem rátalál az ecsetre és a hullámoknak kezdek halvány kékes színt adni, de figyelmem félig meddig most már az új jövevény felé is vetül.*
-Nem láttalak még itt, gondolom te is a Mysterioba tanulsz nemde? *kérdezem miközben picit megállok a munkába, tekintetemmel most már valamivel alaposabban végig mérve a másikat. Nem nem emlékszem rá ez biztos, szóval nem az én agyam hagy ki, főleg hogy ilyesfajta öltözködési stílust is ritkán lát az ember.*

Vissza az elejére Go down
Galina Sergeevna Ivanova
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 173
Csatlakozás : 2013. Mar. 21.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Dália háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   Csüt. Május 09 2013, 02:25

//NRT, Galina - Dorian, 2013.05.06.//

*Talán nem kellett volna megzavarnom, elég meglepettnek látszik attól, hogy leszólítottam. Vagy tényleg csak annyira el volt merülve az alkotásban, én pedig most visszarángattam a valóságba. Szerencsére nem úgy néz ki, mint aki nagyon bánja, én pedig örülök is, hogy nem hajt el azonnal. Engedélyt kapok a kíváncsiskodásra, úgyhogy szinte azonnal mellette is termek, hogy megszemléljem a művet. Tetszik, amit látok, akkor is ha ezek szerint még nincs készen. Kicsit elveszek a részletekben, mint minden alkotás esetében, ami a látóterembe kerül. Hallom a kérdését, de egyelőre nem fordulok felé, el vagyok foglalva a grafitvonalakkal.*
- Szeretem. De nem értek hozzá. *Mit tagadjam, én egy festményről tényleg csak azt tudom megállapítani, hogy tetszik-e vagy sem. Végre sikerül elszakadnom a képtől, hogy újra Dorianre nézzek.* - Néhány éve én is próbálkoztam vele, de végül csak elpazaroltam egy csomó papírt és festéket. De arra jó volt, hogy elterelje a gondolataimat. *Örülök neki, amikor mondja, hogy nem zavarom, hiszen szeretnék még egy kicsit körülötte téblábolni. Arra a félmosolyra én egy tőlem telhető legkedvesebb mosollyal felelek.*
- Az én nevem Galina. Örülök, hogy találkoztunk, Dorian. *Még magamat is meglepem azzal, hogy mennyire udvarias vagyok, de most nem foglalkozom ezzel, hiszen az ecset teljesen elvonja a figyelmemet, ahogy azt nézem, hogyan kerül a kék festék a grafit mellé. Képes lennék órákig nézni az alkotás folyamatát, bár nem tudnám megmondani, hogy mit találok benne ennyire ellenállhatatlannak.*
- Igen, diák vagyok. Ezek szerint te is? Én csak nemrég érkeztem. *Mert úgy a stílusos, ha az ember a félév közepén esik be az ajtón… Dorianre nézek, amikor a kezében megáll az ecset és pont elkapom a pillantását, amivel végigmér.* - Ennyire nem lehetek szokatlan jelenség. *Jegyzem meg nevetve, de azért újra végignézek magamon: semmi nem áll félre, a teljes ruházatom rajtam van. Valóban csak a fehér lehet az oka. Majd megszokják.*
Vissza az elejére Go down
Dorian Deamer
TS Inflatus
TS Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 331
Csatlakozás : 2009. Dec. 09.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Káoszmágia tanársegéd
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   Vas. Május 12 2013, 15:28


//NRT játék. Galina-Dorian 2013.05.06//

*Általában amikor alkotok valamit, nem igazán figyelek másokra, még ha beszédbe is elegyednek velem, de a mai nap úgy tűnik bravúrozok, ugyanis egyáltalán nem megterhelő a festés, és a társalgás egyszerre, úgy hogy mindkét helyre megfelelő figyelmet szentelhessek. A szavakra, csupán csak egy halvány mosoly jelenik meg az arcomon, miközben befejezem pár vonással, a rajz alapjait, s közben szólok is pár nyugodt szót.*
-Szerintem érezni kell , nem érteni ha tudsz látni a lelki szemeiddel a többi már gyerek játék..*Mondom kicsit elvontan, ahogy ezt általában szoktam, mikor ilyesféle elfoglaltságnak élek, de pár szót hozzá teszek, hogy értse is miről beszélek.*
-Gondolom szoktál álmodni, vagy elképzelni dolgokat, az egész ebből áll.*fejezem be, és teszem le a ceruzát, hogy immáron a festékekkel babráljak. Nem zavar most kivételesen a társaság, hogy ez az idő vagy más miatt van nem tudni, de nem is számít. A bemutatkozásra és a hozzá fűzött szavakra, pedig én is illő módon biccentek.*
-Szintúgy..*felelek csupán ennyit, majd jöhet az ecset, és a fekete fehér rajz feltöltése színekkel. Nem kell sokat gondolkoznom, sose tervezek, csak a képzeletem útján használom a színeket. Közben viszont szóba kerül, hogy a lány is Mysterios, mely nem olyan nagy meglepetés, a fiatalság nagy részét diákok teszik ki itt a környéken így az arcomon feltűnő mosoly is csak azt tetézi, hogy sejtettem ám.*
-Mondhatni úgy is. Elég régi tagja vagyok az iskolának, de én már végeztem a három évemmel... Szóval ezek szerint akkor új vagy, na és hogy megy a beilleszkedés? Gondolom nem lehet egyszerű az átállás, főleg így félév tájt..*Nem találgatok, csak a saját példámat tartom szem előtt, nekem se volt fenékig tejfel főleg az első év. Azonban figyelmemet nem kerüli el a lány ruházata, mely fel is kelti a figyelmemet, de ahogy látom eléggé feltűnő voltam, így a szavak kicsit megmosolyogtatnak.*
-Pedig elég ritka jelenségnek számít az ilyen öltözködés, akár elhiszed akár nem, legalábbis ezen a környéken, de a szokatlan negatív szó, inkább érdekesnek mondanám.*mondom miközben lazán megvonom a vállaimat, végülis ami a szívemen az a számon, nem hiszem hogy sértőt mondtam volna, főleg hogy a szerencsés találkozás még új ötletet is adott, egy pillanatig a lányra nézek, majd a papírra, végül hozzá is fogok.*
-Lenne kedved modellt állni a festményhez? Ígérem nem kell órákat egy helyben állnod*kérdezem meg végül, teljesen természetes hangnemben. Nálam ez már csak így szokott menni, ha nemet mond akkor se fogok megsértődni.*

Vissza az elejére Go down
Galina Sergeevna Ivanova
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 173
Csatlakozás : 2013. Mar. 21.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Dália háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   Hétf. Május 13 2013, 00:56

//NRT, Galina - Dorian, 2013.05.06.//

*Látni a lelki szemeimmel? Még az igaziakkal is alig vagyok erre képes. De pontosan tudom, hogy mire gondol, volt idő, amikor képes voltam egy alkotó szemével látni.*
- Ahonnan én jövök, az embereknek szükségük van a fantáziájukra, különben hamar elunják magukat.* Hiszen mi izgalmas vagy változatos lehet kilenc hónapnyi télben, és háromhavi nyárnak csúfolt tavaszban? Amikor megtudtam, hogy ide kell iskolába jönnöm külön örültem annak, hogy az örökké havas tájat végre felváltja a zöld is.* - De attól, hogy valaki látja, amit mások nem, sajnos még nem jelenti, hogy meg is tudja jeleníteni. *Én soha nem tudtam. Bár nem is az volt a célom. Bármeddig képes lennék nézni, ahogy fest és ha rajtam múlik, akkor ez mind a legnagyobb csendben történne meg. De szerencsére legalább Doriannek eszébe jut, hogy be is mutatkozhatnánk, és tovább is viszi a témát. Látom, hogy nem lepem meg azzal, hogy én is itteni diák vagyok, de nem csodálkozom rajta, már hallottam valakitől, hogy itt nehezebb olyan fiatalt találni, aki nem tanuló.*
- Vagyis egyetemista vagy? *Próbálok nem úgy nézni rá, mint akinek még egy feje nőtt, de újabban ezt váltják ki belőlem azok, akik elvégezték az első három évet. Talán mert már jobban látom, hogy mit is kellett átélni, vagy inkább túlélni.* - Soha nem voltam egy beilleszkedő típus, valahol mindig kilógtam a sorból. De ahogy nézem, itt annyira eltérő személyiségek vannak, hogy nincs is egységes sor, amiből ki lehetne lógni. Szóval azt hiszem, egész jól haladok. Az mindenesetre eredmény, hogy eddig senki sem ölt meg. *Amire párszor nagy esély volt, de Doriannek nem számolok be a modortalan ismerkedési stílusomról. Elég ha a kedves énemet ismeri. Megnevettet, amikor az öltözködési stílusomra terelődik a szó.*
- Elhiszem. *A tömeg felé intek, melyben dominál a fekete, barna és sötétszürke szín. Nyilván úgy néztem ki közöttük, mint fehér holló a feketék között. Büszkén mosolygok, végül is kinek ne tetszene ha elismerik róla, hogy nem egy tömeggyártmány.* - Szeretek érdekes lenni. Elhiteti az emberekkel, hogy nem vagyok unalmas. De a sok fekete ellenére, téged sem mondanálak megszokottnak. *Azt persze nem fogom neki elmondani, hogy mi az, amit észrevettem benne. A kérésével, hogy álljak modellt annyira meglep, hogy hosszú másodpercekig csak némán nézek rá. Aztán észbe kapok, hogy illene válaszolnom is.*
- Jól van. *Nem is nagyon kell engem győzködni. Bár nem tudom, hogy mi olyat vett észre rajtam, amit érdemes lenne vászonra vinni.* - De csak ha tényleg nem kell órákig egy helyben állnom. Mozdulatlan tudnék maradni, de téged megőrjítenélek a folyamatos szövegelésemmel. *Ebben biztos vagyok. Végigsimítok a hajamon, ami teljesen felesleges mozdulat tőlem, hiszen tükör nélkül nem tudom, hogy csak rontok-e rajta, és különben is, ez a kevés tengeri szél is nemsokára újra összekócolja.*
Vissza az elejére Go down
Dorian Deamer
TS Inflatus
TS Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 331
Csatlakozás : 2009. Dec. 09.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Káoszmágia tanársegéd
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   Hétf. Május 13 2013, 23:56


//NRT játék. Galina-Dorian 2013.05.06//


*A szavaira kicsit felnevetek, de egyáltalán nem gunyorosan, pusztán csak jó kedvem van, talán a társaság teszi, én különösebben nem vagyok antiszoc, de azért ember és ember társasága között ismerek különbségeket, ez pedig most kellemesnek hat.*
-Nocsak, kíváncsi vagyok milyen helyről is érkeztél..*mondom enyhe utalással, hogy kíváncsi vagyok ám arról, honnan is érkezett, mondhatni felkeltette a kíváncsiságomat. Az ezt követő szavakra , azonban egy mosollyal döntöm oldalra a fejemet, miközben a lap fölé hajolva néhány vonalat húzok is.*
-Pedig nem nehéz, pusztán akarat kérdése, ha az megvan, a kezed pusztán csak eszköz ami végre hajtja amit parancsolsz neki. Tíz éves korom tájékán kezdtem el a festést, egy betegségnek hála, csaknem búcsút mondhattam a szemeimnek, akkor anno még úgy festettem, hogy nem láttam a körülöttem lévő világot, legalábbis a fizikális szemeimmel nem. Elképzeltem valamit, amit aztán megpróbáltam papírra vetni, néha csukott szemmel, és ez így ment egészen addig míg meg nem gyógyultam, rá négy évre.*mondom egy fanyar mosolyt ejtve, természetesen ez csak életemnek egy szakasza volt amit nem osztok meg mindenkivel, fura hogy ennek a lánynap pár percnyi ismeretség után mégis kitálalok. Azonban a téma tovább terelődik, így mondom el, hogy egyetemista vagyok, pontosabban utalást teszek felé, amit olybá tűnik Galina hamar észre is vesz, szavaira csak bólintással felelek.*
-Csatamágia szakon folytatom tovább a tanulmányaimat.*Pontosítok, nem mintha sokat árulna el ez a szakirány, a nevéből de irányadónak talán mégis jó lesz a leányzó felé. Az ezt követő szavaira viszont kicsit kiszéleseidik a mosolyom.*
-Akkor üdv a klubban, erre felé elég sokan vagyunk hoppásak ami a beilleszkedést illeti. Ami meg az elhalálozási rátát illeti, ne dőlj be mindenkinek, a híresztelésekkel kapcsolatban annyi diák nem halt még meg itt, legalábbis legjobb tudomásom szerint.*Mondom derűs hangon, miközben azért csak folytatom tovább a művemet.*
-Én pedig szeretem az érdekes embereket, ami meg a megfigyelésedet illeti, valóban, bár én magamat inkább különcnek tartom. Néha olyan vagyok mint az állóvíz, néha viszont nem szeretem ha valami túl sokáig nyugodt körülöttem, de nem vagyok jó önkritikában.*nevetek kicsit a szavaimhoz, végül egy ötlet támad a fejembe, amihez kellene a lány is, hiszen pontosan őt szeretném még megörökíteni a város tájképén.*
-Nem akarok karikatúrát csinálni belőled nyugi.*mondom még mindig derűsen látva a meglepettséget, de úgy tűnik végül beadja a derekát aminek örülök is.*
-Nem hinném, eddig legalábbis elég jól bírom.*vágok vissza egy ravasz mosollyal, de már rajzolni is kezdek. Tényleg nem kell órákig itt állnia, csupán olyan 10-12 percig, ami után lassan jöhetnek a színek, a fehér ruhát azonban vajszínre cserélem, és kissé élénkebb színekkel vonom körbe a hátteret. Az egész színekkel együtt talán ha negyed óráig tart, miután kiegyenesedve, jelzek a lánynak ,hogy közelebb jöhet.*
-Kész is vagyok, azaz kész vagy..*mondom hátrébb állva, hagyva hogy megnézze magának milyen is lett. Igazából egyedül a lány tűnik ki a tömegből, így is terveztem, most már utólag látom hogy hiányzott is egy központi személyiség a képről, és ezt a szerepet nagyon oda illően tölti most be.*
-Van kedved meginni valamit esetleg?Meghívlak kárpótlásul a húsz perces szobrozásért*kérdezem egy mosollyal a lány felé nézve, hiszen a festmény mondhatni teljesen kész lett, de ha már össze futottam a lánnyal talán picit dumálhatnánk, szeretek ismerkedni szóval igazából rajta múlik mi lesz.*
Vissza az elejére Go down
Galina Sergeevna Ivanova
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 173
Csatlakozás : 2013. Mar. 21.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Dália háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   Csüt. Május 16 2013, 01:25

//NRT játék. Galina-Dorian 2013.05.06//

*Sikerül kicsit megnevettetnem, ezen pedig elmosolyodom. Ritkán adódik meg, hogy bárki is gúny nélkül nevessen azon, amit mondok, úgyhogy ki is élvezem a helyzetet.*
- Szibéria. *Közelebbit csak azért nem akarok neki mondani, mert biztos vagyok benne, hogy így fogja a legkönnyebben beazonosítani a területet.* - Nincs sok változatosság arrafelé. A nyarak szépek, de olyan rövidek, hogy mielőtt az ember észbe kaphatna, már megint tél van. A lakott területek pedig mind ugyanúgy néznek ki: hó, jeges hó, ipari létesítmény, még egy kis hó. *A felsorolás közben kezemmel mutatok a négy égtáj felé, majd az utolsónál kicsit elidőzök: még mindig látom magam előtt a végtelen hómezőket, és bármennyire is egyhangú, mégis csak az otthonom, és egyre jobban hiányzik.*
- Te honnan származol? *Ha még csak most érkeztem volna, akkor biztosra venném, hogy ő is angol vagy amerikai, de mióta találkoztam itt néhány emberrel, már nem akarom megtippelni sem, hogy ki melyik országból jött. Amikor elmeséli, hogy miért kezdett festeni, egy kis ideig nem is tudok mit mondani.*
- Ijesztő lehetett ezzel a tudattal élni. Ha én lettem volna a helyedben annyira kétségbe estem volna, hogy eszembe se jutott volna a festés. *Inkább elsüllyedtem volna az önsajnálatban. De szerencsére soha nem kellett ilyesmit átélnem, a szüleim halála éppen elég dráma volt. Jól tippeltem, hogy Dorian egyetemista, bár amikor meghallom, hogy milyen szakirányra is jár, képtelen vagyok tovább leplezni a rajongásomat. Csak elnagyolt ismereteim vannak a különböző szakokról, eddig nem nagyon éreztem, hogy részletesebben foglalkoznom kellene velük. Biztos vagyok benne, hogy a csatamágus szakirány olyan jó lehet, mint amilyennek hangzik. Persze ezt sem nekem találták ki.*
- Akkor biztosan jól harcolsz. *Állapítom meg a teljesen nyilvánvalót egy széles mosollyal. Irigylem érte. Bár engem a család sohasem a frontvonalra szánt, valamilyen szinten meg kell tanulnom párbajozni, legalább annyira, hogy meg tudjam védeni saját magamat. De természetesen ezt is addig fogom napolni, amíg csak lehet. Ami a hoppás tanulókat illeti, az eddigi tapasztalataim alapján tudnék mit mesélni, de mivel az ilyen emberek listáján előkelő helyen szerepelek én is, ezért nem érzem úgy, hogy bármi jogom lenne másokat kritizálni. Az elhalálozási rátát sem kommentálom, én tényleg csodálkozom rajta, hogy eddig senki nem akarta kitekerni a nyakamat. Na jó, egyvalaki igen, de tőle azt hiszem nem is várnék mást.*
- Én pedig szeretem a különcöket. *Talán túl sok egyforma ember között nőttem fel, és most lehetőségem van kiélvezni az itt jelen levő változatosságot.* - Ha unod a nyugodtságot csak szólj, garantáltan felforgatom a környezetedet. De felelősséget nem vállalok érte. *Na igen, ha némi káoszra van szükség, akkor rám mindig lehet számítani. Bár van egy olyan sanda gyanúm, hogy Doriannek ehhez nem kell segítség. Csak most veszem észre, hogy szinte folyamatosan mosolygok, miközben vele beszélgetek. Talán mert ő is olyan derűs. Természetesen meglepődöm, amikor megkér, hogy álljak modellt, de végül nem nagyon kell győzködnie. Nem akarom zavarni, amíg dolgozik, de mivel egész eddig ezt csináltam, ezért úgy döntök, hogy egy kérdés már igazán nem árthat.*
- Miért pont csatamágus? *Nem is tudom, hogy ezt eddig miért nem kérdeztem meg. Türelmesen várom, hogy végezzen, és kivételesen nem érzek késztetést arra, hogy valakit a folyamatos szövegeléssel fárasszak. Bár azt mondja, hogy bírná, most mégsem akarom kitenni ilyen tortúrának. Jó negyed óra múlva el is készül a mű, én pedig már akkor tudom, hogy jó lett, mielőtt még látnám.*
- Szerintem nagyon szép lett. *Nem egy szakértő vélemény, de ezt nyilván nem is tőlem várná. Valóban tetszik a kép, nem csak udvariaskodom. Megpróbálok minden apró részletet megfigyelni, ezért egy ideig még elidőzöm a nézelődéssel: nem hiúságból, de szerintem a világos ruhás alak a legjobb az egészben, pont azért, mert kitűnik a többi közül. Csak akkor hagyom abba a részletes vizslatást, amikor Dorian elhív egy italra.*
- Rendben. *Elég hamar válaszolok ahhoz képest, hogy általában hosszú másodpercekig képes vagyok gondolkodni egy ilyen kérdésen.* - Segítsek vinni valamit? *Ajánlkozom, ahogy végignézek a felszerelésen: nyilván nem úgy készült ő sem, hogy pluszban hurcolássza őket. Már megint mosolygok, úgy látszik, hozzá kell fordulnom a tartós jókedvért.*
Vissza az elejére Go down
Dorian Deamer
TS Inflatus
TS Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 331
Csatlakozás : 2009. Dec. 09.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Káoszmágia tanársegéd
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   Szomb. Május 18 2013, 00:13


//NRT játék. Galina-Dorian 2013.05.06//

*Szibéria említésére, egy fura mosoly jelenik meg arcomon, és ahogy hallgatom mit mesél a lány, ez a mosoly úgy változik át, valamilyen fura tudatos tekintetbe, mely arról tanúskodik, hogy nem ismeretlen számomra ez az éghajlat.*
-Ismerős, és nem nehéz elképzelni ezt a szemeim előtt, ahonnan én jöttem is hasonló minden, csupán talán kevesebb az ipari negyed, de hóból és fagyból van bőven. Azt hiszem egy részem valahol ott is maradt..*mondom miközben komoly arcomra, ismételten egy halvány mosoly költözik, a kérdésre pedig oldalra döntöm a fejemet, kissé titokzatos pillantással illetve a másikat.*
-Mondjuk úgy, hogy egy kontinensnyi távolságra a te szülőföldettől, de mégis közelebb mint gondolnád. Alaszkai vagyok.*fejezem be, ezzel talán már a másik is érti, miért vezettem fel így a mondandómat. Bizony nálunk is rövidek a nyarak, életem jó részét hóban, és fagyban töltöttem, persze a szüleim birtokán. Valamilyen okból kifolyólag azonban mesélni is kezdek neki, arról, hogy miért is kezdtem neki a festészetnek, talán más még nem is tud rólam annyit mint amit most pár szóban elárulok ennek a lánynak. Hát igen kevés embernek nyíltam meg, ahogy barátokból sincs túl sok*
-Ne határozz olyan helyzetről, amibe még nem csöppentél bele. Ha igazán akarnád te is túlvészelnéd, annyira nem vészes mint gondolnád. Nem vagyok bátor és soha se terveztem ilyen esetekre csupán csak célt kerestem ami tovább hajt, ha nincs cél nincs miért élni, így viszont volt ami "életben" tartson. De ez nem jelenti hogy féltem.*Vallom be ugyan azzal a fura kissé elmerengő mosollyal az arcomon, miközben folytatom a festést, és mesélek arról milyen szakirányra is járok, a következtetésre azonban barátságosan felnevetek.*
-Tudok egy s mást de azt hiszem még nem tettem magam igazi próbára, hogy ezt alátámasszam neked. Inkább azt mondom most az a célom hogy jó harcos lehessek.*Nem vagyok szerény, de a mellemet sem verem, fiatal vagyok van még mit tanulnom, és a legjobb harcosok is meghalhatnak.*
-Na és te? Vannak terveid a jövőt illetően, vagy kérdezzelek erről majd három év múlva?*kérdezem barátságos hangnemben egy pillanatra felé fordulva. Tényleg érdekel nem udvariasságból teszem fel, fura is hogy képes vagyok túltenni a magam világán és más iránt is érdeklődni őszíntén, de hát innen is látszik hogy kevés emberrel érintkezem, de úgy tűnik valamilyen oknál fogva ez Galinával nem esik nehezemre.*
-Ha vállalnál nem is lenne az igazi, de arra kíváncsi lennék miként forgatod fel..*mondom mosolyogva miközben pillantásom célba veszi a másikat, nem tűnik olyan balhés csajnak, de hát a látszat csalhat. Ezután viszont megkérem álljon modellt, és úgy tűnik erre igent is mond legnagyobb örömömre, én pedig már neki is kezdek az alkotásnak. A kérdése azonban meglep, na igen erre nem egyszerű választ adni, így meg is állok pár pillanatra míg össze szedem a gondolataimat, majd szép lassan kezdek bele.*
-Talán éppen a múltam miatt akarok az lenni, volt idő amikor sebezhető voltam, és ez ellen akarok tenni. Másrészről pedig az induló szakok közül ezt éreztem a legközelebb. Tudod a legtöbb túl konkrét nekem túlságosan hm...*gondolkozok el egy pillanatra miközben meghúzok egy vonalat, végül kibököm mint aki megtalálja a keresett szót.*
-Túl kis halmazt zárnak össze, Nekromanták, Démonológusok, Kémek, Aurorvadászok és még jó pár másik, ami igazából olyan mintha egy szakma lenne, ellenben a harc mindenhol ott van több lehetőséget látok benne illetve amikor választottam magamat mértem fel, azt hiszem egy csatát sokminden eldönthet, nevezheted Jing-és Jangnak is akár, én úgy hiszem fontos a külső és belső harmónia, amire én mióta felgyógyultam a szememmel törekedek, igazából ez csak egy töredéke, rengeteg okom van de nem akarlak ezzel untatni, szóval egyszerűen kifejezve ezt éreztem a legközelebb magamhoz.*mosolyodom el, és lassan be is fejezem a festményt, amire Galina pozitív kritikával illet. Szavaira csak egy mosollyal biccentek.*
-Köszi igyekeztem, de azt hiszem ez az utolsó kis részlet sokat is dobott rajta.*mondom a lány mására célozva, végül hagyom hogy megnézze magának, de evvel egyidejűleg fel is ötlik bennem a gondolat, hogy elhívom egy italra, amit el is fogad. Szívesen töltenék még el vele egy kis időt, jó társaságnak bizonyult.*
-Príma, akkor irány a klub, és nem kell, elbírom magam is, azaz..*veszem le a festményt, amit óvatosan össze göngyölve végül felé nyújtok.*
-Ha tényleg tetszik akkor neked adnám, és h elfogadnád, annak örülnék.... Már csak azért is mert így biztos nem esik baja.*nevetek fel, bár az utolsó mondat csak vicc, attól még az eleje nem, tehát tényleg oda adnám a másiknak. Na de ha minden igaz az állványt is elég jól sikerül szétszedni, így a hátizsákomba minden elfér, s ezután nemsokára már a klub felé vesszük az irányt ahol megkerülve a biztonságiakat, a pultnál állapodok meg.*
-Te mit kérsz?*fordulok felé, miközben a táskát lerakom a földre, végül kíváncsian várom mit is szeretne inni, s ha megkapom a rendelést ki is kérem a magamnak szánt Absinth-al egyetemben. Tudom , erős és káros ital is, de rám kissé más hatással van, főleg mert ésszel iszok, na meg nálam ez tradícionális dolog, de ha a lány meglepődne rajta majd megmagyarázom neki. *
-Tudod egész érdekes lány vagy, mármint úgy értem pozitívan. Kevés ilyen közvetlen emberrel futottam össze eddig erre felé. Mesélsz magadról, meg hogy miért jöttél ide ilyen messziről?*kérdezem oldalamat a pultnak támasztva, miközben most már teljes figyelmemet élvezheti a másik.*

Vissza az elejére Go down
Galina Sergeevna Ivanova
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 173
Csatlakozás : 2013. Mar. 21.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Dália háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   Hétf. Május 20 2013, 03:12

//NRT játék. Galina-Dorian 2013.05.06//

*Szóval Alaszka; igen, akkor nyilván tudja, hogy miről is beszélek, amikor a havat és a telet említem. Az emberek nem tudják, hogy mi is az igazi hideg, amíg nem ismerik a szibériai telet. Vagy éppen az alaszkait. Nem hiszem, hogy van olyan ember, akinek ne maradna hátra egy része, amikor elhagyja az otthonát, akár jó, akár rossz emlékek fűzik oda.*
- A családod mindig Alaszkában élt? Vagy csak utána költöztek oda, hogy az Államokhoz csatolták? *Csak néhány alap információt tudok Alaszkáról, és érdekel, hogy Dorian mivel töltötte az idejét a nyakig érő hóban. A festésen kívül persze. Bár, amikor elmeséli, hogy miért is kezdett festeni, akkor a lehetőségek száma drasztikusan lecsökken. Nekem egy kicsit meglepő, hogy ilyen könnyedén tud mesélni a dologról, persze volt ideje túltenni magát rajta. Engem viszont továbbra sem tud meggyőzni róla, hogy „annyira nem vészes”. Szóvá is tenném neki, de leragadok ott, hogy célok nélkül nincs miért élni. Nem most hallom először, és nem most jut eszembe először, hogy nekem nincsenek is céljaim. Akkor nincs miért élnem? Az lehet cél, hogy az ember megtalálja a céljait? Nem hiszem, de most nem is akarok ezekkel a kérdésekkel foglalkozni.*
- Jól van, akkor módosítom az iménti kijelentésemet arra, hogy biztosan jól fogsz harcolni. *Mondom én is mosolyogva, végül is csak ő ismerheti a képességeit nekem pedig semmi okom rá, hogy ne higgyek neki. De úgy látszik, nem úszom meg, hogy ne térjek vissza a céljaim elemzéséhez, mert Dorian a terveimről kérdez.* - Nincsenek igazán terveim. Megtanulni, amit lehet és túlélni, amit lehet. *Bár gondolom, mindenki ugyanilyen célokkal érkezik ide. Legalább valamiben hasonlítok rájuk. Elterelődik a szó a különcök felé, én pedig szívesen felajánlom, hogy létrehozok némi káoszt, ha erre lenne szükség.*
- A felforgatás módja attól függ, hogy milyen végeredményt szeretnél. De bízhatsz bennem, soha nem okozok csalódást. *Kacsintok rá… mióta kacsintgatok én? Na mindegy, kezdem megszokni, hogy az itteni emberek olyan dolgokat hoznak ki belőlem, amiknek a létezéséről sem tudtam. A következő percben pedig már azt veszem észre, hogy éppen modellt állok, és próbálom értelmezni, amit hallok. Nekem a harc is csak egy kis halmaznak tűnik, végül is… csak harc. Felfogom, amit Dorian mond, csak nem egészen értem. De félek visszakérdezni, nem akarom, hogy túlságosan értetlennek gondoljon. Hamar elkészül a kép, és ha eddig bármi kétség volt afelől, hogy Dorian tehetséges, arra most eléggé rácáfol. Szeretnék egyszer egy olyan beszélgetést, amikor nem vörösödök bele valamibe, de úgy látom, az sem ma lesz, hiszen elismerő szavaimra azzal válaszol, hogy az általam ihletett alak dobja fel igazán a képet. Szerencsére hamar eltereli a gondolataimat, amikor elhív egy italra, amit miért is ne fogadnék el. Éppen azon agyalok, hogy milyen lehet a klub, amikor felém nyújtja a festményt.*
- Tényleg? *Meglepetten és hitetlenkedve nézek rá (ismét), majd átveszem az ajándékot.* - Köszönöm! *Hálásan mosolygok, hiszen olyasmit adott, ami neki igenis fontos és jelent valamit. Úgy tartom az összegöngyölt képet, hogy egyetlen gyűrődés se eshessen rajta, ha valaki pedig a közelébe jönne, azt egyszerűen leütöm. Szerencsére mindenki távol tartja magát tőlünk. Türelmesen várom, hogy Dorian összeszedje a holmiját, majd elindulunk az általa említett klub felé, odaérve pedig megállapítom, hogy valóban nem jártam még itt. Nem néz ki rosszul, később talán még vissza is nézek. Követem Doriant a pulthoz, ahol a képet biztonságba helyezem a táska mellett, csak ezután válaszolok a kérdésére.*
- Amit te. *Azon ritka pillanataim egyikét élem éppen, amikor nincs kedvem vodkázni. Néha nekem is kell a változatosság. Csak remélem, hogy Dorian nem sört vagy whiskeyt akar inni, de megnyugszom, amikor abszintot kér. Nem ittam még soha sem, csak hallottam róla ezt-azt. Talán ezzel kellene még valamit csinálni, mielőtt megissza az ember? Vagy az valami másik alkohol lehetett? A legegyszerűbb megoldást választom, egyszerűen leutánzom Doriant; ha ő issza, akkor én is ihatom, ha pedig kell előtte csinálni valamit az itallal, akkor csak követem a cselekménysort.*
- Te is egész érdekes srác vagy, kevés emberrel tudok ilyen közvetlen lenni. *Főleg mert előbb sértem meg őket, mint hogy bemutatkoznék.* - Nincs túl sok mesélni való. Apám akarta, hogy ide járjak, nekem pedig mindegy volt, hogy végül melyik iskolában kötök ki. Azért örülök, hogy elhagyhattam Szibériát, ott soha semmi nem történt. A környéken mi voltunk az egyetlen máguscsalád, úgyhogy folyton arra kellett figyelnem, nehogy a többiek rájöjjenek, hogy boszorkány vagyok. Mysterio előtt magántanáraim voltak, de nem sokat tanultam tőlük. Ez persze csak akkor tűnt fel, miután ide kerültem. Nem vagyok túl jó, ha varázslatokról van szó, sokkal jobban szeretek mérgekkel és bájitalokkal foglalkozni. Viszont Alaszka sincs sokkal közelebb, mint Szibéria, te miért pont ezt az iskolát választottad? Gondolom máshol is van csatamágus képzés. *Csak feltételezem, mert fogalmam sincs róla, nem nagyon törődtem más iskolákkal. Doriant utánozva én is a pultnak dőlök, így valamennyire rálátok a terem többi részére is. Szerencsére nincsenek túl sokan, bár ez gondolom változni fog, ahogy telik az idő.*
Vissza az elejére Go down
Dorian Deamer
TS Inflatus
TS Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 331
Csatlakozás : 2009. Dec. 09.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Káoszmágia tanársegéd
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   Csüt. Május 23 2013, 01:25


//NRT játék. Galina-Dorian 2013.05.06//

*A kérdésre nem felelek azonnal, tekintetem pár pillanatig a távolba réved, mintha elfeledett információk után kutatnék gondolataimba, de pár másodperc múlva bólintok párat.*
-Amennyire én tudom igen, legalábbis 4-5 generációra vissza vetítve biztosan. A kastély valamikor az ezerhatszázas évek közepe felé épült, és a családi kriptában is, ez idő tájt vezethetőek vissza az őseim nevei, kezdve Aurelius ük nagyapámmal. De azt hiszem nem untatlak a családi felmenőim történeteivel.*Mondom mosolyogva, picit még mindig a gondolataimba merülve, régen betéve tudtam a családfám nagy részét, hiszen ez részben hozzá tartozott a taníttatásomhoz is, most vissza gondolva már kopottas a tudásom. Na igen, hosszas lenne mesélni, ahogy magamról is de azért elárulok pár dolgot egy régi betegségemről, amiből egy kisebb téma kerekedik, nem húzzuk túl sokáig, de azért néhány szót még szólok a témához. Ezután viszont az egyetem kerül szóba, és a lány kijelentése is módosul amire picit felnevetek.*
-Majd kiderül..*Hagyom annyiban, mert nem látom még a jövőt előre, meglehet időnek elején halok meg, ahogy az is beteljesedhet amit a másik jósol, de mindegy is, inkább vissza kérdezek, amire eléggé bölcs választ is kapok. Néhány bólintással jelezve hogy értem, hozzá is szólok a dologhoz.*
-Azt hiszem valahol mindannyian így kezdünk, kis terveknek látszanak, de néha nehéz még ezt is elérni.*mondom mosolyogva, majd a felforgatás módjáról kezdem faggatni a másikat, a válaszra viszont ismételten kiszélesedik a mosolyom.*
-Akkor majd ha túlságosan unom a környezetemet neked szólok először.*felelem, ezután viszont festeni kezdek, vagyis folytatom a munkálatokat, de már úgy hogy a lány is a festmény részévé válik, és szépen lassan kész is a papírra vetett mása. Na igen, azt hiszem így már minden a helyén van, központi szereplővé tettem, és így tetszik nekem is már a saját művem, amiért nem is vagyok rest megdícsérni a másikat, hisz nélküle valóban kevesebb lenne a kép, így viszont megvan benne az a bizonyos különlegesség is. A vörösödésnél viszont úgy csinálok mintha nem venném észre, elvégre nem lenne épp udvarias ha szóba hoznám, inkább meghívom valamire, ami szerencsémre el is lesz fogadva.*
-Ühüm, tényleg. Nem szokásom ilyesmivel tréfálni.*nyújtom át neki a festményt, egy mosollyal, láthatóan örül neki, ennek pedig én örülök, hiszen szívesen adom a másiknak, úgy érzem nála jó helyen lesz. A klubba érve megkérdezem, mit szeretne inni, hiszen én hívtam meg , de amikor hallom a választ egy pici mosoly mellett, azért némi kétely is felfedezhető a tekintetemen.*
-Biztos vagy benne? Nem a leggyengébb italok közé tartozik*kérdezem, hiszen ha a lány nem is, én jól ismerem ezt az italt, és egy ideje lelkes fogyasztója is vagyok, és tudom hogy milyen erős is ez az ital. Na nem mint az alkoholisták, hiszen csak bizonyos alkalmakkor iszom, és persze a "szeánsz" se maradhat el, mit kötelezően tartok be az ital fogyasztása előtt. Na de nem lebeszélni akarom, s meg is rendelem természetesen a másik italját is, a hozzávalókkal egyaránt, tehát ott a lyukacsos kanál, illetve a két kockacukor is, amihez jeges víz társul, én pedig neki is állok az ital "elkészítésének"*
-Általában nem árt higítani, ha talpon is akarsz maradni, ezek az italok akár a 70-75 fokot is elérhetik, ami eléggé nyelvzsibbasztó élmény lehet, ha tisztán iszod. Na meg persze úgy nem is éreznéd ki tisztán az ízét..*magyarázok teljesen nyugodt hangon, miközben a cukron át keresztül lassan folyatom a jéghideg vizet az abszintra, egészen addig míg teljesen le nem mossa a kanálról. Persze közbe figyelek a másikra is, s ha ő is kész van kissé meg is emelem felé a poharam.*
-Hát akkor egészségedre..*mosolyodom el, és le is húzom az ital jó részét, aminek következtében megrándulnak az arcizmaim.*
-Talán azért mert, mindketten azt adjuk, amit magunk felé is elvárunk, szerintem ilyen könnyű az egész.*mondom nyugodt hangon ezután viszont halgatni kezdem a történetét, amire lassan bólogatok is, s az italom is lassan elfogy.*
-Ezek szerint kalandvágyó természet vagy, mondjuk nehéz lehet ha csak egymagad vagy varázsló, a körülötted lévők előtt pedig rejtegetned kell azt ami vagy. Nem könnyű élet.*húzom le a maradék italomat, majd oldalra döntött fejjel folytatom.*
-Azt hiszem akkor meg sem kérdezem melyik házba járhatsz, minden esetre érdekes dolgok a mérgek, engem annyira nem fognak meg, de érdekesek.*felelem, ezután viszont felém intéz a másik egy kérdést, amire válaszolok is.*
-Nem is tudom, talán csak azért mert amit hallottam róla, abból azt gondoltam nehéz dolgom lesz, én pedig szeretek küzdeni, talán éppen ezért, de lehet a szüleim nyomása is benne van. Nemtudom olyan rendeltetés szerűnek éreztem.*felelem picit elgondolkodva, eddig nem éreztem különösebben hogy céllal jöttem ide, vagyis azt igen, de azt nem hogy konkrétan miért is.*
-Na és, ismerősökkel hogy állsz? Gondolom nem lehet túl nehéz barátokat szerezned, eléggé nyíltank és barátságosnak tűnsz, akivel könnyű szóba elegyedni.*modnom el a véleményem, szerintem én nehezebb eset vagyok, látszik hisz alig vannak barátaim.*

Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Mystral kikötője - A rév   

Vissza az elejére Go down
 
Mystral kikötője - A rév
Vissza az elejére 
29 / 31 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 16 ... 28, 29, 30, 31  Next
 Similar topics
-
» Kereskedelmi kikötő
» Kiképzőterepek
» Kikötőváros
» Kiképző terep
» Kiképzőterep

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Mysterio Feketemágus képző :: Seol sziget :: Mystral-
Ugrás: