Mysterio Feketemágus képző

Fórum alapú szerepjáték
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Vezetőség
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (22 fő) Pént. Jún. 29 2012, 19:26-kor volt itt.
Statistics
Összesen 789 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Perselus Piton

Jelenleg összesen 167013 hozzászólás olvasható. in 1079 subjects
Másik oldalunk

Share | 
 

 Pokol szája klub

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 10 ... 16, 17, 18  Next
SzerzőÜzenet
Fleur de Lorraine
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 40
Csatlakozás : 2013. Apr. 22.
Tartózkodási hely : Belenus háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   Hétf. Aug. 19 2013, 19:49

// NRT: Fleur és Gwynn - 2013.08.10 //

*Nem nagyon értem, hogy a lovagiasságtól hogy is jut el a megállapodásig, meg hogy ezt most miért is mondja el nekem, így látható is cseppet meglepett, zavart arckifejezésem, majd ha már itt tartunk, akkor rá is kérdezek a dologra.*
- És ezt ki kérdezte? *tényleg nem értem a dolgot, nyugodtan világosítson csak fel. Mindenesetre én nem fogok neki ilyen jellegű dolgaimról mesélni, nincs köze hozzá, amúgy se hiszem, hogy bármikor is közelebb kerülnék majd pont hozzá… Inkább mesélni kezdek egy kicsit a saját életemről, ha már így érdekli és a munkámat is szóba hozom neki. Számomra ez egy álom, amely teljesült, többet nem is kívánhatnék és bár mostanában egyre többször érdeklődöm a másik nem iránt, mégis megtartom a távolságot tőlük. Talán félnék? Igen… meglehet. Sokan kihasználnának, mert jól nézek ki és én nem hiszem, hogy azért tudnék együtt lenni valakivel, hogy másnap már másra vadásszak, én nem ilyen vagyok. De a tapasztalatlanságomat se fogom kifecsegni neki, még kinevetne, hiszen a külsőmből nem ez jönne le az embereknek, tehát jobb is, hogy léptünk ezen a témán. Így jön szóba ismét a produkciója, kerül elő a tőr, majd tűnik is el, majd jön is a remek témaváltás tőlem, ami már az italra vonatkozik, és ez által pedig az iskolába való visszakísérésre.*
- Lehányni? Cöh… nem is tudom, hogy feltételezhetsz ilyet rólam, én nem csinálok ilyet. *rázom is meg fejem, mert nem is értem, hogy ezt most hogy gondolhatta, így próbálok inkább nem ismét arra gondolni, hogy mennyire nem képes egy magamfajta úri lánnyal beszélgetni és rátérek a bemutatkozásra is. A beceneve bár valószínűleg másoknak érdekes lenne, de nekem nem tetszik, tehát maradok a Gwynn-nél, amit érezhetően ő se bán. Ahogy ezt is tisztáztuk, viszont ideje lenne lelépnem, talán így is már éppen eleget beszélgettünk, de ahogy felkelek, az ital is használ, tehát vissza is huppanok helyemre, ahol meglepő módon ez a srác dönt úgy, hogy táncra invitálna. Egy ideig még gondolkodom rajta, hogy mi legyen, de valamilyen oknál fogva kezemet az övébe helyezem és már a táncparkettre is sétálunk, ahol hagyom először, hogy ő bizonyítsa tánctudását, majd nemsokára én is csatlakozom hozzá, eleinte még tartva a távolságot, majd ez után már megfordulva táncolok vele együtt, tehát aki ide néz, láthatja, hogy nem kéne egyikünket se lekérni, mert tökéletesen jól elvagyunk egymással. Élvezem ezt az egészet, a zenét, a mozgást, most már Gwynn társasága is a kedvemre való, de a vodka talán tényleg túl sok volt, így egy ügyetlen lépésemnek hála már közel is kerülök a másikhoz, túlságosan is közel, méghozzá pont odalent. Nem tudom, hogy ez belőle mit vált ki, de én belőlem pirulást és zavart, tehát máris megpróbálok cseppet arrébb táncikálni, mintha mi sem történt volna, felvéve ismét azt a bizonyos távolságot, de a szavai nem segítenek.*
- Véletlen volt, tudhatnád. Ne… ne haragudj. *nézek is fel ismét szemeibe, hiszen láthatóan magasabb nálam és inkább ez után el is fordítom a fejem, mert képtelen vagyok most a zavaromnak hála állni tekintetét. Kezei viszont csípőmre kerülnek, így érzem meg az újbóli közelséget és egy picit lassítok is a táncon, mert valamiért tőle most fura ez az egész. Táncoltam már nem egy sráccal, kerültem már hozzájuk közelebb, de most mégis… nem tudom, hogy mi van velem, de hátam nekidöntöm sebes mellkasának, élvezve a másik közelségét és kezeim is lassan kezeire csusszannak, hogy egy picinykét végigcirógassak rajta. Nem figyelek már másra, csak rá és a zenére, tehát ahogy az egyiknek vége, jöhet is a másik szám, én pedig továbbra is a másik kezei között maradok. Nem tudom, hogy mennyi idő telik el, kezd kikapcsolni az agyam, így lassan eresztem el kezeit és fordulok szembe vele, hogy kicsinyke kacsóim most már vállát érintsék, vagy éppen mellkasát. Tekintetemen látszik, hogy azért az alkohol is bőven dolgozik bennem, de mégis, most egész aranyos lehetek az eddigi hisztis libához képest, és most már nem is próbálok meg eltávolodni Gwynn-től, hanem csak mozgok vele, időnként hozzá érve, máskor pedig magamhoz, hogy formás kis testemen simíthassak végig, így ingerelve fel kissé táncpartneremet. Mindezt tudat alatt csinálom, játszadozni szeretnék vele, kíváncsi vagyok, hogy miféle hatást is érhetek el nála, abba pedig őszintén bele se gondolok, hogy mi lesz, ha véletlen túlságosan is felhergelem.*
Vissza az elejére Go down
Gwynn Hunting
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Jelige : Fehér Vadász
Hozzászólások száma : 57
Csatlakozás : 2012. Dec. 26.
Üzenet : " Szeress meg engem koromfeketének, hófehérnek bárki megszeret! "

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   Hétf. Aug. 19 2013, 21:17

// NRT: Fleur és Gwynn - 2013.08.10 //


*Bár a másiknak furcsa, nálam egy fiókba tartozik a lovagiasság, papucsság, meg mindenfajta szőkeherceg-erény, amiről a csajok egy tartós kapcsolatban ábrándoznak, és ehhez mérten valószínűsítem hogy a komoly kapcsolatra vágyó pasik pedig ilyesmit próbálnak kicsiholni magukból. Szerencsére nekem nem kell ilyesmivel fárasztanom magam, mert egyébként sem engedhetek meg magamnak egy komoly barátnőt, ha meg véletlen megsértem az egyik csajt, hát jön a másik. Ezt persze így nem fejtem ki Fleurnek, mert azért nem vagyok alapból bunkózós fajta, csak ha a másik nem ért a szép szóból.*
- Igazad van, senki. Csak gondoltam hátha érdekel miért nem fárasztom magam ezen a téren.*vonom meg a vállam, mert azért itt több van a háttérben, mint modortalanság, ahogyan azt a lány gondolja. * - Egyébként meg tapasztalataim szerint a legtöbb csaj úgysem a híres férfierényekre bukik.* teszem még hozzá, bár ezen megállapítás alól talán pont Fleur a kivétel. Nem tudhatok tapasztalatlanságáról, azt azonban többször éreztette velem, hogy lehetnék udvariasabb. Ő meg lehetne kedvesebb. Majd ha a Jótündér keresztanyu erre jár, talán bedobjuk eme óhajokat a kívánságkalapba, addig azonban marad a nyers valóság. Éljen.*
- Persze-persze. Képzeld, a télapó meg nem létezik.* ugratom meghallva szavait, amik apró nevetésre késztetnek. Ez abba a kategóriába tartozik, ahová a köztudott tény, hogy a lányok nem pukiznak, nem böfögnek és mindig szépek-okosak-aranyosak-és jó illatúak. Ezzel viszont tuti begyűjtök néhány rossz pontot, de ezt már igazán nem hagyhattam rá. Remélem mondjuk, hogy nem lesz alkalmunk letesztelni, melyikünknek van igaza, ezért egy cseppet aggódva figyelem mikor visszaszédül a székére. Tekintete azonban nem annyira ködös, így egyelőre nincs vész, tehát attól sem kell tartanom, hogy a táncparketten történik baleset, ezért aztán Fleur szolgálatába ajánlom előbb kacsómat, majd tánctudásomat is, ugyanis hihetetlen módon az a megtiszteltetés ér, hogy a parkettre vihetem a kisasszonyt és még mellettem is marad. A zene hamar felhangol mindkettőnket, és kivételesen jót alakítunk együtt. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar egymásra tud érezni két alapvetően tökéletesen különböző ember, na de most is bebizonyosodott, hogy a zene csodákra képes. Még ez a tüctüccborzadály is, na de ha a népnek ez kell, akkor nincs mit tenni, nekem jelen esetben amúgy is mindegy, csak táncolhassak. Külön pozitívum, hogy egy ilyen figyelemre méltó hölgy társaságában tehetem mindezt, aki kissé ittas volta miatt egy baki következtében kényes helyen dörgölőzik hozzám. Nem vagyok fából, csak nem épp cirógatáshoz szoktam, ezért nem indulok be ettől annyira mint egy átlag kan, na de nem is tudom teljesen figyelmen kívül hagyni, ezért muszáj ismét piszkálnom egy kicsit az amúgy is piruló Fleurt.*
- Haragudni? Ugyan már! Minek nézel, az apádnak?* mulatok jót zavarán, mely igencsak furcsa fölényeskedő magatartása után. Azért cseppet büszke vagyok ám magamra, hogy ez már nem is az első pozitív emberi érzelem amit sikerült ezen az estén kicsiholnom a lányból, bár azt sejtem hogy emiatt nem fogja megveregetni a vállam. Helyette inkább kezét ráteszi az enyémre, mikor közelebb vonom magamhoz, és még azt sem bánja, hogy mellkasomnak dőljön. Mégis tetszhet neki a táncom, mert többet nem is tekint kifelé, potenciális partnerek után kutatva, sőt, párszor végig is simít kezeimen, ami miatt egy pillanatra elvétem az ütemet. Idejét sem tudom, mikor értek hozzám ilyen finom gyengédséggel, mely még annál a szabadságnál is jobban esik, amit dagadó mellkasomban érzek. Talán évek óta először találtam rá ismét a boldogság rég feledett érzésére, ez azonban nem homályosíthatja el látásomat. Pontosan tudom, hogy ez csak erre az éjszakára szól, mégis hálás vagyok ezért a sok sok táncos percért, mert közben bizony jócskán szalad az idő, éppen ezért próbálom kisajtolni belőle a legtöbbet, ami módomban áll. Egy egész számot végigtáncolok Fleur derekán nyugtatva kezem, néha hajába temetve arcom, hogy beszívjam ismerőssé váló illatát. Majd vált a ritmus, jelezve egy új alkotás kezdetét, mely nem sokban különbözik az előzőtől, mégis a lány ezt a pillanatot választja arra, hogy szembeforduljon velem. Valószínűleg vállamat keresi, hogy abba kapaszkodva tekeregjen tovább, ám közben mellkasomon is végigsimít, így megérezheti a kemény izmaimon végigcikázó forradások nagyobbikait, melyeknél a vadhús jócskán kidomborodik a póló alatt. Egyik sem feltűnő, de ilyen közelségben már érezhető, ezért futólag végigsimítok a lány karjain, hogy csuklójánál megállapodva a nyakamban tarthassam kezeit, mert azért nem vagyok annyival magasabb, hogy ez a póz kényelmetlen legyen számára. Mikor érzékelem, hogy átpozicionálná valahova máshova a karjait, bizony megszorítom kissé, eljátszadozva vele, hogy vajon mit csinál, ha nem engedem. Mindez arcomon is meglátszik, ahogy az alkoholtól talán már egy kicsit tompább szemekbe mosolygok tekintetemmel. Na igen, ilyet ritkán látni nálam, így azt is lehet tudni, hogy nem akarok ártani a másiknak, csupán kóstolgatom, így egy futó pillanat múlva el is engedem. Nem bánom meg, ugyanis most magán simít végig, még jobban kihangsúlyozva formás idomait, majd ismét visszatér hozzám, hogy a következő pillanatban megint megszökjön. Jól láthatóan játszik velem, melynek hatása hamarosan érezhető lesz odalent is, már ha megint elvétené a lépést és túl közel kerülne hozzám. Pár percig még tűröm a terrort, majd a lány érdekében elkapom kacsóit, hirtelen fordítva egyet rajta, hogy háta és formás popsija ismét hozzám simuljon. Vasmarokkal tartom kezeit, melyek a pörgetésnek hála éppen keresztezik mellkasát, így a felsőteste mozgástere jelentősen lecsökken, csípőmmel azonban egy pillanatra sem vétem el a ritmust. Picit szorítok is rajta, hogy érezze, nem játszom, kezd megváltozni bennem valami, aminek talán nem örülne túlságosan.*
- A tűzzel játszol.*figyelmeztetem fülébe dorombolva egy egészen más hangon, mint amit eddig megszokhatott tőlem. Leheletem végigcirógatja bőrét, így akár bele is borzonghat, de ha ez mégsem történne meg, következő lépésemmel mindezt biztosítom. Stílusomhoz illően kicsit megharapom a fülcimpáját, felül, ahol kényelmesen hozzáférhetek a lány kiszolgáltatott helyzete miatt, majd fokozom a nyomást, de a kellemetlen küszöbét még nem érintem. Azt hiszem nem használnám ki az elfogyasztott vodka narancsok miatt, amelyekre most mégsem haragszom, mivel valószínűleg nekik köszönhetem a lány kedvességét is. Azonban jobb ha tudja, hogy fog járni ha tovább provokál, de ezek után lazítok is szorításomon, így erőfeszítés nélkül tud elhúzódni tőlem ha akar. Részemről tovább folytatom a táncot, ha nyugton marad, akkor csak végigsimítok oldalán, lassan, ráérősen, visszatérve csípőjéhez, megpihenni egy kicsit.*
Vissza az elejére Go down
Fleur de Lorraine
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 40
Csatlakozás : 2013. Apr. 22.
Tartózkodási hely : Belenus háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   Hétf. Aug. 19 2013, 22:43

// NRT: Fleur és Gwynn - 2013.08.10 //

*Nem érdekel egy picit se az, hogy miként is szokott csajozni vagy hogy milyen elképzelései vannak a párkapcsolatokat illetően és ezt most a tudtára is adom, és mint hallom, ő is kiérzi most már mindezt szavaimból. Áh, még csak az kellene, hogy pont vele kezdjek el kavarni, jelenleg lehetetlennek érzem a dolgokat, bele se gondolva az este további részeibe, amelyet még egymás társaságában fogunk majd eltölteni.*
- Nem érdekel. *továbbra is megtartom a bunkó modoromat, mert nem nagyon vagyok most képes a kedvességre, a fene tudja, hogy miért nem, de talán majd tényleg változni fog ez idővel, ha meg nem, akkor itt hagy, megunva a társaságomat, nem fogom magamra venni.* - Nem tudom, hogy ki mire bukik, nem volt még pasim. *bukik ki csak úgy a számon ez a mondat és később veszem csak észre magam, hogy talán ezt most mégse kellett volna. Ahj, most már mindegy, inkább iszom tovább a finom, hűs italomat és próbálok úgy tenni, mintha semmi se történt volna. No de ideje más jellegű témákat is felvetni, így térünk ki jó sok dologra kis idő alatt, egészen addig, amíg a táncparkettet nem választanám az este folytatására, de természetesen egyedül az nem lenne jó, meg se tudnék állni úgy sokáig a lábamon és mint látom, Gwynn-nek ez nincs ellenére, ugyanis már magához is ragadja a kezdeményezést, hogy felkérjen arra, hogy ropjuk együtt egy kicsit. Bár hezitálok, mégis engedek a dolgoknak, így hagyjuk el a pultot, és térünk is be a tömegbe, ahol eleinte kissé nehezen találunk egymásra, de aztán hamar meg is kezdjük a közös táncunkat is. Az ital dolgozik bennem, a mozgás pedig rásegít. Ritkán iszok erőset, a vodkát pedig ezek szerint most durvábban keverték, mint kellett volna vagy talán keveset ettem, ezernyi oka lehet, de a lényeg az, hogy nem vagyok rosszul, hanem tökéletesen jól érzem most magam. A dörgölőzés viszont nem volt tervbe, így teljesen zavarba is jövök, de Gwynn meglepő módon tökéletesen kezeli a helyzetet, sőt, mintha még ugratni is próbálna, így inkább bocsánatot kérek tőle, mivel nem hiszem az eddigiek alapján, hogy pont az én közelségemre vágyna, de aztán akadhatnak még csodák.*
- Az apámnak? Dehogy is! Csak… azt hittem, hogy nem vagyok szimpatikus neked. *ismerem is be őt figyelve, de nemsokára kezei már a derekamra is tévednek, én pedig nem ellenkezem a tette ellen, jól esik az, hogy picit törődnek velem és most már valamiért ez a srác is egyre jobban kezd megtetszeni nekem. Testemmel hozzá is dőlök, hogy így folytassuk most már kellő közelségben a táncot és kezeimmel is lágyan olykor megcirógatom erős kezeit, mert érzem rajta, hogy nem éppen gyenge, tehát talán lehet igazság abban, amit mondott, hogy szokott edzeni is. A szám viszont sajnos véget ér, én mégse akarok még eltávolodni tőle, oly jó volt az előbb, tehát már szembe is fordulok vele, remélve, hogy nem fogja zavarni, hogy még nem engedem a citromlevéhez vissza, de mint érzem, mintha neki is megfelelnék most én, nem kutat más után és teljesen kedvesen viselkedik velem. Kezeim ahogy mellkasára kerülnek, lassan rápillantok azokra a bizonyos hegekre és kissé elmosolyodva simítok végig egyiken másikon.*
- Amúgy ezek egész jól állnak, férfias. *pillantok fel rá és fel se tűnik, hogy bókoltam neki. Igen, kedveset szóltam, én erre is képes vagyok, csak nem mindig. Engedem viszont, hogy kezeimet nyakához vezesse, így ölelem át ott és most a közelségnek hála formás melleim is testét érintik egy kis időre, de mintha kapcsolnék, hogy talán ezt nem kéne, úgy távolodnék cseppet, de nem ereszt. Eleinte kissé meglepődöm, de aztán már el is mosolyodom a másikat figyelve, jól jön most ez a határozottság, hogy irányítani próbál, meglepően tetszik nekem. Nem durva, nem erőszakos, tehát kis idővel később elereszt, én pedig most tovább teszem neki a szépet, magamon cirógatva végig, majd pedig rajta, egészen addig, amíg hagyja ezen tetteimet, ugyanis nemsokára kezeim elkapva fordít meg magán, hogy nemsokára ismét teljesen hozzá simulhassak, de ahogy szorít, az teljességgel meglep, de mégis, miért érzem ezt inkább csak izgatónak? Nem félek… nem aggódom most semmi miatt se, így fejemet úgy fordítom, hogy tekintetét is megnézhessem, miközben hátsómmal kissé hozzá is dörgölőzöm odalent, de az újabb szorításnál már kissé felszisszenek.*
- Ez fáj… *motyogom halkan, így állok le a nyomulással és hallom máris a játékos hangot, amit én mos tannak érzékelek. * - Nem baj, szeretek a tűzzel játszani, vagy tán bánod? *kérdezek rá halkan, majd nemsokára már fülemet érinti puha ajka, melybe jól láthatóan és érezhetően is beleborzongok tettébe és egy kellemes sóhaj is elhagyja ajkaimat. Soha nem éreztem még ilyet egyetlen fiú közelében sem, és most nehezen tudok mit kezdeni a helyzettel, nem akarom, hogy eleresszen és mint egy lufi, kipukkadjon ez az egész pillanat. Ahogy lazít a szorításon, úgy folytatom a táncot is, mintha megkapnám rá az engedélyt és fel se tűnik, hogy idő közben már nem is vagyunk a táncolók közepén, hanem a szélén, az egyik fal közelében, így játékosan ütök hátra popsimmal úgy, hogy Gwynn kissé neki is essen annak, majd ez után fordulok felé és kacsintok is rá, majd kezeim felé nyújtom, hogy fogja meg és folytassuk tovább a játékos táncot. Csak el ne meneküljön, tehát ha megfogja kezeimet, akkor bizony összefonom ismét karjaimat nyaka körül, hogy most fejem vállára hajthassam egy kicsikét a tánc során és közben élvezem is cirógató karjait, már ha ezzel nem hagy fel idő közben.*
Vissza az elejére Go down
Gwynn Hunting
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Jelige : Fehér Vadász
Hozzászólások száma : 57
Csatlakozás : 2012. Dec. 26.
Üzenet : " Szeress meg engem koromfeketének, hófehérnek bárki megszeret! "

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   Hétf. Aug. 19 2013, 23:49

// NRT: Fleur és Gwynn - 2013.08.10 //

*Fleur ismét felveszi bunkó stílusát és elgáncsol mindenfajta kommunikációs próbálkozásomat, határozottan kijelentve, hogy nem érdekli, miként állok a csajokhoz. Nem is lelkizni akarok vele, túlzásnak sem érzem szavaim, ezért csak pislogok párat a hirtelen támadt ellenszenv láttán, na de ezt már igazán megszokhattam volna Hisztihercegnőtől. Épp szüneteltetném egy időre a beszélgetésünket, amíg a vodkája észhez nem téríti, ekkor azonban elejt egy félmondatot, minek hallatán muszáj elszakadnom az italomtól.*
- Na neee.* szalad fülig a szám, aztán tudatosul bennem, hogy a barát bizony kimaradt tökéletes élete elemei közül, melyeket felsorolt nekem. Akkor erre nem figyeltem fel, meg aztán nem olyan nagy dolog ha éppen nincs barátja amilyen válogatós. De hogy még sosem került közelebb a másik nemhez, ez számomra érthetetlen.* - Ilyen válogatós vagy? Vagy mi a probléma?* kérdezek is rá rögtön, hiába bújna el a pohárkája fenekén, előlem nem menekül ilyen könnyen, mikor végre sikerül megfognom valamivel. Mert vele ellentétben engem érdekelnek az okok, még ha nem is tervezem oltár elé cibálni a modellt. Hogy miért? Magam sem tudom igazán, de eddig még sosem bántam meg, hogy nyitott voltam mások irányában. Ki tudja mely információt mire lehet felhasználni. Persze ez inkább magán jellegű információ, semmint szakmai érdeklődésre okot adó. Kár, hogy visszaadja a pengét, mert így jócskán lehűti érdeklődésem, de aztán további témák kivesézése után lehetőséget kapok bekísérni őt a táncparkettre, ahol ismét felkelti érdeklődésemet. Nem is értem először, hogy képes erre, hiszen ez nálam a hagyományos eszközökkel úgy tudtam, hogy nem nagyon megy, de talán azért alakul így, mert kivételesen lelkileg is jól érzem magam. Felszabadulok, mintha évszázados rabság után szívnék friss levegőt, amit jelen esetben Fleur illata helyettesít, amint nekem dőlve táncba kezdünk. Az új helyzettől a lány eleinte megijed, amin azok után, hogy elárulta, hogy még nem volt dolga fiúval, nem is csodálkozom annyira.*
- Nem is. De én sem neked, úgyhogy azt hiszem ez nem számít.* felelek neki. Nem fogom rózsaszín ködfelhőkbe csalni, hogy hú én tökéletes vagyok, meg odáig vagyok érte, mert egyik sem igaz. Felszabadulttá tesz, visszacsempész valamit az életembe, amit elvettek tőlem, és ezért hálás vagyok, próbálom tehát ennek megfelelően keresni, mi az ami tetszik neki, de ez csupán addig a pontig fog tartani, amíg nem húz fel a kelleténél jobban, mert abban a pillanatban meg is fogja bánni óvatlanságát. Egyelőre azonban mellkasomat simítja, amit kijózanít egy pillanatra. Soha, senki nem nyilatkozott róla még pozitívan, korcs szörnyetegnek tituláltak, és talán nem is jártak olyan messze az igazságtól, mégis mélyen megsebeztek volna szavaik, ha addigra nem lettek volna rajtam ezek a hegek, melyek közül némelyik jobban fájt mint azt egy átlag ember kibírt volna. Így csak üresen koppantak rajtam, de nem felejtettem el őket, ezért sem akarom elhinni most ezeket a kedves szavakat. *
- Ne ...hazudj!* nyögöm sziszegve ezt a két szót, leállva egy pillanatra, egyenesen a szemébe nézve, hogy kikémleljem, valóban igazak-e szavai. Nem akarom viszont, hogy akár ennyire is, de belém lásson, így zökkenek vissza a táncba. Mintha mély álomból keltettek volna hirtelen, eleinte fájnak a mozdulatok, melyekhez csak az utóbbi pár hónapban alkalmazkodott testem, s így néha még idegen számára. Hamarosan azonban ismét elönt a bódultság, megigéz a zene, ahogy órákkal ezelőtt én tettem a közönséggel. Már nem tűnik olyan fontosnak, mit gondol Fleur a sebeimről, hiszen bár én tökéletesnek látom az ő testét, sőt, érzem is, a személyisége neki sem hibátlan. Ez azonban most nem számít, mint ahogy korábban is mondtam, így vonom is magamhoz, picit megtartva kezeit, élvezve, hogy mellkasomhoz nyomódnak formás keblei. Ha elég ideig tartanám így, talán szívverését is megérezhetném, mely akár egy is lehet most a zene ütemével, ezt azonban nem sikerül kiderítenem, mert csak picit demonstrálom erőmet, már el is engedem, amit úgy veszek észre, nem bán. Hogy bosszúból-e, vagy csak ösztönből, de sokkal érzékibben folytatja a táncot, mint eddig, immár velem szemben, apró érintéseket váltva, melyekből juttat magának is bőven. Nem vagyok jégcsap, persze hogy tetszik a műsor, egy idő után talán túlságosan is, és mivel ismerem magam, tudom, hogy közeledik a pont, amikor már nem leszek ilyen figyelmes  a másik igényeit illetően. Így ragadom is meg, pördítve egyet rajta, hogy ismét magamhoz szoríthassam, mely nem figyelmezteti eléggé, sőt, ismét nekem dörgölőzik, de csal popsijával, mert csupán azt tudja szabadon mozgatni. Ezzel tovább ingerel, amit immár a tudomására is hozok, ha nem vette volna eddig észre. Bár megjegyzi, hogy már nem kellemes neki a szorításom, mindez ha lehet, csak tovább korbácsolja vágyaimat, így szavaim után ajkaim is rátalálnak fülére. Nem állok le azonban egy sima érintésnél, most már harapni akarom, igaz még csak szelíden, hogy ha akar, tiltakozzon csak, nem sejtve, hogy ezzel is veszte felé rohan.*
- Én ugyan nem. Csak aztán nehogy sírás legyen a vége...*figyelmeztetem, immár isten tudja hányadszor a mai napon, mert tudom magamról, hogy veszélyes vagyok, amit neki is tudnia kellene, ha a pengét már elfelejtette, hát a forradásaim emlékeztethetnék. Figyelmeztetésemmel magamat is óvatosságra intem, de már mindenféle véres emlékkép kavarog fejemben, alig bírom türtőztetni magam. Ezért is lehet, hogy nem veszem észre, miként kerülünk a tömeg szélére, csak mikor hátam a hűvös falat érinti Fleur magánakciója nyomán. Ez a hirtelen támadt hideg kissé kijózanít, így térek is vissza hozzá, engedve, hogy ismét nyakam köré fonja karjait, de ujjaim immár gépiesen játszanak háta közepén kunkorodó tincseivel, olykor valóban megcirógatva a hátát. Most már viszont nem tetszik kislányos közeledése, mellyel fejét vállamra hajtja. Nem a szeretője akarok lenni, immár saját igényeim vezérelnek. S hogy ezek nagy valószínűséggel nem egyeznek a lány vágyaival? Erről előbb kellett volna elgondolkodnia a kisasszonynak...Ehhez mérten cirógató ujjaim most feljebb kúsznak, megmarkolva a lány haját, így húzva el kissé vállamtól, ami csak akkor fájhat neki, ha ellenkezni szeretne, de azt most nem engedem. Inkább ajkaim visszatérnek iménti helyükre, futólag ismét megharapva a fülét, azonban most a nyaka a cél, ezért puha ajkaim le is csúsztatom a bársonyos pihékig, közelről szívva be a lány illatát. Először megelégszem pár csók elhintésével, és úgy tűnik, sikerül kievickélnem sötét gondolataim partjára, mert már távolodom el tőle, mikor hirtelen ismét lecsapok, ekkor azonban már fogaim is megérezheti Fleur. Nem akarom felszakítani a bőrt, így viszonylag finoman harapom, néha szívva is rajta egy kicsit, így fokozva a kéjt, ami feltámadhat a nő testében, ha megbirkózik ezzel a picinyke fájdalommal. Ezután gyors, ellenkezést nem tűrő mozdulattal pördítem ismét meg, hogy ő legyen a fal felől, amihez hamarosan neki is döntöm. Bal kezem törékeny nyakára kerül, így tolva el magamtól, feszítve neki a hideg falnak, amit helyenként bőrével is megérezhet, ahol épp nem takarja hófehér ruhácskája. Nem maradok azonban távol én sem, hamar megismétlem az iménti harapásokat, csakhogy most jobb kezemmel a popsija irányába indulok el, élvezettel követve teste vonalát, majd ha elérem a kívánt célt, határozottan megmarkolom, hogy érezze, ez már nem csak kisfiús simogatás. Valószínűleg ez már némi ellenkezést vált majd ki belőle, így engedem is el torkát, balommal immár a falnak támaszkodva a lány füle mellett, de testemmel még mindig a falnak szorítom kissé. Nem erősen, tolakodón, csak éreztetve, hogy egyelőre nem kívánom elereszteni.*
- Most jött el a perc, hogy felajánljam szabadságod.* szűröm fogaim közt nehezen, kicsit zihálva az elején, tisztuló tekintettel. Fogalma sincs a lánynak, mibe készül fejest ugrani, nekem pedig nem hiányzik későbbi bonyodalom, ezért úgy érzem, ezt meg kell lépnem.* - Vagy most elbúcsúzunk egymástól, vagy nem tudok garanciát vállalni a tetteimért.* fejtem ki bővebben, mit próbálok közölni kusza szavaimmal, majd ha úgy érzem, eléggé érthető, mire vagyok kíváncsi, arcát fürkészve várom válaszát. Még mindig kikötheti, hogy nem akar velem lefeküdni, mert enélkül is épp elég szórakoztató ötletem lenne, csakhogy fogalmam sincs, miként fogok gátat szabni ösztöneimnek, így jobb még az elején elijeszteni, mert biztosra veszem, hogy ezt a Gwynnt aztán pláne nem szeretné megismerni.*
Vissza az elejére Go down
Fleur de Lorraine
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 40
Csatlakozás : 2013. Apr. 22.
Tartózkodási hely : Belenus háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   Kedd Aug. 20 2013, 00:27

// NRT: Fleur és Gwynn - 2013.08.10 //

*Túl sokat beszélek és ezzel elárulok oly dolgokat is, amiket nem kellene, mint például azt, hogy még soha nem volt párom, így talán az is egyértelmű, hogy fiúval se voltam még együtt. Csókolózni már persze csókolóztam, de az teljesen más, mint az, ha az embert szereti valaki, ha együtt van valakivel, de nekem ez nem volt soha se megengedett, illetve valószínűleg az igényeim is túl nagyok és rémes a természetem.*
- Mi? Ne nézz így rám, így alakult. *rögtön el is ér a kellemetlenség, ahogy a másik fülig érő száját figyelem, mert ez tényleg most olyan dolog, aminek nem kellett volna kitudódnia. Viszont mint hallom, kíváncsiskodik még, így sóhajtok fel és végül árulom el azokat a dolgokat, amik miatt úgy érzem, hogy nem volt még párom.*
- Nem engedték se a szüleim, se az ügynökség, mert hogy túl sok időmet elfoglalta volna és amúgy se érzem úgy, hogy bárkinek pont én kellenék. És mint gondolod, válogatós is vagyok. *bólintok is rá és ez az igazi válasz, amit tudok neki adni, nem más. Nem tudom, hogy mit szól hozzá, de most már kezd engem is bántani a helyzet, hogy eddig ilyen tapasztalatlan voltam, ő pedig elég valószínű, hogy nem az. No de valahogy csak tovább jutunk ezen az egészen és pont mi kezdünk táncolásba, amelyet szerintem senki se hitt volna, főleg a nem is olyan régen elhangzott beszélgetéseknek köszönhetően, de Gwynn nagyon jól bírja a társaságomat, eddig se lépett még le, tehát kiérdemli a táncot, amely engem is ellazít, a vodka használ és kezdem egyre jobban érezni magam. Felszabadulok és jelen pillanatban egy picikét se bánom, hogy az ő karjaiban kötöttem ki, hiszen ez csak tánc, mely bár kissé túlfűtötté kezd alakulni, mégse zavar, csak folytatom tovább a játékot, főleg, miután tisztázzuk azt is az első komolyabb érintést követően, hogy nem szimpatikus számunkra a másik.*
- Legalább nem hazudsz. *mosolygok rá, mert jó azért tudni, hogy őszinte velem.* - Nekem egyébként kezdesz egyre szimpibb lenni. *ismerem is be, csak hogy tudja, hogy hányadán is állok vele. Felé fordulva kerül kezem vállaira, majd pedig mellkasa felé is, így miközben végigsimítok néhány hegen, őszinte és egyben furcsa szavak törnek elő ajkaim közül, melyek eléggé meglepik a fiút is, így áll le, majd hallom is rideg szavait. Magam is követem tettét, a tánc abbamarad, majd fejemet is megrázom kissé.*
- Nem tagadom, én vonzónak találom. *furcsa egy ízlésem van ezek szerint, de tényleg láthatja rajtam, hogy minden szavam igaz, tehát muszáj lesz elhinnie a tényeket, mert ez az igazság. Talán nem véletlenül kerültem az Inflatus házba, bennem is akad bőven szadista én, csak még a felszínre kell törnie, de most még szunnyad, alszik, mint egy vulkán mélyén pihenő sárkány a láva közepén, én pedig a másikhoz bújva folytatom a táncot, most már nem is foglalkozva tovább a hegekkel, se pedig az előbbi szavaival. Egy ideig még egymással szemben helyezkedünk el, testem testéhez nyomul és mivel nem ereszt, ez az egész addig tart, amíg csak a cruos fiú seretné, és ha végül kiszabadulok, már folytatom is a mozgásomat úgy, mintha mi sem történt volna. Tovább hergelem a másikat, még az se tart vissza, hogy kezeimet is lefogja egy idő után egész testemmel együtt, de ahogy megérzem a szorítást, lassan kezdem venni a lapot, hogy talán tényleg le kéne állnom, engedve neki. Fáj most ez, de mégis, a fájdalom lassan eltörpül minden más mellett, amit most érzek, ugyanis az izgalom is egyre jobban ingerel, hogy megismerjem őt, tudjam, hogy mi ez a másik Gwynn, aki mintha elő kívánkozna jönni.*
- Sírás? Már miért lenne? Csak… táncolunk. *jegyzem is meg, és a harapás is csak fokoz nálam is, ahogy ő nála, képtelen vagyok most már leállni, így nemsokára a falat kihasználva lököm neki finoman, majd hívom magamhoz ismételten, próbálva én átvenni az irányítást és ez egészen addig jónak is tűnik, amíg vállára nem hajtom fejem. Ezt nem akarja, érzem, hogy mennyire nagyon nem, így ahogy hajamat megfogva húzza hátra fejem, engedelmeskedem neki, nem akarok fájdalmat, így csak meglepetten nézek most a másik szemeibe, melyek egyre jobban hatalmukba kerítenek. Ajka viszont ismét fülemhez közelít, majd ez után nyakamat látja el csókokkal, amelyektől aprócska, kéjes sóhajok törnek elő belőlem. Ösztönösen kezdem el cirógatni kezeimmel nyakát, miközben szemeim is lehunyom, hogy élvezzem tetteit, majd pedig a harapást is, melyre kissé fel is szisszenek, de nem hagyom abba a cirógatást. Sejtem, hogy nyoma marad holnap is ennek az éjszakának, de nem érdekel, most semmi se érdekel, agyam józan ítélőképességének vége, én pedig csak sodródom az árral, egészen addig, amíg meg nem történik a pörgetés, így hátam a falhoz kerül, én pedig szemeim kinyitva nézek rá meglepetten, majd már jön is a nyakamat érő támadás, melyre kissé fel is nyögök.*
- Mit csinálsz? *próbálom megformálni a szavakat, és egyik kezemmel meg is fogom torkomat tartó kezét, kissé rá is szorítva arra, hogy engedjen el, mert érzem, hogy ezt így nem kéne, de ahogy ismét nyakamat harapdálja, úgy gyengül szorításom és eresztem le is kezem, átadva magam a másiknak. Fenekemet is megérinti, én pedig átkarolva Gwynn derekát húzom még jobban magamhoz, ha lehet ennél közelebb és most már csukott szemekkel élvezem tettét. Nem sűrűn volt részem abban, hogy valaki hátsómat markolássza, de most további vágyakhoz vezet mindez, akarok még többet és többet belőle. Ez után viszont eltávolodik, elereszt és furcsa szavakkal jön elő nekem, mire kinyitom szemeimet és értetlenül pillantok rá.*
- Mi? *nem, nem értem. Miért kellett abbahagyni? Akarok még… A nyakamat se fogja már, mintha megváltozna, mintha már nem akarna… tényleg ez az igazság? * - Nem akarsz tovább velem maradni? Mit rontottam el? *kérdezek rá halkan, mivel úgy érzem, hogy az én hibám az, hogy most ezt mondja. Talán azért mondja így, hogy kedves legyen, de igazából ő nem akar velem maradni, de nem, én nem akarom, hogy most minden megszakadjon, félő, hogy túl jó dolgokat hagynék így ki. Nekem kell lépnem, nekem kell választanom, így hirtelen ötlettől vezérelve hajolok máris közelebb hozzá, hogy puha ajkam az övére találjon, lágyan csókolva meg a másikat. Nem sietek el semmit, de a csók hamarosan gyorsabbá és vadabbá is válik, miközben kezeim ismét derekát cirógatják, majd térnek be lassan felsője alá, hogy a hátát is érinthessék puha ujjaim. Lehet, hogy nem itt kéne ezt folytatnunk, hiszen fel fogunk tűnni a táncolóknak és még meg leszünk szólva vagy nézve, ami mindenféle vágyat kiölne belőlem, de nem, még nem tudok elszakadni tőle, már ha viszonozza egyáltalán csókomat, az is lehet, hogy ellök magától, hogy elég volt neki belőlem. Végtére is, ahogy viselkedtem vele… már meg se lepődnék azon, ha csak szórakozni akart volna.*

//Folyt. köv. a 18+-os fórumrészben.//
Vissza az elejére Go down
Slash Daniels
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Jelige : Guitarhero
Hozzászólások száma : 1513
Csatlakozás : 2012. Nov. 06.
Kor : 23
Tartózkodási hely : RagnaROCK Háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   Pént. Jan. 31 2014, 03:05

//NRT: Rachel és Slash - 2014.01.28.//

A tiszta lelkiismeret az nem az én asztalom, sosem volt az, talán csak 11 éves koromig.. És bizony tudja ezt jól Rachel is, szóval nem kell erről most órákig regélni, inkább örülünk annak, hogy mindketten évfolyamot léptünk, szóval lesz egy csomó új tárgyunk. Őszintén szólva egyik sem fogott meg annyira, mint a pyromágia, minek segítségével most akár egy szál rövidnadrágban is lehetnék egy ideig, de az túl flegma lenne...
- Biztosan sok nemnormális dolgot fogunk látni, de én már hozzászoktam az ilyesmihez, és gondolom te is. Viszont a tűz az mindig meg tud babonázni. - Gyanítom, hogy választ adtam helyette is, de majd kijavít, ha nem így van. Viszont nagyon úgy tűnik, hogy őt az italom babonázza meg épp, de a famulusnak hála nem jutok el oda, hogy megkínáljam, ugyanis Jacknek feltűnési viszketegsége van egy kicsit.
- Hát remélem, hogy arra már kicsit normálisabb lesz. - Sokat szerintem nem tudok majd rajta javítani, de igyekszem.. A téma marad, és számomra kissé kellemetlen kérdés hangzik el Rachel részéről, de vele őszinte vagyok, szóval tömören válaszolok, amiből érteni fogja a dolgot.
- Mia...Amúgy dehogynem, a te famulusod más. És miket tud? - Igen, jól látszik, próbálom terelni a saját gondolataimat erről a Mia témáról, valahogy nem akarok most erről dumálni.
- Alakváltásra gondoltam. - Mosolygok rá, aztán már tényleg inni kéne, mert ahogy látom, elvonási tünetei annak a leányzónak, szóval mint rendes tesó, meg is kínálom a whiskyből, de csodával határos módon visszautasítja azt másokra hivatkozva..Na ne!
- Megfelelni másoknak? Azzal csak magadat teszed tönkre..legalábbis megvan a veszély rá. És a társadalom ellen még én is kevés lennék! - Nyilván tudja, hogy én bármikor kiállok érte, és jelen esetben is erre célzok. - Nem az számít, hogy iszol-e, vagy sem, hanem a hozzáállás! - Napi bölcsességek Slashtől című műsort hallhattuk, majd a végén átkarolom a nyakánál, s közelebb húzom magamhoz egy homlokra adott puszi erejéig, hogy "Fel a fejjel!", mert ma este bizony kirúgunk a hámból, és elfelejtjük az ilyen bajokat. Fel is ajánlom, hogy menjünk el a pokol szájába, mert az most jónak tűnik madártávlatból.
- Látod, ez is egy jel.. Szóval űzzük az estét! - Szólalok fel nagy lelkesen, és ismét felajánlom az italt, aminek meg is van az eredménye!
- Persze hogy vigyázok, ne aggódj! - Kacsintok rá, majd miután elveszi az üveget és kortyol, megosztom vele eredeti tervem. - De ha nem ittál volna, akkor mehettem volna detoxba. Ugyanis addig húztam volna az üveg tartalmát, míg el nem veszed tőlem, és ki nem segítesz! És tessék, itt az egyik doboz, mostanában kettővel járok. - Bizony, ilyen rossz vagyok, most lebuktam, hogy még többet szívok, mint régen, de nekem jól esik és kész! Megindulunk a klub felé, ahová hamar meg is érkezünk. Na de hogyan vigyük be a whiskyt a biztonságiak figyelmét elkerülve?
- Jack, feltűnést! De vigyázz magadra! - Szólok fel a madaramnak, aki a fejünk fölött köröz, s azonnal fel is ölti lángruháját, és úgy suhan be a bejáraton. Természetesen felkeltette a figyelmet, így a nagy szekuritik futnak is utána, én pedig dzseki mögött simán beviszem az italt. Ezt látva Jack sem kelti tovább a zavargást, kirepül, és innentől az ő dolga, hogy mit csinál.
- Ülj le ezzel, mindjárt jövök! - Ügyesen leveszem a dzsekim, belebugyolálva az üveget, majd átadom Rachelnek, míg én a pulthoz megyek. Egy perc elteltével pedig ha minden igaz, egy kettőnk számára befoglalt boxba érkezek, két fekete ital társaságában...Valóságos méreg ugyan, de szerintem bírni fogja!
- Egészség! - Emelem poharam, majd várom, amint megcsapja orrát a pia illata.
Vissza az elejére Go down
Rachel Williams
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Hozzászólások száma : 366
Csatlakozás : 2012. Jun. 08.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Jáspis háló

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   Pént. Jan. 31 2014, 14:27

//NRT: Rachel és Slash - 2014.01.28.//


Ezek az új tantárgyak nagyon izgalmasaknak tűnnek és bár tudom, hogy ez kezdeti lelkesedés, igyekszem most nem ismét évet ismételni, ahogy azt elsőben tettem, hanem komolyan venni a dolgokat.
- Persze, láttam már néhány dolgot, de még biztosan sok mindent nem. – én legalábbis így érzem, de nem akarok most leragadni a tanulásnál, ahogy szerintem Slash se, így ideje tovább térni egy másik témára, ami az ital helyett most a famulus lesz. Furcsa egy állat, főleg, hogy még beszél is. Hát… őszintén remélem, hogy a fiú nem fogja majd megbánni. A farkas famulusra viszont meglepően furcsán reagál az inflás srác, és eleinte nem is nagyon értem, hogy miért, de amikor kiböki azt a bizonyos nevet, rögtön leesik a dolog.
- Hiányzik? Csak mert… mert akkor még talán meg tudjátok beszélni a dolgokat. – azért jó ideig együtt voltak és bár most már nincsenek, én úgy érzem, hogy bármi megjavítható, ha tesznek érte. De nem akarom ám erőltetni ezt a témát, így áttérek saját famulusomra is, aki szintén egy farkas, de talán másabb, mint Miáé. Nem is talán, biztosan.
- Majd megmutatom, egyelőre titok. – vigyorodom is el és direkt nem árulom ám el neki. Az illúziót majd szeretném egyszer bevetni Slash ellen, szerintem jót mulatnánk, de csak akkor, ha most meg tudom tartani ezt a titkot. A famulusos téma viszont talán mostanra eléggé ki lesz vesézve ahhoz, hogy ismét magunkról cseverésszünk tovább és ahj az a whisky, hát iszonyatosan nehéz ellenállni neki.
- Csak szeretnék valakinek úgy igazán fontossá válni. – lehet, hogy ez hülyén hangzik most, de én tényleg ezt érzem. Az viszont jól esik, hogy a srác mellettem van, így mosolyogva fogadom tőle a puszit, majd ez után döntöm el úgy, hogy legyen, iszom én is akkor, de csak ha vigyázni fog rám. Picit félek az alkoholtól, hiszen régen ittam már, de talán nem lesz baj, reménykedem benne.
- Nem akarok hülyét csinálni magamból, meg senkire se rámászni. – ismerem is be, mivel mostanság igen csak szeretethiányom van és nem kéne, hogy ezt valamelyik ismeretlen fazon kihasználja majd. Még kissé felnevetek azon, amit a másik mond, de aztán indulás.
- Áh, egy egész doboz azért sok lesz, elég egy-két szál. – nem akarom én lehúzni, tényleg nem, szóval elég lesz most csak egy, aztán majd később kérek még, ha úgy érzem, hogy nem bírom nélküle. Tehát a dobozt csak addig fogadom el, amíg egyet magamhoz veszek, majd már vissza is adom a fiúnak. – Köszi! – nézek is szemeibe, majd teljes nyugalommal szívom el a cigit. De rég nem dohányoztam, rohadtul jól esik… és most már csak a klubba kellene bejutnunk.
- Remélem simán fog menni. – hajolok oda Slash-hez, miközben a famulus terelését várjuk és szerencsére most úgy tűnik, hogy be is válik a dolog, mivel a kopasz biztonsági most rá figyel, nem ránk, így beslisszolhatunk a jelen pillanatban eléggé nagy tömegű klubba. A zene jó, szóval lesz itt tánc is, ebben már most biztos vagyok. Bár sokan vannak, de ahogy egyre beljebb sétálunk, úgy szúrok ki egy üres boxot, ahova pillanatok alatt be is dobom magam, majd ez után veszem át a fiú kabátját.
- Oké, de siess ám! – nem akarom, hogy más elfoglalja a helyét. Szerencsére ez nem történik meg, mert mire Slash visszaér hozzám, továbbra is csak engem talál ott, most viszont már csak egy fekete kis topban, amely megmutathatja azért a külvilág számára, hogy nőiesedtem ám én is, szóval melleim mérete is kissé nőtt az utóbbi hónapokban. A felső amúgy nem túl kivágott, csak éppen annyira, hogy eléggé figyelemfelkeltő legyen. Jól van nah, én is néha lehetek picikét lazább és a sima pólókat kezdtem unni.
- Uhh… ugye Slash azokban a poharakban nem az van, amit gondolok? – nézek is rájuk kissé félve, miközben beljebb csusszanok, hogy a srác üljön csak le mellém, nem kell velem szemben elhelyezkednie.
- Ki fogsz nyírni! Mondtam, hogy rég nem ittam már. – nyelek is hozzá, de kezem már a pohár után is indul, majd koccintás és végül farkasszem nézés az absinthal. Ahj, tényleg kezdek aggódni, de mégse leszek nyuszi, szóval már le is húzom az egészet, és csak az üres pohár csattan az asztalon, még jó, hogy össze nem törik, testem pedig megremeg.
- Basszus, ez durva! – rég ittam már ilyesmit és szerintem ha most felpattannék, rögtön meg is érezném a dolgot. Egy picit mintha beszédülnék, de ez nem biztos, lehet, hogy túlságosan is aggódok. De miért? Régen nem zavart, ha berúgtam, most se kéne…
- De ugye nem akarsz leitatni? Nem vállalok akkor magamért felelősséget és neked kellene visszavinned a suliba is. Azt nem akarhatod. – pillantok is a srác felé, majd kihalászom a kabátjából a whiskys üveget és mivel elég sokan táncikálnak, senki se lát pont ránk, így gyorsan utántöltöm a két poharat az asztalon. Így kell ezt csinálni.
Vissza az elejére Go down
Slash Daniels
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Jelige : Guitarhero
Hozzászólások száma : 1513
Csatlakozás : 2012. Nov. 06.
Kor : 23
Tartózkodási hely : RagnaROCK Háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   Szomb. Feb. 01 2014, 00:27

//NRT: Rachel és Slash - 2014.01.28.//

[b]Szóba kerül egy kicsit Mia is, s bár nem szeretnék róla beszélni, Rachel mégis rákérdez. Na mindegy, akkor már válaszolok normálisan.
- Nem akarom újrakezdeni.. Csak azért mégis ő volt az első, aki iránt éreztem is valami komolyabbat. De hagyjuk inkább a témát, ez nem az az este! - Zárom le egy kis mosollyal, hogy lássa, nincs semmi bajom ilyen téren. Természetesen érdekel az ő famulusa is, és várom már, hogy lássam a kis farkast, s már előre érdeklődök is a ráruházott hatalmakról, de Rachel túlságosan titokzatos ezügyben.
- Miért van egy olyan érzésem, hogy valami sumákság van a vigyorod mögött? - Vonom fel a szemöldököm kérdően a lány felé nézve, de aggódni nem aggódom, mert annyira úgyse szívatna meg, ha arra kerülne a sor, de lehet, hogy valami olyan dolog, ami nekem is bejönne, és csak ezért meglepetés. A pia is szóba kerül, és ezzel együtt Rachel lelki problémája is, amit igyekszem elhessegetni, legalább ma estére.
- Hát ha ez vigasztal, nekem az vagy! - Mosolygok rá megint, majd megnyugtatom, mert nem hagyom, hogy bármilyen hülyeség is történjen ma este.
- Majd visszafoglak, ha meg valaki próbálkozik, akkor elintézem. Úgyis rég balhéztam! - Szólok fel megint lelkesen és vigyorogva, majd ezután végre sikerül meggyőznöm, hogy igyon már, valamint egy doboz cigit is odapasszolok neki, ami visszautasításra kerül.
- Hát jól van, te tudod, de szólj, ha kell! - Ja, egy két szál, persze..Az alkohol csak úgy könyörög a cigi után, szóval el fog fogyni ma mindkét doboz kettőnknek hála. Kis idő után már a Pokol Szája előtt állunk, és jár az agyam, hogyan jussunk be piával, de mikre jó egy ilyen csodás famulus, ha nem arra, hogy feltűnést keltsen?
- Nyugi Rachel, profi a madárka! - És ez így is van, mert Jack manőverét követően gyorsan be tudunk surranni a whiskyvel, majd bent egy újabb trükk segítségével rejtem azt el, és bízom Rachelre. Szavaira csak biccentek, nem akarom húzni az időt, így hamar térek vissza hozzá, most már egy boxba két pohárral.
- Micsoda? Ez kávé! - Vigyorodok el a dolgon, persze én sem gondolom komolyan, mert ez bizony kőkemény 80 fokos rettenet, alias Absinth. De nem kell a mellébeszélés, minél többet várunk, annál nehezebb lesz, úgyhogy kocc kocc, egészség egészség, aztán már gurul is le a folyékony negro a torkunkon. Még rajtam is átfut a hideg, na meg arcom is eltorzul pár pillanatra, de aztán megrázom a fejem, próbálom elűzni az ízét.
- Ne stresszelj már, inkább siess azzal a whiskyvel, mert nem akar eltűnni ez az íz a számból. - Ismét fintor kerül arcomra, de azért kellett ez a pia! Az első pohár whiskyt instant lehúzom, ez már kellett! Igaz, hogy a kocogtatás elmaradt, de ha Rachel újratölti, akkor mehet a dolog.
- Na hogy bírod? Cigit? - Teszem fel a kérdést szemezve vele, miközben ismét nyílik a cigis doboz teteje, na meg a gyújtó is kattan.
- Amúgy táncolhatunk is majd persze, de ahhoz még kell egy kis pia nekem.[/
b]
Vissza az elejére Go down
Rachel Williams
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Hozzászólások száma : 366
Csatlakozás : 2012. Jun. 08.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Jáspis háló

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   Vas. Feb. 02 2014, 01:50

//NRT: Rachel és Slash - 2014.01.28.//


Oly sok mindenről beszélünk hirtelen, hogy eszembe se jut Slash exe, akinek ezek szerint szintén farkas famulusa volt. Lehet, hogy már hallottam valamikor, de nekem nem rémlik, szóval nem direkt hoztam fel a témát, de ha már itt tartunk, akkor rákérdezek olyan dolgokra, amik érdekelnének. Lehet, hogy nincs ehhez kedve, de mégis csak barátok vagyunk, szóval velem megbeszélhet bármit, amit csak szeretne, és ezt talán ő is tudja.
- Sajnálom, tényleg… De… szívesen meghallgatlak ám. Szóval még komolyan nem mesélted el a szakítás okát, de értem, akkor majd máskor. – bólintok is rá, szóval nem fogom erőltetni, tényleg nem szeretném, hogy kellemetlen legyen ez a másiknak. De ha már farkas famulus, akkor az én drágámat is szóba hozom, akinek a képességeit szeretném még titokban tartani. Majd Slash tapasztalni fogja, hogy mit tud a kölyök.
- Hát… mert ismersz. – kacsintok is felé, de talán bízik annyira bennem, hogy tudja, nincs oka félnivalóra, eszem ágában sincs olyasmit tenni ellene, ami esetleg rossz lenne neki. Az italról viszont nehezen tudom elterelni tekintetem, amit a kedves bátyus is észrevesz, én pedig magyarázkodni kezdek, mert hát van mit, oka van mindennek.
- Kedves vagy! Jó tudni, hogy legalább neked. – igen, tényleg az. De egye-fene, ihatok végülis egy kicsit, mert miért ne tehetném, főleg, ha ő is velem van és ahogy mondja, meg fog védeni, ha kell. Én is meg tudom már magam, de ittasan nem tudom, régen voltam és Slash-el nem egy egyszerű piálás lesz, ezt már most tudom.
- Azért talán megússzuk majd a balhékat. – ideje viszont indulni. A cigiből csak egy szálat veszek el egyelőre, így azt kezdem el fogyasztani, miközben lassan odaérünk a Pokol szájához, a sas pedig tesz róla, hogy gond nélkül a rövidet is be tudjuk vinni magunkkal. Oké, lehet, hogy tényleg hasznos a madárka. Beérve kissé körbenézek a tömött helyen és legnagyobb mákunkra még egy szabad asztal is akad, így ülök le és kis idővel később már Slash is velem van, ahogy két adag absinth is. Uhh, tényleg kemény lesz ez az éjszaka.
- Kicsit azért tényleg félek, de legyen! – nem ellenkezem, tehát jöhet a kocc, majd már iszunk, nagyjából egyszerre. Durva… nagyon durva ez az érzés, amit ez a rettenet okoz, szinte végigégetve mindent belül, így jöhet is a whisky, amivel sietek ám, ahogy kéri a másik, de lehet, hogy nem pont azzal kéne leöblíteni. Hirtelen fordul is egyet a gyomrom, amikor a Jack is oda kerül, majd amikor hallom, hogy mehet még egy, csak átadom az üveget a fiúnak. Vissza nem jön az ital, de most ütött egy kicsit az biztos.
- Egy… egy kicsit lassítsunk, mert ez így sok lesz. – a cigit egy egyszerű fejrázással utasítom most el, majd végül ha ismét töltött nekem is, lassan szemezni kezdek a whiskyvel. Már most érzem, hogy hat, nagyon is kellemesen, így mosolyodom el a tánc említésére.
- Oké, akkor igyál most és utána táncoljunk. Én is még ezt lehúzom, de aztán pörgés lesz! – Slash-el amúgy se igazán táncoltam még, valahogy sose akadtunk össze úgy, hogy mi legyünk egy pár a tánctéren. A poharat tehát kezembe fogom, majd egy nagy nyelés után lehúzom tartalmát. Kissé hirtelen dőlök rá a másikra, majd kapaszkodom is meg automatikusan valamibe, amit most a fiú combja lesz.
- Na jó, ez most… nagyon kemény. – lehet nem kéne még felkelni is és rá mozogni, de a fenébe is, azért vagyunk itt, hogy bulizzunk. Eleresztem ám a másikat, majd hajamba túrok és egy vigyorral várom, hogy végre felkeljen.
- Táncolni akarok ám, de nagyon! – ha nem jön, akkor mással, szóval fel fogom én találni magam, de talán sejti, hogy most tényleg vele akarok ropni, főleg, ha már együtt jöttünk ide. Ha végre elég lesz a whisky a nagyfiúnak, akkor irány hát a tánctér, én pedig nem is vagyok rest rögtön befordulni a fiú elé, majd kezeimmel átölelni nyakát és úgy mozgatni csípőmet, ahogy nem szégyenlem. Az ital hatott, elég gyorsan, elég nagy erővel, így fejem is kissé megrázom, miközben egy picit se figyelek arra, hogy éppen ki a partnerem, arra tehát, hogy fogadott bátyám az, akihez finoman dörgölőzni kezdek, ahogy mások ezt flörtölés közben szokták tenni.
Vissza az elejére Go down
Slash Daniels
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Jelige : Guitarhero
Hozzászólások száma : 1513
Csatlakozás : 2012. Nov. 06.
Kor : 23
Tartózkodási hely : RagnaROCK Háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   Vas. Feb. 02 2014, 17:17

//NRT: Rachel és Slash - 2014.01.28.//

Valahogy nincs kedvem Miáról beszélni, és ezt szóvá is teszem a Rachellel való beszélgetés folyamán, tehát válaszára is csak szemem lehunyva bólintok, és inkább érdeklődök az ő famulusa iránt, akiről egyelőre nem tudok meg sokat, csak azt, hogy milyen állat alakját ölti. És ez a titkolózás is persze gyanús nekem egy kicsit, de valóban ismerem őt, és tudom azt is, hogy nem kell emiatt komolyabban aggódnom. Egy kis lelkizés is belefér az estébe, és bár szerintem tudja, de azért hangoztatom most is, hogy nekem igenis fontos, és jó, hogy valakire mindig számíthatok. Végül sikerül meggyőzni őt az ivásról is, szóval a ma este már biztos, hogy adni fogja, mert legalább egy szinten leszünk az állapotokat tekintve, még ha én kicsit később is fogom utolérni őt. Látszik, hogy tényleg nem ivott egy ideje, mert van benne egy ksi bizonytalanság, hogy netán történne valami.
- Jól van, nyugi, eddig sem történt semmi, most sem fog! Csak bulizunk! - Kacsintok rá, és tényleg fura nekem ez a viselkedésmód és az aggódás, de biztos vagyok benne, hogy nemsoká el fog múlni, ahogy beérünk a klubba. Ebben segít Jack is, majd amint beérünk, intézek is egy-egy abszintot magunknak, hogy tényleg tuti legyen a mai este. Még nekem is nehezen csúszik le a dolog, nemhogy Rachelnek, így támogatom az ötletet, sőt sürgetem is, hogy igyunk rá egy pohár whiskyt, amit szinte egy korttyal küldök le. Olyan most ez nekem, mintha csak üdítőt innék, de persze megfogom én ezt érezni nemsokára. Nekem kell még egy pohárral, így amint megkapom az üveget, ismét teletöltöm a poharam, akár csak a lány poharát. Cigi is jöhet, nekem legalábbis, mivel Rachel most nem kér belőle, sőt lassítani szeretne.
- Ennél is lassabban? - Nevetem el magam, ami most még könnyebben megy, mint szokott. A tánc akár jó szünet lehet az ivás közben, viszont én még nem érzem úgy, hogy menne a dolog, tehát innom kell még, és még siettetve is leszek a dologban. Úgy érzem, valaki nagyon rápörgött az estére.
- Jól van kisasszony, ahogy szeretné! - Nekem sem kell több, lehúzom a pohárban található italt, majd ismét kézbe veszem az üveget, és mással nem törődve emelem számhoz. Félig volt már, de ahogy elkezdem lehúzni a tartalmát egyre csak fogy, s ebben csak Rachel állít meg azzal, hogy kicsit megszédül, és a combomba markol.
- De nagyon kivagy! - Pillantok rá, miközben asztalhoz csapom keményen a majdnem üres üveget, és rá is tekerem a tetejét. Igen, nagyon erős lettem hirtelen, meg még magabiztosabb is, tehát csapassuk akkor azt a táncot!
- Na akkor mutasd mit tudsz! - Állok fel hirtelen, majd meg is fogom rögtön a box szélét, mert kicsit viccesen megszédültem, de ez nem szegheti kedvem, szóval irány a tömeg, ahol el is kapom Rachel derekát. Érzékelem természetesen a közeledését, s talán ha én józan lennék, akkor elég furán is érezném magam, mert rá tényleg a húgomként tekintek, de ez így más, nagyjából egy szinten vagyunk, egy kicsit én is közelebb húzom magamhoz, egy véve fel vele a ritmust. Igazából a kettőnk kapcsolatából adódóan nyugodtan nézhetném a többi csajt is, de most valahogy nem vagyok rá képes, nagyon leköti a figyelmem Rachel.
- Te aztán tényleg tudsz! Ha előbb ismertem volna meg a tánctudásod, mint a hangod, akkor most háttértáncos lennél! - Nevetem el magam a végére, ahogyan a fülébe mondom ezeket a dolgokat artikulálva meg minden, hogy hallja azért a hangos zenétől.
Vissza az elejére Go down
Rachel Williams
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Hozzászólások száma : 366
Csatlakozás : 2012. Jun. 08.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Jáspis háló

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   Hétf. Feb. 03 2014, 13:53

//NRT: Rachel és Slash - 2014.01.28.//


Nincs túl nehéz dolga drága bátyámnak, elég könnyen beadom a derekamat, főleg, mivel az egyik kedvenc italommal kezd el kínálgatni. De ha már néhány korty whisky lecsúszott, akkor ideje helyet adni többnek is, ezt pedig a klubban tesszük meg, ahova a sasnak hála simán be tudjuk juttatni még az üveg alkoholt is. Bent már nagy a tömeg, szinte csak ránk vár, minket hív, hogy csatlakozzunk és a piáláson kívül mozgassuk is meg magunkat, de… előbb még az ital. A fiú kis időre magamra hagy, majd nemsokára két abszinttal a kezében tér vissza, amelyek már így ránézésre is ijesztőnek tűnnek, de mégse hátrálok meg. Nem akarok leégni Slash előtt, kellemetlen lenne, hogyha ez miatt esetleg megváltozna rólam a véleménye, de mivel az ital nem kicsit erős, így le is kell azt öblíteni valami finommal, ami hamarosan megtörténik, így dőlök ki kissé és adom is át az üveget. Nekem ez így gyors, tényleg, szóval talán nem ártana cseppet lassítani, de a megjegyzést hallva csak csúnya nézést kap.
- Te is tudod, hogy nagyon gyorsan iszunk. – jelentem is ki határozottan, de arcvonásaim hamar lágyulnak el, ahogy nevetését figyelem. A tánc lenne az, ami igazán segítene a hangulatomon, de ha már a srác addig még inni akar, akkor ideje nekikezdenie, csak úgy igazán. Figyelem is, ahogy az üveg tartalma oly nagyon fogy és nem kicsit nézek rá.
- Slash, te ki fogod teljesen ütni magad. – állapítom is meg, de azért még egy pohárka ital tőlem is lecsúszik, de a hirtelen szédülésnek hála nem tudom megállni azt, hogy bele ne kapaszkodjak egy kicsit. A megjegyzésre már nem mondok semmit, inkább a tánctér felé invitálom, ahova ő is szerencsére most már jön és még hergelni is kezd, hogy mutassam meg, hogy mit tudok. Tényleg ezt akarja? Hát legyen… Szépen hozzá is simulok, előről méghozzá, kezeimmel nyakát ölelem át és a zene ritmusára kezdek el vele együtt táncolni, olykor nagyon is közel kerülve hozzá odalent is, hogy szinte érzem a nadrágjában lévő dudort, mert hát csak nem olyan pici neki, hogy ne érezhessem. Slash-nek se lehet ellenére ez az egész, mivel még közelebb húz, teljesen, én pedig ezt egy furcsa, kissé vággyal teli mosollyal viszonzom.
- Az énekes szerep jobban passzol hozzám. – hirtelen távolodom el tőle, hogy lassan körbe is táncolhassam, néha vállait, kezét érintve, majd háttal neki állapodok meg, hogy úgy is picikét hozzá dörgölőzhessek, tehát megérezheti nemsokára formás popómat. De nem hagyom ám ezt sokáig, játszom vele, hergelni akarom, így fordulok ismét szembe vele és teszek is egy kis távolságot kettőnk közé, szinte arra várva, hogy majd ő is közeledjen. Nem szabadna, mi barátok vagyunk, nagyon is jók, ezt nem kéne tönkretenni, de én mondtam, hogy nem lesz jó vége, ha sokat iszom.
Vissza az elejére Go down
Slash Daniels
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Jelige : Guitarhero
Hozzászólások száma : 1513
Csatlakozás : 2012. Nov. 06.
Kor : 23
Tartózkodási hely : RagnaROCK Háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   Szer. Feb. 05 2014, 19:16

//NRT: Rachel és Slash - 2014.01.28.//

Egy kis cselnek hála a klubba bejutva én először a pultot célzom be egy-egy pohár abszintért, majd megkeresem Rachelt, és lehuppanok mellé. Rövid rákészülés után ki is ürítjük a poharainkat, minek hatására átfut rajtunk párszor a hideg, mert ez azért tényleg egy méreg, így muszáj inni egy kis ellenmérget is utána. Nekem kicsit többre van szükségem, mint Rachelnek, így iszok én rendesen, s ahogy látom, ő is próbálja tartani velem a tempót, ami szerinte túl gyors. Jó, belátom, hogy valamilyen szinten igaza van, de ha über partyhangulatba akarok kerülni minél hamarabb, márpedig ez a cél, akkor muszáj gyorsan inni, sokat, valamint erőset. Rachel csúnya nézésén csak még jobban nevetek, és erre még rátesz az is, hogy kicsit megszédül a kedves húgom miközben iszok, így én is lecsapom az asztalra az üveget, amiben már nincsen túl sok whisky.
- Hogy én? Biztos nem..legfeljebb a pia az, ami kiüthet! - Nevetek fel újra a dolgon, mert bár értem amit mond, mégsem értek vele egyet. Oké, becsiccsentettem elég rendesen, de a KO állapothoz még sok kell ide. A tánc pedig most már jöhet, így gyorsan fel is pattanok, mit egy kis szédülés követ, de helyrerázom magam, és követem Rachelt a táncparkettre. Akkor adjunk az érzésnek! Jól csinálja, amit csinál, így kialakul közben bennem egy kettősség, mert ha ezt tovább folytatja, akkor elég jól fel tudná húzni az agyam, viszont mi barátok vagyunk, és fogadott tesók, így ezt nem szabad.
~Kicsi Slash, nyugi van!~ Mondom magamban, mikor még közelebb dörgölőzik hozzám. De végülis tetszik a dolog, szóval ha már bulizunk, akkor bulizzunk jól, így én még adom alá a lovat.
- Az tuti.. - Igaz, neki tényleg a színpad elején a helye, de most nem ott vagyunk, tehát tovább táncolunk, Rachel részéről egyre hevesebben, mert mintha húzni próbálná az agyam ezekkel az eléggé szexi mozdulatokkal. S ahogy távol lép, egyelőre nem közelítek hozzá, hanem csak kihívóan vonom fel a szemöldököm, majd kacsintok rá. Igazából nem is baj, hogy kicsit távolabb kerültünk egymástól, mert eléggé kimelegedtem a táncnak, tömegnek, és a piának hála, szóval én akár abban is benne lennék, hogy lecsússzon még valami, de ez Rachelen múlik, hogy próbál-e még magához csalogatni, vagy ő jön vissza.
Vissza az elejére Go down
Rachel Williams
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Hozzászólások száma : 366
Csatlakozás : 2012. Jun. 08.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Jáspis háló

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   Csüt. Feb. 06 2014, 13:32

//NRT: Rachel és Slash - 2014.01.28.//


Oké, persze, szerettünk mi mindig inni és a piát is bírtuk, de valahogy most mégis nagyon gyorsan és sokat iszik a srác, én pedig nem szeretném, ha baja lenne vagy akár csak nekem azért, mert hülye fejemmel nem szeretnék nagyon lemaradni tőle. Meg is jegyzem azért a dolgot, hogy ki fogja ütni magát, de a válaszra most már én is halkan felnevetek.
- Akkor a pia lesz a győztes. – vigyorodom is el, de nem lovagolok tovább a témán, hiszen én is érzem az italt és amúgy se fogom pont én kioktatni Slasht erről az egészről, így kászálódok ki a boxból, hogy végre táncolhassunk. Bennem már van bőven töltike, így talán arra fogható ez a fajta viselkedés, amit most produkálok. Egyre közelebb merészkedem hozzá és ahogy ittasan az ember szokta érezni, úgy én is megérzem most a vonzódást fogadott bátyuskám iránt, ezért se fogom vissza magam. Ő se küld el, nem utasít el egyelőre, tehát jókedvűen hergelem tovább, miközben azért néhány szót a MOD-ról is váltunk, de amikor eltávolodom, ő nem jön közelebb. Kissé furcsálom a dolgot, mert ahogy rám néz, abból úgy érzem, hogy akarna engem, de lehet, hogy tévedek? Nem tudom, és most iszonyúan nehezemre esik normálisan gondolkodni, de mégse közelítek ismét hozzá, ha nem akarja, akkor nem kéne, így a szám után végül úgy döntök, hogy talán jobb lenne letennem a hátsóm, és ha Slash is követ, akkor lassan pislogok felé, kissé ráfeküdve az asztalra is.
- Bocsi… azt hiszem, hogy eléggé érzem a piát. – a bocsánatkérés természetesen a tánc milyensége miatt jár neki, amit talán ő is sejt. Felőlem amúgy a fiú ihat még, de én köszönöm, nekem ennyi elég volt. Most már folyamatosan forog minden, tehát keményen kapaszkodom is az asztalba, hogy el ne dőljek itt a puha ülésen mellette. Viccesen festhetek, de sejtettem én, hogy gáz lesz, az a csoda, hogy még nincs hányingerem.
Vissza az elejére Go down
Slash Daniels
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Jelige : Guitarhero
Hozzászólások száma : 1513
Csatlakozás : 2012. Nov. 06.
Kor : 23
Tartózkodási hely : RagnaROCK Háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   Szomb. Feb. 08 2014, 18:12

//NRT: Rachel és Slash - 2014.01.28.//

A tánchoz még innom kell valamennyit, így hamar megcsappan az üveg tartalma, mit Rachel szóvá is tesz. Tényleg rég ihattunk már együtt, ha így elszokott a Slash féle ivókultúrától.
- Soha! - Szólalok meg hangosan, mert olyan nincs, hogy a pia nyerjen! Na de jöhet a tánc, ami Rachel részéről kicsit nyomulósnak tűnik, de biztos vagyok benne, hogy ez a pia hatása, valamint az, hogy kicsit még adom is alá a lovat. Végül eltávolodik, mire én tovább folytatom a "szórakozást", viszont egyik tippem sem jön be a közelítéseket tekintve, mert ahogy látom Rachel eléggé kivan, így a korábbi ülőhelyünket célozza be, ahová én is követem. Ledobom magam mellé, így válaszolok legyintve.
- Ugyan már, bulizunk, vagy mi.. - Mosolyodok is el, hisz azért ha nem tetszett volna a tánc, akkor természetesen én is leállíthattam volna, de hát nem tettem meg. Jól éreztük magunkat, és ez minden. Ismételten lespanolok a whiskys üveggel, így iszom ki belőle a maradékot Rachelnek nem hagyva, na nem azért, mert sajnálom, de ahogy elnézem őt ma már nem igazán fog inni.
- Látom rendesen hatott a tinta.. Koccoljunk? - Kérdezem meg, mert nem úgy néz ki, mint aki bulizna tovább. Én persze igen, de ha ő menne, akkor elkísérem, pontosabban elvinném valahová, ahol tuti nem lenne baja.
Vissza az elejére Go down
Rachel Williams
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Hozzászólások száma : 366
Csatlakozás : 2012. Jun. 08.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Jáspis háló

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   Szomb. Feb. 08 2014, 21:12

//NRT: Rachel és Slash - 2014.01.28.//

Bizony, régen ittam, nagyon-nagyon régen és nem is nagyon értem, hogy miért is iszom most ilyen gyorsan, ahogy Slash. Nekem ezt nem lenne muszáj csak azért, mert a fiú azt teszi, nagyon nem, de nincs mit tenni, nem szeretnék lemaradni, ezért csinálom én is az őrültséget, amely után egy táncba is kezdünk. Még sose táncoltunk együtt, főleg nem így, de eszem ágában sincs visszafogni magam, főleg nem úgy, hogy mindketten szabadok vagyunk. Nem igazán gondoltam még arra, hogy Slash és én esetleg közelebb kerülhetnénk egymáshoz, de most, ennyi pia után egyre inkább azt szeretném, mégis, hiába közeledem, ő ezt nem viszonozza. Érezném, ha akarna, de nem akar, ez pedig valamennyire helyre teszi az agyamat, legalább annyira lemond, hogy ne másszak már rá szerencsétlen fiúra és legközelebb majd biztosan győzöm kimagyarázni magam. Ledobom inkább formás hátsóm a boxba, ahova a másik is követ, majd elhangzik valamiféle bocsánatkérés is, ami most nem az igazi, de egyelőre többre nem futja. Még jó, hogy az italnak hála nem sírom el magam a visszautasítás miatt, szóval azért ez még tényleg jó helyzet.
- Jah. – bökök ki csak ennyit a szavaira, így figyelem, ahogy a whisky maradék részét is eltűnteti. Úr Isten, hogy a fenébe képes még mindig inni? Egyre jobban forog velem minden, így csak biccentek arra, amikor rátér a távozásra és lassan a kabátom után is nyúlok.
- Jó lenne… nem vagyok túl jól, mondtam, hogy régen ittam. – na de csak sikerül kikászálódnom a helyemről és hogyha Slash is segít, akkor bizonyára a déli főtoronyig, a klubhelyiség bejáratáig el fog kísérni. Nagyon nem egyszerű amúgy számomra a menés és a csónakban, az öreg révész mellett még némi rókakergetés is lesz, de bendőm tartalma a vízbe kerül majd, nem a ladikba szerencsére. Na és a lépcsők… az lesz a vesztem, de valahogy csak el tudok majd jutni a fürdőig, na meg az ágyikómig. Ilyenkor pech, hogy Slash nem Cruos…

//Köszi a jáccit! Very Happy //
Vissza az elejére Go down
Galina Sergeevna Ivanova
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 173
Csatlakozás : 2013. Mar. 21.
Kor : 20
Tartózkodási hely : Dália háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   Pént. Márc. 21 2014, 19:23

/NRT: Galina és Luka - 2014.03.21./

*Hajlandó vagyok legyűrni a tömegfóbiámat kicsit, ugyanis nagyon rámtört a bulizhatnék, amolyan utószülinapi tombolásra vágyom. Majdnem egy éve jártam itt utoljára, és a heves természetem miatt akkor nagyon gyorsan kellett távozni, utána pedig jó ideig nem volt kedvem visszajönni. Egyedül vagyok most, nem hívtam magammal senkit; azokkal az emberekkel, akikkel jöttem volna, komoly dolgokról kellene beszélnem, ahhoz pedig most nem fűlik a fogam. Nem, ez most részemről egy tombolós és semmivel sem törődős este lesz. Az idáig benyakalt alkoholtól kellemesen szédülök és jó kedvem van. Na nem vagyok én részeg, inkább csak becsíptem, éppen csak annyira, hogy oda merjek menni a többiek közé táncolni. Nem is vagyok én olyan rossz táncos, csak kell némi bátorító szer… többet viszont nem szándékozom ma már inni, az nem vezetne jóra. Bulis cucc van rajtam, vagyis amit én annak ítélek meg: magas sarkú csizma (Vixinek hála megtanultam bennük ember módjára járni), fekete, testhez simuló nadrág, és szintén fekete, ujjatlan felső. Derekamon vastag, szegecses öv, nyakamban több szálból álló ezüstlánc, csuklóimon karkötők. Szőke tincseim divatosan becsavarva omlanak le szabadon, a sminkem sem a megszokott hétköznapi, most kicsit erősebbre és sötétebbre vettem a dolgot a szemhéjpúder és a rúzs esetében is. Remélem azért nem vagyok közönséges, erre azért próbáltam figyelni. Igazából nem nagyon tűnök ki a bulizó lányok tömegéből, és ez nekem így tökéletesen meg is felel, hisz most nincs mellettem senki, akinek nagyon tetszeni szeretnék. Varázspálcám a csizma szárában van, azon kívül csak némi pénzt tartok magamnál, mást felesleges lett volna hoznom. Megint számot vált a DJ, fogalmam sincs, hogy mit játszik, nagy különbség nincs köztük, de igazság szerint nem is nagyon érdekel ez. Nem igen törődöm azzal, ha valaki a közelembe jön, jelezve, hogy velem szeretne kicsit táncolni; ha van kedvem hozzá, akkor kb egy percig együtt rázunk, ha nincs, akkor nem foglalkozom velük sem.*
Vissza az elejére Go down
Luka Dubois
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 204
Csatlakozás : 2012. Mar. 11.
Tartózkodási hely : Fafnir háló
Üzenet : Lehet, hogy nem vagyok tökéletes, de legalább mindig önmagam vagyok.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   Szomb. Márc. 22 2014, 01:16

//NRT: Galina és Luka 2014.03.21.//

*Másfél órányi készülődés után, halvány mosollyal lépek be a klubba. Mostanában nem jártam itt, általában a felhozatal nem üti meg a mércét, most mégis benézek, hátha. Úgyis korán van még, bőven elég időm van arra, hogy továbbálljak, ha senki érdemlegessel nem találkozok.
Lassan lépdelek a táncolók között, gyakorlottan kerülgetve a vonaglókat, s csupán néhány másodpercre tekintek végig rajtuk. Mire elérem a pultot, három szemrevaló, de ízlésemnek nem megfelelő hölgyet rázok le, finoman, de határozottan. Majd kényelmesen helyet foglalok az egyik szabad széken és rendelek, kis gondolkozás után whiskyt. Ez ugyan nem a legjobb kényes ízlésemnek, de pezsgőhöz, borhoz most semmi kedvem.
Mikor már az italom kortyolgatom, végigtekintek a tömegen, s szinte egyből kiszúrok egy ismeretlen, csinos, szőke lányt, nem messze tőlem. Talán mégse volt olyan rossz ötlet lejönni ide.
Elégedetten elmosolyodok, lehúzom a maradék alkoholt, végigsimítok fekete nadrágomon és megigazítom sötétkék, hosszú ujjú ingem, minek ujját feltűrtem a könyökömig. Hajamba is beletúrok, hogy ellenőrizzem olyan tökéletesen áll-e, mint mikor elindultam.
Pontosan tudom, hogy nézek ki és azzal is tisztában vagyok, mindezt miként használhatom ki, így egy magabiztos mosoly kíséretében felállok és a kiszemelt lány felé indulok.
Már csak néhány lépésnyire vagyok tőle, mikor egy tömény piaszagot árasztó, ősember típusú alak nekem jön, aztán kiszemeltem felé kezd tapogatózni. Erre megemelem egyik szemöldököm, miközben néhány lépéssel átszelem a maradék távolságot, majd elkapom a pasas kezét és rávicsorgok.*
- A helyedben meg se próbálnám.*szólok rá a meglehetősen részeg férfira, akinek mozdulata kétség kívül hátsószándékot sejtet. Én se vagyok szent és tisztában vagyok vele, hogy az idejáró lányok többsége tökéletesen meg tudja védeni magát, de gyűlölöm az ilyet.
Új, nem túl kedvelt ismerősöm igyekszik válaszolni, de hamar rájön, hogy összeakadó nyelvvel ez nem egyszerű, így felém lendíti szabad öklét. Könnyedén kerülöm ki a csapást, szőrös barátom pedig ezzel a lendülettel elterül, amiért kiérdemel egy apró horkantást tőlem. Ezután elfordulok, hogy végre azzal foglalkozhassak, aki miatt bevánszorogtam az izzadó tömeg közé. Lassan elé lépek, rámosolygok és megfogom jobb kezét, ha hagyja, majd fordítok rajta egyet, s csak ezután szólalok meg.*
- Bonsoir, ma belle! Szabad egy táncra?*kérdezem mosolyogva. Ha nemet mond, nem fogok erősködni, elköszönök és tovább állok. Ha viszont beleegyezik, akkor közelebb lépek és átkarolom a derekát. A korábbi szám pont véget ér, így várok pár másodpercet, hogy elinduljon a következő.
Mikor meghallom felcsendülni a dallamot, magamban hálát adok a szerencsémnek. Nem túl lassú, de nem is gyors számot játszanak, hanem pontosan olyat, amivel közel tarthatom magamhoz a lányt, de megmutathatom neki milyen úgy táncolni, hogy a partner ért hozzá.
Így, ha hagyja, pörgetem és forgatom, persze csak finomat és ügyelve arra, hogy tartani tudja a lépést. Amikor a szám véget ér egy pillanatra újra magamhoz húzom, majd egy fél lépést hátrálok és rámosolygok. Úgy vélem épp itt az ideje a bemutatkozásnak.*
- Luka Dubois vagyok, enchantée!*miután leszögeztem, hogy örülök a találkozásnak,  kicsit előre dőlök és apró csókot lehelek a lány kézfejére. Majd, ha még mindig nem menekült el, újra magamhoz húzom, hiszen ismételten egy jó szám csendül fel.*
- Meghívhatlak valamire?*kérdezem a következő, két dal közti, néhány pillanatnyi csöndet kihasználva. Készültem, van nálam elég pénz, így nem aggódok egy esetleges kínos helyzet miatt. Ha kér valamit, azt biztosan ki tudom fizetni, legyen bármilyen drága.
A válaszát türelmesen, mosolyogva várom meg, s ha elfogadja felajánlásom, akkor a pulthoz vezetem és rendelek. Amennyiben viszont semmit nem kér, bólintok és, ha továbbra is mellettem marad, folytatom a táncolást.*
Vissza az elejére Go down
Galina Sergeevna Ivanova
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 173
Csatlakozás : 2013. Mar. 21.
Kor : 20
Tartózkodási hely : Dália háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   Hétf. Márc. 24 2014, 22:48

/NRT: Galina és Luka - 2014.03.21./

*Nem volt rossz döntés, hogy ide jöttem, ez már az első fél óra után is kiderül, igaz szükségem volt némi alkoholra, hogy egyedül, ismerős segítsége nélkül is képes legyek lazulni. Nem tudom, mióta táncolok már, hol kis ideig mással együtt, hol egyedül, arra pedig nem számítok, hogy valaki hosszabb időre is idejönne hozzám. Nem nagyon figyelek senkire sem, csak azért tűnik fel, hogy valaki engem nézve közelít felém a pult felől, mert meg kell hagyni, elég helyes srácról van szó. Én sem veszem le róla a szememet, és amikor már csak pár lépés távolságra van tőlem a táncot is abbahagyom. Már éppen felé villantanék egy bátorító mosolyt – bár nem úgy néz ki, mintha szüksége lenne rá -, mikor betódul a képbe egy másik fazon is. Úgy tűnik, hogy a részegség azon szintjén van, mikor már tudatának egyetlen része sem működik normálisan, és rá se néz a srácra miután neki megy, most csak én létezem a látómezejében. Csodálom, hogy két lépést is tud tenni, de elég hevesen szeretne végre elérni engem… nahát, ilyen érdeklődés se nagyon volt még utánam. Mielőtt viszont még a pálcám után nyúlhatnék, a srác a kezébe veszi az irányítást, pár másodperc múlva pedig a részeg már elterülve fekszik a padlón. Egész mulatságos jelenet, de nem fogok nevetni, helyette csak visszamosolygok a fekete hajúra, amikor végre elém ér.*
- Persze. *Válaszolok is a felkérésre, mert hát lehet mást mondani? Lehetne, de nem fogok. Nem zavar, hogy átkarolja a derekamat, bár néhány hónapja egy ilyen megmozdulástól még minden izmom megfeszült volna, ma már máshogy állnak a dolgok. Nem vagyok egy merev deszka a kezei között, a táncunktól függően hol a karjait, hol a vállát fogom, és egyértelműen ki is mutatom neki, hogy élvezem, amit csinálunk; tényleg egész más olyasvalakivel táncolni, aki tudja is, hogy mit csinál, nekem is jobban megy a dolog, ha van, aki vezessen. Ha akarnám, se tudnám letörölni az arcomról a mosolyomat, és egyetlen mozdulatot sem ítélek túl merésznek. Mikor a zene pár pillanatra elhallgat, akkor végre a bemutatkozáson is túl eshetünk. Egy kicsit azért ledöbbent a kézcsókkal, pár másodpercig szóhoz sem jutok; utoljára ilyesmit Tarkh-tól tapasztaltam, de hát ő orosz, teljesen természetes volt neki… mondjuk Luka meg ezek szerint francia, talán nekik is az.*
- Galina Ivanova, és azt hiszem, én is enchantée. *Amiről fogalmam sincs, hogy pontosan mit is jelent, ráadásul elég érdekesen hangzik az én enyhe orosz akcentusommal, de sebaj, felcsendül a következő dal, úgyhogy folytathatjuk is a táncot. Viszont kezd melegem lenni, kicsit fáradok is már ezért pont jókor érkezik a meghívás.*
- Az jól esne, köszönöm. *A lehető legkedvesebb mosolyommal mutatom ki hálámat, na nem mintha ne lenne pénzem venni magamnak valamit, de a gesztus a lényeg. Amíg odasétálunk a pulthoz csendben vagyok, majd odaérve csak egy pohár jó hideg vizet kérek; talán meglepi a dolog Lukat, a pultos is nyilván nézne kicsit, ha nem emlékezne rá, hogy nem is olyan régen mennyi vodkát rendeltem tőle. Eszemben sincs ma este több alkoholt inni, ismerem magamat és önvédelemből jobb, ha tudom, hol a határ.*
- Még meg sem köszöntem, hogy eltűntetted az útból azt az embert. *Mondom neki, amíg várjuk az italainkat. Nem mintha ne tudtam volna magamat megvédeni, mégis, nem sokan tettek volna ilyesmit az én kedvemért.* - Talán féltél, hogy előtted fog odaérni hozzám és majd vele táncolok? *Veszem is kicsit poénosabbra a dolgot; azt a táncot azért megnéztem volna, persze jó messziről és nem úgy, hogy én vagyok az egyik résztvevője.*
Vissza az elejére Go down
Luka Dubois
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 204
Csatlakozás : 2012. Mar. 11.
Tartózkodási hely : Fafnir háló
Üzenet : Lehet, hogy nem vagyok tökéletes, de legalább mindig önmagam vagyok.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   Szer. Márc. 26 2014, 19:37

//NRT: Galina és Luka - 2014.03.21.//

*Alig pár percig ülök a pultnál, italom kortyolgatva, mikor meglátok egy lányt, akiért talán érdemes lesz itt maradni. Rövid ideig figyelem még, majd felállok és egy határozott félmosollyal arcomon megindulok felé.
Hamar észreveszem, hogy ő is engem néz, s ugyan arckifejezésem nem változik, magamban elégedetten elvigyorodok, és egészen elfeledkezek a külvilágról. Valószínűleg ezért nem veszem észre a közeledő, részeg alakot, aki nekem jön, majd célirányosan megindul a szőke lány felé. De mielőtt elérhetné, gondolkozás nélkül kapok utána és egy rövid jelenet után, magára hagyom a már földön heverésző pasast. S végre odalépek kiszemeltemhez, akit, mivel beleegyezett, táncba viszek.
Határozottan, gyakorlottan vezetem a ritmusra, egyértelművé téve, értek ahhoz, amit csinálok. Bár még ez se lenne elég, ha nem lenne ennyire készséges és tehetséges. Igazodik lépteimhez, hagyja, hogy alig érezhetően, de irányítsam és mosolyából ítélve nagyon is élvezi a táncot, ami, nem tagadom, jól esik nekem.
Mikor véget ér a szám, egy utolsó pörgetés után szünetet tartok és a pillanatnyi nyugalmat és csendet kihasználva, bemutatkozok. A kézcsóknál érzékelem a döbbenetet, így felpillantok a lány szemeibe, félelmet, vagy undort keresve, de szerencsére egyiket se látom. Feltehetően csak nem szokott hozzá a gesztushoz.*
- Azt jelenti, örülök a találkozásnak.*segítem ki mosolyogva. Kiejtése ugyan meglehetősen zavaró, főleg nekem, hiszen imádom anyanyelvem, de nem szólok rá. Nem cél, hogy elmarjam magam mellől. A bemutatkozás után, mivel felcsendül a következő dal, újra táncolni kezdünk, majd a szám végénél felajánlom, hogy meghívom egy italra. Láttam rajta, hogy fárad és a sok ember között meleg is van, így biztos vagyok benne, hogy szomjas, vagy legalábbis kezd az lenni.*
- Nézzük meg a kínálatot.*mosolygok vissza rá, s derekát átkarolva kísérem a pulthoz, menet közben ügyelve arra, hogy ne menjünk neki senkinek, vagy ha mégis, akkor engem érjen a karambol.
Amikor odaérünk, kijjebb húzom neki az egyik széket és egy lágy mozdulattal jelzem, foglaljon helyet, majd én is leülök. A rendelésén ugyan meglepődök kicsit, de csupán enyhén felhúzott szemöldököm mutatja ezt. Csodálkozok, mert ritka, hogy ilyen helyen vizet kérjen valaki, de nem szólok semmit. Nem akarom leitatni, sose volt szükségem erre a trükkre és biztos vagyok benne, hogy most se lesz.*
- Whiskyt, köszönöm.*villantok egy barátságos mosolyt a pultos felé. Én szerencsére bírom az alkoholt és eddig csak egy poháron vagyok túl, gond tehát nem lehet belőle, ha iszok még egyet.*
- Nagyon szívesen, örömmel tettem.*mosolygok rá, következő kérdése hallatán pedig felnevetek.*
- Nos, igazán bántam volna, ha bárki lecsap a kezemről.*válaszolok azért, hiába tudom, hogy viccnek szánta a dolgot és végigsimítok a kézfején, miközben fél szemmel a reakcióját figyelem. Mondjuk azt be kell vallanom, hogy kíváncsi lettem volna, részeg barátunk mégis hogyan akarta kivitelezni a táncot, ha még járni se tudott rendesen.
Amikor végre megkapjuk az italainkat, biccentek a pultosnak és közlöm vele, hogy Galina fogyasztását, innentől kezdve én állom. Természetesen csak addig, míg nem döntök másképp, de ez egyértelmű, így nem teszem hozzá.*
- Gyakran jársz ide?*mutatok közbe és aprót kortyolok a whiskymből, utána viszont ismét teljes figyelmemmel rá koncentrálok.* - Vagy ilyen helyekre?*egészítem ki a kérdést kíváncsian. Olyan érzésem van, hogy nem az a tömegkedvelő, bulizós típus, de az első benyomás néha csalóka.*
- Orosz vagy igaz? Legalábbis a nevedből erre következtetek. Honnan jöttél?*ha az országot eltaláltam, akkor nyilván a városra vagyok kíváncsi, ha viszont nem, akkor mindkettő érdekel.*
- Tanultál táncolni? Nagyon jó voltál az előbb.*mosolygok a lányra. Nyilván bókolni is akarok, de teljesen komolyan úgy gondolom, hogy nagyon ügyes volt. Élmény volt vele táncolni és remélem az este folyamán még lesz rá lehetőségem. Egyelőre viszont kivárom, hogy mindketten kipihenjük magunkat.*
Vissza az elejére Go down
Galina Sergeevna Ivanova
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 173
Csatlakozás : 2013. Mar. 21.
Kor : 20
Tartózkodási hely : Dália háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   Hétf. Márc. 31 2014, 19:25

/NRT: Galina és Luka - 2014.03.21./

*Eszemben sincs visszautasítani, ha egy helyes fiú táncolni akar velem, és ha igaz, akkor nem is fogom olyan gyorsan magára hagyni, mint az eddigi lelkes jelentkezőket a mai este folyamán. Akad némi nehézség, amíg eljut hozzám, de szemmel láthatóan az ilyen akadályokon könnyen átlép. Persze én is el tudtam volna hajtani a részeg pasast, ha rám akar szállni, de akkor is jól esik, hogy meg akart védeni tőle. Nem fogom tehát a jégkirálynőt játszani, egy mosollyal egyértelműen próbálom neki jelezni, hogy el van fogadva a közeledési szándéka. A felkérésen kívül egy darabig nem is mondunk mást egymásnak, felesleges lenne ilyesmire pazarolni az időt, ha táncolhatunk is, de végül két szám közti szünetben megtörténik a bemutatkozás is, és sikerül bebizonyítanom, hogy mennyire nem vagyok otthon az angolon kívül más idegen nyelvekben, akkor sem, ha egyébként közismert kifejezéseik vannak.*
- Tényleg… gondolhattam volna. *Mert végül is tényleg logikus, francia tudás nélkül is tudhattam volna, hogy mire céloz. Zavaromban persze el is pirulok kicsit (amit még mindig utálok), de aztán csak vigyorogva vállat vonok, hisz vannak tulajdonságaim, amik nem fognak soha változni, az ilyen kis "szőkeségem" is ezek közé tartozik. De nem is érdemes több szót fecsérelni a dologra, mert már kezdődik is a következő szám, és még egyikünk sem érzi úgy, hogy elég lenne a testmozgásból. De sajnos hamarosan tudomást kell vennem róla, hogy fáradok és kezdek szomjas lenni, gondolom, hogy látszik is rajtam, mert Luka meghívása a lehető legjobbkor érkezik. Szó nélkül indulok el vele a pult felé; az, hogy a derekamat most sem engedi, pedig a tánc már nem indokolja ezt a közelséget, nem zavar... vagyis nem annyira, hogy szóljak miatta. Különben is, így könnyebben vágjuk át magunkat a tömegen, mintha mindenki a saját kis ösvényén próbálná átverekedni magát az emberek között. Mikor a pulthoz érünk, cseppet sem lep meg vele, hogy még a széket is kihúzza nekem, mert igaz, hogy még alig ismerem, mégis az jön le róla, hogy nála teljesen természetes az ilyen szintű udvariasság. Akkor is, ha éppen csak szeretne befűzni egy lányt.*
- Köszönöm. *Mosolygok rá, miközben leülök, mert attól, hogy egy gesztus természetesen jön, én még igenis megköszönhetem. Sejtem, hogy okozok némi döbbenetet a rendelésemmel, de nincs ezen mit csodálkozni, hisz Luka nem tudhatja, hogy már kellő mennyiségű alkoholt fogyasztottam, mielőtt odajött hozzám. Viszont nem is állok neki erről az egészről magyarázkodni. Az ő rendelését hallva majdnem felnevetek de sikerül visszafogni magamat, más se hiányzik, mint hogy megsértsem, holott egyáltalán nem rajta nevetek, csak poénosnak találom, hogy úgy fest az ábra, ebben az iskolában az emberek zöme csak a whiskyt meg a vodkát ismeri. Vagy csak azok, akikkel én akadok össze. Végül is mindegy. Na de nem fogok itt néma csendben ücsörögni, ha társaságom van, amúgy is szeretem járatni a számat, ezért meg is köszönöm, hogy megvédett attól a részeg tagtól. A mosolyom egy kissé lehervad, mikor végigsimít a kezemen, de nem húzódom el tőle, igazából meg sem mozdulok, csak először a kezeinkre nézek, utána pedig vissza a szemeibe. Természetesen nem ér váratlanul, hogy teszi nekem a szépet, ha nem akarna semmit, nyilván oda se jött volna hozzám; nem vagyok hozzászokva, hogy ennyire közvetlenek legyenek velem lényegében még ismeretlen emberek, de ettől még nem fogom hangosan visszautasítani.*
- Nyilván nem sokáig bánkódtál volna, kétlem, hogy túl sokáig egyedül hagytak volna a lányok. *Jegyzem is meg komolyan, mert hát tényleg, csak rá kell nézni. Na nem fényezni akarom a másik egóját, ügyelek is rá, hogy a hangsúlyom ne legyen hízelgő, csupán csak kimondom, amire gondolok: épp elég helyes ahhoz, hogy ne kelljen bánnia, ha valakit esetleg lecsapnak a kezéről. Közben végre megkapjuk az italainkat is, amit meg is köszönök a pultosnak, főleg mert volt olyan kedves, hogy még jeget és citromot is tegyen az egyszerű kis vizembe.*
- Egészségünkre! *Emelem meg kicsit a poharamat a találkozás nagy örömére, de többet nem teszek hozzá, hisz mégis csak víz van nálam. Ráadásul a hideg folyadék látványától tudatosul bennem, hogy mennyire szomjas vagyok, úgyhogy rögtön bele is iszom, egyszerre lehajtva a pohár tartalmának a felét. Nem zavartatom magam a mohóság miatt, végül is nem alkohol van nálam, ráadásul hihetetlenül jól esik.*
- Nem mondhatnám, majdnem egy éve volt utoljára, hogy itt voltam. *Na, más se hiányzott, csak annak a bulinak az emléke, de mielőtt még nagyon elmerülnék benne, folytatom a magyarázatot, hogy egy fiatal csajszi miért is kerüli az ilyen helyeket.* - Nem igen szeretem a tömeget, csak ritkán tudok elviselni egyszerre több embert magam körül. * Nem hiszem, hogy ez valaha is változni fog, de nem olyan nagy gond, hisz valamennyire már megtanultam kezelni a helyzetet.*
- Te viszont nem tűnsz kis mimózának. Szinte rád van írva, hogy partiarc vagy. *Mosolygok is, csak hogy tudja, nem cikizem vagy ilyesmi, egyszerűen csak ilyen benyomást tesz. Ez persze nem zárja ki, hogy távolabb nem is állhatnék az igazságtól, sajnos már volt szerencsém megtapasztalni, hogy az emberismeretem nem épp a legjobb. Már ami a friss ismeretségeket illeti. De persze volt sok pozitív élményem is a témával kapcsolatban, ezért végül is továbbra is feltételezem és mondom ki az embereknek azt, amit először gondolok róluk. A származásomra vonatkozó első kérdésére nem is kell válaszolnom, magától értetődő.*
- Egy szibériai kis városkából. Nem nagy szám, olyan kis csendes hely. *Nem véletlenül nem akarok részletekbe bocsátkozni, bár amúgy sem hiszem, hogy túlzottan érdekelné. De engem is érdekel ám, hogy ő merre élt.* - Na és te? *Az kérdések nélkül is egyértelmű, hogy francia származású, de ettől még élhetett máshol is. Amúgy nem sokat tudok Franciaországról az alapvető földrajzi és történelmi adatokon túl, és persze egy-két olyan vidék kivételével, ami valami borról vagy sajtról híres. Lassan elkortyolom a vizemet, de most nem kérek többet, ennyi egyelőre elég lesz. A kis bókra, miszerint jól táncolok csak csodálkozva felvonom a szemöldököm de aztán visszamosolygok Luka-ra.*
- Tényleg? Köszi. De nem tanultam sehol, igazából azt se tudtam, hogy ennyire menni fog. De tudod, olyan vagyok, mint a többi orosz, ha kapok egy kis vodkát, bármire képes vagyok. *Nevetek fel, elárulva ezzel, hogy azért bennem is van már némi alkohol.* - De semmire se mentem volna, ha nem vezet valaki olyan jól, szóval kettőnk közül inkább te vagy, aki dicséretet érdemel. *Nem csak üres bók, ez tényleg így van. Végül is, amíg nem jött oda hozzám én csak nagyjából megpróbáltam leutánozni, amit a többi lány csinál, megspékelve néhány saját mozdulattal.*
Vissza az elejére Go down
Luka Dubois
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 204
Csatlakozás : 2012. Mar. 11.
Tartózkodási hely : Fafnir háló
Üzenet : Lehet, hogy nem vagyok tökéletes, de legalább mindig önmagam vagyok.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   Hétf. Ápr. 07 2014, 19:03

//NRT: Galina és Luka – 2014.03.21.//

*Arra, hogy Galina gondolhatta volna, mit jelent bemutatkozás utáni kifejezésem, bólintok egy aprót. Valóban így van, de bárkivel előfordul, hogy téved, s igazából nem is bánom a dolgot, mert igazán aranyos, ahogy pirul. Egy pillanatra megfordul a fejemben, hogy közlöm vele a megállapítást, de végül inkább megtartom magamnak és újabb táncba hívom.
Aztán, amint ismét vége egy számnak, felajánlom, hogy meghívom egy italra. Látom rajta a kezdődő fáradtság jeleit, s ami azt illeti, nekem se ártana egy ital. Így hát, mivel egyetért velem, a pulthoz kísérem és segítek neki felülni a székre. Tudom, hogy semmi szüksége rá, de ennyi udvariasság a minimum, ami elvárható tőlem.
Amikor megköszöni, rámosolygok és biccentek egyet, jelezve, igazán semmiség, amit tettem. Végül, mikor már én is ülök, rendelek, a nevetésére pedig kérdőn fordulok felé.*
- Megosztod velem a vidámság okát?*kérdezem őszinte kíváncsisággal. Olyan érzésem van, hogy én tettem valami, ami így felvillanyozta és komolyan érdekel, mi az. Bármit is mondjon válaszként, megsértődni nem fogok, nem vagyok az a típus, csupán kíváncsi vagyok.
Ezután át is térünk egy újabb témára, mikor Galina megköszöni, hogy megvédtem a részeg alaktól. Én pedig, miközben válaszolok, végigsimítok a lány kézfején, akinek arcáról erre azonnal lehervad a mosoly. Szerencsére azonnal észreveszem a változást, mivel épp arra figyeltem, hogy reagál, így azonnal visszahúzom a kezem és bocsánatkérően elmosolyodok.*
- Excuse-moi!*kérek is elnézést azonnal.* - Nem akartam tolakodó lenni, nem teszek semmi olyat, amit nem akarsz. Ne aggódj.*teszem hozzá mosolyogva. Nem szeretném, ha félreértene, nem vagyok vadállat, még csak agresszív típus se, eszembe se jutott, hogy bármi olyat műveljek, amiben ő nincs benne. S mivel egyértelműen elutasította a közeledésem, hát nem is teszek semmit addig, míg nem jelzi, hogy szabad az út. Ha pedig nem lesz ilyen, azt se veszem a szívemre.*
- Talán, de pillanatnyilag te vagy az oka annak, hogy itt maradtam.*mutatok körbe. Nem szándékom hízelegni, teljesen őszinte vagyok, ha akkor nem látom meg a táncparketten, hamarosan távoztam volna.*
- Egészségünkre!*emelem meg a poharam én is, mikor megkapjuk az italainkat, majd fél szemmel a lányt figyelve kortyolok is egyet. Nem zavar a mohósága, ennyi mozgás után érthető, hogy szomjas, ráadásul vizet iszik, az meg nem árthat.
A válaszára, miszerint nem jár túl gyakran ilyen helyekre, bólintok. Valahogy sejtettem, hogy ezt fogja mondani, olyan lánynak tűnik, aki jobb szeret egyedül lenni, vagy legalábbis kevés, ismerős ember társaságában.*
- Valóban szeretek bulizni, bár mostanában ritkán voltam.*nem teszem hozzá, de örülök, hogy ma mégis eljöttem, annak ellenére, hogy az utolsó pillanatig azon gondolkoztam, hogy talán mégse kéne, vagy legalábbis nem ide.*
- Pedig biztos szép hely lehet, bár Szibériában még nem jártam. Nem szeretem a hideget.*vallom be mosolyogva. Sok helyen megfordultam már, de többnyire oda megyek szívesen, ahol nem fagynak rám a ruháim.*
- Párizsban születtem és egy ideig ott éltem a szüleimmel, de tíz éves koromban Provence-ba költöztettek. Nálunk nem divat, hogy együtt él a család.*teszem még hozzá, mosolyogva. Gyerekként zavart, hogy elküldtek a szüleim és évente alig néhányszor láttam őket, mostanra viszont megtanultam önállóan élni és nincs szükségem a támogatásukra.
A megjegyzésére, hogy egy kis vodka után bármire képes, felnevetek, ebből pedig azt is megtudom, hogy nem irtózik az alkoholtól, csupán ivott már a nap folyamán.*
- Köszönöm, én évekig tanultam, bár egy ideje már nem gyakoroltam. De tudod, mindegy, mennyire értek hozzá, nem mindenkivel lehet jól táncolni. Ha partnernek nincs tehetsége, esélytelen.*mosolygok rá őszintén. Az itteni tánc szimpla szórakozás, nem kell hozzá különösebb tudás, de tehetség és ritmusérzék híján képtelenség bármi hasznosat csinálni. Tehát, végül is mindkettőnk érdeme, hogy ügyesek voltunk.
Beszéd közben folyamatosan kortyolgattam az italom, így az mostanra szépen el is fogyott, s ahogy látom Galina pohara is kiürült. Lehet, hogy nem mostanában, de eddig nem vettem észre.*
- Kérsz még valamit? Vagy lenne kedved egy újabb tánchoz?*kérdezem mosolyogva. Még szeretnék vele beszélgetni, mert az eddigi társalgást is élvezetesnek találtam, de elsősorban szórakozni jöttünk ide. Így hát, ha beleegyezik, akkor lecsusszanok a székről és Galinát is lesegítem a sajátjáról, majd a parkettre vezetem.
Ezúttal, mivel úgy tűnt nem szereti, ha túl közvetlen valaki, ügyelek arra, hogy ne legyek rámenős, de azért megvédjem a tolakodó, rángatózó bagázstól. Amikor találunk egy megfelelő, kevésbé tömött helyet megtorpanok, és egy gyengéd pörgetés után magamhoz húzom.*
- Van kedvenc számod?*kérdezem tőle kíváncsian, a két dal közötti szünetben, mikor nyilván mi is megtorpanunk.*
Vissza az elejére Go down
Galina Sergeevna Ivanova
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 173
Csatlakozás : 2013. Mar. 21.
Kor : 20
Tartózkodási hely : Dália háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   Szer. Ápr. 09 2014, 12:30

/NRT: Galina és Luka – 2014.03.21./

*Nem nagyon sikerül visszafojtani a nevetésemet, mikor Luka whiskyt rendel, na persze nem rajta nevetek én. Mikor rákérdez a dologra, próbálok némi komolyságot erőltetni magamra, de mivel nem sikerül, ezért csak kedvesen rámosolygok.*
- Ne haragudj, nem rajtad nevetek. *Szabadkozok kicsit, csak hogy ez még véletlenül se fordulhasson meg a fejében. Nem fogom megspórolni a magyarázatot, legfeljebb a srác is megtudhatja, milyen csapnivaló egy humorom van.* - Csak azt találtam kicsit viccesnek, hogy azok a diákok, akiket ismerek és komoly italt is fogyasztanak, szinte mind whiskyt isznak. *Kivéve egyet, aki velem együtt a vodkát preferálja. Ha már alkoholról van szó, természetesen nem megyek el szó nélkül amellett sem, ahogy lecsapta azt az embert (vagyis inkább az saját magát), de ez egész ügy ki is röppen a fejemből, mikor megérinti a kezemet. Tiszta idiótának érzem magamat, amiért úgy reagálok ahogy, és bár nem húzom el a kis kacsómat, az arckifejezésem is elég hozzá, hogy Luka azonnal visszatáncoljon és még elnézést is kérjen.*
- Nem kell bocsánatot kérned. *Visszavarázsolom arcomra a mosolyomat.* - Csak megleptél vele. *Attól nem félek, hogy bármi olyat tenne, amibe nem egyezem bele, egyszerűen csak hirtelen nem tudtam hova tenni a megmozdulását. Nem szoktak csak úgy hozzám érni, az aki viszont mégis megteszi (ha éppen olyan kedve van), nem idegen a számomra. Nem szeretném viszont, ha Luka bármi miatt is kényelmetlenül érezné magát, ezért is lépek gyorsan tovább a következő témánkra, vagyis hogy kétlem, hogy sokáig egyedül maradt volna, ha úgy dönt, hogy nem jön oda hozzám táncolni. A válaszával viszont ismét sikerül némi pírt csalnia az arcomra, vagy inkább csak arra fogom a dolgot, hogy melegem van, de akkor is jó érzés, hogy ennyi csini csaj között pont én vontam magamra a figyelmét.*
- Örülök neki, hogy észrevettél. *Őszintén mondom, nem szokásom ilyesmit csak tömény udvariasságból mondani. Közben végre megkapjuk az italainkat is, és épp elég szomjas vagyok ahhoz, hogy ne szégyenkezzek a mohóságom miatt. Úgy tűnik, nem lepem meg vele, hogy nem sűrűn járok ide, hát hiába, rám van írva, hogy nem vagyok egy nagy partizós. De legalább én sem tévedek vele kapcsolatban.*
- Megkérdezhetem, hogy miért? *Kész, bekapcsolt a kíváncsiságom, és muszáj rákérdeznem, hogy ha annyira szeret bulizni, akkor miért csak ritkán volt mostanában. Nem szoktam azon zavartatni magamat, hogy esetleg olyasmit kérdezek, amihez semmi közöm, most is ez a helyzet. Legfeljebb nem válaszol. Szóba kerül az is, hogy ki merről jött, részemről a hely nem titok, de túl sokat akkor sem mesélhetek róla, de nem is hiszem, hogy Luka annyira faggatni akarna.*
- Nincs ott olyan hideg. Csak évi tizenegy hónapban. *Poénkodok kicsit, de persze ez azért túlzás. Szibéria épp elég nagy ahhoz, hogy ne legyen minden területén nyakig érő hó egész évben.* - Igazából a tundra kivételével a többi területen nem olyan rossz a helyzet. Tényleg nagyon hideg a tél, de megéri túlélni, mert a nyarak gyönyörűek. *Nosztalgiázom kicsit, igaz az én városom pont azok közé tartozott, ahogy tényleg befagy az ember… mindene, ha nem vigyáz. Az volt a szerencsém, hogy még nagyon kicsi voltam, mikor odaköltöztünk, így volt időm hozzászokni a dologhoz. Szegény bátyám már nem volt ilyen szerencsés. No de engem is érdekel ám, hogy Luka pontosan honnan származik, a válaszát hallva viszont meglepve nézek rá.*
- Költöztettek? *Kicsit értetlenkedek, jól értem, hogy nem mentek vele a szülei?* - De hát akkor… kivel éltél? *Mégis csak gyerek volt még, és számomra, aki olyan nemzet tagja, ahol a család az egyik legszentebb dolog a világon, ez így elég furcsán hangzik.
Mikor közli velem, hogy jól táncolok, az azért nagyon jól esik, eddig ugyanis tényleg meggyőződésem volt, hogy mindent tudok, csak táncolni nem. Persze azért nyilván nagy segítségemre volt az a kis vodka és hogy a partner is tudja, mit csinál.*
- Akkor kijelenthetjük, hogy jó táncosok vagyunk mindketten. *Nevetek, mert én azért attól messze vagyok még, de ezek szerint nem vagyok reménytelen eset. Azt hiszem, nyugodtan táncolhatok ezentúl is, nem lesz miért szégyenkezni, ezt azért jó tudni. Közben kivégzem az itókámat is, Luka is a sajátját, és ha ő nem akar most többet inni, akkor vissza is mehetnénk, de mielőtt még bármit mondanék megelőz.*
- Nem, köszi. Táncoljunk még. *Engem aztán nem kell győzködni, örömmel megyek vissza a tömegbe. Most, hogy kicsit pihentem újult erővel tudom fejleszteni a mozgáskultúrámat, a zenén és a partneren kívül pedig meg is szűnik teljesen a külvilág.*
- Nem is tudom… nincs igazán. *Kicsit tanácstalan vagyok, mert nálam nincs olyan, hogy kedvenc zene, vagy tetszik valami, vagy nem.* - Neked van? *Ha rákérdezett, akkor gondolom, igen. Legalább megtudom, hogy milyen zenét is szeret, az én ízlésemet elég nehéz lenne behatárolni, talán azzal írható legjobban le, hogy vegyes. Nem tudom, hogy meddig táncolunk, én nagyon jól érzem magamat, úgyhogy az idővel sem foglalkozom, de aztán megint csak kezdek lefáradni. Megvárom még az aktuális szám végét, csak utána hajolok közelebb a másikhoz, mert akkora lett idő közben a tömeg, hogy zene nélkül is kellően nagy a zaj.*
- Muszáj friss levegőre mennem. Kijössz velem? *Nem akarom magammal rángatni, ha nem akarja, de ha jön, akkor most én leszek az, aki megfogja a másik kezét, és utat törve a tömegen át meg sem állok, amíg épületen kívül nem vagyunk. Odakint veszek pár mély levegőt, nem vagyok rosszul, de az emberáradat tényleg mintha elszívott volna minden oxigént a környezetemből, és még mindig szállingóznak befelé az emberek… képes lettem volna pont akkor idetévedni én is, amikor a legtöbben akarnak itt bulizni?*
Vissza az elejére Go down
Luka Dubois
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 204
Csatlakozás : 2012. Mar. 11.
Tartózkodási hely : Fafnir háló
Üzenet : Lehet, hogy nem vagyok tökéletes, de legalább mindig önmagam vagyok.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   Csüt. Ápr. 10 2014, 22:38

//NRT: Galina és Luka – 2014.03.21.//

- Nem probléma az se, ha rajtam nevetsz, szeretek vicces fiú lenni. Csak kíváncsi vagyok.*komolyan nem veszem a szívemre, ha kiderül, engem nevetett ki. Amikor megtudom, mi volt a vidámság tárgya, egy pillanatig csak pislogok, aztán én is felnevetek.*
- Biztos ez jut mindenki eszébe először. Órákig itallapot böngészni meg nem menő.*rántom meg a vállam mosolyogva. Most, hogy mondja, a legtöbben tényleg ezzel indítanak, és meg se nézik, mi mást lehet még rendelni.* - A vodka is elég népszerű.*teszem még hozzá, Galinára mosolyogva. Ő valahogy olyannak tűnik, aki inkább ez utóbbit kedveli.
Az italtéma után, a korábbi, részeg flótás is szóba kerül, bár csak annyi időre, míg a lány köszönetet mond a leszerelése miatt. Igazán nem tettem semmi figyelemre méltót, s ezt meg is mondom neki, miközben végigsimítok a kézfejét. Reakcióját látva azonban, rögtön visszakozok is.
A válaszára mosolyogva bólintok, s bár én úgy láttam inkább megijesztettem, semmint megleptem, ezt nem teszem hozzá. Nem akarom, hogy akár csak egy kicsit is rosszul érezze magát a reakciója miatt.
Galina ezután szinte rögtön témát is vált, én pedig szó nélkül megyek bele a játékba és árulom el neki, hogy bár talán tényleg hamar rám tapadtak volna a csajok, ő az oka annak, hogy a klubban maradtam. A pirulása láttán, szélesedik a mosolyom, a válasza hallatán pedig egy egészen kicsit én is zavarba jövök, de hamar túllépek rajta.*
- Hát, akkor használjuk ki, hogy így egymásra találtunk.*javaslom vidáman. Még mindig nincs semmi hátsó szándékom, na jó, ez így nem igaz, akad abból bőven, de nem tervezem, hogy máris ráugrok a leányzóra. Helyette inkább arról faggatom, milyen gyakran jár ehhez hasonló helyekre. S ahogy azt sejtettem, nem túl sűrűn. Aztán persze én is elárulom neki, hogy bár szeretek szórakozni, mostanában hanyagoltam a dolgot.*
- Meg, nem titok.*rántom meg a vállam, majd válaszolok is a kérdésére.* - Az utóbbi, talán egy évben, az iskolába járást se vittem túlzásba, főleg otthon voltam. A nevelőnőm, már nagyon idős és megbetegedett. Szerencsére már semmi baja, szívós öregasszony.*vigyorodok el, boldogan. Talán nem nézi ki belőlem, de sose néztem le senkit, csak azért, mert rangon aluli. A nevelőnőm pedig mindig mellettem volt, az a legkevesebb, hogy segítek neki.
Annyira viszont nem szeretem boncolgatni a témát, s bár Galina kérdéseire válaszolgatok, ha vannak, amint kifogy belőlük, inkább a származási helyéről faggatom.*
- Így máris jobban hangzik.*mosolygok rá, miután figyelmesen, érdeklődve végighallgattam a válaszát. Bár Szibéria továbbra se került be a kedvenc úti céljaim közé, inkább olyan napsütés, homokos tengerpart párti vagyok, de az biztos, hogy Galina otthona is szép lehet.*
- Igen, úgy gondolták, így gyorsabban megtanulok önálló lenni. Végül is igazuk volt.*rántom meg a vállam, a következő kérdésre pedig elmosolyodok.*
- A dadámmal és az ottani személyzettel. Talán furán hangzik, de a szüleim soha nem hiányoztak túlzottan, nem igazán törődtek velem.*ismét csak megrántom a vállam, ezzel jelezve, nem akkora katasztrófa ez. Bár a családom tényleg nem foglalkozott velem, ellenben a nevelőnőmtől mindent megkaptam, amire egy gyereknek szüksége lehet és rengeteget tanultam tőle.*
- Bizony, ki.*bólintok vigyorogva. Határozottan kellemes a lánnyal társalogni, élvezem a beszélgetést, de mivel egy klubban vagyunk és láthatóan mindketten kipihentük magunkat, újra felkérem táncolni. Szerencsére igent mond, így már pattanok is le a székemről, hogy aztán őt is lesegítsem a sajátjáról, végül pedig újra bevetjük magunkat a táncolók közé.
Egy ideig szótlanul mozgunk, de az egyik szünetben mégiscsak felteszem a nagy kérdést, hogy milyen zenét szeret.*
- Én se tudok konkrétat mondani, sok mindent szeretek. Hangulatfüggő.*felelek én is, kis gondolkozás után. Komolyan nem tudnám megmondani, melyik számot szeretem úgy igazán. Előfordul ugyanis, hogy egyik nap órákig hallgatok egy előadót, másnap pedig képes lennék a falra mászni tőle.*
- Persze, menjünk.*bólintok a levegőzésre és Galina kezét fogva hatolok át a tömegen, hogy minél hamarabb kijuthassunk a klubból. Amikor a lány megtorpan én is így teszek, s egy ideig csendben figyelem.*
- Túl sok ember?*kérdezem végül, együtt érzőn. Nyilván emlékszek rá mit mondott korábban, s mivel az utóbbi órában eléggé megnőtt a bulizók száma, nem csodálkozok a reakcióján.*
- Szerencsére nincs hideg, de szólj, ha fázol. Hoztál pulcsit, vagy valamit? Kihozom neked, ha kéred.*Galina nem vitte túlzásba az öltözködést, s bár az este ellenére jó idő van, nem szeretném, ha megfázna. S mivel sejtem, hogy egyelőre nem szívesen menne vissza a klubba, természetes, hogy felajánlom szolgálataimat.
Valójában saját felsőm is odaadnám neki, de sajnos én se vittem túlzásba az öltözködést, a kabátom pedig a ruhatárban maradt.*
- Sétáljunk kicsit? Talán jót tenne.*nem erősködök, ha nem akar, de ha pozitív választ kapok, akkor felé nyújtom a kezem és várok egy picit. Korábbi reakciójából tanulva nem érek hozzá, türelmesen megvárom, hogy belém karol-e. Ha így tesz, annak örülök, ha viszont nem, akkor se sértődök meg, tudomásul veszem a dolgot és a szükséges távolságot tartva tőle, lépegetek mellette.*
Vissza az elejére Go down
Galina Sergeevna Ivanova
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 173
Csatlakozás : 2013. Mar. 21.
Kor : 20
Tartózkodási hely : Dália háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   Hétf. Ápr. 14 2014, 19:12

//NRT: Galina és Luka – 2014.03.21.//

*Persze, én is tudom, hogy milyen népszerű kis itóka a mi vodkánk, bár magára valamit adó orosz ember nem vedelné úgy, mint ahogy azt egyesek teszik. Hiába ez a sztereotípia rólunk, a vodkaivásnak is megvan a maga kis szertartása és nem is az vele a lényeg, hogy az ember berúgjon; azt hiszem, ferdén néznének rám orosz őseim ha látnák, hogy én is inkább csak vedelem azt a folyékony kincset. Majd leszokok róla, újabban úgyis egyre kevesebb okot találok rá, amire ihatnék. Abban azért bízom, hogy nincs olyan alkesz fejem, ami miatt Lukának rám nézve a vodka jutott eszébe; remélem tényleg csak a whiskyről asszociált a másik italra. Ahogy haladunk a beszélgetésben az egyik ponton megsimogatja a kezemet és szinte természetes már, hogy nem úgy reagálok, ahogy kellene… vagyis, hogyan kellene egyáltalán? Persze nem akarom megbántani a másikat, de mintha nem egészen hinné el, amit mondok neki. De ne ragadjunk le a témánál, vannak kérdéseim még bőven, és persze, én is azon vagyok, hogy használjuk ki, ha már így egymásra találtunk. Nem tudom, hogy Luka mennyit is szeretne kihozni ebből az egészből, én egyelőre hagyom, hogy sodorjanak az események.
Jól sejtettem én, hogy ő sokkal bulizósabb típus, mint én, ezért is kérdezek rá, hogy miért hanyagolta annyira a dolgot. A válasza érthető, és nem tudom miért, de meglep kissé, hogy ilyen sokat jelenthet neki a személyzet egyik tagja. Nem mintha nálunk ne lettek volna olyan beosztottak, akik nagyon is közel állnak még ma is a szívemhez. De látom Lukán, hogy nem szívesen beszélne a témáról, ezért válaszként csak kap tőlem egy szép mosolyt, és tovább is léphetünk, hogy kicsit többet megtudhassunk a másikról. Én ugyan sokat nem árulhatok el neki, de ez a beszélgetés most nem is arról szól, hogy megtudjuk a másik minden apró kis titkát. Nagyon furcsának találom, hogy a szülei tízévesen úgymond elküldték a háztól; én sem voltam idősebb, mikor elveszítettem anyámékat, de az más volt. Az egy dolog, ha egy szülő meghal, de hogy elküldje maga mellől ilyen korán a gyerekét?*
- Akkor már értem, miért olyan fontos a nevelőnőd. *Bővebben nem tudom kommentálni a dolgot. Neki így volt természetes és ezek szerint magától értetődő, hát hol jönnék én ahhoz, hogy kritizáljam mások családját? Bár azért igenis sajnálom, mert pont a szülei nem foglalkoztak vele.
Kapok némi dicséretet a tánctudásom illetően, meg kell mondjam, elég jól esik és kicsit az önbizalmamon is dob. S ha már tánc, akkor vissza is megyünk még egy kicsit a tömegbe, de egy idő után kezdem úgy érezni, hogy elfogy körülöttem a levegő. Egy kicsit mindenképp ki kell mennem, szerencsére Luka pedig úgy dönt, hogy velem jön. Kiérve az épület elé kiélvezem, hogy végre friss levegőhöz jutok, és hogy némi hűvös levegő is éri a bőrömet.*
- Igen, azt hiszem. *Valószínűleg tényleg a tömeg tett be egy kicsit, de most nem ezzel foglalkozom; Luka figyelt arra, amit mondok neki, de egy mosolyon kívül mással nem mutatom ki, hogy ez azért igenis jól esik.*
- Csak egy pulcsit, a ruhatárban van. *Legyintek, nem fázom, sőt, kifejezetten jó érzés ez a hűvös.* - De igazán az sem kell, itt a pálcám, a testfelmelegítő varázslat pedig csak egy mozdulat. *Most már kicsit vidámabban beszélek, nem érzem úgy, hogy bármelyik pillanatban rosszul lehetek. Már épp mondanám, hogy ne csak egy helyben álldogáljunk, de Luka megelőz és felveti, amit én csak akartam.*
- Ilyen társaságban bármi jót tenne. *Csak azért nem kacsintok rá, mert nem szokásom, de egy bájos kis mosolyt azért kaphat újra, miközben lassan elindulok az utcán egy random irányba. Nem akarom én nagyon húzni a másik agyát, vagy félrevezetni, feleslegesen flörtölni meg ilyesmi, de igenis jól esik, ha egy fiú felfigyel rám.*
- Szóval, hogyhogy nincs barátnőd? *Én is aztán ki tudom ám választani a kérdéseimet, az már biztos. S hogy miből gondolom, hogy nincs neki? Csak nem menne már nélküle úgy bulizni, hogy aztán másoknak csapja a szelet… vagy igen? Tudom, van ilyen is, de ebből a srácból egyelőre ezt nem nézném ki.*
Vissza az elejére Go down
Luka Dubois
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 204
Csatlakozás : 2012. Mar. 11.
Tartózkodási hely : Fafnir háló
Üzenet : Lehet, hogy nem vagyok tökéletes, de legalább mindig önmagam vagyok.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   Kedd Ápr. 15 2014, 19:17

//NRT: Galina és Luka – 2014.03.21.//

*Úgy döntök, hogy ezen az estén semmi hasznosat nem csinálok, hanem, a következményekkel nem törődve, szórakozni megyek. Persze az iváson kívül, egyéb terveim is vannak, s azzal a reménnyel vetem be magam a rángatózó emberekkel teli klubba, hogy legalább egy estére találok valakit.
Végül, ahelyett, hogy valami alkalmi nőcskével hemperegnék, Galina mellett kötök ki, akit egyéjszakás kalandra rávenni szinte lehetetlen lenne, ezt már az első néhány percben leszűröm.
Ezt viszont nem is bánom annyira, remekül táncol és még beszélgetni is lehet vele. Így hát több témán is átrágjuk magunkat, az alkoholtól kezdve, a bulizó szokásokon át, egészen a származási helyünkig. Sőt még a családról is ejtünk néhány szót.
Végül, mivel elsősorban bulizni és nem traccspartizni jöttünk, vissza is megyünk a táncparkettre, mit nem is hagyunk el addig, míg Galina nem akar levegőzni kicsit. Természetesen nem hagyom magára, csupán bólintok, és vele együtt verekedem át magam a táncolókon, majd lépek ki a klubból.
Arra, hogy a tömeg az, ami zavarta, értően bólogatok. Nem csodálkozok rajta, ennyi ember néha még nekem is sok, pedig én igazán szeretem a tömeget és azt, ha sokan vesznek körül.*
- Akkor rendben.*mosolygok arra, hogy bár van egy pulcsija a ruhatárban, nincs szüksége rá, hiszen egy varázslattal pillanatok alatt megoldhatja a fázós problémát. Én sajnos ilyesmire nem vagyok képes, mivel ezt a trükköt nem tanultam eddig. Azt viszont legalább már tudom, hogy Galina idősebb nálam, de feltételezem, hogy nem sokkal. Bár érettnek tűnik, legalábbis személyiségileg, tizenhét, maximum tizennyolc évesnél nem lehet több. Na, nem mintha zavarna, ha mégis így lenne, abszolút semmi problémám az idősebb nőkkel.*
- Ez esetben induljunk, próbálok nem csalódást okozni.*mosolygok rá, miközben el is indulok szépen. Nem tudom, merre tartunk, de nem is fontos, s szerintem ezzel Galina is így van.*
- Jó kérdés.*vigyorodok el, s ugyan kicsit meglep, hogy így belekérdezett, nem zavar a dolog.* - Miből gondolod, hogy nincs?*kérdezek rá azért kíváncsian. Érdekel, miből feltételezi, hogy nem flörtölnék másokkal, csak azért, mert van valakim. Egyébként persze hízelgő és megnyugtató, hogy nem nézi ki belőlem a megcsalást.*
- De eltaláltad, tényleg nincs. Nem is tudom miért, azt hiszem nem találtam még senkit, akivel hosszabb távon megértjük egymást.*rántom meg vállam végül. Próbálkozások persze voltak, több is, mint számolni tudnám, de egyik se működött annyira, hogy néhány napnál, hétnél, esetleg hónapnál tovább együtt maradjunk.*
- És téged, hogyhogy nem hálózott be még senki?*kérdezem őszinte kíváncsisággal. Azt persze észrevettem, hogy nem túl társasági személy, de még így is nehéz elképzelni, hogy nincs senkije. Bár, nyilván az is megeshet, hogy mégis van barátja, akit hátrahagyott ma este.*
- Azt már tudom, hogy bulizni nem szeretsz annyira, szóval mit csinálsz, mikor nem órán ülsz, vagy épp tanulsz?*érdeklődök ismét. Nem tűnik strébernek és unalmasnak se, tehát biztos van valami, amit szabadidejében szívesen csinál.*
Vissza az elejére Go down
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Pokol szája klub   

Vissza az elejére Go down
 
Pokol szája klub
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
17 / 18 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 10 ... 16, 17, 18  Next
 Similar topics
-
» Aokaze Atsushi
» Pokoltűz Klub Belső Kör
» Pokoltűz Klub
» Pokoltűz Klub

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Mysterio Feketemágus képző :: Seol sziget :: Mystral-
Ugrás: