Mysterio Feketemágus képző

Fórum alapú szerepjáték
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Vezetőség
Ki van itt?
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (22 fő) Pént. Jún. 29 2012, 19:26-kor volt itt.
Statistics
Összesen 789 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Perselus Piton

Jelenleg összesen 167013 hozzászólás olvasható. in 1079 subjects
Másik oldalunk

Share | 
 

 Konyha, avagy a finomságok szülőhelye

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
SzerzőÜzenet
Sideris Valbraith
Magiszter
Magiszter
avatar

Hozzászólások száma : 29040
Csatlakozás : 2009. Nov. 22.
Tartózkodási hely : Pécs / Északi főtorony
Üzenet :
A láthatatlan sebek felemésztik a lelkemet.
Még most is a sötétség mélyén élek, nem tudok nem rá gondolni.
Vöröslő reszketéssel érnek véget az álmok, mikor találkozunk, sorsunk megváltozik.


Rangok
Ház: Cruoris - Házvezető
Betöltött poszt: Magiszter
Évfolyam: -

TémanyitásTárgy: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Csüt. Jún. 07 2012, 23:38



Ha az alagsorba téved a diák, a hosszú folyosóról letérve egyszer csak finom illatokat érezhet. Ez a kis, sokak számára még ismeretlen járat bizony a konyhába vezet. Itt általában a manók dolgoznak, akik mindig elkészítik a finomságokat a diákság számára, de hogy ha valakinek főzőcskézni, esetleg sütögetni támad kedve vagy csak saját maga szeretné összedobni az ennivalóját, akkor nyugodtan használhat itt bármit. Minden van itt, a hűtőtől elkezdve a tűzhelyig, de a lényeg, hogy ne csináljon bajt, mert akkor a manókkal gyűlik meg a baja.

_________________


Talán említenem sem kell számodra, hogy ez a démon az, melyet a legtöbbre tartok.
Testem börtönében tombol most is a Lappangó… hallom üvöltését, érzem testetlen csapásai súlyát.
Tombol, mégis én uralom. Ez a hatalom… mérhetetlen. Ez az érzés az, amiért élek.
Talán majd te is megismered ezt az érzést, és rabjává válsz.
Ne feledd, a börtönőr ugyanolyan rab, mint akit a ketrecbe zárt.
Vissza az elejére Go down
Héderváry Fruzsina
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 149
Csatlakozás : 2012. Mar. 05.
Tartózkodási hely : Bambusz háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Pént. Jún. 08 2012, 13:47

*Elégedett arccal csukom be könyvemet és a tollat is lerakom mellé, gondosan elhelyezve, hogy teljesen átlátható legyen minden. Szeretem, ha rend és tisztaság van, s erről árulkodik a szoba számomra fenntartott részének csillogása. Mindenesetre ahogy nézem mindennel megvagyok, s most, hogy dolgomat elvégeztem hasam halkan jelzi, hogy ideje lenne valamiféle táplálék után nézni. Így hát nagyot nyújtózkodva állok fel és röviden végigmérem magam, de úgy vélem a rövid farmernadrág, piros tornacipő és ugyanolyan topp bőven elegendő, s felfogott hajammal is meg vagyok elégedve, így mindennemű egyéb készülődés nélkül indulok lefelé.
Megfordul a fejemben, hogy a nagyterembe megyek, de végül inkább elvetem az ötletet és az alagsor felé indulok, mert valamiért a konyha sokkal szimpatikusabbnak tűnik jelenleg. Mikor odaérek halkan koppantok egyet az ajtón, de nem szól ki senki, így először résnyire nyitom, hogy beleshessek, majd mivel nem látok senkit, a manókon kívül, így egy aprócska köszönés után beljebb lépek és csöndesen közlöm, hogy szeretném használni egy kicsit a helyet, majd a hűtőhöz gyalogolok és belesek hátha találok valamit. Rövid kutakodás után némi szalámit, vajat és sajtot veszek elő, miket gondosan kipakolok az asztalra, s miután meglelem a kenyeret is, kenek magamnak néhány szendvicset, s a tányérral valamint egy pohár narancslével együtt az asztalhoz vonulok és kényelmesen elhelyezkedek a széken.*
- Jó étvágyat.*dünnyögöm halkan. Nem vagyok bolond, tudom, hogy egyedül vagyok, de megszokásból ilyenkor is mindig elmondom ezt a jókívánságot, mert hát így illik és én illedelmes leányzó vagyok. Amint pedig egy rövidke imán is túlvagyok jóízűen beleharapok a legközelebbi kenyérszeletbe és hangtalanul falatozni kezdek, miközben azon jár az agyam, hogy mihez kezdjek a nap hátralévő részével.*
Vissza az elejére Go down
Ashi Angel
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2794
Csatlakozás : 2012. Apr. 04.
Kor : 20
Tartózkodási hely : Valhalla háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Pént. Jún. 08 2012, 14:21

*Az ablakban támaszkodva bámulok ki rajta. Az ég szép tiszta és a nap is szép erősen süt. Tequila az ágyamon hempereg és a hasát mutogatja felém. Rá nézek majd el is mosolyodok egy kicsit, de nem megyek oda megsimogatni a hasát. Inkább újból kinézek az ablakon majd ki is nyitom, hogy egy kis friss levegő bejusson a szobába. A szél meglebegteti a vörös fürtjeimet. Beleszimatolok a levegőbe és valami finom édes illatot érzek. Ekkor meg is kordul a gyomrom jelezve, hogy még ma nem ettem semmit.*
-Hmm... mit szólnál ahhoz, hogy lemennénk a konyhába enni valami finomat?*kérdezem a kutyámra nézve majd mikor vakkant egyet végig nézek magamon hogy jó vagyok-e így. Nincs kifogásom a ruházatomra, ami egy sötétkék szinte már fekete rövid ujjúból és egy farmer rövidnadrágból áll. A cipőm most egy vörös szandál, mely két helyen fogja a lábamat. Tequila mellém ugrik az ágyból és indulunk is lefelé. A lépcsőfokokat kettesével szedem, de a kutyám még mindig gyorsabb nálam. Elég gyorsan leérünk az alagsorba, hol már egyszer kétszer meg fordultam. Be is nyitok a konyhába, ahol már volt egy lány. Mosolyra húzódik a szám széle, mikor fel is merem.*
-Jó étvágyat! Nem csak én vagyok ma ilyenkor éhes, aki a a konyhában keres ételt?*kérdeztem és a házi manóknak is köszönök. Odasétálok a hűtőhöz és kinyitom, hogy leskelődjek étel után. Kicsit meg döntöm a fejemet, majd be csukom miután a nutellat kivetem. Keresek egy kis epret majd azt meg is mosom.*
-Na és történt valami érdekesség? *kérdezem és eszek egy kis epret majd egy kis tányért keresek mibe a nutellat teszek. Majd oda is megyek Fruzsihoz és elkezdek enni.* Tequiláról sem felejtkezek meg mert neki adok egy kis húsit bár ő nem is éhe mert tele ette magát.*
Vissza az elejére Go down
Héderváry Fruzsina
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 149
Csatlakozás : 2012. Mar. 05.
Tartózkodási hely : Bambusz háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Pént. Jún. 08 2012, 14:34

*A tanulásban, rendrakásban és egyéb hasznos elfoglaltságokban nem csak elfáradtam, de meg is éheztem kissé, így gondolkozás nélkül határozok úgy, hogy meglátogatom a konyhát. Lehet, hogy egyszerűbb lenne a nagyteremben enni, de nincs kedvem a tömeghez és a zajongáshoz, így inkább a csendesebb és nyugodtabb hely mellett döntök, az való nekem, nem a nyüzsgés. Szerencsém van, rajtam kívül egyelőre nincs benn senki, így be is lépek, majd amint elkészítem szendvicseimet leülök az asztalhoz és el is kezdek falatozni. Már túl vagyok az első szeleten, mikor nyílik az ajtó, én pedig enyhén csodálkozva figyelem a belépő alakot, majd elmosolyodok, mikor felismerem a váratlan látogatóban Ashit.*
- Szia. Nagyon úgy tűnik.*biccentek a kérdésére, s amíg ő azzal van elfoglalva, hogy elkészítse saját ebédjén én folytatom a következő szendviccsel az étkezést és csak akkor hagyom abba egy kis időre, mikor odalép hozzám és helyet foglal az asztalnál, valamint a másik kérdésére is csak most válaszolok.*
- Nem igazán, csak a szokásos. Tanultam, leckét írtam és Rocky-val törődtem.*rántom meg vállamat egy picit. Általában nem történik velem semmi, így nem nagyon van mit mesélgetni. Elég unalmas vagyok ilyen szempontból, de legalább nem kerülök veszélybe és megsérülni se sérülök meg, szóval a szobában ücsörgés meglehetősen egészséges életmód, legalábbis szerintem.*
- Jó étvágyat, mindkettőtöknek!*mosolygok először a lányra és utána a kölyökkutyára is majd egy újabb harapás és pár korty narancslé idejére felfüggesztem a beszédet, mert tele szájjal azért nem illendő magyarázni.*
- És veled történt valami izgalmas? Találkoztál új emberekkel?*dobom vissza az érdeklődést, persze nem pusztán udvariasságból, hanem azért is, mert tényleg érdekel, hogy mi van vele. s amíg azt várom, hogy feleljen valamit, addig folytatom az étkezést.*
Vissza az elejére Go down
Ashi Angel
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2794
Csatlakozás : 2012. Apr. 04.
Kor : 20
Tartózkodási hely : Valhalla háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Pént. Jún. 08 2012, 15:09

*Nagyon úgy tűnik, hogy éhes vagyok, ezért lemegyek a kutyámmal a konyhába. Versenyzünk a lécsőn, de nem meglepő, hogy ki nyer. De csak azért mert neki kettővel több lába van mint nekem. Az alagsorban nem kell már bolyonganom hogy megtaláljam a helyes utat, bár legelőször sem kellett bolyongnom, hisz a kutyám vezetett. Akkor is epret ettem és most is epret szándékozok enni, csak azt nem tudom mivel. Mikor belépek a konyhába rögtön kiszúrok egy ismerős leányt aki épp a szendvicsét eszegeti. Szépen köszönök is neki majd oda lépek a hűtőhöz és vadászók benne egy kicsit. Majd a nutella mellet döntök és már keresem is az epret. Mikor meg van meg is mosom és közben fel is teszek egy kérdést Fruzsinak. Közben be-bekapok egy-egy epret. Mikor mindennel meg vagyok odasétálok az asztalhoz és leülök. Majd adok Tequilának ételt és figyelemmel hallgatom a választ. A válaszra bólintok majd elkezdek enni.*
-Köszönjük.*mondom miután lenyelem a falatott. Közben készítem a következő falatot melyet jól meg mártom a nutellábam és majd bekapom. A válaszára elgondolkozok majd felveszem az egyik lábamat székre és válaszolok is.*
-Hát velem sem történt valami sok minden, de azért elvagyok. Találkoztam egypár új emberel. Jó bár voltam Carollal Hawaiin is. Nagyon jó volt, csak utána mikor haza értem elmentem sétálni Tequilával és sikeresen el is áztam.*Mesélem, de nem történt velem semmi izgalmas dolog, csak azért szeretek egy kicsit beszélni. Eszembe jut Roxyl, mert nem látom sehol sem.*
-Na és hol van Roxy vagy elromlott a szemem, mert nem látom sehol sem.*Pásztázom át ismét a konyhát, majd felállok és keresek egy bögrét majd előveszem a tejet. Öntök kis tejet a bögrében és elkezdem inni. Mikor leülök ismét felveszem a lábaimat.*
-Kérsz egyébként?*kérdezem és feléje tolom a nutellat és az epret. Ha kér akkor vesz ha nem akkor több marad nekem.*
-Na és mikor mozdultál ki utoljára a kastélyból ?*mosolygok rá majd hátra dőlök a székben és figyelem ahogy a kutyám játszik egy rojttal amely még a az előbb a nadrágomban volt.
Vissza az elejére Go down
Héderváry Fruzsina
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 149
Csatlakozás : 2012. Mar. 05.
Tartózkodási hely : Bambusz háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Pént. Jún. 08 2012, 15:32

-Voltatok Hawaii-on? Milyen volt és jó idő volt? Mesélj, miket csináltatok.*mosolyodok el és enyhén izgatottá is válok. Nekem egyáltalán nincs mondanivalóm, tehát igazán örülök neki, hogy akad valami amiről faggatózhatok. Jelenleg hallgatóságnak sokkal jobban elmennék, mint beszélőnek, így remélem, hogy kapok egy részletesebb eseményleírást, amire csak hümmögnöm és bólogatnom kell, amit ebéd közben is remekül tudok.*
- Mostanában rászokott arra, hogy elmászkál néha. Ahogy nő egyre bátrabb, bár egyelőre csak a klubhelyiségig merészkedik.*ingatom a fejem és arcomra egy tipikusan Rockynak szóló kedves kifejezés ül ki. Egyébként mikor házikedvencem először szívódott fel borzasztóan megijedtem, de szerencsére néhány órával később, nyakig porosan és pókhálósan, de teljesen sértetlenül jelent meg. Azóta annyira már nem pánikolok, ha nem jön elő rögtön a hívásomra, bár természetesen azért továbbra is nagyon féltem mikor épp nincs szem előtt. Na de bezárva tartani se lenne túl szerencsés, így ráhagyom ezt a dolgot.*
- Egyet megkóstolok. Köszönöm.*nyúlok a gyümölcs felé, minek csúcsát belemártom a nutellába és egyetlen harapással el is tüntetem, majd egy másik után kapok, de azt már lassabban fogyasztom el. Imádom az epret és mogyorós - csokis krémet is, így nagyon jó esik ez a kis finomság. Túlzásba viszont nem akarom vinni, így ennyi után abba is hagyom az evést és inkább visszatérek szendvicseimhez, miket hamarosan el is tüntetek és hátradőlve kortyolgatom italomat.*
- Mostanában nem nagyon, Volt elég elfoglaltságom, szóval a szobában gubbasztok már egy ideje.*sütöm le kicsit a szemem. Azért elég kellemetlen és kínos néha, hogy alig ismerek valakit, mert szinte sose hagyom el a szobát, ha meg mégis, akkor is kerülöm az embereket és inkább az eldugottabb zugokat választom. Ha pedig mégis arra járna valaki, akkor egy könyvet elővéve rendkívüli tehetséggel elő tudom adni, hogy valami nagyon fontos és halaszthatatlan elfoglaltságom van, ami miatt nincs időm beszélgetni.*
- Tervezel valamit délutánra? Vagy esetleg a hétvégére?*folytatom a kíváncsiskodást és egy újabb korty után poharam karimája felett pislogok a leányzóra. Egyébként ez is pusztán érdeklődés, hiszen ahogy azt már mondtam ma jobban szeretném, ha ő beszélne többet.*
Vissza az elejére Go down
Ashi Angel
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2794
Csatlakozás : 2012. Apr. 04.
Kor : 20
Tartózkodási hely : Valhalla háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Pént. Jún. 08 2012, 16:16

-Húha! Most feladtad ám a leckét! Na hol is kezdjek. Hát a nap elején még egy csöndes zugban olvasgattam a könyvet amelyet múltkor mutattam aztán hallom hogy kaptam egy SMS Caroltól hogy ha akarok menjek el én is Hawaii-ra és hát akartam. Összepakoltam és már mentem is. Remek idő volt mikor odaértem majd megsültem, de szerencsére nem voltam annyira túl öltözve. Mikor megtaláltam Carolt akkor találkoztam Lukaval is. Majd hárman elmentünk szörfözni. Elvoltunk egy darabig, utána Luka lelépet mert volt valami dolga. Akkor Carollal elmentünk sétálni, de akkor is a víz volt a legjobb mikor a legnagyobb hullámért versenyeztünk. Röviden ilyen volt az egyik nap másik nap meg elvoltunk Carollal hülyéskedtünk és este felé haza is jöttünk. Nagyon jó volt.*Mondom és egy kicsit megdörzsölöm a barnább bőrömet.* - Ha legközelebb megyek akkor majd szólok és megtanítalak majd szörfözni ha benne vagy.*mosolygok feléje és felteszek egy kérdést ameddig a választ várom befalok egy kicsit nutellás epret, majd szerezek egy kis tejecskét és azt iszogatom. A válaszára egy kicsit elmosolyodok.*
-Hát igen már csak ilyenek ezek a házi kedvencek ilyen bátrak, igaz Tequila?*nézek a játszó kutyámra. Majd újból bekapok egy epret majd Fruzsi felé tolom a tálakat és megkérdezem kér-e. Úgy látszik ízlik neki a kis ebédem, minek igencsak örülök.*
-Amúgy palacsintában is igen finom meg gofriban is.*Mosolyodok el majd el is tervezem a következő ételemet ami nem más mit rakott palacsinta eperrel és nutellával, tetején egy kis fahéjjós cukor és tejszín hab.*
-Én most szerencsére elég sokat voltam kint meg tanultam is eleget, de azért még tudnak olyat kérdezni amire nem tudom a választ.*mosolyodok el hisz tényleg sokat tanultam, de még mindig nem rettenetesen sokat. Inkább csavargok és bejárok az rákra, de azért kell tanulni is valamit. A kérdésén egy kicsit elgondolkozok majd válaszolók is neki.*
-Hát nem tudom, de ha akarod csinálhatunk valami közös programot, ha nem baj hogy ilyen sokat beszélek. Akár el is mehetünk a szigetre vagy csak csatangolhatunk a kastélyban.*vettek fel egypár ötletet majd fele merülök az eprezésben egy darabig majd ismét meg szólalok.*
-Egyébként, hogy állsz a filmekkel?*mivel tudja Fruzsi hogy aranyvérű vagyok de éltem már muglik között is egy évig ezért teszem, fel ezt a kérdést.*

//fagyunk//
Vissza az elejére Go down
Jackelyn McKinney
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 242
Csatlakozás : 2012. Mar. 11.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Kedd Júl. 03 2012, 00:49

*Hiába fetrengek ágyamon, nem jön álom a szememre. Iszonytató ez a hőség, így gyakorlatilag csupán fehérneműben tengődöm a takaróktól és egyéb meleget adó szövetektől mentesített ágyamon, míg a plafont nézem rendületlenül, gondolataimban mélyedve.*
~ ...Hatszáztizenkettő, hatszáztizenhárom, hatszáztizennégy... a francba, ez nem megy, ki volt az a hülye, aki ezt kitalálta? ~ *csattanok fel magamban, és ezzel egyidejűleg ülök is fel ágyamon, dühösen nézve magam elé a sötétségben. Egyszerűen bárhogyan próbálkozom, hiába képzelem el álmom elejét, számolgatok magamban, vagy elmélkedem, semmi nem segít, a hőség viszont gátol. Ez az... hőség. Muszáj lehűtenem magam, és minden gondom elszáll! Vidáman vigyorodok el, míg a felismerés szikrája kalandvágyó tüzet lobbant bennem, így ágyamról lekászálódva lehetőleg csendesen, hogy szobatársaimat fel ne ébresszem, egy egyszerű rövidnadrágot húzok magamra, olíva barna színben, és egy rám kissé nagy, régi, duci barátnőmtől kapott pólót társítok, barna színben. Ennyi tökéletesen elég ahhoz, hogy nagyban növeljem az élve megsülés veszélyeit, ezért más nem kerül rám, kizárólag érdekes, magam által készített karórám, és pálcám a kezembe, lévén, hogy sehova nem tehetem zsebek hiányába. Mezítláb osonok ki a szobából halkan becsukva magam mögött az ajtót, s a klubbhelyiségben is mint egy kommandós, sajátos humorérzékemnek hála a falhoz lapulva kúszok végig, melynek köszönhetően az egyetlen zaj, mi megzavarj a csöndet csupasz talpam csattogása mellett, az korgó gyomrom.*
~ Ajaj, azt hiszem harapnék is valamit az ital mellé. ~ *teszem is kezemet hasamra, majd megduplázva a tempót rohanok végig - ismételten ügyelve a csöndre, mi sikerül is többé-kevésbé -, a folyosón, hogy az irányt a konyha felé vegyem. Kétlem, hogy bármi megtalálható lenne a nagyteremben, különben is, a bőség zavarában még felszedek pár felesleges kilót... Célpontomhoz beérve lassítok lépteimen, és fütyörészve indulok meg, némi étel és ital után kutatva...*
Vissza az elejére Go down
Ashi Angel
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2794
Csatlakozás : 2012. Apr. 04.
Kor : 20
Tartózkodási hely : Valhalla háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Kedd Júl. 03 2012, 01:16

*Egész nap a szobámba dekkolok, jobb dolgom híján. Tejes sötétség uralkodik a szobába amit senki sem bán.*
~Na most már megint hűség van!!!! Mit tudnék ellene csinálni? Már a sötétítés sem jön be. Valamit csak tudok elenne tenni...~*fordulok az ágyon majd le is esek ezzel a lendülettel. Tequila felemeli a fejét, de csak ásít egyet és vissza is teszi a fejét a mancsára.*
-Megvan!*szisszenek fel a fogam közt és közben gyorsan körbe nézek hogy valaki hallotta-e, de úgy látszik senki sem. Így tápászkodok a padlóról és oda sétálok a szekrényhez és felveszek egy fekete topot és úgy szint fekete rövidnadrágot majd gondolkozok egy kicsit hogy fel veszek egy cipőt is, de rá kell jönnöm ahhoz is túl meleg van. Így kiosonok a szobámból és le egészen az auláig nesztelenül sétálok majd onnan már kicsit bátraban sétálok egészen az alagsorig hol már el is érem a célomat. A konyhát. Benyitok és látom hogy nem csak én tudok aludni.*
-Jó estét! Nem csak én nem tudok aludni?*kérdezem mosolyogva a lány felé.*
-Egyébként Ashi Angel vagyok. *nyújtom a kezemet és közben a hűtő felé sétálok és kiveszek egy jég tartót és hozok egy pohár vizet is.*
Vissza az elejére Go down
Jackelyn McKinney
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 242
Csatlakozás : 2012. Mar. 11.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Kedd Júl. 03 2012, 01:35

*Kései kalandomnak köszönhetően egymagam szelem át az iskolát sajátos stílusomban, hogy megsegítsem magam alvás tekintetében, így jutok el a konyháig, remélve, hogy tervemhez hívem hűsítő italra és ételre lelek a helyiségben. Fütyörészve vágok át a falakon belül, első utamat a hűtő irányába véve, s odaérve kinyitom azt, mire rögtön megcsap a kitörő hideg, én pedig becsukott szemmel vigyorgom elégedetten.*
- Óh, ez az! *jegyzem is meg beleélve magam félhangosan, majd pilláim ismét kinyitva nézelődöm, és egy üveg narancslevet veszek elő, egy adag sajttal és paradicsommal, paprikával valamint salátával. A hűtő ajtaját szándékosan nyitva hagyva állok meg a közelében, és a konyhapultra helyezve szerzeményeimet veszek elő két tányért a fenti polcból, illetve egy kis poharat, melybe azonnal hűs narancslevet öntök. Immáron a fiókra szalad kezem, hogy kinyitva azt egy kést szedjek elő, majd megfordulva popómmal lököm vissza, míg a kenyértárolóhoz érve kapom ki belőle egy nagyot, s pálcámat fogaim közé szorítva egy vágódeszkát is leakasztok, mielőtt szelnék két nagy szelet kenyeret. Szerzeményeimmel visszaindulva helyezem a tányérra őket, míg a kés megindul, hol felszelje a paradicsomot és paprikát, míg pálcámmal a számban dúdolgatok, már amennyire így lehetséges. Ekkor hallom meg, hogy egy hang csendül hátam mögött, melyre késsel a kezemben pördülök meg, kissé talán ijesztően is, de végül csillogó szemekkel integetek a vágóeszközzel az ismeretlen lány számára. Pálcámat számból kihalászva a pultra dobom, hogy megindíthassam a beszélgetést.*
- Aloha! Jackelyn vagyok, Jackelyn McKinney, McKinney-ből, de hívj csak Jackie-nek. *mosolygom a másikra, s természetesen kérdését sem hagyom figyelmen kívül, éppen ezért rázom meg buksimat, miről talán sejti a másik, hogy mire is utal, annak ellenére, hogy tekintetemmel végig őt követem.*
- Dög meleg van. Képtelenség így aludni. Muszáj lehűtenem magam, és ha már itt vagyok, harapok is valamit. Kérsz egy szendvicset? *tudakolom meg kedvesen, majd egy időre elfordulva tőle folytatom a szeletelést, hamarosan végezve a paprikával, paradicsommal, és néhány salátalevelet is letépek, hogy együtt sózzam meg őket, csippentve a közeli sótartóból.*
- Mondd csak Ashi, fiatalnak látszol, elsős vagy te is? *kérdezősködöm mindeközben, míg igény szerint, egy, illetve ha elfogadta ajánlatomat, két kenyér megvajazása után rápakolom mindegyikre a sajtot és zöldségeket, hogy így helyezzem őket esztétikusan egy tányérra, és narancslevemet fogva billegjek az asztalhoz, letéve rá kreálmányaimat.*
Vissza az elejére Go down
Ashi Angel
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2794
Csatlakozás : 2012. Apr. 04.
Kor : 20
Tartózkodási hely : Valhalla háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Kedd Júl. 03 2012, 02:06

*Mivel dög meleg van nem lehet elaludni és az sem segít hogy le esek az ágyról. Miközben a padlón fekszem eszembe jut egy jó ötlet és már öltözök is fel. Persze nem viszem túlzásba hisz a pizsamámba is megsülök mai épp nem a legmelegebb ruhámhoz tartozik. Gyorsan siettek lefelé a lépcsőn, de közben figyelek hogy ne csináljak nagy zajt. Mikor leérek konyhába be is nyitok gondolkozás nélkül. Nem vagyok egyedül, mert egy csaj is van rajtam kívül ki épp háttal áll nekem. Köszönök neki majd mikor meg fordul csak el mosolyodok egy kicsit mikor a késsel integet.*
-De azért ne néz engem céltábláénak és ne dobd felém azt az éles akár mit.*nevetek és közben a hűtőhöz lépek és hűs üdítőt csinálok magamnak egy kis jég és víz segítségével, de közben figyelek arra mit a másik mond.*
-Valahogy egyet értek. Megköszönném ha csinálsz nekem, mert én is azért tudnék enni valamit.*mondom és közben fejem húzom a topomat így a hasam is kilátszik, de soha sem voltam nagyon szégyellős így most sem vagyok az közben keresek egy citromot és cukrot. Úgy gondolom hogy limonádé a legjobb szomjoltó.*
-Hehe, igen elsős vagyok, de akkor te is az vagy ezek szerint. Melyik házban vagy?*kérdezem majd egy citrom vágás közepette én gyorsan hozzá teszem az én házamat is.*
-Én Inflatusos,*mondom és végig nyalom a citromos kést. *
-Imádom a citromot. Te is szereted Jackie?*kérdezem és a lányra nézek mosolyogva hiába csipi a számat a citrom leve.*
Vissza az elejére Go down
Jackelyn McKinney
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 242
Csatlakozás : 2012. Mar. 11.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Kedd Júl. 03 2012, 02:21

*Hiába egyedül indulok körútra, úgy látszik foglalatosságom közben társaságra akadok, így a szendvicskészítést felfüggesztve köszöntöm a másikat igen érdekes módon. Szavaira elvigyorodom, s így olyan látszatot keltek, mint a boldog kutyus, csonttal a szájában, ami nálam éppen pálcám, mielőtt még a pultra kerül.*
- Nyugi, nem terveztem. *kacagok kicsit, míg a bemutatkozás is megtörténik, s bár kezet nem nyújtok, ő sem, így ilyen későn nem veszem zokon a gesztus elmaradását. Ismét visszatérek szendvicsemhez, s mint hallom él a lehetőséggel, tehát az ő adagját is szépen lassan elkészítem egy kis csevegés közben, mialatt a másik önállósodva kreál magának italt, mit figyelmen kívül hagyok... egy ideig.*
- Mit iszol? *tudakolom meg, mikor is tekintetem Ashi poharára téved, majd az étel elkészültével szolgálom fel azt az asztalra téve, s fordulok vissza, becsukni a hűtőt, mikor a lány felől kérdés érkezik. Egy pillanatig nem válaszolok, mivel asztalra való felpattanásom - elvégre kinek kell a szék -, hátráltatja a válaszadást, de aztán az egyik szendvicset kezembe véve tolom oda a másik elé adagját.*
- Bon appetit! *mosolygom, s beleharapok az étekbe, rögtön megízlelve a finom összhatást. Már azt hihetné a másik, hogy nem felelek, mikor is rátéved tekintetem, kémlelően figyelve őt.*
- Exortusos vagyok, én is elsős. *válaszolok, majd tovább folytatom az étkezést, egészen a következő kérdésig. Kissé felvonom szemöldökömet az érdekes megfogalmazásra, de aztán egy újabb falatot lenyelve rázom meg fejemet.*
- Nem, savanyú. Hogy-hogy szereted? *kérdezek vissza, várva, hogy véleményezze a szendvicsemet is, melyből ő is kapott, s szerintem finom lett.*


//Fagy.//
Vissza az elejére Go down
Ashi Angel
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2794
Csatlakozás : 2012. Apr. 04.
Kor : 20
Tartózkodási hely : Valhalla háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Szer. Júl. 04 2012, 14:15

//Olvad//
*Meleg ellen a legjobb gyógyszer a hűs szoba. Mivel ilyennel nem rendelkezek akkor jön a második legjobb gyógyszer valami hűs étel/ital mely belülről hűt le. Így hát éjszakai körútra indulok és meg célzom egyből a konyhát. Halkan sétálok lefelé és élvezem a kissé hideg talajt. Egyből be is nyitok az alagsorban lévő konyhaajtón. Kicsit meglepődők mikor látom hogy nem leszek egyedül, de csak mosolyogva köszönök a késeslánynak.*
~Bár ez egy konyha nem várhatja azt az ember hogy mindig üres legyen... vagyis majdnem üres...~*merülök a gondolataimba de közbe be is mutatkozunk és az ajánlatát el is fogadom. Közben én csinálok magamnak egy kis hűs üdítőt ami egy kicsit lenyomja majd a magas testhőmérsékletemet. A kérdésre csak elmosolyodok és úgy felelem.*
-Bocsi nem kérdeztem meg kérsz hideg limonádét?*teszem fel az egyszerű kérdést, közben egy késsel jég darabot s veszek ki a jégtartóból majd be is kapom hagy olvadjon el a számba. Néha-néha rágok rajta egyet és közben szorgosan csinálom a limonádét ha ő is kér előveszek még egy poharat majd egy szép teszek beléjük cukrot. Majd citrom vágásra adom a fejem. Közben Jackie készen is van a szendvicsekkel.*
-Arigato!*köszönöm meg és egy kicsit le teszem a kést hogy bele tudjak harapni az ételbe mely igen ízletes szerintem.*
-Finom lett ügyes vagy.*mosolygok a lányra és közben hogy ne egyem meg egyszerre az egészet folytatom a citrom vágást meg úgy néz hogy ketté vágyom és még két karikát is vágok belőle. Majd a maradék citromnak kinyomom a levét úgy hogy ellepje a cukrot és fel öntöm vizel majd előveszek egy-egy kanalat és megkeverem és a végén bele dobok két jég kockát mind a kettőbe. Közben halad a beszélgetésünk és és én közben a kést is eszem meg.*
-Nem tudom ilyen vagyok, szeretem a citromot, de közben tudok érdekes pofákat is vágni ha eszem. Emlékszem egyszer fogadtam hogy meg eszek egy egész citromot...*borzongok bele majd mielőtt oda adnám a poharát az szélét meg citromozom egy kicsit és rá szórók cukrot majd egy citrom karikát is teszek rá.*
-Szívószálat?* kérdezem meg miközben oda nyújtom felé. Közben én megnyújtóztatom a lábaimat.*
-Egyébként honnan jöttél?*teszek fel egy szokásos kérdést, de hát érdekkel.*
Vissza az elejére Go down
Jackelyn McKinney
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 242
Csatlakozás : 2012. Mar. 11.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Szer. Júl. 04 2012, 14:40

*Azzal védekezek, illetve mint kiderül védekezünk ami van, így jöhet a hős üdítő és finom szendvics beszélgetés közepette. Nem zavartatom magam, kissé furcsán, de természetesen viselkedem és készítem el étkünket, mi közben érdeklődöm az ő foglalatossága felől is.*
- Hát, van narancslevem, de szívesen megkóstolnám. *bólogatok mosolyogva neki, mivel nem szeretném visszautasítani, illetve valóban érdekel, hogy a szendvicsemért cserébe milyen finom, és hideg üdítőt kapok. Fél szemmel figyelgetem a lányt, s mikor a jégdarab a szájába kerül, borzadva grimaszolok egyet, míg a hideg is kiráz.*
- Az... szerintem árt a fogaidnak. Főleg ha... harapsz. *csikorgatom meg reflexszerűen az enyémeket, mikor hallom a roppanást, ám én figyelmeztettem, ha nem fogadja meg tanácsomat, az ő fogai esnek majd ki... Idő közben a szendvicsekkel is elkészülök, s elfelezem kettőnknek, míg kényelmesen elhelyezkedünk.*
- Arigato? Ez... japán? A nevedből nem mondanám meg, hogy az vagy, vagy úgy beszélsz... *érdeklődöm meg finoman utalva kérdésemre, mikor elhangzik tőle a furcsa köszönés, mit én csak a filmekből ismerek. Őszintén szólva, nincs gondom a japánokkal, de az anime helyett én a steampunk-ot támogatom... az amerikaibb.*
- Köszönöm. *mosolyodom el dicsérő szavaira, míg az asztalon ülve lábaimat lóbálva figyelgetem mit csinál, s mikor a kés is előkerül, tágra nyílt szemekkel dermedek meg harapás közben.*
- Ashi, mit csinálsz? A kés... *mondom neki felvont szemöldökkel, míg tekintetem gyanakodva fürkészi saját szendvicsemet, pengék után kutatva benne. Hamarosan azonban megérkezik az üdítőm, így egy biccentéssel veszem el a másiktól, mire bólogatok kérdésére is, így ha kapok, akkor csak szívószálon keresztül fogom megkóstolni.*
- A citrom se tesz jót a fogaidnak egyébként... *jegyzem meg úgy mellékesen, ám tovább nem ragoznám a témát, így is libabőrős vagyok, és a nyál is összefut számban a citrommal kapcsolatos kellemetlen emlékekre.*
- McKinney-ből. Hisz már mondtam bemutatkozásnál. Így figyelsz te rám? *bököm meg játékosan a másikat, és szavaim hangsúlyából kihallatszik, mennyire nem veszem zokon mindezt, ám természetesen az is előfordulhat, hogy az országra kíváncsi.* - Tudod hol van?*kérdezek rá, nehogy tudatlanságban éljen, és azt hiszem, viszonozni is kéne a kérdést, éppen ezért nyelem le szendvicsem utolsó falatját, hogy az asztalról lepattanva pakoljam el a tányérom, és vágóeszközöm.*
- És te? Honnan jöttél? *teszem hát fel a kérdést, míg visszaballagok Ashi-hoz, és az asztalnak támaszkodva dugom zsebre kezeimet, figyelgetve őt is, ha még eszik azért, mert így illik, ha nem, akkor azért, mert emésztenem kell, s addig beszélgetek.*
Vissza az elejére Go down
Ashi Angel
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2794
Csatlakozás : 2012. Apr. 04.
Kor : 20
Tartózkodási hely : Valhalla háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Szer. Júl. 04 2012, 15:17

-Narancs lére pont jó... valaki szerint.*mosolygok róka mosolyommal, majd elő is veszek még egy poharat és így két adagot csinálok. Közben beszélgetünk is és oda-oda nézek mit csinál a másik. Mikor egy jégkockával akarom magam lehűteni akkor meglepetten hallom a mit a lány mond.*
-Mi? De hát olyan jó hűs! Hogy árthat neki... Na jó ez hülyén jött ki.*Harapok rá a jégre, és tovább folytatom a tevékenységemet. Közben meg ízlelgetem a jégkockát. Lassan a szendvics elkészül és tálalásra is kerül.*
-Igen japán. Ashi is japán szó bár Angel nem igazán, de nem vagyok japán, csak oda egyszer ellátogatnék.* Információ túltengésbe szenvedhet már lassan Jackie. A szendvicse attól még nagyon finom és meg ér egy jó szót. Közben én még a késsel is babrálok mely szerencsére kis és így a pengéje simán elfér a számba. Bár az tény hogy végére rá haraptam, de nem tört ketté. Jackie reakciója nem lep meg, de csak elmosolyodok, de így sikeresen meg vágom a szám szélet melyből egypár csepp vér ki isi folyik.*
-Finom citromos... jól van na este van.* nevetek rá mikor kiveszem a számból a kést és lenyalom a vért.*
-Remélem ezt a kis fér fel fogja dolgozni a szerezettem. Nem akarom viszont látni.* mondom mert tény hogy kellemetlen lenne. Közbe a citromról is szó kerül melyre csak bólintok.*
-Hát amennyit én eszek nem lesz tőle semmi baja a fogannak.*és közben már tálalom is az italt. Majd fel teszek egy hülye kérdést mire egy oldal bökést és egy nem sértőnek szán választ kapok.*
-Hát mint az imént mondtam este van. ÉS tudom Texas igaz?*azért rá kérdezem mert nem vagyok benne nagyon biztos, de hátha nem tévedek nagyot. Közben lassan kezd elfogyni az ételem.*
-Hát Angliából jöttem. Vagyis igen Angliából... *dörzsölöm meg a fejemet, de a aztán én is el viszem a tányért és a poharat.*
-És miért ide jöttél? *kérdezem majd lehet hogy nem publikus, de azért megkérdezem.*
Vissza az elejére Go down
Jackelyn McKinney
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 242
Csatlakozás : 2012. Mar. 11.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Szer. Júl. 04 2012, 15:46

*Egyenlőre egy teljesen átlagos beszélgetésbe keveredünk, minek következtében az elsődleges téma most az étel, mely talán nem meglepő, tekintve a helyzetet. Amint viszont pár mondatot hallok, egyre furcsábbnak kezd tűnni ez a lány...*
- Hát, citrom és narancs... kinek mi. *fintorgok egy kicsit, ám ez nem azt jelenti, hogy elutasítanám az ajánlatot, s remélem félre sem érti... mert én azt tenném, azonban ennek ellenére is igényt tartok a limonádéra. Apropó limonádé...*
- A túlzott és hirtelen hideg roncsolja a fogzománcot. *világosítom fel, tőlem szokatlan tudálékossággal a másikat, remélve, hogy befejezi amint éppen csinál, ezt a ropogtatást, bár végülis az ő fogai... Igyekszem kevésbé étel-ital témákról is érdeklődni, mire előkerül egy érdekes szó, és a még érdekesebb magyarázat, mire bőszen bólogatok.*
- Engem nem köt le az a kultúra. Inkább steampunk. *mosolygom cseppet sem sértőn, de több kérdést nem óhajtok hozzá fűzni... elvégre egyértelműen szereti a japánokat, ha látogatni szeretne. Azonban, ha itt tartunk, inkább...* - Mit jelent, az Ashi? *tudakolom meg hirtelen, hiszen ezt is említi, s késve bár, de felkelti kíváncsiságomat. Csak úgy, mint a következő jelenet, melyet megjegyzek számára, ám a válasz hozzá mérten furcsa, mikor is zavarodottan bólogatok csöppet.*
- Azért, ne vágd el a szád. Meg is gyógyíthatod. Meg tudod? *érdeklődöm meg, hallva szavait, ám inkább nem is jegyzek meg többet a vér kijövetelével kapcsolatban, nehogy megtörténjen.*
- A sav szétmarja a fogzománcot. *rázom ismét buksimat egy adag hajrángatással is ide-oda, lévén, hogy Ashi magyarázata nem helytálló. Az ember is csak addig vidám, és bátor, míg meg nem történik a baj... bár ismételten: nem az én fogaim.*
- Akkor nemsokára aludni kéne... én is fáradok. Igen, az. *biccentek neki, s a kérdésemre adott válaszát hallva érzékelem ám a csöppnyi zavart, de mivel úgy sejtem, hogy kényes téma, inkább nem feszegetem.*
- Mármint a konyhába, vagy a Mysterioba? *teszem fel a kérdést, ám a választ meg sem várom.* - A konyhába azért, mert szeretek magam ételt készíteni, és kétlem, hogy a nagyteremben lenne még harapnivaló, a Mysterioba pedig azért, mert félvér vagyok, és érdekelt a mágia is. *adom meg a választ, csöppet sem félve attól, hogy esetleg elítél ezért, hiszen ilyennel ezidáig nem találkoztam. Mint érzem, az emésztés is javában tart, hiszen fáradok, így nem esélyes, hogy sokáig maradok még.*


//Fagy.//
Vissza az elejére Go down
Aideen Garadex
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 308
Csatlakozás : 2012. Jan. 23.
Kor : 21

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Csüt. Júl. 05 2012, 13:57

*Az még rendben van, hogy különféle famulusok vannak a Mysterioban, de arra azért nem számítottam, hogy még beszélni is fog, főleg nem a testalkatomról, így igen csak megdöbbenek és már hallom is a feleletet, mire lágyan elmosolyodom és bólintok is egy aprót, jelezve, hogy értem.*
- Köszi, de én megfelelek így magamnak, amúgy se akarok senkinek se tetszeni. *tényleg nem szokásom a férfiak felkeltése, egyedül Azraelnek szeretnék tökéletes lenni, de a múltkori után tisztán látok, csak kihasznált, én nem számítok neki, egy picikét sem, maximum a vérem és a szórakozás. Tehát csak megcsóválom a fejem a gondolatokra és végül úgy döntök, hogyha nem zavarom a fiút, akkor velük tartanék. Mivel a válasz pozitív, így lassan meg is indulhatunk, de előtte még azért a bemutatkozást is megejtjük.*
- Nagyon örvendek, El! Te már régóta jársz ide? *kérdezek is rá kíváncsian, miközben haladgatunk egyenesen a konyha felé, ahova már nyitottam be, de igazán nem ismerem még azt a helyet, tehát kíváncsi vagyok, hogy mi is lesz ott.*
- Igen, elsős. *biccentek a kérdés hallatán, majd ez után már az ajtóhoz érve nyitok be a finomságok szülőhelyére és nézek is körbe. Nem indulok még el se a hűtő felé, se máshová, hanem inkább megfordulok és Élias tekintetét keresem.*
- Ti mit esztek? És itt... hogy megy a kiszolgálás? *talán megérti a fiú, hogy fogalmam sincs, hogy itt magamat kéne kiszolgálnom. Na nem lenne ebből probléma, hiszen nem várom én azt el, hogy úrinőként tekintsenek rám, mégha az is vagyok és úgy is nézek ki, tehát szívesen feltalálom magam, de nem akarok csak úgy bármit kipakolni a hűtőből, ezért is várok egy kis megerősítésre.*
Vissza az elejére Go down
Élias Adachi
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 979
Csatlakozás : 2011. Mar. 07.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Szif háló
Üzenet : Az élet értéke úgy nő, ahogy a haláltól való távolsága csökken.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Csüt. Júl. 05 2012, 14:15

*Léna úgy dönt, hogy kisebb értekezést fog tartani egy ismeretlen lány testalkatáról, így nem követve gazdáját lecövekel a leányzó előtt és kisebb beszélgetésbe bonyolódik vele. Arra, hogy nem akar senkinek tetszeni, a tigris kicsikét rosszallóan megcsóválja a fejét, egy lánynak azért figyelnie kell arra, hogy egészségesen és rendszeresen táplálkozzon, és mivel ő is lány, csak épp tigrislány, nagyon jól tudja. Léna meginvitálja Aideen-t a konyhába, hogy tartson velük, és ebbe a srác is beleegyezik, így már indulnak is, közben megejtik a bemutatkozást.*
- Igen, úgy kb. másfél éve.*pontosan nem tudja, csak saccolja, mennyi az eltelt idő, de ez már a második itt töltött szülinapja lesz, szóval elég régóta itt van. Ezután megkérdi a lányt, hogy elsős-e, és igen, úgy van, ahogy sejtette. Bólint egyet reakcióként, majd már el is érkeznek a konyhához, amit ő már jól ismer, de Aideen úgy látszik, még nem járt itt.*
- Nos, mi nem igazán enni készültünk. Léna kitalálta, hogy sütni akar, ebben kell segédkeznem.*mondja egy nagy, színpadias sóhajjal, de a kelletlensége igazi. A leányzó kérdésére picit meglepődik, de azért felel.*
- Nos, a kiszolgálás úgy megy, hogy megnézed, mi van a hűtőben, és ha tetszik, amit ott látsz, kiveszed és megcsinálod az ételt. De ha pincéreket akarsz, inkább az étterembe menj.*magyarázza kedvesen, az már lejött neki, hogy Aideen gazdag családból származhat, ha természetesnek veszi, hogy kiszolgálják. Igaz, az ő családja is gazdag, de nekik nem voltak cselédjeik, mert az apja mindig attól félt, hogy elárulják, kirabolják, megpróbálják álmában megölni, stb, stb. Szóval őt soha nem szolgálták ki.*

- Ha segítesz, kaphatsz a tortából.*szólal meg végre Léna is, és szemügyre vételezi a konyha berendezését, hogy jól tudjon majd dirigálni. Kicsit pofátlan, meg kell hagyni, és még csak nem is szégyelli, ezt inkább a gazdájára hagyja, szégyellje magát helyette is.*
- Ne is hallgass rá. Mint említettem, minden lében kanál, és eléggé szemtelen is.*mondja a srác Aideen-nek, úgy, hogy Léna ne hallja, mert a végén még megsértődik, aztán abból neki lesz baja.*

- Szerintem keressetek kötényt. Te egy virágosat, az jól fog állni.*néz Léna Aideen-re zavartalanul, mintha tényleg lenne joga parancsokat osztogatni a lánynak.*
- Még mit nem! Nem veszek fel kötényt. Nyugodtan egyél, addig én lerendezem ezt.*az utolsó mondat már Aideen-nek szól, és a srác már megy is, hogy elmagyarázza famulusának, nem ugráltathat senkit.*

Vissza az elejére Go down
Aideen Garadex
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 308
Csatlakozás : 2012. Jan. 23.
Kor : 21

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Csüt. Júl. 05 2012, 14:25

*Nem szeretnék a testalkatomról beszélgetni egy tigrissel, sőt, igazából senkivel sem, mivel úgy érzem, hogy nincs szükségem szépségre, nem akarok tényleg senkinek se tetszeni, hiszen ha így nem feleltem meg annak, akinek szerettem volna, mi értelme lenne más figyelmét felkeltenem? Nem értem én meg semmiféle kapcsolatra, ez az egész után tényleg így érzem. Viszont ha már így magukkal hívtak és nem zavarok, akkor Élias és a tigris társaságában már meg is indulunk a konyha felé, de menet közben azért a famulus felé is tekintek.*
- És Téged hogy hívnak? *ő még eddig nem mutatkozott be nekem, tehát ha már tud beszélni, akkor nem a gazditól fogok rákérdezni a nevére. Végül sikeresen be is érünk a konyhába, ahol kíváncsian nézek is körbe, majd már fel is teszem a kérdéseimet, hiszen Élias szerintem gyakoribb vendég itt, mint én.*
- Hogy sütni? Ő? Azt, hogyan? *kérdezem is kíváncsian, ezüstös tekintetem ide-oda kapkodva a famulus és a fiú között, majd ez után kibukik belőlem még egy kérdést és ahogy hallom a választ, csak a hűtő felé lépek.*
- Félreértettél. Nem azt várom, hogy kiszolgáljanak vagy pincérek futkossanak körülöttem, egyszerűen nem tudom, hogy itt miképp szokás a kiszolgálás, ezért kérdeztem. Meg tudom csinálni magamnak, amit szeretnék, tehát jó lesz ez a hely. *biccentek a srác felé, majd szépen ki is veszek egy kis zöldséget, sajtot, majd pedig szalámit és vajat és végül hamarosan már kenyeret kutatok szép szemeimmel, hogy végül neki is állhassak a szendvics elkészítésének. Bár nem ártana főtt ételt ennem, mégsincs kedvem felmenni most a nagyterembe, jó lesz nekem itt és szerintem egy szenyo is bőven elegendő lesz mára. Léna szavaira viszont meglepetten fordulok a famulus felé, és lassan meg is rázom a fejemet is kissé.*
- Ne haragudj, de én se veszek fel semmit és se főzni, se sütni nem tudok. Szóval ezt én rátok bízom, egyébként se vagyok édesszájú. *azért segíteni nem fognak befogni, arra még picit várni kell, hiszen a lazaság tőlem távol áll, ahogy a főzőcskézés is. Így inkább csak kiveszek egy kis narancslevet még a hűtőből, majd Élias felé tekintek.*
- Kérsz? *ha kér, töltök neki is, ha nem, akkor csak magamnak és végül leülve eszegetni is kezdek, de fél szemem a fiút figyeli.*
- Itt szerintem nem leszek útban, szóval ha nem gond, figyellek titeket. Egyébként milyen torta lesz? *mosolyodom is el picit, így érdeklődve kedvesen a párostól. Bár nem szokásom ilyen finomságokat enni, azért még érdekelhet, hogy miben ügyeskednek.*
Vissza az elejére Go down
Élias Adachi
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 979
Csatlakozás : 2011. Mar. 07.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Szif háló
Üzenet : Az élet értéke úgy nő, ahogy a haláltól való távolsága csökken.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Csüt. Júl. 05 2012, 14:48

*A találkozás után a famulus hamar meginvitálja Aideen-t, hogy tartson velük, és a fiú sem tiltakozik, így már hármasban tartanak a konyha felé.*
- Ó, tényleg, ezt el is felejtettem. Léna vagyok.*mutatkozik be a tigris is, mert valahogy ez elmaradt, talán csak kiment a fejéből. Nem olyan idős ő még ahhoz, hogy teljesen megtanulta volna az illemet, ez a mondatain és cselekedetein is látszik. Közben elérkeznek a konyhába is, ahol a srác megmondja, mit akarnak itt csinálni.*
- Léna ezt úgy gondolta, hogy ő dirigál, én meg csinálom. Csak épp arra nem gondolt, milyen béna vagyok.*mondja normális hangerővel, így Léna is hallja, de a tigris nem fűz hozzá semmit, láthatóan nehezére esik elfogadni, hogy a srác ne tudná megcsinálni, amit ő mond.*
- Akkor bocsi.*vonja meg kicsit a vállát, majd miközben Léna ide-oda járkál, hogy elfoglalja magát, azt figyeli, mit ügyködik Aideen. De pár perc múlva Léna újra közbeszól, és ezúttal tényleg elég pofátlan módon.*

- Pedig a tortában épphogy sok a kalória, ha sokat eszel belőle, biztos felmegy rád valami.*persze nem háj, nem is azért győzködi, hogy sikerüljön elhíznia, csak Léna szemével mérve Aideen tényleg elég vékony.*
- Igen, köszi.*lép oda az asztalhoz a srác egy pohárral a kezében, majd mikor ki lesz töltve az ital, egy levegőre lehajtja az egészet. Elég meleg van, hát még milyen meleg lesz, ha begyújtják a sütőt, de ezzel a problémával ráér még foglalkozni.*
- Nem gond, nyugodtan.*feleli a srác, de a kérdésére már Léna válaszol, nem hagyva időt a srácnak, hogy ezt ő tegye meg.*

- Csoki-vanília, és marcipán is lesz a tetején. Tényleg, itt vajon vannak számok?*találgat a tigris hangosan, de mivel keze még mindig nem nőtt, nem tudja megnézni, hogy vannak-e. Így vet egy kérlelő pillantást a srácra, így ő egy kisebb sóhaj kíséretében ellöki magát az asztaltól és elindul számvadászatra. És amíg ő vadászik, Léna leül Aideen-nel szemben, és nem feltűnően, újra vizslatni kezdi a lányt. Okos egy állat ő, így már meg is sikerült állapítania, hogy valamilyen oknál fogva, de eléggé szégyenlős ez a lány. És mivel a nagymacska tényleg minden lében kanál, úgy gondolja, Aideen-nek is jobb lenne, ha kicsit merészebb lenne. Így használva második képességét, az érzelembefolyásolást, akarja elérni, hogy a lány merészebb és bevállalósabb legyen, vagyis felbátorítja. Majd ha ez megvan, elégedetten folytatja körútját.*
Vissza az elejére Go down
Aideen Garadex
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 308
Csatlakozás : 2012. Jan. 23.
Kor : 21

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Csüt. Júl. 05 2012, 15:11

*A helyzet végül úgy alakul, hogy együtt fogunk megindulni a konyha felé, de menet közben eszembe jut ám, hogy még nem vagyok tisztában a tigris nevével, így pillantok is le rá kedvesen és kérdezek is rá a nevére.*
- Szép neved van. A gazdi jól választott. *nézek is ez után Élias irányába, de nemsokára már meg is érkezünk a konyhába, így benyitok, majd körbe is nézek, miközben a párost várom és ha már sütni szeretnének, rá is kérdezek arra, hogy ezt vajon miképp is képzelik el.*
- Oh, az érdekes lesz. De sok sikert! Nálam biztosan nem lehetsz ügyetlenebb, mivel én még csak tojást se sütöttem még soha. *ismerem is be neki picit szégyellősen, de mégis megosztva vele ezt az apró kis információt, majd amikor rákérdezek az itteni kiszolgálásra, Élias picit félre is ért, amit jónak látok még most megmagyarázni.*
- Nincs semmi gond, biztosan egy sznob lánynak tűnhetek a szemedbe. *elnézem neki, hiszen nem tudok mit csinálni, én ilyen vagyok, de majd talán idővel megismer, ha még összefutunk valamikor, bár az is előfordulhat, hogy elkerüljük egymást, ahogy az eddig is megtörtént. Viszont nyugtom most sincsen, mivel Léna már újabb megjegyzést tesz az alakomra, én pedig most már El felé is tekintek.*
- Mondd csak, emberi szemmel is túlságosan soványnak tűnök? *tényleg szeretném tudni és egy famulusra mégse hallgathatok igazán, ő egy állat, nem pedig egy emberi lény, mások a nézetei is valószínűleg. Töltök a két pohárba is inni és hogyha a fiú kér még, akkor kap egy újabb adagot, mivel láthatóan szomjas volt és ez után engedem is nekik, hogy megkezdjék a sütögetést, amit kíváncsian figyelemmel is követek.*
- Jól hangzik, biztosan finom lesz. *mosolyodom is el kedvesen, de a számokra még nem tudok rákérdezni, ugyanis a fiú kutatni kezd, én velem pedig szembe el is helyezkedik Léna és úgy néz rám... hogy egy kis szalámit máris nyújtok felé.*
- Éhes vagy? *nem tudom, hogy miért figyelget ennyire, de hogyha elfogadja, akkor kap belőle, én pedig a galád tettet nem is érzékelem, inkább megeszem a szendvicsemet, majd ez után mosolyogva pattanok fel, picit háttérbe szorítva saját bajaimat és már Éliashoz is lépek, két kis kezem pedig vállaira kerül.*
~ Milyen izmos, fel se tűnt. ~ *tényleg nem figyeltem eddig, de most nem is foglalkozom tovább vele, hanem picit fölé hajolok, ha tudok, tehát válla fölött igyekszem átkukucskálni, megnézve, hogy vajon mit csinál. Ez annyira, de annyira nem vall rám, hogy ilyesmit én teszek, sőt, hogy hozzáérek valaki máshoz is.*
- Mihez kellenek a számok? Csak nem születésnapja lesz valakinek? *teszem is fel a kérdést kedvesen és csak az egyértelmű dologra nem gondolok. végül eleresztem és mellé is lépek, így tekintek bele egy másik fiókba is.*
- Szívesen segítek ám, közben pedig mesélhetnél picit magadról. *tekintek is rá újból, kíváncsian várva, hogy vajon mit mond majd. Nem ismerem, semmit se tudok róla őszintén szólva, tehát itt az idő, hogy valamit megosszon velem. És az a kellemetlen, hogy képtelen vagyok rájönni, hogy Léna mit is tett.*
Vissza az elejére Go down
Élias Adachi
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 979
Csatlakozás : 2011. Mar. 07.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Szif háló
Üzenet : Az élet értéke úgy nő, ahogy a haláltól való távolsága csökken.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Csüt. Júl. 05 2012, 15:36

*Miközben a konyha felé indulnak, emlékezteti Aideen a tigrist, hogy még nem mutatkozott be, így a nagymacska most ezt is megejti.*
- Köszönöm.*mondja némi büszkeséggel a hangjában a tigris, El pedig mosolyog a dicséretre. Tetszett neki a név, ezért választotta, és úgy látszik, Aideen szerint is jól választott. Majd már a konyhában állva meséli el a lánynak, hogy mit akarnak ők ketten, Léna és ő csinálni a konyhában.*
- Hát azt mondjuk tudok, de a torta túl bonyolult.*csak az egyszerűbb dolgokat tudja megsütni, mint ugye a tojás, a krumpli, és kb. ennyiben ki is fullad a tudománya.*
- Nem, dehogy.*tiltakozik, mivel mást nem tud csinálni, mert milyen lenne, ha elkezdene egyetérteni. Lehet, hogy van benne valami bunkóság, de egészséges mennyiségben, és, bár furának tűnhet, mióta itt van a suliban, valamennyire meg is változott, az utóbbi időben ezt Lénának köszönheti. Az elutasítás után Léna újra tesz egy megjegyzést Aideen-nek, és emiatt a srác kap egy kérdést, amin tényleg el kell gondolkoznia, hogy lehetőleg megfelelő választ találjon.*
- Hát soványnak sovány, de nem szörnyű, mint ahogy Léna állítja. Ez még a csinos kategóriába van.*na remélhetőleg jó a válasz, mivel a lányok általában nem szokták szeretni, ha kritika éri a külsőjüket. Léna magában megállapítja, hogy nocsak, a gazdája ilyet is tud? Azaz bókolni, bár ez még elég kezdőleges. Aideen aztán megkínálja itallal, amit el is fogad és egy szuszra lehajtja, de nem kér többet, a poharat is leteszi úgy várja, mikor szólítja akcióba a famulusa. A torta-kérdésre a tigris válaszol, a srác pedig elkezdi kutatni a számokat, amik annyira kellenek a macskának. És amíg ő kutat, Léna leül Aideen-nel szemben és újra bámulni kezdi. A kérdésre Léna nem válaszol, feleletképpen csak elfogadja a felé nyújtott szalámit, majd miután bizonyos gondolatok suhannak át a fején, használatba veszi másik képességét, majd mint aki jól végezte dolgát, továbbmegy. A gazdija pedig még mindig a fiókban kutat azok után a számok után. Mikor megérzi vállain a lány kezét, megtorpan a kutatásban, hát még amikor áthajol fölötte, hogy belekukkantson a fiókba. Nem kicsit lepődik meg, mivel eddigi benyomásai alapján nem gondolta volna, hogy Aideen ilyeneket is szokott csinálni, de nem rázza le magáról a másik kezeit, így inkább válaszol a kérdésre.*
- De igen, születésnap lesz. Holnap leszek tizenhét éves.*árulja el ezt az egyszerű kis dolgot, közben Aideen mellé kerül és egy másik fiókban kezdi a kutatást.*
- Öhm... mire vagy kíváncsi?*kérdi a másik felé pislantva, közben bezárja azt a fiókot, ami előtte van, és egy másikban kezd el kutatni. De azért közben elkezdi az általános információk megosztását, ha már a lányt érdekli.*
- Angliából jöttem, van egy testvérem... kb ennyi jutott eszembe.*nem nagyon tudja, mit meséljen magáról, szóval inkább megvárja, míg Aideen mondd néhány támpontot. Eszébe sem jut, hogy a lány hirtelen jött bátorsága és érdeklődése Lénának köszönhető.*
Vissza az elejére Go down
Aideen Garadex
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 308
Csatlakozás : 2012. Jan. 23.
Kor : 21

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Csüt. Júl. 05 2012, 16:02

*A konyhába azért sikeresen megérkezünk és bár nem hittem volna, hogy végül ide lyukadok ki, mégis megtörtént. Most viszont nem ártana érdeklődnöm is a fiútól és egy kis félreértést követően már a hűtőhöz is lépek, hogy kiszolgáljam magam. De Léna csak nem hagy békén, ismételten a súlyommal jön és mivel már kezd zavarni ez a dolog, ezért is fordulok El felé, rákérdezve arra, hogy vajon igaza van-e a famulusának.*
- Köszönöm. Ezek szerint akkor még jó vagyok így. *döntöm meg picit a fejem, bár furcsa egy fiútól bókot hallani, azt hiszem, hogy ez az első életemben és meglepő módon, nagyon is jól esik. Ezek szerint a furcsa külsőmmel és viselkedésemmel nem vagyok feltétlen átlátszó, szürke egyén, hanem észre lehet venni. Az események viszont picikét felgyorsulnak, tehát én elfogyasztom az étkemet, majd Lénának is adok egy kicsit és végül ez után történik meg a befolyásolásom, melynek hatására Éliashoz is lépek és szépen hozzá is érek, közelebb hajolva hozzá, puha, fekete tincseim pedig bőrét is érinthetik.*
- Hogy a te szülinapod? Oh, akkor előre is boldog születésnapot! Remélem, hogy jól fogod érezni magad, bár gondolom biztos a barátaiddal fogsz ünnepelni. Mit terveztél? *kíváncsiskodom teljesen felpörögve, igen csak barátságosan és most már valamivel lazábban, mint eddig, tehát a feszültségem magamban tartom és végül mellé lépve kezdem el átkutatni a fiókokat is, hogy segítsek neki a tortához számokat találni.*
- Mondjuk arra, hogy mit szeretsz csinálni. *pillantok is felé, majd végül hallom is a további információkat, melyek nem túl sokak, de azért mégis valami.*
- Én Írországból érkeztem ide. Ezek szerint nem is élünk annyira távol egymástól. De nekem nincsen testvérem. *mesélek egy picit én is, önfeledtebben, mint eddig és végül ahogy egy újabb fiókot tolok vissza a helyére, majd húzom ki a következőt, már meg is látom azt, amit keresünk, így egy zacskót kivéve kék színű számos gyertyákat emelek fel.*
- Azt hiszem, hogy megvan! *nyújtom is át Éliasnak, hogyha szeretné, akkor válassza ki azt, amelyik neki tetszik, mivel több stílus is van itt, de csak megtalálja majd a megfelelőt idővel.*
- Ha gondolod, kiveszem azt a hűtőből, ami kell a tortához. *lépek is oda a gép mellé, majd kinyitva annak ajtaját érzem meg a kellemes, hűs levegőt, mely mosolyra fakaszt. De azért nem zárom ám ki El-t sem, így pillantok hátra, várva, hogy mit pakoljak ki az asztalra, tehát egy picit mégis csak segítek.*
Vissza az elejére Go down
Élias Adachi
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 979
Csatlakozás : 2011. Mar. 07.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Szif háló
Üzenet : Az élet értéke úgy nő, ahogy a haláltól való távolsága csökken.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Csüt. Júl. 05 2012, 16:22

*A konyhában Léna kezd dirigálni, de Aideen erre nem vevő, így a famulus megjegyez neki valamit, így a srác szembekerül egy problémával, vagyis, hogy erre mit válaszoljon. De gyakorolva bókolási képességeit megfelelő választ ad, így el is mosolyodik, és csak bólint a lány megállapítására. Még pár esemény után Léna szavainak hatására számokat kezd el keresgélni, így nem veszi észre, mit ügyködik a háta mögött a tigris. Eléggé meglepődik, mikor Aideen mögé kerül, de mivel nem kellemetlen a szituáció, nem igyekszik eltűnni, és közben még azt is megosztja a lánnyal, hogy holnap van a szülinapja. A lány reakciójára elmosolyodik, jól áll neki, amikor így fel van pörögve, legalábbis szerinte.*
- Köszönöm. Igazából nem nagyon terveztem semmit, a szülinapjaim átlagosak szoktak lenni. Tavaly a tortáról is lemondtam, de most Léna miatt nem tehettem meg.*a tigris ugyanis ragaszkodott hozzá, hogy ha már szülinapja van, csináljon is valamit, ünnepeljen, egyen tortát, tehát azt fogja csinálni. Tortát eszik. A tavalyiakhoz képest merőben más a szülinapi program. Közben kap egy érdeklődő kérdést is, így számba kezdi venni, miket szokott csinálni.*
- Hát szeretek úszni, sokat edzek, és szeretek még utazgatni is.*na, kb. ennyi, amit szeret csinálni, persze van még pár, de azok teljesen átlagos dolgok, nem untatja velük a lányt. Majd általános információkat oszt meg vele, pontosabban kettőt, mivel több nem jut eszébe.*
- Úgy két hónapja voltam Írországban. Nagyon szép hely.*jól is érezte magát, sokat nevetett, kár is volt hazajönni.*
- Szerencsés vagy.*mondja a testvér-dologra, mivel ő igazán örülne neki, ha egyke lenne, így hát mindenkit irigyel, aki egyke, akiknek meg hozzá hasonlóan van testvére, sajnál. Ezután hallja Aideen-t, hogy megvannak a gyertyák, így felé néz, és tényleg ott vannak, mindenféle színben.*
- Ügyes vagy.*veszi el a leányzótól a gyertyákat, majd kiborítja őket az asztalra, és kiveszi közülük az egyest meg a hetest. Mindkettő szám kék, ami a kedvenc színe.*
- Rendben, köszi. De mi kell hozzá?*ezt a kérdést már Lénának szegezi, aki időközben lepofozott az egyik polcról egy szakácskönyvet, és már a torta recept is megvan, így a tigris elkezdi sorolni, hogy mik kellenek. A srác odaáll Aideen mellé, hogy a lány ne egyedül cipekedjen. Hallgatva a tigrisre pakolja a dolgokat ki az asztalra, majd előszed pár tálat is.*
- Amúgy hogy tetszik a suli? Régóta vagy itt?*hogy ne csendben dolgozzanak, felveti a témát, hagyva, hogy most Aideen meséljen egy kicsit. Léna eközben a szakácskönyvet tanulmányozza, de fél füllel hallgatja az ő beszélgetésüket is, így lassan arra a döntésre jut, hogy hamarosan jobb lesz beleavatkozni, de egyelőre még vár.*
Vissza az elejére Go down
Aideen Garadex
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 308
Csatlakozás : 2012. Jan. 23.
Kor : 21

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Csüt. Júl. 05 2012, 16:34

*Úgy tudom, hogy az emberek nagy része a szülinapján a barátaival van és nagyon jól érzi magát, sok féle ajándékot is kap, tehát igazi élete van, nem úgy, mint nekem. Én nem igazán ünneplem az ilyesmit, de most nincs kedvem lehangolni ezzel Éliast, már ha egyáltalán érdekelné a fiút, hogy nálam mindez hogy szokott zajlani, a nagybátyám teljesen más hozzáállással rendelkezik és mivel féltett, így nem engedett sehova se, tehát barátokat is nehéz volt szereznem, ahogy most is az, ezért nincs egy se. Azrael volt nekem valahogy a minden, amióta ide értem, bár féltem eleinte tőle, később mindez megváltozott, de nem tudom megbocsátani neki azt, hogy kihasznált, hogy bántott és az az ütés is örök emlék marad, mivel nem kicsit kaptam és ehhez nem volt joga. Ismét csak rá gondolok, ezt nem szabadna így, továbbra is kerülnöm kell, esélyt se adni arra, hogy megtalálhasson. Inkább próbálom visszaterelni a figyelmemet El felé és már hallom is, hogy miért is ez a nagy sütögetés.*
- Igazán kedves tőled Léna, hogy gondolsz rá. *pillantok hátra a tigris felé mosolyogva, majd végül már érdeklődöm is tovább, méghozzá arról, hogy vajon mit is szeret csinálni a fiú.*
- Az edzés az meglátszik rajtad. *pillantok is vállaira, de nem időzik el ott túl sokáig a tekintetem, mivel szeretek a másik szemébe nézve beszélgetni, ezért úgy hallgatom hát, hogy hova valósi és mesélem el én is a születési helyemet.*
- Igen, az. *bólintok is rá, a testvéres dolgot viszont nem értem, én örülnék, ha lenne valakim, akire számíthatok, ha nem lennék ennyire egyedül.*
- Miért mondod ezt? *kérdezek is rá és hogyha úgy gondolja, maximum nem válaszol, de a kérdésemet megkapja. A gyertyák is idő közben megkerülnek, így nézem is meg, hogy vajon hány éves is lesz a fiú. Odalépek a hűtőhöz is, majd amikor hallom, hogy Léna sorolni kezdi a hozzávalókat, már segítek is kipakolni az asztalra, de a kérdést hallva hirtelen dermedek meg, pont, amikor már a szekrényből veszem ki a cukrot és nyelek is egy aprót. Érzelembefolyásolás ide vagy oda, ezek az érzelmek erősebbek, én most úgy érzem, így a kedvem sebesen romlik le.*
- Januárban érkeztem és... az iskola tetszik, csak éppen. *akad meg a szavam, nem, nem tudom elmondani neki, nem bízhatom senkiben sem, így sóhajtok fel picit.*
- Ne haragudj El és te se Léna, de szerintem én most megyek... nem... nem érzem jól magam. *fogom is meg fejemet egy pillanatra, így indulva meg az ajtó felé, de ott még megtorpanok és megfordulva a fiú szemeit kutatom.*
- Boldog szülinapot! *egy mosolyt erőltetek az arcomra, de ez után nem vagyok képes tovább itt maradni, valahogy nem megy, még mindig gyötör ez az egész és bár azt mondtam annak idején, hogy keresek magam mellé egy fiút, még mindig képtelen vagyok másra úgy nézni. Vajon valaha ez megváltozik? Az alagsori folyosókat magam mögött hagyva indulok meg az Inflatus ház tornyába, hogy a szobámba zárkózva pihenjek le egy kicsit.*
Vissza az elejére Go down
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   

Vissza az elejére Go down
 
Konyha, avagy a finomságok szülőhelye
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 8 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
 Similar topics
-
» -=Sima Jutsuk=-
» -= Masamune műhelye =-
» Mayakashi Kaen agglegény lakása
» Hull a pelyhes fehér hó avagy Gundan karácsonya
» Nariko - Avagy a verebek újra szállnak

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Mysterio Feketemágus képző :: A kastély :: Alagsor-
Ugrás: