Mysterio Feketemágus képző

Fórum alapú szerepjáték
 
HomePortalCalendarGy.I.K.KeresésRegisztrációBelépés
Keresés
 
 

Display results as :
 
Rechercher Advanced Search
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Keywords
Vezetőség
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Ki van itt?
Összesen 0 felhasználó van jelen :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 0 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (22 fő) Pént. Jún. 29 2012, 19:26-kor volt itt.
Augusztus 2018
Hétf.KeddSzer.Csüt.Pént.Szomb.Vas.
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  
CalendarCalendar
Statistics
Összesen 789 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Perselus Piton

Jelenleg összesen 167013 hozzászólás olvasható. in 1079 subjects
Másik oldalunk
Top posting users this week

Share | 
 

 Konyha, avagy a finomságok szülőhelye

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
SzerzőÜzenet
Zaine Warhurst
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 430
Csatlakozás : 2012. Jul. 29.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Pént. Aug. 31 2012, 19:18

*Amint megismerkedünk, segítségemre siet egy alku keretein belül, így hamarosan neki is látunk a főzésnek, miközben beszélgetve gyorsítjuk az időt, és próbálunk meg információkat szerezni a másikról. Persze, egyelőre nem személyes szinteket öltve...*
- Furcsa embereket? Például? *kíváncsiskodom, hiszen úgy tűnik lenne mit mesélnie, mégis érdekel, nehogy az ő hibájába essek, esetleg megismerjem ezeket az embereket, ha találkozom velük.* - Hogy tetszik a környék egyébként? *kérdezek valami olyanra, ami engem is érdekel, ez pedig a természet, mi megnyugtat. Mindig is szerettem, függetlenül attól, hogy éppen csendes, játékos, vagy tomboló mivoltát látom, függetlenül attól, hogy hegyes-dombos, vagy völgyes, szteppés a vidék, hideg esetleg meleg az éghajlat, tenger vagy tó található, homok vagy szikla... én mindent szeretek. Miközben képzelgek, Jamaica is eszembe jut, és a tengerpartja, ahová elvihetném a lányt, s erre a gondolatra elmosolyodva kezdek neki a hagymaszeletelésnek kissé morogva.*
- Nagyszerű... ajánlom is, hogy sikerüljön. *viccelődöm duzzogva, s talán hallható is hangomból. Hamarosan jön a következő feladat, tehát már egy másik kést előhúzva szeletelem először a paradicsomot kérése szerint gyorsan, miután alaposan megmosom őket, s ha kész, a fiú mellé tolom a tálat. Ezek után szintén gyorsan karikára vágom a virslit, idő közben megsértve az ujjamat, mit számba kapok, de ezzel is végzek. Figyelgetem a főzés folyamatát, azonban segítségre is szükség volna.*
- Azért kommentáld, hogy mit csinálsz... *jegyzem meg, miközben átnyújtom neki a felszeletelt virslit is, s ujjamat vizsgálgatom, melynek sebén bealvad a vér. Szavaira csupán bólintok, ám kérdésére felhorkanok.*
- Nem voltam. Miért, te? *pillantok rá, s most kiderül, hogy vajon szeret-e tanulni vagy sem. Igen, természetesen tisztában vagyok a tárgyaimmal, és az alapvarázslatokat is gyakorolom, de ezen kívül csupán beleolvastam a normális tananyagba, nehezen hajtanék végre többet közüllük annak ellenére, hogy elméletben megtehetném, képes vagyok rá.*
Vissza az elejére Go down
Ezio Montedoro
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Jelige : Az igazságot vérrel írják
Hozzászólások száma : 37
Csatlakozás : 2012. Jul. 27.
Kor : 22

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Pént. Aug. 31 2012, 19:43

*Minden elő van készítve, már csak meg kell főzni. Illetve elkészíteni egy-két apróságot, de a hagyma már mindjárt készen is lesz. Jó így segítséggel dolgozni, így hamarabb készen leszünk és élvezhetem a spagettim finom olaszos ízét.*
- Mikor megérkeztem elém küldtek egy Aristarkh nevezetű fickót, aki úgy viselkedett mintha katona lett volna. Én hülye meg be is vettem a színészkedését, de ma már csak jót nevetek rajta. *Mondom neki mosolyogva, közben visszagondolok az első napomra és arra a furcsa sétára a hálótermemig. Ő lett itt az első ismerősöm és most vele vagyok a legjobb viszonyban. Gondolom neki már van legjobb barátja. Nekem most ő az.*
- Nagyon tetszik a környék, legfőképpen a park a szigeten. Szeretek oda járni, olyan nyugodt hely. Neked van kedvenc helyed? *Érdeklődöm, hátha megemlít valami figyelemre méltó helyiséget, ahova természetesen egyszer ellátogatok majd én is. Szegény srácot eléggé megviseli a hagymapucolás, de mindkettőnk örömére befejezzük a szemünk kínzását és feltesszük a hagymát pirulni. Addig viszont rábízom a virsli és paradicsom felvágását, majd mikor megvágja a kezét a virsli is véres lesz.*
- Ó ezt inkább tegyük félre, majd felvágok egy másikat. *Majd a véres virslit két ujjam hegyével megfogva arréb dobom, mintha félnék, hogy életre kel.*
~ Nem fogom megenni a véres virslit!~ *Előszedek egy másikat és gyorsan felkarikázom.*
- Most a szószt csinálom meg, abba keverjük bele máris a paradicsomot és a virslit. *A szósz többi része megvan, teleöntöm a megfelelő fűszerekkel és belekeverem a maradék két hozzávalót. Ráöntöm a hagymára és pár perc múlva bele a húst.*
- Most már csak várni kell és készen is lesz. Körülbelül 20 perc. *Mondom neki tájékoztatás képpen, közben pedig kavargatom ezt az ételcsodát.*
Vissza az elejére Go down
Zaine Warhurst
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 430
Csatlakozás : 2012. Jul. 29.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Pént. Aug. 31 2012, 19:56

*Segítséggel állunk neki a főzésnek, ő magyaráz, én teljesítem a kérését, és figyelek. Jól jár, hiszen megteszek neki pár alapvető készülődést, s közben beszélgetünk is, én pedig a feladat ráeső részét hajtom be rajta. Szépen haladunk, és az alapanyagokkal való küzdelem is sikeres, tehát megfelelően hasznosítjuk őket, miközben egymásról is többet tudunk meg, és közelebb jutunk az étel készítésének végéhez.*
- Áh, átvágott... mást nem is ismersz? *kérdezem, ugyanis én ezt a nevet még nem hallottam, de tény, hogy igen furcsa. Ahogyan hallom a parkot kedveli... természet, de a város közepén, én így inkább mást választanék.*
- Nem igazán, de voltam egy romos kastélynál. Érdekes volt... *morgok, mikor eszembe jut az Ashi-val való találkozás. Az első komolyabb összetűzésem, s még így sem nevezhető annak... természetesen én voltam a támadó fél, nem úgy, mint legutóbb Chole esetében. Gondolataim elkalandoznak főzés közben, de inkább tovább végzem a munkám, minek következtében hamarosan megsebesítem magam és pár csepp vér is a húsra kerül.*
- Rendben... bár te se lennél jó vámpír, ha nem bírsz ki pár vércseppet. *vigyorodom el, míg sebes ujjamat szemlélem, s hamarosan el is készülünk minden szükségessel, így ahogyan hallom, nemsokára meg is kóstolhatjuk majd az ételt. Kíváncsi leszek... addig sem tétlenkedek azonban, a szekrényhez lépve készítek elő evéshez szükséges eszközöket, és kezdek el megteríteni.*
- Mondd, mit szoktál csinálni szabadidődben? Van valami hely, vagy aktivitás, amit ajánlanál? *érdeklődöm közben, s lassacskán, de elkészülök, tehát le is ülök az egyik székre, míg várom, hogy az étel is végső stádiumba lépjen. Egyre éhesebb vagyok, tehát már türelmetlenül szemlélem a fazekat.*
- Nemsokára kész kell legyen... *morgom is halkan. Kezeimet ropogtatva hallgatom a köztünk beálló csöndet, mit most Ezio-nak kell majd megtörnie, ha tovább szeretne társalogni. Elvégre eddig is sikerült.*


//Fagy.//
Vissza az elejére Go down
Lucius Rufinus
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Jelige : Az utolsó római
Hozzászólások száma : 450
Csatlakozás : 2012. Jun. 12.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Kobra háló
Üzenet : "Senki nem múlt felül sem jótettekben barátaim iránt, sem rosszban ellenségeimmel szemben." írta egy ősöm sírkövére. Én is ehhez tartom magam!

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Vas. Szept. 09 2012, 21:49

//Olvad.//

-Én csak előre bocsátottam, ha megint játszani támadna kedved. *mondja s kis kuncogással fűszerezi meg mondatát Lucius. Élénken emlékszik az egészre és kellemes emlék számára, nehezen feledhető este volt.*
-Teljesen igazad van. De ahogy megismertelek eddig, én elég erősnek érezlek ahhoz, hogy elérd a célod. Bár szerintem annak, amit szeretnél, igaz, még abszolút járatlannak számítok a témában, komoly ára lesz. Mert ahogy eddig tapasztaltam a dolgokat, az ilyesmi mindig sokba kerül és nem csak a ráfordított idő és energia szempontjából. *igyekszik biztató lenni és értelmesen hozzászólni a témához. Meghatja a dolog, hogy Lis ennyire ragaszkodik édesanyjához és szépnek találja ezt a szeretetet. Így még nagyobbat nőtt a másik a szemében.*
-Hát jó... ha a gyengélkedőn akarsz velem lenni... *a korcsolyázásra már csak ennyit mond, mert tudja, hogy mire képes, ebben az esetben pedig mire nem. Lucius a jégen... Apokalipszis. Majd Lis játékos lépése következik, amely a srác számára kicsit orcapirító szituációt kreál s ezt ki is fejezi, persze nem jó szavakkal, így főhet emiatt a feje. De először nem szól, csak csókot váltanak, majd elindulnak lefelé a lépcsőn és akkor fejezi ki, illetve próbálja kifejezni mire is gondolt.*
-Bocsáss meg, félreérthetően fogalmaztam. Kezdem megutálni a szavakat, mert nem mindig hajlanak az ember akaratának... Bocsánatodat kérem az egész miatt és megértésed. Azt tapasztaltad, hogy az ilyen gesztusok nem megszokottak számomra. Túl sokat voltam a magam világába zárva, ahol a tudás kutatására és a saját magam védelmére lettem nevelve. Viszont te olyan valaki vagy, akiért, illetve akivel szemben érdemes elhagynom a saját falam védelmét. *igyekszik nem mentegetőzni, nem másítani a szaván, mert csak a saját csapdájába kerülne, helyette inkább őszinte és olyat tesz, amit mással nem: az érzéseiről beszél, belső gondolatokat oszt meg. Ha a másikban csak egy jó nőt, egyet a sok közül, vagy egy affért látna, nem tenne így s reméli ezt valahol a másik is érzi. De ilyen, amikor az enyhe paranoiás akar bízni... Viszont a tea kérdése se kerül elhanyagolásra.*
-Én a sima fekete teát preferálom most, bár a zöld tea is jó. *a konyhába érve nem foglal egyből helyet, még arra sort kerít, hogy kicsit megsimogassa a lány buksiját.*
-De házias vagy... köszönöm szépen. *és szép mosoly is jár ehhez. Ezt követően foglal helyet az asztalnál.*
-Ha kérhetném a csészém aljára öntenél egy kis tejet? *igen, angolosan issza a teát, és nem azért, amiért ez a hagyomány kialakult, nem mérgezésre gyanakszik. Akkor nem a lányt kérte volna erre. Na meg ez is a bizalom jele nála, egyébként ragaszkodna a saját kezű készítéshez.*
Vissza az elejére Go down
Lisa Renfield
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Jelige : Vörös démon
Hozzászólások száma : 629
Csatlakozás : 2010. May. 16.
Kor : 24

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Vas. Szept. 09 2012, 22:00

*Nálam nem mindig függ a szórakozás az alkohol fogyasztásával és ezt nem ártana a fiúnak is most már megtudnia. Amikor viszont hallom a szavait, lassan kuncogni kezdek, mivel az emlékek bennem is elevenen élnek azóta is. Jól esik, hogy ő is így gondol vissza minderre, láthatóan pozitívan. Na de a téma tovább terelődik és a bulis estére meg majd még visszatérünk valamikor, amikor a fiú jobban fogja érezni magát.*
- Igen tudom, az ilyesmiért mindig meg kell fizetni, de nem bánom. Ez életem elsődleges célja és apámnak is sokat segítenék vele, legalább meg kell próbálnom. Tudod, ezért is van az, hogy lehet nem arra fogok szakosodni, ami igazán érdekelne, hanem anyám védelméért a halál felé fogok húzni. *sóhajtok is fel kissé, mivel tudom, tisztában vagyok vele, hogy a kiírt szakok közül melyik az, amelyet pontosan nekem szabtak, csak a kérdés az, hogyha azt választanám, vajon megbocsátanám-e magamnak, hogy nem tettem meg mindent anyámért, amit tudtam. Bár tény, hogy több szakot is el lehet végezni, de valahol belül félek, én még... még soha nem találkoztam édesanyámmal, meg se ismerhettem és nem tudom, hogy milyen lehet a valóságban. A gondolatok viszont hála a korcsolyázásnak, végül eltávolodnak egy kis időre tőlem, így próbálok is felengedni és picikét közelebb kerülni a fiúhoz, így tolom lágyan a falnak, hogy megcsókolhassam őt hosszan, de ahogy érzékelem a viselkedését és a szavait, annyira nem ilyesmire számítottam, egyértelműen magamra veszem a dolgokat. Eleresztem hát, majd tovább megyünk és pár lépés után Lucius beszélni is kezd, így tekintek oldalra, fel arcára és hallgatom is, amit mondani szándékozik.*
- Ha bántani szeretnélek Lucius, már rég megtettem volna. Te nem ismered az erőmet! *csóválom is meg kicsikét a fejem, de lassítok még a konyha előtt, mivel ha már itt vagyunk, valamit nekem is mondanom kéne.*
- Néha lehetnél egy kicsit határozottabb te is, értékelném. *tudom, hogy még fiatalabb, mint amilyen én vagyok, de néha jól esne egy rámenősebb, agresszívabb lépés is, hogy ő tenne velem ilyet meglepetésszerűen. Talán mégse Lucius az, aki kéne nekem? Nem tudom, kezdek meginogni abban, hogy ez az egész vajon valaha lesz-e több, mint egy ilyen kapcsolat, amely kialakult közöttünk, hogy vajon meg tudja-e adni nekem azt, amit én akarok. Nem akarom átformálni, örülök, hogy megnyílna nekem, de nekem ennél több kell, sajnos sokkal több. Úgy tűnik, hogy én várok túl sokat, de még egy kis időt adok ennek az egésznek. *
- Akkor te feketét kapsz. *bólintok rá, majd a konyhába érve neki is látok a hozzávalók előpakolásának, de a simításnál egy pillanatra behunyom a szemem. A fenébe is, nagyon is jól esik, hogyha hozzámér...*
- Nem mindig, szóval becsüld meg. *mosolyodom is el, majd amikor hallom, hogy tejjel kéri a teát, csak biccentek és ahogy szeretné, el is készítem neki a feketét, tejjel, magamnak pedig a citromos teát és a két kis csészével az asztalhoz is lépek, leteszem őket, de én nem a fiú mellé ülök, hanem belecsüccsenek az ölébe, onnan pillantok a másikra.*
- Na és, sok csaj próbál a közeledbe férkőzni? Elég jó pasi vagy és nagyon kedves is, bizonyára nem egy lány akart már lecsapni rád. *a csészét az ajkamhoz emelem, majd lassan kortyolgatni kezdek belőle, miközben néha a másik felé pillantok, tényleg érdekelne a válasza.*
Vissza az elejére Go down
Lucius Rufinus
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Jelige : Az utolsó római
Hozzászólások száma : 450
Csatlakozás : 2012. Jun. 12.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Kobra háló
Üzenet : "Senki nem múlt felül sem jótettekben barátaim iránt, sem rosszban ellenségeimmel szemben." írta egy ősöm sírkövére. Én is ehhez tartom magam!

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Vas. Szept. 09 2012, 22:24

*A bulizás után a szó egy komolyabb témára terelődik, Lis édesanyjával kapcsolatban, sőt még a továbbtanulás is belekerül a kérdéskörbe.*
-Így legalább van előtted egy lehetséges út, amelyet majd bejársz. Van életcélod. *ezt a pozitív gondolatot igyekszik a srác kiemelni, még ha az egész végtelenül komor is, sőt akár a lánynak lehet önmagát is fel kell áldoznia céljáért. De ez az ő útja, az ő kérdései. Aztán jön egy érdekes közjáték, mely a mostani találkozónak egy kisebb mélypontot ad. Viszont Lucius számára jó lecke, mert figyel és gyorsan tanul. A kezdet nehéz, de utána változni fog az egész, Lucius úgy gondolja.*
-Nehogy azt hidd, hogy alábecsüllek. Afelől nincs kétségem, hogy olyan veszélyes vagy, mint amennyire gyönyörű és a szépséged előtt eddig se győztem szavaimmal adózni. De elárulom, hogy a szelíd kiscicák nem vonzanak annyira. *Lucius maga az elfojtottság megtestesítője, ami felszínre kerülhet, és ezen az úton haladnak. De azért közlése után kacsint egyet, majd igazít haján, persze hiába valóan.*
-Rendben. *csak ennyit mond, mert ezt hosszabban ragozni nincs értelme. Vette a lapot, értette a célzást, az eddigiek is ebbe az irányba mutattak számára. A tea is konkretizálva lesz, így már kész tervekkel léphetnek a konyhába, ahol lassan kezdetét is veheti a főzőcske.*
-Eszembe se jutott, hogy nem becsülöm meg kedvességed. És a hála se marad el...*ezt a lány fülébe duruzsolja, hiszen még közel áll a másikhoz. Közben keze Lis vállán nyugszik, majd a hátán simít végig, a gerince mentén, mikor távozik. Viszont érkezik a tea is és vele a modern Kirké, egyenest Lucius ölébe, amit a srác egy vigyorral nyugtáz.*
-Hát vannak már lány ismerőseim, de egy se tett ilyen lépéseket. A kedvesség lehet nem kelendő áru... *mondja, míg baljában a csészét fogja és iszik is kicsit. De jobbja nem tétlen, ha már Lis az ölébe ült, akkor keze a lány oldalán simít végig, néha-néha a derekán betévedve a blúz alá, a fehér bőrt simítva. Szavait is a nem túl nagy távolságon csökkentve mondja, halkan, hiszen Lis füle mellett van s ha már erre jár, bizony egy-két apró csókot kap a másik, először az arcára, majd a fülcimpára s a fül mögé. A srác ezt könnyedén megteheti. A tea meg még forró, minek égesse össze magát?*
Vissza az elejére Go down
Lisa Renfield
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Jelige : Vörös démon
Hozzászólások száma : 629
Csatlakozás : 2010. May. 16.
Kor : 24

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Vas. Szept. 09 2012, 22:37

*Valóban, nekem van célom, de a cél nem feltétlenül olyan kellemes, amit mindenképpen meg kéne valósítani. Vannak dolgok, amiket hagyni kell és talán ez is olyan, kezdek erre ráébredni, de belül mégsem szeretném mindezt. Inkább csak bólintok a fiú szavaira, hiszen erre most nem tudok még mit mondani, majd úgyis meg fogja tudni, hogy miképp döntök a szakokat illetően, mivel van egy olyan érzésem, hogy érdekelni fogja, hogy minek is tanulok majd tovább.*
- Te egyébként melyik szakot néznéd ki belőlem? *azért ez a kérdés mégis csak olyan, amit fel kell tenni, hiszen már valamennyire ismer, biztosan van elképzelése, akár több is, szóval én csak kíváncsian várom a válaszát is. Ez után történik egy kis negatív hatás, de remélhetőleg még csak most, az elején, bár én már semmibe se vagyok biztos.*
- Ez a szerencsém és örülök, hogy ennyire megfogott a külsőm. *sokakat ez fog meg, éppen ezért is vagyok olyan szerencsétlen a párkapcsolatokba és leszek túl könnyen szerelmes, amelyet most már félek és elkerülnék, de mint tudjuk, ez nem így működik, hanem egyszerűen kialakul csak. Nem tudom, hogy mit hoz még a jövő, de idővel majd eldől. Pár szót még én is fűzök a másik felé és bár azt mondja, hogy rendben, majd meglátjuk, hogy változik-e bármi is vagy sem. A konyhába érve a teákat is elkezdem összekészíteni, a fiúét úgy, ahogy azt ő kérte, de a választ hallva és a simítást... a hideg végigfut a hátamon, szemeim pedig furcsán csillannak meg. Igen, a vágy apró megjelenése... oly rég voltam férfival, én pedig már csak ilyen rossz lány vagyok, de vissza kell fognom magam, ki kell várnom a dolgokat, a türelem néha nagy erény. *
- Akkor talán együtt tölthetnénk valamikor egy éjszakát. Nyugi, csak egy közös alvásra gondolok... jó lenne hozzád bújni. *mondom halkan, szinte suttogva én magam is. Nem mostanra gondoltam ám feltétlen, nekem mindegy mikor, de annyira jó lenne. Mindenesetre magamra hagy, én pedig megcsinálom az italokat és ez után az asztalhoz is viszem őket, én pedig a fiú ölébe is csüccsenek, hogy egy kérdést is feltegyek neki, ami már oly régóta foglalkoztat, de a válaszra csak picit megcsóválom a fejem, mégis, a simogatásoknak nem tudok ellenállni.*
- Miért van az, hogy nem hiszek neked? *képtelen vagyok elhinni, hogy más nem vette eddig észre a fiút. Na de ahogy puha bőrömhöz ér a másik, szemeimet behunyva teszem le a csészét, vissza az asztalra, fejemmel pedig a fiúhoz bújok, mivel már a csókokat is érzem...*
- Ha így folytatod, nagyon fel fogsz húzni és előhozod belőlem azt a vadmacskát, aki igazán tesz róla, hogy zavarban legyél. *nyitom ki lassan szemeimet, tekintetemmel pedig a fiúét keresve. Még most szólok, hogy jobb lenne, ha óvatosan érintene így, mert én se bírok a végtelenségig magammal és bár nagyon jól esik, sajnálatos módon a testiség nálam fontos dolog volt mindig is és nehezen bírok a véremmel. Ajkam a fiú ajkára kerül, lágyan megcsókolom, majd hajába túrok és végül pár puszit még a nyakára is hintek, de ez után elhúzom fejemet és csak a vállára hajtom.*
- Tudod, kezdem úgy érezni, hogy sose fogok kiigazodni rajtad. *mondom is halkan, mivel egyszer oly visszafogott és távolságtartó, máskor pedig... így érint és csókolgat. Talán ez az, ami vonz benne, hogy olyan kiismerhetetlen.*
Vissza az elejére Go down
Lucius Rufinus
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Jelige : Az utolsó római
Hozzászólások száma : 450
Csatlakozás : 2012. Jun. 12.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Kobra háló
Üzenet : "Senki nem múlt felül sem jótettekben barátaim iránt, sem rosszban ellenségeimmel szemben." írta egy ősöm sírkövére. Én is ehhez tartom magam!

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Vas. Szept. 09 2012, 23:04

*Igen, érdekli, hogy a másik mit fog majd tanulni s amikor majd az idő kereke oda fordul, meg is fogja kérdezni és tájékozódni fog a lánytól, viszont kap most egy kérdést, amin komolyan elgondolkodik. Kicsit sablonosan kerül az egyik keze az állára, de nem tehet róla, így szokott gondolkodni néhanapján. Neki még nem is áll rosszul.*
-Hát a Cruoris szakirány szerintem passzolna hozzád, meg nem is tudom... Bár ahogy megismertelek nem veted meg a kalandokat, megvan benned a vadság és a játékosság is, így a kalandor is jól állna neked. *ezeket is mosolyogva mondja, Lissel nem tud másképp beszélni, önkéntelenül is legalább egy halvány mosoly ott az arcán. Majd a kellemetlen közjáték után ismét új erőre kap a beszélgetés.*
-De nekem nem csak ez a fontos, bár remélem erre már rájöttél. *nem is ragozza tovább, az kicsinyes és elcsépelt lenne, meg semmi értelme nem lenne. Ezt a lányra bízza. Azért töltöttek már együtt időt, ezt a másik is leszűrhette.*
-Áll az alku. És hiányzik is az az éjszaka, amit Madridban töltöttünk... De nem vagyok nyugtalan, az történik és akkor, amikor kell. Még az első találkozásunkkor megbeszéltük ezt és én ehhez is tatom magam. *talán ezért is visszafogottabb, valahol ami akkor történt egy picit visszafogja, mert arra is gondol, hogy mi van, ha elsiet valamit és az addigiak összeomlanak. De most már elhatározta, inkább kockáztat egy-egy szituációban, nyerni bármit is csak így lehet. De nem sok idő kell és a beszélgetés folytatódik, immáron a lehető legnagyobb közelségben.*
-Barátot szereztem, de se rajongót, se epekedőt nem, bármily hihetetlen. És nem is tartok igényt ilyesmire. *és ennek a végén ott van kimondatlanul, hogy mert itt vagy te. De ezt a tettei kimondják.*
-És ha ez a célom? *sejtelmes kérdés, de a lány által kezdeményezett csók ezt is megpecsételi, amit Lucius is viszonoz, de erélyesebb cseppet a másiknál. Majd Lis a vállára hajtja a fejét, mire Lucius először hörpint a teából, majd Lis arcát, haját, kezdi simogatni.*
-Lehet, ha megfejtenél, akkor rám unnál. De azt hiszem, ettől annyira nem kell félnem,mert teszek róla, hogy ne legyen unalmas a játék. *tudja, hogy a lány szeret játszani, pont azért fogalmaz így. Szavai után a teát ki tudja végezni, így két kézzel "babusgathatja" a lányt. Most annyira nem felhúzóan, bár azért igyekszik az olyan jellegű ingerkedést is belevinni mozdulataiba, tevékenységébe. Kicsit ördögi tud lenni. És cseppet sem jó fiú, sokkal inkább tűnik ilyenkor egy kívül szép, belül pedig avas gyümölcsnek.*
-De azt hiszem, nem árulok el nagy titkot azzal, hogy nekem se könnyű ám kontrollálni magam. Meg tudsz őrjíteni, persze pozitívan...*mondja Lisnek, hiszen, már úgy tűnhet, hogy csak a másik nyitott az ilyesmire, holott ez nem igaz.*
Vissza az elejére Go down
Lisa Renfield
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Jelige : Vörös démon
Hozzászólások száma : 629
Csatlakozás : 2010. May. 16.
Kor : 24

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Vas. Szept. 09 2012, 23:25

*Ha már az én jövőmről van szó, akkor egyértelműen rákérdezek arra, hogy vajon Lucius mit gondol, milyen szak is passzolna hozzám. Amikor viszont hallom, hogy mit mond, csak kíváncsian hallgatom végig a két tippjét, majd elmosolyodva csóválom meg a fejemet is.*
- Nem rosszak, bár kalandornak nem vagyok való. Én a kémképzőre gondoltam, az illik igazán hozzám és bár szeretem a cruos tárgyakat, mégis el tudnám magam képzelni egy jó kémnek, beépülni valahova, eljátszani bármit és a metamorf mágia is segítene. Izgalmas egy munka, nem gondolod? *csillannak fel szemeim is, miközben mesélek is arról, hogy mit képzeltem el magamnak. Azon még nem gondolkodtam, hogy milyen két másik tárgyat tanulnék meg az adott hármon kívül, de azt hiszem, hogy még van időm bőven. Egy kicsit közelebb kerülünk egymáshoz a mai napon is, majd ez után a külsőm kerül szóba. Tudom, hogy nem vagyok hétköznapi kinézetű lány, és ezt sokszor ki is használtam még a múltban, de manapság kezdek felnőni azt hiszem és tudom, hogy mikor mit is kéne tennem, úgy nagyjából. *
- Igen, már rá. *bólintok is rá mosolyogva, mert bár eleinte bizonyára a külsőm fogta meg, azóta sikerült megismernie, ahogy én nekem is Luciust. A konyhába érve azért szóba hozok egy éjszakát is, amelyet ismét együtt tölthetnénk, mely talán még a Madridinál is kellemesebb és nyugodtabb lehetne, érdeklődve várva, hogy vajon mit szól mindehhez a fiú. Amikor viszont hallom a reakcióját, még szélesebb lesz arcomon a mosoly.*
- Akkor jó, mert nem is szeretném, hogyha bármit megalázónak találnál. *öltöm ki felé a nyelvemet is, ezzel jelezve, hogy visszatértem ám a nemrég kimondott szavaira is.* - Egyébként nekem is hiányzik. *bököm még ki, de ez után hagyom eltávolodni őt egy kis időre, amíg én elkészítem a teákat, majd azokat az asztalra téve ülök bele az ölébe, ahol megkezdődik a mi kis játszadozásunk, édes simításokkal és aprócska csókokkal megfűszerezve. *
- Remélem is. *mosolyodom is el, de tetteivel igen csak felhúz, tényleg érzem, hogy megindul bennem valami. Lucius nagyon helyes, ezzel bizonyára ő is tisztában van, szóval oly nehéz neki most ellenállni, tehát meg is csókolom őt vadul, beleolvadva ebbe az érintkezésbe, majd végül fejemet vállára is hajtom, megpróbálva lenyugodni.*
- Nem hiszem, hogy unalmassá válnál, mivel egyre jobban érdekelsz. *ismerem is be, élvezve a simogatásokat is, miközben egy picikét meg is harapom a fiú nyakát, de csak picikét, aranyosan, majd fel is sóhajtok halkan.*
- Pedig azt hittem, hogy te nem vágysz semmi testiségre sem. *kuncogok halkan, de lassan felkelek az öléből, azt hiszem, hogy muszáj megszakítanom most ezt, ha jót akarok magamnak. A teáért nyúlok, majd én is megiszom az adagomat, ez után pedig cseppet zavart tekintettel nézek a másikra.*
- És most? *pislogok is hozzá, nem tudom, hogy most mit kéne tennem, hogyan tovább az estével, mert egy kis időt még vele töltenék vagy... talán most kéne azt a bizonyos közös alvást beiktatnunk? Nemsokára kiderül...*

//Megfagy a pillanat//

Vissza az elejére Go down
Lucius Rufinus
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Jelige : Az utolsó római
Hozzászólások száma : 450
Csatlakozás : 2012. Jun. 12.
Kor : 22
Tartózkodási hely : Kobra háló
Üzenet : "Senki nem múlt felül sem jótettekben barátaim iránt, sem rosszban ellenségeimmel szemben." írta egy ősöm sírkövére. Én is ehhez tartom magam!

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Kedd Szept. 11 2012, 21:33

//Olvadás//

*A továbbtanulás szóba kerül, Lis pedig megkérdezi Luciust, hogy mit is gondol, mi illene hozzá. A fiú válaszára a lány is kifejti, hogy mit gondol s Lucius ezt se hagyja szó nélkül, hiszen kérdést is kap.*
-Igen, igazad van. Én is el tudnálak úgy képzelni, bár a kémek kicsit szürkébb egyéniségek szoktak lenni szerintem, hogy ne keltsenek feltűnést. Egy átlagos arc, akit minden nap látsz magad mellett elmenni, netán köszönsz neki, kevésbé gyanús, mint egy feltűnő, meghatározó ember. De ezen a metamorf mágia segít...*ki is fejti az álláspontját. Lis lelkesedése tetszik neki, bár ez nem is meglepő, hisz a lány lassan tényleg végez és nem lehet terv nélkül odaállni. De más dolgok is történnek, a játékos közelség sem marad el, meg a bókolás, illetve egy megjegyzése Luciusnak, ami biztosítani hivatott a másikat, hogy nem téveszti szem elől belső értékeit sem. A helyeslő válaszra csak bólint, nem kell tovább ragozni. Így érnek a konyhába, ahol Lis el kezd szorgoskodni és a közeljövőre vonatkozó tervek is szóba kerülnek, amik megint csak picit messzebb vezető beszélgetést eredményeznek. A válaszra kicsit megforgatja a szemeit, de komikusan csupán, a vigyor ott marad a helyén.*
-Nem fogok, nyugi. *rövid, velős és igaz. Gyorsan tanul és alkalmazkodik. Az akklimatizálódás előny sok szituációban és neki nem megy nehezen, már ha akarja, mert van amikor nem érzi értelmét. De kész lesz a két tea, és kezdetét veszi egy másik játék, a nap legkellemesebbje talán. Azért egy "gyanakvó" kérdés is érkezik, de ezt is sikerül áthidalni.*
-Nem mondom, hogy bízz bennem, mert ez magától alakul ki, nem pedig így. De igyekszem megszolgálni ezért. *kicsit formális a válasz,-már ami a végét illeti-, de minden benne van, ezt a kezdés is elárulja. Tudja, hogy tevékenysége felhúzza a másikat, de ez nem zavarja, sőt egyezik is gondolataival. A csókjukon is érződik a köztük lévő pozitív feszültség, majd Lis nyugodni próbál.*
-Ennek csak örülök. *és tovább megy az édelgés. Kap egy kisebb harapást is, aminek egy kisebb kuncogás a jutalma.*
-Akkor meg kell győzzelek az ellenkezőjéről... *mondja, majd a lány is végez a teával és eltávolodik, közben Lucius azon gondolkozik hogyan is tovább. Engedi List felállni, mert nem lenne értelme visszatartani, amúgy is jó kicsit helyzetet változtatni. Lucius is feltápászkodik lassan, mint valami vénember. A csésze marad még az asztalon. Lishez sétál szép ráérősen, majd mikor elég közel van, válaszol a kérdésre.*
-Most...*hát velős volt meg kell hagyni, de nem lenne értelme folytatnia, mert tettei beszélnek. Eddigi lassúságát meghazudtoló fürgeséggel mozdul, amiből van benne jócskán, egy gyors oldalas hajlás és már hipp-hopp, fel is nyalábolta a lányt, egyik keze a térdhajlat alatt támaszt, a másik a derékon. Picit megszédül a gyors váltástól, most cseppet kizsákmányolta szervezetét, de a fekete pöttyök gyorsan eltűnnek. Nem volt nehéz dolga, mert Lis karcsú, ő meg jó erőben van. Hogy teljesen tiszta lett a feje egy lágyan induló, ám fokozódó intenzitású és szenvedélyű csókot kezd.*
Vissza az elejére Go down
Lisa Renfield
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Jelige : Vörös démon
Hozzászólások száma : 629
Csatlakozás : 2010. May. 16.
Kor : 24

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Kedd Szept. 11 2012, 21:42

*Oly sok minden szóba jött már a mai napon, hogyha már itt tartunk, nem tudom megállni, hogy ne kérdezzek rá arra, hogy ő mit nézne ki belőlem a jövőben. Mint hallom, azért utána nézett már Lucius a dolgoknak, szóval mosolyogva hallgatom a feltevéseit és bár az egyiket élből elutasítom - nem való hozzám -, a másik még szimpatikus is, de mégis, akad egy harmadik, ami az én döntésem és ugye egy negyedik is, melyet anyám miatt választanék. Még meglátom, hogy mit hoz az év vége és akkor bizonyára sikerülni fog dönteni is.*
- Hidd el, tökéletesen meg tudnám oldani a feladatokat, éppen ezért lennék jó, mert nem vagyok szürke. *kacsintok is a fiúra, de ez után tovább halad a beszélgetés, és mi is, így jutunk el a konyháig, ahol hamar kezdetét veszi a közeledésünk. Nem hittem volna, hogy ma ilyesmi is történni fog, tényleg csak egy egyszerű teázásra gondoltam, de ez ezerszer jobb annál, ahogy ölel és csókol, ahogy érezteti velem, hogy engem akar. Én is így érzek, de azért egy kis megjegyzést nem tudok megállni és a szemforgatásnál még egy apró csókot is lehelek a homlokára, ez után pedig faggatózni is kezdek egy picikét.*
- Majd idővel talán sikerül, de oly sokszor vertek már át, hogy nehezen adom a bizalmam... neked se szabad bennem bízni. *nézek is bele komolyan a szemeibe, mivel én se vagyok jó ember, képes vagyok bármikor megbántani őt, de nem akarom, tehát igyekszem tenni ellene. Inkább csak csókolom tovább, egészen addig, amíg úgy nem érzem, hogy le kéne nyugodnunk cseppet, akkor csak felkelek, majd már eltávolodva nézek le a másikra, érdeklődve várva, hogy van-e valami ötlete az este folytatására.*
- Ühüm, most! *bólogatok is hozzá, de már fel is kel és halk sikolyomat is elnyeli a konyha kis tere, ahogy az ölébe kap. Kezeimmel átölelem nyakát, majd vigyorogva nézek fel rá, de amint látom közeledni ajkát, a vigyor megszűnik, én pedig már szemeim lehunyva csókolom meg ismét a fiút, hosszan, hajába is túrva és talán picikét még a nyakát is megkarmolom idő közben.*
- Vigyél fel a szükség szobájába. *súgom halkan a fülébe, amikor oda tudok hajolni hozzá, mivel ezek szerint döntött, még velem szeretne maradni és akkor miért ne tölthetnénk el egy kellemes környezetben az estét? Beszélgetve... ismerkedve egymással, még jobban. *
Vissza az elejére Go down
Ashi Angel
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2794
Csatlakozás : 2012. Apr. 04.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Valhalla háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Szomb. Szept. 15 2012, 12:26

*Unottan mászkálok a kastélyba, mert nem tudok mit csinálni. Nem szeretnék kimenni inkább maradok a négy falközt. Az aulában érve meg kordul a gyomrom, az étkező felé nézek, de nem szeretnék most oda bemenni, így inkább az alagsorba vezető lépcső felé veszem az irányt. Egy kedvűen sétálok lefelé a lépcsőn, miközben azon gondolkozok mit is egyek. Elhatározom hogy meleg szendvicset fogok készíteni, mert az nem lehet elrontani. besétálok a konyhába hol csak én vagyok és néhány házi manó. Köszönök a manóknak és indulok is egy nagy késér hogy felvágjam a kenyeret. Egypár morzsa szem a fekete blúzomra megye de azt le söpröm róla. Egyébként ma egy fekete blúz és egy kék farmer van rajtam. A lábamon meg sport cipő. Mikor meg vannak a kenyerek az asztalra teszem egy tányéra majd a hűtőből halászok elő sajtot és szalámit. A sajtból vágok jópár szeletet és abból egypárat be is kapok. Két kenyér szeltet teszek egymás mellé és úgy rakom rá először a sajtot majd a szalámit és a végén ismét a sajtot teszek mielőtt rátenném a másik kenyeret. Ugyan ezt elismételem egy másik kenyérrel is majd a meleg szendvicssütőbe teszem. És elkezdem keresgélni a piros aranyt, a majonézt. Minden hol megnézem, de nem találom.*
~Biztos az orrom előtt van...~* morgolódok magamba meddig elkészítem a következő szendvicset és a tányéron hagyom.*
Vissza az elejére Go down
Alinox Ingren
Sentinel Exortus
Sentinel Exortus
avatar


Hozzászólások száma : 8589
Csatlakozás : 2011. Apr. 05.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Exortus szakház

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Szomb. Szept. 15 2012, 12:50

*Főzőcskézős kedvében van, és mivel úgy is közeledik az ebédidő, így el is dönti, hogy ma ő maga fogja elkészíteni az ennivalót magának. Öltözetében semmi extra nincs, egy csőfarmer van rajta, fekete, nem túl magas sarkú bokacsizma, és fehér hosszú ujjú felső, minek elejére flitterekből egy tigris fej van kirakva. hajár felgumizva, pálcáját meg a zsebébe rakja, bár nem valószínű, hogy kelleni fog, de jobb félni, mint megijedni. Shadow nem megy vele, miközben a konyha felé tart, félő, hogy összerombolná a helyiséget, szóval Alinox a szobában hagyja famulusát. A finomságok szülőhelyére belépve egy ismerős üstököt szúr ki, így jókedvűen sétál oda a leányzóhoz.*
- Szia Ashi! Látom, te is a csináld-magad módszert választottad a mai nap. *mosolyog, miközben felméri, mit csinál Ashi, és eldönti, ő is melegszendvicset fog csinálni. Bekapcsolja a sütőt, hogy melegedjen, elővesz egy tepsit, tesz rá sütőpapírt, majd a kenyérért, vajért, párizsiért, sajtért és a paprikáért nyúl, és módszeresen elkészít három szendvicset.*
- Mi újság veled mostanság? *érdeklődik tevékenykedés közben, hisz jóban van a lánnyal, miért ne beszélgethetnének? Lassan felmelegszik sütő, így a sentinel betolja a tepsit, aztán leül egy székre és várja, hogy süljön a melegszendvics, de azért figyel Ashira, ha az mondana valamit.*

_________________
Famulusa: Shadow

Vissza az elejére Go down
Ashi Angel
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2794
Csatlakozás : 2012. Apr. 04.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Valhalla háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Szomb. Szept. 15 2012, 13:18

*A napom bóklászással indul, de aztán kilyukadok a konyhába. Ki gondolkozás után el is határozom hogy meleg szendvicset csinálok magamnak. Előkészítem a hozzá valókat, melyekből csipegetek egy kicsit. Az már tudom hogy finom lesz mert ezt is azok közé tartózik amit, még akkor sem tudnák elrontani ha akarnám. Mikor már két szendvics melegszik bent a melegszendvicssütőben elkezdem keresni a hozzá valókat. Nagy sajnálatomra nem találom amiért fújok egy kicsit, mint a macska, de inkább össze teszek még két szendvicset. Ekkor köszön rám egy ismerős hang.*
-Óh szia Alinox. Igen most ehhez van kedvem.*mosolyodok el és közben figyelem amit csinál. Meglepődök egy kicsit hogy mit akar a tepsivel. Eldöntöm egy kicsit a fejemet és úgy figyelem mit csinál.*
-Na tőled minden nap tanul az ember főleg ha a konyhában találkozunk.*nézek rá, mert felismerem, hogy melegszendvicset csinál ő is magának. Odasétálok a pulthoz és megnézem a szendvicseimet, hogy jók-e. Szerencsére jól megsültek. Visszamegyek a tányérért amin rajta van a két másik sületlen étel és kicserélem.*
-Áh kicsit vacak az idő és nekem nem nagyon tetszik, bár nem is mondom azt hogy nem ezért könyörögtem nyáron... Szóval most megkapom vagyis kapjuk. Na és veled mi újság van?*kérdezek vissza és közben vissza is térek az asztalhoz.*
-Kérsz egyet?*kínálom meg az idősebbet. Közben leülök és nézem a sütőt, amibe Alinox szendvicsei készülnek.*
-Nem tudod hol van a majomméz?*kérdezem meg, mivel nagyon imádom azt a finomságot.*
Vissza az elejére Go down
Alinox Ingren
Sentinel Exortus
Sentinel Exortus
avatar


Hozzászólások száma : 8589
Csatlakozás : 2011. Apr. 05.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Exortus szakház

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Szomb. Szept. 15 2012, 13:44

*A konyhában fut össze Alinox első évfolyamos diáktársával, és beszélgetésbe is elegyednek, miközben ki-ki a saját ebédjét készíti elő és süti meg.*
- Mi ebben az újdonság? *néz rá Alinox érdeklődve Ashira, mert nem érti, mi olyannyira meglepő abban, ahogy a lassan elkészülő szendvicseket a tepsire rakosgatja.*
- Hát mindenképp furcsa a jó idő után ez a rosszabb idő, de én elvagyok vele, hisz Kanadában nőttem fel, szóval bírom a hűvösebb időt. *mondja, és bár talán már beszélték, hogy Alinox milyen származású, de most a válaszhoz illett ez.*
- Lesz még rosszabb idő is, ez még elég gyenge ahhoz képest, ami majd télen jön, legalábbis szerintem. Mondjuk én a telet is szeretem, csak legyen hó... az olyan szép. *szólal meg ismét a lány, miközben lelki szemei előtt megjelenik, ahogy esik a hó, ő pedig az ablakban ülve, pokrócba csavarva, forró csokit kortyolgatva nézi azt. Kissé megrázza a fejét, hogy a kép elillanjon, most nincs még itt ennek az ideje, talán lesz még egy kis jó idő, mielőtt jönnének a mínuszok.*
- Nem kérek köszi, hamarosan elkészül az enyém is. *rázza meg a fejét Alinox, és ha már így emlegetve lett, kinyitja a sütő ajtaját, megnézni, hogy állnak a szendvicsek, de a sajt még nincs teljesen ráolvadva a kenyérre, szóval még visszacsukja az ajtót.*
- Majonéz? Őő van egy tippem, hol láttam múltkor. *mondja, és feláll az asztaltól, és az egyik szekrényhez lép, ami a mosogató felett van. Kinyitja az ajtót, és a következő pillanatban valami koppan a fején, és barna por szóródik szanaszét. Rosszul lett visszatéve a kakaós doboz, így az kiesett ahogy a szekrényajtó ki lett nyitva, teljesen beterítve Alinox-ot, de ha Ashi közel állt, ő is kaphatott belőle, a pultról és a földről nem is beszélve.*
- A francba... tessék a majonéz. *mondja Alinox kicsit morgolódva, de aztán felnevet saját vicces helyzetén.*
- Ez az én szerencsém. *mondja jókedvűen, miközben kicsit megrázza magát, hogy lejöjjön a kakaó róla.*
- Suvickus! *takarít el egy kicsit a környékről, és a ruháját is leporolja, hogy ne legyen olyan barna. Közben eszébe jut, hogy a melegszendvics már jó lehet, így leállítja a sütőt, és kiveszi egy kesztyűvel a tepsit, és hűlni hagyja, miközben az utolsó szemig feltakarítja a rumlit maga után.*

_________________
Famulusa: Shadow

Vissza az elejére Go down
Ashi Angel
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2794
Csatlakozás : 2012. Apr. 04.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Valhalla háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Szomb. Szept. 15 2012, 14:20

*A konyhában épp teszek-veszek, mikor egy ismerős hang üti meg a fülemet. El is kezdek beszélgetni a hang tulajdonosával. *
-Hát az hogy tepsibe csinálod, vagyis ilyet még nem láttam...*mondom Alinoxnak. Nem értem miért tarja furcsának hogy én furcsállom az ő módszerét. A végén csak meg rántom a vállamat.*
-Mondom mindig lehet tőled tanulni.*vigyorodok el és hallgatom a válaszát. Nem mond nagyon újat, de azért figyelek rá hisz én nyafogtam neki egy kicsit.*
-Hát igen Kanada nem a legmelegebb hely, bár Anglia sem.... de akkor sem szeretem mindig a hideget. Bár ha fokozatosan jönne az lehet hogy jobb lenne.*Gondolkozok el egy kicsit és közben megmozgatom a végtagjaimat. Úgy gondolom hogy kész lehet a szendvics ezért meglesem.*
-Ha hó van akkor jó lesz a tél csak ne legyen azok a - 30°C-ok. Mert akkor én vég kép nem megyek ki a hidegbe.*Állapítom meg miközben kicserélem a szendvicseket és megkínálom Alinoxot. Mivel nem kér magam felé veszem a tányért és meg kérdezem a lányt hogy nem-e tudja hol van. Mikor mondja hogy hol lehet felkellek és követem őt a mosogatóig. Kinyitja a mosogató feletti szekrény.Ekkor valami a lány fejére esik és én is kapok belőle. Ijedtemben hátrálok egy lépést és csak utána nézem meg mi is van rajtam. *
-Na akkor csinálok kakaót is kérsz?*nézek rá mosolyogva.*-Köszönöm a majommézet.*köszönöm meg és lerázom a port magamról. Felveszem a dobozt melyben még van bőven por és az asztalra teszem.*
-Áh ez velem is előfordult. Segítek.*Jelentem ki és segítek is takarítani hisz miattam történt a dolog.*
-Amúgy mikor lesz a következő óra?*kérdezem meg tőle mert minden féleképen elszeretnék rámenni. Ekkor eszembe jut hogy nem igen gyakoroltam még a bájitalok fűzését.*
-Na és hol van Shadow?*érdeklődök a famulusa irányt miközben végzünk a takarítással. Ekkor elő veszem s tejet és a poharat és neki fogok a kakaó készítésnek.*

//Ebéd szünet//
Vissza az elejére Go down
Alinox Ingren
Sentinel Exortus
Sentinel Exortus
avatar


Hozzászólások száma : 8589
Csatlakozás : 2011. Apr. 05.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Exortus szakház

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Vas. Szept. 16 2012, 15:47

//olvadunk//

- Áá értem. *bólogat párat Alinox, így már érti, mi volt újdonság Ashinak a tevékenységében. Ő gyakran eszik ilyen melegszendvicset, de úgy tűnik, ez Angliában annyira nem szokás, vagy csak épp a vörös hajú leányzó családjánál nem annyira hagyomány ez.*
- Egyetértek, akkor könnyebb megszokni a rossz időt, de az úgy elég kellemetlen, hogy egyik nap van 30 fok, aztán következő nap már csak 20... *rázza meg kicsit a fejét a barna hajú lány, majd beszélgetnek kicsit a hóesésről. A szendvicsek szépen lassan elkészülnek, de Ashi a majonézt nem találja, így Alinox segít neki, ám ahogy kinyit egy szekrényt, a kakaós doboz kiesik, rá a fejére, a barna por pedig beterít mindent. Alinox eleinte kicsit morgolódik, de aztán már csak nevet saját szerencsétlenségén, közben pedig takarít.*
- Nem kérek köszönöm. És nincs mit. *mosolyog Alinox, majd biccent Ashi segítségnyújtására, és hamarosan a konyha olyan, mint öt perccel azelőtt. A sentinel kiszedi a saját szendvicseit, és mielőtt leülne, elővesz egy dobozos narancslevet, egy poharat, majd most már helyet foglal közben pedig az órája felől érdeklődnek.*
- Ha nem jön közbe semmi, akkor pénteken, 21.-én. Ezek szerint van rá esély, hogy láthatlak ott? *kérdezi Alinox nem kis célzással a hangjában, hogy örülne, ha jönne az órára a vörös hajú leányzó is. Miközben beszél, a melegszendvicsére nyom egy kis majonézt, és egy kis ketchupot is, majd beleharap, de forró, szóval egy ideig még hagyja hűlni.*
- A szobámban maradt, nem akartam, hogy összerombolja itt a konyhát. Sikerült az magamtól is. *nevet fel a tanársegéd az előbbi incidensre célozva.*
- Na és Tequila és Müzli? Velük minden oké? *érdeklődik ő is, ha már az ő "kiskedvence" fel lett hozva témának, akkor beszéljenek Ashiéról is. Ezek után Alinox csendben marad kicsit, amíg eszik, és néha kortyol a narancsléból.*
- Várod már a második évfolyamot? *kérdezősködik kicsivel később a harmadéves, mert úgy gondolja, Ashi biztos szeretne évfolyamot lépni majd év végén.*

_________________
Famulusa: Shadow

Vissza az elejére Go down
Ashi Angel
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2794
Csatlakozás : 2012. Apr. 04.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Valhalla háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Vas. Szept. 16 2012, 16:24

-De úgyis télen legalább hideg lesz csak...*sóhajtok és közben elkezdünk beszélgetni a tanársegéd lánnyal az időjárásról és más dolgokról is. A melegszendvicsek időközben elkészülnek, csak nekem kell az a majomméz, amit nem találtam meg az előbb. Megkérdezem Alinoxot, hogy nem-e tudja hol is van. A válasz kedvező és meg is mutatja hol található csak ekkor kiesik a kakaós doboz a lány fejére és minden csupa por lesz. Elhatározom, hogy csinálok még kakaót a melegszendvicsemhez. Ennek okából kimentem a dobozt és utána elkezdek segíteni rendet tenni. Nem telik el órák hossza és már ismét a régi formájában lesz a konyha. Ekkor elkészítem a kakaómat és kivesszem a másik pár melegszendvicsemet. Közben felteszem a lánynak azt a hogy mikor is tartja a következő óráját. A válaszra elmosolyodok, de valami nem hagy nyugodni, mint ha arra a napra ígértem volna valakinek valamit.*
-Nagyon remélem, hogy fogunk ott találkozni. *mosolyodok el és közben teszek az egyik melegszendvics közebébe majonézt. Közben egy másik kérdés ugrik az eszembe amit fel is teszek rögvest. A válaszra csak még szélesebben mosolygok.*
-Mikor legelőször találkoztunk akkor lehoztad a konyhába és kunyerált kókuszgolyót, bár Tequila meg gyümölcsöt.*emlékszek vissza. Nem volt túl régen, de még a nyár elején volt azt biztosra tudom. *
-Ők is a szobába vannak és épp játszanak vagy alszanak.*mondom és elkezdek enni. Jól megrágom minden falatott és közben érzem a finom izét a számban. Imádom a melegszendvicset, csak az a baj hogy hamar elfogy. Ekkor iszom meg a kakaót is, amit majdnem ki is köböm mikor meghallom Alinox kérdését.*
-Khm... Hát remélem elég jó leszek, hogy évfolyamot léphessek, de ahhoz még sokat kell gyakorolnom visszamenőleg is...*sóhajtok, nagyon szeretnék másodikba menni, de tény hogy elhanyagolom a tanulást elégé. Na mindegy most már minden nap fogok tanulni és tovább lépek. *
-Na és te maradsz?*teszem fel a nagy kérdést. Remélem hogy fog maradni és majd később is össze tudok majd vele futni. Közben felállok és a mosogató felé vesszem az irányt hogy elmosogassak.*
-Milyen szakra szeretnél menni?*kérdezem meg tőle ha igenlős választ kapok. Közben bedugom a lefolyót és engedek meleg vizet.*
Vissza az elejére Go down
Alinox Ingren
Sentinel Exortus
Sentinel Exortus
avatar


Hozzászólások száma : 8589
Csatlakozás : 2011. Apr. 05.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Exortus szakház

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Vas. Szept. 16 2012, 16:52

*Ha már így összefutottak a konyhában, a két leányzó beszélgetni kezd, Alinox-ot pedig egy kis incidens éri, a fejrée esik a kakaó, és így szanaszét szóródik a konyhában mindenhol, ráadásul érzésnek se volt kellemes, ahogy a doboz koppant a sentinel fején, de élt már át fájdalmasabb dolgot is. Na de vár a takarítás, csak nem hagyja így a helyiséget, de ezzel is hamar elkészül, főleg, hogy Ashi is besegít, így gyorsabban tud haladni, aztán már ehetik is a melegszendvicseket.*
- Én is. Érdekes anyag lesz terítéken ismét, szóval megéri eljönni szerintem, és ha jössz, egy ember legalább biztosan lesz, aki nem fog utálni, bár ki tudja, lehet a jó kapcsolatunknak annyi lesz. * mosolyodik el Alinox, de ezt nem csak úgy mondja, hiszen sajnos az órák során kiszúrta, hogy nem mindenki elégedett a tanítási módszereivel, de hát ez van.*
- Igen, de azóta kicsit szertelenebb lett, a múltkor a zeneteremben összedöntött egy dobfelszerelést. *emlékszik vissza Alinox arra a bizonyos esetre, amikor is ha nincs Lucius, talán órákig még pakolta volna a hangszert. A sentinel érdeklődik kicsit a lány két állatáról, de hangosan nem válaszol, csak bólogat a válaszra, mert épp tele a szája ennivalóval, és hát nem illik teli szájjal beszélni, ez köztudott.*
- Hát, akkor hajrá, itt az ideje, hogy belehúzz az év végére! *bátorítja Alinox Ashit, hisz bár néha ő is lusta, azért a jó cél érdekében nekiáll tanulni és házi feladatokat írni.*
- Igen, maradok, de még nem döntöttem el melyik szakot választom, tetszik több is, majd kiderül, még nem olyan sürgős választanom. *vonja meg a vállát, majd egy másik csaphoz megy, ahol nekiáll folyó vízzel elmosni a tányérját, és a poharát, és a tepsi is sorra kerül, miután a sütőpapír ki lett dobva a kukába.*
- Gondolom tőled még szinte felesleges megkérdezni, mert messze van még az egyetem számodra, de esetleg te olvasgattad a szakokat, van olyan, ami tetszik? *érdeklődik a leányzó, miközben gyorsan végez az öblítéssel is, és megtörölve a kezét visszaül az asztalhoz.*
- Amúgy vannak terveid a délutánra? *kérdezősködik kicsit, hisz talán menne valamerre, vagy pihen, esetleg tanul, ez talán a következő percekben ki fog derülni Alinox számára.*

_________________
Famulusa: Shadow

Vissza az elejére Go down
Ashi Angel
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2794
Csatlakozás : 2012. Apr. 04.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Valhalla háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Vas. Szept. 16 2012, 17:24

*Kis szerencsétlen eset után fel kell takarítanunk a konyhát, de nem igazán vessz el az időnkből sokat. Mikor végzünk mindketten neki láttunk az étel tálaláshoz, de én még kakaót is csinálok az enyémhez, Alinox meg narancslénél marad. Közben a toxicológiáról is szó esik melyet nem igen értek.*
-Miért van rá esély hogy meg utáljalak?*vonom fel kíváncsian az egyik szemöldökömet. Utána az állatokról beszélgetünk egy kicsit*
-Hihi, na de csak nem olyan elvetemült.*nevetek és majd válaszolok a kérdésére, az után meg elkezdem enni a szendvicseket amik gyorsan el is fogynak. Megiszom az innivalómat, mikor jön a következő kérdés, mely olyanra meglep, hogy kis híján kiköpöm a kakaót, de szerencsére nem teszem meg. Kicsi pirulva adok neki választ, de megfogadom hogy most már szinte minden nap szorgosan tanulok, hogy átléphessek másodikba. Közben el kezdem mosogatni.*
-Nincs olyan sok időd most már ugye tudod?*vigyorgok kicsit gonoszul, de nem úgy ismerem a lányt ki nem tudná eldönteni melyik szakra mennyjen. A kérdésre csak nevetek egy kicsit majd utána válaszolok.*
-Félig bele olvasgattam és tetszett sok dolog, csak én a tesómat nagyon megszeretném találni szóval lehet hogy nem maradok addig itt, ha csak nem jön felőle hír...*sóhajtok kicsit mert rég gondoltam a testvéremre, de igaz hogy azért jöttem ide hogy tanuljam és utána megtaláljam. Közben végzek a mosogatással és leülök Alinoxxal szembe és úgy válaszolók a kérdésre.*
-Hát nincs programom délutánra, de este felé tanulni fogok vagy legalább is nagyon szeretnék. Te hogy állsz a délutánnal?*kérdezek vissza, mert ha hasonlóan akkor lehet hogy együtt is tölthetnénk az időt.*
-Ha rá érsz akkor csinálhatnánk valamit, pl elmondhatnád a pénteki anyagot....*ravasz vigyor ül az arcomon, de csak hülyeségből vettem fel a példát, ami a hangomból is hallatszik.
Vissza az elejére Go down
Alinox Ingren
Sentinel Exortus
Sentinel Exortus
avatar


Hozzászólások száma : 8589
Csatlakozás : 2011. Apr. 05.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Exortus szakház

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Vas. Szept. 16 2012, 17:45

- Hát, bármi megtörténhet, van olyan srác, aki kijelentette, nem jön többet az órámra. Szerinte túl kemény dolgokat csináltatok velük, de majd meglátjuk, mennyire fog sírni az ő, és a többi hozzá hasonló szája, ha felsőbb évfolyamba lépnek... *Alinox képes és felidegesíti magát ezen a dolgon, de inkább lenyugtatja magát az evéssel és a narancslé ivásával, mert nem tudja felfogni, miért jó mindenbe belekötnie egyeseknek.*
- Hát, olyan sok tényleg nincs, de azért nem holnapra kell a válasz. *mosolyog, majd lassan pakolni kezd maga után, mert végzett az ebéddel, mi finom volt és kellemesen laktató.*
- Áá értem. Hát majd kiderül, bízzunk a legjobbakban. *küld egy biztató mosolyt Alinox Ashi felé, majd a mosogatás végeztével még egy kicsit visszaül az asztalhoz.*
- Tanulás és pihenést szántam a délutánra, nincs kedvem nagyon kimozdulni ma. A pénteki anyagot pedig felejtsd el, hogy elmondom, gyere el, ha kíváncsi vagy. *mondja Alinox, hiszen tényleg esze ágában sincs előre lelőni a poént. Úgy tűnik, a szervezete nagyon az emésztésre koncentrál, mert a következő pillanatban elnyom egy ásítást.*
- Azt hiszem, olyan leszek, mint a kisgyerekek, evés után alszom egyet. Remélem még összefutunk, ha más nem órán. Jó tanulást, szia! *áll fel Alinox, majd integet a vörös hajú leányzónak, és kisétál a konyhából, elnyomva még egy ásítást, aztán felindul a Keleti főtoronyba, hogy lefeküdjön kicsit, aztán pihenten álljon neki a tanulásnak.

_________________
Famulusa: Shadow

Vissza az elejére Go down
Ashi Angel
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2794
Csatlakozás : 2012. Apr. 04.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Valhalla háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Vas. Szept. 16 2012, 18:00

*Elgondolkoztat, amit a lány mond, hogy van aki nem akar több órára menni. Felmerül bennem a kérdés mit csináltak akkor, de nem teszem fel mert látszik rajta, hogy elég paprikás kedvébe lett emiatt. Így inkább csöndben elfogyasztom az ebédemet, majd csak akkor nyitom ki a számat mikor Alinoxxal elkezdünk beszélgetni a tanulásról.*
-Áh, de vigyáz meg közel lesz az még.*mondom csak játékosan és közben elmosogatok. A tesómon is elgondolkozok, hogy vajon merre lehet. A jó kívánságra bólintok egyet és visszasétálok az asztalhoz, ahol folytatjuk a beszélgetés.*
-Áh, ne már de az úgy nem jó.*nyafogok, de evvel csak felkelti a kíváncsiságomat és mindenféle képen megszeretnék jeleni azon az órán.*
-Áh jó akkor jó pihizést én meg akkor megyek és tanulok valamit. Szia. Remélem még óra előtt összefutunk.*köszönök el tőle, majd keresek egy kis gyümölcsöt amit felvihetek a szobába, hogy tanulás közben egyek valami finomat, amitől jobban tudok gondolkozni. Mikor felérek előveszem a könyveimet és elkezdem olvasgatni őket.*
Vissza az elejére Go down
Ashi Angel
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2794
Csatlakozás : 2012. Apr. 04.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Valhalla háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Kedd Szept. 25 2012, 16:58

*Amit Illya szavai mosolyt csal az arcomra, de nem leszek elbizakodok és jobban fogok gyakorolni. Közben elkezdek korcsolyázni, ide-oda mászkálok a szemközti palánkok között. S közben kiderítek egy jó hírt is ami nem más, hogy egy háznak a tagjai vagyunk. A pacsizás után rá jövők vagyis mindenki rájön, hogy éhes vagyok.*
-Na arra kíváncsi leszek, hogy mit fognak szólni. *nézek rá majd a felajánlásra rögvest igent mondok, egy kis értetlenségeket is hozzá csapva. A magyarázatra csak bólintok egyet és máris indulok levenni a korit. Gyorsan megszabadulok, tőle majd már az ajtóban várom meg a többieket. *
-Csoki! Okés.*mondom és majd ha kimentek a többiek én is megyek utánuk az Alaksorba. A kérdésre, ismét elpirulok.*
-Hát több szorgalom kéne nekem, bár mostanában többet gyakorlok...*engedek meg a magamnak egy félig igaz mondatot, mert hát tényleg többet gyakorlok, meg órákra is járok. Csak nem fogok túlzótan lemaradni.*
-Na és ha végezni fogsz a harmadikkal akkor itt maradsz?*teszem fel neki a kérdés és közben leérünk a konyhába. Halkan köszönök bent és kézmosás után a hűtő felé veszem az irányt.*
-Kérsz valamit innen?*kérdezem és ha igen akkor azt mind ki is veszem amit kér. Magamnak meg sajtot és szalámit. Vágok fől kenyeret és bele teszek egy-egy szelet szalámit.*
-Kérsz melegszendvicset?* kérdezem meg illedelemesen és ha helyeslő választ add akkor neki is csinálok szendvicset. A szalámi után jönnek a sajtok és rá majd a kenyér és a így az egész be e melegszendvics sütőbe.*
Vissza az elejére Go down
Illya Imbecairwen
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 1187
Csatlakozás : 2010. Sep. 26.
Kor : 24
Tartózkodási hely : Loki háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Kedd Szept. 25 2012, 17:09

*Úgy tűnik Ashi még nem jött rá, hogy mindennek következménye van, még a gyomorkorgásnak is, de azért Illya ahhoz nem elég jófej, hogy erről fel is homályosítsa, csak kissé elmosolyodik, majd elindul levenni a koriját, hogy mehessenek utána a konyhába, ahol reményei szerint talál majd egy nagy tábla csokit. Út közben azért érdeklődik kicsit, hogy mégis miért ne érne el a lányka a másodikig, de a választ hallva már érti a dolgot. Az aggodalom nem mindig jár azzal, hogy az embernek van ereje belekezdeni.*
-Ha gondolod, én gyakorolok veled. *Persze elsőben is akad olyan anyagrész, amit jobb ha nem próbálnak ki egymáson, de azért van ami mehet. Igaz, ezzel Illya nem lesz előrébb, de hát az ismétlés sosem árt. És milyen jól be tudja magának beszélni a lustaságra való kifogásokat! A konyhában ő maga is a hűtőhöz vetődne, de mivel ebbe Ashi megelőzi, így az asztal mellől navigálja.*
-Egy nagy tábla csokit. *Amint a kezébe kaparintja a finomságot, minden szégyenérzet nélkül kicsomagolja, és a kulturált kockákat tördelő emberekkel ellentétben beleharap egy jó nagyot. Felpattan az asztal tetejére, jó szokásához híven, s onnan figyeli a másikat, ahogy az tüsténtkedik, a kérdésre pedig a kis elsős egy artikulálatlan választ hallhat, amit reméljük, ki tud bogozni.*
-Hihe héjej! *Ha ezt sikerült megérteni, akkor immáron elégedetten figyeli Ashi ténykedését, s már a száját nyalogatja, amikor sütőbe kerül a finom. Azért annyira nem modortalan, hogy ne kínálja meg a másikat, így a csoki másik végéből, amit nem harapdált össze, letör egy sort, s a másik felé nyújtja.*
-Kérsz? Isteni finom! *A csokiban ugyan semmi töltelék, vagy extraság nincs, de hát a csoki az csoki és amígy csoki-íze van, addig az Illya számára mindig is finom lesz.*
Vissza az elejére Go down
Ashi Angel
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 2794
Csatlakozás : 2012. Apr. 04.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Valhalla háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   Kedd Szept. 25 2012, 17:42

*Gyomorkorgás eredmény az, hogy mindketten a padra kerülünk és ott vesszük le a korijainkat. Gyorsan a helyére teszem az enyémet vagyis amit ma használtam és már az ajtóba várom a többieket. Nem sokat kell várni és már meg is indulunk a csoki rejtek helyéhez. Közben megkérdezi Illya miért is gondolom azt, hogy nem fogok meglátni. Elmondom neki hogy attól félek, hogy meghúznak valamiből. A válasza elgondolkoztat egy kicsit.*
-Úh, azt meg köszönöm akkor.*mondom és már azon kezdek gondolkodni miben tudna segíteni. Bár most inkább a hasammal foglalkozok egy csöppet. Amint beértünk a konyhába gyors kezet mosok és a hűtőhöz lépek. Megkapom az utasítást mit is kér és az én cuccaimmal együtt ki is vesszek egy nagy tábla csokit amit a kezébe nyomok.*
-Tessék, de csak azért mert jó kislány voltál.*mondom neki, de mikor meg látom hogy felmegy azt asztalra visszavonom a mondatomat. Nevetve vágok kenyeret és meg kérdezem, hogy kér-e melegszendvicset.*
-Jól van holnap meg tanulunk ragzani!*nevetek és csinálok két két szendvicset mind kettőnknek. Megkínál csokival én meg elfogadom mert imádom a csokit.*
-Ha adsz akkor kérek.*mondom és elveszem a felém nyújtott csokisort.*-Köszönöm.*harapok bele a csokiba. Közben a szabad kezemmel két tányért halászok elő a szekrényből. Majd megnézem hogy áll a szendvicsek. Szerencsére készek, így gyorsan fel is tálalom.*
-Tessék.*Adom oda Illyanak a két szendvicset. Eszembe jut valami, mitől egy ideig le kell mondanom a szendvicsekről és be kell csomagolnom őket. Gyorsan végzek ezzel.*
-Uh.. bocsi, de mennem kell, van egy kis dolgom amit már rég meg kellet volna csinálni. Szóval köszönöm a csokit és ha nem baj mag megkereslek azzal, hogy segíts. Addig is szia jó étvágyat.* Köszönök el és magamhoz intem az állataimat. Kik búcsút vesznek a sólyomtól és jönnek velem fel a szobámba.*
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Konyha, avagy a finomságok szülőhelye   

Vissza az elejére Go down
 
Konyha, avagy a finomságok szülőhelye
Vissza az elejére 
4 / 8 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
 Similar topics
-
» -=Sima Jutsuk=-
» -= Masamune műhelye =-
» Mayakashi Kaen agglegény lakása
» Hull a pelyhes fehér hó avagy Gundan karácsonya
» Nariko - Avagy a verebek újra szállnak

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Mysterio Feketemágus képző :: A kastély :: Alagsor-
Ugrás: