Mysterio Feketemágus képző

Fórum alapú szerepjáték
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Vezetőség
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (22 fő) Pént. Jún. 29 2012, 19:26-kor volt itt.
Statistics
Összesen 789 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Perselus Piton

Jelenleg összesen 167013 hozzászólás olvasható. in 1079 subjects
Másik oldalunk

Share | 
 

 Mystral parkja

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, ... 9, 10, 11  Next
SzerzőÜzenet
Laura Lillien Larsen
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Hozzászólások száma : 270
Csatlakozás : 2011. Sep. 25.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Rubin háló
Üzenet : 'Ami nem pusztít el, megerősít engem.'

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   Szomb. Júl. 28 2012, 22:36

* Tényleg nem vagyok egy idióta kis liba, ő pedig ennek szinonimáját használja most rám, és még rá is kontrázik még egyszer a dologra, de én csak egy fintort eresztek meg most felé, egy szót sem szólva.. még hogy én gyerekes? Talán gyerekes viselkedés az, hogy nem hagyom magam? Mert akkor inkább leszek gyerek, mint szerencsétlen felnőtt, amit egész életemben elvártak tőlem. Arcom meg is rándul cseppet a gondolatra, de nem tétovázom sokáig, kihasználom a lehetőséget, amit ő maga adott a kezembe, méghozzá tőrömmel sebzem őt meg fürgén, két helyen is, tehát a nyakszorításnak már lőttek. Nem küldhetek rá átkokat, viszont ez az adu ász még kezemben marad.. legalábbis addig, míg úgy nem fordul a helyzet, hogy ismét én kerülhetnék ki vesztesen a kis párharcunkból. Karom elkapva csavarja máris hátra azt, természetes érzés a fájdalom, és mintha az agyam is érzékelné a változást, teljesen máshogy dolgozom fel most belül ezt az érzést, mint ahogyan eddig tettem. Egy jókora ordítás hagyja el ajkaimat, de hogy elengedni nem fogom tőröcskémet, az is biztos, hisz anélkül aztán tényleg végem van ellene. Szám persze továbbra is nagy, de ahogyan újfent nevet, elborzaszt, s amennyire tudom, el is húzom tőle fejem, próbálva kizárni a zajokat, ami amúgy egész könnyen megy, tekintve hogy karom tovább húzza felfelé, nem kímélve, egy pillanatra sem gondolva abba, fájdalmat okoz nekem.. éppen ez a célja. *
- Ááááá... ááááhhh.... !! * ordítok fel fájdalmasan ismét, ez a válaszom hát kérdésére, immár tekintetem elhomályosul a szemeimbe szökő könnyek miatt, éktelen a fájdalom, amit érzek, szinte soha nem volt még részem ilyesmiben, tényleg nem. Lihegve, s fújtatva hallgatom tovább csak szavait, és ahogy ismét megszorítja csuklóm, nem tudják már tovább tartani vékony ujjaim a pengét, elerőtlenedve csusszan ki közülük a földre a kis késecske. *
- Amit akarsz, azt teszel. Nekem.. az én életemnek úgyis.. mindegy. * szorítom kifelé fogaim között a levegőt, ki sem nyitva szemeimet, további szavait pedig nem igen értem, nem tudom, feltűnt-e neki, hogy tőröm már nincs is a kezemben, tehát így nem is tud semmit sem eltörni, maximum csak ha felkapja a földről. A fájdalom viszont átjárja karomat, zsibog és ég, feszül az egész testrész, újabb kérdésére viszont most talán először felelek számára tetszőt... egy próbát még megér a dolog. *
- Inkább harapj meg most.. ne húzzuk reggelig. A vérem már nem mérgező, csak pár percig tartott a hatás. Nem valami erős dolog. * hazudom neki meggyőzően, feladó hangnemben, szemrebbenés nélkül, és döntöm is oldalra lassan buksim, félig inkább hátra, tehát válla környékének döntöm kék üstököm. Szemeim lehunyva, ha arcomra tekint, pár sós kis cseppet láthat is legördülni fehér bőrömön, na nem, nem sírok, a fájdalom váltotta most ezt ki szervezetemből. Ha pedig belém harap.. az maga lesz a pokol, legalábbis neki. *
Vissza az elejére Go down
Arthas
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 27
Csatlakozás : 2012. Feb. 24.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- őserő
- jelenlét


TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   Szomb. Júl. 28 2012, 22:47

*Jól bánik a tőrrel, talán ha halandó lennék még jobban aggódnék is a vágás miatt, de mivel már átléptem egyszer a halálon így nem mondhatni hogy annyira félnék a dologtól, főleg hogy testem gyors iramban regenerálódik is, bár nem másodpercek alatt de könnyebben mint egy halandónak. Azonban nemsokára elkapom, és kezét lassan húzni is kezdem felfelé, a fájdalom okozás szánt szándékával. Meglehet hogy csak játszok, hiszen ha akarnám már nálam lehetne a kése, ha nem engedi el akkor a karjával együtt, de az úgy nem lenne élvezetes, se izgalmas és nem lenne benne semmi harc sem, így azért más a helyzet. A szája viszont még mindig nagy, így váltok keményebbre hallva a kiáltásokat pedig csak elmosolyodok.*
-Csak rajtad áll meddig akarsz szenvedni..*mondom tejesen nyugodt hangon, mintha csak hétköznapi dolgokról beszélgetnénk, semmi szánalom vagy együttérzés, de még méreg sincs a hangomban. A kés azonban le esik, így nem lesz szükségem arra hogy fitogtassam az erőmet, bár eddig is azt tettem.*
-Ezért vagytok gyengék ti halandók. Nem becsülitek meg az életeteket, ahogy jön egy nehezebb rész, mindjárt azon siránkoztok hogy már úgy is mindegy, nincs bennetek elég akarat a küzdéshez.*morgom kis undorral a hangonban ami hamar elpárolog, úgy lököm el magamtól.*
-Különben is miért lenne mindegy?*kérdezek vissza,a következő szavaira azonban csak lassan oldalra döntve a fejemet sétálok közelebb útközben letörölve a vért is az arcomról, majd végül mikor már alig választ el pár centi tőle komor szemeim megcsillannak ahogy lenézek rá és szemeimmel az övét célzom.*
-Mint már mondtam a véredre semmi szükségem, az előbb láthattad hogy már nem kell.*fordítok hátat neki, majd meg is indulok a hottest felé, de útközben azért vissza nézek rá a vállam felett.*
-Jól tudsz varázsolni? Segíthetnél elásni valahol, és akkor kvittek vagyunk, mindenki mehet a maga dolgára.*fura egy fordulat tőlem, de szavaimba nem érezhet hazugságot. Én magam sem vagyok teljesen kiszámítható, lehet éppen nincs is semmi hátsószándék a szavaim mögött.*
Vissza az elejére Go down
Laura Lillien Larsen
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Hozzászólások száma : 270
Csatlakozás : 2011. Sep. 25.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Rubin háló
Üzenet : 'Ami nem pusztít el, megerősít engem.'

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   Szomb. Júl. 28 2012, 23:07

* Lehet, hogy más fejvesztve menekülne egy vámpír elől, én viszont picit sem vagyok az a fajta, sőt. Bátran szállok szembe vele, s amennyi mindent megéltem már, hiába érzem a durva fájdalmat, mikor már karomat csavarja kifelé, de akkor sem adom fel, nem. Nem ette nevelt az élet, a feladás az nem én vagyok, annyit küzdöttem már, hát még egy kicsi, meg még egy kicsit nem fog megártani. Feleselésem viszont természetes, hogy nem arra készteti a tagot, bánjon velem kesztyűs kézzel, sőt mi több, karom még inkább fájlalom, mert ahelyett, hogy kímélne, durvábban esik nekem. *
- Hogyne.. * nyögök ennyit szavaira, és azt hiszem, épp ez az, amiket mond, ezek a szavak késztetnek arra, amikkel én rukkolok most elő neki. Tőröm persze kiejtem kezemből, ujjaim önként és dalolva mondták fel most a szolgálatot, és ösztönből most egy olyan szöveggel állok elő, amelyben most így, hogy szorult helyzetben vagyok, van némi igazság, de ha tiszta fejjel gondolkodnék, esélytelennek találnám még azt is, hogy átfusson agyamon egyfajta kósza szellőként ez a sok hülyeség. Viszont éppen ez az, a sajnálkozó énem, mely előtör, ez ment most meg, váratlan fordulat tehát az, és belül picit meg is lep, hogy egyszerűen ellök magától, nem akar már velem játszadozni többé. Kifelé próbálom nem mutatni, csak még egy szisszenés, úgy húzom előre karomat, mely igencsak sajog még most is, de azért megmozgatom, végül pedig le is guggolok tőrömért, amit vissza szúrok bokacsizmámba, tehát annak helyére. Már épp reagálnék, tovább húzva a dolgot, játszva a szerepet, melyet hirtelen kaptam magamra, ekkor érkezik viszont kérdése, mely adja alám a lovat.. akkor most őszinte leszek vele, állva tekintetét, egy pillanatra sem megrémülve ismételt közelségétől. *
- Miért mindegy? Annyi embert öltem már életemben, a még életben lévőknek egyszerűbb lenne, ha meghalnék. * vonom meg vállam, ha hiszi, ha nem, igazat beszélek, bár hangom kissé sem olyan sajnálkozó, mint előbb. * - Amúgy meg jó duma volt, legalább elengedtél. Bevált, nem? * mosolyodom el hűvösen, s kacsintok is felé egyet, de persze azért vérem még felajánlom neki, fondorlatos dolog ez, nem tettem le arról, hogy megkóstoljon, bár most mintha normálisan állna hozzám.. én pedig hiszek neki. Embereket öltem, ő pedig most teszi ugyanezt. Jobban hasonlítunk, mint gondolná. *
- Az előbb közöltem, hogy bérgyilkosnak próbált nevelni az anyám.. és a szám sem véletlenül olyan nagy. * reagálok így a varázslós kérdésre, picit felcsattanva, majd magam mellé engedve karjaimat lépdelek a test irányába. * - Egy bokor töve megfelel? Egyébként Laura. * kérdem tőle, s árulom is el nevem, de nem tekintek rá, inkább csak a tetemet méregetem. *
- Tetszik, ahogy dolgozol. * guggolok most a nő mellé, s ahol a véres seb tátong, ujjam oda is érintem, vérét kóstolva. * - Bár ízleni nem ízlik. * kelek is fel sóhajtva, kékségeim ismét tekintetét keresik, kíváncsi vagyok, erre mit reagál majd, és hogy akkor hogyan tovább, ez lenne a másik dolog.. mintha teljesen természetes volna a jelenléte. *
Vissza az elejére Go down
Arthas
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 27
Csatlakozás : 2012. Feb. 24.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- őserő
- jelenlét


TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   Szomb. Júl. 28 2012, 23:32

*Bizony csak tőle függ meddig akar még szenvedni, hiszen addig nem fogom abba hagyni, ameddig fel nem adja a harcot. Lehet hogy csak térdre akarom kényszeríteni, és a hatalmamat megmutatni neki, de ilyen vagyok nem fogok és nem is akarok változtatni magamon, eleget fizettem azért hogy ez legyek. Amikor azonban rákérdezek az élettel kapcsolatos dolgokra, fura választ kapok, amire a gonosz mosoly ismét előtörik ajkaim közül, és oldalra döntött fejjel megrántom a vállamat.*
-Akkor nem tök mindegy? Miért sajnálod őket, ha a te életedről van szó, ez önsanyargatás, különben sem hiszem hogy nálam több embert öltél meg még amikor éltem is hasonló dolgokat tettem.*vetem oda komor arcal a lánynak, ami után el is lesz engedve. Nem érzem hogy veszélyes lenne rám nézve, ezért nem tartom fontonak, hogy tovább magamnál tartsam. A vér felajánlására viszont valamiért megrázom a fejemet. Nem, nem akarok semmi olyat amit megbánhatnék, vagy valami csapdába belefutni, vagy bármi, és amúgy sem vagyok éhes szerencsére mielőtt ide jött volna már egész jóllaktam. A következő szavakra csak vállat rántok.*
-Szép szakma, elég tiszta is ha jól csinálod. Én amikor még éltem aurorokat öltem meg, és minisztériumi fejeseket tettem el láb alól Izlandon. Nem igen szerettek, de nem kaptak el, azt hiszem még mindig kint van a fejpénz amit kitűztek rám...*mondom elgondokozva jelezve hogy ezzel ismerem valamennyire a varázslók világát, hiszen nem is olyan rég még én is a tagja voltam. Tényleg sokban hasonlítunk, minő különös meglepetés. A kérdésre csak bólintok.*
-Meg... Akkor ásd ki a földet, gondolom neked megy, nekem nincs varázserőm..*morgom magam elé, a bemutatkozásra pedig csak hirtelen fordulok felé, sötét szemeimet megvillantva.*
-Arthas...*felelem röviden, majd a következő pár szóra csak megrántom a vállamat, hiszen nézőpont kérdése.*
-Az éhség nagy úr , néha képes vadállattá tenni az embert.. akarom mondani vámpírt. NÉha én se bírok vele, az íz pedig lényegtelen, ha vámpír lennél más lenne a véleményed.. Mit csináltál erre?*kérdezem miközben remélhetőleg a lány meg fogja tenni amire kértem.*
Vissza az elejére Go down
Laura Lillien Larsen
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Hozzászólások száma : 270
Csatlakozás : 2011. Sep. 25.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Rubin háló
Üzenet : 'Ami nem pusztít el, megerősít engem.'

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   Szomb. Júl. 28 2012, 23:48

* Első körben cseppet azért megrémültem, mikor tudatosult bennem az, egy vámpírt kaptam rajta éppen táplálkozás közben, most már viszont, hogy karmai között vagyok, próbálom úgy játszani a kártyáimat, hogy nekem kedvezzen minden egyes leosztás. Fondorlatos vagyok én, nem tagadom, sőt, büszke is vagyok erre, mikor pedig végre elenged, fájdalmasan mozgatom meg az éppen csak nem sérült végtagot. *
- Ne kezdjük el inkább összeszámolni.. teljesen felesleges. * intek is nemet fejemmel, nem fogok holmi versenyre kelni vele. Neki is van egy múltja, és nekem is, és lehet, hogy sok a közös vonás, de nem akarok párhuzamot vonni közte és magam között. Inkább csak tőrömet szedem össze, s picit azért örülök magamban, hogy így állok ehhez az egészhez. Forró fejű vagyok, nem tagadom, de mégis higgadt próbálok maradni, hiszen akárhonnan nézem, szinte természetesnek minősül az, hogy én most itt vele beszélgetek, legalább annyira természetesnek, mint hogy az ég kék, a fű pedig zöld. Ám segítségem kéri most, ami picit különös, tekintettel arra, hogy egy vámpírról beszélünk. Ahogy hallom, ki kéne segítenem, de még mielőtt beleegyeznék, szemrehányóan közlök vele bizonyos tényeket, úgy gondolom, nem pont ő az, aki előtt titkolóznom kellene. Válaszából ítélve neki sem lehetett egyszerűbb élete, miközben hallgatom, még el is mosolyodom, pár emlék feldereng elmémben. *
- Minden bizonnyal. Anyám mesélte még régen, hogy volt valami marha, aki megrövidítette a fehéreket néhány szerencsétlen zsoldossal. Nem szívlelte túlságosan, lenyúlta a melóját. Bár nem tudom, te voltál-e az, azt sem tudom, mióta vagy vámpír. * veszem fel rögtön a fonalat, fogalmam sem volt eddig arról, hogy anyám miféle emberről gagyogott annyit, és lehet, nem is ő az, talán akad más is, aki ilyesmiket cselekedett, nem feltétlenül egyedi eset. De most már inkább a test felé közelítek, agyalva, hogyan is tüntessem őt el, és hát azért mosolygásra késztet. *
- Lám, a nagy vámpír, aki után takarítani kell. Nem tanított meg anyukád, hogy ne hagyj mocskot magad után? * teszem csípőre kezeimet, majd nevem is elárulom, ahogyan ő is a sajátját, végül pedig undorító, de meg is ízlelem a vért, mely cseppet sem kedvemre való. Csak bólogatok a hallottakra, majd szépen felállok a test mellől, s szétnézve, még mielőtt válaszolnék kérdésére, pár métert sétálok bentebb a fák közé, senki nem lát, így pálcám elővéve a föld irányába mutatok. *
- Deprimo! Deprimo! * robbantok ki kétszeresen használva az igét egy nagyobb gödröt, így lépdelek vissza hozzá. * - Sétáltam. Egyedül jobb, mint a sok idióta, tanulásmániás, tökéletes marha között. * morranok fel picit, majd szépen a lebegtető igét használva emelem fel a testet a földről, s helyezem így a gödörbe, végül gyújtom is meg, szintén egy ige és pálcám segítségével. *
- Te pedig gondolom étkeztél. De miért nem hagyod csak itt a testet? Vagy mit tudom én.. nincs valami lerakóhely, ahová vinnétek őket? * lépek el a lángba borult testtől, ez most idő lesz, mire elhamvad, jó pár percig élveznie kell még a társaságomat. *
Vissza az elejére Go down
Arthas
Vámpír
Vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 27
Csatlakozás : 2012. Feb. 24.
Üzenet :
Képességek:

- uralom
- őserő
- jelenlét


TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   Vas. Júl. 29 2012, 00:11

*Nem akarok én se semmit össze számolni az már biztos ehhez van legkevésbé kedvem most, a lány viszont miután el lesz engedve, kicsit beszédesebb lesz, ahogy én is, elvégre nem megölni akartam, és úgy látom elértem vele a célomat. Így érünk el ahhoz a témához, hogy ki mivel foglalkozik, illetve esetembe csak foglalkoztam, a lányból pedig hogy mi lesz. Miután mesélek hallom ám hogy mit mond a lány, de különösebben nem lep meg a dolog, főleg mert nem tudom párosítani, így csak megrántom a vállamat.*
-Az életem alatt törtem elég sok mindenkinek borsot az orra alá, de hogy a te rokonod is köztük volt e azt nem tudom, ha járt Izlandon akkor meglehet, egyébként pedig kétlem, elég sok ember keresi azzal a kenyerét amit én műveltem.*fejezem be nyugodt hangon a szavaimat, ezután pedig előadom hogy mit is szeretnék tőle. A megjegyzésre azonban csak gúnyosan elhúzom a számat.*
-Soha nem ismertem a szüleimet de a kérdésedre a válasz az hogy el tudok, csupán így egyszerűbb hogy itt vagy, tehát kihasznállak, ennyivel úgy is jössz amiért nem törtem el a nyakadat.*engedek meg magamnak egy kedves mosolyt, hiszen mennyivel tüneményesebb ez a leányzó úgy hogy egyben vannak a csontjai, és ami a legfontosabb még ennek tetejében életbe is van. Csak tekintetemmel követem a másikat, és figyelem mit csinál ám a varázslatnál kissé meg meg rándulnak az arcizmaim.*
-Nem lehetne hogy halkabban puffogtass?*kiálltok oda, na de amikor vissza tér, csak kezemet a csípőmre téve mérem fel őt és a munkáját.*
-Egész jó, megteszi. Ahogy hallom megvan a véleményed a kedves iskolatársaidról. Nem szívesen vagy itt mi?*kérdezem komoly hangon, majd figyelem ahogy a test lángba borul immáron a gödörbe a kérdésre azonban csak felvonom a szemöldökömet.*
-Egyszerű, nem akarom hogy feltünést keltsen. Egy hulla eléggé be tudja félemlíteni a városlakókat, nem akarok fennakadást, amúgy nincs lerakóhely, miért mit gondoltál hogy van valami spejz a hátsó ajtó mögött ahova sonkaként lerakjuk a hullákat?*kérdezem érdeklődő tekintettel majd a sötétségfelé fordulva kezdek el beszélgetni.*
-Azt hiszem részedről megtetted amit kell, és én is tartom a szavam. Te pedig nem láttál semmit, nem látsz semmit , és nem is fogsz látni semmit.. További szép estét*köszönök el majd nyugodt léptekkel indulok az éjszaka árnyai közé, amik nemsokára el is nyelik körvonalaimat.*
Vissza az elejére Go down
Laura Lillien Larsen
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Hozzászólások száma : 270
Csatlakozás : 2011. Sep. 25.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Rubin háló
Üzenet : 'Ami nem pusztít el, megerősít engem.'

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   Vas. Júl. 29 2012, 00:30

* Kezd egész jó társaságnak bizonyulni vámpírunk, el is beszélgetek vele, ahogyan esik, így tudhatok meg én is pár dolgot az ő múltjából, ha már ő is betekintést nyerhetett az enyémbe. *
- Így igaz. Sokan, de nem elegen. * rázom meg buksim, komolyan is gondolom szavaimat, ami azért fura lehet egy tizenhét évestől, de megedzett az élet, ez van. Picit azért még be-beszólogatok neki, kóstolgatom, minden félelem nélkül téve ezt, elengedett, a vérem nem kell neki, és hát megölhet, ahogyan akar, például egy aprócska mozdulat, és kitöri a nyakam, de nyelvem így is úgyis fel van vágva, ezen pedig semmi nem fog változtatni. Mosolygom is picit szavai hallatán, kihasznál, hát igen. Tehetnék máshogyan is, itt hagyhatnám, de egy bajtársnak, egy úgymond munkatársnak az ember segít, ennyi igazán belefér.. mondhatni már-már szakmai ártalomnak minősül. És hát ha azt kérte tőlem, ténylegesen takarítsak, bele is kezdek, méghozzá egy lyuk "ásásával", ahogyan ő fogalmazott, bár szerintem ez picit gyorsabb, hangja persze kizökkent, mire kékségeim villannak felé. *
- Nem lehetne, hogy ne szólj bele abba, hogyan dolgozom? * meredek még arcára pár másodpercig, majd már bele is kerül a friss lyukba a test, amit fel is gyújtok, felőle pedig mintha dicsérő szavak szállingóznának irányomba. Megosztom vele ittlétem miértjét is, ő pedig leszűr némi következtetést, nem túl helyesen. *
- Nem szeretem az embereket, maradjunk ennyiben. * adom hangot sajátos mosolyommal ma már másodjára annak, mennyire nem tartom semmire a saját fajtámat, de inkább terelek is, és érdeklődöm, válasza pedig őszinte kacagásra sarkall. * - Például, igen, valahogy így képzeltem. Vagy pedig vannak háziállataitok, akik megeszik a dögöket. * vázolok még egy opciót, miközben a test ég, serceg, lassacskán szerintem már csak a csontok maradtak, de azokból is lassan hamu lesz, amit ahogy hallom, már nélküle kell megvárnom. *
- Bízhatsz bennem. Jó éjt, Arthas! * biccentek felé, hangom pedig igen őszintén cseng, nem fogom senkinek sem elárulni. Bár nem tudom, mitől tart ennyire, nem diákot ölt, a karom is már csak alig hogy sajog, de természetesen nem fogok beszélni, semmi előnyöm nem származna abból. Kezdem úgy érezni, talán ő, és a társai, a vámpírok közelebb állnak hozzám természetben, mint bármely más ember. Vadásznak, mindig is fognak, tökéletesre fejlesztik a mesterséget, a gyilkolás mesterségét. Én is ilyen vagyok, kissé más értelemben, de az éjszaka teremtménye. Pár percig még nézem a lángokat, melyek fel-felcsapnak a gödörből, végül pedig lábaimmal kezdem rugdosni a kirobbantott törmelék egy részét, vissza a helyére, míg a lángok teljesen el nem tűnnek. S ha ezzel végeztem, még egy pillantás a sötétbe, majd kapucnim vissza is kerül buksimra, s mintha mi sem történt volna folytatom tovább a sétám a parkban, azt pedig még én magam sem tudom, mikor kerülök vissza "otthonomba". *
Vissza az elejére Go down
Alinox Ingren
Sentinel Exortus
Sentinel Exortus
avatar


Hozzászólások száma : 8589
Csatlakozás : 2011. Apr. 05.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Exortus szakház

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   Hétf. Júl. 30 2012, 16:32

*Ebéd után megkívánt egy kis süteményt, de nem a nagyteremből, hanem úgy dönt, maga készít el magának valami kis édességet, így a konyhában tevékenykedik mindaddig, míg el nem készül egy tálca muffinnal. Csokis-kókuszos, ez a kedvence, és már annyiszor csinálta, hogy a receptet kívülről tudja. Szeret sütögetni, és mivel otthon sokat segített édesanyjának, így otthonosan mozog a konyhában. Mikor elkészülnek a sütik, egy dobozba teszi azokat, ami meg a táskájában landol egy üveg narancslé mellett, majd mivel szép az idő, Alinox a parkot választja a muffin elfogyasztásához. Öltözete nyárias, egy farmer rövidnadrág van rajta, kék pánt nélküli top, és szintén kék tornacipő. Haja bal oldalra gumizva lóg mellkasára, vállán pedig oldaltáska, benne néhány dologgal, na meg a sütivel. Kezében egy plédet is cipel, hogy ha nincs szabad pad, legyen mire leülnie, ne legyen fűfoltos a nadrágja, mert azt bizony nehezen lehet kiszedni a ruhából, ha egyáltalán sikerül.
Famulusa, Shadow is vele tart, sőt, Alinox felgyorsítja az utat a parkba, mert a famulusának hátán repül át Mystral parkjába, hol kiteríti a plédet, letelepszik rá törökülésben, míg a másik felét a tigris foglalja el, majd előveszi a dobozt a muffinokkal, és kivesz egyet.*
- Jól van nagyfiú te is kaphatsz, de csak egyet! *mosolyog szeretett famulusára a leányzó, és egy süteményt nyom a tigris szájába, majd előveszi a könyvét, és olvasgatni kezd, miközben a napon sütteti magát.*

_________________
Famulusa: Shadow

Vissza az elejére Go down
Ezio Montedoro
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Jelige : Az igazságot vérrel írják
Hozzászólások száma : 37
Csatlakozás : 2012. Jul. 27.
Kor : 22

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   Hétf. Júl. 30 2012, 16:50

*Mivel még nem ismerek semmilyen különös, furcsa vagy kedves helyet az iskolában és körülötte, úgy döntök, hogy megkeresem az új kedvenc helyemet, ahova esetleg, ha rossz napjaim vannak bármikor elmehetek és felvidíthatom magamat. Mivel az iskola kicsit nyomasztó hely még számomra, legjobb lesz, ha meglátogatom Mystral szigetét, egy kis friss levegő reményében. Felveszek valami kellemesebb öltözéket, egy sima fekete rövidnadrág és a kedvenc fekete pólóm. A révész eljuttat a szigetre, egy kis idő múlva meg is érkezem. Nos merre menjünk? Annyi lehetőség van... nem tudom, inkább elkezdek sétálni és majd kikötök valahol. Séta közben bámészkodok, nagyon szép hely ez a sziget és tényleg jobb levegő van itt, mint a kastély falai között. Elérkezek egy fás zöldövezetbe, a parkba. Ez megfelelő hely lesz egy kis kikapcsolódásra. Kicsit beljebb sétálok, majd kinézek egy padot, ami árnyékban van és lehuppanok rá, majd fáradtan sóhajtok és lazán elterülök a padon.*
~Mi ez az isteni illat???~ *Kapom fel a fejemet és nézek körbe, honnan származhat ennek a fenséges sütemény illatának a gazdája. A hátam mögött egy lány süteményt majszol, mellette a tigrise szintén ezt teszi. Furcsa egy látvány, de eléggé feltűnően nézem őket. Nem tudok mit tenni, a süti illata rabul ejt.*
Vissza az elejére Go down
Alinox Ingren
Sentinel Exortus
Sentinel Exortus
avatar


Hozzászólások száma : 8589
Csatlakozás : 2011. Apr. 05.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Exortus szakház

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   Hétf. Júl. 30 2012, 17:08

*Enne valami süteményfélét ebéd után, de inkább maga készítené el, így ballag le a konyhába, hol minden szükséges alapanyagot megtalál, már csak az egyszerű recept alapján meg kell csinálnia, és már mehetnek is a frissen sült muffinok a dobozba, Alinox pedig a parkba. Famulusa is vele van, a tigris szívesen mozdul ki, így a legtöbb ilyen kis kiruccanásra ő is vele tart. Odakint a parkban elég sokan vannak, mindenki kihasználja a jó időt, szerelmespárok, néhány idősebb házaspár, de a legtöbben kisgyermekes családok, a gyerekek kacarászva szaladgálnak fel-alá, labdáznak, ilyesmi. Alinoxnak eszébe jut az ő gyerekkora, hisz sok barátja volt, fantasztikus gyerekkora, bár egy kis baleset ezt beárnyékolta, de erre nem igazán gondol, inkább leül, és majszolni kezd egy muffint, miközben olvas. Egy idő után teljesen olyan érzése van, mintha figyelnék, szinte már kényelmetlen ez az érzet, így könyvjelzővel megjelöli, hol tart, majd a könyvet maga elé téve a pokrócra felemeli a fejét, és barna szemét körbehordozza a környéken. Már majdnem úgy van vele, hogy csak paranoiás, mikor kiszúr egy srácot, aki bizony őt lesi, vagy talán nem is konkrétan a leányzót, inkább a sütis dobozt. Alinox elmosolyodik, megfogja a dobozt, és a srác felé nyújtja, majd kicsit megrázza.*
- Kérsz? Szívesen adok, csokis-kókuszos muffin. *kínálja meg a fiút barátságosan, és ha feláll a padról, és odajön, akkor leteszi a plédre, vehet, ha szeretne.*
- Alinox Ingren vagyok mellesleg, ő pedig Shadow, a famulusom. Nem kell tőle megijedni, nagy tigris, de nagyon barátságos. *mutatja be az exos diáklány magát is, és a szárnyas tigrist is.*
- Te is a Mysterio-ba jársz? *érdeklődik kedved mosollyal az arcán Alinox, miközben arrébb paterolja a tigrist, hogy ha a fiú szeretne, leülhet.*

_________________
Famulusa: Shadow

Vissza az elejére Go down
Ezio Montedoro
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Jelige : Az igazságot vérrel írják
Hozzászólások száma : 37
Csatlakozás : 2012. Jul. 27.
Kor : 22

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   Hétf. Júl. 30 2012, 17:32

*A parkban üldögélek nyugalmasan, bámészkodok, mindenfelé emberek, diákok beszélgetnek, gyerekek játszanak. Nekem viszont most más valami foglalja le a figyelmemet, mégpedig ez az isteni sütemény illata. Ma alig ettem valamit, már nagyon éhes vagyok és ez a süti... Ettől most igazán korog a gyomrom. Meg is látom a lányt, aki fogyaszt belőle, mellette pedig a hatalmas tigrisét, aki talán azért áll ott, hogy az ilyen srácok, mint én ne juthassanak finom sütihez. Mindenesetre a lány észreveszi, hogy figyelem, én pedig gyorsan megfordulok és visszaülök, majd úgy teszek mintha mi sem történt volna. Ám ekkor hallom a hátam mögül, hogy kedvesen megkínál sütivel. Csokis-kókuszos muffin óó*
~Ezaz, az egyik kedvencem!~ *Mosolyodom el a hír hallatán, de inkább elrejtem ezt az örömöt, nehogy azt higgye, hogy csak a sütijére pályázom.*
- Ó hát köszönöm szépen, elfogadok egyet. *Felállok és mosolyogva elkezdek ballagni a lány felé, hogy megkaparintsam az isteni sütit. Út közben viszont megtorpanok, észreveszem a tigrist, hogy engem figyel, így inkább megállok. Én szeretnék jól lakni, nem a tigris...*
- Ugye nem harap a cica? *Mutatok rá a tigrisre, de a lány megnyugtat, hogy az állat nem eszik embert... Véleményem szerint "most" nem eszik embert. Óvatos léptekkel odaérek és leülök a lány és a tigris közötti helyre.*
- Örülök a találkozásnak Alinox, én Ezio vagyok, Ezio Montedoro. Nos, hogyha szabad... *Mutatok az isteni sütemény felé, de mivel meg van engedve, kiveszek egy nagyon ínycsiklandozó darabot. Hát ez valami mennyei, a nagymamám süteménye jut róla eszembe, ő sütött mindig ilyen finomakat.*
- Nagyon ízlik, ezt te csináltad? *Kérdezem tőle érdeklődően, mert hogyha ő sütötte, akkor szobrot emelek neki ide erre a helyre, mert ez a finomság vetekszik a nagymamám sütijével.*
- Igen én is az iskolába járok, Cruoris-os vagyok. Te melyik házba tartozol? *Majd kicsit félősen, de a tigrisre pillantva megkérdezem...* - És ez a hatalmas tigris honnan van? *Majd miközben a válaszra várok, tovább majszolom ezt a csokis-kókuszos csodát.*
Vissza az elejére Go down
Alinox Ingren
Sentinel Exortus
Sentinel Exortus
avatar


Hozzászólások száma : 8589
Csatlakozás : 2011. Apr. 05.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Exortus szakház

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   Hétf. Júl. 30 2012, 17:57

*Egy doboz muffinnal felszerelkezve indul útnak az iskolából Alinox, no nem megszökni készül, csak a parkba, hol aztán a pokrócra szépen le is telepedik, és megkóstolja a sütit, mi egész finom lett, most jól sikerült, volt már, hogy nem figyelt, és odaégette az egész tálcával, de most nem ez az eset áll fent. Nem csak ő és Shadow kap rá a muffinra, hamarosan a sentinel leányzó kiszúrja, hogy nem messze tőle egy padon egy fiú a dobozt méregeti, de mikor megszólítom, úgy tesz, mintha nem is a sütiket nézte volna, én pedig elmosolyodom, de tartom magam ahhoz, hogy szívesen adok neki, és meg is indul felém. Megrázom a fejem, mikor kérdezi, harap-e Shadow, de a bemutatkozásnál is megemlítem ezt.*
- Én is örülök, Ezio. *bólint a leányzó, majd egy újabb süteményt kivéve figyeli, hogy újdonsült ismerőse miképp reagál az ízvilágra, és örül, mert láthatóan ízlik Ezionak a muffin, és ennek hangot is ad.*
- Igen, én. Még nagyon friss, nincs egy órája, hogy kivettem a sütőből. Tudod, otthon sokat segítettem anyának a konyhában, már kicsi korom óta, szóval elég sok mindent tudok főzni-sütni, de utóbbit jobban kedvelem. *mesél picit Alinox, és beleharap a muffinjába, de előtte feltesz még egy kérdés Ezionak.*
- Exortusos vagyok, és sentinel is. *válaszol, és rangját is mellé biggyeszti, hisz büszke rá, de természetesen nem akar vele felvágni, ez amolyan tájékoztató jellegű információ volt inkább. Úgy veszi észre, a cruos srác kissé tart Shadow-tól, de Alinox igazából megérti, a legtöbben nem tudnak teljesen felszabadultan viselkedni egy tigris társaságában.*
- Ő egy famulus. Minden másodikos és harmadikos diáknak van, első év végén, Jelmágia vizsgán kellett létrehoznunk, ő hű társunk, kinek pluszba még képességei is vannak. Gondolom akkor Shadow az első famulus, akivel a Mysterio-ban találkoztál. *válaszol készségesen Alinox, és mivel befejezte a muffint, így táskájából előveszi a narancslevet, és néhány műanyag poharat is tett még a táskájába, mielőtt elindult, mintha számított volna arra, hogy összefut valakivel.*
- Kérsz esetleg narancslevet? Önts nyugodtan, és muffint is vehetsz még, egyedül úgyse tudnám megenni az egész dobozzal. *kínálja barátságosan, és kettejük közé teszi a dobozt, és a narancslevet a poharakkal együtt. Az egyiket elveszi, és tölt bele innivalót, és ha Ezio is kér, akkor neki is önt, majd visszacsavarja a kupakot, és táskája árnyékába teszi az innivalót, hogy ne a napon legyen.*
- Mikor érkeztél? Eddig tetszik az iskola, a környék? *érdeklődik picit Alinox csevegő hangnemben, és mivel kicsit megfájdult a háta a törökülésben, ezért úgy helyezkedik, hogy kinyújtott lába lelógjon a pokrócról, kezével pedig a háta mögött megtámasztja magát, így figyel a fiú szavaira.*

_________________
Famulusa: Shadow

Vissza az elejére Go down
Ezio Montedoro
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Jelige : Az igazságot vérrel írják
Hozzászólások száma : 37
Csatlakozás : 2012. Jul. 27.
Kor : 22

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   Hétf. Júl. 30 2012, 18:26

*Eszegetem a süteményt, nagyon ízlik, de a tigristől még így is tartok egy kicsit. Megsimogatnám, bár félek, úgyhogy inkább megtartom magamnak a kezemet, nem adom oda kajának. Kedves lány, szintén örül a találkozásnak. Nagyon kedves tőle, hogy megkínált a süteményével, jó látni, hogy ilyen kedves emberek között fogok lakni.*
- Nagyon finom sütit sütöttél, le a kalappal. Mintha a mamám sütijét enném, annyira jó. És az egyik kedvencem is. Néha én is sütögetek, de ilyet biztosan nem tudnék készíteni. *Szerénykedek neki egy kicsit, bár igaz, ilyet tényleg nem tudnék csinálni... Maradok a zacskós leves készítésében, abban profi vagyok. Mesél a tigriséről, hogyan szerezte és hogy mi is ő valójában. Érdekes dolog, ha vajon nekem egyszer lehetne famulusom, mi lenne az? ...Lehetne mondjuk egy óriási csokis-kókuszos muffin, amit ő készített, na annak örülnék. Bár még ne rohanjunk előre, még alig tudok valamit a mágiáról. Miközben mesél magáról, megkínál narancslével, de nem fogadhatom el, így is kicsit kellemetlen számomra, hogy eszem a sütijét, de nem kellene aggódnom, hiszen megkínált. Kiderül, hogy exortus-os és ráadásul sentinel, úgyhogy kicsit félrenyelem a muffint, köhögni kezdek, vagyis inkább már fuldokolni, úgyhogy amíg nem késő, addig mégis kérek egy pár kortyot a narancsléből.*
- Nem tudtam, hogy sentinel vagy. Biztosan fárasztó dolog lehet... *Kérdezem tőle miközben letörlöm a könnyeket az arcomról, a köhögéstől egy pár csepp lefojt az arcomra. Biztosan megtiszteltetés egy ilyen tisztség, egy ilyen nagy hírű iskolában.*
- Tegnap érkeztem meg, még nem láttam olyan sok mindent, szerettem volna megnézni a szigetet és eléggé tetszik is. Még át akarom sétálni a kastélyt és minden terembe benézni. *Közlöm vele a terveimet, még bekapom a süti maradékát és felállok a lány mellől.*
- Köszönöm szépen a süteményt, nagyon ízlett. Remélem még látjuk egymást Alinox. *Megköszönöm a süteményt és a kedvességét, küldök felé egy mosolyt, majd elindulok kifelé a parkból, hogy visszatérjek az iskola falai közé.*
Vissza az elejére Go down
Alinox Ingren
Sentinel Exortus
Sentinel Exortus
avatar


Hozzászólások száma : 8589
Csatlakozás : 2011. Apr. 05.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Exortus szakház

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   Hétf. Júl. 30 2012, 18:46

*Társasága akad a parkban, Eziot pont a muffin illata csalogatja oda hozzá, miből barátságosan meg is kínálja, hiába, Alinox már csak ilyen jellem.*
- Hűha, ez nagy dicséret lehet, a mama sütijét mindig nehéz utolérni, szóval köszönöm, és örülök, hogy ízlik. *mosolyodik el Alinox, és boldog, hogy ilyen sikere van a süteményeinek, amit nem tartott sok idő elkészíteni, de most már teljesen bizonyos, hogy megérte. A muffin majszolása közben Ezio rákérdez a famulusra, meg annak mikéntjére, szóval a sentinel mesél neki egy kicsit róluk, majd pedig világos lesz mindkettejük számára, hogy ki melyik háznak a tagja. Mikor Alinox elmondja, hogy ő sentinel, a fiú elég érdekesen reagál rá, szinte megfullad, így evidens, hogy gyorsan töltök neki narancslét, hogy tudjon inni rá.*
- Hűha, azért ne fulladj itt meg nekem, a végén még rám kenik. *nevet fel a leányzó, és megkönnyebbül, mikor látja, hogy a fiúnak semmi baja, nem érte fulladásos halál.*
- Nem vészes. *rázza meg fejét a leányzó, nem olyan fárasztó, néha körbe kell járni a sulit, meg egy-két kötelezettség, de Alinox nem bánja.*
- Később is biztosan tetszeni fog, remek ez a környék, vannak szép helyek, szóval sok sikert a felfedezéshez. *mosolyog rá a diáklány a srácra, aki már készül is indulni.*
- Nagyon szívesen. Szerintem biztos találkozunk még, annyira nem nagy az iskola. Szia! *köszön el Alinox újdonsült ismerősétől, majd ha eltávozott Ezio, hanyatt dől, fejét Shadowra teszi, és újra előveszi könyvét, és ott folytatja, ahol abbahagyta.*

_________________
Famulusa: Shadow

Vissza az elejére Go down
Ezio Montedoro
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Jelige : Az igazságot vérrel írják
Hozzászólások száma : 37
Csatlakozás : 2012. Jul. 27.
Kor : 22

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   Csüt. Aug. 02 2012, 20:52

*Ismét közeledik az este és most már lassan szokásommá válik, hogy meglátogatom Mystralt, hiszen rengeteg érdekes hely található ott. No a kastélyban is számtalan dolog vár még felfedezésre, engem az esti séta a szabad levegőn jobban megnyugtat, mint ez a néha kísérteties kastély. Utam a révészhez vezet, utána pedig a szigeten kötök ki és fel is keresem Mystral parkját. Egy fekete nadrág és egy piros mintás póló van rajtam most. Lassan elérem a parkot és nyugodtan sétálgatva keresek egy szabad padot. Találok is egy szimpatikus ülőkét egy fa tövében, lehuppanok rá és nézegetem a parkot. Milyen szép és nyugodt hely a kastélyhoz képest, ahol megannyi rejtélyes dolog történhet e pillanatban is, de én inkább itt érzem most jól magam. Magammal hoztam a pálcámat is, mostanában szeretem nézegetni és forgatni a kezemben... varázsolni még nem nagyon merek, hisz nem vagyok teljesen tisztában a mágiával. Elő is veszem a pálcámat és nézegetem, közben átfut az agyamon, hogy miket is lehetne varázsolni ezzel a csodás tárggyal. Leteszem magam mellé a pálcát és mivel nem üres kézzel jöttem ám, előhúzok a nadrágom zsebéből egy kis keresztrejtvényt és egy tollat. Itt az ideje egy kis fejtörőnek. Bár nem akad most jobb dolgom, remélem azért összefutok valaki ismerőssel, aki beszélgetésével felment a keresztrejtvény-fejtés alól.*
Vissza az elejére Go down
Aristarkh Y. Zhukov
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar

Jelige : Pimasz ruszki
Hozzászólások száma : 2154
Csatlakozás : 2011. Dec. 15.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Calypso háló

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel, Árnymágia tanársegéd
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   Csüt. Aug. 02 2012, 21:09

*Tökéletesen mindennapi látványnak minősülhet egy varázslóvárosban, ha valaki seprűvel - nem is akármilyen seprűvel - a vállán sétál végig az utcákon. Pontosan ez történik most, versenylovam, az én Tűzvillámom most nyakam mögött vízszintesen vállaimat fedve tartom, míg két kezem rajta pihentetem külön végein, míg nyugodtan, de mégis ruganyos léptekkel fütyörészve szelem át a zöldes területet. Pontosan a sportszerboltból jövök, egy kis seprűápolási szettel, mit szintén az egyetlenem nyelére akasztok, azonban mivel egy kis levegőzésre vágyom sétával egybekötve - hiszen a teleportgyűrű elkényelmesít, míg a repülés nem mozgatja meg végtagjaimat -, így utam végig vezet a parkon egészen hazafelé, esetleg egy kitérővel a kviddicspálya irányába. Kedvem, mivel közeledik a hétvége, illetve kedvenc elfoglaltságomnak élhetek, jobb az átlagosnál, s most ez egész testtartásomból sugárzik, ahogyan határozott, viszont csillogó tekintettel mérem fel környezetem ismerős arcok után kutatva. Öltözékem a nyári időhöz alkalmazkodva lenge, a tevékenységi tervet figyelembe véve megfelelő, ám mégis elegáns, tehát egy fekete sportcipőn kívül most csak egy katonai mintás térdnadrág található rajtam, egy vörös pólóval, minek feketével van nyomva hátuljára családi címerem, elejére pedig a "Ruszki" szó cirill betűkkel. Kiegészítőként nyakláncom leng mellkasom előtt, bal csuklómon órám fénylik, jobbomon karkötőm, alatta teleportgyűrűm, átellenben családi pecsétgyűrűm. Pálcám most is övemen található címeres övcsatom illetve szintén övemen lógó sentinel jelvényem mellett, míg zsebemben nyilvánvalóan pénz. Egy kis repülés sosem árt, de talán találok valakit, aki repül velem a kis sétám közben, s bizony már meg is pillantok egy ismerős arcot, ki még elég új az iskolában... Egy pillanatra torpanok csak meg a távolban, ahol még nem igen vehet észre, elvégre keresztrejtvényt fejt, majd egy gonoszkásabb mosollyal teleportálok pontosan mögé halkan, hogy ne keltsem fel a figyelmét, de fél kézzel kicsit megboxolom vállát egy kiáltás kíséretében annak reményében, hogy megijed.*
- Keresztrejtvent fejt? Nem jött jelenteni, sem repülesre jelentkezni. *pirítok rá egy vigyorral, kíváncsi volnék, hogy vajon még mindig azt hiszi-e, hogy katonai iskolába jár. Egyáltalán, az egész ittléte, tapasztalatai, saját maga felől érdeklődnék.*
Vissza az elejére Go down
Ezio Montedoro
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Jelige : Az igazságot vérrel írják
Hozzászólások száma : 37
Csatlakozás : 2012. Jul. 27.
Kor : 22

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   Csüt. Aug. 02 2012, 21:36

*Utam a parkba vezet egy kis friss levegő reményében, az egyik padra leülve a pálcámat forgatom, majd miután azt magam mellé helyezem egy kis keresztrejtvény megfejtésével ütöm el az időt. Szeretem az ilyen fejtörőket, kicsit átmozgatják az ember agyának minden zegzugát a helyes válasz érdekében. Néha kifognak rajtam a kérdések, mint ahogy jelen pillanatban is. Gyakori orosz név, 5 betű. Hmm... akármi lehet, de sajnos nem vagyok valami ismert az orosz nevek körében.*
~Mi volt ez a hang?~ *Emelem fel a fejemet a rejtvényből és szétnézek, de különösebben nincs senki körülöttem. Ez a valami kizökkentett a gondolkodásból. 5 betűs orosz név... Na, ha most itt lenne... és itt is van és rám is hozza a frászt a kedves sentinelem, megböki a vállamat és rám is kiált. A semmiből jött elő. Ó a fene vigye el ezt az embert, rám hozza a szívbajt. De még mindig úgy viselkedik, mintha katona lenne, pedig hallottam már másoktól ezt azt... Másokkal nem katonáskodik. *
- Jó estét uram! Vagyis... jó estét, tudom, hogy csak szivattál ezzel. Nem is kellett semmilyen beszámoló meg repülés. Na most már elég lesz. Tudom új vagyok, bedőltem neked. *Mondom neki vigyorogva és helyet szorítok neki a padon. Ezzel vége a színjátékának, bár így bele gondolva tényleg nem volt rossz poén. Ő biztosan többet mulatott rajta, mint én, az is biztos. Megszemlélem a seprűt, amit ott szorongat a kezében és a ruházatát, ami ismét katonai. Lehet, hogy tényleg katona volt... És az is lehet, hogy a repüléssel sem viccelt. Nem vagyok jártas a repülésben és a seprűkben, de ez a csinos darab felkelti a figyelmemet.*
-Miféle seprű ez a seprű? Eléggé jól néz ki. *Mondom neki elismerően és közben méregetem a tárgyat. Biztos egy vagyont fizetett érte, bár úgy látom ez megéri az árát. Otthon csak ritkán hallottam a kviddicsről, ezért inkább nem is hozom szóba előtte, hisz nem értek hozzá, így nem is akarok leégni előtte, hogy hülyeségeket beszélek róla. Bár úgy hallottam nem bonyolultak a szabályok és elég hamar beletanul az ember. De ez van, nem vagyok jártas ebben a sportban.*
Vissza az elejére Go down
Aristarkh Y. Zhukov
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar

Jelige : Pimasz ruszki
Hozzászólások száma : 2154
Csatlakozás : 2011. Dec. 15.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Calypso háló

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel, Árnymágia tanársegéd
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   Csüt. Aug. 02 2012, 21:59

*Este felé az idő kellemesebb, tökéletes az ebéd után egy kis levezető sétára illetve repülésre, ezért is indulok kirándulni a városba, hogy pár kelléket vegyek seprűmhöz, s mikor visszafelé tartok vidám hangulatomban, észre is veszem Ezio-t. Odateleportálva ijesztem meg, elvégre beszédem volna vele, s legnagyobb megelégedésemre, mi öntelt mosolyt csal belőlem elő szemlélem végig a rajta átfutó rémületet pár szót szólva hozzá.*
- Aham... azert jo poen volt. *kacagok fel röviden, egy kis hideg éllel a hangomban, de mint látom helyet is szorít nekem. Ki kérte? Senki, azonban legalább figyelmes, így egy pillantást vetek a mozdulatára, majd lassan megkerülve a padot le is ülök melléje.* - Ettöl függetlenül komolyan gondoltam amit mondtam, sentinel vagyok, erdekel hogyan alakul a sorsod. A repülest pedig magam vartam volna el. *csillogtatom meg övemen jelvényemet feléje fordítva. Egy kérdés is érkezik felőle, mire ölemben fekvő seprűmet meg is emelem és megforgatom, óvatosan átnyújtva neki, hogy megszemlélhesse, majd a dobozt is kinyitom, melyben seprűápolási termékek találhatóak.*
- Tüzvillam. A leggyorsabb verseny seprü. Jatszottam csapatban orszagosban. Enyem. Ahogy van felszerelesem es keszletem is, könyvem... mindent tudok a jatekrol. *mesélem neki, majd egy kis dörzspapírt kivéve nyújtom ki kezem, hogy visszakérjem tőle, és a nyelét máris finoman, de elkezdem lesmirglizni igen vékonyan, hogy karbantartsam. Alapos, hosszú, de részletes mozdulatokat teszek, és figyelmem is a seprűé.*
- Nem akarsz megtanulni repülni? Van par jatekos, akiket mar megtanitottam. Lassuk csak... A Cruorisesek: Ginger, Tom, Carol. Felix is repül. Az Exortusosok: Serafina, Mikaela. Inflasokat nem tanitottam, de Varg is tud jatszani. Te is repülhetnel, ha csapatot szeretnenk. *vetem fel az ötletet neki dünnyögve. Kíváncsi vagyok mit szól, egy darabig még a seprűmet javítgatom, s csak utána történne bármi is. Ez megfelelő alkalom az alapok elsajátítására.*
Vissza az elejére Go down
Ezio Montedoro
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Jelige : Az igazságot vérrel írják
Hozzászólások száma : 37
Csatlakozás : 2012. Jul. 27.
Kor : 22

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   Csüt. Aug. 02 2012, 22:19

*A rejtvényem fejtegetése közben felbukkan Aristarkh és jól rám is ijeszt. Nem valami kellemes pillanat, nem szeretem, ha megijesztenek. De legalább tisztázom vele, hogy már elég volt a katonásdiból és legyünk csak szimplán diáktársak. Vagy barátok... ki tudja még. Viszont tényleg érdeklődik felőlem, szóval legjobb lesz, ha be is számolok neki a történtekről, mielőtt még ismét átvált katonába.*
- Nos sokat járok ide a parkba. Megnyugtat ez a hely. Az első órámat is élveztem, emlékszel is, te is ott voltál. Nagyon tetszett, érdekes volt látni sárkányokat közelebbről. De ezen kívül még más nem nagyon történt velem. Ismerkedek többiekkel. *Mesémet egy mosollyal zárom felé, majd tekintetem rá is téved a seprűjére. Nagyon csinos darab, egy Tűzvillám, biztosan nagyon drága volt. De gondolom Aristarkh profi lehet a játékban, ha egy efféle seprűt megengedhet magának. Eléggé féltheti, mert ahogyan mutatja még könyve is van róla és ápolókészlete is, minden ami egy igazi kviddicsjátékosnak kellhet.*
- Nem hangzik rosszul az ötlet. Mindig is érdekes volt számomra ez a sport és... nem hagyhatom ki a lehetőséget. Igen szeretnék megtanulni repülni. *Remélem jól döntök, mert most fellángolt bennem egy érzés, ahogyan a magasban egy seprűn ülve játszom a játékot... Felemelő érzés lehet, most hogy így belegondolok. Át akarom élni, csak nehogy közben elmenjen tőle a kedvem. De szerintem éppen hogy megjön majd a kedvem hozzá, hisz ahogyan hallom már sokakat megtanított repülni. Itt az alkalom!*
- Nem hangzik rosszul ez a csapat dolog. Viszont a játékot csak kicsit ismerem, annyira még nem vagyok tisztában vele. Nehéz dolog megtanulni ezt az egészet? *Kérdezem kicsit aggódva, mert nem szeretném, hogyha bénáznék a seprűn. De nem, az nem történhet meg. Én kitartó vagyok.*
Vissza az elejére Go down
Aristarkh Y. Zhukov
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar

Jelige : Pimasz ruszki
Hozzászólások száma : 2154
Csatlakozás : 2011. Dec. 15.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Calypso háló

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel, Árnymágia tanársegéd
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   Csüt. Aug. 02 2012, 22:42

*Hamarosan tervem változik, amint egy ismerős arcot megpillantva hatásos belépő után keveredek vele beszélgetésbe seprűm társaságában, s leülve érdeklődöm felőle komolyan hallgatva a szavait.*
- Meg nem sok minden törtenhetett, de a multkori ora nagyon jo volt. Van nehezebb elmeleti is, illetve undorito gyakorlati. Ahogyan a targyaknal, ugy a diakoknak is elöfordulnak tipusok, valakiröl nem tudom mit keres itt, valaki tökeletesen ide illik. Majd megismered a kastelyt, az embereket es a vilagot. *mondom egy vállrántással, mintha biztatnám őt egy kicsit. Leginkább saját háza tája környékén kell keresnie, ott találhat hasonló érdeklődésű embereket. Az Exortusosok barátságosak, bár kissé szabadosak, az Inflatusosokat nem szeretem, maguknak való undorító mód kegyetlen emberek. A Cruoris a középút. Ezért a legjobb. Ezt nem fejtem ki neki, majd kérdez, ha szeretne, nem véletlenül ülök le mellé. Egy másik téma is felkerül, így fejemet néha oldalra fordítva ápolgatom seprűmet, amint őt hallgatom.*
- Helyes. *biccentek neki, míg a smirgli elkerül, és leporolva finoman a nyelét veszek elő egy kis ecsetet, s egy hamar száradó lakkot kezdek el rá finoman kenegetni széles, de alapos mozdulatokkal, természetesen ismét a seprűre függesztve tekintetemet.*
- Nem, ra kell erezni. Az ember tud repülni, mindig is hasznalt segedeszközt ra. Akar mugli, akar magus. Majd en vigyazok rad es megtanitalak. *mosolyodom el röviden, míg tovább folytatom a tevékenységemet. Erről jut eszembe, talán ideje volna megajándékozni valakit egy seprűvel, talán a barátnőmet. Látszik rajtam, hogy egyelőre nem óhajtok elindulni, s mielőtt megkérdezhetné, ismét szólásra nyitom számat, rá sem nézve a másikra.*
- Vegyük at az alapokat. Az ember tehat kezdetektöl fogva erdeklödött a repüles utan, es rengeteg kiserletezgetest követöen raleltek egy inkabb nyugaton elterjedt repülesi formara, a seprüre, ami kenyelmes, megfelelö szallito eszköz, es elrejthetö, hiszen seprü mindenhol akad. Igy hat a seprük is fejlödtek, ahogy a magusok alkalmazkodtak hozzajuk, bar eleinte nem igen szabalyoztak öket, ezert rengeteg emlekük van a mugliknak repülö boszorkanyokrol... *mesélek kicsit neki, míg tovább kenegetem a nyelet. Legalább ilyet is lát, nem magyarázom neki külön, de ettől függetlenül hasznos, ha látja. Míg tevékenykedek, egy kis varázslótörténelmet is tanul, elvégre nem túl járatos ebben a világban.*
- Kialakult hat hozza egy sport, ami termeszetesen fejlödött, nem ugy kezdödött, ahogyan most latjuk. Mara a legelterjedtebb szorakozas. A lenyege, hogy seprün ülve a magasban repülve jatszik a ket csapat het-het tagja egymas ellen a gyözelemert. A palya ovalis alaku, vegeiben harom-harom oszlopon elhelyezkedö karikaval különbözö meretben. A jatekosok es labdak nem hagyhatjak el a palyat. *vezetem be őt az alapokba, majd ismét egy kis szüntet tartok, hogy megeméssze. Nyilván kérdezhet is, így ha eszébe jut valami, legjobb tudásom szerint válaszolok. Azaz megadom a helyes feleletet.*
- Kerdezhetsz am nyugodtan, ha nem vilagos valami. Hamarosan megyünk is gyakorolni, ha raersz. Raersz most? *pillantok feléje, mert akkor úgy magyarázom neki a továbbiakban. Nem tart majd sokáig nyilván, csupán bevezető alapok és ismerkedés a játékkal, posztokkal és labdákkal, illetve a környezettel. Tőle függ mit vállal be, és mennyire lelkes.*
Vissza az elejére Go down
Ezio Montedoro
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Jelige : Az igazságot vérrel írják
Hozzászólások száma : 37
Csatlakozás : 2012. Jul. 27.
Kor : 22

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   Csüt. Aug. 02 2012, 23:02

*Egész jól tettem, hogy a parkot választottam utam céljául, hisz most egészen jól elbeszélgetek egy furcsa ismerőssel. Aristarkh biztat afelől, hogy jó helyem lesz itt és majd megismerem a környéket. Hát igen, előbb utóbb én is úgy fogom ismerni a kastélyt, mint a tenyeremet. De találunk mi jobb témát a tanulásnál, még pedig a repülés és a kviddics. Azt hiszem menni fog a dolog, így hát elméletileg a legjobbtól fogom megtanulni az alapoktól kezdve a csúcsig. Vagyis remélhetőleg ő a legjobb... nem sok kviddicsmérkőzést láttam eddigi életem során, csak néha kisgyermekkoromban. De bízom benne, hogy mindenre megtanít amire kell, hisz nem sok ideje ismerem, valahogyan mégis megérdemli a tiszteletet és azt, hogy felnézzen rá az ember. Tekintély parancsoló személyiség.*
- Az alapok érhetőek, remélem én is ráérzek a repülésre. *Kicsit megdőltöm a fejemet és a gyepet nézem. Megemésztem a hallottakat, elraktározom őket a fejemben. Világos dolog, seprűket használtak repülésre, később sportot csináltak belőle, ezt eddig is sejtettem.*
- A Mysterion belül szoktak lenni meccsek? Vagyis gondolom, ahogyan említetted, hogyha még csapatot szeretnél akkor nincsenek meccsek se, de remélem előbb utóbb lesznek. *Nem is lenne rossz, ha lenyomnánk a két másik házat, hisz már most tudom, hogy a Cruoris a legjobb, ebben szentül hiszek.*
- Persze ráérek, de csak ha nem lopom az idődet. *Kicsit félek, mert már sötét van, nem tudom, hogy érdemes e ilyen időben repkedni.*
Vissza az elejére Go down
Aristarkh Y. Zhukov
Sentinel Cruoris
Sentinel Cruoris
avatar

Jelige : Pimasz ruszki
Hozzászólások száma : 2154
Csatlakozás : 2011. Dec. 15.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Calypso háló

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Sentinel, Árnymágia tanársegéd
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   Csüt. Aug. 02 2012, 23:24

*Összeakadván egy ismerőssel hamar találok kedvemre való témát, ami szóba is kerül, így vitatjuk a repülést remélhetőleg úgy, hogy a másikat is érdekli beszélgetésünk tárgya, elvégre kezemben seprű, gyakorlatban is kész vagyok bemutatni az elméletet. Mesélek hát neki egy kis történelmet, illetve az alapszabályokat, s mivel mindent ért, haladhatok tovább, elsőként kérdésére rázva meg fejemet.*
- Nincsenek meccsek es nincsenek csapatok. Talan nem is voltak, de nincsen kizarva, hogy legyenek. Tudod eleg kevesen jatszanak, ezert is probalhatok meg tanitgatni, hogy legalabb a mi hazunknak legyen csapata. Valahogy a szivemen viselem a sorsat, pedig nem kötelezö. Szeretek jatszni es tudok. *felelek neki, ezzel remélhetőleg többet árulva el, mint amire kíváncsi, elvégre most már tudhatja, hogy mindennek csak miattunk, diákok miatt van akadálya. Remélhetőleg majd elhárul. Mivel ideje is van, ezért biccentek neki, de még nem állok még fel, ugyanis elrakva a lakkot veszek elő egy ezüstollót, és itt-ott megnyirbálom kicsit formára a seprű végét, óvatosan figyelve, nem elsietve, ismét csak játékszeremet nézve.*
- Egy csapat het emberböl all. Az örzö egyedül van, a harom karikara vigyaz, arra tamadnak a hajtok. Ha a kvaffal, a közepes meretö börgolyoval betalalnak az egyikbe, akkor tiz pontot kap a pontszerzö csapat. Nyilvan az örzö ezt nem hagyja. *mutatom is be neki szóban az első csapattagot. Ő amolyan hátvéd, így nem a legfontosabb tagja a csapatnak, de mindenképpen nélkülözhetetlen a játékhoz.*
- Harom hajto van, akik egymasnak passzolgatjak a kvaffot, es probalnak pontot szerezni az örzöt kicselezve, illetve a labadat is megprobaljak elvenni az ellenfeltöl. *mesélek tovább a csapat gerincéről, a legtöbb ember számláló posztról. Ők lényegi pontszerzők, de sosem értékeltem őket sokra. Nem a legfontosabb emberek. Hagyok egy kis időt, míg esetleg kérdést tehet fel, de míg tovább vagdalózom, már beszélek ismét.*
- A terelök ketten vannak, a gurko nevü vasgolyot passzolgatva egy ütövel probaljak lelökni az ellenfel jatekosait, illetve megvedeni a sajatjaikat. Par baleset törtent, a gurko komoly bestia, de halalos incidens meg nem volt. *pillantok fel rá most először mondandómban. A terelők szerintem abszolúte feleslegesek, csak izgalmi szempontból van rájuk szükség, de egy jó csapat nélkülük is megállja a helyét.*
- Vegül a fogo. Az aranycikeszt, a legkisebb labdat probalja meg elkapni. Ez nehez feladat, de szazötven pontot nyer az a csapat, akinek sikerül, a masik csapatot megelözöleg, illetve egy meccsnek csak akkor van vége, ha elkapjak a cikeszt. Ez nem mindig jelent termeszetesen gyözelmet, csak az esetek többsegeben. En fogo vagyok. *mosolygok rá, és zsebemből elő is húzom saját cikeszemet. Általában nálam van, szeretek gyakorolni mindenhol, így most is elengedem, had körözzön egy picit villámgyorsan fejünk körül, aztán egy mozdulattal kapom el, bemutatva mi a feladatom... csak mindezt a levegőben.*
- Egyebkent a seprük is valtozatosan, tölük függ ki milyen gyors, mozgekony... de nem rajtuk a lenyeg. Edzeseket is kell tartani, hogy összeszokjon a csapat, taktikat kitalalni a kapitanynak... egyszoval összetett, izgalmas, veszelyes. Minden meccs bir egy biroval es kommentatorral. Nemzetközi versenyek is vannak, de szerintem tornakupaert is erdemes lenne hazak között. *fejezem be a mondandómat, és az ollót elrakva teszem el tulajdonomat, majd seprűmet vállamra véve állok fel, és intek is a fejemmel, hogy induljunk meg. Természetesen a kviddicspálya irányába.*
- Mehetünk? *kérdezek azért rá szóban. Csak az alapokat fogom neki megmutatni, aztán gyakorol majd egyedül, és ismét tanítgatom egy kicsit, ha minden jól megy. Szeretném, ha aktív volna.*
Vissza az elejére Go down
Ezio Montedoro
Diák Cruoris
Diák Cruoris
avatar

Jelige : Az igazságot vérrel írják
Hozzászólások száma : 37
Csatlakozás : 2012. Jul. 27.
Kor : 22

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   Csüt. Aug. 02 2012, 23:48

*Nagyon jól elbeszélgetek a sentinelemmel, megtaláltuk a közös témánkat. Sajnos a kérdésemre, arra hogy vannak e meccsek nemleges választ kapok, hiszen csapatok sincsenek még. Még. Remélem, minél hamarabb meglesz a csapatunk, tényleg elég klassz lenne, ha a mi házunknak lenne elsőként csapata. Majd előbb utóbb sor kerül rá, de addig még meg kell tanulnom a kviddicsezés csínját-bínját. Nézegetem közben mit csinál, hogyan ápolja a seprűjét, biztosan nagy igényesség kell hozzá. Látszólag nem ide figyel, de közben tanít, elmondja a posztokat. Az őrző nem lehet valami izgalmas poszt, nem lenne semmi kedvem várni, hogy mikor hajítják felém a kvaffot. A hajtó már egy fokkal izgalmasabb lehet, gondolom fürgének kell lenni ahhoz, hogy eljuttassák a bőrlabdát az ellenfél karikáihoz. De ez sem nyerő számomra. A terelő... nos ez már tetszik. Mint ahogy mondja, nem nagyon elég veszélyes játékszer. Épp ez benne a jó, mert én szeretem a veszélyes dolgokat. Na ez már tetszik. A fogó pedig a legfontosabb az egészben, ezt a szerepet tölti be Tarkh.*
- És a házunkon belül lévő többi diák, akik tudnak repülni, nekik van posztjuk? Ők miben jók? *Vetem fel a kérdést. Mivel nincs annyi ember, ezért hátha még üres az egyik terelő poszt. Kezdem beleélni magamat az egészbe, elfog a vágy, hogy menjünk és csináljuk, hirtelen tele leszek adrenalinnal. Az edzések kellenek, ha lenne csapat kellene, hogy összeszokjunk. De ez még csak terv lehet, gondolom. Ahhoz még kellenek többet. Szuper érzés lehet egy meccset végigjátszani, pláne ha a házamat képviselem közben. Izgatott leszek, most menni akarok és csinálni akarom.*
-Igen, mehetünk! *Biccent felém, és én benne vagyok, hogy elkezdjünk egy kis gyakorlást. Elteszem a pálcámat és a keresztrejtvényt, majd felállok a padról, jelezve, hogy felőlem indulhatunk.*
Vissza az elejére Go down
Connor Diamond
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 206
Csatlakozás : 2010. Jul. 12.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   Vas. Aug. 12 2012, 17:11

*Mivel nincs jobb ötletem a nagy semmittevésbe, így akár ki is mehetek a szabadba, ami egyenlő nálam Seol szigetével. A nyaralásomat szerintem már úgy is elcsesztem, itt az évszak vége, és ezidő alatt bent kuksoltam, hogy némi észt is felszedjek magamra, és bár sikerült de attól még mindig unalmasabbnak tartom mint azokat az időket, amiket eleinte töltöttem itt, és sz*rtam bele mindenbe. Igazából most is hasonlóan viselkedek, de némi önfegyelemmel már felvértezve magamat. Öltözetem egyébként egy sima kék farmernadrágból áll, illetve egy hozzá illő sima fekete ingből, illetve egy hosszú ujjú pólóból is aminek a fején egy csuklya is található. Lábamon hosszúkás acélbetétes börbakancs, ami bár koszos de még mindig jó állapotban van, és jó pár éve szolgál hű társamul. A révész segítségével természetesen simán lejutok a szigetre, ahonnan a következő célpont a park lesz. Na nem mintha annyira nagy társaságot találnék itt, de innen legalább lehet nézelődni erre arra, ki tudja az ember mit vehet észre, tehát amint megérkezek, egy cigire rá gyújtva kissé elgondolkodó tekintettel nézem a tájat, miközben magamba azon morfondírozok mit is kezdjek az életemmel.*
Vissza az elejére Go down
Illya Imbecairwen
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 1187
Csatlakozás : 2010. Sep. 26.
Kor : 23
Tartózkodási hely : Loki háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   Vas. Aug. 12 2012, 17:22

*A leányzó unottan tekintgetve körbe hagyja el az iskolát. Nincs terve arra nézvést, hogy mégis hová megy, mindegy is neki, csak ne a szoba falait nézze. Ma párjával sem találkozik, famulusa pedig hami után indult, így sétája magányos. Végül aztán Mystral mellett dönt. Míg a révész jó gyerek módjára átszállítja a leányzót, ő új tornacipőit csodálja, melyet fekete sorttal és fekete toppal visel ma is. A szigetre érkezve aztán a parkba indul, ahol egy ismerős kobakot pillant meg füstölögve. Ő maga is előhúz egy szálat és miközben rágyújt, odabaktat a fiúhoz, kissé megbökdösve kobakját.*
-Jó napot kívánok. Jegyeket és bérleteket legyenek szívesek, mert ellenőrnek álcázva el akarom lopni. *A felszólítással együtt vigyorogva lehuppan szaktársa mellé, akit már jó ideje nem látott...és akkor sem teljesen józanul. Hmm... igen... Az az este a tónál. Ez persze nem valószínű, hogy megismétlődik. Már új szelek fújnak.*
-Mi újság a vasedényben? Veszik az alumínium kanalakat? *A leányzó el is terül a fűben térdeit felhúzva, s tovább füstölögve tépkedni kezdi a füvet, hogy spóroljon egy fűnyírást a kertésznek.*
Vissza az elejére Go down
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Mystral parkja   

Vissza az elejére Go down
 
Mystral parkja
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 11 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, ... 9, 10, 11  Next
 Similar topics
-
» Mystic Falls parkja

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Mysterio Feketemágus képző :: Seol sziget :: Mystral-
Ugrás: