Mysterio Feketemágus képző

Fórum alapú szerepjáték
 
HomePortalCalendarGy.I.K.KeresésRegisztrációBelépés
Keresés
 
 

Display results as :
 
Rechercher Advanced Search
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Keywords
Vezetőség
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (22 fő) Pént. Jún. 29 2012, 19:26-kor volt itt.
November 2018
Hétf.KeddSzer.Csüt.Pént.Szomb.Vas.
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  
CalendarCalendar
Statistics
Összesen 789 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Perselus Piton

Jelenleg összesen 167049 hozzászólás olvasható. in 1080 subjects
Másik oldalunk
Top posting users this week

Share | 
 

 Gyógyítói rezidencia

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5 ... 12 ... 20  Next
SzerzőÜzenet
Nathaniel Cornwlade
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Akaratos vérfarkas
Hozzászólások száma : 1832
Csatlakozás : 2010. Jan. 01.
Kor : 25
Üzenet : Bizton állíthatom, hogy valóban létezik újbóli élet, az élet a halálból ered, és a halottak lelke tovább él.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   Kedd Május 11 2010, 15:38

//olvad//

*A férfi furcsán feltett kérdésére kissé meglepődik, de végül úgy dönt, hogy miért ne mondhatná el? Ez nem titok és valószínűleg az, amit a delegáció tagjai tesznek majd Gaiuson lesz számon kérve.*
- Tudja, nem gondoltam volna, hogy magán kívül van még itt valaki, aki nem teljesen ember. Azt meg végképp nem, hogy egy diákot át is változtathatnak. *fejét kissé oldalra dönti és a férfi láthatja még a harapásnak a nyomát a nyakán. Ez bizony nem vámpír harapás, hanem annál sokkal, de sokkal nagyobb, méghozzá egy vérfarkasé.*
- De így legalább még kevésbé szimpatikus nekem. *teszi még hozzá kissé morgósan, majd rátér a szép kis ugrásra, amit Gaius gyakorolt a bagolyházból. Vicces jelenet lett volna, hogy ha előtt nem éppen Nathet akarta volna ledobni.*
- Amúgy néha muszáj beismernünk a félelmünket. Tudom, hogy én csak egy diák vagyok, semmi több és egy vámpír könnyű szerrel elbánhat velem. *most már tényleg rájött arra, hogy milyen sebezhető is. Főleg most, hogy még csak mozdulni se tud. *
- Segítenék, mivel nem akarom én se, hogy olyan dolgok történjenek az iskolában, amely miatt akár bezárhatna. De másnak se tudok semmit segíteni, nem hogy Önnek. Szóval szerintem feleslegesen jött ide. *mondja és kissé megemeli a kezét, mellyel mutogatni akart, hogy sajna ez a helyzet, de felszisszen és már vissza is teszi azt az ágyra. Nem csak a csuklója fáj, hanem az egész karja és a válla is és így még nehezebb lett ez az egész.*

_________________
Famulusa: Eyolf
Pálcája
Vissza az elejére Go down
Gaius Lucullus

avatar

Hozzászólások száma : 97
Csatlakozás : 2010. Mar. 04.

Rangok
Ház:
Betöltött poszt: Delegáció Tag
Évfolyam:

TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   Kedd Május 11 2010, 15:46

*A srác szavaira, enyhén felhúzza a szemöldökét, és a fiú láthatja is hogy bizony nem igazán van tisztába vele miről is van szó. Meg van lepve*
-Hogy mi?*bizony ez már nem tettetett dolog, egy pillanat alatt közelebb is hajol a fiúhoz, és miután szeme végig hasít a seben, mintha meg is szagolná. Feje mintha valami mágnes tolta volna el csapódik hátra, és egy pillanatra, mintha a vonásai se lennének ugyan azok mint ha ember lenne. Arca megráncosodik, és mintha egy pillanatra a vad vámpírt láthatná a fiú csak maga előtt*
-Likantrópia*sziszegi kezével végig törölve a száján , majd a srácra néz. Időközbe a nyugalom is vissza tért az arcára, de belül zaklatott*
-És azt mondod hogy a delegációból valaki... de hogy?*morogja az orra alatt, erről bizony nem tájékoztatták. A következőre csak kicsit félmosolyra húzza a száját*
-NÉha be kell.... a félelmeink tartanak minket életbe*mondja komor hangon, majd végig néz a sebesült fiún. Tényleg könnyű szerrel megölhetné, de nem teszi*
-Mint ahogy mindig.... de már látja hogy mi történik itt.... és ez a hullám nem fog abba maradni. Az információk pedig hamarosan úgy is bizonyára felszínre kerülnek... kérdés hogy akkor hogy fog gondolkozni. Megérte e a titkolózás vagy sem.....
Vissza az elejére Go down
Nathaniel Cornwlade
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Akaratos vérfarkas
Hozzászólások száma : 1832
Csatlakozás : 2010. Jan. 01.
Kor : 25
Üzenet : Bizton állíthatom, hogy valóban létezik újbóli élet, az élet a halálból ered, és a halottak lelke tovább él.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   Kedd Május 11 2010, 15:55

*Szavai nem várt meglepettséget váltanak ki Gaiusból és a fiú kissé furcsán is kezdi figyelni a vámpírt. Azt hitte, hogy tisztában van azzal, hogy kikkel érkezett ide, a Mysterioba, de most még is nagyon úgy tűnik, hogy nincs. *
- Jól hallotta. *bólint hozzá párat, majd figyeli, ahogy a vámpír kissé közelebb hajol hozzá és kissé jobban bele is süpped az ágyba, de nem tart mindez sokáig, mert a férfi már odébb is húzódik, viszont arca kissé megváltozik, ijesztőbb formát ölt. A fiú csak megmarkolja kissé a takaróját, még se képes semmit se tenni, hogy ha a másik őrjöngeni kezd.*
- Kirángatott a kastélyból, hogy menjünk el sétálni... és beszélgetni. Kérdezgetett, majd hírtelen átalakult és majdnem meg is ölt. Valami miatt viszont nem végzett velem. *meséli el a történetet, majd ez után kis szünetet tart, de végül kiböki az illető nevét, öljék csak meg egymást nyugodtan.*
- Lucius volt... *mondja végül, majd ez után ismét visszakanyarodnak egy másik témára, amely már nem annyira kellemes. Viszont itt lennének olyan emberek, akik többet tudnának mesélni neki, mint Nath, de a fiú most még is mond pár szót.*
- Egy nő rabolt el... azt mondta, hogy meg akarja leckéztetni a magiszteremet azért, amit vele tett... és még azt is mondta, hogy ő ennek az iskolának az egyetlen igaz vezetője és hogy Demien már megromlott. *furcsa lehet most a vámpír számára az, hogy Nath beszél és igazat is mond, de a fiú tudja, hogy tényleg könnyen kinyírhatná és nem akarja ezt megkockáztatni, így hát nem a szarkofágokról fog mesélni, hanem inkább másról.*
- Én voltam a csali... de többet már tényleg nem tudok. *kissé meg is rázza fejét, utalva ezzel arra, hogy mást már hiába kérdeznek tőle, nem tud válaszolni.*

_________________
Famulusa: Eyolf
Pálcája
Vissza az elejére Go down
Gaius Lucullus

avatar

Hozzászólások száma : 97
Csatlakozás : 2010. Mar. 04.

Rangok
Ház:
Betöltött poszt: Delegáció Tag
Évfolyam:

TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   Kedd Május 11 2010, 16:04

*A férfi csak hallgatja a srácot, arca közbe lassan vissza változik eredeti alakjává, bizony sok újat mondtak ő nem tudta hogy Lucius micsoda. Érezte hogy más de hogy vérfarkas legyen? Arra még nem gondolt*
-Szóval Lucius...... akkor már értem, és azt is hogy miért ilyen furcsák a sebeid a szagod... elkaptad a kórt*mondja kicist elhúzva a száját, bizony most érte el a felismerés. A srác viszont mesélni kezd, ami eleinte meglepő a férfi számára de lassan úgy tűnik megkapja az információkat*
-Tehát hatalmi harcok dúlnak... nicsak vissza köszön a múlt*mondja kissé komorabb hangon, amibe talán van egy kis káröröm is, de csupán alig észre vehetően*
-A baj tényleg nagyobb mint ahogy azt gondolta az egész Minisztérium.... bár a fele ostobák gyülekezete, nem tudják hogy mibe ártották magukat. Nemsokára megkezdődik....*csupán csak ennyit mond miközbe lassan hátat fordít, és elindul az ajtó felé. Szavai furcsán hangozhatnak. Hogy miért? Nem tudni*
-Látja Cronfield nem is olyan nagy dolog kimondani az igazságot*mondja a srácnak miközbe fejét lassan vissza fordítja a válla felett*
Vissza az elejére Go down
Nathaniel Cornwlade
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Akaratos vérfarkas
Hozzászólások száma : 1832
Csatlakozás : 2010. Jan. 01.
Kor : 25
Üzenet : Bizton állíthatom, hogy valóban létezik újbóli élet, az élet a halálból ered, és a halottak lelke tovább él.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   Kedd Május 11 2010, 16:10

*A sebek nem csak azért furcsák, mert vérfarkas, de ezt lehet, hogy Gaius nem tudhatja.*
- Az a nő ezüstöket szurkált belém és így nem gyógyultak meg... sok idő lesz. *halk sóhaj, nem örül annak, hogy hála Sayranak, egy-két hétig itt kell majd feküdnie és semmit se tud majd tenni. Na meg mit fog mondani Rose-nak? Ez egyszerűen borzasztó. Ez után viszont inkább mesélni kezd, jobb lenne, hogy ha békén hagynák és ahhoz az kell, hogy Gaius elmenjen és ne bántsa, mert könnyedén tudna bajt okozni.*
- Megkezdődik? De hát mi? Miről beszél? *kérdi, de a vámpír már el is indul, úgy tűnik, hogy hamarosan távozni szeretne. Ez részben jó hír, részben pedig rossz. Jó, mert nem fog ártani Nath-nek, valószínűleg azért, mert a srác most beszéld, de a rossz az, hogy nem árulja el azt, amire kíváncsi lenne a diák. *
- Én is elmondtam, most magán a sor. *szól utána kissé erőteljesebb hangon, még feljebb is tornássza magát, de végül egy fájdalmas nyőgés után visszacsuklik az ágyba.*

//fagy//

_________________
Famulusa: Eyolf
Pálcája
Vissza az elejére Go down
Gaius Lucullus

avatar

Hozzászólások száma : 97
Csatlakozás : 2010. Mar. 04.

Rangok
Ház:
Betöltött poszt: Delegáció Tag
Évfolyam:

TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   Kedd Május 11 2010, 22:43

-Bizony nem szép.... főleg mivel nem öl meg ha nem akarják*mondja hűvös hangon , bár ebből a hangból túl sok sajnálatot nem lehet kiolvasni. Ezután a fiú beszélni kezd, és a férfi először érez pozitív haladást hogy hall is valamit, el is mondja a véleményét, de ekkor jön egy kérdés Nath felől. Vagyis több kérdés. A vámpír egy darabig lassan halad az ajtó fele, majd a válla felett vissza nézve a fiúra mintha egy fura mosoly jelenne meg az arcán*
-Hmm... ne mondja hogy nem gondolkozott el az iskola múltján, és a pusztulásán is. Régen se volt éppen jó hely, most amikor kinyitotta a kapuit minden kezdődik előrről, diákok hallnak meg, a minisztérium be akar avatkozni, fura dolgok kerülnek a felszínre, egy egykori lény előkerül aki az elmondásod szerint az iskolát vezette. Tehát feléledt. Ne mond hogy minden csak a véletlen műve.... Néha vannak dolgok amit nem lehet megváltoztatni*mondja egy pillanatig a fiút nézve, arca pedig jéghideg*
Vissza az elejére Go down
Nathaniel Cornwlade
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Akaratos vérfarkas
Hozzászólások száma : 1832
Csatlakozás : 2010. Jan. 01.
Kor : 25
Üzenet : Bizton állíthatom, hogy valóban létezik újbóli élet, az élet a halálból ered, és a halottak lelke tovább él.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   Kedd Május 11 2010, 22:50

- Tudom... *húzza el a száját, mivel nagyon is fájtak neki a sebek és az után is, miután el lettek távolítva a testéből. Nem akarja azt még egyszer átélni, de most már legalább valamennyire jobban van. Ez után viszont a férfi beszélni kezd, Nath pedig kérdéseket intéz felé, majd amikor Gaius kicsit hosszabban kezd beszélni, nagyon halkan, szinte maga elé beszél.*
- Maga ott volt régen, maga tudja... *most jut eszébe, hogy ő látta már Gaiust régen, tisztában van mindennel és valószínűleg nagyon élvezte azokat az időket. Ő maga nem kívánja ezt vissza, de nagyon úgy tűnik, hogy nem igazán lesz más választás.*
- Szóval Ön szerint minden olyan lesz, mint régen? De hát a magiszterek nem hagynák... ők nem olyanok, mint amilyen az a másik kettő volt. *Calebet direkt kihagyja és mivel kissé kába, nem is igazán tudja, hogy ezeket az információkat lehet, hogy nem kellene elmondania a vámpírnak.*

_________________
Famulusa: Eyolf
Pálcája
Vissza az elejére Go down
Gaius Lucullus

avatar

Hozzászólások száma : 97
Csatlakozás : 2010. Mar. 04.

Rangok
Ház:
Betöltött poszt: Delegáció Tag
Évfolyam:

TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   Kedd Május 11 2010, 23:02

*Miközbe beszél úgy tűnik a srác is elejt egykét szót, amire a férfinek már csak a szemei villannak, nem tudja hogy a srác honnan tud ennyit, de úgy tűnik közbe felé is áramolnak az információk*
-Nem tudom honnan tudja ezt de végtére is igen*csupán csak ennyit mond , majd elmondja hogy szerinte mi fog történni. A srác kérdése jogos, a férfiből egy apró mosolyt is kivált. FEjét kissé megdönti majd úgy válaszol*
-Hogy olyan e nem tudni, de valami készülőbe van*mondja majd egy pillanatra megvillannak a szemei*
-Szerinted a magiszterek örök életűek?*kérdezi fejét oldalra döntve, ekkor jön a második dolog amit meghall és érdekesnek bizonyul*
-ÁH szóval kettő......fura hogy nem ejtette a harmadikat, és az is hogy tud kettőről, azt hittem csak egyel akadt dolga, de azt hiszem kezd világossá vállni a fura kis nyomozgatása.... Nem hittem volna hogy egyszer sikerül szóra bírni..*csupán csak ennyit mond majd megfordul és kinyitja az ajtót*
-Jó éjszakát Mr Cronfield...pihenjen ameddig még van rá alkalom*búcsúzik el és ha hagyják el is tűnik a szobából*
Vissza az elejére Go down
Nathaniel Cornwlade
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Akaratos vérfarkas
Hozzászólások száma : 1832
Csatlakozás : 2010. Jan. 01.
Kor : 25
Üzenet : Bizton állíthatom, hogy valóban létezik újbóli élet, az élet a halálból ered, és a halottak lelke tovább él.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   Kedd Május 11 2010, 23:07

*Tisztában van vele, hogy Gaius is akkor ott volt, mivel látta az egyik folyosón és hallotta is a hangját. Furcsa is, hogy oly régóta még mindig életben van és hogy a minisztérium pont őt küldte vissza. *
- Nem örök az életük, de úgy érzem, hogy elég erősek és sokáig képesek életben maradni. *persze hogy úgy érzi, hogy Demien az. Ő is már oly régóta életben maradt és olyan erős, hogy Nath szerint lehetetlen elpusztítani. Felnéz a férfire és tisztában van a hatalmával is. *
- Nem mondtam semmivel se többet, mint eddig... *kezdi, de ekkor a vámpír már el is köszön, most már menni készül, ami nem gond. Végre Nath is úgy érzi, hogy képes lesz elaludni, így hát lassan csak ismét kényelmesen elfekszik az ágyon és végül lehunyja szemeit és pár napig nem is ébred fel...*

_________________
Famulusa: Eyolf
Pálcája
Vissza az elejére Go down
Nathaniel Cornwlade
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Akaratos vérfarkas
Hozzászólások száma : 1832
Csatlakozás : 2010. Jan. 01.
Kor : 25
Üzenet : Bizton állíthatom, hogy valóban létezik újbóli élet, az élet a halálból ered, és a halottak lelke tovább él.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   Szer. Május 12 2010, 20:07

*Már több napja itt van, a gyengélkedőben és még mindig nincs elég jól ahhoz, hogy kiengedjék. Még mindig csak egy szál fekete boxer van rajta, teste kitakarva, mivel tűz forró, ezen kívül pedig testét kötések borítják. Egy-egy a bokákat, egy-egy a csuklókat, egy-egy az alkarokat és egy pedig a szíve fölött található. Ezen kívül nyakán látszik még mindig a farkasharapás nyoma, jobb kezénél szintén Lucius jele, a bal keze pedig kissé pöttyös. Utóbbit Alaszkában szerezte, amikor bementek a barlangba. A gyógyító szerint addig nem tűnnek el a nyomok, amíg az ezüst által keltett sebek be nem gyógyulnak. Ez sajnos hosszú folyamat, mivel a fiú teste még mindig át van lyukasztva azon a 7 kis helyen és bizony nagyon csúnya, de hála a kötéseknek mindezek nem látszanak. Na de a fiú most már nem sokat érzékel a külvilágból, mert mióta elmúlt Sayra mérge, szinte az egész napokat átalussza és csak enni kel el, amikor muszáj. A gyógyító keményen megmondta neki, hogy ha nem eszik, illetve iszik eleget, nem fog továbbra se kikerülni innen. Milyen furcsa így Nath. Nem makacs és önfejű, hanem inkább sápadt, beteges és igen csak sebezhető. Nem sokan látták még így a fiút, de reméli, hogy soha, senkik nem is fogják. A múltkor Gaius és Demien épp elegek voltak.*

_________________
Famulusa: Eyolf
Pálcája
Vissza az elejére Go down
Ruby Rose Re
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Jelige : Kígyóbűvölő
Hozzászólások száma : 2644
Csatlakozás : 2009. Dec. 31.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Csatamágus szakház
Üzenet : A tökéletes boldogság talán kis kellemetlenségek tükrében mutatkozik meg.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   Szer. Május 12 2010, 20:23

* Miután távozott a klubhelyiségből, Ayshával való beszélgetése után, útnak indult, gyakorlatilag teljesen céltalanul. Ám a lefelé lépcsőzés is elég fájdalmas művelet, mintha ki akarnák tépni összes erét testéből, mintha ezernyi tű szurkálná végtagjait. Nem csak kellemetlenek ezek a hirtelen érzetek, de fájdalmasak is. Óriási vérveszteségének köszönhető minden, de nem gyógyul olyan gyorsan, mint hitte. Hegei is kissé sebesek még, s most szédeleg is kicsit. Épp ezért döntötte el gyorsan, hogy irány a gyengélkedő. Bent semmiképp nem akar maradni, de legalább kér valami löttyöt a gyógyítótól, hátha csökkenne ez az irtózatos ás szűnni nem akaró fájdalom. Egy eldugodtabb sarokban megáll viszont, pihen kicsit. Szétnéz, majd mivel nem lát senkit, felhúzza pólóját melle alá, így jól látja testén lévő sebeit is. Enyhe grimasz a reakció, egyik sem túl szép. Azok még bőven sebesek, s ahogy hozzáér az egyikhez, fel is szakad a vékonyka var. *
- Na ez szuper. * nyögi halkan, majd visszahúzza pólóját, mely a friss vértől egy lassan növekvő pacát kap, méghozzá vérvöröset. Mérgesen indul tovább a gyengusz felé. Meg is érkezik, szemei csillognak, de nem rest belépni. Megtorpan az ajtóban, ahonnan az egész helyiséget belátni. Tekintetével a gyógyító után kutat, de ehelyett teljesen másra lesz figyelmes. Egy alakot lát ugyanis az egyik ágyon elterülve. Először nem esik le neki, kit lát, majd a felismerés hirtelen szikrája villan agyában, így hirtelen kapja vissza fejét az illető felé. Ha lehet, még jobban elsápad, lábai megremegnek, de első lendületből, nem foglalkozva a csönddel, gyors léptekkel az ágy felé indul. A végében lelassít, s meg is áll. Tátott szájjal, némán nézi az itt-ott beközött fiút. Szemei még mindig csillognak, s gyűlik bennük a könny is. Rózsaszín ajkait nem képes becsukni, így indul meg nagyon lassú léptekkel az ágy mellett, a fiú lábától egészen a fejéig sétál. Onnan is végigtekint a sebekkel teli testen, kezét pedig óvatosan indítja meg a szív felett lévő kötés felé. Óvatosan hozzá is ér, majd aztán a finom bőrre helyezi tenyerét. Hirtelen rántja el kezét, hisz a fiú teste tüzel a forróságtól, s kicsi kacsóit most szája elé kapja, lenémítva ezzel egy apró sikkantást. Nem tud mit mondani, csak mereven bámulja a fiút, egyetlen pillarezdülés nélkül. Mintha odafagyott volna. De újra fellángol benne a düh Demien iránt, bár valószínűleg magiszterével később fog erről a dologról társalogni. Végül leereszti kezeit maga mellé, aztán óvatosan mancsai közé fogja az egyik sebes kezet. Óvatosan cirógatni kezdi, könnyeivel már nem is akar küzdeni, sötét, fátyolos tekintetét pedig a fiú arcán pihenteti. *
- Kérlek, Nath. Ne halj meg, könyörgöm. Soha ne hagyj itt, én sem foglak, de ne tedd ezt velem, ne légy önző. Kérlek szépen, ébredj fel és maradj velem... * hangja halk, már-már suttog inkább. Letértelt ugyanis az ágy mellé, fejét a fiú vállához hajtva, még mindig fogva annak forró kezét. Könnyei szépen csordogálnak lefelé, elég szépen kétségbe van most esve és fogalma sincs, mi ez az egész, no de csak remélni tudja, hogy kedvese ezt a szörnyűséget is túléli. *
Vissza az elejére Go down
Nathaniel Cornwlade
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Akaratos vérfarkas
Hozzászólások száma : 1832
Csatlakozás : 2010. Jan. 01.
Kor : 25
Üzenet : Bizton állíthatom, hogy valóban létezik újbóli élet, az élet a halálból ered, és a halottak lelke tovább él.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   Szer. Május 12 2010, 20:41

*Mivel oly nagyon ki van most ütve a fájdalomtól és a temérdek gyógyító bájitaltól, amit a gyógyító adott neki fájdalomcsillapító és orvosság gyanánt, még arra se ébred fel, amikor a szíve fölött lévő sebhez érnek. Viszont ahogy kezét valaki megfogja és meghallja az oly imádott hangot, mint ha álomból ébredne fel.*
- Rose... *mondja halkan, majd szemei nagyon lassan kinyílnak. Ekkor pillantja meg az ágya mellett térdelő és sírdogáló leányzót és hírtelen hasít bele a felismerés. Itt van mellette a kedvese, az a lány, akinek rettenetesen örül, de nem akarta, hogy így lássa. Minden könnyebb már akkor, amikor utólag meséli a dolgot, de így, hogy látja a leányzó, hogy mi a helyzet, sokkal borzasztóbb. Csak nyel egyet, majd a lány kezében tartott kezével lassan megsimogatja a lányt, majd a óvatosan oldalra dől. Kissé felszisszen a fájdalomtól, de most nem foglalkozik vele, A lány felé fordul, majd másik kezével Rose buksiját kezdi el simogatni.*
- Ne sírj, kérlek. Rossz így látni. *mondja halkan és egy apró, de hosszú puszit lehel a lány homlokára, amit most még elér.*
- Veled maradok, örökké. *mondja halkan és hogy ha a másik rá tekint, akkor most már egy kedves mosolyt láthat. *
- Ne térdelj már ott, inkább gyere ide egy kicsit. Annyira hiányoztál Rose... és nem érdekel, hogy a gyógyító mit fog szólni. *közel szeretné magához tudni a leányzót, nagyon is és át akarja ölelni két kezével, megnyugtatni, hogy nincs semmi baj és él és jól lesz, csak még pár nap kérdése ez az egész.*
- Héé, tényleg nincs baj. *még nem lát teljesen tisztán, így a lány felsőjén lévő foltot se veszi észre. Pillanatnyi figyelmetlenség, de talán most elnézhető ez neki.*
- Hogy találtál rám? *kérdi halkan, mivel Demienen és Gaiuson kívül senki más nem tudja, hogy itt fekszik a betegszobán, méghozzá már elég régóta. Kezével folyamatosan simogatja a másik fejét és hátát, de persze nagyon gyengéden, mivel alig van a fiúban erő és ez is kissé megerőltető a számára, de nem érdekli, szeretgetni szeretné Roset és mindent megadni nekik, amiket eddig nem tudott.*
- Ne haragudj rám kérlek, hogy eltűntem... nem akartam. *mondja halkan és hogy ha lehet, letörli a lányka könnyeit, majd egész arcát apró puszikkal árasztja el és végül Rose ajkára is ad még jó párat, amelyek hogy ha a lány is szeretné, átmehetnek csókokba is. Hosszú, de annál lágyabb és érzelmekkel telibb csókokba.*

_________________
Famulusa: Eyolf
Pálcája
Vissza az elejére Go down
Ruby Rose Re
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Jelige : Kígyóbűvölő
Hozzászólások száma : 2644
Csatlakozás : 2009. Dec. 31.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Csatamágus szakház
Üzenet : A tökéletes boldogság talán kis kellemetlenségek tükrében mutatkozik meg.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   Szer. Május 12 2010, 21:21

* Mintha megállt volna körülötte az idő, teljesen lefagyva nézi végig kedvese sebeit, s lassacskán agyáig is eljut a dolog súlya. Nem dacol könnyeivel, hagyja őket kibukkanni sötét szemeiből. Egyszerűen azt sem tudja mit kellene tennie vagy nem tennie vagy mondani vagy akármi. Lassanként úrrá lesz rajta a kétségbeesés, ahogy ott térdel az ágy mellett, s fogja a fiú kezét, miközben csak remélni tudja, hogy halk szavai eljutnak a fiú tudatáig. Nem kell ennek sok idő, úgy látszik, mert Nath talán felérzett és nem csak álmában mondja ki a lányka nevét. Erre elfojtott lélegzettel emeli fel fejét az ágyról, s könnyes szemekkel tekint a fiúra. Saját fájdalmai minden bizonnyal eltörpülnek azok mellett, amiket Nath érezhet most, s Rose mintha már nem is érezne semmit. Némán figyeli a fiút, amint az lassan megmozdul, s hamarosan annak kezét érzi fejecskéjén, s próbálja elhitetni elméjével, hogy á-á, ez nem álom, tényleg felébredt és valószínűleg pár napon belül kutya baja sem lesz, mint általában. Nemsoká az ajkak is hozzáérnek homlokához, finomabban, mint bármikor, s mint mindig ő maga beleborzong az érintésbe. Szemeit lehunyja, s még pár könnycsepp hagyja el szemeit, de ezek most egy fokkal lassabban jönnek és szemernyi boldogságot hordoznak magukban. A fiú szavaira kinyílnak a szemek, és ugyan a könnyektől kicsit homályos a kép, de aprókat bólogat, s egy percre elengedi az erős kezet, hogy megtörölhesse szemeit. Még mindig nem szól semmit, csak le nem veszi tekintetét a fiúról. Pár könnycsepp indul útnak megint, mivel azzal, hogy feláll az ágy mellől, újra érzi az elő-elő jövő fájdalmait, no meg azért aggódik is a fiúért rendesen. Óvatosan ül le az ágy szélére, lerúgja cipőjét, majd pedig lassan dől le a fiú mellé. Arcuk most egy szintben van, Rose pedig homlokát a fiúéhoz támasztja. Így már kicsit jobb, érzi és tudja, hogy Nath él, és hogy sosem fogja őt itthagyni, de soha. *
- Oké, tudom. Superman vagy, túléled. * először szólal meg halkan, mióta magához tért kedvese, és erre kicsit el is mosolyodik, de néha még előbukkan egy-egy cseppecske szemeiből. Kicsi kezeit óvatosan a fiú mellkasára helyezi, nem meri megölelni meg semmi, nehogy azzal is fájdalmat okozzon neki méginkább. Ám nem fogja most megkérdezni, mi történt, Nath úgyis elmondja majd, idővel, ahogyan az eddig is történt. A kérdésre elgondolkozik, s egy picit hátrébb helyezi fejét a puha párnán, csak annyira, hogy a fiú szemeibe nézhessen, s kezével végigsimíthasson az oly szeretett arcon. *
- Csak pár apró seb. Semmi komoly. Visszavágó Alexivel, tudod. De elmúlik, ne foglalkozz vele. És maradj csendben. Pihenned kell. * suttogja, nem is mr hangosan beszélni, de minek is, olyan közel van hozzá Nath. Kezét annak arcán tartja, nyakán is végigsimít néha, de most csak a szemeit nézegeti, melyet nagyon sokszor szeretne még látni élete során. A szavaira elmosolyodik, de most még pár csepp csurran ki a könnycsatornából, és Rose már nem is akarja őket visszatartani. *
- Nem haragszom, tudod jól. És soha nem is fogok, mert szeretlek. * mondja neki még mindig halkan, és bizony hagyja, hogy le legyenek törölve azok a könnycseppek arcáról, amik helyébe most számos újabb és újabb érkezik. A puszikra lehunyja csipáit, könnyei szakadatlanul másznak elő, ennek ellenére szájára kapott puszikat óvatosan viszonozza, és a csókok is jólesnek neki. Még mindig sír, de már kezd lenyugodni. Ám ahogy keze lekúszik újra a fiú mellkasára, onnan pedig hátára, még mindig érzi a forróságot. Finoman eltolja a srácot magától, kinyitja szemeit, így szólal meg. *
- Nem ártana valami hideg fürdő, vagy valami. Tüzelsz a láztól. * hangjában aggodalom csendül, kezével megint NAth arcát babrálja. A sírás lassanként abbamarad, s a fiú arcáról saját nyakára pakolja kezét, melyben ott a kereszt és a másik medál. *
Vissza az elejére Go down
Nathaniel Cornwlade
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Akaratos vérfarkas
Hozzászólások száma : 1832
Csatlakozás : 2010. Jan. 01.
Kor : 25
Üzenet : Bizton állíthatom, hogy valóban létezik újbóli élet, az élet a halálból ered, és a halottak lelke tovább él.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   Szer. Május 12 2010, 21:46

*Amikor a leányzó lassan bebújik mellé, hamarosan meg is szólal és Supermennek titulálja Nath-et, aki csak elmosolyodik ezen.*
- Hát nem éppen Supermen... *kis szünetet tart, majd hírtelen eszébe jut, hogy mennyire jó is volt ez a hasonlat. Supermennek a kriptonit a gyengéje, Nathnek pedig az ezüst. Halkan sóhajt egyet, még nem áll készen arra, hogy mindezt elmesélje Rose-nak. Így hát csak gyengéden simogatni kezdi, miközben nem rest puszikkal is jutalmazni a leányzót, akinek folyamatosan csorognak a könnyei. Ekkor viszont észreveszi a sebet is és rá is kérdez a dologra, viszont a válasz hallatán szemei gyűlölettől vezérelve csillognak fel.*
- Alexi bántott? Amint kikerülök innen, széttépem... *bizony agresszívabb lett és nem is átkokkal fog elbánni azzal a fiúval, hanem tényleg szét fogja verni és hogy ha kell, akkor még rosszabbul is fog járni. Hogy merészeli Roset bántani? Az ő kedvesét? Ott van bárki más, de Rosehoz senki se nyúlhat egy ujjal se, mert tényleg nem lesz jó vége. Na de most próbál megnyugodni, mert érzi, hogy ismét megy fel benne a pumpa, a laposüveg pedig, amelyet Demientől kapott és nyugtató volt benne most nincs nála, hála Sayra rablásának. *
- Én is szeretlek téged. *mondja most már egy kisebb mosollyal és ez után érzi meg azt, hogy a lány nem igazán mer hozzábújni. Talán jobb is, mert így is van elég fájdalma a srácnak, de azért nem utasítaná el a közeledést sem. *
- Nem láz... azaz valami olyasmi, de elmúlik. Azaz csökkenni fog, szóval ne aggódj. *mondja mosolyogva és nyugodtan engedi, hogy Rose áthelyezze a kezét. Ahogy viszont a leányzó nyakához ér és hozzáér az ezüst kereszthez, Nath hírtelen kapja el kezét és szisszen fel. Az ezüstöt nem bírják a vérfarkasok és mivel most az elmúlt napokban elég sok szenvedést élt át az ezüstnek hála, nagyon rosszul érinti. Keze még nem égett meg, legalábbis nagyon minimálisan, hála a gyors reakciónak.*
- Azt... azt a nyakláncot kérlek ne hord. Most már nincs rá szükség. Beszéltem Gaiussal. *magyarázza és kissé el is fordul. Nem szeretne lebukni, de tudja, hogy Rose okos lány és könnyen rájöhet, de talán most túlságosan el van foglalva azzal, ami Nath-el történt.*
- Amúgy szerintem szólj a gyógyítónak. Nem szeretném, hogy ha elfertőződnének a sebeid. Már a ruhád is véres. *pillant le rá, majd sóhajt egyet és lassan hanyatt fekszik, de most a plafont nézi és nem a lányt. Nem igazán tudja, hogy mit is mondhatna.*

_________________
Famulusa: Eyolf
Pálcája
Vissza az elejére Go down
Ruby Rose Re
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Jelige : Kígyóbűvölő
Hozzászólások száma : 2644
Csatlakozás : 2009. Dec. 31.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Csatamágus szakház
Üzenet : A tökéletes boldogság talán kis kellemetlenségek tükrében mutatkozik meg.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   Szer. Május 12 2010, 22:12

* Nem rest bemászni kedvese mellé, de óvatos minden mozdulata. Egyrészt, mert saját végtagjai is fájnak, aztán meg mert ki tudja, hány ép csontja van még a fiúnak, vagy egyáltalán ép porcikája, amire nem kellene most fokozottan ügyelnie. Kissé jobb lesz pár másodperc erejéig a kedve, el is süt egy gyengére sikerült poént, de a fiúnak is tetszhet a dolog, abból a kis mosolyból ítélve. *
- Dehogyisnem. Hidd csak el. * mondja még neki mosolyogva, de hirtelen a fiú arcáról is eltűnik a mosoly, mikor arról esik szó, hogy Rose miért is jött erre. Miután kimondta, mi történt vele, és miért van itt, ugyanazzal a lendülettel meg is bánta. Nem kellett volna még elmondania, de lepillant pólójára, melyen egyre nagyobb az a vérfolt, így hát jó hogy feltűnt Nathnek is. Szóval mindegy, nincs visszaút, végig kell hallgatni a fiú jogos kitörését, ami most kicsit durvább, mint általában. *
- Hé, nyugi már. Az első párbajszakkörön legyőztem. Visszavágót kért, hát megkapta. Ennyi történt, fölösleges lenne bármit is tenned vele. * nyugtatja a fiút, fogalma sincs, miért lett most az ilyen dühös. Jó, félti a leányzót, de azért ilyen bármikor előfordulhat és nme foghatja mindig kedvese kezét. *
- Tudom. * szól csendesen, s lehet egy apró, óvatos puszit a fiú ajkaira. Szíve szerint jóó szorosan magához ölelné, de tudja, hogy erre még várnia kell egy-két napot. Na de azután már mindegy lesz, akkor ugrik a nyakába, amikor csak akar és tuti, hogy el sem fogja ereszteni jóideig. De ha most nem is öleli meg, fészkelődni kezd, s közelebb húzódik hozzá, amennyire csak tud. Néha végigsimít felsőtestén, de nagyon enyhe érintések ezek. Érzi viszont a folytonos forróságot és meg is jegyzi. Figyelmesen hallgatja a fiú szavait, majd Nath keze valahogy a lány nyakára keveredik, de hirtelen el is kapja onnan. Rose nem tudja mire vélni a dolgot, kicsit arrébb tornázza magát, egész pontosan felkönyököl a párnára, s keresztjével kezd babrálni. *
- Dehát.. azt hittem, már nem vagy goul. De azokra nincs is hatással annyira a kereszt.. * húzza össze szemöldökét, szabad kezével letörli maradék könnycseppjeit, de agya természetesen lázasan zakatolni kezd. Egy lehetetlen ötlete támad, de el is hesegeti a gondolatot, mert Nath szavai kizökkentik elmélkedéséből. Lenéz ő is a pólóra, majd nem zavartatva magát, hátára fekszik és felhúzza megint, hogy megnézze a sebet. Tényleg elég csúnya, így vigyázva felül, majd leugrik az ágyról, s a gyógyító után néz, minden szó nélkül. Pár perc múlva tér vissza, bekötözte a hölgy a sebet és egy kis üvegcsébe gyógyító löttyöt is kapott. Azt most az ágy melletti szekrénykére helyezi, és lassan lefejti nyakából a láncokat is. Felül a fiú mellé, s kezében csak a kereszt marad. *
- Miért kaptad el a kezed ettől? * kérdi msot tőle, s a magasba elemi a láncot, közel víve a fiú mellkasához, de nem érinti hozzá. *
~ Kérlek, mond, hogy hülyeség, amire gondolok és nem vagy.. nem, ez lehetetlen. De egy próbát tennem kell. ~ * gondolkozik így, s lentebb ereszti a keresztet, hogy annak vége éppenhogycsak hozzáérjen a fiú bőréhez. Kíváncsi a reakcióra, mert csak így bizonyosodhat meg teóriája felől. És akkor így már ez a forróság és hevesség is érthető volna.. *
Vissza az elejére Go down
Nathaniel Cornwlade
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Akaratos vérfarkas
Hozzászólások száma : 1832
Csatlakozás : 2010. Jan. 01.
Kor : 25
Üzenet : Bizton állíthatom, hogy valóban létezik újbóli élet, az élet a halálból ered, és a halottak lelke tovább él.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   Szer. Május 12 2010, 22:51

*Ahogy meghallja, hogy Rose is megsérült, méghozzá Alexi kezétől, rögtön felmegy benne a pumpa és ki is jelenti Rosenak, teljesen őszíntén, hogy szét fogja tépni a fiút. *
- Tőlem is meg fogja kapni a magáét. Az én párom vagy, még szép, hogy ki fogok állni melletted. *mondja határozottan, majd ez után következik mindaz, amire a fiú nem számított, ugyanis mára már teljesen kiment a fejéből, hogy az a kereszt, amit Rose-nak adott bizony ezüstből készült. Így hát elkapja kezét, majd hamarosan Rose furcsáló tekintetével találja szembe magát.*
- Nem vagyok goul... *mondja végül, majd amikor a leányzó hátra fekszik és felhúzza a felsőjét, a fiú először csak elmosolyodik, majd amikor meglátja a sebeket, megcsóválja fejét.*
- Ez akkor is durva volt tőle... *mondja végül, de másra már nincs ideje, mivel a kicsi lányka már meg is indul a gyógyító felé. Pár percig tehát Nath magára van hagyva, így csak kényelmesen hanyatt fekszik, majd rövid időre lehunyja szemeit.*
~ Nem jöhet rá... még nem akarom, hogy tudja. ~ *nem szeretne ismét fájdalmat okozni Rose-nak és hogy ha megtudná azt, amit már Jane is tud, akkor nagyon nem örülne neki. Ahogy viszont hallja a közeledő lépteket, fekete szemeit kinyitja és úgy tekint ismét a lányra, aki leveszi a keresztet és a fiú mellkasa fölé lógatja, aki mivel bízik Rose-ban, még nem akadályozza meg az érintkezést, de hallja a kérdést.*
- Azt te se akarod tudni... *kezdi, majd még mielőtt hozzáérhetne a bőréhez az ezüst, elkapja a kicsiny csuklót és kissé erősebben szorítja meg.*
- Ne... *figyelmezteti. Nemrég élt át egy elég hosszú kínzást az ezüstökkel, nem áll módjában most is hagyni, hogy megégessék.*
- Kérlek Rose, ne kíváncsiskodj. *szól most már nagyon is komolyan, majd a keresztet szépen eltávolítja a közeléből és ezzel a lány kezét is, egészen addig, amíg Rose ölébe nem kerül. Akkor viszont elereszti a vékony csuklót és végül a lányra tekint.*
- Szeretlek, de az nem jelenti azt, hogy bármit megengedek neked. *utal itt arra, hogy azt nem fogja megengedni, hogy a kereszt hozzáérhessen a bőréhez és azt se, hogy a lány mindent kérdezősködjön.*

_________________
Famulusa: Eyolf
Pálcája
Vissza az elejére Go down
Ruby Rose Re
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Jelige : Kígyóbűvölő
Hozzászólások száma : 2644
Csatlakozás : 2009. Dec. 31.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Csatamágus szakház
Üzenet : A tökéletes boldogság talán kis kellemetlenségek tükrében mutatkozik meg.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   Szer. Május 12 2010, 23:42

* Szerinte még mindig nem nagy ügy ez a kis párbaj, na de oké, elég csúnyán megsebesült. De ő sem avatkozik bele Nath ügyeibe, akkor Nath miért tenné ennek az ellenkezőjét? *
- Nem azért, de fölösleges lenne, tényleg. Ne pazarold rá az energiád. Inkább jöjj rendbe mihamarabb, az a fontos. * reagál még, de valószínűleg szavai hasztalanok. Ha Nath le akarja támadni Alexit, előbb vagy utóbb úgyis megteszi. Ám a kereszt beleszól a dolgok alakulásába, s a fura reakciót nem is tudja hová tenni elsőre, de a fiú válasza után sem igazán. De jobbnak látja nem vitatkozni a fiúval sebeit illetőleg, szóval ügyesen megvizsgálja az újra felnyíltat a három közül, ügyet sem vetve arra a mosolyra.*
- Meglehet. De ha nem hoz be utána ide, akkor.. * nem fejezi be, ezt sem kellett volna hozzátennie, mert megint felhergeli a fiút és ki tudja, a végén még álmában támadja meg Alexit és tépi szét tényleg. Rose ezután segítségért megy, s nemsoká vissza is érkezik az üvegcsével, no meg kicsivel jobb közérzettel, mert itatott is vele valamit a gyógyító. Nem beszélve arról, hogy fejében most csak egy dolog jár fel és alá, méghozzá az, hogy mi volt ez az egész a kereszttel. Ahogy lecsüccsen, a fiú felé tartja azt, és intéz hozzá egy kérdést is.*
- Már hogyne szeretném, épp azért kérdeztem. * mondja, közben szemöldökei homloka közepéig csusszannak. Rég leszokott a kérdezősködésről meg a kíváncsiskodásról Nath esetében. Megbízik a fiúban és tudja, ha valami fontos történik, akkor tudni fog róla. De most mégis úgy érzi, valami nagyon nme stimm, épp ezért ereszti lentebb a láncot, de mielőtt az ezüst hozzáérhetne a bőrhöz, a lány keze el lesz kapva. Belül egy hang sikít fejében, megijedt, mivel Nath sosem szokott ilyesmit tenni, de nem ellenkezik, hagyja, hogy keze az ölében landoljon, a lánccal együtt. Eközben végig Nath szemeibe néz, hátha kitudna olvasni onnan bármit, akármint. Amint Nath elereszti kezét, ő maga tenyerébe kapja a láncot, s egész egyszerűen a kis üvegcse mellé helyezi a szekrényre. A fiú szavaira elpirul, ámbár egyre növekszik gyanúja, hogy itt már valóban nem a goulságról van szó, hanem inkább valami sokkal másabbról. S most a fiú nyakára vándorol tekintete, ahol pedig ott van még a harapásnyom. Már mikor kezeivel simított végig a nyakán, akkor sem kerülte el figyelmét a heg, de most, hogy teliben látja, gyanúja mintha beigazolódna. Szemeiben cseppnyi félelem csillan. Nem fog ő semmit mondani, meg ez amúgy is csak egy elképzelés, hogy kedvese talán vérfarkassá lett? Minden egybe vág. *
~ Lehetetlen.. ~ * egyetlen szó kavarog agyában, s kissé elfogja a hányinger és a szédülés is. Egy pillanatra elfordítja fejét a fiútól, majd egy mély sóhaj után visszabújik mellé az ágyra. S most át is öleli, nem szorosan, de a kis kacsók egyike a derékra fonódik, s minél közelebb is bújik hozzá. *
- Ne haragudj. * szól csendesen, nem fog többet ilyet tenni, az tuti. * - Nem bánod, ha itt maradok veled az éjjel? Nem szívesen hagynálak itt.. * szemei megint csillogni kezdenek, de már nem fog sírni, inkább a kimerültség, fájdalom és fáradtság egyvelege ez. *
Vissza az elejére Go down
Nathaniel Cornwlade
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Akaratos vérfarkas
Hozzászólások száma : 1832
Csatlakozás : 2010. Jan. 01.
Kor : 25
Üzenet : Bizton állíthatom, hogy valóban létezik újbóli élet, az élet a halálból ered, és a halottak lelke tovább él.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   Csüt. Május 13 2010, 00:04

*Alexi egyre jobban kezdi idegesíteni a fiút, de Nath még nem mondja el mindezt, hanem inkább türelmesen hallgatja a lányt, akin nagyon úgy tűnik, hogy nem akarja, hogy Nath véletlenül is bántsa azt a fiút.*
- Nagyon véded... *jegyzi meg kissé ridegen, majd végül sóhajt egyet és megvonja vállait.*
- Majd meglátom, hogy mi lesz. *minden bizonnyal akkor fog eldőlni minden, hogy ha ők ketten összetalálkoznak. Addig is még ráér ezen agyalni. Figyeli hát a lányt, aki időközben kis időre eltávolodik tőle, majd a gyógyító társaságát élvezheti pár percig és hamarosan már ismét ott van a puha ágyon, Nathaniel mellett. A keresztes dolog viszont bár jó ötlet, még se válik be, mert Nath ezt nem hagyja és ahogy a kis kacsóhoz ér, érzékeli a másikon a félelmet.*
- Rose, én sose bántanálak. Csak ezt nem szeretném... *szólal meg kissé halkabban és furcsán szemlélve a lány szemeit. Ismét megrázza fejét és el is ereszti a másikat.*
- Mindegy is. Csak nem szeretném, hogy félj tőlem. *mondja el az igazat, de ekkor a lány hozzábújik és nagyon is úgy látszik, hogy nem szándékozik elhagyni ezt a betegszobát a mai nap. A fiú is gyengéden átöleli és ez a közelség már nem is fájó a számára, hiszen az ezüst se zavarja.*
- Semmi baj. *mondja halkan és párszor ismét végigsimít kezével a lány fején és a hátán is, majd ez után meghallja a kérdést is.*
- Nem dehogy, maradj csak. Jó éjt Rose. *gyengéden még megsimogatja a kedves arcot, majd ez után egy apró puszit lehel a lány ajkaira és hogy ha Rose is úgy gondolja, akkor lassan el is aludhatnak, együtt, összebújva. A fiút hamar el is nyomja az álom, mivel a bájitalok dolgoznak a szervezetében és az is biztos, hogy Rose nem fog fázni az éjszaka, mivel a fiú teste továbbra is kellemesen meleg marad.*

_________________
Famulusa: Eyolf
Pálcája
Vissza az elejére Go down
Ruby Rose Re
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Jelige : Kígyóbűvölő
Hozzászólások száma : 2644
Csatlakozás : 2009. Dec. 31.
Kor : 25
Tartózkodási hely : Csatamágus szakház
Üzenet : A tökéletes boldogság talán kis kellemetlenségek tükrében mutatkozik meg.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   Csüt. Május 13 2010, 00:23

- Nem védem, nem erről van szó. Csak szerintem fölösleges hepajt csinálni ebből. De ahogy gondolod, mert hiába tépném a szám, ha akarod, úgyis megkínzod. * hagyja rá a fiúra a dolgot. Ezután rövid időre eltűnik, de nem váratja meg sokáig Nathet, úgy tűnik, a gyógyító ma csúcsformában van. Majd ahogy visszaérkezik hozzá, csak nem hagyja nyugodni az ezüstös dolog. Keze el lesz kapva, és bizony Nath is érzékeli, hogy Rosenak ez most nem igazán úgy jön le, ahogy kellene. *
- Tudom és bízom benned. * szól csendesen, s bizony komolyan is gondolja szavait. De nem fogja a fiú orrára kötni, hogy van egy teóriája, még vár egy kicsit, hátha beigazolódik az ellenkezője. *
- Ugyan már, tudod, hogy nem félek tőled, na. Ne beszélj butaságokat. * szól halkan, és már ott is szuszog a fiú mellett, jó szorosan hozzábújva, hiszen erre várt már egy ideje. Fel is veti az ittalvás ötletét, de ezelőtt még elnéést kér az előbbi próbálkozásért. Persze, tudja, hogy Nath nem haragszik, de az ő lelkének könnyebb lesz egy fokkal. *
- Jó éjt, Nathaniel. * köszön el ő is, s a puszi után befészkeli fejét a fiú mellkasához, szóval picit lentebb is csusszan. Kimerültnek érzi magát, de a fiú valószínűleg hamarabb elszunnyad majd, mint Rose. Kicsit gondolkozik még ezen az egészen. Tényleg minden összefügg. De a legfurcsább számára az, hogy ha kiderülne, igaza van, jó az elképzelése, akkor sem tartana a fiútól, ahogyan most sem teszi. Mert végső soron akár most is megtámadhatná, de nem fogja. Se telihold, sem indok. És ha indok is lenne, Rose biztos benne, hogy Nath egy ujjal sem érne hozzá úgy, hogy fájdalmat okozzon neki. Érzi a folyamatos forróságot, ami Nath testéből árad, de mindez jólesik neki, be sem kell takaróznia. Gondolatai közepette éri el az álommanó, s bár még egy apró könnycsepp lecsordul arcán, ajkai mégis mosolyra húzódnak, vonásai kisimulnak, most már hogy tudja, kedvese életben van, és jelen pillanatban ettől többet nem is kívánhatna leányzónk. *
Vissza az elejére Go down
Lucius Benedict Fenris
Magiszter
Magiszter
avatar

Hozzászólások száma : 16256
Csatlakozás : 2010. Mar. 05.
Tartózkodási hely : Északi főtorony

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Magiszter
Évfolyam: -

TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   Hétf. Május 31 2010, 00:43

-Persze, ezt most könnyedén mondod így, mivel erre vágysz. *feleli egy apró mosollyal, majd a lány további szavaira csak kicsit elmereng maga előtt. Nem tudja, mit is akar pontosan. Kedveli a lányt és tetszik is neki, de mégis olyan, mint egy tiltott gyümölcs. Viszont nem szeretné, hogy ha megromlana ez a jó kapcsolat kettejük között, hisz végre van egy ember, akivel tényleg kellemesen el tud beszélgetni a Mysterioban. És ez hiányozna neki, ha a lányka innentől elkerülné.*
-Nem. Azt nem akarom, hogy hagyj békén. Csak nem tudom, mi lenne a helyes. *feleli most őszintén. Furcsa, de a lányka rámenőssége valamennyire elérte célját és talán valamivel jobban megkedvelt már Lucius Lilithet, mint kéne. És ez itt a dilemma oka, hogy mit is kéne tenni... Közben más téma is felmerül, a barátok és kapcsolatok és Lilith egy igen meglepő dolgot mond.*
-Micsoda? *lepődik meg hirtelen, majd ismét kérdez.*
-Na és te is akartad vagy önkényesen tette? *kérdi, bár igazából azt se tudja, kiről van szó, itt történt-e az eset a suliban vagy esetleg még odahaza. Mindenesetre nem volt szép húzás attól a sráctól, hogy ilyet tett ezzel a kedves leányzóval.*
-Igen, valahogy ez már a megismerkedésünk óta feltűnt. *mosolyog rá kedvesen a lánykára, majd érdeklődni kezd a gyengélkedő holléte felől, de Lilith ismét be akarja csapni.*
-Végülis tényleg nem lenne feltűnő, ha a szobámba vinnélek. Valószínűleg senki nem nézne furcsán... így az éjszaka kellős közepén. *vigyorog, majd megindul a folyosón, eleinte nézve a kis táblákat, de Lilith azért elárulja, melyik is a keresett terem. Amikor odaérnek, Lucius benyit, majd be is sétál a lánnyal a kezében, majd óvatosan lefekteti az egyik ágyra és a gyógyítóhoz fordul.*
-Jó estét. El kéne látni a lányt. Több csontja eltört, lezuhant az Árnyhágóról egy sziklára. Egy általánosabb kivizsgálás sem ártana, nincs-e valami más baja. *mondja, hisz elméletileg ő meggyógyított minden mást a csontokon kívül, de ebben nem lehet teljesen biztos, jobb, ha az orvos is megnézi. Amikor végzett a nőnél, csak visszasétál Lilithhez.*
-Mostmár jó kezekben vagy. Remélhetőleg mielőbb meggyógyulsz és kiengednek innen. Bár a csontforrás nem épp gyors kimenetelű... *húzza el kicsit ismét a száját, majd megindul az ajtó felé, de nem hagyja el a termet, csak egy széket húz oda magának.*
-Nyugi, nem megyek még. Megígértem, hogy veled maradok egy kicsit. *mondja, majd le is ül és ismét a hófehér arcra pillant.*
-Mesélj kicsit magadról. Amit szeretnél. *mondja, hisz tényleg kíváncsi a lányra, hogy miket szokott csinálni vagy bármi, ami megosztana vele. Még mindig furcsálja, hogy Lilithnek nincsenek barátai, talán így kiderül valami.*

_________________


Ahhoz, hogy legyőzd a félelmed, rá kell ébredned, hogy nincs menekvés attól, amitől rettegsz. Fel kell szívnod önmagadba. Élj vele! Ízleld meg! Értsd meg! És kerekedj felül rajta!
Vissza az elejére Go down
http://filminfo.weboldala.net/
Lilith Corivan
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 791
Csatlakozás : 2010. Feb. 24.
Kor : 25
Üzenet : Amíg nem találkoztunk, a magány volt az egyetlen társam. Könyörgöm, ne engedd, hogy visszatérjen!

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   Hétf. Május 31 2010, 01:01

- Bizony... *hunyja be egy pillanatra szemeit és ajka mosolyra húzódik, miközben bólint.* - Mindennél jobban. *nyitja ki végül kékségeit, melyek csillogva figyelik a másikat. Ez után pedig feltesz neki egy kérdést, amire őszínte választ vár. Látja, hogy Lucius gondolkodik, nem is picit a dolgon, majd amit mond most egy picit még is csak meglepi a lánykát, de szemei még jobban megcsillognak, ahogy megtudja, hogy van remény arra, hogy egyszer ez a férfi a karjaiban tartsa és hogy megcsókolja... és... és hogy tényleg egy pár legyenek és ő meg fogja várni azt az alkalmat.*
- Szerintem ha nem félnél annyira attól, hogy lebukunk, nem lenne gond... még is miért tudná meg bárki is? Tényleg bízhatsz bennem, bár nem tudom, hogy mennyire vagyok vonzó a számodra, hiszen nem vagyok érett nő. *tekint végig saját kicsinyke testén. Az érthető, hogy neki miért tetszik ennyire a másik, de fordítva már nem tudja, hogy ez tényleg így van-e vagy sem. Na de a leányzó megszakítva ezt a beszélgetést inkább mesélni kezd és ahogy látja, Lucius kissé meg is lepődik a dolgon.*
- A csókot akartam és azt, hogy ne legyünk rosszban. Tudod, reménykedtem benne, hogy legalább egy barátom lesz a suliban, de ezek szerint neki csak a testem kellett... *kissé elfordítja a fejét, ez bizony fájó pont még mindig az életében, de majd megbékél vele, főleg, hogy eddig sikeresen elkerülte Alexit.*
- Amúgy ha a szobádba vinnél, akkor senki se tudná meg. Ilyenkor már mindenki alszik és gondolom nem vagy összezárva a társaiddal. *mondja el a szerinte logikus választ, hisz tényleg így is gondolja, na de végül megmutatja, hogy merre is kellene menni és pár másodperc múlva már a gyengélkedőn fekszik az egyik hófehér ágyon és Lucius mesélni is kezdi a gyógyítónak, hogy mi történt, aki bólint neki, majd még pár másodpercre elmegy, amíg kötszert szerez és hasonlókat, na meg kikever egy borzasztó ízű bájitalt. Ekkor viszont Lucius az ajtó felé indul, Lilith pedig majdnem kiugrik az ágyból, de ahogy látja, hogy marad a férfi, kissé megnyugodva fekszik vissza.*
- Már megijedtem. *ismeri be őszíntén, egy cseppet elpirulva, majd végül reagál eddigi szavaira is.* - Nem is tudom, hogy hogy hálálhatnám meg. Köszönöm, hogy ide hoztál és túl fogom élni, aztán ha meggyógyultam, felkereslek. Mit szólsz hozzá? *kérdi érdeklődve, de időközben visszaér a gyógyító és letesz a lány ágya melletti asztalra egy kelyhet, amit a lánynak meg kellene innia, majd megkéri Lilith-et, hogy vetkőzzön le fehérneműre, hiszen valahogy meg kell vizsgálnia. Még pár percre viszont elmegy, de addigra meg kell lennie. A leányzó kissé lassan, de leveszi a bakancsait, majd a zoknik is lekerülnek róla, viszont ez után kissé fájdalmasan dől hátra.*
- Segítenél? *pillant Luciusra, hiszen a fekete miniszoknya és a fűző még hátravan és az utóbbival biztosan nem boldogul most egyedül, de a szoknyát megpróbálja levenni magáról, így a fekete, csipkés kis tanga elő is villan, majd most már a férfi egy fűzőben láthatja a lánykát, na meg persze a tangában is. Kissé még mindig el van pirulva Lilith, de hogy ha egyszer a gyógyító ezt kérte, nem tud mit tenni, bár Lucius előtt még nem akart levetkőzni, de most már nem is bánja. Miközben segít neki a másik, ő azért beszélni kezd, hisz megkérték, hogy meséljen.*
- Tudod, a Corivan család legfiatalabb sarjaként úgy kell viselkednem, ahogy a szüleim akarták, bár belém is nevelték a dolgot. Minket sokan utálnak, de mi is sok embert, így én nekem is nehezemre megy a barátkozás. A suliban sokan vannak, de még is csak az aranyvérűeket tartom valamire. Nem tudok mit tenni, beleszülettem ebbe. *pillant a másik felé, majd ez után kissé magára is áttér.*
- Egyébként én nekromanta szeretnék lenni. Érdekel a halottakkal kapcsolatban minden, talán ezért is kerültem az Inflatus házba. Ha végzek itt, minden bizonnyal keresek majd valakit, aki kitanít mindenre, amit tudnom kell. Na de most te jössz, engem is érdekel rólad minden. *mosolyodik el halványan és remélhetőleg idővel már láthatóvá válik a tangához hasonló fekete, csipkés melltartó is, így a leányzó már csak fehérneműben fekszik amikor visszatér a gyógyító is, aki elkezdi megvizsgálni a lányt, aki néha kissé felszisszen a nő érintésétől.*
Vissza az elejére Go down
Lucius Benedict Fenris
Magiszter
Magiszter
avatar

Hozzászólások száma : 16256
Csatlakozás : 2010. Mar. 05.
Tartózkodási hely : Északi főtorony

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Magiszter
Évfolyam: -

TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   Hétf. Május 31 2010, 01:52

-Hogy miért tudnák meg? Lilith, ebben a suliban a falnak is füle van... És ne felejtsd el, hogy rajtam kívül még négy minisztériumi tag van itt, akik nagyon jól értenek ahhoz, hogyan legyenek észrevétlenek és hogyan tudjanak meg olyan dolgokat, amiket mások nem akarnak, hogy kitudódjanak. És akkor még csak ötünket elmítettem meg. *feleli, majd a lány gondolatmenetére válaszképp kicsit megsimítja az arcot, de csak röviden.*
-Mondtam már, hogy szép lánynak tartalak, bár már meg is kaptam tőled ezért, hogy csak a tested érdekel. Szóval nem is tudom, mit kéne mondanom, hogy jó legyen. *tényleg nehezen igazodik ki kicsit a lánynak ezen a dolgán, na de mindenkinek vannak furcsa dolgai. Közben szóba kerül egy fiatal srác is, aki nem éppen kedves módon bánt a lánnyal és felőle kezd érdeklődni Lucius.*
-Sajnos elég sok ilyen srác van. Meg sokan vannak, aki mást is szeretne, de nem tud uralkodni magán... Ha tényleg úgy érzed, csak a tested kell neki, akkor szerintem kerüld el. Bár... *kezdi és kicsit agyalni kezd.*
-Azt mondod, hogy nem nagyon barátkozol, de ő valamivel mégis elérte, hogy próbálkozz... Talán el kéne vele beszélgetned erről az egészről. De mindenképp olyan helyen, ahol mások is vannak, hogy ne tudjon leteperni. *próbál valami tanácsot adni a férfi, hisz ezzel nem csak gy barátot szerezhetne magának a lány, hanem egy korban is hozzá illő fiút. De ez a szándéka nem hangzik ki szavaiból, mindössze ő gondol bele mögöttesen. A leányzó ezután azzal áll elő, hogy a gyengélkedő helyett inkább a szobájába vihetná Lucius, de erről nem lehet szó.*
-Nem, külön szobáink vannak, de... nem mindenki alszik ilyenkor. *gondol itt Gaiusra, aki pont, hogy ilyenkor a legaktívabb és ki tudja, mikor merre ólálkodik. A szobája helyett inkább mégis a gyengélkedőre viszi Lilithet. Befekteti az egyik ágyba, majd elmeséli a nőnek, mi is a lányka baja. Ezután egy székért indul, majd helyet is foglal Lilith mellett.*
-Ne köszönd, ez természetes. *biccent mosolyogva, majd a kérdést hallva finomat a leányzó orra hegyére koppint.*
-Ajánlom is, hogy túléld. És benne vagyok, hogy felkeress, de majd csak akkor, ha már tényleg meggyógyultál, rendben? *kérdi, hisz mindig kell egy kis kompromisszum. Ezután visszatér a gyógyító egy itallal, majd megkéri a lányt, hogy vetkőzzön le a kivizsgáláshoz, de picit ismét elmegy. Lucius csak nyel egyet, majd megszólal.*
-Azt hiszem, nekem most nem kéne... *kezdi, miközben a lányka meztelen lábikói már elővillantak, majd a szoknyával kezd babrálni Lilith. Amikor hirtelen letolja azt és elővillan a fekete csipkés tanga, Lucius szava elakad és hirtelen másfelé fordul, majd köhint egyet. Furcsa helyzet, hogy inkább ő van zavarban, mint a lány, de most mégis ez a helyzet. Ekkor viszont meghallja a kérést.*
-Mi? Pe... persze. De ezt terítsd magadra. *nyúl át a másik ágyon található lepedőért Lucius és már kinyitva teríti rá Lilith hófehér, fedetlen combjaira. Így azért mégis másabb. Nagyon szép lány, na de azért mégse szokás így levetkőzni egy férfi előtt a gyógyítónál, hacsak nem ő az orvos. Ezután a fűzővel kezd babrálni, hogy leoldozza a lányról. Szerencsére háttal ül neki inkább Lilith, így legalább ilyen gondja nem lesz. Közben egy kis mesélésre szólítja fel a lányt.*
-Sajnos a befolyásosabb családoknál ez így megy. Nem tehet bármit a gyerek, csak ami a szülőknek is megfelel. *kicsit megrázza a fejét, de ebből valószínűleg semmi nem lát a lány, mivel háttal ül Lucius felé.*
-De miért van ez a nagy utálkozás? *érdeklődik tovább, majd a lányka elmeséli azt is, mi szeretne lenni.*
-Hát... ahhoz képest, hogy nekromanta akarsz lenni, igen sajátos módon akartál kapcsolatba lépni a halállal az imént. *közben oldozgatja tovább a fűző pántjait, de kicsit kacifántosabb, mint egy sima darab, így közben a lányka is viszonozza a kérdést.*
-Hmm, szóval én is meséljek. Amint azt már mondtam, ír származású vagyok és azt te is tudod, hogy aranyvérű. Az én családom nem ennyire szigorú, mint a tiéd, így számomra nincs is meg ez a nagyfokú aranyvérű felsőbbrendűség. Az iskolában mindig nagyon jó voltam, ahogy láttad, elég jól tudom alkalmazni a mágiát, különösen a tüzet tudom jól irányítani, tehát nem nagy meglepetés, hogy tűzmágus vagyok. Van még pár terület, amiben jól teljesítek, ezért figyelt fel rám a minisztérium, így kerültem hozzájuk. Az utóbbi pár évet már nekik dolgozva éltem le, szinte folyamatos kiküldetésben. Ide is közvetlenül egy másik ügy helyszínéről érkeztem. *mondja, majd végre sikerült kioldani a fűzőt, így szét is nyitja.*
-Na ez is megvan. *mondja, majd ismét kicsit más felé fordul, hisz nem szeretné megbámulni a lányt. Abban pedig biztos, hogy Lilith úgyis felé fog fordulni, így kicsit megköszörüli torkát.*
-Nos, azt hiszem, nagyjából ennyi. *feleli, majd Lilithre pillant, aztán ismét kicsit másfelé.*
-Azt hiszem, nekem nem kéne itt lennem a vizsgálat alatt. *mondja, majd ekkor érkezik is vissza a gyógyító, aki neki is áll a kivizsgálásnak.*
-Akkor... majd keress fel, ha meggyógyultál. Erős légy és kitartás. *finoman megszorítja a lányka kézfejét, majd rámosolyog Lilithre.*
-Akkor hát szia. Gyógyulj meg mihamarabb. Viszlát! *búcsúzik el előbb Lilithtől, majd a gyógyítótól is Lucius, aztán megfogja a széket, a helyére teszi, majd elhagyja a szobát, hogy visszatérjen az északi toronyba, a saját kis rezidenciájába.*

_________________


Ahhoz, hogy legyőzd a félelmed, rá kell ébredned, hogy nincs menekvés attól, amitől rettegsz. Fel kell szívnod önmagadba. Élj vele! Ízleld meg! Értsd meg! És kerekedj felül rajta!
Vissza az elejére Go down
http://filminfo.weboldala.net/
Lilith Corivan
Egyetemista Inflatus
Egyetemista Inflatus
avatar


Hozzászólások száma : 791
Csatlakozás : 2010. Feb. 24.
Kor : 25
Üzenet : Amíg nem találkoztunk, a magány volt az egyetlen társam. Könyörgöm, ne engedd, hogy visszatérjen!

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   Hétf. Május 31 2010, 02:22

- Szerintem el tudnánk titkolni, főleg úgy, hogy senki se gyanakodna ránk, hiszen ilyenre nem sűrűn van példa. *mondja kissé makacsul a férfinek, mivel tényleg úgy gondolja, hogy senki se feltételezne róluk ilyet, így hát gond egy szál se, de Lucius még se szeretné vagy hát nem tudni. Amikor viszont gyengéden végigsimít a lányka arcán, Lilith hírtelen elhallgat és kissé meglepetten néz a másikra. Jól esik most neki, hogy végre nem ő közeledett, hanem ezt Lucius tette meg, így egy picit lehunyja szemeit, de többre már nincs idő.*
- Igazad van, ne haragudj. *ismeri be arra, hogy tényleg szépnek tartja a lányt a férfi, majd hamarosan Alexi is szóba jön, de amiket mond neki a másik, azok nem esnek igazán jól Lilithnek. Nem buta a lány, érti, hogy mire megy ki a játék és ez nem tetszik neki, nagyon nem.*
- Látom nagyon azt akarod, hogy összejöjjek valakivel és ilyen téren békén hagyjalak. *sóhajt egyet, picit meg is rázza buksiját, nem igazán tud már mit mondani. És hogy beszéljen Alexivel? Ő többet nem fogja felkeresni a srácot. Hogy ha az akarja, akkor majd megtalálja Lilith-et, bár a lánykának Lucius kéne, de egyre jobban érzi úgy ismét, hogy ez csak álomkép lesz és hogy azért ilyen kedves most vele a másik, mert beteg és majdnem meg is halt. Időközben megérkeznek a gyógyítóhoz is és a lányka az ágyra kerül, majd meg is köszöni ezt a "kis" segítséget a másiknak.*
- Persze, majd akkor. *nem vitázik, felesleges is lenne mindezt megtennie. Inkább a gyógyítóra figyel és bólint arra, hogy le kéne vetkőznie. Tehát hamarosan neki is lát, de amikor a szoknyája is lekerül látja, hogy Luciusnak ez már sok és el is fordul.*
- Nem gondoltam volna, hogy egy felnőtt férfit zavarba hoz egy meztelen nő látványa. *vigyorodik el kissé, majd megkéri a másikat, hogy segítsen neki, de erre kap egy lepedőt és végül kissé fel is ül, hogy hozzáférjenek a hátához.*
- Persze, már terítem... *halk sóhaj és inkább előre húzza fehér tincseit, hogy a férfi nyugodtan segédkezhessen neki és mesélni is kezd magáról, hogy ha már azt szerette volna Lucius.*
- Egyszerű... mert kegyetlen a családom. *utal itt az utálkozásra, hiszen ez kissé összefügg a félelemmel is, amelyet oly sokan éreznek, amikor egy Corivan rájuk talál. Na de most már Luciuson a sor, hogy pár dolgot megosszon magáról Lilithel, aki figyelmesen hallgatja végig szavait.*
- Így már minden világos... hogy tűzmágus vagy. *pillant hátra egy pillanatra, hisz ezek szerint a fogadóban is azért tudta úgy felmelegíteni, bár volt valami sejtése a lánykának, de most már biztos lehet benne. Időközben kész is a fűző, amit leszed magáról a leányzó és ez után már csak a pánt nélküli melltartó van rajta. Meg is fordul a másik felé, aki más irányba akar nézni, de Lilith nem zavartatja magát, csupán csak közelebb hajol hozzá és egy apró puszit ad a férfi arcára, majd jó kislányhoz illően betakarózik és el is fekszik az ágyon. Amikor viszont a másik azt mondja, hogy megy, kissé meglepődik.*
- De... *csupán csak ennyire futja, majd lassan végül bólint.* - Rendben... szia és fel foglak. *mosolyodik még el és a kézre tekint, amit a másik megszorított. Ajkába harap, majd csak nézi a távolodó alakot. Hogy mennyire jól esik neki akár egy kis érintés is a másiktól, egyszerűen hihetetlen. Na de a nő már kezelésbe is veszi, így kisebb kínok árán végül végeznek és a lány alvás előtt még a gyógyító italt is megissza, majd már el is nyomja az álom. Kimerült, fáj mindene és tele van fájdalomcsillapítóval is picinyke teste.*
Vissza az elejére Go down
Nathaniel Cornwlade
Sentinel Inflatus
Sentinel Inflatus
avatar


Jelige : Akaratos vérfarkas
Hozzászólások száma : 1832
Csatlakozás : 2010. Jan. 01.
Kor : 25
Üzenet : Bizton állíthatom, hogy valóban létezik újbóli élet, az élet a halálból ered, és a halottak lelke tovább él.

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Sentinel
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   Kedd Jún. 08 2010, 11:27

*Hosszú volt a tegnap éjszaka, azaz inkább ma hajnal, így miután a lánnyal együtt visszatértek a Mysterioba, Nath szinte azonnal bedőlt volna az ágyba, de az a fránya gyógyító nem hagyta. Szóval most egy boxerben fekszik a hófehér ágyon, haja kócos, ruhái mellette egy széken, véresen és szakadtan. Nagyszerű, na de nincs mit tenni. Ahogy felébred látja, hogy sebeinek még mindig nyoma van, de már egész jó állapotban van teste, viszont a vállán lévő seb szépen be van kötözve. Sóhajt egy aprót, majd körbenéz és a maga melletti ágyon meglátja Alexát is.*
~ Ezek szerint még nem ébredt fel.~ *gondolja és már mászik is ki az ágyból. Belebújik nadrágjába és sportcipőjébe, de a pólónak már semmi haszna, így azt csak kezébe fogja. Megissza az asztalra készített bájitalát, ami majd remélhetőleg segít valamit felépülésén és ez után megindul a lány ágya felé. Még mindig kissé gyenge, így le is ül mellé, majd egy kis habozás után gyengéden végigsimít a szép arcon.*
- Jó reggelt álomszuszék! *szólal meg kedvesen, miközben fekete szemei a nyugodt leányzót figyelik és várják, hogy meglássák a másik álmos szemeit, mert valószínű, hogy nem fog csak úgy kiugrani Alexa az ágyból reggelenként. Mondjuk nem sok embert látott még így, tehát mindig lehet egy kívétel, ez benne van a pakliban.*

_________________
Famulusa: Eyolf
Pálcája
Vissza az elejére Go down
Aleksandra Radjenovic
Diák Inflatus
Diák Inflatus


Hozzászólások száma : 472
Csatlakozás : 2010. Jun. 03.
Kor : 25

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   Kedd Jún. 08 2010, 11:42

*Egy tengerparti strandon fekszik, koktéllal, fürdőruhában a napon. Mellette strand röpisek, kisgyerekek, szexis vízi mentők, szörfoktatók... Ez a paradicsom... is lehetne, ha egy más lány álmodná ugyanezt. Most azonban Aleksandráról van szó, akinek ez inkább rémálom. De valami végigsimít az arcán... és hirtelen pattan fel a szeme. Reflexszerűen ül fel az ágyban, mintha megtámadták volna, de amikor látja, hogy Nath az, erőtlenül dől vissza. Homlokára nyomja a kezét.*
- 'Reggelt... mi a fene történt tegnap?! Vagyis ma... vagy nem tudom... vagy csak képzelődtem?
~És miért fáj ennyire a fejem?!~ *Fel akar ülni, de nem nagyon sikerül neki, úgyhogy csak nyög egyet, és úgy marad, egy helyben. Ami nem megy, azt minek erőltetni?! Zöldeskék szemeit a fiúra függeszti, és kíváncsian várja a választ. Meg az is érdekelné, hogy hol vannak, de amikor körbejártatja a tekintetét a helyiségben, képes felfogni, hogy valamiféle gyengélkedőn lehetnek. Érzi, hogy lassan neki is fel kellene kelnie, de valahogy csak nem sikerül neki. A gyomra is korog, már tegnap este éhes volt, amikor találkozott a fiúval, de abból, hogy jóízűt vacsorázik, nem lett semmi... Viszont a reggelit ezúttal nem fogja kihagyni semmiképpen, mert már tényleg nem bírja tovább. Csak ahhoz előbb ki kellene kászálódnia az ágyból, ahhoz viszont nagy valószínűséggel segítségre lesz szüksége.*
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Gyógyítói rezidencia   

Vissza az elejére Go down
 
Gyógyítói rezidencia
Vissza az elejére 
4 / 20 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5 ... 12 ... 20  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Mysterio Feketemágus képző :: A kastély :: Első Emelet-
Ugrás: