Korcsolya pálya

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-02-18, 8:56 pm

//NRT- Sophie - Slash - 2013.02.13.//

*Semennyire sem tartom magam hibásnak a farkasos dologban, szóval kiállok az igazam mellett, és ő ebbe bele is un, nagyon helyes, és mivel hallgatás beleegyezés, ezért magamnak könyvelem el a dolgot. Az akadékoskodást tovább folytatja, csak más témában, de ismételten rájön, hogy rossz vitapartnert talált, erre utalhatnak a felemelt kezek, de azért még dobok egy lapáttal az alaphangulatra.*
- Nem eszek nyers húst...gyakran! *Válaszom hűvös, akárcsak a jég, az más kérdés, hogy nem gondolom komolyan, de ez nem is látszik, és nem is hallatszik rajtam. Ha aztán befejeztük a társalgásunk ezen értelmes részét, akkor dumálhatunk normális dolgokról is, mint például a zenélés, meg az én normálisságom, amivel szerintem semmi probléma.*
- Lazán... *Vonok vállat mikor már nem a jégen toporgok, hanem stírölöm a korcsolyákat, és veszek egy kis elméleti leckét a korcsolyázás alapjairól, hisz Sophie láthatóan jól nyomatja. Kapok is néhány instrukciót, amit egy kicsit félreértelmezek, de hát ha nem magyaráz rendesen..*
- Ne legyél benne biztos..*Vigyorodom el végre ismét, ami a jeget és a fejemet illeti, közben persze tovább szemezek a korcsolyákkal, és biztatására is csak bólintok, miközben megtalálom a talán nekem valót, de azért nem birkózom meg velük könnyen, már ami a csatot illeti.*
- Ne szívass. A fűzőt csak be kell fűzni, aztán csáo! Ezzel meg kell itt szöszölni, és a talpam is nyomja. *Mondom el a saját véleményem, a fűzős nem lehet túl bonyolult dolog, olyan lehet mint egy cipő, de ezzel sokat kell szórakozni, amíg sikerül elérni a kellő szorosságot. Na de nekem ez is sikerül, sőt az is, hogy épségben érjek a jégre, és persze az sem maradhat el, hogy Sophie kinevessen.*
- Hát magamtól megyek, tolom magam, nem látod? Amúgy meg nincs probléma az egyensúlyérzékemmel, és nem is ajánlom, hogy próbára tedd. *Nézek felé kételkedően, elég gyanús nekem ez a feltételezés. Nem ajánlom neki, hogy megpróbáljon felborítani, vagy valami, mert akkor esik velem együtt, azt garantálhatom. Na de hogy örüljön, elhagyom a pálya szélét.*
- Na örülsz? *Kérdem a lánytól, miközben nagy erővel lököm el magam a faltól, remélve, hogy eljutok a másik oldalig, de hát jól benézem a dolgot, megállok nagyjából a közepén.*
- Tudod, néha még én is hozok rossz döntéseket. Ez épp olyan. *Jelentem ki kicsit aggódva, nagyon nem tetszik nekem ez a helyzet itt a jég kellős közepén, de majd csak lesz valami.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-02-21, 8:08 pm

//NRT: Sophie - Slash: 2013.02.13.//

* Egy ismerőst látok a kori pályán, és hát az első dolog, amit felhozok, az persze, hogy egy régebbi eset. Már bánom, hogy megemlítettem a farkasokat, hiszen egyikünk sem volt hibás, legalábbis szerintem. Az ő véleménye nem rám tartozik, nem is nagyon érdekel.*
- Aha, persze. *bólogatok, de az arcomra nézve láthatja mosolyomat, rájövök, hogy csak kamuzik, hiszen könnyen észrevettem rajta. A téma lezárása után, már normálisabb vizek felé evezünk, pontosabban szó esik a bandáról, valamint az ő „normálisságáról”, már ha az létező dolog. Kíváncsi vagyok, hogy mennyire akar korizni. Röviden elmagyarázom a korizás lényegét, lehet, hogy picit furán, de most ilyen kedvem van.*
- Nem vagyok annyira biztos benne, tekintve hogy rólad van szó… *felelem neki, de ha arcomra néz, láthatja, hogy nem gondolom komolyan. Nem vagyok semmiben sem biztos, de reménykedem, hogy igazam lesz.*
- A fűzővel is sokat kell szenvedni, mire rendesen behúzza valaki, de ez akkor is gyorsabb. *makacskodom továbbra is, ebben nem lesz igaza, nem adom fel könnyen. Úgy tűnik nincs sok tapasztalata korik terén, én már rájöttem, hogy melyik kori a jobb, de ő még nem. Miután felvette a korcsolyát érdekes módot választ a haladásra, de egy idő után már megunom, hogy csak tolja magát, felé indulok, hogy végre elindítsam őt. Szerencséjére ellöki magát, viszont a pálya közepén megáll. *
~ Na Slash, azt hiszem, hogy bajban vagy. ~ *gondolom magamban mikor vigyorogva megindulok felé, kíváncsi vagyok, hogy mit fog tenni.*
- Aha látom, most jelenleg egyhelyben állsz. És mi van, ha mégis próbára tenném. *felelem neki gonosz mosollyal az arcomon, és szerintem már sejti, hogy mire készülök.*
- Rossz döntéseket mindenki hoz, és ez is az lesz. *felelem neki titokzatosan, miközben a fiú körül párszor megállok, majd újból elindulok egy kisebb körben. Ha nem mozdul meg akkor könnyű dolgom lesz.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-02-23, 2:07 pm

//NRT: Sophie - Slash: 2013.02.13.//

*A fejleharapósdi még belefér a "miből csináljunk morbid viccet" kategóriába, de aztán nem akarok többet foglalkozni ezzel a témával. Jobbnak bizonyul a fellépésünk, és az is, hogy én milyen vagyok. Szerintem semmi gond nincsen velem, a szüleim sosem panaszkodtak, hogy problémás gyerek lennék...lényegében nem is voltak, hogy panaszkodjanak. Talán a hiányos család oka az is, hogy gitározok és nem korcsolyázok, de hát mindent be kell pótolni.*
- Keményfejű vagyok, minden értelemben, jobb ha tudod. *Döntöm meg fejem felé pillantva, de nem tart soká, mert találok egy nekem való korcsolyát, és valahogy azt is megoldom, hogy becsatoljam úgy, hogy ne nyomja a lábam.*
- A fűző egyszerű. És nem nyomja a lábat. Pont. *Zárom le a dolgot, nekem ne akarja megmagyarázni, hogy nehéz felhúzni egy fűzős korit. Beledugom a lábam, megkötöm, és csá, nem kell túlvariálni. Józan vagyok, tehát viszonylag stabilan eljutok a jégig, és ott is megmaradok a lábaimon, persze segít a fal is ebben, de Sophie-nak persze, hogy nem tetszik ez a falazás. Azért megnéztem volna, amikor először lépett jégre. De hogy örüljön a fejének, ellököm magam a faltól, hogy majd szemben megállok. Ez mind szép és jó, csakhogy elszámolom magam, és a közepén kötök ki. Most az egyszer belátom a hibámat, közben pedig azon agyalok, hogyan jussak el a falig. Most guggoljak le, és lökjem el magam a késem segítségével a másik falig? Lehet az lesz..*
- Az exos klubhelyiségig futhatnál! *Nézek komoly fejjel a közeledő lányra. Nem kéne szórakozzon velem, de az, hogy már körülöttem köröz, és a szavai nem arra utalnak, hogy visszafogná magát.*
- Ésszel! *Szólok oda ismét, jelezve, hogy nem kéne hülyeségeket a fejébe vennie, különben tényleg futhatna előlem, de én megakadályozom ezt. Előveszem a pálcámat, és úgy tartom kezemben, mintha a fal felé céloznék.*
- Capitulatus! Mobilicorpus! *Az utolsó pillanatban szegezem Sophiera a pálcám, nehogy a végén még megakadályozza a manőverem. Majd ha már nagyobb erővel repül, egy másik igével lebegtetni kezdem a pálya szélére. Nem bántani szeretném, szó sincs róla, csak nem akarok ismét elesni a jégen.*
- Na így már nagyobb a biztonság érzetem. *Jelentem ki mosolyogva, majd elkezdek haladni nagy nehezen, felveszem az ő pálcáját is, és a pálya széle felé veszem az irányt, hogy visszaadjam neki, és leszedjem a lábamról ezt a vackot.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-02-23, 9:24 pm

//NRT: Sophie - Slash: 2013.02.13.//

* Számomra a farkasos kalandunk már lezárt téma, nem hibáztatom se őt, se önmagamat, megúsztuk ez a lényeg. Következő témánk a bál és a koncertjük. Nagyon ügyesek voltak, bár nem ismerem mindegyik bandatagot, de ez nem is lényeges. A normálisságával kapcsolatban lenne pár kivetnivalóm, de inkább nem szólalok meg, hosszú vitánk lenne.*
- Pontosan milyen értelemben is? *kérdezem tőle érdeklődve, hiszen nem értem, mire gondol. Kíváncsian figyelem, ahogy talál magának egy korcsolyát, majd a felvételével szenved.*
- Ez sem nyomja a lábat, de ha zavar, akkor kutakodj tovább, vannak itt fűzősek is. *magyarázom neki, mivel múltkori ittlétem során láttam fűzős korikat is itt. Mindenkinek más tetszik, nekem a fűzőssel túl sok szenvedés jár, mivel, megfelelően meg kell húzni a fűzőket, nem lehet laza, a kapcsokkal pedig ezerszer könnyebb. Érdekes módon jut a jégre, de az nem tetszik, hogy nem mozdul el a korláttól, így egy kis ösztönzés gyanánt indulok meg felé, azzal a céllal, hogy egy picit elhúzzam a korláttól, de ő ellöki magát és így kerül a jég közepére. Nem akarok semmi rosszat sem tenni, bár a gonosz mosoly az arcomon nem erről árulkodik. Nem szeretném fellökni, vagy ilyesmi, egyszerűen csak egy apróbb kezdőlendületet akarok adni neki. Most az egyszer beismeri hibáit, én viszont a körözésemmel sem biztosítom, azt hogy semmi ártó szándékom nincs.*
- Hé, nem akarlak fellökni. Csak gondoltam megmutatom, hogy hogyan haladj, anélkül, hogy elő kéne venned a késedet. *utalok az előző akciójára, mikor is a késsel állt fel. Nem jó, ha összekarcolja a jeget, mert még valaki elakad a kés által okozott lyukban. *
- Hé, ne akadj ki azon, ha valaki segíteni akar. *morgom neki, majd elindulok, körben a pályán, ha nem akkor nem, szenvedjen csak, én nem segítek neki. A szemem sarkából még látom, hogy előhúzza pálcáját és a fal felé céloz vele. Mit akar? Erre a kérdésemre sajnos hamar megtudom a választ, mivel egy ügyes csellel támad rám, alig rántom ki pálcámat, már le is fegyverez. Úgy tűnik, hogy gyakorolt a múltkori találkozásunk óta. Az átok hatására repülni kezdek, de ő még ezt is tetézi azzal, hogy „megment”, vagyis kilebegtet a pályáról. Én kedves vagyok vele, segíteni akarok, erre ez a hála? Elveszi a pálcámat és még a jégről is lelebegtet? Na, köszi, szépen, nekem ebből elég volt.*
- Ez mégis mire volt jó?! *dörrenek rá villámló tekintettel, most nagyon feldühített. Nem értem, hogy miért tette ezt, de megtudom, ezt ki szedem belőle.*
- Kérem vissza a pálcámat. *morgom neki, miközben megindulok felé, és láthatja rajtam, hogy ha nem adja vissza, akkor másképp szerzem vissza.*
- Hova-hova? *kérdezem tőle gúnyos mosollyal, ha már visszakaptam a pálcámat, ugyanis, van egy kis tervem, egy apró bosszú, nem akarom bántani, csak egy kicsit eljátszadozok vele.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-02-24, 9:12 pm

//NRT: Sophie - Slash: 2013.02.13.//

*Nem vitás, hogy keményfejű vagyok, ezért meg is említem, de nem esik le neki, hogy ez egy amolyan költői megszólalás, vagy mi, ezért ismét válaszolni kell.*
- Minden értelemben! *Röviden lerendezem a dolgot, úgyhogy most talán levágja a válaszomból, hogy nem állok neki részletezni feleslegesen. Mindeközben találok valami csatos marhaságot is a lábamra, és ez az oka, ami miatt vitába szállunk a fűző-csat mellett érvelve.*
- Nincs az az isten, hogy ezt most kicseréljem. *Rázom meg a fejem, mert már fent van a lábamon, és ha már felkínoztam a lábamra, nem vagyok hajlandó könnyen megválni tőle. Inkább úgy tervezem, hogy gyorsan jégre állok, csúszkálok kicsit, aztán hello van, lépek is le kajázni meg pihenni. A fal mellett állva jobbnak látom, hogy nem várom meg Sophiet, úgyhogy egy rosszul tervezett lökésnek hála a pálya kellős közepén kötök ki, de a lány viselkedése, és szavai nem sugallnak sok biztonságot, és a vasárnap miatt kicsit ingerültebb is vagyok, na meg elővigyázatosabb. Többször is figyelmeztetem a csajt, de csak nem hagy fel a gyanús közeledéssel, meg a sokat sejtető szavakkal.*
- Hát nem úgy nézel ki..*Vonom fel a szemöldököm, de valamilyen oknál fogva jobban szeretném, ha Sophie a pálya széléről nézné végig a távozásom a jégről, ezért megfosztom ideiglenesen a pálcájától, és szép lassan kilebegtetem a falon kívülre. Nem ártani akarok neki, de kárt tenne az egómban, hogyha itt összevissza bénáznék a jégen.*
- Relax! Én mondtam, hogy ne közeledj olyan gyanúsan. Nem akarok megint köszönni a gyógyítónak.. *Közlöm vele, aztán lassú tempóban kisomfordálok a jég szélére két pálcával a kezemben, de nem biztos, hogy ezt oda kéne neki adni, mielőtt távoznék. Sőt, ami azt illeti, biztosan nem, mert nem tudom, hogyan szokott reagálni ilyen helyzetekben. Nem Sophie, amíg itt vagyok, addig nem adom oda neked.*
- Mobiliarbus! *Mondom ki, amint feldobtam magasra a pálcáját, így hát az övé a terem másik felén köt ki, szóval ha szeretne valamit vele, akkor érte kell mennie, és az éppen elég idő nekem, hogy levegyem ezt a nehéz korcsolyát a lábamról.*
- Bocs, semmit sem bízok a véletlenre. *Pillantok rá, és ezalatt a kis macska-egér játékra gondoltam, ahol ő a macska, a pálcája pedig az egér, amit én irányítok. Vicces helyzet, kezdem élvezni a hasonlókat, jó dolog ez a varázslás. Amíg Sophie elvan magával, addig én helyet is foglalok a padon, jobb kezemben tartom a pálcám, nehogy elvegye valaki..a ballal pedig erőszakolom le a korit a lábamról.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-02-24, 9:46 pm

//NRT: Sophie - Slash: 2013.02.13.//

* A normálisságát illetően vitába szállok vele, hiszen én ezt nagyon is lehetetlennek tartom. Slash és a normálisság két különböző dolog. Amikor keményfejűségét hozza fel, nem értem mire gondol.*
- Magyarázd már el, nem vagyok gondolatolvasó, hogy tudjam, mire gondolsz. *kérlelem őt elővéve legártatlanabb pillantásom, hátha elkezd csiripelni. Meglep, hogy korcsolyázni akar, valahogy nem annak a típusnak gondolom őt, aki képes ilyenre, ő inkább az a rocker típus.*
- Akkor meg ne nyavalyogj, mint egy ötéves kisgyerek. *mondom neki pimasz mosollyal az arcomon. Valamilyen szinten igazam is van, hiszen néha tényleg olyan, mint egy kisgyerek, akitől elvették a játékát. Érdekes módon lép, vagyis ugrik a jégre, majd a fal mellett halad, ami nekem nem tetszik. Kicsit félreértheti célomat, biztos azt hiszi, fel akarom bökni. De itt haljak meg, ha az a célom. Csak segíteni akarok neki, semmi ártó szándék. Úgy látszik, hogy Slash nem gondolkodik előre, így a pálya közepére kerül. Én elindulok felé, de csak segítségnyújtás miatt, és körülötte körözve próbálok elmagyarázni, hogy nem akarom bántani. Ő persze bemagyarázza magának azt, hogy én veszélyes vagyok, de persze, hogy téved.*
- Erre most én is mondhatnék pár dolgot. *húzom el a szám szavai hallatán, nem értem mit nem ért meg abban, hogy segíteni akarok neki. Mi az rosszul hall vagy mi? Ő persze biztonságban szeretné tudni magát, ezért elveszi a pálcámat, majd kilebegtet a pálya szélére, de ezzel csak maga alatt vágja a fát. Nagyon feldühített, és az nem jelent jót számára, nem érdekel, hogy nála van a pálcám.*
- Relax? Relaxáljon a hóhér. Mondtam, hogy segíteni akarok nem? Vagy annyi mindent bemesélsz magadnak, hogy nem vagy képes ezt felfogni a piciny agyaddal? *kiáltok rá villámló tekintettel, de mikor felém indul a két pálcával, valamelyest lenyugszom. Mielőtt még elvenném a pálcámat, ez a féreg átlebegteti a pálya másik felére. Szegény Slash, ha így folytatod lassan már fa sem lesz alattad.*
- Mi az a szádba rágjam, hogy segíteni akartam?! *morgom neki dühösen, nem, hiszen el, hogy ennyire nem értette meg. Gonosz mosollyal figyelem, ahogy leül, gondolom, a korcsolyáját akarja levenni. Nem érdekel, hogy az én lábamon is az van, elé sétálok. Slash magasságra vetekszik egy hegyi trollal, de most hogy ül, így pont kézmagasságban van az arca. A kezem már lendül is, hogy egy szép pofont keverjek le neki. Majd mintha mi sem történt volna, huppanok le mellé, de természetesen jobb oldalról, ügyelve arra, hogy a pálcája a közelemben legyen. Ő elvette az én pedig az övét fogom elvenni bármi áron, így mikor úgy látom, hogy nem figyel, megpróbálom kicsavarni a csuklóját, de hogy megbizonyosodjak sikeremről, a körmeimet is bevetem, minden áron elveszem pálcáját, és ha sikerrel jártam, akkor egy jól irányzott hajítással a jég közepére dobom. Ő nem tud korizni, míg én igen, szóval előnyben leszek.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-02-25, 9:01 pm

//NRT: Sophie - Slash: 2013.02.13.//

*Ilyen nincs, most csak tetteti, hogy hülye, vagy szívat engem. Tehát azon, hogy kemény fejű vagyok, mit nem lehet érteni, miért kell azt túlbonyolítani?*
- Kemény a fejem fizikai értelemben, és makacs is vagyok, ennyi. *Remélem most már felfogja a lényegre törő választ, szeretnék túllépni ezen a témán végre. Inkább arra fókuszálok, hogy korizzak egyet, hátha megint mehetek a gyógyítóhoz, nincs is más vágyam.*
- Csak akkor szoktam, ha van egy másik kisgyerek, akivel lehet.. *Válaszolok neki vigyorogva, ne higgye azt, hogy a toppon van Slash-oltásban, nem-nem.. A jégen is zajlik azért az élet, bár nem találom meg a közös hangot a korcsolyával, mert cserben hagy, és a jég közepén állít meg, de jó. Sophie is közeledik gyanúsan, és a végén bármennyire is próbálja kimagyarázni magát, inkább gondolok magamra, és távol tartom őt magamtól, és az már más dolog, hogy nem nyeri e la tetszését a fenti látvány.*
- Mondhatsz pár dolgot..Amúgy meg nem biztos, hogy ugyanazok a dolgok történtek meg velünk, amióta itt vagyunk, szóval... *Nem igazán hat meg a haragos tekintete, sem pedig a kiabálása, de vele ellentétben én megőrzöm a hidegvért és a józan észt, szóval a pálcáját is átküldöm a pálya túloldalára, ne okozzon nekem kellemetlenségeket vele.*
- Nem kell, köszi.. *Mosolyodok el, hisz vele ellentétben nem veszem komolyan ezt az egészet, és nem tudom, ő is miért fújja fel ennyire a dolgot, nem a világ vége egy kis repülés. De én inkább leülök, és ledobom a lábamról ezt a dolgot, de nem várt dolog történik, kapok egy kis pofont is, de ezen is csak nevetni tudok. Volt dolgom erősebb lányokkal is.*
- Nem pofozkodnék, amíg gyenge vagyok.. *Vigyorgok továbbra is, kezd tetszeni a szitu, főleg, hogy tök lazán ül le utána mellém. Ügyködök a kori levételével, miközben jobb kezemen, és pálcámon támaszkodok, ő pedig épp rosszkor próbálkozik a pálcám elvételével. Amúgy sem erős lány, így meg pláne nem megy sokra, hogy terhelés közben akarja lenyúlni. Én egy erőteljes mozdulattal rántom ki a kezem az övéből, így egy kicsit lejön a bőr a kezemről a körmei miatt, de nem ebbe fogok belehalni.*
- Szeretnél repülni még egy kört? *Pillantok rá kicsit meglepetten, és közben megszabadulok a nehéz korcsolyáktól is, és újra a tornacipőm kényelmét élvezhetem. Micsoda megkönnyebbülés, soha többet ezt a pengetalpút...*
- Na nem mész érte?*Kérdezem Sophietől most már állva, pálcámmal pedig a terem másik felébe mutatva. Persze azért magasan tartom és erősen, nehogy megint próbálkozzon, és rosszul járjak.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-03-06, 12:01 pm

//NRT: Sophie - Slash: 2013.02.13.//

* Miután megvitatjuk normálisságát, keményfejűsége a következő téma, de nem értem, hogy mire gondol, ezért kérem meg, hogy magyarázza el. Nem szólok semmit, csendben hallgatom magyarázatát. Abban egyetértek, hogy nagyon makacs, de hogy fizikai értelemben mennyire kemény a feje, azt nem tudom. Remélem nem fog ezzel idegesíteni később, bár tőle bármi kitelik.*
- Csakhogy én nem nyavalygok. *vágok vissza mosolyogva, ne higgye azt, hogy engem fog szívatni. Lassan felér a jégre, eléggé furcsán közlekedik, én se voltam jobb, mikor először volt kori a lábamon, de ezt nem kell tudnia. Mikor felé közeledem, ellöki magát, ezzel pedig csak annyit ért el, hogy megáll a jég közepén. Én segíteni szeretnék neki, messze áll tőlem az erőszak, nem tudom, hogy miért hiszi azt, hogy bántani akarom. Jó mondjuk, eléggé gyanúsan közeledem felé, meg a mosolyom sem épp a legmegnyerőbb, de nem szokásom a hazudozás, főleg nem ilyenkor. Úgy látszik nem voltam valami hihető, hiszen Slash elveszi a pálcámat, és a pálya szélére lebegtet. Kedves… Igazán kedves. Nem vagyok hirtelen haragú, de ezzel kihúzta nálam a gyufát.*
- Ebben tökéletesen igazad van, szerencsére, nem ugyanolyan dolgok történnek meg velünk. *morgom neki, és holtbiztos, hogy vele, sokkal több minden történt, mint velem, de nem érdekel. Ő is éli az életét, meg én is két különböző stílus. A pálcámat a másik oldalra lebegteti, amit én csendben tűrök, de haragos tekintetemből láthatja, hogy nincs jó kedvem. Miután leül, az én kezem lendül, de nem kapott erős pofont. Nem figyelek oda szavaira, mintha semmi sem történt volna, foglalok mellette helyet, de gondolatban már a következő tervemet készítem elő, aminek a kivitelezése kudarcot vall, mivel épp korcsolyájától akar megszabadulni, így pedig nehéz lenne a pálcáját elvenni. Nem törődök vele, inkább elindulom a cuccaimhoz, hogy megszabaduljak a korcsolyámtól. Ha elkészültem, akkor elindulok a pálcámért, hogy aztán elindulhassak a klubhelyiség felé. Nekem mára ez éppen elég volt, és jobb lenne, ha végre lenyugodnék, nem fogok azon dühöngeni, hogy Slash lefegyverzett, inkább elfelejtem az egészet.*

//Köszi a játékot! Smile

//

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-03-06, 8:52 pm

//NRT: Sophie - Slash: 2013.02.13.//

*Pff, még hogy én nyavalygok...nem tudja, milyen az. Csak szimplán nehéz napokon vagyok túl, amikről mondjuk ő nem tud, de nem is baj. Megjegyzésére is csak vállat vonok, nem akarok belemenni fölösleges vitába ezzel kapcsolatban, aminek úgyis tudom a végét, tehát nekem lenne igazam. A jégen kötök ki, ahol egy kis botorkálás után a falat használom segítségül, majd mivel kemény vagyok, ezért át akarom lökni magam a túloldalra, hogy legyen valami falmentes sikerélményem, de hát nem sikerül. Sophie élvezi a helyzetet sőt, túlságosan is, ami miatt én gyanút fogok, és mivel nem mondhatom el, hogy jól ismerem, ezért jobb az elővigyázatosság. Bántani nem bántom, csak szimplán kilebegtetem a pálya szélére, persze a pálcájától megfosztva, nehogy ellentámadásba lendüljön, és csak a varázslatok után csúszkálok ki én is, hogy megszabaduljak a koriktól, és újra élvezhessem a cipőm kényelmességét.*
- Ha te azt tudnád, hogy mennyire szerencséd van ezzel... *Rázom meg a fejem, miközben azért visszaemlékszem a "fergeteges" vasárnap estére. Kétlem, hogy Sophie kezét ropogtatták volna meg vámpírok, és hasonlók, szóval egyelőre ne csináljon ügyet abból, hogy vele is történtek dolgok. A pálcája landol a terem másik felén, amit egy pofonnal díjaz, de nem hat meg, inkább csak leszólom, minthogy felháborodjak egy erőtlen ütésen. Mit is gondol, ez nekem csak szinte simogatás. Aztán mintha mi sem történt volna, ül le mellém, miközben én bajlódok a csatok kioldásával, hogy megszabadulhassak a korcsolyáktól, ami persze sikerül is, de azért Sophie még beiktat közbe egy manővert, ami ismét nem arat nagy sikereket. Ezután úgy tűnik, feladja a dolgot, amit én egy önelégült mosollyal könyvelek el magamban, mert rájön, hogy most nem tud mit kezdeni velem. Hát, Sophie-Slash 0-1, eddig tetszik az arány, szóval mehet a pálcájáért, nem szívózok vele többet, már csak azért sem, mert úgy döntök, ideje lelépni.*
- Na szia! *Intek is felé egy vigyorral a képemen, aztán húzok is innen, de nem messze, egyelőre csak kajálni a nagyterembe, aztán pedig.. Hát alszok pár órát késő estig, amikor kezdek majd valamit magammal.*

//Én is köszönöm Very Happy

//

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-03-31, 12:35 am

//NRT: Illya és Marcus-2013.03.30.//

*Ugyan a korcsolyaszezonnak vége, a leányzó ennek ellenére a koripálya felé veszi az irányt. Fekete versenykorcsolyái, melyekkel sosem versenyzett, a vállán fityegnek, mögötte pedig nyugalommal röpköd famulusa. Illya mára lila, skót kockás nadrágot, fekete pulcsit és bakancsot választott, bár ezutóbbi már hamarosan majd lekerül a lábáról. Csendesen nyit be a pályára, s mielőtt besétálna, körülnéz egy kissé, nem zavart e meg valakit, s csendesen a padokhoz sétál. Jólesik neki ez a némaság, ami most körülveszi, s melyet kivételesen Orceyia is tiszteletben tart, kissé azt az illúziót kelti benne, hogy a lelkében semmiféle vihar nem dúl. Pedig dúl, nem is vihar, egyenesen szökőár és forgószél és egyéb természeti katasztrófák vannak ottan. Korcsolyáit automatikus mozdulatokkal csatolja fel lábára, jó nagyokat sózva a csatokra, hogy lezáruljanak, majd siet is a jégre, mely csillogón és hidegen várja őt. Tesz néhány bemelegítő kört, majd egy kicsit belehúz a tempóba, s új heppként mostmár forogva közlekedik. Táncolni ugyan továbbra sem tud se jégen, se szárazföldön, de ez egészen jó móka addig, amíg teljesen el nem szédül és mint egy lassított felvétel, összecsuklik a pálya közepén. Néhány percig ücsörög ott, nagyokat pislogva, hogy elmúljon a forgás a fejében, majd ha helyreállt a rend, újra nekiveselkedik, immáron forgolódás helyett kánkánozó mozdulatokat téve, s ezzel remekül elszórakoztatva saját magát, valamint a sólymot, aki a pálya széléről figyeli gazdája ténykedését.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-03-31, 1:16 pm

//NRT: Illya és Marcus - 2013.03.30.//

*Bár későre jár, nincs kedvem a szakházban dekkolni, ezért úgy döntök, hogy átmegyek a Mysterioba, hátha akad ott valaki, akivel dumálhatok egy kicsit. Szociális embernek tartom magam, szeretek az emberek társaságában lenni és ez most sincs másképp, tehát már hoppanálok is, egyenesen a kikötőig, majd a bejárat felé indulva térek is be az aulába, ahol hatalmas a csend, ahogy azt gondoltam.*
~ Gondolom a kicsik már alszanak. ~ *tekintek is körbe azért még egyszer, majd csak előre indulok, amerre lábaim visznek, de nincsen célom, hogy hová is kellene bemennem… viszont ahogy a koripályához érek, mégis megdermedek. Hmm, miért ne? Bár én nem vagyok oda a korcsolyázásért, mégis, tudtom szerint jó páran töltik el itt az idejüket, talán ma is akad valaki, aki ilyen kései órán ott tartózkodik, így nem is ácsorgom tovább, hanem már kezem a kilincsre is kerül, én pedig benyitok a terembe. Öltözetem egyébként most egy fekete nadrágból, sportcipőből és egy sötétbarna színű, cipzáros pulóverből áll, melynek cipzárja le is van húzva, így az alatta lévő fekete póló is láthatóvá válik részben. Kabát nincs rajtam, mivel hoppanáltam, így a hideget se éreztem, de kiegészítők akadnak, így egy ezüst nyaklánc a nyakamban és néhány bőrből készült karkötő kezeimen. Hajam egyébként ismét rövid, de szerintem jól áll, csak Zoárdnak tetszik, aki viszont ismét felém se bagózik már jó pár hónapja, akkor meg kit érdekeljen, hogy a kedvébe járjak? Így nézek hát ki, szerintem kissé izmosabban is, mint még régen, amikor utoljára találkoztam ezzel a csöppnyi leányzóval, aki jelen pillanatban édesen forgolódik, táncikál a jégen, én pedig csak lassan közeledek felé, halkan hümmögve, egészen addig, amíg be nem fejezi azt, amit elkezdett.*
- Hű, meg kell, hogy valljam, még mindig jól nézel ki, ha ilyesmit csinálsz. *mosolyodom is el, majd a koripálya széléhez sétálok, a sólyom mellé, majd felé pillantva ha engedi, meg is cirógatom hátát.*
- Szia Orceyia. *köszöntöm a famulust, majd barna szemeim visszatérnek Illya felé, akinek már intek is kedvesen és fejem is picit megdöntöm, őt figyelgetve.*
- Mindig is tudtam, hogy nem vagy egy átlagos csaj, de azért ez még engem is meglep, hogy késő este itt talállak, korcsolyázni. Ennyire szereted ezt a sportot? *pislogok rá aprókat, majd végül teljesen rátámaszkodom a pálya szélére, onnan kutatom a lány tekintetét, aki bizonyára mostanra már figyelni fog rám, hiszen szerintem egészen jóban vagyunk, miért ne érdekelné a jelenlétem?*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-04-03, 5:26 pm

//NRT: Illya és Marcus - 2013.03.30.//

*Nemigen figyel a körülötte levő történésekre, arra koncentrál, amit csinál, tehát kánkánozik, így kissé váratlanul éri, amikor Marcus hangjára figyel fel. Abba is hagyja rögtön, s leteszi lábát, a lendülettől tovább csúszva hátrafelé, míg meg nem ütközik a palánkban, arcán pedig egy kis szokásos pír úszik. Miután túlteszi magát zavarán, nagy lendülettel száguld vissza a másik oldalra a fiúhoz.*
-Nahát! Te élsz még? *vigyorodik el sandán, s felhuppan a fent említett nagyon hasznos palánkra, ami a jelek szerint igen sokoldalú, mert jó féknek és széknek. Kissé elérzékenyült pillantással figyeli, ahogy a másik üdvözli a sólymot is, majd visszatér arcára a mosoly.*
-Hát még mindig északi gyereknek hazudnak. *Szemügyre veszi rég látott haverját, majd óvatosan megböködi a vállát, hogy tesztelje, amit lát. Néhány pillanatig mustrálgatja, majd tewkintete visszatér Marcuséhoz.*
-Kigyúrtad magad? *Igazság szerint most leginkább a nyakába vetné magát az összes kételyével és problémájával együtt, meg úgy egyébként is, mert rég látta, hisz ragaszkodóbb, mint az elsőre úgy tűnik, de inkább tartja magát, mielőtt még ráhozza a frászt a másikra, vagy félreértésekbe keveredik. Szóval nyakba ugrás helyett inkább csak leszáll a palánkról és kicsúszik a pályáról, integetve a srácnak, hogy vonszolja el a hátsóját a padokig, ahová ő is lehuppan, miközben ledobja maga elé a korikat. Tervei szerint még ma folytatja ezt a tevékenységet, de nem igazán szeret korcsolyával a lábán üldögélni, mert ennyire nincs hideg a pályán kívül és mellesleg a lába sem büdös, amelyet most fekete zokniban lóbál maga alatt.*
-És mi újság? Mit csinálsz? Hol? És legfőképpen: hiányoztam, ugye? *Persze ezt a kérdésáradatot poénnak szánja, nem pedig komoly ellenőrzésnek, s ezt Marcus is láthatja, ha a leányzó világos szemeibe pillant, melyek szokás szerint vidáman csillognak.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-04-07, 1:24 pm

//NRT: Illya és Marcus - 2013.03.30.//

*Asszem jó döntés volt ma ide benyitni, mivel rég láttam már Illyát és akárki akármit mond, én kedvelem ezt a kicsinyke lányt. Jó érzés a társaságában lenni, tehát most is jókedvűen köszönök rá, figyelve édes zavarát. Csak tudnám, hogy mivel tudom elérni nála még a mai napig, hogy elpiruljon… nem vagyok én olyan sármos, de a lényeg, hogy sikerült, így fejemet oldalra döntve várom, ahogy felém indul, bár ez a száguldás. Hátrébb is lépek egy lépést, kezeimmel pedig magam elé mutatok.*
- Hé-hé, kicsit kevesebb lendület is elég lesz ám, még a végén az ölemben kötsz ki. *nevetek is fel jókedvűen, tehát ezzel egyértelműen jelzem is felé, hogy amúgy nem zavarna a dolog. Bár úgy tudom, hogy sajnos van pasija, de meglehet, hogy nem érdekel…*
- Amúgy igen, mint látod, még élek, nem vagyok se szellem, se pedig zombi. *kacsintok rá játékosan, miközben azért a sólymot is üdvözlöm, mely láthatóan jól esik annak gazdájának és végül megérzem a bökést. Kíváncsian tekintek vállamra, azt nézve, hogy ez most mégis mire jó… majd vissza Illyára.*
- Hé, ne böködj már, nem vagyok plüss. *morgolódom egészen aranyosan, de ez után jön a kérdés arra vonatkozóan, hogy edzek-e. Tarkóvakarás, majd végül hatalmas mosoly a válasz.*
- Jó látni, hogy valaki észreveszi, tudod, kicsit edzettem. Szerettem volna összeszedni magam, jó lenne már egy csajt is szerezni, kissé unom az egyedüllétet. *ismerem be egy apró sóhajjal, mert Illyánál aztán nem kell az ilyesmit magamban tartanom. Viszont ahogy a másik lecsúszik a pályáról és helyet foglal, úgy indulok meg felé, majd dobom le magam mellé, úgy hallgatva azt a sok-sok kérdést, amelyekkel most letámad engem.*
- Hűha, micsoda kérdések. *nevetek fel, majd kissé összekócolom a mellettem ülő lányka haját.*
- Hát éppen meg akarlak hódítani, méghozzá most és itt, a korcsolyapályán. Tehát igen, hiányoztál, na, mit szólsz? *ölelem is át végül derekát, hogy a másik testét magamhoz tudjam vonni és tekintetem is oly komoly, mintha valóban ez lenne a célom. Egy ideig még meghagyom ebben a hitben – már ha beveszi egyáltalán -, de ez után eleresztem és végül meg is támaszkodom magam mellett.*
- Egyetemista lettem és aurorvadásznak tanulok, szóval most ezzel foglalatoskodnom, de semmi egyéb. Azt pedig őszintén mondtam, hogy hiányoztál. *fordítom is felé a fejem, de azt hiszem, hogy most jött el annak az ideje, hogy én is érdeklődjek egy kicsit a lányka felől.*
- És te veled mi a helyzet? Elég rég láttalak már… még mindig együtt vagy azzal a keresztény sráccal? *na ná, hogy kíváncsi vagyok. Mert ha nem… jó lenne egy kicsit kikapcsolni, de persze ha foglalt, akkor nem teszek semmit se az irányában, nem vagyok én valami bunkó ember. Szóval csak kíváncsian pislogok rá, bár látszik arcomon, hogy jobban örülnék annak a válasznak, hogy már szakítottak. Ez van.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-04-10, 6:28 pm

//NRT: Illya és Marcus - 2013.03.30.//

*Nem titkoltan megörül a fiúnak Illya, s sietősen indul is meg felé. Hm, nos igen, talán ez egy kicsit ijesztő lehet szemből, de Marcus így járt. Illya heves természet és ezt tudhatná. Amint odacsapódik mellé, szélesen elvigyorodik.*
-Arra célzol, hogy híztam? *Persze ez nem különösebben valószínű, a palánk még mindig nem akar összeomlani alatta, de azért meg kellett kérdezni. A sólyom a simogatásért viszonzáséppen gyengéden megcsipkedi Marcus ujjait, majd gazdája ölében rak fészket, amíg az ott ücsörög, s bökdösi a másikat.*
-Ó, azért nem vagy ilyen csúnya. *Nevet fel vidáman a lány, majd újból végigméri. Valóban megemberesedett a szó jó értelmében.*
-Hát mert pro vagyok. *A madarat lelöki öléből, s inkább a padon foglal helyet, ami kevésbé vágja a hátsó fertályát, s ott várja be levegőző lábakkal Marcust, aki most talán a világ legfelszabadítóbb társasága. A kezdetektől fogva ismerik egymást és jóban is vannak. Erre van most igazán szüksége. Arra azonban nem számít amibe a fiú belekezd és kikerekedett szemekkel pislog rá, mint aki nem tudja, hogy került oda.*
-E... engeeeeeem? *Nem mintha nem játszanának valami ilyesmit évek óta, már amikor összefutnak, de azért ez most nem a legjobb helyzet, így majdnem hangosan felsóhajt, amikor elengedi őt a fiú. A hiányolása viszont mosolyt csal az arcára, így Marcus tanúja lehet a ritka szép jelenségnek, hogy a kis finn őszintén mosolyog, nem pedig vigyorog. Néhány pillanatig elgondolkozik, hogy hogy fejezze ki magát jól, mert nem tudja, hogy szavakba akarja e önteni, úgyhogy végül is megrázza a másik előtt bal kezét. S ha Marcus figyel, akkor azt is észreveheti a csöppségen, hogy nem úszik az arcán az a felhőtlen boldogság és gondtalanság, aminek amúgy ilyenkor kellene. De mielőtt hagyna időt neki megszólalni a lány, a vállára dől egy nagy sóhajjal.*
-Ó, Marcus! Az élet olyan bonyolult! *kiált fel hangosan, hogy zeng tőle a terem, majd úgy marad, mint valami szobor.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-04-11, 1:20 pm

//NRT: Illya és Marcus - 2013.03.30.//

*Nem számítottam arra, hogy Illya majd így fog örülni nekem, mert láthatóan igen, örül, azért siet ily nagyon a közelembe kerülni, de hogy a hízást hogy vette ki a szavaimból, na az aztán a hatalmas nagy kérdés.*
- Fogalmam sincs, hogy híztál-e. Ahhoz le kéne vetkőznöd, nekem pedig megvizsgálni a tested, úgy tudnám igazán megállapítani. *vigyorodom el játékosan, de persze nem akarok én tőle semmi ilyesmit kérni… vagy mégis? Mit is szeretnék igazából? Áh, jobb lenne hagyni a dolgokat, így inkább azokat a gondolatokat elsöpröm magam elől és inkább a sólyommal foglalkozom egy kicsit, de azért nem hagyom, hogy túl sokáig csipkedjen, nekem ez ennyire nem jön be, mint a gazdájának. *
- Ilyen csúnya? Hát kössz… *morgolódom, mert bár nevet a lány, azért nekem ez nem esett jól.* - Csúnya biztosan nem lehetek, ha már smároltál velem anno. *buknak ki belőlem a szavak, felhozva egy régi esetet, amikor igen jól elvoltunk egymással, de ami volt, az elmúlt, e van. Ideje viszont lecsüccsenni, tehát már a lányhoz is sétálok, ledobva magam mellé és amikor kérdez, hát én felelek, magamhoz is vonva a kicsinyke testet, magamban pedig jót kuncogok a lány hatalmas szemeim.*
- Na mivan, csak nem meglepődtél? *bököm most én oldalba a másikat játékosan, mert furcsa volt most ez a reakció, bár nem hiszem, hogy lenne esélyem nála. Foglalt, én pedig ezt tiszteletben óhajtom tartani. Én se örülnék neki, hogyha lenne egy barátnőm és őt le akarnák csapni a kezemről. De ha már itt tartunk, rákérdezek Ambrusra is, viszont választ nem kapok, csak egy kézlengetést, ami nem segít ám, semmit se értek, inkább csak magamhoz ölelem a lányt, amikor az hozzám dől és a nagy felszólalásnál lágyan megcirógatom felkarját ölelő kezemmel.*
- Csak nem baj van vele? Nekem elmesélheted ám, tudod, hogy meghallgatlak és senkinek se fecsegem ki. *pislogok rá kíváncsian, tehát ha akar, beszélhet, itt a lehetőség, de ha inkább magában tartaná, akkor tegye.*
- Ha nem akarsz itt dumálni, átmehetünk a szobámba is, a Campuson van, ott aztán senki se zavar. Tudod, az egyetemisták saját szobát kapnak. *kacsintok rá és a lány is szerintem ismer annyira, hogy tudja, semmi hátsószándék sincs most abban, hogy szobára hívtam… tényleg csak jót akarok, nekem is jól esik a társasága.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2013-04-11, 6:13 pm

//NRT: Illya és Marcus - 2013.03.30.//

*A lány szeme összeszűkül, de az arcán lehet látni, hogy semmi harag, vagy bármi egyéb negatív érzelem nincs benne, csak próbál csúnyán nézni. Ami nem igazán sikerül neki. De ha már ilyeneket mond a fiú, nem rest visszaszólni.*
-Szeretnéd, mi? *Észreveszi ám azt is, hogy Marcus megszedte magát egy kis izommal, így egy kis bökdöséssel teszteli a dolgot, de végül a fiú túlságosan magára veszi a humorosnak szánt megjegyzést. Habár a másik szövege neki is kissé az elevenébe váj, mert ő bizony nagyon szeretett volna járni Marcussal annak idején, de most inkább ezt figyelmen kívül hagyja. Nem szeretne vele is összeveszni.*
-Ne vedd már úgy a lelkedre. *mosolyodik el kedvesen, s megsimogatja az előbb böködött részt, hogy "ne fájjon annyira". Ezek után ott is hagyja a jeget és a padon folytatja a társalgást a másikkal, aki hamar újra zavarba hozza őt. Ejnye, ezek a fiúk, állandóan céklát csinálnak ebből a szegény lányból.*
-Ki? Én? Ugyan! Csak nem gondoltam volna, hogy még mindig ilyen pocsék ízlésed van. *próbálja menteni a menthetőt a lazázással. S hogy a fiúnak egyébként pocsék ízlése van e, arról fogalma sincs, de magáról nincs túl nagy véleménnyel és ezt tudhatja ő is róla. A hangulata akkor lombozódik le kissé, amikor barátja kerül szóba. Pontosabban jelenleg már nem ez a legjobb szó rá, s a lány beszéd helyett inkább most megmutatná, hogy mi a helyzet, de lehet, hogy ezzel nem sokat ér, ha magyarázat helyett kiböki a srác szemét, pedig biztos szüksége van még rá, így szépen kimászik a szemgolyójából, hogy láthassa a lány kezét éktelenkedő, vagy ékeskedő kis karikát. Ezzel együtt talán már összerak annyit, hogy mi a helyzet és hogy ez mennyire okoz örömet a lánynak. Nagy sóhajtozások közepette hamar a másik vállán köt ki, s kisgyerek módjára bújik az ölelésbe, mintha így a világ elől is elbújhatna. S természetesen ezek után a kétségei mellé még egy tucatnyi kérdése is keletkezik, amiket saját magának kellene feltennie.*
-Az jó lenne. *Pillant fel a másikra, s felkel a jó kis kényelmes papamaci-ölelésből. A biztonságos meleg így persze eltűnik, de hát valahogy el kell oda jutni. Felhúzza bakancsát csöppnyi lábaira, majd a koriját felkapva visszafordul Marcushoz.*
-De te vezetsz. Fogalmam sincs, merre megyünk. *Eközben már egy újabb kérdés kezd benne megfogalmazódni, de ezt már nem saját magának fogja feltenni, hanem Marcusnak, amint útnak indulnak.*
-Honnan tudod, hogy én nem az egyetemre járok? *Pislog fel kissé kétkedőn.*