Kviddicspálya

Tárgy: Re: Kviddicspálya 2011-07-01, 12:05 pm

* Ha nem is simán de azért földet érünk mindketten s mivel jó magam egy ideig pihetetem ezt a repülést közelebb sétálok a másikhoz, hogy ne kilométerekre legyünk egymástól s lecsüccsenek vele szemben. A fűvel való játékát mosolyogva hallgatom végig, ő legalább megtudja szólaltatni nem úgy mint én, de ennél többet szerintem nem igen várhat a zenei pályától mivel úgy hallom nem igen tud egy hangszeren sem játszani.*
- Az nekem is... meg talán egy picit több is.* mondom szelíden, mert nem vagyok én egy nagyzolós típus, szüleim kellő hangsúlyt fektettek arra, hogy a művészetből is csurranjon cseppenjen nekem valami, akár csak testvéreimnek. Mivel kellemes, szép, nyári idő van így napoztatom picit a pofimat de közben nem vagyok rest kérdésekkel bombázni le Christ.*
- És még mennyi van.* mosolyodom el a nélkül, hogy kinyitnám a szemem, de amikor beszélni kezd természetesen felé fordulok, mert hát így illik.*
- Miért? Ennyire nem megy?* én nem örülnék egy nulladiknak mivel minél előbb szeretnék minél többet tudni s amúgy is tudtam már egyet s mást mikor ide jöttem, ha alapokat kéne tanulnom szerintem frászt is kapnék.*
- Én a Cruorisbe járok és szintén elsős vagyok. Ami pedig a tudást illeti...* mosolyodom el kissé.* - Sajnos csak annyit amennyit tudni kell. Se többet se kevesebbet. De alig várom már, hogy Pyromágiát vagy Terramágiát tanuljunk...tudod többek között az érdekel leginkább meg a Spirituális ismeretek. Fantasztikus szerintem, hogy az elme irányításával mit el nem lehet érni.* sóhajtok nagyot boldogan hisz alig várom már, hogy mindenre képes legyek, tovább kell vinnem szüleim hírét s nevét egyaránt.*
- Igen, aranyvérű vagyok... mert te nem?* vonom fel kissé a szemöldököm, nem mintha ez befolyásolná a hozzáállásomat csak hát nem is gondoltam arra, esetleg mugli lenne a fiú.*
- Miért akarsz mágus lenni? Mi vonzz benne?* szökik ki belőlem akkor már a kérdés, miközben törökülésbe rakom lábaim s térdeimre könyökölve fektetem állam összefűzött ujjaimra.*

Tárgy: Re: Kviddicspálya 2011-07-01, 12:19 pm

*Vidáman elmosolyodom, mert ha jól értelmezem szavait, akkor ő bizony konyít a zenéhez velem ellentétben. No de hát én se lehetek mindenben tehetséges.*
-Tehát zongorázol?
*Persze ez nem törvényszerű, de én ezt szűrtem le. A nyakamba zúdul jó néhány kérdése is és ahogy hallom, még lesz bőven, aminek egyébként örülök, mert addig van miről beszélgetni.*
-Hát...az enyhe kifejezés.... *vakarom a tarkómat, mert igazából semmihez nem értek és semmit nem tudok és csak reménykedhetek, hogy Dianának igaza lesz és bele fogok rázódni, mert ha nem, akkor nyakig ülök a kakiban. A tantárgyak, amiket emleget idegenül csengenek nekem, úgyhogy csak bólogatós kutyát játszom és úgy teszek, mint aki érti, miről van szó. A sejtésem, hogy ő bizony nem muglik közül jött végül teljesen bebizonyosodik, mert meg is mondja, amikor kérdezem.*
-Hát...ha tudnám, hogy az mi, akkor biztos tudnám, hogy az vagyok e...
*Próbálom fejben összerakni a kifejezést, de nem tartom valószínűnek, hogy az általa emlegetett arany vér valóban aranyból lenne. Az újabb kérdésére aztán már tényleg nem tudok válaszolni, hisz igazából csak azért jöttem ide, hogy megtanuljam használni azt, ami megadatott nekem.*
-Őszintén? Fogalmam sincs...
*Kezdem teljesen úgy érezni magam, mint egy marslakó, aki nem illik ide és ez a helyzet nekem rettentően kényelmetlen. Tulajdonképpen semmire nem mondhatom büszkén azt, hogy igen, én ezt ismerem, csak állhatok a hátsó sorban, mint a h*lyegyerekek.*
-Most teljesen h*lyének nézel, mi? *nevetek fel, mert biztos, hogy annak néz, mint még oly sokan fognak is. Vajon korrepetálást tartanak itt? Lehet, hogy el kéne járnom...*

Tárgy: Re: Kviddicspálya 2011-07-01, 12:34 pm

- Igen, ha kedvem tartja.* felelem bár az utóbbi időben nincs sok mivel az új környezetem feltérképezésével voltam elfoglalva. De majd ha úgy alakul akkor meglátogatom a hangszerek barlangját mivel tudom, hogy itt ilyen is van. Chris megemlíti, hogy ő örült volna ha nulladik osztály is van mivel én nem igazán értek egyet, de végül is kiderül, hogy miért lenne arra a plusz évfolyamra szüksége.*
- Oh hát az így érthető...* bólintok aprót sajnálkozva nézve rá.* - Mi nem megy? Talán tudok segíteni picit...végül csak az alapokhoz csak az ige kell és az, hogy tudd mit csinálsz.* morfondírozok el, mert ezt igazán nem tartom nehézkesnek, persze senki sem egyforma. Kiderül, hogy nem vagyunk szaktársak na de ez nem jelenti a világ végét s lelkendezve beszélek arról, hogy tanult vagyok s hogy igazából mit szeretnék már tanulni. A bólogatást egyetértésnek veszem így mikor a családomra kerül a szó megosztom vele, hogy aranyvérű vagyok. Szavaira viszont csak pislogok s hát elkezdek fészkelődni helyemen zavartan.*
- Hogy hogy nem tudod? Ne haragudj nem bántásból mondom de csak tudod, hogy sárvérű vagy félvér vagy aranyvérű. vagy...csak tudod, hogy hova tartozol...* sejtelmem sincs, hogy ő mindezekről mit sem tud, de szépen lassan kezdek erre rájönni. A kérdésemre adott válasza is ezt bizonyítja mire csak pislogok rá nagyokat.*
- Akkor miért jöttél ide? Ki küldött ide? Azért csak tudnod kéne ezt azt ha már itt vagy...a családod nem mondott semmit?* faggatózok tovább, hogy rájöjjek mi is van ezzel a fiúval. A kérdésére kissé oldalra döntöm fejem de továbbra is az ujjaimon pihentetem állam.*
- Őszintén? Picit...de inkább furcsának vélem helyzeted.... nehezen válhatsz mágussá ha nem akarsz és nem tanulsz így feleslegesen vagy itt.* így vélem és ezt nem rosszból mondom csak hát akkor valami olyat kéne csinálnia amiről tud is valamit és akarja is. De ez csak az én nézetem.*

Tárgy: Re: Kviddicspálya 2011-07-01, 12:52 pm

*Kezd számomra túl kínos lenni ez a helyzet, mert most már totál olyan vagyok, mint Piroska az erdőben és a fejem lassan hasonlatos is hozzá. Úgy tűnik, hogy sok olyat nem tudok, amit már kéne. Miért nem szólt nekem senki, hogy előképzettségre is szükségem lesz?*
-Hát ezaz...hogy én nem tudom, mit csinálok... *sóhajtok egyet, majd inkább elkezdek minden felé nézni, csak Joira ne kelljen. Na nem azért, mert nem szép lány, mert amúgy szép, csak ez már nekem annyira ciki... Kezdek egyetérteni azzal az okos emberrel, aki azt állította, hogy boldogok a tudatlanok.*
-Nem bántódtam meg, de bármennyire is hiszed, fogalmam sincs. Én nem olyan helyről jöttem, mint te...
*Valahogy a lány nem könnyíti meg a helyzete, mert további kérdéseket kapok, amikre vagy nem tudok válaszolni, vagy még szorultabb helyzetbe juttatnak. Ilyenkor azért irigylem a csajokat, mert őket senki nem fogja leszólni, hogy elszaladnak. De én meg csak itt ülök, mint egy darab sz*r.*
-Miért, mit kellett volna mondaniuk?
*Habár semmi bajom Joival, kezd idegesíteni ez a beszélgetés. Miért kell ilyeneket kérdeznie? Szerintem tök világosan megmondtam, hogy fingom sincs semmiről. Bár lehet hogy kínaiul mondtam...de hát nem is tudok kínaiul!*
-Honnan tudnám,hogy mit akarok, amikor semmit sem tudok erről a világról?
*A hangom kicsit ingerültebb, mint szeretném, de már nem bírom magamban tartani a jogos kérdést. És egyébként is oda megyek, ahová akarok. Csak némán bámulok magam elé, mert fogalmam sincs, hogy mit is kéne mondanom. Most komolyan...ennyire fontos, hogy kinek milyen a vére? Felőlem hupilila is lehet valakié, csak legyen normális. Nem tudom, hogy itt miért számít ez olyan sokat...*

Tárgy: Re: Kviddicspálya 2011-07-01, 1:09 pm

~ Hát az már nem az én bajom ~ > gondolom mivel ha annyira érdekelné akkor vetne egy pillantást az alap igékre mik mellett ott van az is, hogy mikre jók, tehát tényleg nem értem mi a gondja. Még a segítségemet is felajánlom de úgy tűnik, hogy nem kér belőle s ahogy tovább faggatom úgy kezd egyre másabb lenni, talán picit zavarban van, pedig tényleg nem állt szándékomban kínos helyzetbe hozni.*
- Nem tudhatod, hogy honnan jöttem mivel még ne is mondtam.* vetem fel így akár egy putri tanyáról is érkezhettem s hitelből vettek nekem anyámék pár normális ruhát, amúgy sem viselek ékszert s nem is sminkelem magam tehát fogalma sem lehet arról miként éltem. Az ingerültebb kérdésre kissé megszeppenek, nem ártottam én neki s hát rosszul érint, hogy így felemeli a hangját mikor én csak segíteni próbálok neki ezzel a sok kérdéssel.*
- Semmit.* pillantok el a messzeségbe kissé megbántottan, talán tényleg itt nem szeretik az emberek ha sokat beszél valaki, de akkor jobb lenne ha valami szemét, beképzelt liba lennék? Mindez távol áll tőlem és nem is szeretem az olyan lányokat, senki kedvéért nem fogok megváltozni, de azért azt megjegyzem, hogy egy mágusképzőben így nehezen fog boldogulni.*
- Jól van na, ne harapd le a fejem! Ezzel is kezdhetted volna és akkor megkíméltelek volna a sok kérdéstől.* pillantok rá mérgesen, mert hát gondolatolvasó még nem vagyok és a homlokán sincs feltüntetve.*
- Hagyjuk, vagy aki vagy és lesz veled ami lesz, ha ezen úton egyedül akarsz végigtrappolni akkor nem foglak megakadályozni benne.* hagyom annyiban a dolgot s egyenesítem ki hátam, kezeimmel beletúrok tincseimbe majd megtámaszkodok velük a hátam mögött.*
- Szólj csak ha kezdelek zavarni, kezdem már megszokni.* azért az ajkam nem biggyesztem le, nem fogom kimutatni, hogy ez valójában mennyire is bánt, nem én tehetek arról, hogy itt csomó embernek nem volt gyerekszobája és olyan a stílusuk mint akik citromba haraptak volna.*

Tárgy: Re: Kviddicspálya 2011-07-01, 1:20 pm

*Legyintek egyet, mert egész másként értelmezte, amit mondtam, s így utólag magam is elismerem, hogy kétértelmű volt.*
-Nem erre gondoltam. Mindegy is igazából...
*Kissé úgy tűnik, hogy megbántom a szavaimmal, pedig igazából nem állt szándékomban, csak némileg frusztrál ez a helyzet, mert ő sokkal többet tud, mint én és szerintem ezzel elég sokan vannak így és kézenfekvőnek tartja, hogy mindezt nekem is tudnom kellene. Végül igazán csak akkor veszem észre magam, amikor felhívja rá a figyelmem és kissé enyhébb hangon fordulok hozzá.*
-Ne haragudj...csak ez olyan gáz...
*Igazából lehet, hogy tényleg jobban tettem volna, ha otthon maradok és a megszokott dolgok között folytatom az életem ahelyett hogy itt égetem magam, mint aki egy másik dimenzióból érkezett. Kissé bűnbánóan emelem rá tekintetem.*
-Ne haragudj...nem akartalak megbántani. Nem egyedül akarom végigtrappolni, csak eddig még a pálcámat sem mertem megfogni, nehogy felrobbantsak vele valamit.
*Magam sem tudom, hogy miért magyarázkodom ennyire. Talán azért, mert igazából kedves lánynak tartom, aki csupán rossz helyre kérdezett.*
-Nem! Erről szó sincs. *elmosolyodom kissé, hogy biztosítsam róla, hogy így gondolom tényleg, majd felkelek a földről, bár nem menni készülök. Csupán a vázlatfüzetemért sétálok el, meg a ceruzáért, majd miután megkaparintottam, vissza is telepedem mellé és folytatom a kviddicspálya rajzolását.*
-De gondolom neked már van terved arra nézve, hogy mit kezdesz az életeddel.
*Habár a szemem és a kezem a papíron van, a fülem a lány szavaira vár, mert bizony érdekel, hogy igazából mihez is lehet kezdeni a varázstudománnyal.*

Tárgy: Re: Kviddicspálya 2011-07-01, 1:38 pm

* Úgy érzékelem a kezdeti jó hangulat kezd apadni s egyre inkább feszültebb a helyzet csak nem tudom miért. Én csak próbálok rájönni bizonyos dologra mi mondható alapnak, is hisz mindenki tudja magáról, hogy kicsoda a ha már egy mágusképzőben van az illető akkor azt is tudja magáról, hogy milyen vér csörgedezik ereiben. Legalábbis én így gondolom de úgy látszik akadnak kivételek mint most Chris kinek teljesen új ez a varázsvilág. Mire elérünk idáig kellően kissé megbántva érzem magam, mert hát nem mondta, hogy ami körülveszi az teljesen új számára. Ahogy többször bocsánatot kér úgy pillantok rá s feszült arcizmaim is úgy engednek fel.*
- Nem haragszom...csak egy picit, nem tudhattam, hogy ez neked teljesen új... elmondhattad volna és akkor én is megkíméltelek volna a számodra kínos helyzettől.* nem a világ vége ha valaki nincs tisztában dolgokkal, egy idő után úgy is kénytelen lesz megszokni. De ha nem akar tovább a társaságomban lenni akkor meg is mondhatja, összekapom magam és repülök egyet a sziget felett, bár az is igaz, hogy ha így lenne kissé megbántott lennék tudom jól.*
- Rendben.* bólintok aprót s ahogy feláll már úgy nyilal belém az, hogy inkább ő megy el, de mikor látom, hogy csak a füzetéért megy megkönnyebbülök.*
- Van igen... részben a családom már megpecsételte a sorsom részben pedig továbbviszem az ő vállalkozásukat majd, de remélem az nem most lesz.* hanem sok sok év múlva mert az azt jelentené, hogy meghaltak akkor és azt nagyon nem szeretném, na meg vannak testvéreim is, úgy hogy én vagyok a legkisebb kit a jogar illet.*
- Gondolom azért neked is vannak....mi leszel ha nagy leszel.* mosolyodom most már el kissé mert úgy érzem áthidaltuk a "problémát" s hát amúgy sem vagyok haragtartó míg nem a családomat becsmérlik.*
- És hogy érzed magad itt, hogy minden új? Gondolom mindig akad mit felfedezned.* ahogy nekem is, engem is néha megtámad az újdonság varázsa hisz nem volt mindenben részem akármilyen családból is származom.*

Tárgy: Re: Kviddicspálya 2011-07-01, 1:52 pm

*Szégyellem magam, mert van igazságtartalma a szavainak, nem is kevés. Ehhez mérten igyekszem békülékenyebb lenni, bár ez nem is esik nehezemre igazából.*
-Nem szeretek vele dicsekedni. Nem mintha olyan sok emberrel találkoztam volna. De feltételezem, hogy a hozzám hasonló marslakókból kevesebb van. Nem valami felemelő érzés hátrébbról indulni.
*Igazából én ennyivel el is intéztem a dolgot, bár nem tudhatom, hogy ő rágódik e rajta még Gyorsan el is megyek a füzetemért, hogy befejezzem a pálya felvázolását, hogy alkalomadtán valaki elmagyarázza nekem ezt a játékot. Eközben inkább Joit faggatom a terveiről.*
-Hm. Az nem is annyira rossz. Bár függ attól is, hogy mennyire fűlik hozzá a fogad.
*A pályát végül befejezem, így visszalapozok egyet, hogy befejezzem azt a rajzot, amit eredetileg akartam, mely az édesanyámat ábrázolja. Joi kérdésére azonban mosolyogva emelem fel a fejem.*
-Hát...eredetileg azt gondoltam, hogy üzletember, vagy rajzművész leszek, de így azt hiszem, hogy ezek a keretek kitágultak, úgyhogy most már nem tudom. Annyi biztos, hogy egyszer meghalok. *nevetek fel kissé, hiszem ez az egyetlen biztos pont a jövőmben, annak ellenére, hogy kissé morbidul hangzik, elvégre ki a franc akarna meghalni.*
-Hát...van amikor élvezem. Például a repülést, meg az ilyeneket. De azért akadnak kellemetlen meglepetések. Ráadásul bárki fel tud akasztani az első fára, ha akar és én még védekezni sem tudok ellene. Szóval elég vegyes.
*Valahogy nem stimmel nekem ez a kép, de nem jövök rá, hogy mi hiányzik róla így csak morfondírozva, s néha furcsa fejeket vágva nézegetem.*
-Mondd, a baglyokkal a sulin belül is lehet üzenetet küldeni? Mármint ha mondjuk egy másik ház lakójának akarok üzenetet küldeni.
*Ennél valahogy sokkal egyszerűbb az e-mailezés, de ezt inkább nem említem meg, mert nem akarok beszólni.*

Tárgy: Re: Kviddicspálya 2011-07-01, 2:16 pm

* Megértem, hogy addig húzta az igazságot ameddig csak lehetett hisz elég kellemetlen lehet neki ez a sok ismeretlen dolog, helyzet ami körülveszi, mégis hamarabb túlléphettünk volna a beszélgetés ezen szakaszán.*
- Szerintem azért ennyire nem vészes a helyzet...biztos vannak jó páran kik az alapokat sem ismerik és ez a varázsvilág is tök új számukra. Csak éppen elkerülitek egymást.* mosolyodom el mert hát lehetséges ez na de mikor feláll kezdem azt hinni, hogy faképnél hagy de megnyugodva konstalállom, hogy csak a füzetéért ment el.*
- Azt hittem itt hagysz.* bököm ki sóhajtva de mégis lágyan elmosolyodva, mármint nem annak örülök, hogy itt hagy hanem annak, hogy mégsem. No mindegy ez hosszú, inkább a jövőről kezdek el beszélni mi csak rám vár, már ha persze túlélem ezt az iskolát, mert azért hallok ám ezt-azt.*
- Szeretném csinálni....ebbe születtem bele tehát mindig is ez vett körül és e mellett másfelé is elkacsintgathatok ha akarok.* magyarázom meg picit, hogy láthassa kicsit sem irtózom attól ami rám vár. Ugyan akkor én is kíváncsi vagyok, hogy mik az ő tervei így aprókat bólogatva hallgatom.*
- Hát az tuti.* mosolyodom el szavaira.* - De reméljük, hogy minél később s amiből kilépsz azt a lehető legtartalmasabban töltötted.* én nem is szeretek a halálra gondolni, fenének hiányzik az, hogy rettegésben éljek miatta s azt várjam mikor csap le rám.*
Hát azért a repülést még gyakorolni kell.* nevetek fel szavaira.* - Látod itt az első ok arra nézve, hogy tanulj. hogy megvédhesd magad. Mert ha testi fölénybe is kerülsz még egy girnyó is simán leteper egy átokkal.* pillantok rajta végig, kellemes látvány a szemem a fiú felsőteste, de azért nem bámulom meg folyamatosan.*
- Sokat edzel gondolom....mert nem hiszem, hogy abban a kivételes helyzetben lennél, hogy alapból így fess. De űzöl valami más sportot is?* ha nem így van akkor maximum kijavít nem bánom, csak így gondolom. A kérdésnél kuncogni kezdek majd bólintok egy nagyot.*
- Persze hogy lehet.... ahova csak akarsz. De ha van mobilod az is megteheti.* mosolyodom el szélesen mert hát egyértelműen a modern korban élünk, manapság mindenkinek van ilyen kütyüje.*
- Azért ez jó dolog ám mert addig meg míg meg talál és addig zargat míg át nem veszed....így tuti, hogy amit közölni akarsz azt megkapja.* persze a reagálás időbe telik és nem is kötelezi a címzettet de hát semmi sem tökéletes. Már egy ideje figyelem, hogy munkája egyre inkább alakul így picit közelebb dőlök hozzá s közelebbről is szemügyre veszem.*
- Ő ki? Azért nem semmi képzeletből lerajzolni valakit.... ~ Engem még sosem rajzoltak le ~* pedig szívesen látnám magam egy papíron na nem karikatúraként hanem mint a Titanicba Rose-t. Na nem is meztelenül, ahj, nah mindegy, lényeg a lényeg papíron.*

Tárgy: Re: Kviddicspálya 2011-07-01, 2:43 pm

*Egy aprót bólintok, mert találkoztam már olyannal, aki szintén varázstalanok közül jött, de nem tartom valószínűnek, hogy sokan volnánk ezzel így. El is indulok eközben a füzetemért, hogy befejezzem a rajzolást, de visszatérve meglepő állítással találom szembe magam, ami mosolyra késztet, s hízeleg is némileg.*
-Ó, szóval hiányoztam volna neked!
*Vigyorogva helyezkedem el, s míg a rajzba temetkezem, folyik az ismerkedés immáron újból a vidámabb mederben, s ennek szerintem nem csak én örülök, hanem Joi is.*
-Jó, hogyha tudod, mit akarsz.
*Bólintok egyet. Kicsit irigylem is érte, mert én már nem tudom, hogy mi van. Két hónapja még meg voltam győződve arról, hogy mi lesz velem.*
-Hát bízom benne. Annyi biztos, hogy olyan állást akarok, amiből el tudom tartani a családomat, ami remélem hogy lesz. Bár a gyerekeimet biztos nem focistáról fogom elnevezni.
*Igazából én se Ronaldoról kaptam a nevem, de időnként zavar, hogy ennyire gyakori nevet kaptam, mert szerintem egy egyéniségnek meghatározó része tud lenni a neve.*
-Hát...igazából egyelőre a pálca megfogásával küzdök. De minden kezdet nehéz, gondolom utána könnyebb lesz. *nevetgélek kicsit, mert szeretem a kihívásokat. Tulajdonképpen el is gondolkozom rajta, hogy Joi segíthetne, mert egyedül viszont nem szeretném elsütni az első varázslatot. A sport hallatán már akkora vigyorral emelem fel a fejem, hogy majdnem akkora, mint a fejem. Egyrészt imádom a sportot, másrészt szeretem, ha egy lány észreveszi az izmaimat, mert többségüknek tetszik is.*
-Hát...általában a vasat nyüstölöm, de bármibe belekóstolok. Elég hiperaktív vagyok. Gondolom ha megtanulok rendesen repülni, akkor a kviddicset is megszeretem.
*Ha már akad valaki, aki jól ismeri a varázsvilágot, akkor nem vagyok rest megkérdezni a működését a bagolypostának.*
-Á...nem tudom a számát.
*Ahogy egy kicsit bővebben mesél a baglyok előnyéről a mobillal szemben, s kissé nevetésre késztet, mert elképzelem, ahogy bökdösi a címzettet a tollas. Alig veszem észre, ahogy a leányzó szemügyre veszi a rajzomat, s egy mosollyal közelebb tolom hozzá.*
-Ő az édesanyám. Nagyon szoros kapcsolatban állunk és bevallom, hiányzik.
*A füzetem azonban bezárul, mert most már tényleg menni készülök. Nemigen jöttem rá, hogy mi hiányzik a képről, így behúzódom a szobámba, hátha a megszokott tárgyak körében eszembe jut.*
-Én azt hiszem, hogy bemegyek. Velem tartasz?
*ha velem jön, akkor együtt ballagunk be a kastélyba, s ott válnak el útjaink, ha pedig nem, akkor egyedül próbálok meg visszatalálni, mert fogalmam sincs, merről jöttem.*

Tárgy: Re: Kviddicspálya 2011-07-01, 3:07 pm

- Igen!* válaszolom határozottan mindenféle pironkodás nélkül, mert bizonyára én nem úgy értelmezem mint ő, magamra vettem volna ha hirtelen lelép. Na na hamarosan túljutunk a kis összeszólaláson és a családomról kezdek mesélni és a jövőben terveimről. Igen, én tudom mit akarok és azt mindenképpen el is fogom érni ebben az életben vagy így vagy úgy. A lényeg, hogy elérjem céljaim bár örülnék ha nem minden áron kéne megtennem mindezt. Christiano is mesél terveiről mik úgy néz ki valamicskét módosulnak majd mivel ha ügyes pálcaforgató lesz akármi is lehet belőle.*
- Azt jól teszed... sosem lehet tudni mi fog egy gyereket vezérelni... képzeljük csak el Rómeót.* pillantok a fiúra pici mosollyal ajkamon.* - Na már most nekem mindenképpen egy helyes arc ugrik be e név hallatán. Azt képzeld el ezt a nevet egy csúnya, dagadt, pattanásos gyereken. Jó hogy az anyjának ő lesz a legszebb de szerintem elég gáz...* fürkészem arcát, hogy letudjam olvasni róla, hogy vajon ő is így gondolja e, de aztán már a termete jön szóba és az, hogy miként is tesz szert ekkora izomtömegre, mi sajnos mit sem ér a varázslatokkal szembeni támadáskor.*
- Szóval súlyt emelgetsz....sejtettem.* akár favágó fia is lehetne vagy valami pásztor fia, ők általában a sok cipekedéstől erősödnek meg, na de erre még csak gondolni se gondolok, hisz nem tudom milyen körülmények vannak náluk otthon. A baglyozás előnyeit is szemléltetem vele ha nincs mobilja, sokkal biztonságosabb e módon az üzenet kézbesítése.*
- Az pech akkor marad a bagolyház.* tartom fent mosolyom továbbra is, elég nehéz levakarni arcomról, na de én már megszoktam, sosem rándul görcsbe tőle az arcom. Közelebb hajolva szemlélem meg rajzát s tudom meg, hogy az édesanyját rajzolja le, szavaira pedig sóhajtva ülök vissza a popsimra.*
- Nekem is az enyém... jó volna újra látni.* na nem csak őt hanem minden otthonit, ritkán töltöttem ilyen hosszú időt tőlük távol így olykor honvágyam van, mi szerintem természetes. Amikor a füzet összecsukódik és ő feláll feltekintek rá s alig észrevehetően bólintok.*
- Aha... azt hiszem majd máskor kergetőzöm a madarakkal.* pillantok a seprűk felé miket ott is hagyunk, majd valaki jön és a helyére teszi őket, valószínűleg eme kis rendetlenség végett még senkit sem fejeztek be. Mivel időközben kiderül, hogy csak én tudom, hogy merre kell menni így hát én mutatom az utat egészen a kikötőig, hol átcsónakázunk a kastélyig és elköszönünk egymástól.*

Tárgy: Re: Kviddicspálya 2011-07-15, 1:05 pm

*Unottan fekszik az ágyon és a plafonra pislog. Nem kedveli a meleget, így nehéz rávennie magát arra is, hogy egyáltalán megmoccanjon. Végül egy halk sóhajjal feltápászkodik, majd eltűnik a fürdőben, hogy úgy fél óra múlva teljesen felöltözve jelenjen meg. Egy nagyon rövid világos farmernadrágot és egy fehér toppot visel. Hullámos haja szokás szerint a vállára omlik, de a biztonság kedvéért a zsebébe csúsztat egy hajgumit, ha melege lenne. Lábára fehér magassarkú szandált húz, majd egy utolsó elkeseredett pislantás után felkapja a sarokba állított, eddig teljesen kihasználatlan seprűjét és elindul, hogy felkeresse a már sokat emlegetett kviddicspályát. Lassú, kecses léptekkel halad keresztül a kastélyon, a kikötőnél behuppan a csónakba, majd hamarosan már ott is van a szigeten. A partra szállva körbenéz, hogy eldöntse merre is induljon. Pár pillanat után dönt, s ráérősen megindul a kiválasztott irányba. Szerencsére rövid bolyongás után rálel a pályára.*
- Tökéletes.*mosolyodik el elégedetten, majd a lábai közé kapja a seprűt és elrugaszkodik a földtől. Megy néhány kört és élvezi az arcába csapódó szellőt, ezt megunva kizárólag saját szórakoztatására, mindenféle mutatványokkal múlatja az időt.*

Tárgy: Re: Kviddicspálya 2011-07-15, 1:21 pm

* Szakítva a hagyományokkal indulok el ebédidőben a révész felé, ma valahogy nem állt rá az eszem a tanulásra így ezt a napot hivatalosan is szabadnapnak tekintem, amúgy is péntek van. Pár falatot azért bekaptam a nagyterembe mielőtt kijöttem volna, nem hiányzik az, hogy elájuljak ebben a melegben, bár ma kétség kívül jobb az idő, a szél olykor teljesen megmozgatja a levegőt és bekúszik ruháim alá. Amúgy ma egy fehér miniszoknya és egy fekete pánt nélküli topot viselek, lábamon egy fekete tanga papucs, hajam szabadon omlik le vállaimra és a hátamra. Szemem körül enyhe fekete smink díszeleg, nem sok és nem is túl erős, ebben a melegben úgy is leizzadom a cicomát. Amint beülök a csónakba kényelmesen elhelyezkedem s gondolataimba mélyedek. Pár napja megint nem találkoztam Nath-el, igaz nem vagyunk összekötve se semmi csak hiányzik annak a morgós farkasnak a társasága. Van ez így ha az ember sikeresen összebarátkozik valakivel főleg, hogy köztünk több is történt így azért van miből táplálkoznom az újratalálkozásig. A csónak lágyan koccan a mólónak így ocsúdok fel gondolataimból és egy kedves mosoly kíséretében ki is mászok eme járműből és nyakamba kapom a várost. Egy ideig céltalanul bolyongok, nézem a kirakatokat, az árusokat mik így nyáron még inkább ellepik a várost de egy idő után csak azt veszem észre, hogy a kviddicspályához érek, mi azért igen csak távol esik a várostól.*
- Rendesen elbambultál Jas... nah jó ha már itt vagyok belesek.* nyugtázom csak úgy magamnak majd lassú léptekkel besétálok az arénába hol feltekintek az ég felé, mivel itt ott kell keresni a társaságot. Hamar ki is szúrok egy vörös tincsű lányt s egy ideig csak azt hiszem, hogy rosszul látok, csak a szemem káprázik ebben a melegben de ahogy jobban megnézem úgy fedezem fel Elisa-t kit jó pár hete láttam utoljára. Ha felfigyel rám kedvesen elmosolyodva intek neki majd a legalsó padsorra teszem le popsimat, nem zavarom meg hajmeresztő mutatványai közben mi alatt olykor sikkantok is egyet, majd ha ki szórakozta magát és megunta a magaslati levegőt akkor talán beszédbe elegyedünk ha leereszkedik a földre.*

Tárgy: Re: Kviddicspálya 2011-07-15, 1:37 pm

*Mivel még se ülhet egész nap a szobában gubbasztva, annak ellenére, hogy még a gondolkozáshoz is túl meleg van neki, így végül kellemesebb időtöltés után néz. S mivel amúgy is szüksége van arra, hogy valamennyire lehiggadjon, a repkedés mellett dönt, bár erre a kviddics jobb lenne, de társaság nélkül játszani ugyebár elég nehézkes. Szerencsére viszonylag hamar rátalál a pályára, ahol gondolkozás nélkül a levegőbe emelkedik. Már egy jó ideje ott lehet, mikor megpillant valakit a lelátón. Kíváncsi rá, hogy vajon ki lehet az, így megállítja a seprűt és kissé lejjebb ereszkedik. Némi fókuszálás után felismeri Jasmint, akit nem látott már egy ideje, így a föld felé irányítja a seprűjét és száguldani kezd lefelé. De mielőtt még szépnek nem nevezhető módon kilapulna, felrántja az elejét és a mutatvány végén hangtalanul ugrik a földre. Elégedetten támasztja a lelátónak a seprűt, majd nyújtózkodik. Ezután rámosolyog a lányra és letelepszik mellé, amivel remélhetőleg nem zavarja meg semmiben.*
- Szia. Rég találkoztunk.*köszönti vidáman. A repülés megtette a hatását a nyomott hangulatán, így most már egész elviselhető társaságot nyújt.*
- Mi a helyzet veled mostanság?*kérdezi, hiszen régen hallott már a másik felől, s bár ismeretségük nem épp fényesen kezdődött, mostanában fegyverszünetet kötöttek, szóval ha már úgyis itt van, mért ne érdeklődhetne?!*

Tárgy: Re: Kviddicspálya 2011-07-15, 1:56 pm

* Valahogy a pályára keveredek, igaz ritkán járok erre mert nem igazán tudom ezt a labdajátékot játszani és a repülés se megy olyan fényesen, de ez nem gátol meg abban, hogy be ne sétáljak és körül ne nézzek. Így fedezem fel Elisa-t kinek személyében eleinte nem igen vagyok biztos de aztán sikerül teljesen beazonosítanom, főleg miután úgy látom felém veszi az irányt. Irtó gyorsan jön így nyelek egy picit, vakmerő ez a lány azon a seprűn, de hát úgy néz ki biztos a dolgában mit a landolás is megerősít.*
- Szia! Igen, valahogy úgy tűnik mindig elkerültük egymást.* pillantok rá mosolyogva, ez meglehet, mivel nagy a kastély és a sziget is úgy hogy nincs ebben semmi kivetni való.*
- Velem? Én megvagyok köszönöm, tanulok és gyakorolok délelőttönként és néha kora délután is, a maradék időmben pedig mindig találok valami elfoglaltságot. Leginkább vagy a tóban vagy a vízesésnél hűsölök, az elmúlt napokban borzasztóan befűtöttek nekünk. Te hogy viseled?* kérdezem egy tincset a fülem mögé tűrve, lehet jobban mint én ki amúgy is meleg övi tájról érkezett de ez biztosan hamarosan kiderül.*
- Na meg a félévre készülök...tavaly volt egy kis felmérés, most is esedékes lesz szerintem és mindenképpen jól akarok teljesíteni. Na de te hogy állsz a tanulással?* döntöm picit oldalra a fejem s húzom fel az egyik térdem mit összefont ujjaimmal tartok a levegőben.*
- Gyakran jársz ki ide repkedni? Úgy látom nagyon jól megy...* engem ez mondjuk annyira nem is vonz, mikor jelentkeztem az egyik csapatba azt se tudtam mire vállalkoztam, szerencsére azóta jóval tájékozottabb vagyok így sikeresen le is firkantottam magam a jelentkezők listájáról.*

Tárgy: Re: Kviddicspálya 2011-07-15, 2:16 pm

*Már jó ideje repked élvezve az arcába csapódó szelet, mikor észreveszi, hogy nincs egyedül. Kissé lejjebb ereszkedve felismeri az illetőt, s meg is indul felé a szokásos leszállási manőverével. Az érkezés tökéletesen sikerül, így elégedetten huppan le a lány mellé és kezd bele a beszélgetésbe.*
- Egy ekkora helyen mondjuk nincs mit csodálkozni rajta.*jegyzi meg vállat vonva. Végül is elég méretes már maga a kastély is, nem beszélve a szigetről. Ráadásul még csak nem is egy házban vannak.*
- Utálom a meleget, úgyhogy nehezen viselem. Ilyenkor még élni sincs kedvem. Sokkal jobban szeretem a hideget.*feleli és egy sóhajjal a jobb vállára simítja a haját, hogy ne melegítse a hátát feleslegesen. A következőkre bólogat.*
- Az elmélettel jól állok, de a gyakorlattal néha meggyűlik a bajom. Szóval minél hamarabb rá kéne vennem magam, hogy valami hasznossal töltsem el az időmet.*dünnyögi. Persze tudja ő, hogy tanulnia kell, hogy legyen belőle valaki, de elég jól ismeri magát, ahhoz, hogy meg se próbáljon a könyvek fölött görnyedni, amíg ilyen borzadályosan meleg van.*
- Nem, itt most járok először, de otthon az időm nagy részét kviddicsezéssel töltöttem, szóval mondhatni, hogy olyan természetes nekem a repülés, mint a járás.*mosolyodik el csillogó szemmel. Ez a lelkesedés teljesen megszokott nála, ha ez a dolog kerül szóba. Nem tehet róla, de egyszerűen nem tudja megunni.*
- Te szeretsz játszani?*kérdezi a pálya felé bökve, bár úgy érzi, hogy a másik nem lelkesedik érte annyira, mint ő. Na nem mintha ez baj lenne.*
- Á igaz is, említetted a felmérőt. Az mikor tájt szokott lenni?*kíváncsiskodik, csak hogy tudja, milyen gyorsan kell összeszednie magát.*

Tárgy: Re: Kviddicspálya 2011-07-15, 2:33 pm

* Több oka is lehet annak, hogy mostanság elkerültük egymást, de hát van ilyen, nagy a terület, mások is vagyunk úgy hogy nincs ebben semmi különös. Szavaira csak bólintok majd hamarosan magamról kezdek el beszélni mivel a lány kérdezett arról, hogy mi van velem mostanság. Semmi extra csak a szokásos dolgok tényleg, a zűr mostanában szerencsére messziről elkerül. Persze csak addig míg esténként a kastély falai között vagyok.*
- Áh én azt nem szeretem. Utálok fázni, dideregni és lemerevedni, inkább meleg párti vagyok, bár a kánikulát én sem szeretem.* ezért is járok a vizekhez mi lehűsít kissé na de arról is beszélek, hogy hamarosan elérkezünk a fél évi órákhoz, mi nem szokványos volt tavaly sem, ebből kifolyólag is tanulok minden nap, na de hogy a lány is így tesz e arról most hallhatok.*
- Ugyan, a szórakozás is hasznos, kizökkent a morcos vagy kedvtelen állapotból. Úgy még tanulni se lehet...legalábbis nekem nem szokott sikerülni, olyankor tök érdektelen vagyok.* húzom el a számat kissé, van ilyen, nincs mindig hiperszuper jókedve az embernek, akinek mégis, nos az biztosan valami bájitallal segít magán.*
- Látom teljesen feldob ez a játék... jó neked, én próbáltam párszor ezt a repülést de valahogy nincs érzékem hozzá.* sóhajtom vállamat megvonva, nem halok meg e játék nélkül az tuti, ha nem megy hát nem megy.*
- Nem tudom, hogy szeretném e mert még egyszer sem játszottam. Bevallom nem is vonz ez a labdázás annyira....meg koordinációs dolgaim is vannak,úgy hogy ezt nem nekem találták ki.* mosolyodom el mert hát nem szégyenlem, lehet én meg olyat tudok amit Elisa nem szóval ilyesmin ennyi idősen már nem akadok ki. A lány visszakanyarodik a tanuláshoz így hát felelek a kérdésére.*
- A következő órák lesznek... tavaly legalábbis így volt, elég nehézkesen ment azokból a tárgyakból miket nem szeretek, de igazából még Árnymágián is vétettem...* jó nagyokat, valahogy nem sikerült a tavalyi félévi vizsga.*
- Most nagyon izgulok, főleg az akadálypályák miatt...az elmélet még hagyján de a gyakorlat.* fújom ki a levegőt kissé elkerekedett szemekkel.* - Nem sikerült mindig eltalálni, hogy mit kéne használni. Na de hogy tetszik a Pyromágia? Úgy tudom olyan szerencsés helyzetbe kerültél, hogy látogathatod ezt az órát.* szerintem szuper, én nagyon élvezem ezeket az órákat. valahogy az elemek is közelebb állnak hozzám mint a démonológia mondjuk. Az olyan Inflás, tehát ezért is lehet, hogy nem a kedvencem annyira, de persze a tudnivalót azt igyekszem elsajátítani a legtökéletesebben.*

Tárgy: Re: Kviddicspálya 2011-07-15, 2:58 pm

*Természetesen valóban rengeteg különböző oka lehet annak, hogy az utóbbi időben nem futottak össze, de mivel alapvetően sok mindenben különböznek ők ketten, így ez nem is nagy gond. Ráadásul emiatt több téma is akad amiről beszélgethetnek. Mindenesetre először az időjárás kerül terítékre.*
- Én inkább jéggé fagyok, csak ne legyen melegem. Meg a hideget amúgy is könnyebb kezelni. De persze mindenki mást szeret.*von vállat mosolyogva. Hamarosan az iskola és a vizsgák is szóba kerülnek.*
- Nekem se megy olyankor, ha meg épp jó a hangulatom, akkor meg azért nem tanulok, hogy nehogy elmúljon.* mormogja, mert jól tudja, hogy ez is egyike a fura dolgainak, na meg kifogásnak is könnyű használni. De mikor a kviddics kerül szóba egyből jó kedve lesz, ahogy minden egyes alkalommal. S mivel nem látja értelmét annak, hogy eltitkolja, így teljesen nyugodtan kimutatja az érzéseit.*
- Igen, nagyon. Hát nem lehet mindenki ugyanabban jó. És csomó olyasmi van, amiben meg én nem tudok eligazodni.*mosolyodik el. Végül is teljesen normális, hogy vannak az embernek erősségei, meg gyengeségei. És ezeket egyszerűen tudomásul kell venni és kész. A következőkre csak bólogat, hogy érti, majd eszébe ötlik, hogy semmit nem tud a felmérőkről, így rá is kérdez a dologra. A választ hallva kezdi úgy vélni, hogy nehéz napoknak néz elébe, s már érti, hogy a másik lány mért tanul annyit.*
- Keményen hangzik.*sóhajt fel és érzi, ahogy a gyomra kissé összeszorul. Na igen, nem ártana nekikezdeni a felkészülésnek. Lehetőleg minél hamarabb.*
- Igen jól tudod. Eléggé meglepődtem a hír hallatán, de nagyon örülök neki. Pláne, hogy igazán élvezetes és még kézre is áll. Szóval ez egyike azoknak a tárgyaknak, amiket örömmel tanulok.*válaszol mosolyogva. Néhány percig gondolkozik, miközben a haját átpakolja a másik vállára és szusszant egy aprót.*
- Ó igaz is, hogy van a majmod?*érdeklődik, mikor eszébe jut a hajtépdesős szőrmók famulus. Majd keresztbe rakja a lábait és hátradől, mivel a lelátó már kezdi nyomni a kényes kis popsiját.*

//fagy//

Tárgy: Re: Kviddicspálya 2011-09-08, 4:31 pm

- Hmm. Egy kis testmozgás jól esne, mit gondolsz, Nara? Repülés? Kijössz velem a pályára? Úgy is rég jártam ott. * vakargatom meg famulusom füle tövét kedves szavaimmal egyetemben, mire egy hangosabb nyivákolás, majd dorombolás és szemlehunyás a válasz. Ezt természetesen beleegyezésnek veszem, tehát mosolyogva-fejcsóválva lépek a szekrényhez, melyből egy rövid farmernadrágot kapok ki, illetve egy fehér pólót is hozzá. Gyorsan át is vedlek, majd még szintén a szekrényből szedem elő jó ideje ott porosodó seprűm. *
- Mi kell még? Pálcát nem viszek. Szerinted? * nézek kérdőn Narára, aki jelentősségteljes pillantást vet csupasz lábikóimra, majd vissza rám. * - Ó, igazad van, zokni és cipő. Meg ahogy elnézem, a szél is fújdogál, lehet egy pulcsi sem ártana. * csacsogom jókedvűen, de már az ágy szélén ülök, s húzom is a zoknit, na meg a cipőt, végül egy fekete kapucnis pucsi is előkerül, melyet szintén felveszek, és már indulhat is a mandula. Nara stílusosan keresztülsétál az ajtón, én pedig a jó öreg kinyitom-kimegyek-becsukom módszernél maradok, így követem őt. Gyors az utunk a révészig, ki szerencsér emintha csak ránk várt volna fuvaroz át minket Seol szigetére, ahol én már seprűre is pattanok, Nara pedig nyomomban lohol, rá is ráfért már a mozgás, láthatóan élvezi a dolgot. *
- Nos, itt volnánk. Egy kicsit elkarikázgatok itt, te pedig menj, kimenőt kapsz. * bökök fejemmel az erdő irányába vigyorogva, reakcióján pedig önkéntelenül is mosolyogni támad kedvem: lecsüccsen elém, egyik mancsát pedig szemeire helyezve fejezi ki félelmét az irányába, hogy talán össze töröm magam, vagy valami. *
- Na ne félj, egyben leszek. Gyerünk, menj, huss, ne is lássalak! * röppenek felé, majd ki is térek ebből az irányból, az öltözők felé véve az irányt, ahol az egyik szekrényből kerítek egy ütőt és egy labdát, ezekkel röppenek ki újra a friss levegőre, s kezdek egymagam játszadozásba, jól esik most ez a kis kikapcsolódás. *

Tárgy: Re: Kviddicspálya 2011-09-08, 5:00 pm

- Itt az ideje a kutya sétáltatásnak... * Mondom Lolának majd a pórázt előveszem, és ő már tetszését nyilvánítva ugrándozik, aztán szépen ráteszem és én már útra készen vagyok. Ma egy zöld felső van rajtam amin "YEAH" felirat van. Térdig érő csipkében végződő fekete van rajtam, lábbeliként, pedig, egy fekete cipő van. *
- Indulás! * Majd kiérünk az ajtón, hamarosan a suliból, és a kviddicspálya felé vesszük az irányt. Rövidnek tűnik az az idő ami alatt oda érünk és egy régen látott ismerőst pillantok meg. *
- Rose! De rég láttalak! Hogy vagy? * Kérdem tőle ezután pedig, szabadon engedem Lolát, had futkosson amíg mi beszélgetünk. Táskába beteszem a pórázt majd nézem ahogy Lola elszalad. Ilyenkor szabad lesz a kicsike. Ilyenkor rájövök, hogy kis koromban milyen volt szabadon futkosni és nem suliba járni *

Tárgy: Re: Kviddicspálya 2011-09-08, 5:10 pm

* Nara bár húzóckodva, de mégis elindul a másik irányba, s hamarosan el is tűnik szemeim elől. Csak mosolygom rajta egyet, tudom, hogy félt, nem buta állat ő sem, de mostanság kissé túlzásba viszi a drágám. Na de sebaj, volt rá oka, tehát egy szavam sem lehet, de akkor is tudok vigyázni magamra, nem hiszem, hogy épp most találkozom szembe valami emberevő szörnyeteggel. Így csak nyugodtan halásom elő egy labdát és ütőt, s elég magasan lehetek már, így dobom fel a labdát, ami egyébként egy gurkó, szóval inkább kiröppen kezemből, de máris támadásba lendül ellenem, én pedig ügyesen ütöm el a pálya másik vége irányába.. méghozzá annyira ügyesen, hogy meg is közelítni ilyen távolságból is az egyik karikát, én pedig boldogan kurjantok egyet: nincs veszve semmi, bár inkább fogónak lennék jó, de most kifejezetten jólesik a vandálkodás. Feles energiáim levezetésére tökéletes az ütögetés, s talán jobb lenne, ha nem lennék egyedül, úgy izgalmasabb volna. Ahogy ezen gondolkozom, s koncentrálok nagyban a gurkó visszaütésére, mivel ismét felém iramodott a mocsok, hangokat hallok lentről, de egyelőre inkább a felém suhanó labdán van tekintetem és figyelmem. Még szerencse, különben ha most nem ütöttem volna el ismét, tuti, hogy gyomorszájon kap, én pedig jó tíz métert repültem volna lefelé. Az akció után pillantok tehát le, s ereszkedem is lentebb, közben fél szemem a gurkón, mely Sophiát veszi most célba. *
- Szia, köszi jól, de szerintem.. vagy menj arrébb, vagy keress egy seprűt és ütőt odabent, mert ez ki fog nyírni.. * kiáltom felé, de máris célra állva a seprűvel kavarok felé zuhanórepülésben, még épp időben kapva el előtte a labdát és ütöm is el, épp hogy elértem. *
- Szóval ezért mondtam. Tudsz kviddicsezni? * kérdem kissé lihegve, fentebb reppenve, úgy várva újból a gurkót, s Sophia válaszát. Elég életveszélyes lenne itt ácsorognia, szóval valamit csinálnia kellene, ha nem akar ütődött lenni.*

Tárgy: Re: Kviddicspálya 2011-09-08, 5:23 pm

* Ma elég rossz napom volt, így jól esik a kikapcsolódás, szerintem Lola is örül a sétának és annak is, hogy futkározhat. Labdát persze elfelejtettem hozni, kár... Hamarosan el is tűnik a szemem elől, de remélem nem megy messze. De amint rose mondja hogy ki fog nyírni valami nem térek észhez csak olyanok járnak a fejembe, hogy mi? hol? merre? ki?... De Rose már kap is felém. És szerencsére nem esik bántódásom. *
- Nem. Sajnos nem, megtanítasz? * Remélhetőleg a válasz igen lesz, és új ismeretekkel, bővülök, mert valószínűleg Rose tud. *
- Kíváncsi lennék hogy kell. * Kicsit félve mondom neki, de boldog is vagyok. Meg rossz kedvem is van, nem is kicsit. De lehet, hogy felvidulna a napom... *

//fagy//

Tárgy: Re: Kviddicspálya 2011-09-24, 6:58 pm

*Csak picit elgondolkodom a szavain, majd végül egy apró sóhaj után egy kis mosoly jelenik meg arcomon és jól láthatóan bólintok is szavaira.*
- De, igazad van. Csak hülye voltam, de azóta már tudod, hogy miért és tényleg szégyenlem magam, nem vagyok én ilyen... *utalok most arra, hogy nem vagyok ám ennyire bunkó, aki ilyen tud lenni másokkal, mert Doriannal tényleg nem viselkedtem túl szépen, nincs mit tenni. Tehát a békülésünk első fázisa kezdetét is veszi, majd jöhet az eleinte alap témákról való beszélgetés, mely talán utána kissé megváltozik, hiszen már valamilyen szinten ismerjük egymást, úgy hiszem és talán most még jobban meg fogom őt ismerni.*
- Köszi és én is örülök, bár nem mondhatom még mindig azt, hogy annyi barátom lenne, de próbálkozik az ember. *pillantok hát szemeibe, de nem kérdezek vissza hogy ő ezzel miképp is van, még nem érzem úgy, hogy túl sok közöm lenne hozzá, majd talán egy picikét később, ha úgy alakul. Az ötleteket hallgatva viszont a tavat inkább a mai napon mellőznék és bár imádok úszni, most nincs is túl meleg mindehhez.*
- Majd max a repülés után, hogyha még akarunk egymással maradni egy kicsit, úgy a biztos. *kacsintok rá szórakozottan és bizony meg is indulunk az aula felé, hogy ott majd kijuthassunk a Mysterioból és a révészhez mehessünk, de nekem nem áll ám be a szám, muszáj megjegyeznem a külsejét, mely mindig olyan kifogástalan, igazi úri fiú.*
- Öhm igen, őszintén szólva azt hittem. Tudod, te nekem már néha túlságosan is finom, szóval kifinomult srácnak tűnsz és nem éppen egy sportembernek. Tehát inkább úgy fogalmaznék, hogy nagyon feszült vagy néha vagy nem tudom tényleg. *rázom meg kissé fejemet is, nem igazán tudom most hirtelen, hogy erre mit kellene mondanom, na de inkább nem beszélek tovább mindenfélét össze, mert tényleg nem szándékozom újból vitázni.*
- Festeni... igen. Azt hiszem, hogy ígértem neked egy kis modellkedést is, tehát ha majd be akarod hajtani, szólj ám. *amit megígértem, azt meg is tartok, tehát benne vagyok én abba, hogy vászonra vessen. Viszont a révész is könnyedén visz át minket a túlpartra, így nemsokára már a kviddicspályánál is vagyunk, ahol csak körbenézek a nagy oszlopoknál és a könyvet egy biztonságos helyre teszem.*
- Nem vagyok igazán jó ebben, szóval tuti nyernél, de ha ragaszkodsz hozzá. *inkább nem ellenkezem, legyen egy jó napja. Tehát kerítek egy szép, világosbarna nyelű seprűt, majd nemsokára ráülve rugaszkodom el a földtől, így emelkedve a magasba.*
- Akkor meddig versenyzünk? És mit kap a győztes? *teszem fel a nagy kérdést, hogyha Dorian is mellém ér, így tekintve hát körbe, hogy talán egy kört kéne megtennünk, vagy fene tudja.*

Tárgy: Re: Kviddicspálya 2011-09-24, 7:25 pm

-Én is az voltam, néha le kéne tennem pár idegesítő tulajdonságomról.*mosolyodom el, hiszen tudom, hogy néha a modorom miatt is lehetett ideges a lány, na de most már mindegy, új lappal kezdtük az egészet , inkább arra kell koncentrálni, hogy az normálisan alakuljon.*
-Idővel lesz az is, barátból még nekem sincs nagyon, de nem esek kétségbe.*mondom egy félmosollyal lezárva a dolgot, hiszen most magunkról van szó. A szavaira azonban kissé felnevetek.*
-Látom biztosra mész, de az sose baj, bár remélem hogy a mai nap nem veszekedéssel fogunk elválni. De inkább ne is beszéljünk erről próbálok pozitívan állni a dolgokhoz.*tűnik el mosolyom s helyére nyugodt arckifejezés kerül, de a következő szavai ismét megmosolyogtatnak. Tényleg túl finomnak nézek ki? Eddig még nem vettem észre magamon, bár tény hogy nem vetem meg a minőségi öltözködést és a tisztaságot, de úgy tűnik külsőm csalóka, minden esetre megmelpnek a szavak, főleg amikor feszültnek titulál.*
-Hát a kifinomultság, és hogy sportolok szerintem össze tartozhat, csupán csak szeretek tiszta lenni, és jól öltözni ennyi, de szeretek néha napján izzasztó edzéseket is végig vinni. Nem vagyok ám puhány alak.*vigyorodom el. Na igen szavaim egyenlőre csak a bizonyíték, hiszen sportolni nem igen láthatott.*
-A feszültség múló állapot, lehet még nem láttad a másik formámat, de talán fogod.*engedek meg magamnak egy gyengéd mosolyt, hiszen tudok én más is lenni, csupán csak talán nálam is időbe tellik az oldódás. Mindeközben azért mesélek és úgy tűnik erről Vixinek is eszébe jut a kérésem, s én pedig csak elvigyorodom a szavain.*
-Ó nem felejtettem el, csupán csak eddig nem volt hozzá jó alkalom, de szavadon foglak.*kacsintok a lányra mosolyogva, majd leérve a kviddics pályára én is kiválasztok egy seprűt majd felülve rá, a lány mellé emelkedem.*
-Nem hinném hogy csak a győzelem számít, a fontos hogy szórakozzunk kicsit, szóval ígérem nem nevetlek ki ha legyőzlek, de akkor fordítva se történjen meg ez.*mosolyodom el, majd előre tekintve a karikákhoz mutatok.*
-Mit szólnál hozzá, ha megkerülnénk őket, aztán ugyan itt lenne a vége. Tehát tennénk egy kőrt, úgy van benne egy kis kanyarodás..*próbálkozok az ötlettel, arra viszont hogy mit kapjon a győztes egy kicsit felnevetek.*
-Mindig úgy gondolkozol hogy a győztesnek valamit kapnia kelljen? Najó... Mit szólsz egy masszírozáshoz?*rántom meg a vállamat, más értelmes nem jutott az eszembe, ha piába fogadnánk túl alkesznek néznének minket, ha pénzbe az meg már hazárdírozás lenne, ebből talán nem lesz baja senkinek. Így aztán megvárva a válaszát elhelyezkedve a seprűn fel is készülök.*
-Na akkor háromra... Egy, kettő, három..*mondom ki végül, s ha minden igaz meg is indulok előre, amilyen gyorsan csak tudok.*

Tárgy: Re: Kviddicspálya 2011-09-24, 7:57 pm

*Igen, most meglehetősen biztosra megyek, mivel tényleg szeretnék csak akkor tovább Dorian társaságában maradni, hogyha nem fogunk összekapni és mivel már jó párszor megtörtént ez, így hát óvatos vagyok és elővigyázatos, mert ki tudja, hogy mikor kerülnének elő a pálcák és akkor bizony én jönnék ki rosszabbul, mivel ő másodikos...*
- Oké, akkor most fő a pozitívizmus. *bólogatok aprókat a fiú szavaira, majd ahogy megindulunk az aula irányába, azért beszélgetünk ám tovább, én pedig nem vagyok rest megjegyezni neki, hogy szerintem túl kifinomult srác a sportokhoz és nem is igazán tudom elképzelni róla, hogy edzen.*
- Nem is gondoltam vagy hát de... Na jó, ha már ilyen őszinték vagyunk egymáshoz, tényleg úgy hiszem, hogy te az életben mindig megkaptál, gazdag vagy, tényleg jól öltözött, tehát nincs szükséged igazából semmire és senkire... de valamiért úgy érzem, hogy ez téves gondolat... *nézem beszéd közben végig az arcát, hiszen jó lenne látnom rajta, hogy vajon miféle reakciókat válthat ki belőle mindez. Viszont ha már így szóba jött a festés, akkor eszembe jut ám a modellkedés is, tehát hogy engedtem neki, hogy egyszer majd lefessen - természetesen nem akt képet -, és most elő is hozakodom ezzel a gondolattal.*
- Kíváncsi leszek majd a helyszín és ruha választásodra, mert ha én vagyok a modell, neked kell megmondanod a többit. *mosolygok rá, hiszen valahol izgalmasnak találom ezt az egészet és kihívásnak, talán akkor jobbnak, szebbnek gondolom majd magam, hogyha úgy érzem, hogy esetleg Dorian szerint az vagyok, de ez még a jövő zenéje, egyenlőre nem tudhatom. A kviddicspálya viszont már előttünk is van, így keresünk egy-egy seprűt és emelkedünk szépen a magasba, majd hallom is ám, hogy Dorian szerint nem a győzelem a fontos.*
- Én nekem nem szokásom kinevetni versenynél a másikat... de a győzelem az fontos, tehát igyekezni fogok. *jelentem ki magabiztosan, majd meg is figyelem a verseny pályáját, tehát hogy ide kell visszekerülnünk és jól láthatóan bólintok is egyet.*
- Oké, akkor hát egy masszírt ad a vesztes a győztesnek, megbeszéltük. *nyújtom ki kezemet felé, hogy ezt egy kézfogással pecsételhessük meg, majd ez után már rá is készülök a gyorsulásra, tehát testem kissé rásimul a seprűre, majd amikor a "három" elhangzik, csak megindulok, igen csak nagy sebességgel és ahol kell, ott fordulok is. Nem figyelem, hogy Dorian vajon hol is tarhat, de pár perc után vissza is sikerül érnem a kiindulópontra, tehát akkor veszem észre, hogy bizony én nyertem.*
- Ugye nem hagytad magad? *támadom le rögtön, miközben azért a földre szállok, hiszen a verseny megvolt, most már a jutalmamat kéne behajtanom valahogy, ami azért jól is esne, úgy is túl merev vagyok manapság, tehát szépen le is csüccsenek a puha fűbe, majd hajamat is előre húzom, így várom hát, hogy Dorian teljesítse a fogadást.*