A Lélek terme

Tárgy: Re: A Lélek terme 2013-01-18, 1:48 am

//NRT-Chris és Ashi-2013.01.12.//

*Macskámmal sétálgatok az alagsorban mikor egyszer csak leugrik a vállamról és beszalad egy félig nyitott ajtón. Pislogok egy kicsit, mert ezt általában Tequila reszortja. Igaz ő nem a vállamon szokott ülni hanem előttem szokott szaladgálni. Mivel nem szeretném elhagyni Müzlit így én is besétálok az ajtón. Tekintetemmel követem a macsekot majd meglátom, hogy zongorázni szeretne. Na azt nem nagyin szeretném, hogy így elkezdjen „játszani”, így fürge léptekkel átszelem a kis távolságot és a karjaimba veszem a macskát. Nem nagyon örül ennek és elkezdi kaparni a csupasz karomat. Kicsit fancsali képet vágok, de nem hagyom, hogy a macskám a zongorához érjen. Inkább elkezded nézelődni és észre is veszem, hogy nem vagyok egyedül. Szerencsére nem zavarok így egy el is mosolyodok. A szürkeséget elengedem, mert már nem szeretnék még véresebb lenni...*
-Óh szia Crhis én Ashi Angel vagyok. A karmológép meg Müzli!*mutatom be a macskámat és magamat miközben kezet fogok a sráccal. Egy dühös pillantást vetek a macskámra ki csak a zongorát bámulja. Megforgatom a szemeimet, de ekkor érkezik a másiktól egy kérdés mire csak megvonom a vállam.*
-Hát azt tudom, hogy a kanapénál teljesen kifordulsz magadból vagyis recipróka leszel magadnak. Könyveknél dühös leszel Amarra meg negatív energia lesz ura rajtad vagy mi azt nem tudom, bocsi...*nézek rá bocsánat kérően és közben figyelem ahogy a könyveknél mászkál. Nem mozdulok el törökülésemből.*-Umm.. tényleg itt meg minden rendben van, vagy a zongora körül, bár lehet, hogy az állatokra más hogy hat ki...*mondom elgondolkozva mivel nem szokott a macskám így viselkedni. Szeme elé teszem a tenyeremet. Müzli bal mancsát a kezemre teszi óvatosan lenyomja. Güli-béka-szemekkel nézek rá. Macskámról a srácra vándorol a tekintetem mikor közli, hogy be kéne kötni a karmolás nyomokat.*
-Nem lesz nagy baj, ha nem kötöm be, ez nem fog elfertőződni, vagy ha mégis... az gáz.*mondom elgondolkozva, mert vég kép nem szeretnék egy fertőzést kapni. Gondolkozásból egy hirtelen mozdulat sorozat zakkant k. Müzli a lábaimról elrugaszkodik és a zongorákra ugrik egy csomó billentyűt lenyomva. Nyávog egy szerényet majd az mellső lábával lenyomja az előtte lévő billentyűt. Ijedten ugrok fel a székre, de mikor meg látom, hogy nincs semmi baj csak a macskám zongorázik x-et alkotok a lábamból, majd visszahuppanok a székre.*
-Bocsi, ez a macska megveszett szerintem, mert nem szokott így viselkedni.*mondom és a macskámhoz nyúlok kidorombol egészen addig, ameddig nem érzi hasa alatt a kezemet. Ekkor ugyanis elkezd morogni. Felvonom a szemöldökömet majd a fedelet óvatosan lehajtom. Macskám dühösen ugrik a székre és morog.*
-Visszatérve a szobára szerintem nem nagy cucc, vagyis nekem egy kicsit unszimpi mivel túl sok negatívum van benne.*mondom bár az igaz, hogy a zongorán túl még soha nem mentem és nem is fogok menni nem... Sóhajtva neki dőlök a zongorának. Közben azon gondolkozok mi lett volna ha a hangszer barlangba mentünk volna.*

Tárgy: Re: A Lélek terme 2013-01-22, 5:04 pm

//NRT-Chris és Ashi-2013.01.12.//

*A nagy búslakodásból egy vörös hajú lány zökkent ki, amiért igencsak hálás vagyok, mert fogalmam sincs, mi tört ki rajtam. Viszont egy kis beszélgetés az ilyenen mindig segít. Kíváncsian figyelem a macskát, miközben a bemutatkozásra is sor kerül, s miután a macska is bemutatásra kerül, mosolyogva cirógatom meg a szőrös kis fejet.*
-Hogyhogy Müzli? *Tulajdonképpen aranyos név egy cicának, csak sehogy sem tudom összeegyeztetni az állatot a müzlivel. S ha már itt van, a szobáról is kérdezősködöm kicsit, mivel nem jöttem rá a mibenlétére. A válaszra várva a könyvek felé veszem az irányt, hátha találok valami érdekeset, a választ hallva azonban gyorsan leteszem a könyvet. Dühös leszek? Hát az elég ritka. De azért nem akarom kipróbálni, s így egy jó tanács kíséretében el is hagyom a polcot.*
-Igen, az elég gáz lenne. Szóval ez egy ilyen negatív hely. Akkor már értem, mi történt velem az előbb. *Eközben kíváncsian figyelem, hogy mit ügyködik az állat és a gazdája és halovány nevetést is kicsalnak belőlem a műsorszámmal. Mosolyogva rázom meg a fejemet, hallva Ashi magyarázkodását. Nem vagyok nagy szakértő, de azért nem hiszem, hogy egyenesen veszett lenne.*
-Szerintem csak érzi a szoba nem-normális energiáit. Állítólag az állatok megérzik az ilyesmit. A kutyám például az első pillanatban megállapította a barátnőimről, hogy okésak e. Mindig igaza lett. *Azt már nem teszem hozzá, hogy én hányszor nem hallgattam rá és hányszor sodort össze olyan lánnyal a sors, akit csak ilyen-olyan érdekek fűztek hozzám, nem pedig valódi érdeklődés. De legalább megtanultam azokat a leckéket. Tűnődve pillantok körbe a szobában a leányzó szavaira. Valóban elég negatív.*
-Hát meg tudlak érteni. Azt hiszem, én se sűrűn fogok ide járni. Csak kíváncsi voltam rá. *És ennyi elég is volt belőle. Több ülőhely nem lévén, a zongorának támaszkodom, s fürkészve nézem a macskát, majd Ashi arcát.*
-Hagyjad egy kicsit zongorázni. Kiderülhet, hogy őstehetség. *Széles vigyorra húzódik a szám. Kicsi az esély, hogy Mozartot fog játszani nekünk Müzli, de mindig hallani ilyen kivételesen tehetséges állatokról. Számoló papagájok, éneklő kutyák, ilyenek. Egy zongorázó macska ma már nem elképzelhetetlen.*

Tárgy: Re: A Lélek terme 2013-01-24, 12:37 am

//NRT-Chris és Ashi-2013.01.12.//

-Mert Müzlit Tequilával jó enni...*vigyorgok rá, elég hülyén hangzik főleg úgy, hogy nem tudja, hogy van egy kutyám kit Tequilának hívnak.*-Amúúúgy nem én adtam a nevét én csak meg tartottam.*mondom Chrisnek és óvatosan megsimogatom a cicus fejé. A srác elindul a könyvesporc felé, de egypár mondattal elintézem, hogy visszatérjen a zongorához. Megrázom a buksimat vigyorogva. Hát mint ne mondja tényleg ez a legjobb hely az egész nyomasztó szobába, bár még itt sincs az ember lányának nyugta. Müzli szépen ki kaparja a kezemet. A végén elengedem, de ő csak a zongorát bámulja. Elkezdek vele, hülyéskedni mire egy halk nevetés üti meg a fülem. A fiúra nézek és csak megrázom a fejem. Ennek a macskának elment az esze. És még kis is nevetnek, na jó nem veszem a szívemre mivel már megszoktam és nem rosszból nevet. Macskám gondol egyet és kiugrik az ölemből és elkezd zongorázni. Elkezdek bocsánatot kérni, de előtte természetesen ijedtemben felugrok a padra ami elég hülyén nézhet ki, de ez tőlem megszokott.*
-Ha igen, de így is elég furcsa ez a macka. Amúgy az igaz, hogy az állatok meg érzik az ilyen dolgokat pl. azok a sivatagi hosszúra nyúlt édes kis állatok tudod... na mindegy azok földrengés előtt leülnek és hegyezik a fülüket... édes kutyus lehet és ismer is a gazdiját.*mondom és elmosolyodok. Közben egy kis vitával a macskám a hátam mögé kerül és már nem mászik fel a zongorára. Bólintok a szavaira miszerint akkor ketten foglyuk kerülni a termet. Mikor cicusom meghallja a fiú szavait rögtön odaszalad(természetesen a billentyűkön keresztül) és már dörgölődzik is. Felfújom magam mint egy hörcsög és figyelem a macskámat, hogy kelletti magát.*
-Ez a macska kész van! Amúgy nincs kedved máshova menni nyomasztó ez a hely!*nyögöm ki és meg simizem a cicusomat. Termesztésen ő boldogan dorombol a fiúnak.*
-Nyugtass meg és mond azt, hogy a kutyád is szokott ilyet csinálni, mármint nem dorombolni mert ott már komoly bajok vannak...*mondom neki és felállok a padról. *

Tárgy: Re: A Lélek terme 2013-01-30, 7:41 pm

//NRT-Chris és Ashi-2013.01.12.//

*Szemöldökömet értetlenkedve vonom össze. Müzlit... tequilával. Nem mintha nem szeretném őket külön-külön, de együtt még sosem próbáltam. Valahogy sosem jutott eszembe. A macskával végképp nem tudom összekötni a dolgot, így inkább feladom a töprengést. Ha nem akarja elmondani, akkor úgysem fogok rájönni. Eközben a szobában való mászkálásról is hamar lebeszél Ashi, mert végre ő elmagyarázza, hogy mi történik az emberrel a helyiség bizonyos pontjain. Szóval jobb a békesség. Inkább kedélyesen figyelem a macska és a gazdája Tom és Jerry fílingű akcióját a zongoránál, ami némi nevetésre is fakaszt, mielőtt belemerülnénk az állati pszichológiába.*
-A mungúzra gondolsz? Egyébként igen, az. Vele nőttem fel. Még amikor eddig értem... *mutatok a derekamra* lovagoltam is a hátán. *Kicsit beleveszek az emlékbe. Hiányzik Bruno. Mióta nélküle tengetem a napjaimat, mintha elvesztettem volna a fél karomat. Pedig kénytelen leszek megtanulni nélküle boldogulni, mert nem lesz örökké velem, habár jó erről ábrándozni. Kíváncsian pillantok a leányzóra az ajánlat hallatán. Tulajdonképpen már én is javasolni akartam, csak nem tudom, hová menjünk.*
-Hova szeretnél menni? *Eközben a kezem automatikusan a cica fejét kezdi cirógatni, ahogy dörgölőzik. Tetszik nekem ez a macskusz. Talán be kéne egyet szereznem nekem is.*
-Hát akkor mit? *nevetek fel hirtelen, mert Müzli gyakorlatilag a doromboláson kívül nem sokat csinál, így fogalmam sincs, Ashi mire gondolhat. De mindenesetre ha már indulni akar, és a cica ennyire élvezi a társaságomat, lapát kezeimbe fogom a kis szőrmókot, s a karjaimban fogva elindulok vele az ajtó felé, hogy valami vidámabb helyet keressünk.*

Tárgy: Re: A Lélek terme 2013-02-05, 12:48 am

//NRT-Chris és Ashi-2013.01.12.//

-Igen olyan kis husik azokkal a kis lábacskájukkal... Olyan... mint Timon!*mondom az Oroszlánkirály egyik karakterét. Közben látom és hallom, hogy mit csinál. Elmosolyodok és közben elképzelem Christ egy pár fejjel alacsonyabban miközben egy kutya hátán van. Akaratlanul is egy kacaj tör fel a tokromból.*
-Szép gyerek korod lehetett és a kutyádnak.*mondom és elképzelem ahogy egy mezőn még el is szundikálnak. Elgondolkozva nézem a macskámat kivel egy kicsit összekaptam, majd meg szólalok.*
-Te, Müzli szerinted Tequila mint szólna ha a hátára ülnék?*kérdezem meg, mert okés nem vagyok nehéz, de azért van egy kis súly különbség így is köztünk. Azért halad a téma és felvettem azt az ötletet, hogy keresünk valami vidámba helyiséget. A kérdés váratlanul ér így.*
-Úszóda az vidám hely, amúúúgy nem tudom. Ötlet?*kérdezek vissza, de ekkor vesszem észre hogy a cicám mindenkinek hízeleg csak a gazdájának nem. Meg is kérdez a fiút, hogy ez szerinte normális-e de erre nem kapok rendes válasz, amiért csak mosolyogva dühöngök.*
-Pszt...*Intek a kezemmel, hogy hajoljon egy kicsit közelebb majd egy gyilkos pillantást vettek a macskára és tök komoly hangon folytatom.*-Azt hiszem féltéken vagyok rád, mivel engem most jelen pillanatban utál a macskám és nem tudom, hogy miért.. de neked dorombol.*dramatizálom kicsit túl a dolgot de a végére mégis csak elnevetem magam és kisétálunk a szobából még ismeretlen cél felé. Néha már tényleg fel kéne nőnöm és abba hagyni a hülyéskedést mivel ez nem mindig vezet jóra.*
-Várj nem válaszoltál még a kérdésemre... a kutyád dorombol?*kérdezek rá egy kicsit kidülledt békus szemekkel.*
-Amúgy mióta vagy ebben a kastélyban?*mutatok körbe és közben a szokásos tempómban haladok.*

» A Tükrök terme