Szivárvány tó

Tárgy: Re: Szivárvány tó 2013-05-22, 9:13 pm

//NRT: Varg és Azaria – 2013.05.18.//

*A tervem kissé talán sok volt így hirtelenjében Vargnak, mivel érzem testének remegését érkezésem következtében és látom is a jól ismert arcon az ijedtség enyhe jeleit, melyre muszáj elnevetnem magam és megcirógatnom egy kicsit helyes pofiját.*
- Nyugi már, nem voltál te ennyire ijedős. Talán rossz a lelkiismereted? *teszem is fel a nagy kérdést, úgy méregetve őt, mint aki szerintem rosszban sántikál. *
- Amúgy meg, eszem ágában sincs eltenni Téged láb alól, mégis miféle gondolatok ezek? Biztosan megvagy? *kezem egy kis időre homlokára kerül, hogy megfigyelhessem, nincs-e valamiféle láza, de aztán jókedvűen hajolok közelebb hozzá, ahogy a könyv eltűnik az útból és már viszonzom is a köszöntő csókot, amely természetesen jár nekünk. Bele is adok mindent, de nem húzom túl a dolgot, azért nem vagyok én olyan laza természet, hogy itt essek neki, mégse illik ilyesmit csinálni, na meg éjszakára max átrángatom az Elemisták szakházába, úgyis régen járt már ott velem a fiú. *
- Hát volt már szakos órám és tetszett is, de jöhetne még és még. Azon agyalok, hogy vállalok valami küldetést. Szerinted megállnám a helyem? *félek azért, hogy miféle veszélyeknek tennének ki és nem akarok nagyon megsérülni. A szemeim elvesztése annak idején nagyon megviselt, így kerülöm a gondot, amikor csak tudom, de félő, hogy ez nem lesz mindig ilyen egyszerű, ezért is kérem ki most a fiú véleményét, majd lassan leszállok róla, felkelek, és hagyom, hogy ezt ő is megtegye, miközben a további kérdéseken agyalgatok.*
- Bulizni most semmi kedvem, ahogy a sok-sok emberhez sincs, de egy vacsi jól hangzana az itteni étterembe. Most nincs kedvem külföldre menni. *panaszkodom is neki, aztán majd a kajálás után max desszertnek rendelünk egy finom fagyi kelyhet is, amit majd együtt elfogyaszthatunk, ha úgy tartja kedvünk. Kezem a másikéba helyezem és hogyha Vargnak is megfelel a rögtönzött program, akkor meg is indulunk együtt a város felé.*
- Na és mit gondolsz, jó szakot választottál vagy még nem tudod? *kíváncsiskodom egy picit, mert bár a démonológia érdekes és sötét tárgy, én valahogy a szimbolisztikát is el tudtam volna képzelni Varghoz, ezért is kíváncsiskodom most felőle. Őszintén érdekelne a válasza.*

Tárgy: Re: Szivárvány tó 2013-05-24, 3:33 pm

//NRT:Azaria és Varg – 2013.05.18.//

*Mivel egész váratlanul ér természetes, hogy picit megremegek, hiszen nem számítottam rá, hogy Azaria így hirtelenjében az ölembe terem, a nevetésére én is picit szélesebb mosolyt eresztek meg, ám a kérdés hallatán rögtön titokzatos pillantásokkal kezdem méregetni.*
-Ó nagyon is rossz. Bűnös gondolatokkal tápláltam az elmémet a te irányodba.*Szélesedik ki a mosolyom, elvégre most mit mondjak egy ilyen kérdésre? Amikor viszont a következő kérdés is az én egészségi állapotomat hivatott firtatni, játékosan kapom el, majd harapom meg az éppen homlokomhoz igyekvő kezet, persze csak úgy hogy ne fájjon neki.*
-Nincs semmi bajom, nem kell félteni, főleg most hogy itt vagy.*mondom még mindig mosolyogva, miközben kezeim már a derekán nyugszanak és a köszöntő csók sem marad el. Élvezem hogy újra itt van mellettem, az érzelmeim nem változtak fikarcnyit sem. Az egyetem elég jó téma, hiszen ha más szakon is , de már mindketten egyetemi szinten járjuk a sulit, és ahogy hallom, Azaria megmérettetné a képességeit egy küldetés keretében. A kérdésre nem válaszolok azonnal, csupán elgondolkozó tekintettel méregetem azokat a gyönyörű cica szemeket, miközben kezem is néhányszor végig cirógat az oldalán.*
-Nem bízol magadba?*kérdezem derűs hangon, de nem hagyom ám ennyibe, csupán csak kíváncsi vagyok. Ha a véleményemet kérte, hát én elmondom.*
-Tapasztalt varázsló vagy, és okos is, szerintem kétség sem fér hozzá, hogy ha bárki vagy bármi olyan akadályt állítana eléd, azt nem győznéd le..*Mosolyodom el, hisz valóban így gondolom, az már más kérdés, hogy ameddig ő küldetésen van, nekem biztosan lesz pár álmatlan éjszakám.*
-De ettől független lehet mire megjössz, én már lerágom mind a tíz ujjamat.*Nevetek fel, bár tény komolyan aggódnék miatta ha elmenne, de nem köthetem magam mellé, puszta féltésből ezt tudom jól én is. Nemsokára már a másik mellett állok, összepakolva a könyveimet, útra készen, ugyanis Azaria segítségével ki is választottuk az esti programot, ami nem tűnik rossznak, lévén nem is igazán ettem még ma.*
-Nekem se igazán, bár ha lesz valami nagyobb dolog, mint egy kviddicskupa arra elmehetnénk majd..*A múltkori egész jó volt, én legalábbis élveztem, főleg így kettecskén, apropó kettecskén....*
-És vacsi után mik a terveid, felmenjünk hozzád, vagy hozzám?*kérdezek rá, lévén úgy számolok hogy ma este már nem akarok elszakadni a másiktól, a kérdése azonban engem is elgondolkoztat. Kezemet az övébe csúsztatva indulunk el a város felé.*
-Nem is tudom, amikor elkezdtem a sulit a rúnák, jelek, varázstekercsek és ehhez hasonló dolgok érdekeltek, nem igazán gondoltam arra hogy érdekelni fognak a démonok, egészen a szüleim haláláig.*Talán nem kell többet mondanom, hogy rájöjjön ez a fordulópont az életembe, amikor eme sötét tárgy felé fordultam, érdekelni kezdett, próbáltam többet és többet megtudni ezekről a titokzatos és igencsak veszélyes lényekről.*
-Nem akarom hogy még egyszer olyan helyzetbe kerüljek mint akkor, hogy nem tudok semmit se tenni, na meg érdekelnek is, a természetük, és hogy miként tudom legyőzni, uralni őket.*felelem komoly tekintettel, mellyel magam elé nézek, miközben kiérünk a főutcára és nemsokára már az étterem elé érünk.*
-Meg amilyen időket élünk azt hiszem lehet jobb hogy ilyen szakon tanultam tovább.. Gondolom hallottad a híreket, ezekről a Mordecai-okról vagy nem?*Kérdezem felé pillantva. Hogy sokat tudnék azt nem mondom, de ezt azt hall az ember, ami okoz némi tartást, némi feszültséget, de kíváncsi vagyok Azaria hallott e effélét, mert ha igen nem mesélem tovább, ő is tudja mi a helyzet. Nemsokára viszont már megérkezünk az étterembe, ahol előre engedve ki is választunk egy magányos asztalt.*
-Már csak azt kell kitalálni mit együnk.. Egy pezsgőt bevállalsz mellé kísérőnek?*kérdezem oldalra döntött fejjel, persze nem itatni akarom, én se vagyok nagy ivó de ha már együtt megyünk vacsizni meg lehet adni a módját.*

Tárgy: Re: Szivárvány tó 2013-08-13, 6:50 pm

\\NRT játék: Nil-Daphne 2013.08.13\\

*Nem igazán terveztem mára semmit, és mivel ötletem sincs mit kéne tennem, inkább ide jövök le. Elég nyugodt a környezet, és valahol hiába is van saját házam, bármennyire is tagadom, de ez a hely is az otthonom lett. Régóta nem történtek már fura dolgok, talán egy kis béke köszönt ránk, én pedig kihasználom az időmet, ha kell edzéssel, ha kell gyakorlással, melyben a belső démonom még mindig nagyszerűen a segítségemre van. Ám ma nem kívánom használatba venni a spirituális erőmet, azt elégszer szoktam otthon fent a házba amit Sideristől kaptam, így most csak egy kis nyugalomra vágyom Így kerülök le a tóhoz, ahová jó sok emlék fűz, és az igazat megvallva meg is szerettem. Ruházatom egyébként egy sima fekete farmerből és egy ujjatlan pólóból áll, hajam frissen mosva omlik el a vállamon, tekintetem pedig ébernek mondható. És hogy mit akarok itt csinálni? Igazából semmit, csupán csak fogom magamat és elfekszem a tó partján onnan figyelve az egyre jobban homályba forduló világot, s várom az éjszaka közeledtét. Régebben többször csináltam ilyesmit, csak feküdtem és gondolkoztam, mostanában azonban inkább a tanulmányaimnak szenteltem az időmet, és a fejlődésemnek. Ezért is érzek most olyan fura kielégült érzést, hogy kicsit tudok foglalkozni a saját gondolataimmal is. És ha valaki ide jön mit lát? Nos nem sok mindent, csak hogy kezeimet a fejem alá fektetve fekszem, csukott szemmel, és egy cigi is van a számba, amit néha néha megszívok ezzel kissebb füstöt engedek ki magamból. Hogy alszom e? Na azt már nem attól függően hogy agyam kissé más világokat jár, a hallásom még elég jó ahhoz hogy felfedezzem, hogy valaki a közelembe jön, tehát nem tartok semmilyen külső körülménytől.*

Tárgy: Re: Szivárvány tó 2013-08-13, 9:32 pm

//NRT: Daph és Nil – 2013.08.13.//

*A napok csak úgy követik egymást, én pedig átélhetem az unalmas hétköznapokat, amiket egy picikét se szeretek. Az a jó, hogyha pörög az élet, van mit csinálni, kalandokba keveredni, szórakozni, de most mit kapok? A nagy semmit… Jelen pillanatban is magányosan sétálok végig az ösvényen, elhagyva a Campus területét, hogy a számomra oly jól ismert tópart felé vehessem az irányt. Fogalmam sincs még, hogy mit fogok ott majd tenni, de azt tudom, hogy mászkálni akarok, nem pedig továbbra is a nagy semmit csinálni. Mivel eléggé kellemes idő van még mindig, így öltözetem most csak egy sötétkék színű rövid farmernadrágból áll, felül pedig egy fekete topból, lábaimon pedig kényelmes, fekete sportcipő van. A két kezemen egy-egy bőrből készült karkötő díszeleg, ujjaimon ezüst gyűrűk, nyakamban pedig egy párducot mintázó ezüst medál lóg. Hajam kibontva, szép, zöld szemeim kisminkelve, tehát a kinézetem normális, ahol az oldalamnál lévő pálca is, amely mindig velem van. Nincs tehát rajtam semmi extra se annak, aki ismer, így érkezem meg a kellemes helyre, ahol legnagyobb meglepetésemre máris ismerős embert vélek felfedezni a fűben. Megállok, hezitálok… vajon jó ötlet lenne megszólítanom őt? Mostanság nem igazán ment kettőnk között a beszélgetés és nincs kedvem ismét a morgolódáshoz és a bunkózáshoz, de… mégse mehetek el csak úgy mellette. Megemberelem magam, majd lépteim tovább vezetnek, egészen oda hozzá, amikor viszont le is dobom magam mellé. Nem fekszem el, csak leülök, felhúzom lábaimat és térdeimnél át is ölelve azokat fordítom szép fejem Nil felé.*
- Szia. *csak ennyit mondok, nem tudom, hogy mi mást kéne. Ha nem kíváncsi rám, akkor még mondja el időben és magára hagyom, aztán ennyi… Viszont ha szemeit kinyitja, akkor az én tekintetemmel találkozhat. Ahj, az a fránya cigaretta, hogy én hogy utálom, de hát már nincs beleszólásom az életébe, tudom én azt jól.*

Tárgy: Re: Szivárvány tó 2013-08-13, 10:06 pm

//NRT: Daph és Nil – 2013.08.13.//

*Nem tervezek semmit mára, valahogy élvezem hogy most minden nyugodt, és tudok kicsit gondolkodni, szárnyaltatni a gondolataimat, úgy ahogy azt régen csináltam. Egy ideje leszoktam róla, és sajnos elég sok mélyponton mentem keresztül, részben a sors részben a saját hibámból, de ideje talpra állni, és azt hiszem jól haladok benne. Így fekszem el a tóparton nem is nagyon törődve azzal, ki jön vagy ki lát meg, amúgy se hinném, hogy bármi fura történne, mostanában híján vagyok a kalandokból. Amikor azonban meghallom az ismerős hangot, tudom rögtön ki ő. Nem lenne ahhoz elég 10 év se hogy elfelejtsem, de azt is tudom hogy nem mennek jól köztünk a dolgok, pontosabban nem mentek, de hogy olyan legyek mint eddig? Nem akarok ismét bunkónak mutatkozni, azt hiszem azon már túlléptem hogy a féltékenységem és a bosszúvágyam éljem ki rajta. Ezen gondolkozok néhány pillanatig, s biza addig ki se nyitom a szememet, ám ahogy letelik ez a néhány pillanat ülök fel én is kissé hirtelen majd felé nézve viszonzom is a köszönést.*
- Á Daphne... nem hittem volna hogy itt mulatod a nyár végét, amúgy bocs, csak kicsit a gondolataimba merültem * Hazudom szemrebbenés nélkül hogy miért volt az a néhány pillanatnyi reakcióidő, amíg nem feleltem neki, majd megtornáztatva a nyakamat, párat még gyorsan szippantok a cigiből és el is nyomom a lábamnál. Tudom hogy nem bírja a bagót, én meg nem tudok elszakadni ettől a rossz szokástól, de talán ennyi év után tehetek annyi kedvezményt, hogy nem szagoltatom vele.*
- Mi újság? Hogy hogy erre jártál ?*Kérdezem miközben kezeimet hátra tolva megtámasztom magamat, majd tekintetemet rá szegezve kíváncsian várom a válaszát. Talán el tudunk dumálni, úgy hogy hátra hagyjuk a múltat, mert az igazat megvallva már nekem is kivan a hócipőm a háborúskodással. Talán lehetünk még barátok, egy esélyt meg lehet adni rá aztán lesz ami lesz.*

Tárgy: Re: Szivárvány tó 2013-08-13, 10:24 pm

//NRT: Daph és Nil – 2013.08.13.//

*Nem hittem volna, hogy majd egy ismerős alakba fogok botlani itt, a tóparton, de most, hogy látom Nilt, bevallom őszintén, cseppet elbizonytalanodom. Nem tudom, hogy mit kéne tennem, hogy odamehetnék-e hozzá vagy sem, de aztán megemberelem magam és bizony mellé telepszem, úgy köszönve rá a rég nem látott ismerősre. Még mindig fontos nekem, ebben biztos vagyok és bár voltak furcsa dolgaim, mára úgy hiszem, minden rendeződött. Csak türelmesen várakozok, amíg fel nem kel és kissé meg is lep hirtelenségével, így nézek zöld szemeibe, majd mosolyodom is el cseppet.*
- Nem gáz, ráérek. *vonogatom meg szép vállaimat egy kis időre.* - Amúgy nincs jobb dolgom, mi mást kellene csinálnom? *költői kérdés, választ se érdemel. Nem is tudom, hogy mit kéne mondanom neki, hogy miért vagyok itt, de valahogy jól esik most a közelében lenni… és mivel ő is érdeklődik, ezért azt feltételezem, hogy talán ténylegesen érdekli, hogy mi van velem.*
- Unatkoztam… Ahj, őszintén szólva majd megöl az unalom. *sóhajtok is fel és hát tényleg ez a helyzet. Azért a cigi elnyomást értékelem, de most mégse jegyzem meg, inkább agyalok, majd hirtelen ötlettől vezérelve döntöm meg fejemet is kissé.*
- Nincs ötleted, hogyan tudnék megszabadulni ettől az unalmas naptól? *teszem fel a nagy kérdést, bár már most sejtem, hogy el leszek küldve melegebb éghajlatra, de ha mégse? Megadom az esélyt arra, hogy esetleg együtt szórakozhassunk egy kicsikét, milyen jó is lenne, ismét, mint régen. De hát rajta áll, hogy mit lép, én pedig elfogadom, mást nagyon amúgy se tehetek.*

Tárgy: Re: Szivárvány tó 2013-08-14, 3:54 pm

//NRT: Daph és Nil – 2013.08.13.//

* Elég szokatlan helyzetbe talál rám, nem szoktam csak úgy feküdni a parton semmittevést színlelve, de most komolyan ez a helyzet. Azonban mikor meghallom a hangját eldöntöm, hogy próbálok kissé normálisabban hozzá állni. A múltban eléggé bunkó voltam vele, nem mintha annyira sok megbánást éreznék a tetteim miatt, de azért tudom hogy lehettem volna kedvesebb is, mindegy a múlt elmúlt fátylat borítunk rá, vagy megmarad és marja a lelkünket, én most az előzővel próbálkozik így szólítom meg.*
-Nem tudom, de téged ismerve elég hamar feltalálod magad, vagy most mégse?*Teszem fel a kézenfekvő kérdést nyugodt hangon, miközben arcomon egy kisebb mosoly is megjelenik, de ahogy hallom a szavait valóban az a helyzet, hogy nem tud mit kezdeni magával. Elég rossz dolog én is voltam már hasonló helyzetbe, de hát ez van vannak ilyen napok is.*
- Nocsak, én a helyedbe amúgy valami jó nyugodt meleg szigeten süttetném a hasamat, amúgy te nem voltál nyáron sehol?*Kérdezem, hiszen ezt nem tudhatom, nem igazán ismerem a dolgait főleg mióta szétváltunk, ennek az oka pedig az hogy egyszerűen kerültem, így nem is futottunk nagyon össze. Mondjuk az utóbbi pár napot kivéve én se voltam itt a Mysterio környékén, hanem a házamba, de az már más dolog. Ötlettelenségében azonban úgy tűnik engem kérdez, én pedig egy kisebb gondolkozás után döntöm oldalra a fejemet. Igazából fogalmam sincs mit lehetne csinálni. Inni nincs kedvem amúgy is most hadiállapotot tartok fent az alkohol és önmagam között, na meg nem akarom hogy bármibe is befolyásoljon a dolog így végül fejemmel csak a tó fele döntök.*
- Egy verseny, hogy ki jut át a túlpartig? Lefogadom hogy alulmaradnál *Teszek hozzá némi piszkálódást is, amivel talán felkelthetem benne a büszkébb felét is. Egy kis szórakozást meg lehet engedni magunknak szóval már csak az a kérdés, hogy benne van e, de ha nincs akkor passz találjon ki valamit ő.*

Tárgy: Re: Szivárvány tó 2013-08-14, 4:37 pm

//NRT: Daph és Nil – 2013.08.13.//

*Remélem, hogy nem fogom megbánni, hogy csatlakozom Nil társaságához. Egyedül van és nem úgy néz ki, mint aki várna valakire, tehát mi vesztenivalóm lenne? Szerintem semmi… Tehát mellé ülve köszönök is neki, amit kicsivel később azért viszonoz is, de az érdeklődésére mégse tudok most olyan választ adni, amilyet szerintem vár. Egyszerűen unatkozom, ez a nagy helyzet, nem más.*
- Most mégse, mint látod. Nem megy ez mindig olyan egyszerűen. *vonogatom meg vállaimat is és igazából az a gond, hogy nem találom azokat az embereket, akikkel jól érzem magam, valahogy mindegyik eltűnik, amikor keresem őket, de lássunk csodát, Nilt nem kerestem és most itt van, talán ez valamiféle jel. Olykor hiszek a Sorsban, másszor nem, de most próbálok hinni neki.*
- Hmm, nem is rossz ötlet, de nem mára. *most valahogy nem érzek magamban elég késztetést ehhez, a kérdésre pedig egyszerűen nemet intek fejemmel.* - Nem, nem voltam. Mármint otthon igen, egy kis időre, de az természetes, így kikapcsolódni meg max annyi, hogy ahogy mondtad most is, leugrottam néhány unalmas órát elütni valamelyik tengerparton, de semmi egyéb, nincs is kivel. *tényleg nincs, most minek titkoljam el a másik elől? Ha jól sejtem, Nil már bizonyára nincs egyedül, hiszen amikor velem volt, akkor se egy lány volt, aki kinézte magának, egyszerűen tartva tőlem és félve kicsit Nil viselkedésétől nem mertek lépni, de bizonyára mára már megtették, én így cselekedtem volna a helyükben. Jó lenne, ha segítene egy kicsikét elütnöm az időt, nem akarok tovább unatkozni és régen is mindig feltaláltuk magunkat… talán most is. A javaslatot hallva viszont csak a tó felé nézek, majd magamra és végül el is vigyorodom.*
- Te azt akarod, hogy fehérneműre vetkőzzek? Mert sejtheted, hogy nem hoztam bikinit magammal. *döntöm is meg fejem, megvárva, hogy mit reagál, majd az utolsó megjegyzésére, hogy alul maradnék már el is tűnök a másik mellől és ha ismét a srác a túlpart felé néz, ott láthat ücsörögve a fűben, miközben felé nézve integetek. Remélhetőleg ő is követ majd, így végül fel is kelhetek, hogy a másik felé sétáljak.*
- Ahogy nézem, nem én voltam az, aki alul maradt. Nem szabtad meg, hogy mivel jöjjek át. *jegyzem is meg kissé széttárt karokkal, majd ez után úgy döntök, hogy végülis, miért ne mártózhatnék meg a tóban? Látott már ez a srác jó párszor meztelenül is, tehát egyszerűen kezdem el ledobálni magamról a ruhákat, hogy egy fekete fehérneműben – természetesen tangásban -, ácsorogjak most már előtte.*
- Na gyere, mártózzunk meg, biztosan jó a víz. *tekintek is rá és csak rajta áll, hogy velem tart-e, a lehetőség adott, mivel én már előre is húzom fekete tincseimet, így démonszárny tetoválásaim is a másik szemei elé kerülnek, ezzel próbálva kissé hergelni őt. Ahj, de gonosz vagyok, de remélem, hogy még képes vagyok kiváltani belőle dolgokat, így be is hatolok a vízbe, hogy hamarosan a víz alá merülhessek, immáron a tó másik partján.*

Tárgy: Re: Szivárvány tó 2013-08-14, 4:59 pm

//NRT: Daph és Nil – 2013.08.13.//

*Nem mondok semmit se a szavaira, ez az ő dolga, én se találom fel magamat mindig, nem is lennék én ha állandóan valamit csinálnék, lustább fazon vagyok én annál. Ahogy hallom azonban ő se nagyon mozdult ki kivéve párszor, akárcsak én , bár tény én nem is szeretem a meleg helyeket. Hallva azért egyszer kétszer elment, de ahogy kiveszem nincs is nagyon akivel elmenne. Hát ez van, majd egyszer bizonyára lesz, Daphnere elég sokan buknak, nem hinném hogy sokáig kerülnék a fiúk, elvégre már a külseje is megér egy misét*
- Nem vagyok oda a tengerért. De amúgy még van vissza a nyárból szóval meglesz rá a lehetőséged *mondom nyugodt hangon, végül úgy tűnik én lennék az akit megkér a másik, hogy találjak ki valamit. Mivel a tónál vagyunk a legegyszerűbb ötletet mondom, de a kérdésére csak egy nyugodt mosollyal megcsóválom a fejemet.*
- Szerintem nem fogok nagy meglepetést látni, párszor már láttalak benne, másrészről meg téged se ismerlek szégyenlősnek, szóval jah, miért ne? * Válaszolok aprón megrántva a vállamat, ahogy ismerem ezt a lányt nem most vállt szégyenlős szűzzé, az más hogy régen láttam úgy, de attól még emlékszek rá hogy néz ki, előttem talán nem kell ezen meglepődnie. A terv egyszerű át kéne kelni a tavon versenybe, persze nem akartam én bele ugrani, hanem szépen átsétálni a víz felszínén, de ahogy látom nem csak én agyaltam "csaláson" hanem ő is. Picit rosszállóan csóválom meg a fejemet, majd hopponálok én is egy pillanat mulva a másik mellé, már csak azért is mert nem akarok kiabálni a tó másik oldaláról.*
- Jah , de ez akkor is sunyi húzás volt*Neeeem a világért sem szeretném megosztani vele, hogy én se úszásra gondoltam, de ha már így "helyben hagyott" akkor talán tényleg maradhatunk a normális úszásnál. Én viszont maradok a lustább formációknál így a ruhám bizony távozik a testemről, elvégre vetkőzni kezdtem, ám úgy érzem egy kis válaszcsapást megérdemel a lány, így ha megindul a tó fele hirtelen érezheti azt hogy teste megemelkedik és nemsokára repülve közelíti meg a vizet. Persze nem olyan magasból, mert nem a fájdalom okozás a cél, egyszerűen csak ha ő kibabrált velem az előbb én se fogok másképp tenni, ami mellé egy kis nevetés is társul.*
- Nem mondom Daphne ez volt aztán a bomba...*Mondom nevetve miközben lassan belépdelek a vízbe hozzászoktatva magamat a hőmérséklethez, bár nem vagyok túl fázós típus.*
-Remélem azért nincs harag* Felelem egy sunyi kacsintással felé, miközben be is vetődök a vízbe, pár karcsapással kezdve az úszkálást.*
- Na és hogy van a kedves papa és mama? *próbálok keresni valami olyan témát ami úgymond nem rólunk szól, attól függetlenül persze megnézem magamnak a másikat, lehet hogy nem vagyunk együtt de azért szemre való látvány még mindig meg kell hagyni.*

Tárgy: Re: Szivárvány tó 2013-08-14, 5:52 pm

//NRT: Daph és Nil – 2013.08.13.//

*Bár megtehetném, hogy sűrűn mászkálok el ide-oda, de mégse teszem, nem érzem olyan jól magam egyedül és mintha már a flörtölést se élvezném úgy, mint régen. Mára kezdem úgy érezni, hogy kiéltem magam, és kissé rossz a magányban élni. Tudom, régen még mást akartam, de az emberek változnak, én pedig alapba is nagyon változékony természetű vagyok, ezt szerintem Nil is nagyon jól tudja.*
- Meglehet, ahogy te neked is. Vagy te már voltál valamerre? *kíváncsiskodok egy kicsikét ő felőle, majd ez után kérem meg, hogy segítsen elütni magányos óráimat és belül remélem, hogy nem fog visszautasítani. Megteheti és magamra hagyhat, de velem is maradhat, hogy esetleg jól érezzük magunkat együtt, ebbe még nincs semmi rossz, talán mindkettőnket jobb kedvre derítené, viszont az ötlete kissé meglep és természetes, hogy arra gondolok, ússzuk át a tavat. Nem vagyok a legjobb úszó, inkább csak pancsolni szeretek, így biztosra veszem, hogy igazi küzdelemben nem győzhetném le, de ha már úszás, akkor azt mégse lehet ruhában.*
- Tény, hogy nem lepődnél meg túlságosan, ahhoz már sokszor voltunk együtt, de az már régen volt. *nézek is szemeibe, majd jöhet a csalásom is, melynek hála hamarosan a tó túloldalára kerülök, ahonnan Nilt kezdem el kutatni és mint látom, ő se rest követni engem. Ez jó jel, legalább még valamilyen szinten vágyik a társaságomra, legalábbis most, aztán majd eldől, hogy mi lesz holnap.*
- Sunyi? Hát ezek szerint én már csak ilyen sunyi vagyok. *nevetek is fel és még nyelvemet is édesen kiöltöm felé, hogy ez után kezdjek neki a vetkőzésnek. Ha már itt vagyok, miért ne úszhatnánk egyet? Ahogy érzékelem, nem csak én döntök így, hanem Nil is, így lopva felé is pillantok, miközben ledobom magamról az utolsó ruhadarabokat is, amelyek feleslegesen az úszáshoz. Viszont testem meglepő módon a magasba emelkedik, így meglepetten nézek vissza a másikra.*
- Hé-hé, ne csináld ezt, ez a sunyi húzás ám! *kapálózni már felesleges, inkább nagy levegőt veszek, ahogy a víz fölé érek, szép, zöld szemeimet behunyom, majd már csobbanok is, egyenesen bele a kissé hűvös, de mégis kellemes vízbe, hogy néhány másodperc múlva a felszínre törjek, teljesen vizesen.*
- Jah, bomba. Látom továbbra se unod a spirituális erődet. *őszintén szólva szeretem, amikor ezt használja. Volt idő, amikor nem éreztem jónak, de mára már megbékéltem vele, ahogy minden bizonnyal ő is. Amikor Nil is a vízbe érkezik, viszont nem állom meg, hogy ne fröcsköljem le, így biztosítva arról, hogy rögtön vizes legyen, de a vetősédével sikerül kikerülnie az ellene elkövetni készülő merényletet.*
- Ezen még nem haragszom meg. *mosolyodom is el, de a családom említésénél kissé meglepődök, miközben lassan úszkálni kezdek a másik mellett, nem sietve sehová se. Most mit mondjak? Mondjam azt, hogy tudom, hogy úgyse érdekli? Nem… azzal csak mindent elrontanék. *
- Köszönöm, jól vannak. *biccentek is felé, de mégse nagyon tudok mást mondani, így lassan közelebb úszok a másikhoz, hogy szemeibe nézhessek.*
- Meghívhatlak egy italra a fogadóban? Vagy nincs kedved hozzá? *az egy ital alatt persze többet is értek, de hát tőle függ, hogy elfogadja-e a dolgot. Ahogy ismerem, szeret inni, így miért ne ajánlanám neki ezt fel? Majd meglátjuk, hogy mit gondol a dologról.*

Tárgy: Re: Szivárvány tó 2013-08-15, 3:23 pm

//NRT: Daph és Nil – 2013.08.13.//

- Az időm nagy részét Kanadában töltöm, a szüleim házába. Vagyis most már az én házam, de máshová nem igazán mentem el *Mondom egyhangúan. Daphne talán még nem is tud róla hogy van már saját házam, de hát ez nem meglepő lévén nem igazán találkoztunk egy ideje, és be kell valljam kerültük is egymást. A meleg miatt azonban az úszást jó ötletnek tartom, de amikor a vetkőzés kerül szóba megemlítem, hogy nem kell szégyenlősködnie láttam már sokkal kevesebb ruha nélkül is sőt..*
- Meglehet hogy régen volt, de attól még emlékszem rá *Jegyzem meg csak azért is vissza vágva valamivel. Ilyen az én formám ismerheti, tehát talán nem fog megütődni a szavakon, a csalása azonban mosolyra késztet. Én se akartam tisztán versenyezni, na de ez, még a terveimet is felűlmúlja, így kerülök nemsokára mögé, majd ha minden jól megy vetkőzünk neki, hogy a víz felé vehessük az irányt. Én azonban nem rejtem véka alá a sunyibbik énemet, mert igen, még van az is. Így repítem bele a másikat a vízbe aminek köszönhetően kapok is pár kedves szót.*
- Tudom de megérdemled *Nevetek fel, elvégre ha ő csal én is csinálhatok olyan dolgot amire nem számít, és még meg is jegyzem neki, hogy szép esés volt a vízbe. Arcomon most már szüntelenül ott van az a titokzatos gonoszkás mosoly miközben beszélek. Amikor az erőmet említi azonban csak megrántom lazán a vállaimat.*
- Nem, nem unom de szerintem ez téged cseppet sem zavar.*Elvégre ha zavarná már rég durvábban jelentené ki, ismerem őt, hogy nem rejti véka alá a véleményét, és ehhez néha elég kemény szavak is dukálnak részéről, tehát most tudom nincs mitől tartani nem tettem rosszat. A fröcskölésnél azonban csak magam elé kapva a kezemet próbálok védekezni miközben felnevetek.*
- Még mindig neked kell állnia az utolsó szónak. Ahogy nézem nem sokat változtál e tekintetbe.* mondom morgást tettetve, mert nem zavar ám a víz, de ahogy mondtam szerintem még mindig nem bírja ki hogy ne adja vissza kamatostul amit kapott. Na de annyi baj legyen.*
- Na és mi lenne amiért megharagudnál?*Teszem fel a nyílvánvaló kérdést, na nem azért, hogy azt tegyem, csak kíváncsi vagyok hányadán állunk. A szülőkre is rákérdezek, na nem mintha annyira érdekelnének, bizonyára örömujjongás volt amikor szakítottunk a részükről, így a válaszra csak bólintok azonban a kérdésre csak azután válaszolok miközben háttal felfeküdtem a víz felszínére és kissé elgondolkozó tekintettel lebegve a vizen, kezdem nézni a felettünk úszó felhőket.*
- Az attól függ milyen italra gondolsz. Letettem azt a bizonyos poharat, szóval nem iszok alkoholast *És igen ezt veheti úgy hogy null tolerancia tehát semmit se, több okom is van rá, és ha már jó ideje nem ittam nem most akarom elkezdeni.*
- Különben sem lenne olyan jó ötlet, a pia megváltoztatja az embert.*Mondom csendesebben hozzá, de többet nem, vonja le ebből mire gondolok, de véleményem szerint nem lenne jó inni.*

Tárgy: Re: Szivárvány tó 2013-08-15, 6:50 pm

//NRT: Daph és Nil – 2013.08.13.//

*Remélem, hogy a mostani beszélgetésünk kellemesebben fog telni, mint az eddigiek az utóbbi időkben, így én is próbálok normálisan hozzáállni Nilhez. Nem akarom megbántani és csendet se kettőnk között, tehát próbálok természetesen viselkedni, de mégis odafigyelve magamra, mert tudom, hogy nagyon hamar képes vagyok a változásokra, az pedig nem biztos, hogy feltétlenül jó ötlet lenne.*
- Szóval van egy házad? Nem is tudtam… *akadok meg ezen egy pillanatra, majd egy picit el is mosolyodom, bár nem túl boldogan.* - Mondjuk ez nem meglepő, sok mindent nem tudok már rólad. De biztos szép lehet. *nem igazán tudom, hogy mi mást kellene erre mondanom, megnézném, ez csak természetes, de nincs jogom hozzá, tehát fel se teszem ezt a kérdést, inkább tovább lépek ezen a témán és egy kis szórakozás után áhítozom, amely Nilnél vetkőzéssel is járna. Láttuk már egymást nem kevés alkalommal és mindig remek volt együtt, de talán most nem kéne játszadoznunk ezzel, rég voltam már férfival és bár nem tudom, hogy ő ezzel hogy van, az én igényeim még nem csökkentek.*
- Helyes! Azt hiszem, meg is sértődnék, ha már nem emlékeznél. *jegyzem is meg arcát figyelve, de most még sincs kedvem ilyen nagy utat megtenni a túloldalig, így a mágiához fordulva kerülök át a túlpartra, ahova nemsokára Nil is követ, láthatott durcázással az arcán. Na de akkor egye-fene, megadom neki azt, amit szeretne, így vetkőzésnek kezdek és miután az utolsó felesleges ruhadarab is lekerül rólam, már meg is érezhetem a másik erejét, ahogy a magasba emelve dob be a vízbe. Nem éppen így terveztem a pottyanást, de most már nincs mit tenni.*
- Megérdemeltem? Miért is? *no nem gondolok most a csalásomra, tehát fel kell világosítania ezzel kapcsolatban, ha szeretne, mert jelenleg az értetlen énemmel találkozhat.*
- Miért zavarna? Amíg nem ártasz nekem, addig nem. *úgy érzem, hogy képes lenne bármikor bántani, ha úgy hozná a helyzet, főleg úgy, hogy már nem vagyunk együtt, tehát a szavaim megfelelőek, bár az is tény, hogy nem hagynám magam, tehát bár erősebb bizonyos dolgokban nálam, mégis másik szakon vagyunk, okozhatok én még neki meglepetéseket. De most nem akarok ilyesmire gondolni, így fröcskölöm le kissé, amire meglepő reakciója van.*
- Most miféle utolsó szóról beszélsz? Én csak játszom, ahogy te is. *pislogok rá értetlenül, majd a következő kérdésén már el is kell gondolkodnom.*
- Mit tudom én, jó sok minden van, de ez most miért érdekel? Olyasmiért haragudnék valószínűleg, amiért mások is. *pillantok is felé és ez után folytatom inkább az úszást, és ha már kérdez a szüleimmel kapcsolatban, akkor válaszolok is, bár igazán röviden, mivel nem érzem túl őszintének kérdését, mégis, inkább udvariasnak tartom. Jó lenne viszont egy kicsit kikapcsolni, ezért gondolok a fogadóra, ahol iszogathatnánk egyet, talán a hangulat is jobb lenne – bár most is egészen kellemes meglepő módon -, de a visszautasításra nem számítottam, így meglepetten pislogok most rá.*
- Nem iszol alkoholt? Értem… *motyogom, de ha nem, akkor nem, kell valami mentő ötlet is.* - De a meghívás áll, felőlem szörpözhetsz is, ha ahhoz van kedved, nem leitatni akarlak és megváltoztatni. *bár belül lehet, hogy ez volt a terv, egy aprócska remény, de ha nem szeretné, akkor majd iszok én is alkoholmenteset, nehogy hülyeséget csináljak… Vagy inkább, mégis csak engednem kéne annak, hogy én legyek most a merészebb? Nem tudom, tőle függ.*
- Szóval így lesz kedved? Tudod, szívesen töltenék veled egy kis időt még, de a fürdőzéshez most túl sokáig nincs kedvem. *ismerem is be, így úszva oda mellé, de talán érzi azt is, hogyha mást szeretne csinálni, akkor abban is benne vagyok, csak mondja el, aztán ennyi.*

Tárgy: Re: Szivárvány tó 2013-08-17, 11:43 pm

//NRT: Daph és Nil – 2013.08.13.//

-Ühüm.. Én se tudtam egy jó darabig. Éppen amikor meg akartam keresni a szüleim házát, kaptam egy levelet Sideristől hogy már az én nevemen van. Nem nagy történet, és bár nem egy palota de nagyon szép, és jó környéken is van.*Felelem nyugodt hangon kicsit mesélve róla. Érdekes lenne ha egyszer elvihetném, de erre most nem térek rá, talán egyszer, már amúgy is régóta nem beszélünk, és erről érkezik is pár mondat.*
- Nem igazán lehet annál többet tudni rólam , mint amit már akkor is tudtál amikor jobban ismertél. Talán csak a ház változott azóta az életemben .* És ezzel nem is hazudok, lévén semmi más dolog nem történt, nem lett más barátnőm se, nem halt meg senkim, egyszóval minden a régibe van, attól eltekintve hogy már nem vagyunk együtt. A vetkőzésnél azonban megemlítek valamit, a válaszra meg csak elvigyorodok.*
- Ezért nem is kockáztattam azzal hogy elfelejtem *Felelem nyugodt hangon még mindig azzal a mosollyal az arcomon, majd jöhet a verseny, amit természetesen egy trükkel most Daphne nyer, én viszont vissza adom neki képességemnek köszönhetően, így kerül a vízbe most a leányzó.*
- Hát mert csaltál, hogy legyőzz. Ennyi jár nekem*Világosítom is fel, majd pár szót beszélünk is az erőmről, amit nem voltam rest a múltban is használni, bár tény akkor sokkalta durvább módszerekre hegyeztem ki, ma pedig mindez változott.*
- Lehet de fogadni mernék hogy ha vissza locsolnék akkor azt se hagynád annyiba*Felelek nevetve, most tudok én is játékos lenni. Talán örülni kéne hogy vannak ilyen perceim is. Igazából örülök is neki. A következő szavakra csak vállat rántok költői kérdés akart lenni, amúgy sem kell nagyon tovább ragozni, az ezutáni meghívást bár nem zárom ki, de kijelentem hogy nem iszok, és ezt komolyan is gondolom.*
- Jah. Jobb így, nincs ami befolyásol, és legalább másra is tudom szentelni a pénzemet.*Rántom meg a vállamat, végülis tényleg vannak jó oldalai annak, hogy tiszta vagyok, de azért néha még mindig hiányzik, főleg amikor mórózusabb vagyok.*
- Ez esetben akkor a fogadó? *kérdezem, majd ha a lány benne van akkor ki is megyek a vízből, majd megszárítva magamat fel is öltözök így ismételten ruhában állok meg a másik előtt, akire figyelek is miközben öltözik. Nincs mit tenni férfi vagyok, szeretem a szép dolgokat.*
- És veled? Történt valami mostanság? Tudod nem csak te nem ismersz már úgy engem, hanem fordítva is így van * Jelzem felé, hiszen az éremnek két oldala van, és be kell vallani kíváncsi is vagyok mi van vele.*

Tárgy: Re: Szivárvány tó 2013-08-18, 1:34 am

//NRT: Daph és Nil – 2013.08.13.//

*Kissé meglep az, amit Nil mesél erről a bizonyos házról, mivel tényleg nem tudtam róla. De hát mit várok? Már nem vagyunk együtt, egyértelmű, hogy nem velem akarja megosztani ezeket a dolgokat és elvinni se szándékozik engem oda soha. Talán jobb is így, én akartam ezt végülis, most már nem visszakozhatok, úgyse engedne, ismerem ennyire.*
- Elhiszem, hogy szép lehet. Ha esetleg van képed róla, akkor mutasd majd meg. *mosolygok is rá kedvesen, ezzel jelezve felé, hogy érdekelne, de talán ő is érzi azt, hogy miért is nem merem meghívatni magam oda, nem akarok koppanni és tolakodó se lenni. Az viszont kissé meglep, hogy nem változott semmi más se elmondása szerint az életében, de valamiért mégis, mintha ez célzás lenne, én pedig örülök is a kapott információnak, jól esik a tudat, hogy még senkit se zárt a szívébe.*
- Én se változtam semmit szerintem, talán kezdem picit komolyabban venni az életet és a tanulást is. *mesélek egy picikét magamról, de ez után már ideje rátérnünk arra a bizonyos szórakozásra is, amely Nilnél mintha vetkőzéssel járna. Hmm, ezek szerint valahol még érdeklem, különben nem lenne most ilyen velem.*
- Helyes! *bólintok is rá, majd a verseny felvetésénél egy kis csalást követően már a túlparton is vagyok, ahova hamarosan a fiú is követ és ez után döntjük el azt, hogy akkor már fürdünk is egyet. Mondjuk én nem úgy gondoltam, hogy majd ő fog beledobni, de a dolog megtörténik, nincs mit tenni és nem is igazán bánom a dolgokat, tehát nevetve fröcskölöm is le a másikat, egy kis elégtétel vétel miatt.*
- Hé, és ha igen? Nincs rá bizonyítékod. *próbálok durcis képet vágni erre az egészre, hiszen tényleg lehet, hogy hagynám a fröcskölést és nem adnám vissza. Tényleg olyan lennék, mint amilyennek most a fiú mond? Áh… csak nem. Viszont most annyira nem vagyok fürdős kedvembe, mert bár jó egy kicsit itt úszkálni, mégis szeretnék más programot is mára, méghozzá ha lehet, akkor Nil társaságában,ezért is döntök a meghívás mellett. Nem tagadom meglepettségemet, amikor kijelenti, hogy ő nem iszik alkoholt, de természetesen a saját döntése, én nem befolyásolhatom ebben… nem biztos, hogy jó ötlet lenne.*
- Régen örültem volna neki, hogyha ezt az elvet vallod, de ezek szerint én nem voltam rád elég jó hatással és mostanság én kezdtem picit többet inni. Változunk. *mosolyodom el ismételten, mivel tény, kicsit olykor többet iszom a kelleténél, de nem baj, most még megtehetem és azért túlzásba se viszem. Rábólintok még a fogadós dologra, majd ez után hagyjuk el a vizet, hogy ismét öltözésbe kezdjünk, miközben azért figyelem, hogy mintha néha engem nézne, de még egyelőre nem teszek semmit, csak a kérdésénél vonom meg vállaimat.*
- Nem igazán. Valahogy manapság nem találom a helyem… *ismerem be, majd minden ruhadarab a helyére kerül, én pedig lassan Nil elé sétálok.* - Mintha hiányozna valami… vagy éppen valaki az életemből. Tiszta hülye vagyok mi? *tekintek is szép szemeibe, de ez után elfordulok tőle és meg is indulok Mystral irányába. Nem érzem úgy, hogy meg tudnák hatni szavaim, nem is kell, egyszerűen csak tudatni szerettem volna vele az igazságot.*

Tárgy: Re: Szivárvány tó 2013-08-18, 3:13 pm

//NRT: Daph és Nil – 2013.08.13.//

-Ha akarod egyszer meg is mutathatom, az jobb mint bármelyik kép *Mondom, és komolyan is gondolom ezt, lényegébe abba nincs semmi rossz, ha elruccanunk oda. Tudunk hopponálni szóval még azt se kell mondani hogy idő lenne az út. A követekező szavakra viszont megrántom a vállamat.*
-Mindannyian komolyabban vesszük az életünket. Ezt követeli meg a jövő, és már nem vagyunk azok a kamaszok mint akik akkor voltunk, amikor ide jöttünk.*Én legalábbis így érzem. Régen nem volt sok problémám, kivéve persze azt hogy semmim nem volt, de valahogy akkor nem törődtem a jövővel. Hogy most más e a helyzet? Nagyon is, elvégre vannak céljaim. A verseny nem lett volna rossz ötlet de persze Daphne most lecsalta a dolgot, legalább tudom hogy máskor először a szabályokat kell tisztázni, minden esetre amikor végre ismét együtt vagyunk ideje lenne megnézni azt a vizet is, persze néha rásandítok, hiszen még mindig tetszik, szépnek is tartom és azért 3 év nem megy el csak úgy, de nem teszek semmi olyat amit megbánhatnék. Inkább csak megemelve őt pszichokinézissel reptetem a vízbe, a durcás arc azonba nem hat meg, csak jót nevetek rajta.*
- Szerintem elég bizonyíték az, hogy ismerlek, soha nem hagytál annyiba semmit.*mondom nevetve, hiszen így igaz, valahogy mindig úgy marad meg az emlékezetembe ez a lány, mint aki valahogy azért mindig feláll, és ha kell visszaüt. Szeritnem ez nem változott mostanra sem. A lány ötlete azonban a tovább menetelt illetően tetszik, bár egy picurka gond van. Az alkohol, félő hogy az a szer bizony felhozna pár dolgot bennem, amiket nem szeretnék, pontosabban szólva nem döntöttem el mit akarok, de talán van is rá elég okom. A válaszra és a mosolyra, tőlem is hasonló mosolyt kap kifejezésként miközben oldalra döntöm a fejemet.*
-Az igazat megvallva, pont hogy miattad tettem le.* Ez az igazság, anno amikor ketté váltunk rengeteget ittam, és valahogy nem tudtam túllendülni rajta. Hogy miért? A válasz egyszerű, a lelkem mélyén ugyanis még mindig nem vagyok közömbös iránta, és ezt a pia mindig felszínre hozta. Ahogy hallom azonban most ő iszik többet.*
- Szerintem neked se kéne, semmit nem segít csak ront. * Fura ezt most tőlem hallani, aki anno bizony sokat ivott, de ez az igazság, változnak az emberek, és én is. Ahogy azonban hallom a szavait, már biztos hogy nem csak ő nem közömbös nekem, hanem fordítva is. Látszik az arcomon, hogy értem mire céloz, de mielőtt befejezné lassan el is fordítom a fejemet.*
- Azt hittem ezt a témát már lezártuk egymás között..*mondom nyugodt, de kissé feszült arccal miközben lassan megindulok felé. Sokszor gondolkoztam rajta, hogy milyen lenne újra együtt, de mostanra már valamennyire túltettem magamat a dolgon, erre ismét vissza köszönnek a régi emlékek, nem lesz ez így jó. Minden esetre nem leszek agresszív és nem is szólok be, tudok uralkodni magamon, bár az elkövetkezendő úton kicsit csendesebb leszek egészen addig míg el nem érjük a fogadót, ahol talán találunk egy üres asztalt.*
- Nem hinném hogy nincsenek a sulin belül más pasik. Nem vagy együtt senkivel se? * Kérdezem kissé kérkedő tekintettel, tudom hogy milyen hatása volt a fiúk körébe ezért is fura mindez.*

Tárgy: Re: Szivárvány tó 2014-01-05, 5:48 pm

//NRT-Illya és Leopold-2014.01.05.//

*Erőteljesen beázó tornacipők tapossák a nedves füvet, a gazdájuk pedig elgondolkozva bámulja az eget, nem törődve vele, hogy beázik, vagy ilyenek. Később esélyes, hogy fogja érdekelni, de egyelőre nem. Mint mindig, amikor nem fázik. Sólyma méterekkel a feje felett köröz, követve az ő irányát, mely lassan a tó felé vezet. Még egyszer sem látta befagyni, de azért mindig reménykedik benne. Van pálya a suliban, de a műjég azért nem teljesen ugyanaz. Szabad ég alatt sokkal murisabb. Minden esetre idén sem jöttek be a reményei, így aztán csak leül a hideg földre a víz mellett és kacsázik a kavicsokkal. Egyszer úgy azért kíváncsi lenne, hogy mi van a közepén, de ez most nem úszáshoz való idő, habár valójában az ücsörgéshez sem öltözte magát túl. Egyszerű fekete farmer, hosszú ujjú fekete-fehér csíkos felső és egy hosszú bőrkabát, mely a legújabb szerzeménye. Sőt, a maradék pénzéből még egy nagy sólymot is varratott a hátuljára, kis kedvencét jelképezve. Orceyiát különösebben nem érdekelte ugyan, de a lánynak határozottan jobban tetszik így a kabát. A madár eközben letelepedik mellé a fűbe és érdeklődve vizslatja a finn arcát, hogy vajon csak bambul, vagy rossz a kedve. Igazából ő sem tudja. A megfelelő kifejezés a semmilyen hangulat. Nincs rossz kedve, csak úgy van. Néhány perc után veszi csak észre, hogy a famulus őt vizsgálja, s rámosolyog, majd folytatja a kavicshajigálást.*

Tárgy: Re: Szivárvány tó 2014-01-05, 8:16 pm

/NRT: Illya és Leo – 2014.01.05./

*A mai nap valahogy én se érzek túl sok mindenhez erőt magamban, fáradt vagyok és kissé nyűgös is. Semmi se alakult úgy mostanság, ahogy azt én szerettem volna. Jelen pillanatban egyébként éppen Mystral kikötőjéből sétálok át a tópart felé, ahol talán a szép táj ad majd némi nyugalmat és jobb érzést a számomra. Nem sietek sehová se, így kezeimet csak sötétzöld színű kabátom zsebeibe süllyesztem, így teszem meg az út nagy részét, majd amikor kibukkanok a tónál, kissé meglepődöm azon, hogy találok itt valakit. Nem mintha ismerném a csajt, de láttam már a suliban, ebben biztos vagyok, mert bár csak egy szemmel látom a világot, azzal nagyon is jól.*
- Öhm, szia. Ne haragudj, csatlakozhatnék? Nincs túl sok dolgom ma és ahogy nézem, neked se. *mosolyodom el kissé, és hogyha felém néz, akkor egy kissé furcsa külsejű srácot láthat maga előtt. Na nem lát most teljes szerelésemben, hiszen a kabát elég sokat takar, de az arcomon lévő hatalmas szemvédő – amely méghozzá steampunk stílusú -, elég sokat mutat rólam. Hajam kibontva omlik amúgy előre vállaim felett, más cucc pedig nem látható rajtam, hála fekete pulcsimnak. Alul amúgy fekete bakancsot viselek és szintén fekete színű nadrágot, tehát nem vagyok most olyan rivalkodó, mint mondjuk nyáron, de az arcomat azért aki meglátja, az emlékszik rám, főleg, mivel ép szemem gyönyörű, zöld színű, mintha képes lennék vele mások lelkébe látni, bár sajnos erre nem vagyok. Na de ha nem zavarok, akkor én is letelepszem a másik mellé a fűbe, majd a sólyom felé tekintek, de csak egy röpke időre.*
- Leopold Worchester vagyok, de hívj csak Leonak. És titeket hogy hívnak? *nézek előbb a csajra, majd ez után a madárra és közben jobb kezemet a másik felé is nyújtom, jelezve, hogy nincs ellenemre a kézfogás, ahogy itt tapasztaltam, a diákok nagy része így ismerkedik. Tudom amúgy, elég béna ez így, amit most csinálok, de mégis mit kéne mondanom? Én is ide jöttem és mégse sétálgathatok itt úgy, hogy még csak oda se köszönök a leányzónak, még valami taplónak nézne, én pedig nem vagyok az.*

Tárgy: Re: Szivárvány tó 2014-01-06, 10:18 pm

//NRT-Illya és Leopold-2014.01.05.//

*Ahogy a tavat bámulja és elmélkedik a víz közepének rejtelmeiről, egy fiúhang szakítja félbe, amire ő csak lassan szakítja el tekintetét az apró fodrozódásoktól. Amikor végre megteszi, szemei tágra nyílnak, azzal fenyegetve, hogy valami befagy, lévén ennyire kék, s bólint.*
-Persze. Menő az az izé a szemeden. *Habár fogalma sincs, hogy csak divatból hordja, vagy rossz a szeme, de hát az ő dolga. Ha jó a szeme, akkor ettől majd jól elromlik. Amint helyet foglal a fiú, a sólyom közelebb ugrik, hogy megvizsgálja, nem fogja megenni teremtőjét. Esélyes, hogy nem.*
-Ő itt Orceyia. Idén végre benőtt a feje lágya. Illya Imbecairwen. *fogadja el végül a felé nyújtott kezet. Valószínűleg az Illya nem szorul rövidítésre. Az ismerkedős szakasz neki sem jön be, de hát az embernek valahogy muszáj barátokat találni és ennek egyelőre más módja nincs, kivéve persze, ha a kocsmában futnak össze. Nem mintha nem tudna rittyenteni egyet azonnal, hiszen nála mindig lapul a kabát alatt egy laposüveg. Eddig általában ez bejött, így tartja a szokását és elő is rántja. Az edényben lángnyelv whisky lapul, s Leo felé araszol a leányzó kezében.*
-Kérsz? *Az alkoholizmus általában nem a legjobb ismerkedés, de jelenleg nem lapul benne annyi, hogy bárki berúgjon tőle. De bizonyított tény, hogy a dolgok egyszerűbbek egy feles után, így egy korty senkinek nem fog megártani. Legalábbis ezzel Illya mindent meg tud magyarázni, habár a sólyom szokásához híven próbál helytelenítően nézni, a lány pedig megrázza a fejét.*
-Mióta benőtt a fejed lágya, állandóan így csinálsz. *Valójában a nézés jogos, de a finn sosem szerette, ha beleszólnak, hogy mit és hogyan csinál, még akkor sem, ha az a valaki egy fenséges ragadozómadár.*

Tárgy: Re: Szivárvány tó 2014-01-06, 11:45 pm

/NRT: Illya és Leo – 2014.01.05./

Tudom-tudom, rettentően béna az, hogy ismerkedem, de most mégis… nem szeretnék ismét távol maradni és csak magam lenni. Ideje lenne már, hogy egy kicsit feltaláljam magam, hogy barátokat vagy legalább ismerősöket szerezzek és most éppen azon vagyok. Ahogy viszont megszólítom a lányt, és ő felém tekint, kissé se lepődöm meg szavain, valahogy mindenki ezzel nyit, bele se gondolva abba, hogy ez a másik számára milyen érzékeny lehet.
- Kössz… bár nem azért hordom. – egy kissé morgok is a dologhoz, pedig nem akarok, de nah, nem tudom tagadni azt, hogy nem tetszett, hogy pont ezzel a megjegyzéssel nyitott. Talán tényleg nem kellett volna ide jönnöm, a fene se tudja már. Ettől függetlenül rögtön nem fogok eltávolodni, az aztán nyuszi viselkedést mutatna, így inkább leülök, majd be is mutatkozom a másiknak, ahogy azt ő is megteszi és még a famulusát is bemutatja nekem, mert ha minden igaz, akkor ez a lény az lehet.
- Nagyon örvendek! – rázom meg kezét is kissé, és még egy mosolyt is valahonnan elővadászok, bár nem olyan egyszerű, de azért csak sikerül. Csend viszont egyelőre nem telepszik ránk, mivel nemsokára azt vehetem észre, hogy egy üveget tart felém, amiben egyértelmű, hogy alkohol lapul. Csak kissé meglepetten mered szemem az üvegre, majd a lányra.
- Hát nem is tudom. Nincs még kicsit korán ehhez? És mi van benne? – oké, azért csak elveszem tőle a laposüveget, majd lassan csavarom le róla a kupakot, hogy ez után beleszagolhassak. Hát… nem sűrűn iszom, így fogalmam sincs a tartalmáról, de csak nem az a csajszi heppje, hogy mérget töltsön az üvegébe és azt kínálja körbe.
- Öhm, hát jó, megkóstolom, köszi. – tényleg töketlennek tűnnék, ha nem tenném, engem pedig érdekel mások véleménye, így végül a számhoz emelem az italt, majd meghúzom azt. A lötty szinte végigmarja a torkomat és a hideg is kiráz, ahogy lenyelem, arcom pedig kissé megváltozik.
- Uhh, ez nagyon erős. – adom is vissza a másiknak az üveget és próbálom leküzdeni az alkohol utáni hirtelen érzést. Lehet, hogy gyakrabban kéne innom nekem is, ahogy a többi korombeli csinálja. Mindenesetre csak most esik le az, hogy a madár hogy néz, ami automatikus vigyort eredményez.
- Lehet, hogy nálam még ő is jobban bírná az italt. Tudod, nagyon ritkán iszom alkoholt… Valahogy, nem mozgok olyan társaságba vagy nem is tudom. Na jó, inkább befogom, mielőtt még teljesen leégetem magam. – nevetek fel cseppet zavartan, majd ahogy kezem a földre kerül, úgy érzek meg egy kavicsot alatta. Hmm, pont jókor, szépen a víz felé is hajítom, majd jöhet még egy. Jó kis elfoglaltság, főleg, hogy a zavaromat is talán kissé segít megfékezni.

Tárgy: Re: Szivárvány tó 2014-01-18, 12:34 pm

/NRT: Illya és Leo – 2014.01.05./

*Egy pillanatra kissé meghökkenten néz a lány. Nem az új info végett, elvégre Ambrusnak meg a fülével van baj, csupán nem érti, hogyha nem akarja, hogy rákérdezzenek, miért ilyen feltűnő szemtakarót hord a fiú. De hát végül is Illyát sem feltétlenül a jó modoráért szeretik, így aztán vállat vonva inkább előveszi a laposüvegét.*
-Lángnyelv whisky. Nem túl sok, de finom. *várakozóan figyeli, amíg Leo végre belekortyol. Lássuk be, nem ez a legbizalomgerjesztőbb ital a világon, majd vigyorogva veszi vissza.*
-Igen az. Azért hívják így. *lehúzza azt a nyeletnyi whiskyt, ami még maradt, majd visszadugja zsebébe az üres üvegcsét, s a sólyomra pillant.*
-Ő antialkoholista. De majd én elviszlek mulatni. *Valóban nem találja túl talpraesettnek a fiút, de a barátkozási szokásai még mindig több szimpátiát érnek el, mint az övé szokott. Tulajdonképpen ezért is cipel magával itókát azon kívül, hogy szereti. Ezzel legalább szívélyesnek tűnhet alkalomadtán és általában bátorságot is önt az emberbe némi alkohol. Kívácsian figyeli a kavics röptét, majd lassan elmosolyodik.*
-Hát ezt minden esetre jobban csinálod, mint én. *jegyzi meg, majd újrakezd a dobálózást. Nem túl profi a kacsázásban, ez látható is abból, hogy a kavicsok kettőnél nem ugranak többet, s egy idő után elveszti a türelmét és csak bevágja a követ a tóba.*
-Azért kíváncsi lennék, hogy kit zargatok a hajigálásommal. *Még ugyan sosem látott élőlényt a vízben, de ez nem zárja ki, hogy lenne, bár nagy eséllyel már megszokhatta, hogy állandóan köveket vágnak hozzá a felszínről, mert eddig még nem volt hír, hogy bárkit felfaltak volna a parton. De a kíváncsiság mindig hajtja az embert, főleg Illyát.*

Tárgy: Re: Szivárvány tó 2014-01-19, 6:20 pm

/NRT: Illya és Leo – 2014.01.05./

Ha a lány bármire is kíváncsi, akkor van egy kicsi szája, hogy kérdezzen, én viszont magamtól nem fogok nekiállni mesélni neki arról, hogy mi is van a szememmel és hogy miért hordok szemfedőt, na meg miért ilyet. Ha majd egyszer valahol bent találkozunk, akkor talán rájön, na de mindegy, nem fogok ezen most tovább idegeskedni, inkább átveszem az italt, majd rá is kérdezek arra, hogy mi van benne.
- Lángnyelv? Hű, ennek aztán van neve. – le se tagadhatom, hogy még soha az életben nem hallottam ilyesmiről, de mindig tanul valamit az ember. Ez a nagy figyelem viszont zavarba hoz, de azért iszom ám egy kortyot, ahogy azt illik, de uhh… bárcsak ne tettem volna. Próbálom visszafogni az arcomon megjelenő fintort, de nem túl sok sikerrel, az üveg pedig már kerül is vissza a gazdájához.
- Áh, már értem. – motyogom magam elé, majd végül a sólyom felé nézve teszek is egy kis megjegyzést. Egyértelmű, hogy ő nem iszik alkoholt, de valamit csak mondanom kell… Illya viszont sokkal lazábbnak tűnik nálam.
- Hogy mi? Majd te elviszel mulatni? Ezt meg mégis hogy gondolod és miért? Még csak most látsz először és hidd el, nem vagyok nagy partiarc. – tényleg nem. És ha jól akar mulatni, akkor jobban teszi, hogyha azt inkább mással teszi. Az se tuti, hogy hűde szimpatikusak leszünk egymásnak. Na de most inkább elcsendesedem és az apró köveket kezdem a vízbe hajigálni, nem törődve azzal, hogy esetleg lakhat valami a tóban, amit esetleg zavarni fog ez a tettem.
- Meglehet. Amúgy én úgy tudom, hogy kákalagok biztosan vannak benne, na meg halak és gondolom a normális állatok is. De még én se néztem igazán körül, sőt, még nem is fürödtem eddig benne. De nem télen fogom kipróbálni. – vakarom meg kissé tarkómat és most kéne az, hogy találjak magunknak is valamiféle témát, amiről beszélgethetnénk. Nem ülhetek itt mellette kukán, ha már ide jöttem.
- Na jó, miként gondoltad azt a bulizást? – oké, csak nem hagy nyugodni a dolog, ezért mégis csak rákérdezek, most már teljesen a lány felé fordulva és azt az egyetlen, zöld szemem arcára is szegezem.

Tárgy: Re: Szivárvány tó 2014-03-02, 7:19 pm

/NRT: Illya és Leo – 2014.01.05./

*Tényleg látszik a másikon, hogy nem az a tipikus alkoholista-növendék, ami azért ritka errefelé, de az is lehet, hogy egyszerűen Illya mozog rossznak nevezett társaságban. Szerinte ugyan nem rossz, de ízlések és pofonok.*
-Azért ennyire nem szörnyű. *löki meg kissé a fiút az erős fintorra. Esze ágában sincs oltogatni Leot, habár ezt gyakran annak veszik az emberek, de valójában barátságos megjegyzésnek szánja. A sráccal azonban nem bizonyul a legegyszerűbb feladatnak haverkodni, így a pöttöm mindjárt hátra is hőköl kissé a heves reakciót tapasztalva. Általában az emberek örülnek az ilyen meghívásoknak, ezúttal úgy tűnik, nem jött be. Hát fura egy alak, annyi már biztos.*
-Öhm… hát jó, nem muszáj, ha nem akarsz. *Védekezően fel is emeli kis kezeit, majd a figyelmét inkább a tóba dobált kavicsokra fordítja. Ebben legalább egyetértenek, hogy azokat feltétlenül bele kell dobálni a tóba, függetlenül attól, hogy ennek a lakók örülnek.*
-Én már fürödtem bene. De még nem evett meg semmi. *Ez utóbbi nem olyan nagy baj, hiszen azért akadnak emberek, akinek hiányozna a finn, de azért őt érdekelné, hogy van e valami nagy és érdekes a víz mélyén. Mert persze őt az érdekli, ami nagy és veszélyes, mi más. S végre, talán a Lángnyelv Whisky hatására, vagy a kavicsdobálás miatt Leopold végre egy kicsit megenyhül, így Illya arcára is visszakerül a mosoly, ahogy felé fordul.*
-Hát, gondoltam elnézünk Mystralba és benézünk valahová. Van azért egy pár hely, ahová lehet menni. *Nem túl válogatós, így a fiú eldöntheti, hogy szeretne e hangos zenére rángatózni, vagy inkább nyugisabb bulizónára vágyik. Esélyesebbnek tartja egyébként, hogy az utóbbi lesz a nyerő, Leo nem tűnik egy táncparkett ördöge-páwának, aki egész éjjel sörrel a kezében ropja.*
-Csak nem igazán tudom, miket szeretsz… *jegyzi meg egy kis szünettel később, inkább a másikra bízva a választást, így legalább nem foghat annyira mellé.*

Tárgy: Re: Szivárvány tó 2014-03-09, 9:16 pm

/NRT: Illya és Leo – 2014.01.05./

Aki először iszik ilyen jellegű piát, annak szerintem simán lehet szörnyű az íze, főleg, hogyha ritkán iszik alkoholt is. Nem vagyok azért lemaradva ám mindenről a korombeliekhez képest, de az ilyesmivel soha se szimpatizáltam, így amikor Illya kissé meglök, csak elmosolyodva pislogok felé.
- Csak nagyon erősnek érzem. Szerintem máskor nem iszok ilyesmit. – jegyzem is meg és hát tényleg így vélem. Lehet, hogy egy év múlva kissé másabb leszek, de most megelégszem, ha alkoholról van szó, mondjuk egy kis sörrel vagy borral, de ezek a rövidek tényleg túlságosan is durvák nekem. A közös mulatozásos dolog viszont teljesen ledöbbent, hiszen pár perce ismer és máris ilyet mond nekem? Nem akarok én bunkónak tűnni, csak oly nagyon meglepődöm, hogy ezt bizonyára sikerül is félreértenie, a hátrahőkölés nekem legalábbis ezt jelzi.
- Én csak… csak meglepődtem. Szóval semmit se tudsz rólam és furcsa, hogy máris buliznál velem, ennyi az egész. – nekem ilyesmiket egyáltalán nem szoktak mondani, sőt, így még nekem is új a szituáció. Jobb is tehát most a kavicsdobálás és a tóról való témázgatás, legalább kicsit kikapcsolja az agyam. Azaz… ezt szeretném elérni, mégse tudom igazán, mivel még mindig azon jár az eszem, amit az előbb a leányzó mondott.
- Még jó, hogy nem ettek meg. Kár lenne érted. – ahogy kimondom a második mondatot, rögtön leesik ám, hogy mit mondtam, így pirulok el aranyosan és fordítom is el rögtön a fejem. Mi a fenének mondtam ezt? Én se ismerem őt, nem kéne ilyen dolgokat mondani, így inkább ismét jöhet egy kavics, ami a vízbe kerül. Inkább visszatérek arra a bulis dologra, tehát felteszem a nagy kérdést, hogy azt mégis miképp gondolta, minek láttán a lány is mintha örülne.
- Őszintén szólva én se nagyon tudom. Nem igazán szoktam bulizni, meg nem is nagyon lett volna kivel elmennem. De szóval… ha szeretnéd, benézhetünk valahova, végülis nem sietek sehová se. Csak döntsd el te, hogy hova… - próbálok engesztelni, tehát ő dönti el a helyet, hogy hová is szeretne menni, már ha még nem gondolta meg magát az előzőek miatt. Persze nekem máskor is jó, szóval csakis Illyán múlik, de én addig is lassan felkelek, majd úgy pislogok le a lányra, hogy akkor most mi legyen.

Tárgy: Re: Szivárvány tó 2014-03-12, 2:22 pm

/NRT: Illya és Leo – 2014. 01.05./

*Tulajdonképpen aranyos, hogy nem igazán sikerül Leonak megbarátkozni a Lángnyelv Whiskyvel. És valahol egy kicsit üdítő is, mert bár a lány szeret inni, főleg társasággal, azért néha már egy kicsit unalmas, ha az ember mindig alkoholistákkal van körülvéve.*
-Ahogy gondolod *mosolyog rá barátságosan. Nem lehet mindenki ilyen züllött állandóan. Elég unalmas lenne úgy az élet. Nem véletlenül szokott felvetődni a kérdés nagy bulik esetén, hogy „Részegen ki visz majd haza,”. Most ezt még lenne is kedve énekelgetni, de inkább befogja a száját, mert még a végén Leopold is hallássérült lesz, aminek nem biztos, hogy örülne.*
-Az én köreimben ez a szokás. *Szélesen elvigyorodik. Nem olyan egyszerű az ő lelkivilágába belegázolni. Legalábbis nem így, azért akadnak emberek, akik elég könnyen megoldják ezt, de azok kretének. A megjegyzés hallatán felkuncog, majd megpróbál kacsázni egyet, azonban két ugrás után ez is elmerül.*
-Még a végén elpirulok. De én is hiányoznék magamnak. *Eközben a sólyom megelégeli, hogy a fiatalok úgy csinálnak, mintha ott sem lenne, így aztán odatotyog Leohoz és gyengéden megcsipkedi a nadrágját, hogy figyeljen rá, a finn pedig elneveti magát.*
-Úgy látom, kedvel téged. *Kissé megsimítja a madár fejét, majd ahogy látja, hogy a fiú felkel, ő is követi példáját.*
-Akkor nézzünk le a Pokol szájába. Az jó hely. *Füttyent a sólyomnak, aki felröppen a feltartott karjára, melyen egy ideje már hord egy fekete karvédőt, mivel megelégelte, hogy állandóan úgy néz ki, mint egy emós a madárkarmolások miatt. Rámosolyog a cruosra, majd megindul a város felé.*

Tárgy: Re: Szivárvány tó 2014-03-26, 12:32 pm

/NRT: Illya és Leo – 2014.01.05./

A whisky beismerem, sikeresen legyőzne engem, éppen ezért is maradok inkább a lazább piáknál és döntöm el azt, hogy jó ideig a kezem közelébe se akarom tudni ezt a fajta alkoholt. Na de miután ezt letisztázzuk, egy furcsa ötlettel áll elő nekem a lány, ami egy buli lenne. Nem sűrűn járok el bulizni, nincs is igazán kivel, de azért nem hittem volna, hogy pont egy tök ismeretlen csaj lesz az, aki felveti ezt nekem, méghozzá egy ilyen szép lány. Nem nagyon tudom hová tenni a dolgot és sikeresen el is baltázom válaszomat, érezhetően félreért, negatívan értelmezve szavaimat, de próbálom ám menteni a menthetőt.
- Oh értem. – bólintok rá, de a széles vigyort képtelen vagyok viszonozni, így lesz belőle egy kisebb mosoly, az is több, mint a semmi. A kacsázás is most remek dolog, mégse kell akkor végig a lány arcára figyelnem, de ahogy a vízben lévő szörnyek is szóba jönnek, olyan mondat bukik ki belőlem, amely szépen zavarba hoz engem és a lány helyett én pirulok el. Ahj, a fenébe is, tök gáz vagyok.
- Bocsi, én… én nem úgy értettem, csak nem szeretném, ha bajod esne. Aranyos lány vagy, ezért. – hát… nem tűnik ez se sokkal jobb válasznak, de próbálkozom. A sólyom pont jókor jelenik meg mellettem és kezd el csipkedni, így meglepetten lesek rá és ha engedi, kissé meg is simogatom a fejét, asszem azt szabad, de ha mégse, akkor majd Illya felvilágosít róla.
- Ti elég könnyen ismerkedtek, ahogy észrevettem. – csak tudnám, hogy csinálják. Ideje viszont felkelni és akkor megindulni valamerre, így miután a lány is így tesz, el is kezdjük megbeszélni a célunkat, hogy hová menjünk. Ismerem azért a Mystralban lévő helyeket, jártam már a nagy részükben, csak nem sűrűn.
- Rendben. De előre szólok, táncolni nem fogok, nem tudok. – vakarom meg kissé tarkómat is, majd Illyával és Orceyiával együtt indulunk meg akkor a városka felé, ahol az említett klubban töltök el még a párossal egy-két órácskát. Nem iszom sokat, és a táncolásnak se engedek, ha a lány szeretné, akkor se, egyszerűen nem én rám vall, szóval… véleményem szerint meg fogja bánni, hogy velem ment oda, mivel a következő két óra is csak beszélgetéssel telik majd, de legalább ismerkedünk egy kicsit, utána pedig irány vissza a suli.

//Mivel most minden ilyen szórakozóhelyen játszanak és elég rég volt a játék kezdete, ezért ha nem bánod, én lezártam most így a játékot, hogy NJK-ban még együtt maradnak a karik. Smile

Köszönöm a játékot! //