Honolulu

Tárgy: Re: Honolulu 2012-06-26, 4:15 pm

- Micsoda bonyolult feladványokat adsz fel.*csóválom meg fejem, miközben elmerendek azon, hogy pontosan milyen sárkány illene a személyiségéhez.* - Hmm, nehezen, de szelídíthető. Az izgalom mindig jól jön.*kacsintok rá vidáman. Tégy és való, hogy szeretem, mikor húzza az agyam, ez csak még izgalmasabbá teszi az együtt töltött időt.*
- Amennyiben megenni akarod őket, csak nyugodtan.*intek az említett alakok felé nagylelkűen, fel se véve, hogy már megint a párcserénél tart. Ami pedig még pluszban segít, hogy még véletlenül se sértődjek meg, na nem mintha terveztem volna, az a suttogás.*
- Nem is engedném, hogy holmi hercegecske elvigyen. Most kivételesen a rosszfiúk győznek.*biztosítom róla az én kis sárkányomat, majd szusszantok egyet, mikor beleharap vállamba, mi inkább a vágyam fokozza, mintsem félelmemet.*
- Hazudós? Micsoda rágalom, a többivel viszont egyet kell értenem.*rántom meg vállam és a megfelelő pózba állok, majd elégedetten veszem tudomásul, hogy elértem vele az akart hatást és sikerült nevetést kicsikarnom a leánykából. S ugyan próbálkoznom kell még egy kis ideig, de végül csak sikerül a hadművelet és immáron nyertesként csókolhatom meg a szörnyen akaratos hercegnőt, ki mintha kezdene kicsit megszelídülni.*
- Való igaz, a hercegnő sárkánnyal együtt a legérdekesebb.*kuncogom, majd a jól megérdemelt csókommal kezdek el foglalkozni, mivel nem csak a leányzót nyerem meg magamnak, hanem minden bizonnyal vágyát is sikerül felkorbácsolnom.
Egy kicsit ugyan megdöbbenek, mikor lába derekam köré simul, de szinte rögtön jelzem is egy aprócska mordulással, hogy mennyire tetszik a mostani helyzet és a világért se akarnám, hogy távolodjon tőlem, bolond is lennék ilyesmit megengedni.*
- Ó valóban? Ahhoz azért a megmentőnek is lesz egy két szava. Bár, ha jól csinálod kicsi tűzokádóm, akkor meggyőzhető vagyok.*suttogom ajkai közé, mielőtt engedném, hogy megcsókoljon, no de csak egyetlen pillanatig húzom az időt, utána máris viszonzom az érintést és fel-fel sóhajtok, mikor a nyakam és fülem csócsálása közben egy-egy érzékenyebb pontot talál meg. Na de én se tétlenkedek, hiszen, míg egyik kezemmel stabilan vonom magamhoz, addig másik tenyerem felfedező útra indul először felfelé, végig a hátán, majd nyakát is végigsimítom, ez után pedig lefelé haladok az előzőleg megismert útvonalon, viszont tovább haladva, egészen formás hátsójáig, hol kezem jóval tovább elidőzik, mint máshol és finoman, de azért határozottan bele is markolok.
No de nem csak kezem dolgozik, hanem ajkaimat is segítségül hívva ezúttal én hajolok partnerem nyakára és puszilgatom végig a puha bőrt, tovább haladva vállára is és áttérve egészen a kulcscsontjáig.*
- Utálom ezt mondani, de lehet vissza kéne mennünk.*dörmögöm a fülébe, de szavaimmal ellentétben egyetlen lépést se teszek visszafelé, inkább óvatosan Mona fülébe fújok, majd újra csókot kérek, vagyis inkább követelek tőle.*

Tárgy: Re: Honolulu 2012-06-26, 4:47 pm

*Viziszörnyből sárkány lettem. Nincs ellenemre a sárkányok úgy is szebb állatok, bár ahogy azt már tanultam vannak vízben élő sárkányok, de ezt majd év vége fele Luka is tanulni fogja. Ez után visszaterelődik figyelmem a két párocskára, hogy ismét felébresszem Luka birtoklási vágyát, ám ez most nem arat akkor sikert, de mindegy is, mert újabb bókom betalál. A mi kis játékunk azonban kezd egyre jobban elmélyülni, ami csak egyre izgalmasabb lesz, ahogy a mese egyre jobban közeledik a vége felé és lezárul. Lehet, hogy nem a szokványos happy end lesz, ahogy ahhoz már hozzá lehetett volna szokni, de az biztos, hogy mi ketten mindenféle képen nagyon élvezni fogjuk az est további részét főleg egymás társaságát. Ebben nincs semmi kétségem főleg, ahogy egymásra nézünk. No meg, ha Luka még nem is gondolná így akkor is meg tudnám győzni remélhetőleg rövid időn belül, de szerencsére erre most nincs szükség. Végül nem húzom tovább a történtet vagy is csak az első részt, mert ha így folytatjuk minden bizonnyal lesz folytatás, de hogy ne térjünk el teljesen a szokványostól a történet ismételten egy csókkal zárul, amiért Luka megküzdött. A csók egyre jobban elmélyül, annál jobban fokozza vágyamat.
Végül nem bírok tovább uralkodni magamon, ezért lábamat Luka dereka köré kulcsolom, hogy még jobban magamhoz vonjam tökéletes alakját. Kérdésére érdekes választ adok, de természetesen, mint midig most is tanúsítok minimális ellenállást.*
- Már ha? Most komolyan kételkedsz a képességeimben? *Pillantok rá kacér tekintettel, majd picit hozzádörgölöm csípőmet az Övéhez, hogy megbizonyosodjon attól, hogy nincsen ha. Természetesen itt nem áll meg tudományom kezeimet és ajkamat is szabad útra engedem, hogy azt tegye, amihez a legjobban ért. Ahogy észreveszem akcióm sikeres telik, mert Luka is elkezdi, tevékenységét mi mély sóhajokat csal ki belőlem, majd fenekemnél a sóhajt érzéki nyögés váltja fel. Ahogy ajkai a kulcscsontomhoz érnek apró, de határozottan érezhető remegéshullám fut rajtam végig.*
- Utálod? Azt hittem élvezed a folytatást. Meg amúgy is. Lehet ezt itt is folytatni. *Suttogom ajkába, majd a követelésnek engedve vadul rátapadok, hogy lássa, most nem ütközik, ellenállásba az történik, ami szeretne. Ugyan a legegyszerűbb módja a szobába jutásnak a hopponálás lenne, de sajnos azt még nem tanultuk így vagy oda sétálunk, vagy itt fejezzük be, amit elkezdtünk.*

Tárgy: Re: Honolulu 2012-06-26, 5:23 pm

*Legyen vízi szörnyeteg, vagy tűzokádó sárkány, nekem teljesen mindegy egészen addig, amíg ilyen remekül el tudom tölteni vele az időmet, hiszen ehhez kétség sem fér. Eddig is élveztem minden egyes találkozásunkat és az együtt töltött idő minden percét, s ez bizony most sincs másképp. Ahogy a játékunk folyik kedvem mellett, vágyam is emelkedik, na meg egy kis történetet is sikeresen felépítünk, mi ugyan nem épp szokványos tündérmese, de nekünk teljesen megfelel.
A jelenlegi helyzet elég jó, de már várom a folytatást és reményeim szerint ő is hasonlóan érez, ha meg esetleg mégse, hát majd meggyőzöm, ma már úgyis sok mindenért meg kellett küzdenem.*
- Mondtam olyat, hogy ha? Biztos csak nyelvbotlás volt.*mélyül el hangom és elégedetten sóhajtok, mikor hozzám dörgölőzik, s ezzel azt is eléri, hogy most az egyszer hagyjam neki, hogy uralkodjon picit. Csak, hogy nyeregben érezze magát, bár biztos vagyok benne, hogy semmi szüksége bátorításra, anélkül is pontosan tudja, hogy amit csinál, azzal az őrületbe kerget. No de azért én se tétovázok túl sokáig, hanem útnak indítom kezem és ajkaimat is, mivel remélhetőleg csak tovább fokozom a vágyát és egyre közelebb jutok ahhoz a bizonyos kellemes folytatáshoz.*
- Persze, hogy élvezem, azt utálom, hogy olyan messze van az ágy. Itt? Hmm szimpatikus ötlet.*motyogom, mielőtt ismételten megcsókolom, ezúttal az előzőnél is jóval szenvedélyesebben, majd enyhén elhúzódva keresek megfelelő helyet a továbbiakhoz, de egyelőre nem találok semmit, így feneke alá nyúlva emelem fel és lassan, de határozottan hátrálni kezdek, közben továbbra is ajkait ízlelgetve.*
- A hopponáláshoz nem értesz?*érdeklődök reménykedve, hátha a kulcsok gyártásán kívül ez is megy neki. Én sajnos nem tudok, így vagy hasznosítjuk Mona képességeit, vagy kénytelenek vagyunk visszatérni a szobába. Amihez ugyan nem sok kedvem van, de az a bosszantó pár a parton frusztrál egy picit, így ma este semmiképp se akarok kint maradni, talán majd legközelebb.
S mivel jelenleg én vagyok a problémázó fél, így nyavalygás nélkül cipelem egészen az erkélyig, ott viszont kénytelen vagyok letenni, mert nem bírom tovább, így amint a földre helyezem megfogom kezét és ha engedi magam után húzom egészen az ágyig, hol eldöntöm és nekiállok még jobbá tenni az éjszakát, ami ellen remélem nem fog tiltakozni.*

//másnap reggel//

*Remek élményben volt részem az este, s legszívesebben egész nap fetrengenék, de a kopogás az ajtón felébreszt álmodozásomból, s mivel nem akarom, hogy Mona erre ébredjen, ha esetleg még alszik, így kénytelen vagyok kikászálódni a puha ágyból és az ajtóhoz csörtetni, hogy átvegyem a felhozott reggelit. A kocsit betolom az ágy elé, s kis mosollyal mérem végig tartalmát, gyümölcs, müzli, kávé, tea, gyümölcslé és egy fedő alatt valószínűleg valami főtt étel található meg rajta.*
- Ébresztő sárkányom, hasadra süt a nap.*huppanok vissza az ágyra és a szőkeség fölé támaszkodva nyomok apró csókot ajkaira, majd orrára és ismételten szájára. Kezemmel pedig finoman végigcirógatom arcát és oldalát is, hogy biztos legyek benne, hogy felébred.*

Tárgy: Re: Honolulu 2012-06-26, 5:59 pm

*Nekem is mindegy minek leszek titulálva, míg az jóindulatból történik így különösebben egyik megnevezés ellen sem tiltakozom, de azért azt elárulom, hogy a sárkány közelebb áll hozzám, mint a víziszörny.
Szóval mese mese mátka vágyak tüzelő meleg ágya… így kezdődik a mi történetünk Lukával erről az éjszakról, ami egyre jobban a másnapba nyúlik, ha már oda nem tévedt, ezért a játék is a záráshoz készül, de mielőtt véget érne, a tetőpontig fokozódik, hogy tökéletes este legyen. Ma már a sokadik kompromisszum születik meg jelen helyzetben arról hol is fejezzük be, de úgy tűnik hiába a felajánlásom a fiúcska szégyenlős és csak magának akar, így kénytelenek vagyunk az ágyig sétálni.*
- Ha értenék, már nem itt lennénk. *Mosolygok bele a csókba, majd hagyom, hogy urasága cipeljen egészen a partig, ahol kimászok kezei közül, hogy összeszedjem az ott eldobált holmiijainkat, így onnantól megyünk sietős léptekkel kézen fogva a szobánk felé, ami szerencsére nincs messze a parttól. Beérve a szobába a kezemben lévő dolgokat csak a padlóra dobom, majd teljesen átadva magam Lukának befejezzük az elkezdett tevékenységet.*

//Másnap reggel - A kölcsönös vonzalom, ami egymás felé lökte őket - az megmagyarázhatatlan. Ez nem más, mint az érintetlen, tiszta vágy. Amikor a vágy még ebben a tiszta állapotban van, a férfi és a nő beleszeret az életbe, minden pillanatát a legmélyebb hódolattal élik át.
Paulo Coelho//

*Fantasztikus volt a tegnap este és én nyugodtan pihengetek. Semmire fel nem kelek főleg arra nem, hogy holmi halandók zavarják álmomat. Szerencséjük, hogy nem én keltem fel különben nem csak én, hanem a sárkány is reggelizet volna bár ő pincért, nem palacsintát. Így, hogy Luka keltet viszont kellemesen és jókedvűen ébredek. Eleinte nem vagyok hajlandó kinyitni szemem, csukott szememmel élvezem a csókokat és a cirógatást és csak az utolsó puszira nyitom ki szemem.*
- Jó reggelt. *Köszöntöm kicsit még rekedten valószínűleg az esti sikoly miatt, majd kidugom kezem a takaró alól és magamhoz húzom egy szenvedélyes csókra, és ha minden jól megy, egészen addig el sem engedem, amíg mellém nem feküdt, hogy azután lerúgva magamról a takarót fölé gördüljek.*
- Hoppá. *Kuncogok fel végig pillantva csupasz testemen, majd újra a nyakát és ajkait kezdem el csókolgatni miközben ujjaim újra felfedező útra indulnak, és ha minden jól megy, akkor úgy kezdem a reggelt, ahogy este befejeztem.*

// Semmit nem akarok jobban, mint elcsábítani téged, teljesíteni minden vágyadat, míg már senki más nem létezik számodra, csak én!
Helen Brooks//

*Széles mosollyal az arcomon nyúlok, el az ágyon miközben ujjammal Luka mellkasát cirógatom pár mély elégedett sóhaj közepette.*

Tárgy: Re: Honolulu 2012-06-26, 6:27 pm

- A zsupszkulcs is hasznos, de meg kéne tanulnunk hopponálni, az sokkal kényelmesebb lenne.*jegyzem meg, mert hát tényleg az lenne. Na de más lehetőség most nincs, így karjaimba emelem és először hátrálva, majd irányba fordulva lépdelek ki vele egészen a partig, ahol lemászik a földre, hogy összeszedje holmijait, amiről én teljen elfeledkeztem, szóval csoda, hogy ő még tud ilyesmikre gondolni. Mindenesetre enyhén türelmetlenül várom, hogy összeszedje a kacatokat, majd kézenfogva visszamegyünk a szobába, ahol hasonlóan kellemesen folytatódik a nap.*

//másnap//

*Még órákig elfetrengnék az ágyon, de kénytelen vagyok felkelni és az ajtóhoz lépkedni, ha nem akarom, hogy a durmoló leányzó dörömbölésre keljen, s mivel ilyesmit nem szeretnék, így kivágom az ajtót, mormogva megköszönöm a reggelit, majd betolom a kocsit a szobába és nekiállok, hogy a lehető legkellemesebben felébresszem Monát. Mosolyogva figyelem, ahogy kéreti magát, de nem adom fel, addig puszilgatom még ki nem nyitja szép szemeit.*
- Bonjour!*köszöntöm anyanyelvemen, mosolyogva és különösebb tiltakozás nélkül fogadom a csókot, mivel megajándékoz, s egy idő után megunom a támaszkodást, így melléfekszek, majd halkan felnevetek, ahogy csípőmre telepszik, no meg végig is mérem természetesen.*
- Hoppá, vagy nem hoppá, innen nem menekülsz.*karolom át derekát és egy ideig élvezem a simogatást, no meg a csókokat is, majd fordítok a helyzeten, hogy megadjam neki, amire vágyik.*

//kis szünet után folytatódik a reggel//

*Elégedetten nyújtózkodok egy hatalmasat és kis mosollyal élvezem az ujjak cirógatását, saját kezemmel pedig Mona hátát simogatom vagy éppen haját birizgálom. Jó ideig fekszem így, élvezve a kellemes élmények utóhatását, de azért mégse amiatt vagyunk itt, hogy az egész napot az ágyban töltsük, azt a kastélyban is lehet, így miután ujjaimat végigfuttatom a szőkeség gerincén megszólalok.*
- Reggeliznünk kéne, mielőtt elhűl.*jegyzem meg, bár annyira nagyon nem erősködök a dolog miatt, ezt mutatja az is, hogy tulajdonképpen csak javaslom a felkelést, de nem teszek semmit annak érdekében, hogy ténylegesen nekiálljunk a dolognak.*
- Szeretnél megnézni valamit? Vagy elmenni valahova?*folytatom a megkezdett társalgást, s ugyan van néhány ötletem, de én már rengetegszer voltam itt, tehát egy az egyben Monán múlik, hogy merre megyünk majd, vagy mihez kezdünk magunkkal, amíg itt vagyunk.*

Tárgy: Re: Honolulu 2012-06-26, 7:01 pm

//Másnap//
*Ugyan Luka kicsit kellemetlenül ébred ám engem, ez cseppet sem érint szerencsére, sőt sokkal kellemesebb, ahogy Ő kelt engem lágyan cirógatva, csókok között. Természetesen a bennem szunnyadó sárkány sem alszik tovább és Luka kék szemeibe pillantva nem bír tovább nyugodni így kisebb „baleset” következtében ismét a fiún találom magam.*

//Később//
*Elégedetten cirógatom Luka mellkasát miközben még sóhajtok pár mélyet miközben a hátamon szaladgáló ujjak cirógatását élvezem. Örülök, hogy akkor nem hagytam, hogy azé az elsősé legyen az én Adoniszom. Kár lett volna elvesztegetni egy ilyen tökéletes pasit egy olyan lányra, aki nem képes megvédeni saját partnerét.
Mélyen szántó gondolataimból a francia halk, bársonyos hangja szakít ki.*
- Hát jó legyen. *Nyomok puszit mellkasára, majd ülő helyzetbe tornázom magam Ugyan Luka nem követi a példámat, de ez cseppet sem zavar, sőt így legalább én tudom számára elkészíteni a reggelit.*
- Mit kér reggelire Monsieur? *Próbálom kicsit franciásra venni a figurát, bár lehet, hogy nem szépen ejtettem ki a szót. Felemelem közben a tálcának a tetejét, ami alatt tükörtojás pihen pár sült sonkával. *
- Nem ismerem a szigetet, úgyhogy rád bízom magam, de délután megejthetnénk a sétahajókázást. *Töltök közben magamnak egy bögre teát, majd az inflásra pillantok jelezve, hogy ebből is válaszon akad itt minden. Mintha nem is két, hanem inkább négy emberre készültek volna. Ha megvan, mit kér, akkor azokat egy tányérra pakolom, majd át nyújtom neki egy tálcán az ételt ez után magamnak is szedek egy jó nagy adag müzlit, hogy azt reggelizek. Közben a teámba is belekortyolok, ami nem elég meleg, ezért kelletlenül felkászálódóm, hogy megkeressem pálcámat. Szerencsére nem kell sokáig kutakodnom ugyan is, azaz éjjeli szekrényen pihen.*
- Flamma Tacturus. *Szegezem, jobb kezemre pálcámat mire az vörösen felizzik egy pillanatra, majd a bögrémet átölelem, amiben a tea pillanatok alatt felmelegszik végül a kancsót is, hogy az is elérje a számomra megfelelő hőmérsékletet.*
- Neked is felmelegítsek valamit? *Pillantok, ismét a fiú felé miközben még mindig normális bal kezemmel bekapok egy falatot a reggelimből.*

//Fagy//

Tárgy: Re: Honolulu 2012-06-28, 12:48 pm

//olvad//

*Ennél jobban nem is kezdődhetett volna nyaralásunk, s jelenleg úgy érzem magam, mint aki megtalálta a paradicsomot. Ugyan meglehet, hogy nem túl szép gondolat tőlem, de mostanra teljesen elfeledkeztem Carolról, meg arról is, hogy nem voltam épp kedves vele. No de mégis milyen dolog ezen merengeni, miközben Szöszke épp a mellkasomat simogatja, így véget is vetek a gondolatnak, s megemlítem, hogy ideje lenne reggelizni valamit.
Szavaimmal ellentétben viszont én meg se moccanok, így továbbra is hátamon fekve figyelem, ahogy a leányzó feltornázza magát és a kocsihoz baktat. A kérdésére kissé feljebb mocorgok, hogy rálátásom legyen a kínálatra, majd csöppnyi hümmögés után kitalálom mit is akarok enni.*
- Pirítóst és lekvárt, meg egy csésze kávét Mademoiselle!*felelem végül, hozzátéve a nők franciás megszólítását is, nyilván valamivel szebben kiejtve a szót, de Monáé is jól hangzott, így nem jött ki rajtam a tipikus "hajamat tépem, ha csúnyán beszélnek a nyelvemen" reakció. A következőkre meg mocorgok kicsit, hogy megleljem az ágyhoz közeli szekrényre állított csörgőórát, mi már majdhogynem délutánt mutat.*
- Van hajó háromkor, hatkor és nyolckor. Melyikkel utaznál szívesen?*fordulok a lányka felé, s válaszától függően gondolkozok azon, hogy indulásig mit is kéne csinálni.* - Fürdeni most elég meleg van, leégne a hátunk. Szóval mit szólsz egy sétához a városban? Beülhetnénk valami kávézóba vagy cukrászdába és ebédelhetnénk valahol.*vetem fel egyik ötletemet, mi természetesen megvétózható vagy módosítható is akár, ha a lánykának nem nyerné el a tetszését túlzottan.
- Merci!*veszem át a tányért, meg is köszönve azt, majd nyugodtan és lassan rágcsálni kezdem. Néhány falat után pedig áttérek kávémra, de az első korty után elfintorodok, hisz az egyébként kellemes meleg nedű mostanra teljesen kihűlt, így félre is teszem egy időre, s folytatom a pirítóssal.
Nézem mikor Mona feláll és a pálcájához lép, majd picit megemelem a szemöldököm mikor a varázslat hatására keze felizzik és megmelegíti vele a kihűlt itókát.*
- Ce, S'il vous plaît.*nyújtom át bögrémet és érdeklődve figyelem, ahogy remélhetőleg azt is megmelegíti, majd nem bírom tovább, így rá is kérdezek arra, hogy mit is csinált az előbb.*
- Ügyes trükk. Hogy csinálod?*pillogok felé kíváncsian. Gondolom ez is valami felsőbbéves dolog, mit talán hamarosan én is meg tudok majd csinálni, legalábbis bízok benne. Mert hát hasznosnak tűnik és minden bizonnyal harcokhoz is remekül lehetne hasznosítani. S ha megkapom a választ, akkor folytatom a reggelit. Nem sietem el a dolgot, szépen nyugodtan megeszegetek mindent, s kávémat is megiszom, majd megvárom, hogy Mona is végezzen, s elvéve tőle a tányért lecsúszok az ágyról és a kocsi mellé lépek.*
- Kérsz még valamit?*nézek felé, ha igen a válasz, akkor nyilván megkapja, amit kér, majd megvárom, míg az is elfogyasztja. Ha pedig nem, akkor a kocsit az ajtó elé tolom, szobán kívül persze, hogy jelezzem elviheti és ismét visszatérve a szobába nyújtózkodok egy hatalmasat.*
- Stip-stop, enyém a fürdő.*vigyorgok Monára, majd egy puszit nyomok ajkaira és eltűnök az ajtó mögött, hol elintézem a reggeli dolgokat, s jó negyed órával később frissen és üdén lépek ki, picit még vizes hajjal, derekam körül törölközővel.*
- Te jössz szépségem.*mosolygok rá, miközben odaoldalazok hozzá. S míg feltehetőleg a lány a fürdőben van én világos, majdhogynem fehér farmert veszek fel, hozzá pedig sötétszürke nem túl meleg, de elegáns ujjatlan pólót, s miután hajamat is megcsinálom lehuppanok az ágyra, hogy megvárjam, míg a szőkeség is végez az egész készülődési ceremóniával és végre indulhatunk, hogy kitöltsük az időt a hajókázásig.*

Tárgy: Re: Honolulu 2012-06-28, 1:28 pm

*Igaz alig pár órája érkeztünk meg, de én már most elkönyveltem magamban, hogy ez egy remek nyaralás lesz. Elégedetten simogatom Luka mellkasát, de sajnos az édes pillanatok sem tartanak örökké ugyan is a nap elkezdődött és mi sem hentereghetünk egész nap az ágyban így gyors reggeli készítés veszi kezdetét. Van kínálat bőven bár az előbbi közreműködésemnek hála mostanra már minden kihűlt.*
- Legyen akkor a hatórás… vagy a nyolcas, ha a hatost nem érjük el. *Pillantok rá kacéran. *
- Rendben benne vagyok. Teljesen rád bízom magam. Ha meg úgy sem tetszik, valami azonnal szólok. * Kiszedem a kiválasztott ételeket, majd át is nyújtom őket a fiúnak, hogy belekezdhessen, de tea ügyileg elég finnyás vagyok. Nem vagyok hajlandó meginni hidegen, és ahogy látom, Lukának sem jön be így a kávé, ezért felpattanok az ágyról, majd pálcámmal trükközni kezdek, ami azonnal fel is kelti a fiú érdeklődését.*
- Pyromágia első óra. A tenyeremben a varázsige segítségével hőt gyűjtök össze. *Adom vissza a meleg bögrét.*
- A fülét fogd meg! *Figyelmeztetem, mikor átnyújtom, a poharat nehogy megégesse magát. Úgy tűnik most már minden elég meleg, így a varázslatra nincs többé szükségem.*
- Desiturus. *Szűnik meg jobb kezem pirossága. Ezután a pálcámat visszateszem az éjjeli szekrényre hátha ma még szükségem lesz rá. Kellemesen megreggelizünk. Luka kicsivel előttem végez, de nem kell rám sokat várnia pár kanállal utána én is eltüntetem a müzlimet, majd a forró teámat szürcsölgetem.*
- Nem, köszönöm. *Követem szememmel elvonuló alakját, majd kijelentésére elmosolyodom, és hagyom, had uralja a fürdőt. Eleinte nem mozdulok. Az ágyon ülve iszogatom, italom miközben szemem az ablakokon néz, kifelé míg fülem hallgatózik. Hallom, ahogy megnyílik a zuhanyzó, majd azt, ahogy a fiú belép alá és hirtelen ötlettől vezérelve megint huncutságra készülök. Bögrémet félre rakom, majd táskámhoz pattanok, ahonnan előveszek egy csatot, amivel a hajamat egy kontyba rögzítem a fejem tetején, majd Luka után slisszanok a fürdőbe, hogy együtt zuhanyozzunk. Nem akarom sokáig feltartani csak egy kis reggeli játékra csábítom, majd ha megmosakodtam vissza is térek a szobába had csípje ki magát nyugodtan Luka.
Fekete, fehér csillagos táskámat magamhoz véve huppanok az ágyra. Hosszas turkálás veszi kezdetét, hogy végül mit is vegyek fel mire végre sikerül kiválasztanom a szerintem megfelelő ruhát. Összekészítem és a fürdőajtónál lévő zsámolyra készítem a cuccom, majd beágyazok, de ezzel alig, hogy végzek, már kint is van a francia fiú. Befele menet csókot nyomok az arcára, majd el is tűnök a nagy fürdőszobába. Én nem vagyok olyan sokáig bent, mint Ő. Megfésülködöm, fogat mosok, felkapom a kiválasztott ruhát sminkelek és már kész is vagyok. Utoljára még egyszer ellenőrzöm magam a tükörben, majd kisétálok, és ha Luka rám pillant, akkor körbe is fordulok.*
- Jó leszek így? *Szőke hajam most kivételesen nem kiengedve, hanem lazán összefonva van. Sminkem a szokásos csak a sárga szempúder helyett most csont fehéret használtam, mert az megy a ruhához. Ezután én is végig mérem Lukát mire ismét egy kacér és széles mosoly terül szét arcomon.*
- Szexi vagy Adonisz. *Harapok bele alsó ajkamba, majd közelebb sétálok hozzá és ölébe ülök két térdemmel egy-egy oldalán támaszkodva az ágyra. Tenyeremet a mellkasára fektetem, majd finoman nyomás gyakorolva rá hátra döntöm, hogy fölé hajolva mélyen megcsókolhassam.*

Tárgy: Re: Honolulu 2012-06-28, 2:07 pm

*A szavaira már csak vigyorgok, majd bólintok is egyet. Igazából mindegy, hogy melyikre megyünk, a jegy, amit vettem a mai nap összes járatára használható, így akkor megyünk mikor odaérünk.*
- El is várom, nem szeretném, hogy rosszul érezd magad.*komolyodik el tekintetem egy rövidke időre, hogy lássa tényleg így gondolom. Hiszen miatta vagyunk itt, pontosabban azért, hogy remek élményt szerezzek neki, így természetes, hogy mindent megpróbálok megtenni azért, hogy a lehető legjobb emlékkel térjen majd haza. Időközben a tányért is átveszem, s ugyan a pirítós finom, de a kávéval nem vagyok megelégedve, így meg is kérem a varázsolgató lányt, hogy melegítse fel nekem. A trükkje pedig érdekesnek tűnik, így rá is kérdezek mibenlétére, a választ pedig kíváncsian, bólogatva hallgatom.*
- Tehát a jövő év anyaga, jó dolognak tűnik.*mormogom leginkább magamnak, majd a bögrét is átveszem, s immáron jóval elégedettebben fogyasztom el reggelim maradékát, majd megvárom, hogy Mona is végezzen, s a koszos tányérokat a kocsira helyezem. S mivel nem kér már semmi egyebet, így kiviszem a kocsit a szobából, majd lefoglalva a fürdőt elvonulok, hogy elvégezzem a szükséges dolgokat.
Épp a zuhany alatt állok és élvezem a kellemesen langyos vizet, s már majdhogynem énekelni is elkezdek mikor nyílik az ajtó, s minő meglepetés, Mona lép be rajta, s mászik be hozzám a zuhany alá. Nem tagadom, hogy valóban meglepődtem kicsit, no de egyáltalán nem zavar a jelenléte, így vidáman megyek bele a játékba természetesen, s ugyan az már kevésbé tetszik, hogy olyan hirtelen, mint ahogy érkezett, ki is vonul a fürdőből, de szomorkodás helyett inkább embert varázsolok magamból és csak ezután követem.
Amíg pedig ő készülődik bent, addig én kiválogatom ruháimat és fel is öltözök, s az ágy szélére kuporodva várom, hogy a leányzó is megérkezzen. Kérdése hallatán felemelem tekintetem, mivel eddig a körmömet tanulmányoztam és alaposan végigmérem a forgolódó leányzót.*
- Ádámkosztümben vagy a legszebb, de így is megjárja.*nyújtom ki nyelvem vigyorogva, majd kicsit megingatom a fejem.* - Buta kérdés Szépség, mindenben mesésen festesz.*bókolok picit és igazam is van, hiszen véleményem szerint még kiskacsás pizsamában is jól festene, bár azért nem szeretném, ha ilyesmiben flangálna az utcán.*
- Én is így gondolom.*csillogtatom meg egómat, de azért láthatja rajtam, hogy örülök, hogy tetszik neki, amit lát, majd amikor ölembe ül reflexszerűen mozdulok átölelve derekát és félig lehunyt szemmel dőlök hanyatt és fogadom csókját. Kezem pedig szinte magától indul útnak, így simítok végig fenekén és combján is, de mielőtt bekíváncsiskodnék ruhája alá visszafogom magam és inkább felfelé haladva cirógatom végig hátát, majd hajába is beletúrok.*
- Ha így folytatjuk sose indulunk el, szóval ne kísérts Bel Ami.*vigyorgok rá, mivel egy idő után levegőhiány miatt kénytelen vagyok elszakadni tőle egy picit, így elég időm van arra, hogy átkarolva derekát ülő helyzetbe tornázzam magam, s egy újabb hosszú csók után megemeljem kicsit és lerakjam a földre, jelezve, hogy ma már nem csábít el, pontosabban egyelőre nem hagyom majd magam.*
- Gyere Szőkeség, induljunk.*állok fel az ágyról, s lépek oda az ajtóhoz, mit ki is nyitok neki, majd ha kilépett, én is csatlakozok hozzá, a kártyával gondosan bezárom az ajtót, s kezét megfogva, persze csak, ha engedi, megindulok kifelé a szállodából, mit magam mögött hagyva rátérek egy útra, mi pár perc séta után kivisz a főutcára. Én már többször jártam itt, így annyira nem érdekel a boltokkal, emberekkel és fákkal keretezett hely, de a leányzó most van itt először, így fél szemmel őt figyelem.*
- Hogy tetszik?*fordulok Mona felé kíváncsian, akinek véleménye nagyon is érdekel.* - Megmutatom a kedvenc kávézóm.*teszem még hozzá és befordulok egy sarkon, de továbbra se sietek sehova, lassú nyugodt léptekkel haladok, s igaz ugyan, hogy meleg van, de annyira mégse borzasztóan, hogy az kellemetlenné tegye a kirándulást.*

Tárgy: Re: Honolulu 2012-06-28, 2:47 pm

*Minden jó, ami itt történik. Gyönyörű környezet, meleg víz, kiváló kiszolgálás, fantasztikus szoba és még nagyszerűbb utazótárs. Egyszerűen minden megfelelő és kifogástalan csak úgy, mint a reggeli, ami ugyan most hagy maga után egy kis kívánni valót, de ez az én hibám, így egy kis varázslással meg is oldom a dolgokat. Ez pár percig felkelti Luka érdeklődését én pedig örömmel válaszolok neki. Ez a kedvenc tantárgyam szóval még problémát sem jelent a válaszadás. Gyorsan elfogyasztjuk reggelinket, majd kezdetét veszi a reggeli készülődés. Az inflás diák lestoppolja magának a fürdőt, de csak nem hagy nyugodni a bennem lappangó kisördög, ezért besurranok mellé a fürdőszobába, hogy közösen zuhanyozzunk le. Lopok tőle pár csókot, de nem akarom sokáig feltartóztatni, ezét hamar eltűnök, hogy a szobában hosszas válogatás közepette kitaláljam, mit vegyek fel mára. Amint ez megvan, helyet cserélünk Lukával, hogy én varázsoljam magam csinosabb állapotba, majd a fürdőből kilépve rövid szemlét kérek az öltözékkel kapcsolatban.*
- Még sem akarsz elmenni? *Vonom fel szemöldököm, majd közelebb sétálva hozzá azonnal leteperem. Kell neki ilyen bókokat mondani. Még a végén tényleg nem jutunk ki ebből a meseszép szobából. Főleg így ne, ahogy „ártatlan” csókomra reagál. Ahogy keze vándorútra indul, úgy az enyém se tud nyugton maradni, így kis kacsóim azonnal a szürke póló alá csusszannak finoman végig karmolva mellkasát. *
- Oké, mindjárt abba hagyom. *Viszonzom mosolyát, de mielőtt felkászálódna, kezemmel végig simítok karján, majd csuklójánál megragadva ismét hátra döntöm, majd kezeit a feje fölött leszorítom. Nem lóghat meg ilyen egyszerűen előlem. Ajkaim nyakára téved. Először csak finoman puszilgatom a puha területet, majd a puszik csókokba váltanak remélhetőleg egyre jobban felingerelve ezzel Lukát.*
- Most már mehetünk. *Nyomok egy utolsó puszit az eddig kényeztetett testrészre mielőtt legördülnék a srácról és az ajtóhoz sétálnék. Kilépve Luka a kezemért nyúl én pedig habozás nélkül fűzöm vele össze ujjaim. Kilépve a hotelből kint nagyon világos van, ezért felteszem, napszemüvegem mielőtt elkezdeném a bámészkodást. Maximálisan megéri. Mivel a szálloda közel van a tengerhez, ezért az egyik oldalt hajók vannak, míg a túl oldalt az épületek. Sok ember van, az utcán bár a legtöbbjén látszik, hogy turista. Honolulu a főváros, ezért sok autó van az utcán, de amiből a legtöbb van azok a programokat hirdető táblák és egyen meg is akad a szemem.*
- Nagyon szép a hely, de látszik rajta, hogy főváros, viszont azt hittem melegebb lesz. *Nézek végig kezemen, amit még csak egy kicsit kapott meg a nap, szóval most világos barna színe van, de mire innen elmegyünk, tuti nagyon barna leszek*
- Most reggeliztünk. Menjünk el helyette a Sea Life Parkba. *Mutatom meg az egyik táblát, amit kinéztem. Nem más, mint egy óriási tropikárium, de én imádom a tengert és érdekel, hogy milyen állatok élnek erre. *
- Olyan lesz, mintha búvárkodnánk. *Olvasom fel a főszlogent. Búvárkodás. Az is tök jó lehet. Érzed magad körül az állatok, lefényképezheted őket. Egyszerűen fantasztikus. Valószínűleg nem olyan lesz, mint itt sétálni, de talán hasonló.*
- Várjunk egy kicsit! *Akad meg agyamban egy pillanatra a gondolatmenet.*
- Kedvenc? Hányszor voltál már itt? *Torpanok meg a járdán félre billentett fejjel a válaszra várva.*

Tárgy: Re: Honolulu 2012-06-28, 3:30 pm

- Nem is tudom, itt maradni is igen szimpatikus ötlet.*sóhajtok fel, miközben újra végigmérem, majd meglepődni sincs időm, máris ölemben ül és dönt hátra, én pedig engedelmesen teszem azt mit kér, s kezeimmel is barangolásra indulok, majd egy elégedett szusszantással veszem tudomásul, hogy ő is hasonlóan cselekszik. Minek hatására megfordul a fejemben, hogy mégse akarok sétálni semerre, de végül csak erőt veszek magamon és ülök fel, legalábbis próbálnék, de a Szöszke némi karsimítást követően megfogja csuklóimat és visszadönt az ágyra. Igazából biztos vagyok benne, hogy könnyedén lebirkózhatnám, ha akarnám, de mégis ki akarna kiszabadulni egy ilyen tünemény alól, így mélyet sóhajtva élvezem csókjait, amikor viszont abbahagyná utána nyúlok, s megakadályozom, hogy ilyen orvul itt hagyjon, vagyis próbálkozok vele.*
- Csak nem hitted, hogy így elmehetsz.*dörmögöm beleharapva fülébe egy picikét, no de utána hagyom, hogy az ajtóhoz lépjen, hiszen én voltam a városnézés értelmi szerzője és nem akarom saját tervemet megmásítani, így megigazgatom összegyűrődött ruhám és már ki is lépek az ajtón, s Mona kezét megfogva kivezetem a szállodából, majd a napra kiérve követem példáját és én is napszemüveget illesztek orromra, s így sétálunk tovább, rátérve a főutcára.*
- Szerencsére nincs olyan vészesen meleg, csak rengetegen vannak. Ha gondolod holnap elnézhetünk egy kisebb városba is, vagy akár egy másik szigetre.*vetem fel ötletnek, hátha meg akar nézni egy kevésbé nyüzsgő részt is, mi sokszor enyhén unalmas tud lenni, de az igaz, hogy jóval csendesebb és nyugodtabb.*
- Ó arra nem is gondoltam, de jó ötlet. Akkor irány a park.*egyezek is bele azonnal, s irányt változtatva megindulok a park felé. Arra nem emlékszek, hogy voltam-e már ott, bár sejtésem szerint még nem, így ez nekem is új élmény lesz majd.* - Búvárkodhatunk is, ha érdekel a téma.*fordulok felé, mert a nagy fülelésben azért kihallottam hangjából, hogy ilyesmit is kipróbálna, legalábbis így tűnik nekem. Habár nem ismerem még olyan régen, így az is megeshet, hogy csak tévedtem.
Kicsit megemelem szemöldököm, mikor újra megszólal, s csöppet meglepetten torpanok meg én is és fordulok szembe vele. A kérdés hallatán viszont megkönnyebbülök, hiszen ennél azért nagyobb problémára számítottam, s tarkómat megvakarva gondolkozok el azon, vajon mennyiszer jártam már itt.*
- Gyerek korom óta ide járok, azt hiszem ide hoztak el először a szüleim. Utána meg majdnem minden évben eltöltöttem itt egy kis időt, szóval sokszor.*felelem végül miközben újra megindulok. Pontos számot nem tudok, de nem is hinném, hogy ez olyan fontos lenne, tehát nem erőltetem meg magam túlzottan.*
- Szereted a tengert?*kíváncsiskodom ismételten, míg besorozok egy kínai csoport mögé, kiket némi küzdelem árán, de azért sikerül sikerül megelőzni, így immáron valamivel kényelmesebben vonulok át az út másik oldalára és szorgalmasan követve a táblákat haladok a kijelölt útvonalon a park felé.*
- Azt hiszem megjöttünk.*haladok végig a sövénnyel és kerítéssel körbevett hely mellett, majd egy kis fintorral beállok a sor végére. Sajnos errefelé nem ismernek, így kénytelenek vagyunk normális polgárként kivárni, hogy elfogyjanak az emberek előlünk.*
- Úgy fest elég népszerű ez a hely.*dünnyögöm, mikor végre megmozdul a sor, s nézelődve, valamint a kiírásokat bámulva várom ki a negyed órát, mire végre mi jövünk. A pénztárnál előrébb mozdulok, kikérem a jegyeket és ki is fizetem őket, majd odaadom a leányzó belépőjét és előre engedem a kapunál.*
- Merre induljunk?*nyitom szét a kapott térképet, s felemelem úgy, hogy mindketten jól láthassuk. Szerencsére a helyekhez számok és egy kis magyarázat is tartozik, így nem kell vakon bóklásznunk, hanem tudjuk majd, hogy hova megyünk.*

//fagy//

Tárgy: Re: Honolulu 2012-12-21, 12:45 pm

//Rítusmágia 8. házi 2. rész//

*A temetőbeli kirándulás után már a kastélyban van, és utazni készül, nem is akárhová, hanem egy tengerpartra. Milyen kár, hogy nem pihenni megy, hanem beszerezni valamit egy varázslathoz, de attól még nézelődhet majd egy kicsit. Hamarosan már a teleport szobában áll, és azon gondolkozik, melyik tengert válassza. Végül dönt valamelyik mellett, ami épp eszében van. Belemarkol a kép mellett lévő tartóba, a hamut a képre szórja, és bemondja az útirányt.*
- Hawaii, Honolulu, tengerpart, visszaérkezés húsz perc múlva.*ennyi pont elég ahhoz, amit el akar hozni, sőt, még kevesebb időbe is telik, de a biztonság kedvéért van a húsz perc. Meg talán egy kicsikét nézelődne is, Hawaii nagyon király hely lehet, bár még sosem járt ott. Nem baj, majd most. A kép viszont máris lángolni kezd, azaz megnyílt a kapu, ő pedig átlép rajta, és egy pillanattal később már Honolulu tengerpartján találja magát. Nagyon fura, hogy itt még télen is meleg van, ezért egyből megszabadul a kabátjától, meg kicipzározza a felsőjét. Az emberek valószínűleg hülyének néznék, ha ilyen cuccban mászkálna Hawaii-on. A táj rendkívül szép, főleg a tenger. Nagyon szeret úszni, kár, hogy most nem ezért jött. Erről eszébe is jut a feladata, úgyhogy gyorsan odalépked a vízhez, leguggol mellé, előveszi a zsebéből az egyik tégelyt, és belemártja a vízbe. Nem pont öt cseppet enged bele, az eléggé lehetetlen lenne, hanem valamivel többet. Ha majd össze akarja keverni a hozzávalókat, bele tudja engedni a dobozból cseppenként is a vizet. Amint megvan a víz, rázárja a tégelyre a tetejét, és kicsit távolabb megy a nedves partszakasztól. Kevesebb idő telt el, mint gondolta, még van negyed órája a visszaérkezésig. Addig is leül a partra, felhúzza magához a térdét, és gyönyörködik a vízben, és figyeli a fürdőzőket. Jó nekik, hogy mindig itt van a tenger, úszhatnak, amikor akarnak, még szörfözhetnek is, bár ahhoz ő nem ért. A víz viszont gyönyörű, nagy hullámok jönnek és mennek, amik felkapják a szörfözőket, a bénábbakat lelökik a deszkáról és a víz alá nyomják, hogy egy fél perc múlva feljöjjenek. A nap is süt, jó idő van, és ha nem lenne ilyen hullámzó a víz, gyönyörűen rávilágítana. Pár perc múlva érzi, hogy a jó idő miatt az ő téli ruháiban kezd nagyon meleg lenni, főleg a bakancs, ami nagyon zavaró. Bár még sokáig nézné el a gyönyörű tengert, a gyakorlás és a kellemetlen érzés miatt sürgetné az időt, de az óra most is csak olyan gyorsan megy, ahogyan szokott. Türelmetlenül percenként pillant az órájára, de úgy tűnik, hogy az idő, csak hogy kitoljon vele, még lassabban vánszorog. Aztán valahogy csak eltelik az a húsz perc, és ő végre érzi a húzást, és már repül is vissza a teleport szobába. Még egyszer a tengerre pillant, hogy egy jó darabig ne felejtse el, aztán újra az iskolában van. Mikor megérkezik, megigazítja egy kicsit összegyűrődött ruháját, ellenőrzi a zsebében lévő két hozzávalót, hogy épségben vannak-e, és mivel vére van, jöhet az utolsó hozzávaló megszerzése is. Ezért aztán még egyszer belemarkol a kép mellett lévő porba, és felkészül a hazatérésre.*

Tárgy: Re: Honolulu 2014-02-20, 2:42 pm

/NRT: Rachel és Zaine – 2014.01.09. (Előzmény a teleport szobában)/

Számomra nem jelent problémát az, hogy én érkezem meg előbb, nem pedig a fiú, hiszen a lényeg az, hogy mindketten jelen legyünk és az este folyamán úgyis végig egymás társaságát élvezhetjük majd. Nem hinném, hogy Zaine majd ott hagyna valaki más miatt, mivel az évfolyamlépés ünneplése lesz a cél, nem pedig az, hogy együtt menjünk el valahova és mással érezzük majd jól magunkat. A bálon se hagyott ott, pedig ott azért meglett volna a lehetősége. Na de most már ideje megbeszélni a nagy tervet, hogy hová is szeretnék elmenni és bár hallom az ötletét, most mégis inkább Hawaii mellett döntök, valahogy jobban vonz az a hely, már oly régóta meg szerettem volna nézni. Annyi filmben láttam már, annyit hallottam róla, biztosan gyönyörű lehet.
- Hát… végülis, miért ne? Majd a mai nap után meglátjuk. – kacsintok rá játékosan és igen, ez most akkor egyfajta próba is lesz, hogy mennyire tudjuk elviselni egymást és jövünk majd ki jól. Remélem, hogy nem lesz probléma, és hogy tényleg majd össze fog jönni Jamaica is. Azt is tisztázzuk, hogy Zaine is tud úszni és bár gondolhattam volna arra, hogy volt ideje megtanulni, mégse gondoltam. Én azért nem vagyok egy profi úszó, de azért igyekszem majd nem bajba kerülni. Még egy dolog van, amit tisztáznunk kell indulás előtt, az pedig az időtartam, hogy mennyi ideig is fogunk azon a bizonyos helyen tartózkodni. Ott aludni, együtt… hmm, elég furcsa lesz, de végülis, miért ne?
- Persze, nem gond, nem zavar. – mert ha úgy van, kivehetünk két külön szobát is, nem muszáj nekünk egy helyen aludnunk, szóval ez még az este függvénye. Bár ki nem mondom, de talán egyértelmű, hogy nem tervezem mindenképpen azt, hogy egy franciaágyban fogunk nyugovóra térni, mondjuk egymáshoz bújva vagy ilyesmi. Meglátjuk, hogy mit hoz még az este. Lassan közelebb sétálok a festményhez, majd veszek némi hamut is az urnából, de még mielőtt azt az adott tárgyra dobnám, válaszolok ám Zaine-nek.
- Hát… én nem vagyok valami tervező fajta, szóval a carpe diem lesz az érvényes a mai napra. Megyünk, amerre szeretnénk, bár az tuti, hogy akarok egy jót enni, táncolni, inni és úszni is. – vigyorodom el és talán ebben egyet is fogunk érteni. A hamu végül a festményre kerül, majd már mondom is az úti célt és az időt is természetesen.
- Hawaii, Honolulu, holnap reggelig. – és nemsokára már itt sem vagyok. Zainet a gyönyörű tengerparton várom, nem kicsit izgatottan és hogyha megjelenik, akkor már előre is mutatok, egy part menti kis szórakozóhely irányába.
- Mit szólnál hozzá, ha ennénk valami rablóhús félét, aztán utána kezdenénk az estét? – tényleg éhes vagyok, ott meg gondolom koktélokat és egyéb finom italokat is felszolgálnak. Szóval, ha a srác is benne van, akkor irány az említett kiülős hely, ahol már le is dobom magam az egyik asztalhoz és nemsokára a különféle finom húsokat és zöldségeket nézegetem. Persze a srác azt eszik, amit akar, én most akkor is rablóhúsra pályázom majd, hála annak, hogy az egyik vendég tányérjában olyan jól néz ki az étel.

Tárgy: Re: Honolulu 2014-02-25, 11:25 pm

/NRT: Rachel és Zaine – 2014.01.09. (Előzmény a teleport szobában)/

*Én aztán, hiába van ilyen külsőm, különösen nem vagyok nőcsábásznak mondható. Ez talán logikátlan, pont azért, mert szeretném, ha figyelnének rám, s innen következik, hogy ezért tennék is, de őszintén szólva, nem vágyom rövid figyelemre. Nem is kell rengeteg barát se, és ez a nőkre is igaz, Rachel ezért nincs "veszélyben". Nem gondolok semmire, amire ilyenkor egy velem egykorú srác gondolhatna, ha már az ott alvás kerül szóba, hiába hallatszik kihívásnak, egyszerűen nem akarom zavarba hozni a lányt, de el kell dönteni, mennyi időt akarunk ott tölteni. Az pedig a másik, hogy Rachelt se nézem ki ribancnak. A kavarás az más, tudom, hogy volt csók közöttünk, volt vita is, de azért az teljesen más kategória, mintha mellé feküdnék... vagy rá. A terv szerint, ha most jól érezzük magunkat, akkor akár ismételhetünk is, ezek után pedig fixáljuk a tervet.*
- Persze feltéve, ha egyáltalán lefekszünk aludni. Ki tudja, lehet olyan jól érezzük magunkat, hogy az idő elrepül, aztán már érdemes se lesz pihenni. *gondolkodom el, mert azért én anno éjszakába nyúlóan a barátaimmal voltam, és nem hiszem, hogy ez olyan különös volna. A lány múltjának egy-egy részleteit ismerve ő sem volt másképp, de ha rosszul sejtem, majd felvilágosít.*
- Ez azért egész jól hangzik. Szeretek szörfözni is, de azt hiszem azt most inkább kihagyom. *bólintok, s ezek után a lány példáját követve szórom a képre a hamut, természetesen miután ő már nincs itt, s mivel nem először utazok, azért nem is meglepetés számomra, hogy mi következik majd.*
- Hawaii, Honolulu, holnap reggelig. *ismétlem Rachelt, majd én is utána indulok, hogy nem sokkal az ő érkezése után bukkanjak fel mellette. Rögtön fel is mérem a helyszínt, bár ahogy érzékelem, ő már talált is valamit, s valóban nem rossz ötlet evéssel kezdeni, főleg akkor, ha inni akarunk, és úgy, hogy nem küldjük közben magunkat a földre. Speciel egész éhes vagyok, férfiként egész nagy az étvágyam.*
- Szuper. Én szerintem valami rettentő húsosat eszek. *paskolom meg a hasamat, s követem a lányt, úgy ülve le vele szemben. Az étlapot bámulva döbbenek rá, hogy tulajdonképpen nagy a választék, ráadásul koktélok is vannak. Sose voltam sznob, de furdal a kíváncsiság, vajon milyenek lehetnek.*
- Rendelhetnénk hozzá pár koktélt kíváncsiságból, nem? Nem igazán ittam még ilyeneket, bár hiába írják ki az összetevőket, azok nagy részét sem kóstoltam. *gondolkodom el, ám egyelőre még nem döntök, az étlapot fürkészem, s közben a körülöttünk lévőket. Velem az a baj, hogy evés után álmos leszek, bár ezzel sokan vannak így. Lehet fel kéne dobni magam valamivel.*

Tárgy: Re: Honolulu 2014-03-02, 10:49 pm

/NRT: Rachel és Zaine – 2014.01.09./

Jónak tűnik a terv, hogy csak reggel térünk vissza és bár akad bennem azért némi félsz, hogy nem-e kapunk össze ismét, mégis próbálok pozitívan állni ehhez az egészhez és nem tartani attól a bizonyos közös alvástól se, ami esetleg még várhat ránk. Nem is tudom, furcsa lenne olyan közel Zaine-hez, mivel ez a srác rettenetesen jól néz ki, de mégse vagyok egy könnyűvérű lány. És most, hogy mondja, tényleg lehet, hogy alkalmunk se lesz a pihenésre, még elválik.
- Igen, ahogy mondod. Na, majd kiderül. – vigyorodom is el jókedvűen, majd ez után árulom el azt a néhány tervrészletet, amelyeket meg szeretnék valósítani. Tudom, hogy nem túl sok, de majd együtt kitaláljuk, hogy mi mindenhez is lesz igazán kedvünk.
- Én még soha se szörföztem. Na, egyszer akkor majd ki kell próbálnom! – jelentem is ki határozottan és hogy azt majd Hawaii-on fogom-e megtapasztalni vagy sem, az is eldől a mai nap folyamán. Ideje viszont most már indulni, így nemsokára a hamu és a festmény segítségével megkezdődik az utazásunk és amikor már mind a ketten a tengerparton vagyunk, ki is szúrom az első kajáldát a közelben. Nem vagyok válogatós, régen se tehettem ezt meg magamnak, most pedig valamiért úgy érzem, hogy egy ilyen helyen tuti finom lehet az étel, hiszen kint és bent is táncolnak, rengetegen vannak ott és a hangulat is jónak tűnik.
- Nem csak te, én se vagyok ám vega. – kacsintok is Zaine felé, majd nemsokára már a kényelmes székeken ülünk, úgy várva, hogy odajöjjön hozzánk egy pincér, addig pedig ideje az étlapot nézegetni. Oké, nézem én, de egy csomó kajáról még nem is hallottam.
- Hát, egyetértek veled, én kaják terén se kóstoltam még mindent. De persze, benne vagyunk, éljünk a lehetőségnek, szóval igyunk pár cuccot, ami jónak tűnik. – rögtön rá is bökök egy vörös színű italra, amiben elvileg akad némi rum és egy csomó féle gyümölcs meg számomra ismeretlen alapanyagok. Jó lesz kezdetnek, legalábbis az én számomra. A pincér is megérkezik, így rögtön le is adom a rendelésem arra a koktélra, néhány finom rablóhúsra és egy kis ásványvízre, mert azért az ételhez az is kell majd. Miután az én rendelésemet felvette a férfi, már a srác felé is fordul és nemsokára jegyzetelni kezdi mindazt, amit Zaine kér és csak ez után hagy magunkra.
- És utána táncolunk is? A múltkor, amikor táncoltunk, egész jól alakult az este. – biccentem picit oldalra csinos buksimat, úgy vizslatom a másik tekintetét. Nem célzok ám itt én semmire se, egyszerűen tényleg szeretném jól érezni magam és ha már ilyen jó zenék szólnak, muszáj lesz rá rázni is picit.

Tárgy: Re: Honolulu 2014-03-09, 11:47 pm

/NRT: Rachel és Zaine – 2014.01.09./

*Nem tudom, mire számít a lány, de tőlem nem kell félnie, még akkor sem, ha ezt nem kötöm az orrára. Nem volnék erőszakos a nőkkel szemben, de igazán még érdeklődést sem kívánok irányába mutatni ilyen téren, mert bár idegesít, ennek ellenére is van, aki miatt nem tehetem meg. Ez nem Rachel ellen szól, hiába nem ismeri el, szerintem mi hasonlítunk, és ő valódi természetes szépség... azonban azt hiszem, mind a kettőnknek bonyolult az élete ilyen szempontból.*
- Nem fog ám elsőre menni, nem egyszerű kitanulni. Persze, ha szeretnéd, akkor segítek, megnézzük hogyan megy, vagy hogy tetszik. *mosolyodom el, s nem a mostani alkalomra gondolok, de ha nagyon ragaszkodik hozzá, akkor most is lehet. Ezek után ideje, hogy valóban el is induljunk, mert anélkül nehezen lesz utazás, s pár perc múlva a lány oldalán találom magam. Rögtön éhes... rendben, igazából én is, de én férfiből vagyok, így térünk be azonnal a közeli, Rachel által kiszúrt étterembe. El kell ismernem, hangulatos, valóban elég ízletesnek néznek ki az ételek, persze lehet, hogy azért, mert éhes vagyok. A zenével sincs bajom, s ha már ennyi ember tömörül itt, akkor biztos nem lehet rossz a minőség, semmilyen téren. Azért eszembe jut, hogy talán nem kéne folyamatosan inni, vagy rengeteg kevertet magamba dönteni, mert végülis a lányt ünnepeljük, ő ihat, nekem vigyázni kéne rá, nem? Ahj, mostanában tisztára olyan vagyok, mint egy jófiú... Amint a lány leadja a rendelést, én is követem őt, egy hatalmas steaket kérek burgonyafánkkal és valami öntettel, illetve italnak rum alapú koktélt, szintén gyümölcsökkel feldobva.*
- Persze, hogy táncolok veled. Viszont akkor vigyázni kell, mennyit iszunk, mert különben van rosszul hat majd a tánc, vagy inkább tántorgás lesz belőle. *vigyorodok el őszintén, s talán ezt ő is elismeri. Egyelőre nincs nálunk annyi ital, ami árthatna, már persze ez attól függ, ki hogyan bírja. Én jól, a lányra már nem emlékszem, de talán ő neki se árt meg pár pohár.*
- Na és mondd... volt valami összetűzésed mostanában? Elég komor hely ám a sulink, sok fura alakkal és fura történéssel. *kérdezek rá erre, mert bár engem nem feltétlen érint mindig a kalandos élet, vagy nem olyan mértékben, mint másokat, attól függetlenül én is tudom, mi folyik egy ilyen varázslatos helyen, s szeretném tudni, a lány hogyan áll ezzel. Talán van pár sztorija akkor is, ha nem most történtek.*

Tárgy: Re: Honolulu 2014-03-20, 2:02 am

/NRT: Rachel és Zaine – 2014.01.09./

Még tényleg nem volt eddig lehetőségem szörfözni, de hogyha már itt vagyunk, hát… lehet, hogy tényleg kipróbálom. Érdekes sportnak tűnik, szóval miért ne? Nagy bajom nem lehet, max a vízbe kerülök, cápa meg csak nem jár erre.
- Oké, akkor majd lehet, hogy élek a lehetőséggel. De szerintem az majd máskor lesz, bár ki tudja. – lehet, hogy berúgunk és minden álmom akkor az lesz, hogy szörfözhessek. Bár biztos, hogy akkor nem menne, de néha képes vagyok tökéletesen kifordulni önmagamból némi alkoholnak köszönhetően, de most megpróbálom majd ettől megkímélni Zaine-t, nem azért jöttem ide és mostanság próbálom visszafogni a rossz énemet. Egy ideig ment is, bár Slash ismét rossz hatással volt rám. Uhh, durva belegondolni, hogy majdnem rámásztam… vagy rá is másztam, de mégse történt semmi. Nem… nehéz lesz majd ismét a szemébe néznem. De most nem az infláson fogok tovább agyalni, főleg, mivel az a bizonyos étterem is előttünk van, ahova hamar be is térünk, majd két remek koktélt és finom ételeket rendelünk magunknak. Jó belakunk, aztán utána kezdődhet az igazi szórakozás, de enni mindig jó, ezt mindketten tudjuk.
- Nem berúgni akartam, csak megkóstolni egy-két féle koktélt. Szóval ne aggódj, nem leszek kész… remélhetőleg. – majd igyekszem visszafogni magam, éppen ezért is eszem most. Azért nem esik ám jól, hogy rögtön ilyesmit feltételez, de nincs mit tenni, nem morgok rajta, inkább csak megkóstolom a finom koktélt, amit kihoz nekünk a pincér, de az ételekre még egy picikét várnunk kell. Azt hittem, hogy a beszélgetés továbbra is ilyen kellemes marad, de amikor Zaine rákérdez arra, hogy történt-e mostanság valami afférom, kissé hirtelen sápadok el, majd markolom meg az asztal szélét és lassan hátra is dőlök.
- Igen… egy sráccal. – nem igazán akaródzik ezt most elmondani neki, barna szemeimben is láthatja, amelyekkel arcát fürkészem, de mégis csak elárulom azt, ami történt, vagyis hát röviden. – Eleinte jó fejnek tűnt, de aztán lebilincselt és bántott… meg akart erőszakolni és undorító dolgokat tett velem, de szerencsére meg tudtam menekülni. – kissé lehajtom fejem, majd lassan végigsimítok a pohár száján, végül kissé meg is remegek. – Én még szűz vagyok Zaine… nekem ez elég nagy trauma volt, főleg amikor a tőrt odalent érintette hozzám… - nem, én ezt nem akarom folytatni, így hirtelen pattanok fel, majd sétálok el néhány méterrel arrébb az asztaltól, hogy a terasznál állva nézhessek el a tenger felé. Le kell nyugodnom, nem lehetek ideges, nem gondolhatok ismét Gwynn-re… A vacsi még szerencsére nem jött meg, szóval talán nem gond, ha egy picit távol vagyok az asztaltól. Ez nem az exos fiú ellen szól, egyszerűen még mindig nehéz feldolgoznom azt az esetet és félek attól, hogy mi lesz akkor, ha ismét látom majd azt a srácot. Rettegek tőle.

Tárgy: Re: Honolulu 2014-04-04, 10:45 pm

/NRT: Rachel és Zaine – 2014.01.09./

*Nem hiszem, hogy ez alkalmas idő volna arra, hogy szörfözzünk. Este nem szeretném majd a vízben hagyni, pedig tervezünk itt aludni, és hát be kell valljam, nem fog neki egy-két óra alatt menni, nem fogja tudni teljesen el is sajátítani, viszont nekünk majd indulni kell haza, így félig marad csupán meg az élmény és a tanulás... az pedig nem jó, hiszen talán nem is kellemes emlékekkel tér majd haza. Azt sem lehet tudni, hogy éppen mikor találkozunk újra, hogy folytathatnánk a gyakorlást, mert ha már az ember szörfözik, vagy el akar sajátítani valamit, akkor azt fejezze be. Kivétel ez alól, ha nem tetszik.*
- Tudom, de azt nem tudhatom, hogy neked mi az a mennyiség, vagy minőség, ami akarva-akaratlanul is megárthat. *magyarázom meg, és semmi rossz nincs a szavaimban, mert bár tudom, hogy azért szereti az alkoholt, ennél többet nem, így nem is ítélkezem. Nem tudhatom, miért szereti és mit, vagy mennyit, hiszen olyan sokat nem mesélt magáról, és nem is emlékszem mindenre... plusz én nem az az ember vagyok, aki ítélkezni fog. Jelenleg már az étteremben ülünk, s egy teljesen ártalmatlan kérdést teszek fel, de mikor látom az arcán, hogy ez mit vált belőle ki, némileg azért megijedek. Nem szeretném elrontani a hangulatot, elvégre azért vagyunk itt, hogy ő szórakozzon, s most nem ez történik, láthatóan. Az is meglep, hogy beszélni kezd, mert pont azt látom arcán, hogy nem szeretné mondani, mi is történt, pedig egyértelmű, hogy történt valami. Türelmesen és csöndesen hallgatom, szinte dermedt állapotban. Mikor viszont hallom a részleteket, az arcom meg is rándul, szemeim elsötétednek. Gyűlölöm az ilyet.*
- Ki volt? Mi a neve? *szólok röviden, velősen és tömören, hangomból pedig talán hallatszik, hogy mit akarok. Rachel és én nem vagyunk kivételesen közel egymáshoz, de talán mondhatom úgy, hogy lehetnénk barátok, és ez akár egy út is lehet oda. Az ilyen embereket meg amúgy is utálom, és nekik mennék akkor is, ha nincs esélyem ellenük.*
- Nem gondolod, hogy szólni kéne valakinek? *teszem azért fel a kérdést, némileg szemrehányóbban, mint kéne, de mikor ez tudatosul bennem, akkor már enyhül is az arcom.* - Úgy értem, ez feketemágus képző, de azért vannak határok. A diákok nem gyilkolhatják egymást, és szerintem ez is oda tartozik. Nem történt meg, de megtörténhetett volna... *folytatom, amikor viszont azzal jön, hogy ő szűz, nem tudom megállni, hogy ne krákogjak fel halkan zavaromban. Nem tudok már mit felelni, hiszen fel is pattan, és távolabb megy, de tudom, hogy ez nem nekem szól. Pár pillanatig csak ülök, nem is tudom, hogyan kéne kezelnem a helyzetet. Azt viszont igen, hogy meg kell próbálnom, így lassan tolva ki a széket állok fel én is, és közelebb sétálok hozzá.*
- Ha gondolod, együtt megleckéztethetjük. Átérzem milyen lehet ez neked, főleg, hogy ide jár, és találkozhatsz még vele... de biztosan képes leszel megvédeni magad. Tud erről más barátod? *kérdezek rá, s bár talán nem ez a legjobb megoldás, azért teljesen barátilag a hátra csúsztatom a kezem, közel a vállaihoz, és finoman megsimogatom őt. Tovább nem megyek, nem tudom, mennyire vágyik fizikai közelségre ilyenkor, mert azért azzal még én is tisztában vagyok, hogy az emberek, különösen a nők, ilyenben keresik a vigaszt. Persze vannak kivételek.*
- Nem tudom, mit kéne mondanom, vagy hogy kéne kezelnem a helyzetet, de a lényeg, hogy melletted állok. *mosolyodom el finoman, és most elengedve őt ülök fel az előttünk elhelyezkedő korlátra. Az étel majd érkezik, addig még van pár percünk, talán mond valamit, talán nem, esetleg a csönd is kellemes lehet, én nem erőltetek rá semmit.*

Tárgy: Re: Honolulu 2014-04-10, 11:06 pm

/NRT: Rachel és Zaine – 2014.01.09./

A szörfös téma után megindulunk a nagyon is hívogató vendéglő felé, ahol nemsokára már lecsüccsenve rendeljük meg a koktéljainkat. Szeretnék még más fajtákat is kipróbálni, hiszen ilyesmiben még nem volt részem és ha már ünneplünk, akkor meg is kell adni a módját. Zaine szavai viszont nem esnek ám túl jól, nem berúgni akarok, de mégis csak, had igyak, ha akarok, nem vagyok kislány, soha se szorultam pátyolgatásra, ezt tudhatná.
- Régen nagyon sok alkoholt ittam és bár egy ideje próbálok élni nélküle, úgy érzem, bírom az italt. – persze múltkor Slash-el megártott, de ezt most nem kezdem el hangoztatni. Bízom magamban, abban, hogy nem lesz baj, és örülök, hogyha ezt esetleg a másik is elhiszi. Ha meg mégis gond lesz, akkor az úgyis hamarosan ki fog derülni. Az ételek is megrendelésre kerülnek, de amíg várunk rájuk, a fiú tovább érdeklődik felőlem, én pedig bár nem túl szívesen, mégis mesélni kezdek neki arról, ami történt, amit Gwynn tett velem. Ki kell adnom magamból, valakivel meg kell osztanom ezt a titkot, így hát a szavak csak úgy előtörnek belőlem, egyre többet és többet fecsegve arról a bizonyos alkalomról. Zaine reakciója viszont meglep, ez a dühös tekintet, ilyennek szerintem eddig még soha se láttam, így kissé szétnyílnak ajkaim, majd nyelek egy aprót.
- Nem számít… - motyogom halkan és oh, dehogynem számít. Nekem nagyon is sokat, de majd én elintézem, majd… majd megpróbálom. Nekem kell őt legyőznöm, erőt kell vennem magamon, hiszen biztosan fogunk mi még találkozni egymással, képtelen vagyok ezt sajnos elkerülni.
- Hogy szólni? Zaine… ez… ez nekem kellemetlen. Eszem ágában sincs másokat beavatni ebbe, főleg, hogy nem hiszem, hogy csak velem történne ilyesmi. – bár ki tudja. Kissé tördelni kezdem a kezeimet, majd lassan nemet intek fejemmel. – Ő csak a testemet akart, nem akart megölni. – eszébe se volt, ezért azért jobb, ha tisztázzuk. Csak meg akarta mutatni nekem azt, ami még ismeretlen és a testem reagált is rá, de még mennyire. Viszont ez szégyen, ezt már nem kell az exos srácnak tudnia, magamnak is féltem beismerni, féltem elfogadni azt, amit akkor éreztem. A szüzességem is a másik tudtára adom, de a krákogás hallatán most már el is pirulok, majd nemsokára már fel is pattanok. Jobb lesz egy kicsit arrébb, most le kell nyugodnom, muszáj lesz. Zaine is mellém ér, majd amit mond, arra ijedten kapom felé a fejem, majd rázom is meg utána.
- Nem! Zaine, ezt nekem kell elintéznem, nem másnak. Nem vagy a párom, hogy ilyet tegyél értem, muszáj megoldanom magamnak, nem félhetek tőle. – az csak még rosszabb lenne. És hogy tud-e erről más? – Nem, még nem mondtam el senki másnak se. – nem is értem, hogy most miért pont vele vagyok ilyen őszinte, hiszen oly furcsa a mi kettőnk viszonya, de mégis jól esik most ezt elmondani neki, ahogy az is, amikor lassan hátamra csúsztatja kezét. Lassan neki is dőlök, nagyon picit bújva csak oda, majd apró mosollyal ajkamon nézek fel rá szép barnaságaimmal.
- Köszi, ez pont elég. Kedves tőled, ez az egész. – ismerem be, mert tényleg annak tartom. Amikor elenged, én is csak lassan távolodom el tőle, de most egy picit tényleg csendességbe burkolózom, jól esik most ez, meg az éjszakai szellő, amely lassan kap bele hajamba és kezd el játszadozni vele. Az ételek is hamar megérkeznek, így amikor hallom a pincér szavait, felpillantok Zaine-re és ha minden igaz, akkor együtt térünk vissza az asztalunkhoz, ahol ismét helyet foglalok.
- Már jobban vagyok ám. És akkor jó étvágyat! – pillantok fel rá az ételemről, majd ez után beleszimatolok a finom rablóhúsba és ragyogó szemmel neki is látok. Néhány percig némán eszem, de ez után nem maradok ám csendben.
- Mit szólnál hozzá, ha most kivennénk ez után egy szobát? Úgyis tele a hasam és akkor ott tudjuk majd hagyni a ruhákat és mehetnénk úszni. – a tánchoz úgyse lenne rögtön kedvem az étkezés után, de egy szobafoglaláshoz és úszáshoz igen. Természetesen Zaine-nek is van beleszólása a dologba, éppen ezért próbálok most tervezgetni vele.