Vezetőség | |
Ki van itt? | Jelenleg 9 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég
Nincs
A legtöbb felhasználó (35 fő) 2024-02-02, 10:49 am-kor volt itt.
|
Másik oldalunk | |
| | Véres hajnal fogadó | |
|
+41Sharlotte Johanson Nikolai Mia Andersen Kimberly Fox Lisa Renfield Slash Daniels Christiano Lugano Cornelia Brown Havasi Zoárd Victoria Daphne Alucard Aristarkh Y. Zhukov Vladislav Kerensky Elton Ricci Dixon Naomi Teigneux Zaine Warhurst Shalmira Yvonne Ricci Takoda Turner Chloe Walsh Ezio Montedoro Serafina Damiana Jackelyn McKinney Mordred Wasimir Hecate Lunadea Mesélő Mona Braxton Bruno Stora Thomas Gledhill Azaria Daraghi Demien.R.Cornwlade Lucius Rufinus Mathis Boll Vixilien Sandanez Patrick Davis Ashi Angel Nil Moriarty Lycoris Ozera Azrael Aideen Garadex Sideris Valbraith 45 posters | |
Szerző | Üzenet |
---|
Jake Ellswood Diák Cruoris
Hozzászólások száma : 26 Csatlakozás : 2014. Jan. 29.
Rangok Ház: Cruoris Betöltött poszt: Diák Évfolyam: 3. évfolyamos diák
| Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2014-03-28, 9:59 pm | |
| //NRT: Alice és Jake – 2014.03.01.// Az apró kis játszadozás után hamar lezártnak tekintjük a témát Alice-szel, hiszen tudom, hogy ő milyen és ő s tudja, hogy én milyen vagyok. Nem vagyok az a sértődős, haragtartó srác, úgyhogy én s lazán kezelem ezt a kis mókát. Bár tény, hogy elég merész húzás volt ez a lánytól, hiszen tudhatja, hogy nem mindig marad a gatyámban az, aminek ott kellene. A várromnál még váltunk néhány szót és kiderül, hogy nem jövök be a csajnak. Valamiért legbelül kicsit megkönnyebbülök, hiszen ezek szerint nem afféle próbaként csinálta ezt az egészet a lány. Barátok vagyunk, kár lenne elvinni más irányba ezt az egészet. Persze azért kicsit a hiúságom lejjebb csusszan és sértődött fejet vágok, de Alice láthatja, hogy csak megjátszom magam. - Nem neked akarok tetszeni! - öltök ki gyerekesen a nyelvemet a lányra és megvonom a vállamat. - Szóval nem tetszett a csajozás stílusom? - kapom el a lány vállát és magamhoz húzva ölelem át, de most már lazán, barátian és úgy baktatok mellette. - Mesélj, mi volt gáz? Csak hogy javíthassak, ha esetleg egyszer le akarlak fektetni - vigyorodom el szélesen és megpöckölöm az orrát. Hogyha érzem, hogy kényelmetlen neki az ölelés, akkor persze elengedem, de amúgy enyhén ránehezedve sétálok mellette, karommal a vállát ölelve. Tényleg kíváncsi vagyok a válaszára, így hát megérkezünk a fogadóba és a rendelés után - amiben én egy korsó sört kérek - várakozóan nézek rá, ahogy elhelyezkedünk egy boxban. | |
| | | Alice Sinclair Diák Exortus
Hozzászólások száma : 94 Csatlakozás : 2012. Mar. 22.
Rangok Ház: Exortus Betöltött poszt: Diák Évfolyam: 3. évfolyamos diák
| Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2014-03-28, 10:18 pm | |
| //NRT: Alice és Jake – 2014.03.01.//
Tényleg nem volt hátsó szándékom ezzel az egésszel, csak szórakozni akartam, na meg persze kíváncsi is voltam Jake viselkedésére, de semmi több. Eszem ágában sem lenne ilyen módon közel kerülni hozzá, én nem vagyok olyan, ezt ő is tudhatja, de ha esetleg nem tudta, akkor majd most megbizonyosodhat róla. Lehet, hogy nem túl szép dolog az, amit mondok, hogy nem tetszik nekem, de azért szeretném ezt teljesen letisztázni akkor már és tényleg ez az igazság. Én rá nem úgy nézek, sose próbáltam meg úgy nézni, de ki tudja, talán még egyszer ez is változni fog, a jövő kiszámíthatatlan. - Hát azt mindjárt gondoltam. Ahogy néztem, a vörösök jönnek be. – piszkálom egy kicsit még a másikat, miközben magunk mögött hagyjuk a várromot és az ötletemet megragadva indulunk meg Mystral városa felé, hogy a fogadóban igyunk majd egy-két sört. Jól fog esni, én amúgy is kezdek kiszáradni úgy érzem. - Nem igazán. Nekem ez a folytonos védelmező reflex nem jön be. Úgy viselkedtél, mintha én gyenge lennék, pedig a csajok is lehetnek ám erősek. – kapom is el kezét, amit átlendít vállamon és hagyom, hogy rám nehezedve cseppet sétáljunk tovább. Nem zavar a közelsége, egy picit se, így még át is karolom derekát, de nem megyek azért így vele egész úton, csak kis ideig, utána eleresztem és most már a fogadóig meg sem állunk. - Hogy mivan? – akadok is meg kérdésén, és még az orrpiszkálásra se tudok hirtelen reagálni se, úgy lesek rá nagyot és mozgatom meg nózimat eközben. – Te soha se akarsz majd engem lefektetni és amúgy is… - kezdek bele kicsit zavartan, majd vakarom meg tarkómat is. - Fogalmam sincs, mit kéne tenned. Még nem voltam pasival, nem tudom, hogy mire hogy reagálnék. – eddig mondjuk ezt talán ő neki még nem mondtam el, de most már akkor tudhatja, hogy szűz vagyok, bármennyire ciki is ez. – Nem pont az olyan csajok tetszenek a srácoknak, mint amilyen én vagyok úgy tűnik. – vonogatom meg vállaimat, mintha ez nem számítana, pedig belül nagyon is bánt ám a dolog. Na de én is megkapom a magam sörét, és ez után már be is csüccsenek az egyik székbe, hogy azt kortyolgatva próbáljak meg témát váltani és valami tök átlagos dologról fecsegjek tovább Jake-el. Talán még egy második sör is le fog csúszni az este folyamán, majd utána együtt térünk vissza a Mysterioba.
//Köszöntem a játékot! //
| |
| | | Jake Ellswood Diák Cruoris
Hozzászólások száma : 26 Csatlakozás : 2014. Jan. 29.
Rangok Ház: Cruoris Betöltött poszt: Diák Évfolyam: 3. évfolyamos diák
| Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2014-03-28, 10:32 pm | |
| //NRT: Alice és Jake – 2014.03.01.// Legbelül kicsit bánt a dolog, hogy nem jövök be Alice-nek, de azt hiszem, hogy ennek senki nem örülne, akármilyen viszonyban is van az illető lánnyal. De nem gondolkozom rajta túl sokat, mért is tenném? Lazán megindulunk a fogadó felé és örülök, hogy a lány még mindig laza velem. Simán átkarolja a derekamat és úgy sétálunk, miközben a csajozási technikámról beszélgetünk. - 10-ből 8 pasinak a vörösök tetszenek. Vagy a szőkék,. attól függ - kacsintok a lányra vigyorogva. Én persze a vörös-fekete típusba tartozom, de ezt most inkább nem ecsetelem, lehet rosszul esne a lánynak. A megjegyzésemre Alice kicsit kiakad, és várom a robbanást, de végül is nem kapok pofont, vagy akármi. - Nem, nem valószínű. Max. ha nagyon be leszek rúgva. De akkor állíts meg kérlek. Vagy még jobb... - hajolok kicsit közelebb a lányhoz: - ... ha megtörténik, ne mond el - nevetem el magamat és megcsóválom a fejemet. Eszembe sem jut, hogy ezzel megsérthetem a lányt. Amikor kijelent, hogy még nem volt fúval, eléggé meglepődöm, de igyekszem ezt nem mutatni. Abszolút nem tartom cikinek ezt, de azért mégis kicsit meglepődöm. - Ugyan, ne mondj ilyet! Biztos van olyan srác, aki rád vár! - ölelem lágyan magamhoz a lányt, majd előre engedem a fogadóba és megrendelve a söreinket beszélgetni kezdünk most már egészen kellemes dolgokról. Örülök, hogy túl lendültünk ezen a témán, de biztos fogom még szívatni vele a lányt. | |
| | | Mona Braxton Sentinel Exortus
Jelige : Szőke Ciklon Hozzászólások száma : 4182 Csatlakozás : 2010. Dec. 20. Kor : 31
Rangok Ház: Exortus Betöltött poszt: Sentinel Évfolyam: Egyetemista diák
| Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2014-04-03, 2:46 pm | |
| // 2014.01.26 NRT Játék: Patrick– Mona//
Macim kis színjátéka után társaságom lesz, amit egyáltalán nem bánok. Elég szociális lény vagyok, úgyhogy mindig örülök egy kis összeruccanásnak. Patricket ugyan nem ismerem túl jól, de órákon is találkoztam vele, meg hát a körletben is, hisz Ő is exos, ahogy csak én. - Három év alatt nem sikerül annyi cuccot felhalmoznod, hogy ne egy sporttáskával kelljen átköltöznöd? Ez még a fiúk szemszögéből is durva. – Hát a sporttáska nálam kb a cipőimnek meg a kis giccseim egy részének lenne elég, de nem panaszkodom. Egy nem tart sokáig átköltözni, kettő max mindegyikből csinálunk egy zsupszkulcsot, de most már az is felesleges, hisz tudok hopponálni. Kedves srácnak tűnik ez a Patrick, szimpatikus, mindenkivel rendes, a tipikus jó fiú, ezt a jelzőt használnám rá, bár tudom, hogy veszélyes hobbija van. Meg nem mondom mi a neve, de tudom, hogy úgy ugrál a falon, mint Pókember. A témáink is pont olyan átlagosak mint Ő, persze ez nem sértés vagy bántás akar lenni, jó néha csak egy kis könnyed beszélgetés. A sulinál maradunk még mindig, ami teljesen érthető, hisz mind kettőnk számára nagy változás lesz az egyetem, amitől egyáltalán nem tartok, nem hiszem, hogy hatalmas szakadék lenne az eddigi tanulmányainktól. Nem csak a varázslatok, hanem mi is erősödünk. A játékok összelesznek szedve a földről, mi is átérünk a campusba, Nagini menet közben jól kijátszotta magát a kutyussal, úgyhogy most már ideje, hogy mi is szórakozzunk. Nem utasítom vissza Patrick ajánlatát, sőt azonnal gyors átöltözésbe kezdek, hogy megadjam az este hangulatát. - Köszönöm, viszont te nagyon fel vagy öltözve. – Csóválom meg a fejemet, jó rétegesen öltözködni, de nem kell úgy kinézni, mint a michelin babának. Oda is lépek hozzá, majd csak pusztán kíváncsiságból kigombolom a kabátját. - Oh, tetszik a pulcsid. Ez a hobbid igaz? Izgisnek hangzik, ez pedig ööö New York? – Kérdezek rá a képen létható mintára. Nekem nincsenek nagyon mintás cuccaim, nem nagyon szeretem őket. Csíkos, pöttyös, csillagos, pár koponya, de semmit város, női arc, bajusz meg mit tudom én mik mostanában az éppen matricázandó dolgok. - Nincs is jobb hely egy kocsmánál egy egyetemista számára. – Nem tudom a varázslók körében mennyire elterjedt, de az tudom, hogy a mugli diákok előszeretettel lopják ilyen helyeken a napot. (A user, most nem célozgat arra, hogy játszótársa, milyen sokat jár, a Jobbmint elnevezésű kocsmába) - Hmm… korán van még, úgyhogy a jägert, meg a vodkát hagyjuk. Fröccsöt kérek, öt decit, vörös borból. – Kezdésnek jó lesz, max később kérek valami erősebbet is. Mondjuk most annyira nem vágyom rá, elég valami kellemes kísérő, de hát ki tudja, mit tartogat számunka a sors. Miután megszeretem a poharamat a fiút követve én is helyet foglalok. Belekortyolok az italba és jól lett keverve, megvagyok elégedve, bár tény, hogy ittam finomabbat is. - Jó volt, nagyon élveztem. Hosszú idő után, visszamentünk Svédországba. Kicsit nosztalgikus volt, mert oda mentünk, ahol… hát lényegében összejöttünk Brunóval. Nem volt egy nagy ereszd el a hajam, de tetszett a hagyományos környezet, az otthon érzete. Igazi svéd buli volt. És most fiatalok voltak bent. Limbóztál már részegen? Hatalmas esések a vége. – Mosolygok folyamatosan, miközben a történetet mesélem. Tekintetemmel nem is a fiút figyelem, hanem messzire, felfele a távolba néz, ahogy keresi agyamban az emlékeket. A mese végén azonban rá nézek, rátámaszkodok az asztalra, majd poharamat kezdem el finoman kortyolgatni jelezve, hogy rajta a mesélés sora. A történet végére érve hangosan vágódik ki a kocsma ajtaja. Egy jókedvű fiatalember lép be rajta, mögötte pedig, egy bájos hölgy. Mind a kettőjükön látszik, hogy korábban elkezdték az alapozást, de inkább csak a csiccsentés fázisába járok. - Ma nagyon sok pénz nyertem, úgyhogy kihívok mindenkit egy ital versenyre! A részvétel nem kötelező. Aki le győz engem, annak az italát én fizetem. Csapos készülj, meg sok tömény fog folyni! – Hangoskodik az úriember, bár ajánlata nem rossz. Még a végén tényleg részegen megyek haza. - A vödröket is készítsd! - Szólal fel még valaki, aki úgy tűnik kihívja a hangoskodót. Látom a csaposon, hogy mérlegeli a helyzetet, de be kell valljuk ez jó üzlet. Lepakol egy hosszabb asztalt, majd székeket és poharakat készít elő, gyorsan és hatékonyan dolgozik. Még pár szék oda csusszan az asztalhoz. - Mindenki olyan töményt iszik, amilyet akar, csak egyforma erősek legyen. – Mondja még a játékszabályhoz, ezt az információt, majd mindenki neki áll kiválasztani valami itókát magának. Van itt, whisky, pálinka, fehérrum, techila, jäger, ami éppen a száj inger. - Be nevezünk? Max maradok éjszaka mosogatni. – Nézek rá a fiúra. Lehet, hogy erős túlzás, de ki tudja? Még lehet a végén jól jövünk ki belőle. ÉS egyenlőre úgy tűnik én lennék az egyetlen lány az asztalnál. | |
| | | Patrick Davis Egyetemista Exortus
Hozzászólások száma : 414 Csatlakozás : 2011. Sep. 24. Kor : 29 Tartózkodási hely : Kalandor szakház Üzenet : Aki küzd, veszíthet, de aki nem küzd, az máris veszített.
Rangok Ház: Exortus Betöltött poszt: Diák Évfolyam: Egyetemista diák
| Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2014-04-14, 10:56 pm | |
| // 2014.01.26 NRT Játék: Patrick– Mona//
Költözés közben Monával futok össze, akivel beszélgetésbe is elegyedünk. Nem ismerjük egymást annyira jól, mégis könnyeden, mindenféle feszélyezés nélkül eldumálgatunk. - Nem olyan kicsi ez a táska, sok dolog fér bele, de egyébként nincs olyan nagyon sok cuccom, most költözés előtt szelektáltam ki azokat, amik nem kellenek már, ha meg valamire szükségem van, bármikor megvehetem. – magyarázom a dolgot. Én nem vagyok olyan, mint a lányok, meg egyes fiúk, hogy nyolc millió ruhájuk és hat millió pár cipőjük van, emellett többszázezer kiegészítő, meg egyéb kutyafüle. Persze nem ítélkezem, elhiszem én, hogy mindenre szükségük van. Na de felvetem a kocsmázás ötletét, és Mona bele is egyezik, szóval egy gyors készülődés után újra össze is futunk, én pedig megdicsérem a külsejét. - Én így is jól nézek ki… vagy talán ellent mersz mondani? – kérdezem komolyan, szinte fenyegető hangnemben, de aztán felnevetek. – Amúgy most nincs kedvem folyton testfelmelegítést alkalmazni, szóval gondoltam most maradok a réteges öltözködésnél. De nem vagyok annyira vastagon felöltözve. – rántom meg a vállamat végignézve magamon. A következőkben felvonom a szemöldökömet, mert Mona odalép, és szétnyitja a kabátomat, ami őszintén szólva nem kicsit lep meg, hogy így önállósítja magát. - Ne is zavartasd magad. – nevetek fel. – Egyébként igen, az egyik nagy szenvedélyem a parkour. Éés ismét igazad van, a háttér az otthonom, New York. A minta pedig stílusfüggő, kinek mi a stílusa, attól függően döntse el, hogy mit vesz fel. – mondom, és ezt így is gondolom, de szerintem Mona is hasonló véleményen lehet. - Bizony, a kocsma jó hely, jó ott lazítani, kipihenni az egyetem fáradalmait. – értek egyet a lánnyal bólogatva. (User pedig kikéri magának, nem jár ő olyan sokat oda! :-D). Odaérünk a Véres hajnal fogadóhoz, és nagylelkűen felajánlom a leányzónak, hogy fizetem az első kör italt, rendelhet bármit. Miután megvan a piánk, fizetek, majd elnavigálunk egy boxhoz, ahol helyet is foglalunk. - Hát akkor egészségedre! – húzom le először a tequilát, majd belekortyolok a sörbe is, aztán kérdezgetem a lányt a szilveszteréről. - Oh de romantikus. – nevetem el magam kicsit, de nem gúnyolódok rajta, távol álljon tőlem. – Limbózni részegen? Emlékezni nem emlékszem rá, de egy jó kis buli után arra keltem, hogy fáj a hátam, a fejemen meg van egy púp, és haverok mesélték, hogy limbóztunk, és én estem egy jó nagyot, azt hitték, hogy ott maradok, de mikor látták, hogy röhögök, ők is nevettek, aztán szépen felsegítettek. Ittam rá egy kis vodkát, és úgy mászkáltam tovább, mintha mi se történt volna. – mesélem jókedvűen, és remélem, nem untatom a sztorimmal, de csak szól, ha igen. - Én nagyot buliztam otthon a haverokkal, voltunk vagy három különböző házibuliban, a felére kb. nem is emlékszem, reggel valami idegen csaj mellett ébredtem, szóval biztos jó kis este volt. – mondom, és talán szégyellnivaló dolog lenne, hogy ennyire szétcsaptam magam szilveszterkor, meg máskor is előfordult ugye ilyen, de én azt vallom, egyszer vagyunk fiatalok, hát használjuk ki, legyünk őrültek, csináljunk hülyeségeket. Mikor kicsapódik a kocsma ajtaja, hátrafordulok, hogy megnézem, kiknek ilyen zajos a belépője, és meg is látom az enyhén ittas egyéneket. - Hűha de jól megy valakinek… nem rossz az ajánlat, én benne vagyok. – mondom, miután hallom ezt az egész „játékot”, amit kitalált a mázlista hapsi, és tényleg lelkesedek az ötletért. Tudok inni, méghozzá sokat, és előnyben is vagyok a férfival szemben, mert ő már mielőtt idejött, jóval többet ivott mint én, vagy akár Mona, akiről speciel nem tudom még, mennyire bírja, de elmosolyodom azon, ahogy elképzelem, hogy mosogat azért, hogy ledolgozza a pia árát. - Szeretnék szerencsét próbálni! Beneveznék, és tequilát kérnék. – mondom egyszerre a pasinak is, meg a pultosnak is, aki készíti is az üveget, és egy felespoharat tol elém. - Hűha, úgy tűnik a lányok közül eddig csak neked van elég bátorságod kiállni egy csapat hímnemű ellen. Ezt becsülöm, hajrá. – mondom mosolyogva, és idehozom a sörömet az asztaltól, hogy legyen valami kísérőm, néhány kör biztos jól fog jönni a tequila körök között. - Amúgy vettél már részt hasonlókban? kérdezem Mona felé fordulva, addig cseveghetünk, amíg nem kezdődik el ez az egész ivó verseny. | |
| | | Mona Braxton Sentinel Exortus
Jelige : Szőke Ciklon Hozzászólások száma : 4182 Csatlakozás : 2010. Dec. 20. Kor : 31
Rangok Ház: Exortus Betöltött poszt: Sentinel Évfolyam: Egyetemista diák
| Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó 2014-06-12, 1:11 pm | |
| // 2014.01.26 NRT Játék: Patrick– Mona//
Bonyolultabbnak tűnik a mai nap, mint eleinte sejtettem, de egyáltalán nem bánom. Ugyan a Rosszasággal kezd tele lenni a hócipőm, de legalább Patrickkal el tudok tölteni egy kis időt. Miután mind a ketten lepakoltunk a saját szobánkba közös megegyezés alapján találkozunk, hogy együtt mehessünk el kocsmázni. Kicsit sem zavar, hogy nem ismerem a fiút, miért kis kéne, hogy zavarjon? Évfolyamtársam, exos és mysterios. Az utolsó jó indok mindenre. Ugyan nem minden diák kedves és bájos, de mind ugyan onnan származunk és ez nekem elég indok, hogy bennük bízzak meg, mint egy idegenben. Nem tudom hány kalandban vettem részt, ahol ismeretlen diáktársakkal voltam körülvéve, de még egyszer sem fordult elő, hogy ne segítettünk volna egymásnak, vagy, hogy egymás ellen forduljunk, ezért nekem mindenre magyarázat az, hogy a Mysterio tagja. Gyors átöltözés után már is lent termek, öltözékünk kicsit ellentétes. Én a könnyed viselettel itt a tél közepén, míg Patrick normális emberhez méltóan felöltözve. Fel is teszem a kérdést, hogy mire fel, hisz egy kis hókuszpókusz mindent megold, de ha nem akarja használni, akkor nem. Azt hiszem én már túlságosan hozzászoktam ahhoz, hogy a varázslás az életem része és már nincs is olyan mozzanat, amiben ne alkalmaznám. - Egy percig sem. Emiatt nem kell aggódnod. – mosolygok rá. Tényleg nem fogom azt tenni, semmi szükségem rá. Kíváncsi vagyok, ezért megnézem, nincs ezen mit szégyellni. Közvetlen vagyok, és ezt el kell fogadnia a környezetemnek. Nehogy már én alkalmazkodjak. Az olyan abszurd lenne. Mondataira csak bólintok egyet, nem tudok mit hozzá szólni teljesen egyet értek vele. A kocsma felé vándorlunk, ahova betérve máris a pult felé vesszük az irányt. Minek is húznánk az időt, hisz inni jöttünk. - Skål. – emelem fel jägeres poharam, majd a gyógyszer ízű italt végigcsúsztatom torkomon. Nem iszom rá a vodka narancsból csak az asztalnál leülve. Hagyom, had égessen belülről. Patrick a szilveszterről kérdez, amiről mesélek is pár szót. Fura jelzővel illeti a kis mesémet. Romantikus. Érdekes, de nem szólók semmit, mindenki máshogy értékeli a romantikát. Tetszik a következő story jót mosolygok rajta, érdekes gyerek ez a Patrick. Sose ittam még annyit, hogy amnéziás legyek tőle. Igazából nem is értem, hogy az egyeseknek miért jó, hogy nem emlékeznek egy olyan bulira, ahol jól érezték magukat. - Milyen kis kicsapongó vagy. Elsőre ki se néztem volna belőled. Most már legalább tudom kit kell elhívni bulizni, ha nincs társaságom. – Kacsintok a fiúra, mielőtt innék egy korty vodkanarancsot. Tuti ki fogom egyszer próbálni, hogy milyen is lehet ezzel a kis különlegességgel szórakozni. Éppen tenném fel a következő kérdést, ugyanis kíváncsi vagyok a részeg történeteire, szórakoztatóak, amikor kicsapódik a kocsma ajtaja és egy kicsi, láthatóan győzelem ittas (minden értelemben) csoport tér be. - Egyszer élünk. Vágjunk bele. – Lelkesedem jómagam is azonnal. Van nálam elég pénz azt hiszem, de ha nem akkor majd ledumálom a csapossal, de nehogy már emiatt maradjak ki egy ilyen ritka alkalomból. Helyet is foglalunk a többi jelentkező között. Úgy tűnik heten fogunk játszani, hat férfi és én. Nem jó arány, de nem hiszem, hogy ne lenne esélyem. Vodkán és Jägeren nevelkedtem, nem hagyom, hogy legyőzzenek. - Én őt kérem főnyereménynek. – Mutat rám az egyik fószer, aki rummal fogja végig játszani a versenyt. - Ha kellően kiüti magát, majd körbeadjuk. – Vihog fel egy másik is. Igazán remek társaság, de ahogy látom csak ők ketten normálatlanok a társaságban. - Ahhoz nyerni is kéne fiúcskák. – Kacsintok rájuk miközben ujjaimmal az elém helyezett poharakat forgatgatom. Ugyan a versenyt egy nagyon egyszerű varázslattal könnyedén le lehetne zárni, de most nem fogok ilyen eszközökhöz nyúlni. Pálcám tökéletes helyen van tokjában. - Nem még sosem, de a holnapi fejfájásom eldönti, hogy ez lesz e az első és utolsó alkalom egyben. – Vigyorgok a fiúra, majd megiszom a maradék narancsot is. Kérek egy korsó vörös sört, majd kezdődhet a játék. - Hát akkor hajrá. Percenként kapunk új kört. Addig mindenkinek le kell húznia a piát. Egy csepp sem maradhat. – Mondja a játékos, mire a csapos is megjelenik a sörömmel és egy kis inassal. Kötény van a derekára kötve, övébe egy rongy akasztva. Zsebéből előhúzza a füzetet és egy lapra jegyzetelni kezd. Gondolom számolja a fogyasztást, hogy kinek mennyit kell majd fizetnie. - Csak ügyesen. Zsebpénznek majd húzz néhány vonalkával többet azoknak az úriembereknek a végén. – Hajolok hozzá közel, hogy hallja amit suttogok. - Hajrá Háztárs. Ne hagyd magad. – Csúszik is le az első kör, majd egy perc múlva a következő és így tovább sorban. | |
| | | Ajánlott tartalom
| Tárgy: Re: Véres hajnal fogadó | |
| |
| | | | Véres hajnal fogadó | |
|
Similar topics | |
|
| Engedélyek ebben a fórumban: | Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
| |
| |
| |