Trystan Ivon Moreau szobája

Tárgy: Re: Trystan Ivon Moreau szobája 2013-05-14, 12:01 am

*Lehet, hogy már harmadikos vagyok, de úgy érzem, hogy nem ártana kicsit többet gyakorolnom. De hogyan? Kivel? Egyedül nem vagyok erre teljesen képes és egyelőre nincs kit megkérnem, de talán ez majd idővel változik. Mindegy, most van ennél nagyobb gondom is jelenleg, ami nem más, mint Trystan jelenléte. *
- Én egyelőre úgy érzem, hogy hiba volt, nem kellett volna addig elmennünk. *ismerem is be, mert az nem probléma, hogy csókolóztunk, de az, hogy lefeküdtem vele, az már sok volt. Lehet, hogy később jó lett volna, de így, ismeretlenül? Ez így nagyon gyors volt, talán ettől is ijedtem meg, talán ez az én konkrét bajom is és összezavarodásomnak jelet ad az ismételt magázás is, ami miatt ki is leszek javítva, így csak egy apró pírfolt jelenik meg arcomon. *
- Meglehet, de ez csak rövid ideig él, utána mindenki megunja a társaságomat. Mindegy, már megszoktam. *vonogatom meg vékony vállaimat is, és az ajánlatnak mégse élve, nem hagyom el a szobát, inkább helyet foglalok, majd úgy folytatjuk a beszélgetésünket a férfival, mivel tudom én is, hogy tényleg ideje erre rátérnünk.*
- Nem utállak, de nem is érzek semmit. Semmit se tudok rólad, azon kívül, hogy auror voltál és most itt jelmágiát tanítasz… na meg hogy jó vagy az ágyban. *engedek meg magamnak most egy kisebb mosolyt, majd folytatom.* - Ezért se jelent nekem semmit már az, ami történt, mert nem ismerjük egymást. *ismerem is be és nagyon remélem, hogy ezzel nem bántom meg a másikat, tényleg nem az a célom, de én se hiszem azt, hogy Trystan máris szerelmes lenne belém vagy bármi, kicsit abszurd lenne a dolog.*
- És akkor most mit szeretnél tőlem? Mert én szívesen kihasználnálak… *kezdek bele és óvatosan az ajkamba is harapok.* - Szóval segítenél egy kicsit edzeni nekem? Van még mit fejlődnöm és el szeretnék jutni az egyetemre év végén. *ismerem is be aggodalmamat, mert végülis miért ne? Ha van rám ideje – bár a sok papírból nem erre következtetnék -, akkor párbajozhatnánk néha és fejlődhetnék, közben pedig meg is ismerhetnénk egymást. Nem fogok nekiesni és csókolgatni, egyelőre az távol áll tőlem, inkább a jövőre bíznám a dolgot, lesz, ahogy lesz.*

Tárgy: Re: Trystan Ivon Moreau szobája 2013-05-14, 12:24 am

-Meglehet, de szerintem ha ezen nyúzzuk magunkat, nem érünk el többet, minthogy tovább azon morfondírozunk, hogy mi lehetett volna, mi nem, mit szúrtunk el, mit nem.*Jelentem ki, nekem pedig ehhez nincs kedvem, általában azt tartom hibának amit megbánok, és bár lehet van bennem egy kis megbánás, attól még mégsem tartom teljes fatális hibának, csak egy kisebb ballépésnek, amiért túl hamar engedtünk egymásnak. A tegezést viszont szeretném most már rendszerezni kettőnk között, nem akarom hogy magázódjunk, főleg hogy már nem is tanítom nem leszek a tanára, legalábbis még jó ideig biztosan nem, a következő szavaira azonban őszínte csodlákozás ül ki az arcomra.*
-Meglepő ilyesmit hallani egy olyan lánytól akit magabiztosnak ismertem meg, túlságosan szkeptikusnak tűnsz a világgal szembe, úgy beszélsz mint ha soha nem változhatna meg ez a helyzet.*Mondok csupán ennyit méghozzá szokásos kijelentő hangnembe. Tényleg érdekes és összetett személyiség ez a lány, nehéz magam kiismerni rajta. Kim azonban marad, és így kezdünk el beszélgetni az elmúlt dolgokról, és derülnek fényre ki hogy látja a dolgokat, szavaira enyhén elmosolyodva bólogatok párat.*
-Jó válasz, és sok igazságot is rejt, magam se tudok rólad többet mint amit az imént elmondtam, illetve azt amivel te is megdícsértél.*húzódik kisebb mosoly az ajkaimra, de nem térek ki jobban rá, talán tényleg rosszul kezdtük a dolgot, hisz valóban nem ismerjük még úgy egymást.*
-És ha meg szeretnélek ismerni hagynád?*Teszem fel a kérdést, melyben semmi rossz nincs. Nem futok al ány után de kíváncsi vagyok hányadán állunk, a következő szavak azonban felkeltik az érdeklődésemet.*
-Nocsak, és miben lehetek a szolgálatodra? És hogy mit szeretnék? Semmi teljesíthetetlent, amit akartam megkaptam, beszélgetést és tisztázást. Innen már a te döntésed hogy kerülni szeretnél vagy meg akarsz e ismerni..*mondom nyugodt hangon, azonban az edzés gondolata egy cseppet meglep. Végül is miért ne? Ebbe senki se köthet bele, hiszen tanárként segítenem is kell a diákokon, amellett hogy ha már ilyen szépen kért, szeretnék is neki, és hát hogy utasíthatnám vissza?*
-Nos, akkor válaszd meg a helyszínt és a mágia ágat, amennyire az időmből telik boldogan segítek, már ha nem félsz pár sérüléstől.Mikor akarod kezdeni?*kérdezem tőle miközben kezeimet hátra téve felé fordulok. *

Tárgy: Re: Trystan Ivon Moreau szobája 2013-05-14, 12:36 am

*Igaza van, nem szabad ezen már tovább agyalnunk, megtörtént, nem változtathatjuk meg. Az pedig egy másik lapra tartozik, hogy régen voltam már férfival előtte és ilyen élményekben is régen volt már részem. Tapasztalt és nagyon jól néz ki, illetve még az is vonz benne, hogy ő már egy felnőtt férfi, aki egyben tanár is, nincs mit tenni… A tegezéses dolgot azért igyekszem megjegyezni, tehát próbálva ehhez tartani magam buknak ki belőlem olyan szavak, amelyeknek talán nem most van itt a helyük. Igen, szkeptikus vagyok, sajnos jelenleg ezt a korszakom élem.*
- Most így érzem, lehet, hogy a jövőben ez máshogy lesz. Valahogy elveszítettem a magabiztosságom. *sóhajtok is fel, mert ez a nagy helyzet, nincs mit tenni. De ideje lenne rátérnünk más témákra is, így osztom meg Trystannal azt, hogy szerintem hányadán is állunk egymással és mivel nem ismerem, egyelőre nem érzem közelebb se magamhoz.*
- Igen, hagynám. Jó lenne, ha nem lennénk rosszban a jövőben. *mosolyodom el kissé és az, hogy ismerkedünk, barátkozunk, még nem jelenti azt, hogy más is lesz kettőnk között, de persze ki se zárja a dolgokat. Viszont ha már itt tartunk, akkor rátérek a gyakorlásra is, jó lenne egy kicsit, ha segítene és nem érzem szégyennek előtte beismerni azt, hogy nem érzem magam elég jónak és hogy fejlődni szeretnék.*
- A sérülésektől nem félek és mágiaágat se szabok meg. A legjobb ellenfél az, akinek nem ismerjük az erejét és bármivel támadhat, szóval akármilyen mágiaág megengedett, bár azt beismerem, hogy jelmágiából nem voltam valami jó. *tehát ha azt veti be, akkor már el is dőlt a harc. De mivel tudja, hogy gyakorlás a cél, bizonyára nem fog rögtön legyőzni, segít majd fejlődni nekem.*
- Amúgy a napokban… Ha küldök egy baglyot, az úgy megfelel? *kérdezek rá kíváncsian és valahogy jó érzés, hogy már nem olyan komor kettőnk között minden, hogy felengedett ez az egész. Picit meg is nyugodtam és most valahogy ne is nézek potenciális pasiként rá, jó érzés túljutni ezen az egészen. Lassan viszont szerintem távozom majd, elég későre jár és nem akarok pletykákat arról, hogy vajon mit is csináltunk mi itt, ketten, ilyen későn, inkább most azt elkerülném.*

Tárgy: Re: Trystan Ivon Moreau szobája 2013-05-14, 12:53 am

*Van ez így ahogy a lány érez, minden fiatallal megesik, tudom nekem is volt már olyan korszakom, mikor nem igazán tudtam merre tovább, de kilábaltam belőle. Ilyen ez a fiatalság, néha tele van bizonytalansággal, majd változni fog.*
-Bizonyára. Még fiatal vagy, hogy elhamarkodottan következtess.*mondom egy kisebb mosollyal az arcomon. Azt hiszem talán mégis csak tudunk segíteni ezen a kapcsolaton. Na persze nem arra gondolok hogy szeretnék rányomulni, valahogy tisztában vagyok vele hogy nekünk kettőnknek most máshol van a helyünk, de ami történt azt még nem könyveltem el hibának ennyi. Barátok attól viszont még lehetünk, és ahogy látom ez nincs neki sem ellenére.*
-Szerintem most sem vagyunk rosszban, csak nem tudtuk hányadán álljunk a másikkal.*mondom felé nyugodt hangon, én legalábbis így érzem, de most már valamelyest tisztább a kép és örülök hogy sikerült megbeszélni ezt az egészet. A kérése azonban meglep, bár szerencsére nem negatívan, és több okból kifolyólag se mondhatok rá nemet. A legfontosabb ok mégis az hogy nem is szeretnék nemet mondani, így természetesen bele megyek abba, hogy segítsek neki, főleg ha már ilyen szépen megkért. Bár nem vagyok minden tárgy szakavatott mestere, de aurorként van némi tapasztalatom, amivel segíthetek a leányzó fejlődésében, legalábbis szerintem, szavai azonban megnevettetnek. *
-Megnyugtatlak, a jelmágia nem kifejezetten párbajra kihegyezett mágia ág, maximum csak a jövőben lesz az tehát attól kell legkevésbé tartanod.*Nyugtatom meg a másikat, és ezután már le is beszéljük hogy és mint legyen a jövőben.*
-Nem látok benne semmi kivetni valót Fox kisasszony, de ha esetleg nem felelnék rá azonnal ne higgye hogy megfelejtkeztem magáról, csupán a házvezetője elég sok munkával ellát. Auror koromban sem végeztem ennyi papírmunkát.*nevetek fel, egy kis játékossággal szólva a másikhoz, végül sóhajtva egyet rendezni kezdem az irataimat.*
-És mint hogy ezt megbeszéltük, azt hiszem meg kell kérdeznem, tudok e még valamit segíteni? Mert ha nem azt hiszem bár értékelném még a társaságod, de a múltra való tekintettel lehet előnyösebb lenne ha jó éjszakát kívánnék, mielőtt valakinek esetleg beindulna a fantáziája és illetlen dolgokat gondolna.*mondom mosolyogva. Szó sincs róla hogy ki akarnám rúgni a lányt, pusztán szerintem én , de legfőképpen ő nem akarja hogy egy újabb szóbeszéd alapjaiul szolgáljon, hogy valaki előtt esetleg lebukik, mert ilyenkor ezen a területen lófrál. Ha a lány is így látja, természetesen jó éjszakát kívánva neki elbúcsúzok, s neki látok a teendőimnek melyekkel hajnal előtt nem hiszem hogy nagyon végeznék, de örülök neki hogy ezt legalább átbeszéltük.*

Tárgy: Re: Trystan Ivon Moreau szobája 2013-05-14, 1:03 am

*Igen, még fiatal vagyok. Ez a nagy helyzet, nincs mit tenni, még változok, még nem vagyok biztos az érzéseimben, se semmiben, de jó tudni, hogy ezzel azért a férfi is tisztában van. Nincs miért aggódnom most már a továbbiakban, mivel úgy érzem, hogy sikerült megbeszélnünk a dolgokat, így a lelkem is megnyugodott valamelyest. Ezért is kérem meg, hogyha nem akadály a számára, segítsen nekem egy kicsikét a gyakorlásban, hogy még erősebb lehessek és mivel belemegy, így csak mosolyogva biccentek felé, amolyan köszönömként.*
- Tudom, de biztosan be tudnád vetni harcban is, ha úgy alakulna. *gondolkodom is el hangosan, majd akkor a levelet is felhozom, hogy maradjunk abban, hogy majd úgy megbeszéljük a részleteket. Szerintem az a legbiztosabb.*
- Rendben, nem fogom azt hinni és hálás vagyok a segítségért. Mást nem tudok megkérni. *ismerem is be, de ez után érzékelem azt, hogy mennem kellene, így fel is pattanok a kényelmes fotelból, majd már bólogatni is kezdek.*
- Szerintem is ideje távoznom és örülök, hogy kerestél. Jó éjt! *búcsúzom el én is tőle és ezek szerint mind a ketten ugyanarra gondolunk. Tényleg nem lenne jó, hogyha ismét gondok lennének, így el is hagyom a szobáját, majd meg sem állok a saját hálómig, ahol szerintem egy kicsit még olvasni fogok elalvás előtt.*

» Theodore Morderston szobája
» Azrael szobája
» Ian Branson szobája
» A szükség szobája
» Nikolai szobája