Káoszmágia tanterem

Tárgy: Káoszmágia tanterem 2013-01-02, 8:29 pm

Akárcsak a Démonológia terem, ez is a fellegtoronyban található. A diáknak aki keresi csupán csak annyit kell tennie, hogy feljebb megy a lépcsőn, egészen addig ameddig egy sötét, és szűk folyosó nem nyílik meg előtte. Csupán csak pár fáklya ég, ám ez tökéletes látást biztosíthat mindenki számára, még ha kicsit félhomályba is burkolódzik. És hogy mit fog találni a diák a folyosó végén? Egy igencsak különös kőkeretes ajtót, amire fura jelek vannak rávésve, körülötte pedig érdekes ködszerű képződmény ülepszik meg, mintha a falakból szivárogna ki. Ám ez még nem minden, ha közelebb megyünk hozzá, észrevehetjük hogy különös áttetsző alakok lejtenek különös "táncot" a kereten belül, s mintha egy fiatal nőt húznának magukkal a mélybe. Bizony ha megvan ez az ajtó máris megérkeztünk a Káoszmágia tanterem bejáratához, s nincs mit tennünk mint kinyújtani kezünket az áttetsző szellem alakoknak, akik finoman megfogva, magukkal rántanak minket a sötétségbe. Ám ez csupán csak pillanatnyi mozzanat, hiszen egy villanás után, máris különös helyre érkeztünk. Egy kapuban állunk, ami előtt, egy fiatal démoni nőt is észrevehetünk. Nem szól hozzánk, csak néz minket s ha az adott ember harmadikos be engedi a kapun belülre. Betérve rajta egy tágas helyre érkezünk, ami egyáltalán nem hasonlít a mi világunkhoz, csupa forró gőz, füst, s vörös égbolt, szintén vöröses, éles sziklákkal ameddig a szem ellát. Bizonyára feltehetjük magunknak a kérdést , hogy jó helyen járunk e? A válasz igen, a káoszmágia tantermének ajtaja csupán egy kapu, ami egy Demien által létrehozott, "gyakorló síkra" vezet minket. Se nem a túlvilág, se nem a mi világunk, valahol a két világ közti démoni sík ez, ahol a diákok a Káoszmágia tanait fogják elsajátítani az elkövetkezendő évben. Van itt látni való, de vigyázat! Ne merészkedj túl messze, mert bár ez csupán egy kisebb létsík, aki nem ismeri az könnyen eltévedhet, s bizony a vissza jutás nem egyszerű. Ha viszont végeztünk az órával, nincs más dolgunk mint vissza fordulva kimenni a kapun, s máris a fellegtoronyban találhatjuk magunkat. Ha viszont nem vagy harmadikos, jobban teszed ha kerülöd a termet, ugyanis bár a szellemek áthúznak téged, a következő kapu őre már nem lesz olyan szivées. Meglehet hogy rendesen ellátja a bajod, mielőtt vissza enged!
Káoszmágia tanterem Kaoszmagia3

Tárgy: Re: Káoszmágia tanterem 2013-02-04, 9:04 pm

//Az óra érdeklődés hiányában elmarad, majd fel lesz töltve a főoldalra//

Tárgy: Re: Káoszmágia tanterem 2013-03-06, 6:29 pm

//Demiennél netszolgáltató váltás történt és a netet csak úgy kinyomták náluk pont az előbb, ezért felhívott és azt üzeni, hogy a mai óra másik nap lesz megtartva, mert nem tudni, hogy mikor nyomják vissza neki a netet! //

Tárgy: Re: Káoszmágia tanterem 2013-04-02, 7:33 pm

*Valahogy ma nincs kedvem órára menni, fáradt vagyok és kissé szomorú is, nincs nekem energiám az ilyesmihez, de tudom, hogy muszáj, hiszen azért vagyok egyetemista, fejlődnöm kell. Tehát nemsokára összeszedem magam, megigazítom most már ismét göndör fürtjeimet, majd egy fekete pulóvert húzok még magamra és már itt sem vagyok. Lábaimon kényelmes, hosszú szárú, fekete bőrcsizma található, amelynek szárába be van bújtatva sötétbarna színű nadrágom, mely tökéletesen passzol a felül lévő elegáns pulóverhez is. Derekamon egy vékony, fekete bőr öv van, melyhez hozzá van csatolva még a pálcám is természetesen. Arcomon nem túl sok, de mégis csinos smink található, így indulok tehát útnak, elhoppanálva a kikötőig, ahol már be is térek a Mysterioba, hogy nemsokára a jól ismert fellegtorony felé vehessem az irányt. A káoszmágiához kissé kétesen állok, nem igazán tudom, hogy szeretem-e vagy sem, de valami mégis csak vonz benne, így amikor megpillantom a különös kaput, csak lassan nyújtom felé a kezem, engedve, hogy ezek a furcsa lények behúzzanak magukkal, majd amikor a nő elé kerülök, csak egy pillantásra méltatom, ez után sétálok tovább, betérve a különös síkra, ahol tavaly pár órát már voltam, de a tanórákon kívül nem töltöttem el ott egyéb időt. Mindenesetre most már nincs más dolgom, mint türelmesen várni, várni azokra, akik szintén felvettek az egyetemen ezt a tantárgyat és Mr. Cornwlade-re, aki ma újabb varázslatot mutat be nekünk.*

Tárgy: Re: Káoszmágia tanterem 2013-04-02, 7:51 pm

*Tetszik ez a kémszakma. Eddig ugyan csak egy küldetésen voltam, de azt nagyon élveztem, ráadásul jól meg is tudtam szedni magam belőle, tehát mindenképp úgy érzem, jól választottam szakot. Ráadásul már jó pár varázslatot is tanultam, főleg ahhoz képest, hogy ahogy hallottam, vannak, akik még semmi újat nem tudnak a harmadikhoz képest, bár igaz, hogy ez régebbi infó, szóval azóta ki tudja. Mindenesetre nekem megint órám lesz, ráadásul ismét egy újabb mágiaágból, a Káoszmágiából. Kíváncsi vagyok, mit tartogatott az egyetemre Demien, de remélem legalább olyan hasznos tudásra teszek szert ma is, mint az eddigi három új anyagnál. Mint eddig is, most is hétkor kezdődik az óra, a terem pedig továbbra is a Mysterioban van, én viszont a Campusban, így most hamarabb kell elkezdenem készülődni, mint tavaly. Fekete, testhezálló bőrnadrágot húzok, felülre ugyanilyen színű topot, s természetesen egy pulcsit is, mivel ez az átkozott tél csak nem akar már továbbállni. Ennek megfelelően csinos lábaimat továbbra is csizmákba bújtatom, majd még indulás előtt a tükör elé lépek, hogy megigazgassam hajam és sminkem. Most nincs kedvem kibontva hagyni hosszú loboncom, így szorosan lófarokba fogom, majd picit kihúzom szemem, de mivel indulnom kéne már, így nem totojázok sokáig. Egy leheletnyi parfüm még kerül rám, de aztán már tényleg a szobában sem vagyok. Csak pálcám és szövetkabátom kapom fel még útközben, aztán máris gyorsan szedem lábaimat, s hagyom magam mögött a szakházat. Annyira nem vagyok késésben, hogy hoppanáljak, na meg néha nem is árt egy kis friss levegő, így a révészig tartó utat sétálva teszem meg. Az öreg épp nincs itt, de ahogy látom, már erre tart, addig pedig tudok várni. A parton állva a Mystral felé vezető utat kémlelem, az ott sétálgató embereket, de mikor a csónak megérkezik, már be is pattanok, jelezve, hogy sietni kéne. Pár perc csupán, s máris az iskola lépcsőin haladok felfelé, méghozzá a fellegtoronyba, ahol az ismerős, félhomályos helyen máris a rég látott szellemalakok felé nyúlok, akik berántanak maguk közé, majd máris egy köztes síkon találom magam.*
~Demien és az ő síkjai...~ *pillantok körbe, végigmérve a démoncsajt a kapuban, de mivel bőven jogosult vagyok a továbbjutáshoz, így nem áll utamba, s én is csak némán sétálok el mellette. Ahogy viszont ismét körbenézek, egy ismerős lányt ki is szúrok.*
-Szia Lis! *köszönök oda neki, mert bár nem vagyunk túl közeli ismerősök, azért mégiscsak ismerem valamennyire, főleg, hogy mindketten kémeknek készülünk.*

Tárgy: Re: Káoszmágia tanterem 2013-04-02, 8:00 pm

*Az óra lassan elüti a hetet, és a férfi sem késlekedik. Ha a diákok figyelnek, nemsokára észre is vehetik, komor alakját. A férfi a szokásos viseletében díszeleg, tehát fekete nadrág, hozzá illő fekete bőr cipő, illetve egy fehér ing is van rajta, miközben eléri a diákokat, tekintete átható tanulmányozással fürkészi az arcukat, végül bele is kezd a beszédbe.*
-Üdvözlök minden egyetemistát, a mai káoszmágián. Remélem mindenki kipihenve érkezett az órára, mert az biztos, hogy utána másra sem fog gondolni, csak az ágyukra. Elöljáróban annyit elárulok, hogy a mai varázslat, nem csak veszélyes , de kockázatos , ám ha megtanulják használni, kémként is nagyszerű segítséget nyújthat.*mondja, tekintetét még egyszer végig futtatva rajtuk, végül csak megköszörüli a torkát, már folytatja is.*
-Nem is szaporítom tovább a szót, hanem nézzük az anyagot*lép kissé szélesebb terpesztbe miközben kezeit is félig kitárja maga mellett. Pár másodpercig semmi sem látszódik, csupán csak a férfi mozdulatlan alakja, mely most leginkább egy kősziklához lehet hasonló. Azonban ahogy letelik ez a kis idő, a bőrén és a ruháján fura átlátszó nyálkás burok jelenik meg, mely körülfogja az egész testét. Az események azonban ezután felgyorsulnak, a nebulók pedig csak annyit láthatnak, hogy a férfi testéből kiszakad valami, pontosabban nem valami hanem valaki, Ő maga, vagyis láthatóan a pontos mása. A burok ezután lassan eltűnik, s most már két Demien áll a diákok előtt, tehát a fürkésző tekintet mely most őket veszi közre megduplázódott.*
-A szemük nem káprázik, de mindenek előtt kíváncsi vagyok mi jár az agyukban..*kezd bele az egyik, miközben kezét hátra téve, komoran figyeli a diákokat, eközben a másik Demien lassú lépésre indul a diákság körül, s most ő veszi át a beszédet.*
-Önök szerint mi történt? Puszta illúziót látnak, vagy más lehet a háttérben?*kérdezi, hűvös mosollyal. Lehet hogy picit elméletinek tűnik most az anyag, de nem az. A férfi csupán kíváncsi rá, vajon a diákjai tudják e mi történt pontosan.*

Tárgy: Re: Káoszmágia tanterem 2013-04-02, 8:07 pm

*Az idő telik, de csak nem akarnak megérkezni az emberek, így már unalmamba sétálgatni kezdek a környéken, egészen addig, amíg szaktársam is be nem toppan, így elmosolyodva köszöntöm is a lányt.*
- Szia Raven! Felkészültél? *kérdezek rá most már picit jobb kedvűen, mivel úgy hiszem, hogy nekem is jót fog tenni a társasága, ahogy végülis ez az óra is, kikapcsol majd. Most már Demien is hamar megérkezik, így felé is tekintek, majd biccentek is felé, ahogy azt illik.*
- Jó estét magiszter úr! *köszöntöm is kellően, de a bevezető szavak nem hangoznak túl jól. Ilyen fárasztó lesz a mai óra? Jaj nekem… ennyit arról, hogy óra után elrángassam Ravent a klubba. *
~ Ha kémként is segítségünkre lesz, akkor hasznos kis varázslatról lehet szó. ~ *morfondírozok magamban, majd nemsokára már figyelni is kezdem a magisztert, de amikor meglátom azt az átlátszó, nyálkás alakot a férfi testén, elhúzva számat fordulok Raven felé.*
- Kissé undorító, nem gondolod? *pislogok a lány felé, de ez után már elhallgatok és csendesen nézem végig, amíg két Demien lesz előttem. Nem lepődöm meg ezen, láttam már hasonlót, még elsőben, így picit fel is hümmögök, mielőtt megszólalnék.*
- A bilokáció és a báb lidérc is hasonló volt, de azt már tanultuk, szóval… Ha megengedi. *fordulok is oda a második Demien irányába és kezemet felé nyújtom. Az engedélyt tehát azért kérem, hogy hozzá érhessek a magiszterhez, amit ha megenged, akkor tudni fogom, hogy érezhetem-e a fizikális testét, mert ha nem, akkor nem mondok most semmit, csak továbbra is halkan gondolkodom, de ha igen, tehát fizikálisan érinthető lesz a teste, akkor jön az újabb ötlet.*
- Véleményem szerint megkettőzte magát. Talán az ereje is megkettőződött ezzel együtt, így két helyről tud támadni, és ha az egyik én sérül, talán akkor a másik nem… Picit még kusza a fejemben ez az egész, de biztos vagyok benne, hogy mindkét alak Önhöz tartozik. *nézek hol az egyik, hol pedig a másik férfi felé. Nem tudom, hogy biztosan jó-e a feleletem, de én most annak érzem, mindenesetre hamarosan kiderül majd. Kíváncsi vagyok, hogy Raven mit gondol.*

Tárgy: Re: Káoszmágia tanterem 2013-04-02, 8:17 pm

*Bár nem rohantam, de még így is pár perccel hamarabb érkezek, mint az órakezdés, de ez nem baj. Úgysem szeretek szó szerint beesni az órára. Amikor viszont a szellemek magukkal ragadnak, s a démoncsaj se áll utamba, rögtön Lis felé veszem az irányt, s oda is köszönök neki. A visszakérdezésre csak picit megvonom a vállam.*
-Úgy érzem. Bár Cornwlade profnál sose lehet tudni. *vigyorodok el, mert elég sűrűn tud a férfi hajmeresztő dolgokkal előállni. Hogy ma mivel készül, azt viszont csak ő tudhatja, illetve hamarosan mi magunk is, mivel nemsokára meg is jelenik a férfi, s már bele is kezd az órába.*
-Jó napot! *köszönök oda azért én is neki, de aztán csak csendben hallgatom tovább szavait, melyek szerint eléggé le fog ma strapálni minket.*
-Ha hasznos lesz, akkor megéri a fáradságot! *vetem közbe egy kis mosollyal, majd kissé oldalra billentem fejem, mikor máris a bemutató következik. Egy terpesszel kezd a magiszter, majd pár másodperc múlva valami nyálkás anyag borítja be testét, ami egyikünknek se nyeri el tetszését, s Lis szóba is hozza.*
-Nekem úgy rémlik eddig nem volt ilyen nyálas alak. *súgom vissza egy széles mosollyal, de amit ezután látok, attól csak nagyokat pislogok. Hamarosan ugyanis nem egy, hanem két Demien áll velem szemben, de nem mint egy szellemalak, mindkettő ugyanúgy néz ki.*
-Hogy mi jár az agyamban? Hogy tudtommal az emberek nem osztódással szaporodnak. *nyilvánítom ki hangosan is a véleményemet, bár lehet, hogy nem erre gondolt a férfi, de ő kérdezte. De tovább érdeklődik, hogy mire is gondolunk, mi lehet mindez, s némi gondolkodás után én is hasonló megállapításra jutok, mint Lis.*
-Szerintem is megkettőzte magát. Illúziót tanultunk már máshogy csinálni, szóval annak sok értelme nem lenne. Viszont szerintem az ereje nem kettőződik meg, hanem megoszlik. És ha az egyik fele sérül, akkor azzal az egész is sérül, tehát egy összeolvadásnál az eredeti test lesz gyenge. *egyelőre mindez csak fikció, találgatás, ugyanis fogalmam sincs, hogy valójában mi történhetett, de ha valamit tippelni kell, hát akkor én ezt mondom. Az pedig úgyis mindjárt kiderül, hogy mennyire jártunk közel vagy éppen távol az igazságtól, mindenesetre elég fura, hogy kétoldalról bámul minket a magiszter.*

Tárgy: Re: Káoszmágia tanterem 2013-04-02, 8:29 pm

*A férfinak nem kell sok idő, miután megjelenik, rögtön el is kezdi az órát, méghozzá egy bemutató keretében, ami után nem maradhat el a szokásos kérdés sorozat sem. A diákjait azonban nem ejtették a fejükre, bízik benne, hogy nem mondanak túl nagy marhaságokat. Lis kérésére, bólint az a Demien amelyikhez hozzá akar érni, s természetesen sikerül is neki, tehát fizikális testet érinthet meg, mely ugyan úgy lélegzik, s él mint a másik fele. Ezután jönnek az ötletelések, amik már mondhatni a magiszter kedvére vannak, hiszen ha nem is tökéletesek, de közel járnak az igazsághoz.*
-Közel járnak az igazsághoz, de azt hiszem van mit tisztázni még..*kezd bele az elől lévő Demien, de a befejezést, ismételten a másik fél veszi át.*
-A varázslatot sokszorozódásnak hívjuk. Nem véletlenül mondtam, hogy fárasztó és kockázatos varázslat. A hatásával képesek vagyunk megsorozni nem csak a testünket, de részlegesen a tudatunk is több szeletre válik le. Ilyenkor mind a két testünket mi irányíthatjuk, több fele vagyunk képesek látni, érezni , támadni. Az erőt tekintve mindketten közel állnak a megoldáshoz, mert bár valóban ha szó szoros értelmébe vesszük megduplázódik, viszont az energiáink ezzel szemben a felére csökkennek..*fejezi be hosszú monológját, miközben a másik Demien felé véve az irányt, nemsokára kezét kinyújtva megfogja a vállát, s a teste evvel egy pillanatban, mintha lassan hamuvá is vállna, mely hamarosan eltűnik a diákok szeme elől. A megmaradt magiszter azonban egy kisebb sóhajjal folytatja.*
-Értsék ezt úgy, hogy ameddig testük meg van kettőzve, a varázslatok amit végeznek duplán annyi erőt kíván meg, ezáltal rohamosan elfáradhatnak Vannak olyan varázslatok amik akkora erőt kívánnak, hogy megosztva nem képesek létrehozni. Nincs még magukban annyi erő. A fáradásnak az a vége, hogy az egyik test feladja a küzdelmet és semmivé foszlik, a varázsló pedig ideiglenesen elveszti az erejét. Ennél a varázslatnál tehát megtörténhet minden varázsló rémálma, mégpedig az hogy kifogy az összes mágikus energiából. *a mondat végén azért hagy némi mosolyt, miközben kezeit hátra téve oldalra dönti a fejét, majd nemsokára folytatja.*
-Viszont ha takarékosan használjuk a megkettőződés alatt a varázslatokat tehát nem a legerősebbekel küzdünk sokáig kihúzhatjuk vele. Mit gondolnak mennyi ideig, illetve van e valami kritériuma a megkettőződésnek, például mekkora terület lehet a felek között?*teszi fel ismételten a kérdéseit, azonban ezután fél kezét felemelve egy kört rajzol maga elé a pálcájával, aminek hatására egy kapu nyílik meg.*
-Az órát máshol folytatjuk, kérem jöjjenek. Ami meg a sérüléseket illeti a varázslat egyik előnye, hogy ameddig testünk meg van kettőzve, a másik fél nem érzi az egyik fájdalmát. Sőt, ha az egyik meghalna, a varázsló bár teljesen legyengül, de életben maradhat. Erről bővebben ha átértünk*teszi hozzá, jelezve hogy nem kíván itt maradni, de hogy hova is tartanak, még nem óhajtja a diákok orrára kötni.*

Tárgy: Re: Káoszmágia tanterem 2013-04-02, 8:41 pm

*Érdekes varázslatnak tűnik ez a mai, amit Demien mutat be nekünk és mivel nem zavarja, hogyha hozzá érek, így kezemmel alkarját érintem egy rövid időre, pontosan addig, amíg megtapasztalhatom, hogy fizikálisan is érzékelhető a férfi, majd ez után el is mondom a válaszomat, legalábbis megpróbálok jól felelni, bár sejtem, hogy nem fogok teljes mértékben jót mondani. Ez még egy új varázslat, én pedig ennyire nem vagyok jó káoszmágiából, hogy rögtön tudjam, mit is fog tanítani a professzor. *
- Az előbb azt mondta, hogy sokszorozódhatunk, de a későbbiekben megkettőződésről beszélt. Azt szeretném kérdezni, hogy csak megkettőződhetünk vagy akár több darabra is válhatunk, akár négy-öt énünk is lehet? Persze gondolom ez több fáradtságot és koncentrációt igényel, de érdekelne, hogy lehetséges-e. *teszem is fel kíváncsian a kérdésemet, majd ez után elcsendesedve hallgatom tovább a férfi szavait és kissé elhúzom a számat annak hallatán, hogy elveszítjük a mágikus erőnket.*
- És mennyi időre tűnik el a mágia a testünkből? Néhány perc vagy akár óra? *csak hogy tudjam, milyen szinten veszélyes ez az egész, na de akad még egy kérdésem, még most, ha már így elém tárult a látvány.*
- És ezek szerint, ha hozzáér a másik testhez, akkor az eltűnik? Tehát elég egy érintés? *tudakolom meg még ezt, majd végül jönnek a magiszter kérdései is, így gondolkodom is el kis időre, majd végül felelek is.*
- Szerintem akkora távolságra lehetnek egymástól a felek, amíg még látják egymást. És hogy mennyi ideig tudjuk fenntartani? Talán a varázsló erejétől függ, mondjuk én úgy 10 percig, míg maga 1 órán át is, ha úgy akarja. *próbálok találgatni, de nemsokára majd kiderül, hogy mennyire jól. Viszont mivel nem maradunk most itt, így meg is indulok, bizonyára Ravennel együtt az átjáró felé, hogy máshol folytathassuk a tanórát és valószínűleg mi is nemsokára megpróbáljuk majd megkettőzni önmagunkat. *
- A másik síkon azt mondta, hogy vannak olyan varázslatok, amiknek hála az egyik test eltűnik, mi pedig elveszítjük az erőnket. Mondana erre egy példát? Mert így nem igazán tudom, hogy milyenre gondolt. *milyen kis érdeklődő vagyok ma, hát hihetetlen. De tényleg nem akarok éles helyzetben egy ilyen szituációba kerülni…*

Tárgy: Re: Káoszmágia tanterem 2013-04-02, 8:48 pm

*Pontosan érkezik meg Demien, ahogy a magiszterek mindig is szoktak, s most sem húzza sokáig az időt, pár szavas bevezetés után már be is mutatja a mai varázslatot. Először csak csupa nyálka lesz a teste, de végül két Demien áll előttünk, s mindkettő tőlünk várja a választ, hogy vajon mi lehet erre a magyarázat. Így biztos sokkal könnyebb lenne tanítani egy több fős csoportot, kevesebb ember jutna egy magiszterre... vagyis az egyik felére. Na de mivel mi nem tudunk pontos választ adni, így a férfi át is veszi a szót, vagyis átveszik, mivel mindketten fűznek hozzá pár szót a másik mondandójához. Elég zavaró ez így, hogy hol az egyik, hol a másik Demien felé kell fordítanom a fejem, ha semmiről nem akarok lemaradni. Szerencsére nem csinálják ezt sokáig, s hamarosan az egyik férfi elpusztítja a másikat, így ismét egyetlen magiszterre kell csak figyelni.*
-Ha jól értettem, akkor a varázslat neve Sokszorozódás. Viszont eddig végig két félről beszéltünk. Akkor végülis melyik az igaz... a sok vagy a kettő? *szúrom közbe a férfi magyarázásánál, hisz ez egy fontos infó, nekem legalábbis lényeges, és kezdek picit összezavarodni itt a szóhasználat miatt. Demien viszont már mesél is tovább az anyagról, újabb és újabb fontos dolgokat megemlítve, amik azonban bennem is újabb kérdéseket fogalmaznak meg.*
-Tehát úgy értsem, hogy csak azért, mert meg vagyok kettőzve... vagy sokszorozva, akkor már egy nagyon erős varázslattal nem is tudok támadni? Akkor sem, ha csak én magam akarok így támadni, és nem mindketten? Vagy amivel én támadok, azzal a klónom is automatikusan támad? *sok kérdés merül fel bennem pillanatnyilag, amikre szeretnék választ kapni ahhoz, hogy tisztán láthassam ezt a varázslatot, mert bár lehet, hogy ezekre Demien is kitérne, de nem biztos, megeshet, hogy neki egyértelmű a válasz. Természetesen azonban a férfinek is akadnak kérdései, így hát nekem is van min elgondolkozni.*
-Mivel elég fárasztónak mondta ezt a varázslatot, így szerintem egy órán át tart, vagy amíg a másolatok el nem pusztulnak. És szerintem a terület is fontos, gondolom nem lehetnek egymástól túl messze az ember darabjai, csak mondjuk egy 100 méteres körzetben. *erős varázslatról van szó, tehát egyértelmű, hogy kell lennie gyengeségnek is benne, vagy legalábbis valami megkötésnek, különben mindenkiből húsz mászkálna össze-vissza a világban. És ha már a mászkálásról van szó, Demien egy újabb kaput nyit, mivel úgy tűnik, ez a saját kis síkja sem megfelelő neki a mai anyaghoz, így valahová máshová megyünk gyakorolni. Kíváncsian várom, hová.*

Tárgy: Re: Káoszmágia tanterem 2013-04-02, 8:54 pm

*Az óra elkezdődik, és már túl is vannak az első kérdésen. A bemutató után a diákok úgy tűnik, rendesen értelmezik az anyagot, a férfi meg már csak egy kis kiegészítést tesz hozzá, melyben elmondja mire is kell ügyelni a varázslat létrehozatalakor. Azonban a két lány kérdésére is felelni kell.*
-Maguknak egyenlőre elég a megkettőződés. És igen nem véletlen beszéltem sokszorozóásról, hiszen nem csak két felé lehet szakadni. Párosával emelhetjük a limitet, tehát kettő, négy, hat. Megjegyzem a kettőnél több sokszorozódás azt jelenti hogy az erőnk is a számok arányával gyengül, tehát négyszer avagy hatszor több erőnket nyeli el egy támadás. Egy embert ismertem csupán az életem folyamán aki rajtam kívül képes volt a átlépni ezeket a határokat, és ő sem volt teljesen ember…*Reméli ezzel prezentálta a lánynak, hogy mennyire sok erő kell az ilyesmihez. A következő kérdésre azonban oldalra dönti a fejét.*
-Ha teljesen kiürülünk akár fél nap is eltelhet mire össze szedjük magunkat. Ez nem azt jelenti hogy fél napig nem fogunk tudni varázsolni, de nem olyan összhatással mint ahogy azelőtt.. Ami meg a megszüntetést illeti jól látja, pontosan egy érintés kell hozzá, hogy megszüntessük a varázslatot, vagy az előbb elmondott esetek. Ms Dragonov kérdésére a válasz egyszerű. Nagyon erős varázslatokkal nem tudunk, legalábbis kezdőként nem. Gondolkodjon úgy hogy a varázslat alatt két testet szolgál ki a varázsereje, ami viszont nem sokszorozódik, tehát annyi tartalékból él amennyi van.*utal a teljes kiürülésre. Ezután megnyílik a kapu, s ha követik, nemsokára egy sziklás kihalt vidékre kerülnek. Sehol semmi élet, csupán a vöröses égbolt, és valahol a messzeségben két magasba törő torony látható. Külseje olyan mintha tornyaik hatalmas csontokból készült volna, tehát eléggé szürreális látványt nyújtanak.*
-Például a tűztornádó, vagy a lélekörvény szintű varázslatok.*csupán csak ennyit mond, majd pár pillanatnyi szünet után folytatja.*
-A varázslat előnyei nem csupán a harcban merülnek ki, mert bár az előbb elmondtam jó pár negatívumot, ettől függetlenül még mindig előnyös. Ha erős varázslatokat használunk akkor rövid ideig tényleg erős tulerőt képezhetünk, ha pedig közepesen erős varázslatokat, akkor taktikázva ismételten veszélyes ellenfelek lehetünk. Idővel és gyakorlással egyre erősebb és erősebb varázslatokat fognak tudni így létrehozni, ezért lehet bár kezdetben nehéznek tűnik, később meghozza a gyümölcsét ez a tudomány.*teszi még hozzá, ezzel tisztázva, hogy ha kellően ügyesek és rátermettek, idővel edzhetik magukat, hogy többet bírjanak.*
-Kémkedésnél azt hiszem nem is kell ecsetelnem, miért előnyös. Több fele szakadhatnak, többet látnak, több fele mehetnek, míg az egyik fél eltereli a gyanakvó szemek figyelmét, a másik észrevétlenül juthat be bárhova. A válaszuk ami a hatótávot illeti pedig nem teljesen helyes. Pontosan 2 kilóméteren belül kell elhelyezkednie a testünknek. Ha ez a táv kívülesik, a megsokszorozódás is megszűnik. A hatóidő ember függő, de általánosságban akiknek sikerül létrehoznia fél órán át bírják*fejezi be, végül szembe fordulva a diákok előtt megismétli a mozdulatsort, amit nemrég tett a megkettőződéskor, s bele is kezd a dolog magyarázásába.*
-A varázslat egyszerű, de egyben rengeteg koncentrációval jár, lábunkat kis terpeszbe kell helyezni, kezeinket meg széttárni magunk mellett, miközben magunkban a „Notromo Noctris” varázsigét ismételgetjük. Ezt addig kell tennünk, míg a nyálka meg nem jelenik a testünkön. Ezután már csak arra kell koncentrálnunk hogy hány fele szeretnénk osztódni. Ha egy mód van rá, önök a kettőt célozzák meg. Ha mindent jól csinálnak, a testük úgy tizenöt másodpercen belül megkettőződik, s mikor a nyálka eltűnik, készen állnak a harcra, s teljes lesz a szimbiózis.*fejezi be, de ő maga nem hajtja végre mégegyszer a varázslatot, csupán karba tett kézzel várja mire jutnak a diákjai.*

Tárgy: Re: Káoszmágia tanterem 2013-04-02, 9:10 pm

*A tananyag rögtön felkelti az érdeklődésemet, de ezernyi kérdést von maga után, amelyeket igyekszek nem egyszerre Demienre zúdítani. Szerencsére a magiszter elég segítőkészen reagál, Siderisnél jobban félnék ennyit mindent kérdezgetni, de most itt nincs probléma, így hallhatom meg a válaszokat is, persze csak szépen, sorjában. *
- Oh értem, akkor mi egyelőre a duplázáson gondolkodjunk csak, értem. *biccentek is a férfi felé, mivel akkor elég durva lehet a túl sok felé szakadás, főleg, hogy Demien magán kívül csak egy embert ismert, aki képes volt erre. Mindenesetre nem faggatózom tovább, hagyom, hogy tovább folytassa a tananyagot, és csak akkor szólok közbe, amikor újabb kérdésem akad, de amint minden tisztázva lesz, már át is lépek a kapun, így kerülünk át mindhárman egy különleges helyre, amely egyben magával ragadó is a számomra.*
- Hűha, most hol vagyunk? *nem bírom megállni, hogy ne kérdezősködjek ismételten, így megjegyzem azt, amit hallok, majd végül jöhetnek a további információk is, miközben hol ide, hol oda lépkedek, ismerkedve ezzel az új hellyel. *
- Hmm, mintha ezt csak a mi szakunknak találták volna ki, tökéletes lesz, már alig várom, hogy kipróbálhassam egy küldetés alatt. *sajnálatos módon még egyen se vettem eddig részt, de ami késik, az nem múlik. Szép szemeim is csak úgy csillognak, tehát a magiszter tudhatja, hogy telitalálat számomra ez a varázslat. A férfi ismét bemutatja a varázslatot, most már elárulva nekünk is, hogy mit kell tennünk, így távolabb megyek tőlük, majd hamarosan terpeszbe állok, kezeimet pedig széttárom magamtól.*
~ Notromo noctris… ~ *ismételgetem magamban a varázslatot, de jó ideig semmi se történik, így kissé meg is feszülök, minek hatására jó idővel később jelenik meg még egy Lis, pontosan Demien mellett, így a második Lis keze a férfi vállára is kerül, utalva rá, hogy nekem sikerült a varázslat és végül én is lazítok.*
~ Azta… ~ *nézem is meg magamnak a másik énemet… Csinos, és pontosan olyan, mint én.*

Tárgy: Re: Káoszmágia tanterem 2013-04-02, 9:20 pm

*A bemutató után Demien bele is kezd az anyag magyarázásába, ám szavai csak részben elégítik ki kíváncsiságomat, mivel bár megválaszol pár kérdést, jópár újabbat is szül szavaival, s ahogy hallom, ezzel nem csak én vagyok így, hanem Lis is. Egy nagy adag kérdéssel bombázzuk meg a férfit, hisz ha azt akarja, hogy tényleg tudjuk az anyagot, ráadásul jól is, akkor bizony ezek az információk még szükségesek lesznek. Kíváncsian hallgatom hát válaszait, amiben elmondja többek között, hogy nekünk bizony meg kell maradni egyelőre a megkettőződésnél, de idővel majd akár hat is lehet belőlünk.*
~Hm, hat Raven. Micsoda tömegbunyót lehetne generálni.~ *ajkam sarkában egy kis mosoly jelenik meg a gondolatra, de nem hagyom, hogy elkalandozzak, annál egyelőre kuszábbak a dolgok ennél a varázslatnál, így inkább tovább hallgatom a férfit. Nem mondhatnám, hogy minden tényező elnyeri a tetszésem, hisz a fél nap mágianélküliség elég súlyos ár azért, ha valaki túlzottan ki akarja használni ezt a varázslatot, még akkor is, ha nem teljesen leszünk mágia nélkül. Ráadásul az sem tetszik, hogy ezáltal több varázslattól eleve el leszünk tiltva, mivel megkettőzve esélyünk sincs létrehozni azokat. Persze értem én, hogy ha kettő van belőlem, akkor a többi varázslattal viszont rendesen oda tudok csapni, de néha pont egy-egy támadáson vagy épp védekezésen múlhat az ember élete, és ha pont azt nem tudja alkalmazni ez miatt... hát az kellemetlen. Na de lassan a kérdések végére érünk, az órát viszont máshol folytatjuk, így hát át is sétálok az új kapun, az új síkra vagy bármire, ahová megyünk. Elég kietlen a táj, közel s távol csak két tornyot lehet látni, semmi mást.*
~Itt vajon mit csinálunk megkettőzve?~ *merengek el a tornyokat figyelve, de nem eresztem el a fülem mellett a Lis kérdésére adott választ sem. Így legalább már tudok két példát, amit nem kéne megpróbálnom, ha kettő van belőlem. Végül Demien azért még elmond pár előnyt is ezzel a varázslattal kapcsolatban, picit még direkt rátérve a kedvünként a kémkedésre, mire csak mosolyogva bólintok. Való igaz, hasznos tud lenni ez a dolog, de azért továbbra is kettősség uralkodik bennem ezzel kapcsolatban. Az utolsó infók után viszont úgy tűnik, itt az ideje, hogy mi magunk is megkettőződjünk, így hát még utoljára a tornyok felé pillantok, majd terpeszbe állok, kezeimet széttárom magam mellett, ahogy Demien mutatja, s már ismételgetem is magamban a két szócskát.*
~Notromo Noctris, Noctromo Noctris...~ *mély levegőket veszek, ahogy arra koncentrálok erősen, hogy hamarosan kettéváljak, s rövid időn belül egész testem nyálka borítja be, mire elhúzom a számat.*
~Gusztustalan. Jobb volt, amíg csak láttam milyen...~ *morgolódok picit magamban, de aztán hamarosan a nyálka eltűnik, s ott állok magam mellett. Hű, hát ez igazán hülyén hangzik, de ez az igazság. Furcsa érzés így kívülről látni magam, de ha már így alakul, s valóban hús-vér alakban ott állok magam előtt, hát végig is pillantok testemen, hisz nem sűrűn láthatja így magát az ember. Egy elégedett biccentést még megengedek, hisz úgy van, ahogy gondoltam... remekül áll ez a bőrnadrág, igazán jól kiemeli adottságaimat.*

Tárgy: Re: Káoszmágia tanterem 2013-04-02, 9:27 pm

-Egy másik síkon. Ez is démoni sík akárcsak a terem, azonban mélyebb annál. A varázslók általában akkor jönnek ilyen helyekre ha el akarnak rejtőzködni valaki elől, vagy valaminek a nyomára akarnak bukkani. Én az utóbbi dolog miatt hoztam magammal önöket.*ad némi információt Lis-nek remélve, hogy ezzel kielégítette a kíváncsiságát. A messzeségben a diákok meg is láthatják a két fura épületet. Miután a magiszter elmondja, amit el kell, jöhet a varázslat létrehozása, amit úgy tűnik diákjai sikeresen is vesznek. Van bennük tehetség, ez látszik hiszen valóban nehéz varázslatról van szó, de úgy tűnik megbírkóznak velük.*
-Ms Dragonov kérdésére így utólagosan válaszolva a „klónja” nem azt teszi automatikusan mint maga, önálló akarattal bír, amelyet maga irányít. Ezt nehéz szavakba önteni érezni kell, de gondolom most már sejti miről beszélek. De térjünk a tárgyra.*néz a két torony felé, amelyekre rá is mutat egyenként.*
-A bal oldali a magáé lesz Ms Dragonov, a jobb oldali pedig Ms Renfieldé. A feladat nem éppen egyszerű, mégis nagyon fontos hogy végre hajtsák. A tornyok 1-1 olyan démoni tekercset rejtenek, amelyekre szükségem van. Néhány olyan démoni mágiával kapcsolatos titkot rejtenek, melyekre szükségem lesz az elkövetkezendőkben. Ezeket kell megszerezniük.*Mondja, komoly hangon, de hogy miért kell neki, arról bővebben nem beszél, inkább folytatja amit elkezdett.*
-A démoni síkon vagyunk, ha valaki nekroportált akarna alkalmazni, sajnálom, de itt nem fog működni, lévén a halotti sík túl messze van ahhoz hogy elérjük. A jó hír azonban hogy különösebben erős védelmi mágiák nem őrzik a tornyokat. A toronyba azonban be kell hatolni, és sajnos azt se mondhatom hogy őrizetlen lenne. A tornyokat két csapatnyi jól képzett démonológus szállta meg, ők akarják megkaparintani maguknak a tudást, ami a tekercsekben rejlik. Meglehet van néhány alsóbbrendű féldémonuk is, ezektől sem kell megrettenniük, főleg hogy legjobb tudomásom szerint mivel nem teljes vérű démonok hatnak rájuk az emberek elleni átkok is.*tart egy kis szünetet, majd kezeit hátra téve, folytatja.*
-A feladat, valami féle képen bejutni a toronyba, s a legfelső szobából elhozni nekem a tekercseket. Ha akarják oldják meg csendesen, vagy rohanják le az egész bagázst ezt magukra bízom, de ha tehetek egy ajánlatot, én már csak a megkettőződés miatt is tartalékolnám az erőmet..*fejezi be komoly hangon, végül csak biccent feléjük ezzel útjukra is engedve a tanítványait.*

//Fontos. A kijátszás módja rátok van bízva, viszont mikor megvan a tekercs mindenképpen játszatok ki egy kicsit hosszabb harcot a megkettőződött énetek és 2-2 démonológus ellen szóval vegyétek úgy hogy mikor megvan a tekercs rátok támadnak //

Tárgy: Re: Káoszmágia tanterem 2013-04-02, 9:50 pm

*Érdekes ez a hely, ahova most kerültünk, de sajnos azt még nem tudom, hogy miért is vagyunk itt, de minden bizonnyal nemsokára a tudomásunkra fogja hozni ezt a férfi. Az első dolgunk az, hogy hozzuk létre a varázslatot, tehát hogy kettőzzük meg magunkat, majd miután ezzel végzünk, már elénk is tárja a magiszter a feladatot. Miközben végignézek a tornyon és hallgatom azt, hogy mit is kell csinálnom, már össze is áll a fejemben a nagy terv. Én felmegyek a toronyba, hogy megszerezzem a tekercset, addig pedig a klónom lent fog maradni, harcolni az ellenséggel. Így lesz a legjobb, ez a leglogikusabb, akárhogy is gondolkodom rajta, tehát miután megvan a terv, Demien felé tekintek, így hallgatva végig azt, amit mond, de nyelek is egy aprót.*
- Ahj, nem értek a démonokhoz és a démonológusokhoz se. Akkor nekem itt végem? *költői a kérdés, nem muszáj rá válaszolni, mindenesetre nekem nem lesz túl könnyű a dolgom. Nem érdekel annyira a démoni világ, nincs mit tenni. Viszont még mielőtt megindulnék a tornyok felé, először mindkét énemmel glóriát rajzolok a fejem fölött, az óramutató járásával megegyező irányba. *
~ Occultus. ~ *mondogatom magamban a varázsigét és hamarosan el is fogok tűnni mindenki szeme elől, majd jöhet akkor a következő varázslat, amit csak én végzek el, a klónom nem. Pálcámmal lábaim elé mutatok, majd kavargatni kezdem a talajt.*
- Nimbus involatus! *mondom is ki a varázsigét, melynek hatására nemsokára a magasba is emelkedem, így láthatatlanul fogok felrepülni a toronyba, hogy megszerezzem a tekercset. Nem igazán aggódom, mivel a klónom lent marad. Nem egyszerű koncentrálni így két felé, de muszáj gyakorolnom, tehát eleinte futva közeledek a torony felé odalentről, miközben fent is repülök, így nemsokára már oda is érek a démonológusok csapatához és ahogy nézem, két démonféle is lehet velük, melyek mintha jégből állnának. *
~ Ez az, nem lesz nehéz dolgom. ~ *élek a meglepetés erejével, tehát amíg a két démonológus beszélget és tanácskozik, addig én megtámadom a démonokat, tehát ideiglenesen elteszem pálcámat, majd kezeimet X alakba teszem, szétrántom őket és a varázsige se marad el.*
- Igenis pilas! *erre felém kapják a fejüket, de most már kár értük, ugyanis a két démon nemsokára 5-5 tűzlabdát kap tőlem, melytől fel is üvöltenek és az egyik el is pusztul, míg a másiknak sikerül elmenekülnie. A két férfi pálcát ránt, tehát nekem is ezt kell tennem, miközben arrébb is sasszézok, nehogy megtámadhassanak.*
- Grond, te látod? Ki lehet ez? *fordul az egyik férfi a másik irányába, miközben én további támadáson töröm a fejem. A klón tehát végzi a dolgát, én pedig fent, a magasban már a pszichokinézissel ki is nyitom az ajtót, hogy ez után betérve szerezhessem meg a tekercset, amit most csizmámba tűrök, hogy ne legyen baja, majd a klón segítségére sietek, aki idő közben jó pár átkot kap, melyek közül néhány eltalálja testét, tehát vére itt-ott csepegni kezd. Én ezt a fájdalmat nem érzem, csak a gyengülést, ahogy harcol. Le kell érnem mielőbb, így amikor már a földhöz érek, jöhet a légörvény megszüntetésének a varázsigéje.*
- Immotus! *talpam a földre kerül, pontosan az ellenfél mögött, akik a klónt támadják és most már érzékelem is, hogy a második Lis arca eltorzul a kíntól, mert bár láthatatlan, képtelen vagyok teljesen védekezni a varázslatok ellen, még sokat kell gyakorolnom ezt a megkettőződést ahhoz, hogy tökéletesen menjen.*
- Avada kedavra! *terítem is le az egyik ellenfelet, mire a másik hirtelen varázsol maga köré egy légburkot, így én és klónom is hátra repülünk, elterülve a földön.*
- Mi a fene történt? *néz körbe, mire a klón most már a földön elterülve marad, fel se figyelve arra, hogy a mágus pálcájából hatalmas tűzcsóva repül felé, ezzel égetve meg nemsokára testemet, én pedig nagyot nyelek. Ez így nem lesz jó… Pálcám ideiglenesen elteszem, majd kezeim X-be teszem és ujjaimmal ez után felé mutatok. Azt hiszem, hogy most jött el a szélpengék ideje.*
- Ventus fervens! *ejtem is ki az igét, miközben a pengék meg is indulnak az idő közben megszűnt pajzsú ellenfél felé, és kezdik is el szétcincálni, mitől térdre rogy, én pedig haldokló klónomra tekintek. Csak egy picit még bírja ki. Ha meghal, legyengülök, még nem szabad… a szélpengék viszont szépen teszik a dolgukat, így a férfi hamarosan már szenvedve fetreng a földön, majd mindenfelé átkokat kezd el szórni.*
- Protego! *védekezek rögtön a felém tartó átkok elől, de a klónom testét még elkapja néhány tűhegy, melyből mérgek kerülnek szervezetébe. Már nem bírja sokáig, ezt én is érzem, tehát egy gyorsabb megoldást kell választanom, mert mire megölném ellenfelemet, teljesen legyengülnék és talán én is itt hagynám a fogam. Pálcámmal a szíve felé mutatok és már jöhet is az ige.*
- Vena versa! *a véráram megrontása miatt hirtelen rosszul lesz, én pedig már rohanni is kezdek, egészen a klón felé, kihez menet közben hozzá is érek, így szüntetve meg a varázslatot, ezzel pedig megúszva azt, hogy elpusztuljon és már Demien felé is kezdek el szaladni, de elé érve a homokba térdelek. Bár nekem nem lett bajom, ez a varázslat teljesen leszívta az erőmet, így csak fáradtan rajzolok egy fordított glóriát a fejem fölé.*
- Non occultus. *ejtem is ki a varázsigét, melynek hatására ismét láthatóvá válok a férfi előtt, kezeim a földön, én pedig leszegett fejjel lihegek.*
- Ez nagyon… fárasztó volt. *és hirtelen el is felejtem a tekercset, de aztán lassan felkelek és a csizmámból előveszem azt, amit a magiszter kért és végül felé nyújtom, de látszik rajtam, hogy nem bírnék ki még egy ilyen gyakorlatot, tényleg pihennem kell.*

Tárgy: Re: Káoszmágia tanterem 2013-04-02, 10:05 pm

*Sok infó hangzik el, amik után viszont máshol folytatódik az óra, méghozzá egy hasonló síkon, mint ami maga a tanterem, de mégis más. Csak két torony van itt, azokkal kell majd minden bizonnyal kezdeni valamit, bár mielőtt nekivágnánk, még pár dolgot elmond a férfi. Ezután viszont már nincs más hátra, mint megkettőződni, aminek neki is látok. A nyálkásság igazán kimaradhatna a dologból, őszintén örülnék neki, de szerencsére csak rövid időre borít be a trutyi, aztán máris kettő van belőlem. Érdekes érzés, meg kell hagyni, de saját testem bambulásából a nevem említése zökkent ki, mikor egy korábbi kérdésemre utal vissza Demien.*
-Értem. *biccentek egy aprót, hisz azért jó tudni, hogy nem csak megtükröződök, és a klón automatikusan utánoz, hanem ésszerűen, külön támad vagy védekezik, bár ettől mindketten ugyanúgy fáradunk. Ezzel viszont már tényleg kitárgyaltuk a dolgokat, s Demien nem is hagy új kérdésnek időt, rátér inkább a feladatunkra, így mindkét testemmel a tornyok felé fordulok, ráfókuszálva a bal oldalira, hisz az lesz az enyém... vagyis a miénk. A feladat is hamar kiderül, egy tekercset kell lenyúlnom a toronyból, ami nem tűnik nehéz dolognak, ámbár az ellenség még nem lett megemlítve, szóval még bármi lehet. Hamarosan azonban erre is fény derül, bár mikor Demien elmondja, hogy démonológus csoportok szállták meg a tornyot, két értetetlen pillantást is kaphat a Dragonov csapattól.*
-Megszállták? Ha maguknak akarják, akkor mi a fenéért szállják meg a tornyot ahelyett, hogy megszereznék a tekercset? *sosem értettem az eféle logikát. Mi csak úgy menjünk be, és szerezzük meg, más meg szintén arra a tekercsre pályázik, de mielőtt lecsapna rá, inkább letáborozik kicsit a toronyban. Na mindegy, nem az én gondom, ha nem ők szerzik meg előbb, hanem én, bár a démonokkal nem vagyok túl közeli kapcsolatban, tehát össze kell szednem magam. Vagyis hát... ahogy Demien utolsó szavait hallgatom, a másik énemre sandítok. Úgy érzem, nem lesz olyan nehéz ez a feladat, mint elsőre tűnt.*
-Ideje megmutatni, mit tudunk. *pillantok össze önmagammal, majd már meg is indulunk a bal oldali torony irányába, de még mielőtt túl közel érnénk megállok.*
-Te szemből mész be, lefoglalod őket, amíg én feljutok a toronyba és megszerzem a tekercset. Sok sikert! *az utolsó szavakat sztereóban mondom a másik énemmel, s máris mindketten céltudatosan látunk neki feladatunknak. A másik énem gyalog indul meg a torony kapuja felé, míg én pálcámat a lábaim elé szegezem, s körözni kezdek vele.*
-Nimbus involatus. *ejtem ki az igét, aminek hatására hamarosan meg is jelenik a kis füstcsík szerű képződmény, majd pillanatokon belül már a levegőbe is emelkedek. Nem szándékozom elrejtőzni, kívülről tényleg nem látszik védettnek a hely, ahogy a magiszter is mondta, belülről pedig majd ráérek vele foglalkozni, ha ott vagyok. El is suhanok a másik testem feje fölött, egyenesen a torony csúcsa felé repülve, ahová hamar oda is érek, ám míg másik ének be nem ront, felhívva ezzel magára a figyelmet, még nem hatolok be, csak ott lebegek. Pár másodperc múlva viszont hatalmas csetepaté hangja hallatszik odalentről, mire rögtön elmosolyodok.*
-Mintha csak magamat hallanám. Várjunk csak... hisz tényleg így van. *nevetek fel picit, majd már le is szállok a torony tetejére.*
-Immotus. *szüntetem meg azonnal a varázslatot, majd a torony ajtajához lépek, amit be is rúgok, s rögtön a tekercset kezdem el keresni. Odalent viszont nem megy minden ilyen simán, a démonológusok közül bár sikerül ketteskének kiütnie párat, ketten komoly ellenfélnek bizonyulnak, ráadásul az említett féldémonok is jelen vannak.*
-Ignis pilas. *hangzik második énem hangja, s máris tűzlabdák indulnak meg a féldémonok és gazdái ellen. A démonológusok ügyesen védekeznek, egy sem találja el őket, a félig ember, félig démon szörnyeteg viszont lomhább, így több égési sérülést is szerez. Hangos üvöltés rázza meg a tornyot, ahogy a dög felüvölt, de itt még nincs vége a harcnak. A két fazon is keményen támad, s bár én magam ebből semmit nem érzek, második énem már több sebből vérzik.*
-Ego flammatum. *ismét egy pyromágiás támadás, most az egyik démonológus ellen, akit viszont most el is talál a támadás, s hamarosan lángokba borulva üvölt.*
-Hol van már az a fránya tekercs. *kapkodom közben körbe a fejem a torony tetejében, s mikor végre megtalálom, már indulnék is, hogy segítek másik énemnek, mikor hirtelen megtorpanok, s kicsit meg is szédülök, így gyorsan a falnak támaszkodok. Egy ismerős hang csendül fel a torony aljából, de olyan, amit sosem akartam hallani. Saját halálsikolyom az, ezzel tudatosul bennem, hogy a rosszullét amiatt van, hogy elpusztították a klónomat.*
-Fenébe... akkor viszont nem kell segítenem, csak lelépni. *gyorsan kifutok a toronyból, a tekerccsel a kezemben, most viszont nem a légörvényt választom, annál támadható vagyok, ha kitódulnak a toronyból a démonológusok. Marad inkább a hoppanálás, ami gyors, és biztonságos. Legalábbis remélem, hogy nem vett ki belőlem annyit ez az egész, hogy ne legyen az. Pár pillanattal később meg is érkezek hát Demienék mellé, átadva neki a tekercset, de ahogy visszapillantok a torony felé, a hideg végigfut a gerincemen, ahogy belegondolok, hogy félig meddig én haltam meg ott az imént.*

Tárgy: Re: Káoszmágia tanterem 2013-04-02, 10:13 pm

*A diákoknak eljött az idő, hogy bizonyítsanak. Nem éppen egyszerű, de nem is teljesíthetetlen a feladat amit kaptak, bár tény most azzal is meg kell bírkózniuk, hogy beosszák az erejüket, hiszen a megkettőződés miatt most az is sokkal többet vesz el tőlük, de a magiszter bizakodó, bár Raven sajnos rosszabbul járt mint Lis, hisz szegény lánynak a klónja életét vesztette A hopponálás még sikerül neki, de épp mikor vissza ér fura fájdalmat érezhet. Nem kibírhatatlanul erőset, de mégis fáj neki nem csak egy ponton hanem az egész teste. Mikor mindketten vissza térnek a küldetésről, a férfi csupán komor tekintettel felméri a két leányzót, végül bólint egyet, s átveszi a tekercseket.*
-Jól helyt álltak, bár önöktől el is várandó, hiszen már egyetemisták, de nincs mit szépíteni rajta szép munkát végeztek. Ms Renfield, ezen cseppet sem vagyok meglepve, de szerencsére épp kitartott. Dragonov kisasszony meg ne aggódjon, a fájdalom ilyenkor normális, csupán a más halálát érezteti. Azt hiszem nincs is több keresni valónk itt.*fejezi be, majd ugyan azzal a mozdulattal ismét kaput nyit, ami immáron a terembe vezeti őket vissza. Itt a férfi még feléjük fordul egy pillanatra.*
-A varázslattal kapcsolatban még tartozok egy gyors tudni valóval, amit nem árt ha megosztok önökkel. Mint említettem megtörténhet, hogy megölik az egyik felünket. Ilyenkor azonban ez az állapot a másik megkettőződésre nem áll fent. Ez nagyon nagy előny lehet, főleg ha ellenfelünk nem tudja, hogy ebben az állapotban voltunk. Az egyik fél halála után, a megkettőződés, vagy megsokszorozódás azon nyomban megszakad, ha valamely felünk az életét veszti. Ilyenkor az energiánk egy része, nincs mit szépíteni elvész, tehát legyengülünk, mint testileg, mint varázserő szempontjából ráadásul érezhetünk úgynevezett fantomfájdalmat is.*Tesz pár lépést a kijárat felé, de mikor oda ér még szembe fordul a diákjaival és folytatja.*
- Ez annyit tesz hogy a fájdalomnak nincs forrása, mint sérülés, sebesülés, vagy bármi ami halálhoz vezetne, de mégis érezzük. Ez az érzés fél órán keresztül hat, a varázserőnk visszatölétse, és felépülésünk pedig változó lehet, hiszen függhet a felhasznált energiától. De ha azt nézik, könnyen elhitethetjük így a támadónkkal hogy meghaltunk, főleg ha ő nem is tudott arról hogy milyen varázslat hatása alatt voltunk. Ez is lehet egy módja hogy színleljük a halálunkat, és bizonyítja hogy a varázslatnak sokrétű lehet a felhasználhatósága. No de én ennyit szerettem volna önöktől. A következő órán találkozunk, az óra anyagát pedig eljuttatom a szakházukba kibővítve.*mondja egy sötét mosollyal, majd egy hopponálás keretében el is tűnik a szemük elől.*

//Nos köszönöm a részvételt, remélem nem volt uncsi az anyag, ami meg a bakikat illeti bocsánat érte, kicsit fásult volt az én agyam is :S //

Tárgy: Re: Káoszmágia tanterem 2013-04-02, 10:21 pm

*Sikeresen vissza tudok jutni Demienhez, bár azt kell mondanom, hogy nagyon elfáradtam. Rég éreztem már ilyen kimerültnek magam, tényleg jót fog tenni a puha ágyikó, de előtte majd egy fürdő, mindenképpen. Raven is megérkezik mellém, de ahogy őt figyelem, mintha fájdalmai lennének, így meglepetten lépek oda hozzá és fogom meg vállait.*
- Jól vagy? *kérdezek is rá, de ez után a férfi folytatja a beszédet, így felé tekintve hallom meg, hogy szaktársamnak mi is a baja, tehát valószínűleg az ő klónja életét veszítette, nem úgy, mint az enyém, aki csak a halál küszöbén táncolt, de még időben közbeléptem. Még néhány fontos információt megtudunk a varázslatról, amelyeket meg is jegyzek magamnak és mivel az óra a vége felé közeledik, mindannyian visszatérünk a tanterembe, ahol aztán még az is kiderül, hogy az anyag nagy részét meg fogjuk kapni majd kibővített változatban is.*
- Az jó lesz, köszönjük! És akkor viszlát! *köszönök is el a tanártól, mivel több kérdésem nincs, igazából olyan fáradtnak érzem magam, hogy nem is tudnék mást kérdezni tőle, tehát inkább csak elnézek a tanár után, majd amikor elhagyja a termet, a lány felé fordulok.*
- Teljesen kimerültem, jó lesz pihenni. *mosolyodom el kissé és ha kell segítség, akkor segítek Ravennek, ha pedig nem, akkor valószínűleg együtt sétálunk vissza a Kémképzők szakházához, mivel szerintem egyikünknek sincs ereje most már a hoppanáláshoz.*

//Köszi az órát, nekem tetszett, jó kis anyag volt és Lis is jó választás. Eredetileg Daemont akartam hozni, de asszem jobban jártam. //

Tárgy: Re: Káoszmágia tanterem 2013-04-02, 10:32 pm

*A harc nem egészen úgy sül el, mint terveztem. Azt hittem, hogy a másolatom el tud bánni a démonológusokkal, és együtt térünk vissza Demienhez a tekerccsel a kezemben. Azonban úgy tűnik, hogy lebecsültem az ellenfelet, s ennek a másik énem itta meg a levét, s belehalt a küldetésébe. Tudom, hogy csak egy másolat volt, csak egy varázslat, de akkor is úgy érzem, hogy az én voltam, vagyis részben én haltam meg, még ha ez így hülyeség is. Erre az érzésre viszont csak még inkább rátesz egy lapáttal a fájdalom, amit úgy érzek, hogy nekem egy hajam szála sem görbült meg, még csak nem is láttam az ellenséget, mégis az egész testem fáj. Ijesztő ez a része ennek a varázslatnak, és biztos kelleni fog pár alkalom, hogy megszokjam... jó pár alkalom. Úgy tűnik, Lis is észreveszi rajtam mindezt, s oda is lép hozzám, s bár kedves gesztus ez tőle, mégis csak egy igen halvány mosolyra futja most tőlem.*
-Megvagyok, köszi. Csak... tényleg olyan érzés, mintha egy részemet elveszítettem volna. *gondolom Demien már teljesen másképp éli meg ezt az egészet, ő már megszokta ezt a dolgot, s máshogy is értékeli a varázslatot, de nekem ez még új, mésképp érint, mint őt. Mindenesetre azért örömmel hallom, hogy csak ideiglenes ez a fájdalom és az érzés, bár utóbbiban azért nem vagyok teljesen biztos. Szerintem ezt inkább meg kell szokni, de remélem, hogy inkább a férfinek lesz igaza, s valóban fél óra múlva már kutya bajom se lesz. Az óra viszont úgy tűnik, hogy ennyi volt, amit jelen pillanatban nem is bánok, így csak bólintok egyet a magiszter szavaira, majd én is elbúcsúzok.*
-Viszlát! *motyogom oda neki, majd mikor eltűnt, Lis felé pillantok, s felé is bólintok egyet.*
-Az biztos. Igaza volt... csak az ágyamra vágyok. És talán még egy forró fürdőre előtte. Menjünk... *indulok át a kapun kémtársam társaságában, majd mikor már ismét a suliban vagyunk, onnan továbbra is gyalog sétálunk vissza a Campusba. Lehet, hogy lassabb, de kétségtelenül biztosabb most így, mintha megpróbálnánk hoppanálni, és a fáradtság miatt amputoportálnánk.*

//Köszi az órát, nekem is tetszett, s bár nekem nem volt választásom, de Raven-el amúgy is jó volt. Very Happy

//

» Pusztítástan tanterem
» Démonológia tanterem
» Jelmágia tanterem
» Árnymágia tanterem
» Rítusmágia tanterem