Mathis Boll

Tárgy: Re: Mathis Boll 2013-06-14, 3:44 pm

Annyira furcsa, hogy egy olyan intelligens és komoly srác, mint te, pont egy olyan barátot választ magának, mint amilyen én vagyok: lükét, lazát, felelőtlent. Na nem mintha bánnám ezt a dolgot, mivel iszonyatosan bírlak és te vagy az én legjobb barátom itt, a Mysterioban. Jó lenne több időt együtt tölteni, de sajnos egy ideje ritkábban látlak. Vajon mi van veled? Történt valami? Tudom, nekem is jobban tennem kellene a dolgok miatt, de tudod mit? Tenni is fogok! Ismét meg fogjuk erősíteni ezt a barátságot és le se fogok szállni rólad, mert az biztos, hogy pótolhatatlan vagy a számomra. Tisztában vagyok azzal, hogy annak idején többet is szerettél volna tőlem – ahogy bennem is megfordultak bizonyos gondolatok -, de nekem ott van Tarkh és nem szeretném elrontani ezt a barátságot, ami kialakult közöttünk. Talán mostanra már te is megértetted mindezt, mivel nem érzem már úgy a jeleket, mint régen, szóval örülök, hogy végül nem toltál el magadtól ezért, hanem elfogadtad az érzéseimet és így is mellettem maradtál.

Tárgy: Re: Mathis Boll 2013-06-14, 6:34 pm

Hát... nekünk talán bonyolultabb a kapcsolatunk, mint kéne. Mi oka lehet annak, ha két férfi utálja egymást, pedig nem ismerik a másikat? Nyilván egy nő. Nehéz lenne dönteni, hogy helyzetünkben ki a nyertes, mert a játéknak talán nincsen vége, te pedig amúgy is tagadnád a nyilvánvalót: én vagyok. Zavarosak a gondolataim veled szemben, talán a bennem lévő érzések is. Nem akarlak gyűlölni, mert annak fájna ez akit szeretek, nem akarlak korlátozni, mert azzal korlátozom azt akit szeretek, de akarom is az elsőt, hiszen győzelmem ellenére te még mindig ott vagy a játéktéren, ezért nem arathatok teljes győzelmet, és akarom is a másodikat, mert félek tőled. Minek? Ártani nem árthatsz. Remélem. Ha pedig igen... annak úgy kéne lennie. Talán nem is akarsz, de a másik hím mindig potenciális veszélyt hordoz, legyen az bárki. Miért szeretnéd őt? Szeretnéd őt egyáltalán? Hogyan szeretnéd őt? Én nem tudhatom, mi a pontos helyzet, ez pedig valahol az őrületbe kerget, ha erre gondolok. Ő nekem jár, én vagyok magányos, te pedig... te is. Kinek volna hát hozzá joga? Döntse el Ő. Esetleg a múlt miatt tartom néhány vonásodat unszimpatikusnak: hiába eszes az ember, ha közben tudálékos. Azt viszont tudom, van benned pozitív vonás is, mint a tartás, illem, elegancia. Itt fulladtam ki, nem ismerlek, azonban legyél őszinte... te ismersz engem? Nem. Ki adja fel előbb az állásait, azért, hogy ismerkedhessen a másikkal? Igen, a büszkeség ezt akadályozza, le kell bontani a védő falat, lehetséges, hogy meg sem éri... bár van akinek biztosan. Ami pedig neki éri meg, az nekünk éri meg. Ha látnám a tiszta szándékaidat, nyugodt szívvel engedném közel hozzád, de amíg ez nem történik meg, addig te német, én orosz. Persze már nem utállak úgy, mint régen, akár még a semleges kategória szélén is egyensúlyozhatnál, nem látlak, nem hallok rólad, és a távolodó múlt révén az emlékek fakulnak. Őszintén fáradtam bele az ellenségeskedésbe. Nem tudom a pontos okot, de az is lehet, hogy az eddigi életem miatt, mindenhol ellenséget látok, az pedig nem ideális, ha én kezelek annak valakit.

Tárgy: Re: Mathis Boll 2013-06-16, 11:03 am

Véleményem rólad abszolút pozitív. Hogy is lehetne negatív, amikor neked köszönhetem az életemet? Nem felejtem el, hogy akkor azon a kalandos napon nélküled nem valószínű, hogy túléltem volna.Ezért jövök neked egyel. Normális srácnak tartalak, bár csak párszor beszélgettünk, mégis úgy érzem, akár barátok is lehetnénk, ha gyakrabban találkoznánk. Remélem ennek is eljön majd az ideje egyszer.