Axel Knoxville

Tárgy: Re: Axel Knoxville 2013-06-14, 3:30 pm

Számomra nagyon érdekes visszagondolni arra, hogy miképp is alakult a kettőnk kapcsolata. Eleinte gyűlöltük a másikat, szó szerint és bármit megtettünk volna azért, hogy szenvedni lássuk egymást, de valamiért ez idővel megváltozott, elfogadtuk úgy a másikat, amilyen valójában és egy igazi, őszinte szerelem bontakozott ki kettőnk között. Tudod, te jobb emberré tettél engem, úgy érzem, hogy sokat változtam melletted és igen, emberibb lettem, nem pedig az az érinthetetlen nekromanta, aki voltam. Viszont a kapcsolatunk kezdete óta eltelt már pár év és mostanra mintha valami eltűnt volna belőle. Nincs már meg az a vágy, ami akkor volt, csak a kötődés maradt és a megszokás. Én nagyon szeretnék változtatni ezen, visszakapni azt, ami volt és remélem, hogy ezt te is így gondolod. Tudod Axel, nem szeretnélek elveszíteni, mert nagyon szeretlek és nélküled azt hiszem, hogy ismét olyan lennék, mint régen.

Tárgy: Re: Axel Knoxville 2013-06-14, 3:38 pm

Az a helyzet, hogy csak mostanában vettem észre, hogy a helyes pasik a gyengéim és hogy milyen szeretethiányos egy lány vagyok. Te egy nagyon kedves srác vagy, aki nem kicsit néz ki jól, így talán természetes az is, hogy jóban lettünk. Akadnak bennünk hasonló dolgok, de tény, te komolyabb vagy nálam, mégis, úgy érzem, hogy mindig mellettem állsz. Olyan is vagy a számomra, mint egy elérhetetlen, tökéletes pasi, vagy mint egy báty, aki segíti kishúgát. Na ne értsd félre, nem szeretnék a hugicád lenni, jobban örülök a barátságodnak és meg is becsülöm azt, hiszen tudom, hogy ennél több nem lehet közöttünk, ezt te tökéletesen a tudtomra adtad nem is olyan régen. Röhejes belegondolni, hogy milyen hülyén viselkedtem, hogy mennyire nyomultam, de örülök, hogy ezt elnézed nekem. Most már csak arra kell ráállnunk, hogy még jobban megismerjük egymást és hogy erősebbé varázsoljuk ezt a barátságot, mert érzem ám, hogy te neked is oly fontos az, hogy szeressenek az emberek, akár csak nekem.

Tárgy: Re: Axel Knoxville 2013-06-14, 7:14 pm

Te a tipikus kategóriába tartozol. Azaz szintén nem kezdődött jól a kapcsolatunk, de hamar alakult át, szerintem pozitív irányba. Nahát... kíváncsivá tesz, vajon melyik ellenségem tér még meg? Különös mód, ahogyan mi állunk a barátsághoz, hiszen nem volt arra szükség, hogy kínos napokat töltsünk az ismerkedéssel, valahogyan azonnal hangot találtunk. Talán számomra ez kell, rögtön tudom, ha érdemes figyelni az emberre. Pont az dicséretes, ahogyan jellemvonásod kettőnk hasznára tesz, lezser módon kezelsz engem, nem veszed fel azt, amit nem kell, de más számára ez nem érthető, illetőleg számomra is pozitív lehetőség veled lazítani. Ízlésünk is közös valamilyen téren, főleg humor tekintetében. Nem mondhatom a kapcsolatunkat mély, régi barátságnak, viszont erre szükség sincs szerintem, hiába lenne néha érdekes tudni rólad részletesebben, számunkra ez nem kötelező, ezek nélkül is közös nevezőn állunk. Manapság nem találkozunk sűrűn, ellenben remélem barátságunk nem szakad meg. Az pedig meg se forduljon a fejedben, hogy Tocho nélkül akár fele ilyen szinten bírnálak...! Kac-kac.

Tárgy: Re: Axel Knoxville 2013-06-15, 8:32 pm

A véleményemet hamar le tudom írni rólad... Szerintem jófej vagy, bár nem találkozunk gyakran, de akkor mindig elvagyunk. A jó ismerősök kategóriába sorolnám magunkat, de ha többször találkoznánk, szerintem simán lehetnénk barátok is. Talán majd egyszer úgy hozza a sors...

Tárgy: Re: Axel Knoxville 2013-06-17, 4:38 pm

Amikor azon az estén odajöttél hozzám a klubban, tudod, hogy mi volt az első gondolatom? Sajnálatalak… Igen, a sajnálat vezérelt ahhoz, hogy szóba álljak veled. Úgy néztél ki, mint valami kis csóró fiúcska, aki társaságra vágyik, én pedig voltam oly kegyes és megadtam ezt neked. Persze egy idő után kiderült, hogy rettenetesen félreismertelek, de én már csak ilyen vagyok, általában a külső alapján ítélek. A lényeg az, hogy ahogy beszélgettünk, egyre szimpatikusabbá váltál a számomra és te is megismerhetted a normálisabb énemet is, amelyet nem mutatok ám meg mindenkinek. Szóval összességében nagyon jól éreztem magam, jó volt táncolni is egyet, csak azt bánom, hogy ilyen rövid ideig tartott az az éjszaka. Remélem, hogy a jövőben még összefutunk és megismételjük ezt a bizonyos estét.

Tárgy: Re: Axel Knoxville 2013-06-17, 4:53 pm

Valahogy a mi útjaink soha nem keresztezik egymást… nem tudom, hogy miért. De őszintén szólva, sajnálom, hogy ilyen ritkán futunk össze, azt pedig még inkább, hogy egyáltalán nem ismerjük a másikat. Még mindig abból tudok ítélkezni, amit mutattál nekem, illetve amikor sentinelként egymás mellett dolgoztunk, de semmi másból se. Nem ismerlek, nem tudok se a vágyaidról, se pedig a fájdalmaidról és bár ezen változtathatnék, valamiért eddig mégse tettem. Te is egy olyan srác vagy a Mysterioban, aki nagyon jól néz ki és szerintem, ha megismerném, tetszene az, amit láthatok a helyes külső mögött, mégis… neked párod van, én pedig nem akarok egy kis ringyóvá válni, aki minden sráccal kavar, amióta szakítottak Nillel. Tehát lehet, hogy így a legjobb, hogy mi egyáltalán nem ismerjük a másikat, de egy titkos vágyam az, hogy egyszer hosszabb időt is eltölthessek a társaságodban és mégis áthágjam mindazt, amit eddig gondoltam. Meg szeretnélek ismerni, szeretném megtudni, hogy ki is vagy igazából és azt, hogy lehetnénk-e mi ketten barátok. Hmm, lehet, hogy tenni is fogok érte és egyszer csak bekopogtatok a szobád ajtaján.

» Axel Knoxville
» Axel Knoxville
» Axel Knoxville és karakterei
» Axel Knoxville szobája
» Melville ház - Axel egy rokonának lakhelye