Az elhagyatott lápvidék

Tárgy: Re: Az elhagyatott lápvidék 2011-02-22, 8:33 pm

* Szóval nem olyan egyszerű mint azt a srác gondolta elsőnek. A következő kérdésen elgondolkodik s neki egy dolog jut eszébe így csípőből amit nem is tat magában. *
- Nem csak a földre szűköl hanem a természeti elemekre is mint pl. Nap, fák, csillagok és stb* Ő erre gondol aztán majd kiderül hogy jól okoskodik e vagy sem. Péter is megfogja a kendőt s már érzi is a húzást na meg Via kezét. A lápon találja magát hipp - hopp. Nohát ez remek mert nem a szilárd talajon áll meg hanem valami sárba ami húzza lefelé. Hát ennyit a tiszta ruháról. Ahogy hallja benne vannak a slamasztikába rendesen mert csak úgy nem fog tudni kijönni ebből az izéből.*
~ Akkor lássuk miből élünk~* pillant körben és meglát egy méretes fát. Jó vastag törzse van amibe meg lehet kapaszkodni. Kezét fel emeli mind a kettőt. Az egyikben a pálcája van s csak azért emeli fel hogy ne vesszen oda a mocsárba. A másik pedig kell neki hogy megcsinálja a varázslatot. *
- umbra vincula* No igen lehet unalmas de ezt ő nagyon tudja és hát ha már egyszer beválik minek változtatni? Szóval megjelennek az árnycsápok melyeket a fára irányít s azok szépen rá tekerednek és húzni kezdik a srácot vagyis egy erős húzás és Péter már a fa tövében pihen. A koncentrációval sincs baj és a csápok már megtették a szolgálatot így hát megszünteti a varázslatot. Viára pillant azért hogy neki megy e vagy sem.*

Tárgy: Re: Az elhagyatott lápvidék 2011-02-22, 8:39 pm

*Úgy tűnik a válaszok kissé hiányosak, bár ezen Via nem lepődik meg, általában mindig így járnak.*
- Mondjuk... nagyjából, bár Dimitrijjel már megint nem tudom hányadán is állunk. *Morogja fanyarul Péternek még mikor együtt mennek ki a kendőért, s hamarosan egy eléggé cuppogós, ragacsos, vendég marasztaló lápban találják magukat.*
- Umbra vincula!*Harsan a lány hangja is, hiszen az ilyemit kifejezetten utálja, s úgy tűnik Péter is mellette ugyan ezt a módszert választja de így tutira sikerül kikecmeregniük, legalábbis Via reméli.*
- Uhh, Péter! Legközelebb valami szebb helyre vigyél, ha már úgyis mindig randizni akarsz velem.*Csípkelődik egy sort a másik hiszen ruhája csupa sár és amúgy is feláll a szőr a hátán az ilyemsitől.*

Tárgy: Re: Az elhagyatott lápvidék 2011-02-22, 8:46 pm

*Úgy tűnik, a druidás segítség bizony van akinél tényleg segítség, mivel Lilith máris rájön a válaszra, amit rögtön meg is oszt, mire Lucius csak kissé elmosolyodik. Tényleg okos kis szépséget fogott ki, ez nem is vitás, de még nem válaszol semmit a szavakra, vár, hogy a többiek is rájönnek-e a megfejtésre. Úgy tűnik, azért többek rájönnek a titok nyitjára, így a végén csak bólint egyet Lucius.*
-Így van, ahogy többen mondták, a Terramágia a földmágiát és a természetmágiát foglalja magába, így a növényeket is segítségül tudjuk majd hívni a későbbiekben. A csillagok és a Nap viszont már nem tartozik ide. *adja meg végül a pontos választ a tantárgyat illetően, majd már jöhet is a kis utazás, egyenesen a mocsárba. A diákokat szépen húzni is kezdi lefelé a mocsár, Lucius pedig figyelmezteti őket, hogy jobb, ha mielőbb kikecmeregnek belőle.
Amikor már több diák ismét a férfi mellett áll a szilárd talajon, Lucius kicsit összegzi is, hogy mi történt az imént.*
-Örülök, hogy a többség talált valami módot arra, hogy kimásszon ebből a csapdából. Ügyesek voltatok. *biccent egy aprót a fiatalok felé, majd a még bent ragadtakra néz.*
-Nektek pedig jobb lenne, ha valami megkapaszkodással próbálkoznátok, de minél előbb, amíg még ki tudjátok húzni magatokat. *ezek a szavak bizony Jasminehez és Varghoz szólnak, hisz a lány saját magát nem tudja lebegtetni, míg Varg az ilyen talajon nem tud lábujjhegyre állni a levitáláshoz, na meg ahhoz amúgy is túl erősen húzza lefelé a sár. Lilith kis hátsóra tottyanásán csak elmosolyodik kicsit, majd felé nyújtja kezét, hogy felhúzhassa.*
-Bármikor érhetnek meglepetések, a ruhákat pedig ki lehet mosni. *feleli egy kis mosollyal, majd folytatja az órát, remélhetőleg már a két lemaradt diákkal együtt.*
-Az, amiben az előbb voltatok, az lesz a mai anyagunk. Ez pedig a Mocsári csapda. Gondolom ti is éreztétek, hogy nem egyszerűen arról volt szó, hogy beleragadtatok a sárba, hanem erős húzást is éreztetek lefelé. Ennek a varázslatnak épp ebben rejlik az ereje, mivel igen hamar képes végezni ezáltal az áldozattal. Mindössze csak pár perc kell, hogy teljesen elnyeljen valakit, ha az nem tud valahogy kimászni belőle. *kezdi meg a magyarázást a férfi, majd folytatja.*
-Ha nem lettek volna körülöttetek fák, vagy egyéb olyan dolgok, melyekben valamilyen módon megkapaszkodhattok, már megfulladtatok volna ebben a mocsárban. Na de lássuk, hogyan tudjátok ti is létrehozni a Mocsári csapdát. *a másik irányba fordul a férfi, hisz ott már kész a csapda, ahová a diákok estek, tehát egy szilárd földterületre van szükségük most ahhoz, hogy a diákok is létrehozhassák a saját csapdájukat.*
-Ahhoz, hogy létrehozzátok a csapdát, két dologra van szükség. Először is rajzoljatok egy akkora kört vagy elipszist magatok elé, de a föld felé döntve kicsit a pálcát, amekkora csapdát létre szeretnétek hozni. Közben pedig mondjátok ki a varázsigét: Devoro. *ahogy mondja a szavakat, úgy cselekszik is, de ő most csak egy kis kört rajzol, csak bemutatás gyanánt, hogy a diákságnak is maradjon elég szabad terület.*
-Amint kimondtátok az igét, egy fénycsík végigfut a kijelölt terület peremén, aztán kialszik, majd egy kis bugyogás hallatszik. Ez azonban csak abban a pillanatban hallatszik, amikor létrehozzuk a csapdát, így az utána láthatatlan marad, hogy az ellenség ne vehesse észre. Éppen ezért viszont nektek is vigyázni kell, hogy megjegyezzétek valahogy, hogy hol hoztátok létre a Mocsári csapdát, nehogy véletlenül ti magatok essetek bele. *a figyelmeztetés nem maradhat el, hisz tényleg visszafelé is elsülhet a dolog, ha valaki nem figyel eléggé.*
-Gyakoroljátok az ige használatát, majd gyertek ismét mellém. *mondja a férfi, aki újabb kendőt vesz elő a zsebéből, ez esetben most egy fehér színűt.*

Tárgy: Re: Az elhagyatott lápvidék 2011-02-22, 8:56 pm

- Oh, az nem jó kicsi lány. Gondolom valamit csinált vagy a hullás dolog?* persze hogy tud róla az egész suli tudja mi történt az ikerpárral. Ráadásul azon az órán ő maga is bent volt mikor ezt Demien elárulta. Aztán jön a trutyi s a menekülés is. A lán szavain a fiú felnevet.*
- Rendben, bár a barátnőm talán nem örülne neki hogy egy másik lánnyal randizom* biggyeszti le az ajkát játékosan. Aztán a tanagyag is a helyére kerül a fejekben. Tiszta sor hogy mi tartozik bele ebbe az ágazatban. Ő személy szerint arra lenne kíváncsi mikor egy méretes fa valakit megpróbál agyon ütni. Nem a halál ebben a lényeg hanem ahogy a fa hajbókol. Talán arra is lesz majd lehetőség hogy ez is terítékre kerüljön. Ám most a csapda jön ezért figyel a férfira s mikor lehetősége van rá a pálcáját a szilárd biztos talaj felé dönti s egy tojás alakot rajzol maga elé ahogy azt kérte a magiszter.*
- Devoro* ejti ki a szükséges igét s várja hogy megjelenjen az a csík. Nem is várat magára sokat s a fénycsík körbe fut a rajzol ezzel szép játékot okozva a szemnek majd eltűnik. Bugyogás tör fel a földből, de csak egy pillanatra.*
- Ez tök jó csak kár hogy mi sem látjuk hogy hova ne lépjünk* Tündik el s nem fog előre lépni az tuti fix. Viára pillant megint és mivel készen van így a magiszter felé kezd el lépegetni de nagy ívben kikerüli társait hogy ne essen rabságba. Egy másik kendő kerül elé melyet meg is fog. Sejtelme nincs hova fognak kerülni a fehér zsupsz kulcs által.*

Tárgy: Re: Az elhagyatott lápvidék 2011-02-22, 8:59 pm

*Csak meghallgatja a férfi szavait és szépen el is raktározza mindezen információkat okos kis agyában, majd hamarosan már utaznak is, így kerülnek hát bele a mocsárba, mely elég szépen húzni is kezdi őket lefelé, így Lilith gyorsan cselekszik és egy nemrég tanult varázslathoz folyamodik, mely tökéletesen passzol egy nekromanta lánykához. Minden szépen sikerül is, viszont a landolást valahogy elszámolta, így hamarosan a földön csücsül, de amikor Lucius odalép hozzá és segít neki, csak belehelyezi hófehér kis kezét a másik nagy kezébe, majd enged is a húzásnak.*
- Köszi és tudom, csak nah. *mosolyodik el most már ő is, hiszen Lucius nem lett pipa rá, sőt, semmi rosszat se mondott, így egy pillanatig még a másik kezét fogja, majd lassan elereszti egy apró sóhaj mellett, hiszen óra van és hiába is bújna hozzá, ez most nem lehetséges, mert tanulni kell. Nemsokára Lucius bele is kezd az anyag ismertetésébe, így hát elmondja róla a fontos tudnivalókat, Lilith pedig egy kérdéssel áll elő, még a bemutató előtt, hogyha minden igaz.*
- És ezt bármilyen földes talajon létre lehet hozni? Vagy esetleg más anyagon is, teszem azt beton vagy kavics... *tudja, hogy földmágia a tantárgy neve, de ki tudja, hogy miféle dolgok derülnek majd még ki. Mindenesetre most már elhallgat és végig is nézi, miközben Lucius megcsinálja a saját kis körét, majd jöhet a kis buggyanás is a fénycsík végigfutása után és végül a diákságon a sor, hogy gyakorolják mindezt.*
~ Akkor gyerünk. ~ *pálca máris a kézbe és ahogy nemrég Lucius is mondta, úgy Lilith egy szép kört rajzol a földbe, na nem picit, úgy két méter átmérőjűt, kissé távolabb a többiektől, majd közben mondja is az igét.*
- Devoro... *szépen ejti ki, akár csak az előbb a magiszter, viszont nemhogy fénycsík nem keletkezik, semmi se történik, főleg nem buggyanás.*
- Mi a... *kissé kiakadni látszik a lány, hiszen először nem sikerül neki valami. Csinos pofija is rideggé válik, miközben tapos egyet a földbe.*
- Nem tetszik ez a mágiaág. *jelenti ki durcásan, hiszen neki ne sikerüljön valami? Ilyen egyszerűen nincs... Na de pár percnyi "hiszti" után végül ismét próbálkozik, kissé megigazítja haját is, majd már jöhet is a kör, de ez most úgy egy méter átmérőjű és már jön is az ige.*
- Devoro! *mondja ki parancsolóan és mintha egy kis fénycsík is megindulna a földön, de csak félig fut végig a kijelölt kör mentén, majd már semmibe vész.*
- Ne már...*teljesen le van rökönyödve és csak áll és nézi a földet, majd a többiek felé tekint és végül Luciusra és kissé el is pirul, hogy most ennyire ügyetlen, de ezek szerint ő se érthet mindenhez. Végül csak egy pici kört rajzol, majd mondja ki a varázsigét halkan.*
- Devoro. *végre sikerül is, körbejár a fénycsík, majd jöhet a kis buggyanás is, de mivel elég törpe a köröcske, így nem valószínű, hogy bárkit foglyul tudna ejteni benne. *
- Ez annyira megalázó. *motyogja halkan, majd megsemmisülve sétál oda a férfi mellé, most már rá se nézve, de láthatóan baja van és talán az előbbi dolgai is feltűntek a férfinek, hiszen együtt vannak, biztosan figyel rá, nem is picit. *

Tárgy: Re: Az elhagyatott lápvidék 2011-02-22, 9:03 pm

*Úgy tűnik, hogy ez a levitálós dolog nem igen fog menni, valahogy mégse elég stabil hozzá a talaj, így csupán csak maximum még mélyebbre süllyed a fiú, aminek nem biztos hogy örülne, így aztán jöhet a B terv, bár ő maga marad, csak a fájdalom mentesebb megoldásnál, ha a csápoknál vannak amikből eddig vércsápot, és árnycsápot látott ami bevált, így aztán talán az ő általa előhívott árnycsápok is érhetnek el sikereket, elvégre azt régebben tanulta, és megvannak a lehetőségek is, hiszen már nincs nappal mondhatni hogy már esti fényviszonyok uralkodnak, ami most speciel szerencsés helyzet , legalábbis a fiú szempontjából. Nemsokára a pálcás keze a magasba lendül, a másikkal pedig felkészülve az árnyak irányítására, koncentrálni kezd. Na igen nem kéne elszurni a dolgot, így mikor végig csinálja a mozdulat sort jöhet az ige is, ugyan azzal a hanglejtéssel, ahogy anno Sideris tanította nekik.*
-Umbra vincula.*mondja ki komoly hangon, remélve, hogy azért egy év alatt sikerült teljesen betanulnia a varázslatot, és nem lesznek problémák. Ha pedig ez létre jön, akkor jöhet a fatörzs ami fele irányítva, végül körbe is fogja vele, majd ha minden jól megy kihúzza magát ebből az igencsak mocskos környezetből, hogy aztán ismét a tanárra figyelmezzen. A férfi el is mondja, hogy aminek csapdájába estek, tulajdon képen az lesz a mai óra anyaga, s mikor Lucius a mondat végére ér, a fiú kicsit elmosolyodik.*
-Ha fa nem is lett volna, de azért egy biztos pont tuti lett volna amibe meg lehet kapaszkodni.*mondja, inkább csak magának, elvégre a lényeg, hogy ő tudja miről beszél. Na de úgy tűnik, nemsokára rajtuk a sor , hogy bizonyítsanak, és bár kissé zavaró ez a sár, a fiú kedvét azért mégse vette el a dolog, hanem éppen hogy még kíváncsibbá tette, hiszen elég erős varázslatnak tűnik, ha már ott is hagyhatják benne a fogukat.*
-Devoro.*mondja ki memorizálva a varázsigét, miközben hallgatja a férfi instrukcióit. Nem tűnik túl nehéznek maga a mozdulat, kivitelezhető is, és nem kell hozzá géniuszi emlékező képesség, hogy egy elipszist megrajzoljon, tehát itt talán most nem lesz problémája, ha meg mégis, maximum majd kér segítséget, hiszen mindenhez ő sem érthet teljesen. Így aztán előveszi a pálcáját, s ahogy mondják kissé a föld felé szegezve, meg is rajzolja azt a bizonyos elipszist, maga elé.*
-Devoro*mondja ki , de úgy tűnik avlami nem igen akar össze jönni, így aztán jöhet a következő próba. ismét megrajzolja az elipszist, miközben koncentrálva a formájára is, és a dőlés szögére kimondja az igét.*
-Devoro*mondja ki ismét komoly hangon, s ha minden jól sikerül, talán meg is jelenik az a csapda, természetesen először fénycsíkkal, majd jól hallhatóan bugyogni is kezd. *~hmm... csak nyugi megy ez..~*vigyorodik el miközben egy kavicsért lehajolva, bele is ejti azt a cuccba figyelve hogy elsüllyed e. Ezután pedig ha minden jól megy vissza tér a férfi felé kissé kérdő tekintettel figyelve őt.*
-És ezt a varázslatot meg is lehet szűntetni , vagy ha megteremtjük örökre így marad?*kíváncsi a válaszra, remélhetőleg meg is kapja, de ez majd nemsokára kiderül.*

Tárgy: Re: Az elhagyatott lápvidék 2011-02-22, 9:04 pm

* Kicsit ostobának érzi magát miután a válaszok megérkeznek, talán nyílvanló lett volna talán nem, de nehéz úgy mondani valamit, ha magával a szóval sincs tisztában. Ez van, már inkább már ki sem akad ilyesmin, hanem megjegyzi magának s azt is, mi nem tartozik ide. aztán a fekete kendő segítségével a lápvidékhez érkeznek, egyenesen bele az elszippantó lápba. Legelsőként a testlebegtető bűbáj jut eszébe, ezt találja kézenfekvőnek, így azon nyomban alkalmazza is, de pechére nem történik semmi. többször is megpróbálja, de csak nem sikerül neki s bizony rá kell jönnie, hogy magán ezt az igét nem tudja alkalmazni s ebben Lucius is megerősíti. Szerencsére ebben qa szituban nem egyedül van, de félreértés ne essék nem kárörvendő ő, csak hát így könnyebben viseli az újabb égést. Kezét felemeli s megkezdi a koncentrálást s miközben kiejti az igét az energiát is áthelyezi egyik kezéről a másikra.*
- Umbra vincula!* hívja elő az árnycsápokat s a legközelebbi fa felé irányítja őket, s az ága köré tekerve őket vonja magához ahogy azt látta s mikor elérhető távolságban van meg is kapaszkodik belé majd a szilárd talajra lóbálja magát.*
- Remek.* morgolódik ügyetlenül a talajra érkezve, majd figyelmesen végighallgatja mibe is keveredtek most. mivel jegyzetelni nem tud, így igen figyelmes, megpróbál mindent megjegyezni s mikor cselekvésre lesz búzdítva azon nyomban el is kezdi, nehogy elfelejtse a dolgokat. A látottak alapján pálcájával egy közepes nagyságú kört rajzol s közben az igét is kiejti.*
- Devoro!* a fénycsík ha minden igaz megindul majd ki is alszik s a bugyogás is felhangzik egy pillanatra de maga a csapda láthatatlan marad. Legalábbis reméli hogy ott van, de tuti nem fogja kipróbálni s nem fog belelépni, nehogy a maga csapdájába essen.*
- Elvileg ott van. Valaki kipróbálja?* kérdezi mosolyogva s a megadott helyre mutat majd a fehér kendőt látván óvatosan lépkedve közelíti meg a férfit s meg is fogja ha nem pottyant bele egy más által állított csapdába.*

Tárgy: Re: Az elhagyatott lápvidék 2011-02-22, 9:05 pm

//Bocsánat, kari NJK Sad

//

Tárgy: Re: Az elhagyatott lápvidék 2011-02-22, 9:13 pm

*Úgy tűnik, egy kis baki után azért Varg és Jas is sikeresen kimászik a csapdából, méghozzá ők is az Árnymágián tanultak segítségével. Ahogy látja, a legtöbben ezt a varázslatot választották, bár az is igen érdekes volt, amit szerelme hozott létre. Most már tehát mindenki kint áll a szilárd talajon, ahol Lucius ki is adja a feladatot, hogy gyakoroljanak szépen, de még válaszol a feltett kérdésekre is.*
-Ezzel az igével csak a földből tudunk ilyen csapdát csinálni, de az lehet bármilyen száraz vagy kemény, mindenképp sikerrel járunk. *feleli először Lilithnek, majd Varg felé fordul.*
-Nincs megszüntető ige rá, de nem is marad meg örökre. Az időjárási viszonyoktól függően pár nap alatt kiszárad, és ismét megszilárdul a talaj. *adja meg neki is a választ, majd most már hagyja, hogy gyakorolgassanak. Ahogy viszont látja, Lilithnek nem igazán akaródzik menni a dolog, de végül csak sikerül neki, így mikor odasétál mellé, csak halkan bíztatja.*
-Ne aggódj, csak gyakorolni kell, és menni fog. Ügyes lány vagy te. *mosolyodik el kicsit, majd ismét a többiekre pillant. Miután a diákság már gyakorolta a Mocsári csapda létrehozását, egyelőre még támadó nélkül, itt az ideje, hogy élesben is kipróbálják a tanultakat. Miután mindenki megfogta az újabb kendőt, ismét egy kis utazás veszi kezdetét. Talán a diákok már félnek, hogy ismét a mocsárban kötnek ki, de erről most szó sincs, mindenki a szilárd talajon ér földet, egy füves, szafaris területen. Itt Lucius ismét feléjük fordul.*
-Most, hogy már gyakoroltátok az igét, ideje kipróbálni magatokat éles helyzetben is. Egy préri azt hiszem, elég nagy terület, hogy bátran létrehozhassátok a csapdáitokat, amire szükségetek is lesz. Nézzétek csak. *ha a diákság valamivel arrébb néz, legelésző és vadászó állatokat pillanthat meg. Vannak itt bivalyok, oroszlánok, párducok, elefántok és még sok másik afrikai állat, természetesen nem mindegyik egy helyre tömörülve.*
-Érjétek el, hogy az egyik állat rátok támadjon, majd csaljátok őt csapdába. De hogy egy kicsit rásegítsek... *mondja el a feladatot a magiszter, majd egy tűzgömböt irányít az állatok közelébe, mely belerobban a földbe, nem kis felfordulást okozva ezzel. Több állat szaladni is kezd, valamelyik éppen az ellenkező irányba, de van, amelyik a diákok felé. Itt az ideje, hogy komolyan cselekedjenek, ha nem akarják agyontaposva vagy szétcincálva végezni.*
-Mindenki egy állatot kapjon el, utána annál a fánál találkozunk. *szól még a diákokhoz, majd már oda is hoppanál az említett növényhez, hogy annak árnyékából figyelje, mennyire hajtják végre sikeresen a diákok a feladatot.*

Tárgy: Re: Az elhagyatott lápvidék 2011-02-22, 9:27 pm

*Csak bólint a válaszra, majd ahogy figyeli, mindenkinek egész szépen sikerülnek a varázslatok, majd hamarosan már oda is lép a férfi mellé, miután a saját kis miniatűr köre is elkészült, de láthatóan el van kámpicsorodva, hiszen nem sikerült neki úgy ez az egész, ahogy azt szerette volna.*
- És ha soha nem fog menni? *pillant rá, majd végül hozzáteszi, kissé már bizakodóbban.* - Lehet, hogy majd korrepetálnod kell. Ez ciki, ilyen még sose fordult elő velem. *sóhajt egy aprót, majd hamarosan már meg is fogja a hófehér kendőt és amikor társai is így tesznek, együttesen érkeznek meg a szafariba. Szép a táj és itt kellemesen meleg is van, a lány körbe is tekint, majd amikor meghallja, hogy élesben kellene ezt bevetniük, csak nyel egy aprót, nem lesz valami egyszerű most mindez. *
- Hát ez durva lesz... inkább használnék mást. *jegyzi meg, de végül csak hallgatja a további instrukciókat és hamarosan meghallja a kis monológ végét is, majd már a tűzgömb meg is indul az állatok irányába, így azok feldühödve veszik őket célba, na meg szaladnak szét, ki tudja, hogy merrefelé... Lilith pedig csak figyeli, ahogy Lucius az egyik fa takarásába sétál, ő maga pedig a pálcáját az egyik nagyobb méretű hiúzra tartja, az az állat van közel hozzá, bár láthatóan még nem akar támadni, tehát tennie kellene érte, hogy megtegye.*
- Sectumsempra! *nem támad mással, csak egy kis kaszaboló átokkal, így nemsokára a hiúz oldalán vagy négy vágás szakad fel, mire az felüvölt, majd vérben forgó szemekkel kezd el rohanni Lilith felé, aki kissé kétségbeesetten pillant a földre.*
- Nah jó, gyerünk. *nem csinál túl nagy kört, az tuti nem sikerülne, hanem csak egy kisebb méretűt, majd már mondja is az igét.*
- Devoro... *nem történik semmi, a hiúz viszont egyre közelebb van.*
- Na ne most szórakozz velem, Devoro. *határozottabban cseng már szép hangja, a kör végül elkészül, a fénycsík is végigfut rajta, majd buggyan, ő pedig már ugrik is hátrébb, a hiúz pedig a lány után. Jobb első lába belesüpped a kicsinyke lyukba, Lilithenk szerencséje volt, hogy pont belelépett, így esik pofára, a lány pedig nyugodtan mosolyodik el, de ekkor másik mancsával a lány bokájába kap, így az éles körmök felhasítják a ruhát, majd pedig a húst is, Lilith pedig felkiált kissé a fájdalomtól és hirtelen esik hátra, majd húzódik el, ahogy csak tud. Fáj neki, nem is kicsit a seb, de ezt nem fogja megtorlás nélkül hagyni.*
- Ex Orbalis! *ejti ki jeges hangon most már a varázsigét, melynek hatására az állat felmorran, fájdalmas, szenvedő hangon, majd hamarosan felszakad a torka és vér borítja be előtte a földet, mely egészen Lilith lábáig ér, miközben az állat kileheli a lelkét, a lány pedig csak fájdalmas bokájához ér, melyből még mindig ömlik a vér. A bosszú megvolt, de hiába, mivel a gyakorlatot elrontotta.*
- Tudtam, hogy nem fog menni... *ő már mondta is a férfinek, de ezek szerint így járt, nem lehet mit tenni, viszont kezét a seb fölé emeli, de az túl mély, nem képes így begyógyítani, tehát ő ott ücsörög még egy darabig, amíg Lucius észre nem veszi, hogy mi is történt...*

Tárgy: Re: Az elhagyatott lápvidék 2011-02-22, 9:28 pm

* Mikor minden a helyére kerül s az ige is ki lesz próbálva akkor jöhet az a kendő mely egy prérire repíti ezt a srácot és természetesen a többieket is. Már azt hittem hogy csak állat nézőben jönnek. Na jó nem hitte azt hiszen nem szőke és nem is buta. Sejtette hogy valami olyan következik mely akcióval jár. Nos tehát a feladott adott valami állatnak kell csapdát állítani ami nem lesz nehéz így már hogy egy robbanás is történt. Ő nem szalad el sehova hanem ha már úgy is felé jön az a méretes oroszlán akkor csak tessék. Mivel az állat teste elég nagy és erős is ezért egy jó nagy kört hozz létre melyet sebesen körbe is kell futnia. Egy kicsivel nem érne semmit és nem akar állat eledel lenni. Szóval mikor meg van akkor mondja is amit kell.*
- Devoro!* S a fény nyaláb is létre jön mely ismét körbe futja a kört melyet a földre rajzolt. Az állatra pillant aki csak jön és jön vagy inkább száguld felé. Egy kicsit izgul hogy időben végbe megy a varázslat vagy még is csak állat hami lesz. Aztán hallja a bugyogást is mely csak jó jel lehet. Nem megy hátrébb pedig ha valamit elrontott akkor kampec Dolores. Na de ő nem Dolores így csak van valami kicsi esélye. Mikor az oroszlán elég közel ér azért a vér száguldozni kezd a testében s még a szíve is hevesebben ver pedig nem izgulós fajta. Aztán a csapdába bele is sétál a vad s nem jön tovább. Vagyis süllyedni kezd s ahogy az állat egyre jobban kapálózik úgy egyre gyorsabban temeti maga alá a föld elvileg. Péter csak nézi a dühödt állatott s megsajnálja azért. Hát ez a felad ez van. Mikor már nem látja az állatott a magiszterhez sétál és a fának támasztja hátát. Nem szól nincs valami beszédes kedvében na meg nem is tudna mit mondani. *

Tárgy: Re: Az elhagyatott lápvidék 2011-02-22, 9:30 pm

* A mocsári csapda sikerül a leányzónak elvileg legalábbis, mivel maga nem próbálja ki s más sem lép bele, így ez nem igazolódik be, de ha nem sikerült volna a férfi biztosan szóvá tette volna. Így immáron egy kis elégedettséggel lépked óvatosan a fehér kendő felé s meg is fogja azt, hogy egy újabb helyre repítse őket a magiszter. Ez meg is történik, így egy jóval szilárdabb talajon találják magukat, egy prérin, hol különbnél különfélébb állatok legelésznek. Egy ideig fogalma sincs arról mi lesz itt a feladatuk, de persze ezen Mr. Fenris hamarosan segít s kiderül hogy egy állatot kell csapádba ejteni az imént tanult ige segítségével.*
- Húha!* fújtat egyet az emlősök felé lesve kritikusan, hisz több olyan állat is van ottan, mi ha elkapja neki annyi magyarán.* ~ Érjük el hogy ránk támadjon ~ * Morfondírozik ezen a leányzó de igazából nagyon nem is kell őket csalogatni mert hamarosan egy tűzgömb csapódik a közelükbe, mire azok riadtan kezdenek el szaladgálni szerte-szét. jó pár meg is indul feléjük, így Jas arrébb lépked persze gyorsan s pálcáját a megfelelő szögben a földre irányítja és egy nagyobb elipszis alakú kört rajzol miközben az ige sem marad el.*
- Devoro!* a fénycsík körbefut, kialszik, egy pillanatra a bugyogás is felhangzik, így elvileg kész a csapda. Kicsit arrébb lép s maga előtt egy nagyobb, jóval szélesebb elipszist is felrajzol s az igét is kiejti. Remélhetőleg minden úgy történik ahogy szeretné és elég széles sávban csapda van előtte mi felé egy ugrándozó antilop tart. Eléggé riadtan tűnik, ki tudja miért ugrándozik mint egy bakkecske, így lassan hátrébb sétálgat s hol a csapdáját nézi hol az állatot.*
- A fene...és ha átugorja?* mindez gyorsan lefut agyában, így gyorsan tesz pár lépést előre és egy újabb csapdát rajtol az előzői elé, így jóval hosszabb lesz elvileg így remélhetőleg ha eddig rosszul mérte fel a távot, akor most így már beleesik.*

Tárgy: Re: Az elhagyatott lápvidék 2011-02-22, 9:32 pm

*Miután mindenki sikeresen kijött a csapdákból, a férfi ismét beszélni kezd, így Varg megint cask információkat tud meg, amiből ugye sosem elég, főleg ha ismerni akarja teljesen ezt a varázslatot, aminek azért elég jó előnyei vannak, sőt, mondhatni egyre jobban tetszik a fiúnak. Úgy tűnik Lilithnek kicsit nehézségei vannak, de hát Vargnak se volt túl könnyű bizonyára a lánynak is menni fog, legalábbis a fiú ezt gondolja, nem mintha annyira ismerné, csupán csak amolyan elgondolás a részéről. Nemsokára viszont úgy tűnik Lucius ismét egy kis akciót tervez nekik, mégpedig éles bevetést, ahol kipróbálhatják mire is képesek az álltaluk készített csapdák. Amint megfogja azt a bizonyos kendőt, kissé azért bizonytalan, elvégre nem lenne jó még egyszer egy mocsárba esni, de erről szó sincs, nemsokára egy prérin találják magukat, valamilyen szafaris területen, ahol Lucius gyorsan el is mondja az instrukciókat.*
-Azt hiszem hogy ebben én sem kételkedek.*mondja ami a préri nagyságát illeti, hiszen tényleg elég nagy helyen vannak, viszont amikor a férfi azt kéri, hogy csalogassanak csapdába egy állatot,a fiú arca kissé megremeg.*
-Végülis lehet a végén elmegyek vadrezervátumba dolgozni, talán ha ragadozókkal kezdünk azoknál nem lesz olyan nehéz a csalogatás.~jönnek azok maguktól~*gondolja, miközben egy kisebb mosoly meg is jelenik az arcán, de úgy tűnik Lucius kicsit rásegít a káosz eljövetelében, hiszen a tűzgolyója eléggé megbolygatja az állatokat, amik már rohangálni is kezdenek ide oda. A fiú nem sokat pepecsel pálcájával megrajzolja maga előtt az elipszist és kimondja az igét is.*
-Devoro*mondja ki és úgy tűnik most sikerült is létre hoznia a csapdát, már csak egy állat kéne, a közelbe meg is lát egy éppen arra felé szaladó oroszlánt amire már ki is találta a megfelelő támadási módszert. Keze a magasba lendül pálcája pedig az állatra szegeződik ő pedig kimondja az igét.*
-Impetus vulneris*mondja ki s egy szisszenéssel mutatja, hogy még mindig fáj amikor azok a csápok előjönnek. Csak rátekeri a lábára a csápokat, majd megrántja maga elé. Ez vág, és mérgez is, remélhetőleg eléggé felhúzva az állatot.Amivel ezt addig ismétli amíg felé nem szalad. Nem megy semerre, hiszen a csapda előtte van, és ha az oroszlán nem vált irányt bizony bele is szalad. A terve bevállt, már éppen vetné rá magát az állat, amikor a fiú kissé azért hátrébb lép, mintha kételkedne abba beválik e a terve, de végül úgy tűnik sikerült elkapnia. *~ezaz~*mondja magába egy félmosollyal, és ha minden igaz ezután el is indul a találkozó pont felé.*

Tárgy: Re: Az elhagyatott lápvidék 2011-02-22, 9:48 pm

*A hófehér lánykának nem megy valami túl jól a Terramágia, legalábbis ez az ige most nem akaródzik túlságosan menni, de azért mikor odalép Luciushoz, ő bíztatni kezdi.*
-Olyan nincs. Főleg nem nálad. Menni fog, csak gyakorlás kérdése. *feleli bizakodva, majd a korrepetálásra elmosolyodik kicsit.*
-Tudod jól, hogy bármikor szívesen segítek. *na de a többiek is végeznek a gyakorlással, előbb-utóbb azért mindenkinek sikerül létrehoznia a Mocsári csapdát, így hát már jöhet is az újabb zsupszkulcs, hogy ismét helyszínt váltsanak. Meg is érkeznek a prérire, ahol Lucius elmondja, hogy mi lesz most a feladatuk, egy vadállatot kell csapdába ejteniük az imént tanult módszerrel. Ahogy hallja, Lilith nem örül a dolognak, de nem kivételezhet vele, na meg éles helyzetben az ember rákényszerül a dolgokra, s van, amikor sokkal jobban megy a varázslás. Még pontosít, hogy mi is a feladat, majd az állatok bedühítésére kicsit ő maga is rásegít, aztán már arrébb is sétál onnan, hagyva kibontakozni a diákokat. Ahogy elnézi, azért igen ügyesen alkalmazzák az igét, viszont ekkor észrevesz valamit. Lilith egy kissé bajban van, mivel a hiúz, amivel kikezdett nem adja könnyen magát. Szerencsére túl nagy baja nem esik, de a lába megsérlül. Mivel minden csupa vér a lányka előtt, így gyorsan oda is siet a férfi, hisz nem tudja hirtelen, hogy kinek a vére, de aztán megnyugodva látja, hogy bár csúnya a seb, a vér nagy része a hiúztól származik.*
-Ugye nincs rajtad több sérülés? *kérdi, miközben meg is fogja finoman a sérült bokát, s egy kis koncentrálás után már be is gyógyítja a feltépett lábrészt. Ezután csak felsegíti a lányt, majd visszasétál vele a fához.*
-Azért ügyes voltál, bár nem egészen ez volt a feladat. *jegyzi meg, majd hamarosan a többiek is visszatérnek mellé.*
-Gratulálok mindenkinek, ahogy látom nem csökkent a létszám, vagyis sikerült a csapda felállítása. *fordul a diákság felé, majd ismét előkerül a fekete kendő.*
-Fogjátok meg, visszatérünk a terembe. *fűzi még hozzájuk a szavakat, majd mikor már ismét a teremben vannak, csak gyorsan lezárja az órát.*
-Nos, remélem, hogy mindenkinek sikerült elsajátítania ezt a varázslatot, és máskor is menni fog. Arra viszont még felhívnám a figyelmeteket, hogy lehetőleg valami elhagyatott helyen gyakoroljátok az igét, hogy ne csökkenjen drasztikusan a diákok száma a közeljövőben. *ugyebár láthatatlan csapdáról van szó, így nem mindegy, hol hozza létre az ember. Az óra végét jelezve mindenki elé egy papírlap száll, majd Lucius ismét megszólal.*
-Íme a házi feladatok. Találkozunk a következő órán. Viszlát! *köszönt is el a diákságtól, majd mielőtt még távozva, Lilithhez szól ismét gondolatban.*
~Akkor majd várlak! Szia!~ *egy kis mosoly ismét, majd már el is hagyja a termet.*

//Köszi a részvételt, remélem tetszett az anyag! Smile

//

Tárgy: Re: Az elhagyatott lápvidék 2011-02-22, 9:54 pm

* Igen terebélyes csapdát állít fel többet is, így széltében és hosszában is védve van elvileg, még az ugrándozó antilop sem tud ezzel mit kezdeni, mivel az utolsó ugrásával szépen beleszökken a láthatatlan mocsárba. Elnézi az állat kínlódását teljesen érzéketlenül, majd ahhoz a fához sétál, mely meg lett jelölve találkozóhelyül. Mikor mindenki végez a dolgával a fekete kendő ismét előkerül s végül visszakerülnek a terembe. Ott még elhangzik pár szó, majd a felé repülő lapot elkapja és mappájába teszi, majd elköszönve mindenkitől elhagyja a termet s visszavonul szobájába.*

// Nagyon tetszett az óra, szuper volt! Smile

Ezért az uccsó hszért sorry csak a agyerek már mesztelenül rohangál a szobában, menne már fürdeni :S //

Tárgy: Re: Az elhagyatott lápvidék 2011-02-22, 9:58 pm

*Úgy tűnik, hogy a diákság gyakorolni kezdi élesbe is a dolgokat, és nagy részüknek sikerül is a csapda elsajátítása, Lilith pedig sajátos módon oldott a meg a feladatot. A fiú tekintetét persze ez nem kerüli el, elvégre eléggé látványos halál volt , így aztán csak kissé meglepetten néz arra.*
-Nem mondom stílusos... ~Szegény hiúz..~*hát igen valahol sajnálja azt az állatot, hiszen ő csak a gyakorlás áldozata, de hát van belőle még. Ezután mindenki vissza tér Luciushoz, akinek szavai ismét csak egy kis mosolyt csalnak a fiú arcára.*
-Hát valószínűleg ha nem sikerült volna Tanárúr nekünk már mindegy lenne..*mondja egy kisebb mosollyal, persze nem vissza beszélve, pusztán csak amolyan viccbe öltöztetett ténymegállapítás képen. Ezután megfogja a zsupszkulcsot, és nemsokára ismét a terembe találják magukat, immáron érezve is hogy nagyon a végén járnak. Kár, tetszett Vargnak az óra, és bár voltak benne veszélyes helyzetek, éppen ezért nem volt ideje elgondolkozni, vagy unni az órát,ami azért jó is. Még végig hallgatja a magiszter szavait, és bár be szeretné gyakorolni a varázslatot, amiatt nem kell aggódni hogy Varg olyan helyen csinálná, ahova gyakran járnak, hiszen azért ő nem ilyen kis szemét, na meg úgy érzi, hogy az elejét leszámítva egész jól ment, még ha nem is olyan magabiztos, de kis gyakorlás, és talán sikerül rögzíteni az agyába. A férfi ezután elmondja hogy vége van az órának, és a házit kiosztva, VArg is magához vesz egy példányt, s úgy biccent a magiszternek, akitől el is köszön majd a többiek fele is biccentve egyet, egy félmosollyal kimegy a teremből, méghozzá a szobájába, ahol már fel is készülhet rá, hogy a ruháit, bakancsal mindenel együtt egy elég nagy mosás fogja várni. Na meg őt is a zuhany alatt.*

\\Ötletes óra volt, nekem tetszett Very Happy

Gratula csak így tovább Very Happy

\\

Tárgy: Re: Az elhagyatott lápvidék 2011-02-22, 9:58 pm

*Csak halkan sóhajt a férfi szavai hallatán, majd végül bólint.*
- Rendben, majd igyekszem. *feleli és végül már meg is fogja a zsupszkulcsot, a többiekkel együtt, így kerülnek hát a szafariba, ahol hamar elmeséli Lucius a feladatot, ami már előre nem tetszik Lilithnek, de rajta ne múljon, meg fogja próbálni és amikor végül a hiúznak vége - bár nem oly módon, mint ahogy azt a férfi szerette volna - Lilith is eldől kissé, hiszen a lába elég szépen megsérült és fáj is neki, nem kicsit, de ezt nem fogja ám csak úgy elmondani bárkinek, bár láthatják rajta, hogy nincs minden rendben. A magiszter nem is hagyja sokáig ott, hamar mellé sétál, majd már fel is teszi a kérdést.*
- Nincs, de akkor se megy ez a varázslat... sajnálom. Nem akartam, hogy csalódj bennem. *pillant fel a másik szemeibe, majd nemsokára már érzi is a lábán a meleget és hamarosan be is gyógyul a seb, a nadrágnak meg már mindegy. Kár érte, szép darab volt, de hát sajnos ez van.*
- Nem voltam ügyes, ezt te is tudod... *azért hagyja, hogy felsegítsék, majd végül Luciussal együtt odasétál a többiekhez és nemsokára már hallja is a záró szavakat és a továbbiakat, így térnek vissza a zsupszkulcs segítségével a tanterembe, ahol meg is kapják a házikat, amelyet Lilith magához is vesz, majd nemsokára a másik szemeibe tekint.*
~ Szia... ~ *sóhajt fel végül, hiszen nincs mit tenni, most ez a látogatás nem lesz annyira vidám, inkább kellemetlen, legalábbis így érzi ez a Corivan lányka. Mindenesetre összedobja cuccait, majd egy "viszlát" mellett köszön el diáktársaitól és sétál ki végül a tanteremből, hogy egy jó forró fürdőt vehessen és ez után járulhasson csak kedvese elé.*

//Nekem nagyon tetszett, szerintem ezt tudod és mondtam én, hogy nem lesznek itt gondok. Örülök is, hogy Lilith-et hoztam, nagyon élveztem vele a játékot. Szóval Köszi. //

Tárgy: Re: Az elhagyatott lápvidék 2011-02-22, 10:08 pm

* Mindent helyes csinál így nem hibázik. Ma valahogy nem tud hibázni meg amúgy sem szokott. Nem az a fajta hiszen erős varázslónak lehet nevezni. Mikor az oroszlán elsüllyed akkor tekinthető a feladat elvégzettnek. Nah ez után sétál oda ahova kell s várja a többieket. Mikor mindenki kész van akkor ismét jön a fekete kendő és már a terembe is van a srác. Aztán egy papír száll felé melyet meg is fog. Nem kétséges hogy ez lesz a házi feladat melyre csak egy pillantást vet melyet a farzsebébe helyezi. Majd ha lesz kedve akkor megcsinálja eme kis feladatott. Mivel dolga van így hát elköszön s elhagyja a termet.*

// Köszi az óra jó volt, csak én nem vagyok toppos, mint azt lehetett látni //

Tárgy: Re: Az elhagyatott lápvidék 2011-03-19, 4:48 pm

*Egy páros jelenik meg a lápvidéknél. Pontosabban szólva egy hóleopárd, és Nil, a duó egy kis sétára indult Seolban, és bár a fiú azt hitte, egész jól ismeri a terepet, de valamiért nem erre akart jönni. Arcán látszik is a pillanatnyi elgondolkozás, ahogy lenéz a Famulusára.*
-Azt hiszem mi nem erre akartunk jönni........ Ejha... nem mondom azért lepusztult egy hely mi?*kérdezi, miközben a szája bal sarkba egy szál cigit nyom, amit aztán kissé lassított felvétel módjára meg is gyújt. Maga is meglepődik rajta, hogy ide tévedt, főleg mert egyáltalán nem szokása eltévedni. Na de végülis ez van, azért tudja merről jött. A szemeit viszont körbe futtatja a lápos terepen, kissé talán meg is felejtkezve magáról elmerengve a messzeségben. A leopárd végül csak morran egyet a szavakra, miközben lusta mozdulattal mancsával félre lök egy békát. Amúgy a fiú egy fekete bőrnadrágot, valamint egy sima vékonyabb bőrdzsekit visel, derekán kivert öv, lábán pedig kissé már megviselt acélbetétese díszeleg, szóval a régi ruháiban. Azért amit Sideristől kapott nem húz csak fel, egy egy séta alkalmából. Úgy tűnik kezd megtanulni vigyázni a cuccaira.*

Tárgy: Re: Az elhagyatott lápvidék 2011-03-19, 4:53 pm

*Gondolataiba mélyedve lépked a lápvidék felé. Nem igazán emlékszik, hogy miért is indult erre és valami különös, kissé kellemetlen érzése van a hellyel kapcsolatban, de azért rendületlenül megy tovább. Fekete bőrnadrágot visel, aminek szárát egy lapos-talpú csizmába gyűrte. Fölül szürke pólót hord, rajta sötétzöld pulcsival. S mivel sejti, hogy nincs túl jó idő, fekete szövetkabátjával egészíti ki öltözetét. Vállán átvetve a szokásos fekete-fehér csíkos táskája. Szinte hangtalan léptekkel közelíti meg az elhagyottnak tűnő helyet, majd a határhoz érve megáll és körülpillant. Ekkor veszi észre, hogy nincs egyedül. Egy ismeretlen fiút lát és egy hóleopárdot, aki valószínűleg egy famulus. Néhány pillanatig vár, majd vállat vonva a másik mellé lépked.*
- Szia, Elisa vagyok.*nyújt kezet.* - Hát tudom, hogy furán hangzik, de te tudod, hogy mért jöttél ide?*kérdezi megrázkódva és pillantását újra végigfuttatja a környéken. Az egész helyről süt, hogy veszélyes és kiszámíthatatlan, de ha már itt van, akkor nem fog elmenni.*

Tárgy: Re: Az elhagyatott lápvidék 2011-03-19, 4:57 pm

*Itt a tavasz, hurrá, mi sem jelezné jobban, mint a napsütéses és az esős napok folyamatos váltakozása. Én viszont nem igazán tartozok azok közé, akik ez utóbbiért rajonganak. Nekem a jó idő a nyerő, és most már igazán jól jönne egy ilyen hosszú tél után. De sajna pár napja megint itt ez a fránya eső, aminek hála a nap szinte egészét az iskola falain belül kell tölteni. Félreértés ne essék, szeretek én itt lenni, csak hát nem egész nap a négy fal között. Viszont úgy tíz perce, mikor kinéztem az ablakomon, végre azt vettem észre, hogy semmi sem hullik az égből. Mint mondjak? Több se kellett, máris nekiugrottam az öltözésnek, hisz ha nem is túl sokáig, de legalább az ember picit kimozdulhat, hisz a tavaszi esőt sose lehet kiszámítani, mikor jön vissza, de nem érdekel, most már ki akarok menni. Sőt, ami azt illeti, már kint is vagyok. Egy feszes, fekete nadrágban, kék pulcsiban és szintén fekete kabátban ugrok be az öreg révész mellé a csónakjába, hogy mielőbb átfurikázzunk a másik szigetre. Ha már egyszer kimozdulok, csak nem csupán a kikötőben fogok járkálni. Hosszú hajam most is kibontva, s kissé lengedezik is a szélben, de nem érdekel, sőt, inkább örülök neki az elmúlt napok után. Pár percbe telik csupán, míg ismét elérjük a partot, majd búcsút intve tovább állok, hogy megkezdjem a várva várt sétámat. Őszintén megvallva nem is figyelem, merre visz a lábam, csak megyek előre, élvezve a szabadságot, s néha talán az egy-egy pillanatra előbújó napot is. Csak akkor veszem észre, hogy nem pont erre akartam jönni, mikor a lábamon lévő sportcipő kissé cuppogva emelkedik el a talajtól a lápvidéken.*
-Remek, sárosabb helyet nem is találhattam volna. *egy sóhaj is elhagyja ajkaimat, ahogy a cipőimre nézek, de felpillantva viszont észreveszek valami sokkal kellemesebbet. Nil is éppen erre tévedt, ráadásul egy igen szép famulus társaságában, ebben biztos vagyok, hisz a hóleopárd nem éppen itt őshonos, és nem is ennyire puszipajtás alapjáraton. Így hát egy szép mosoly kíséretében indulok meg felé, hisz helyes ez a srác, s ha már éppen mindketten ugyanitt lyukadtunk ki, akkor el is beszélgetek vele. Viszont ahogy közeledek felé, a háta mögül egy másik lányka is előtűnik, akit nem ismerek, de most épp rosszkor időzített.*
-Sziasztok! Látom mindenki egyszerre szabadult ki, ha már végre elállt az eső. *vigyorgok egy picit, majd a lány felé biccentek.*
-Szia, Raven Dragonov vagyok. *Nil már tudhatja a nevem az óráról, így neki nem fontos külön bemutatkozni.*

Tárgy: Re: Az elhagyatott lápvidék 2011-03-19, 4:59 pm

*Egy vörös hajú lányzó lépked erre fele, maga sem tudja miért, erre hozta a lába, legutóbb az egyik órán járt erre, amúgy nem nagyon. Nem épp bizalom gerjesztő a dolog, bár tény, a mögötte húzódó ismeretlen elég csábító lehet a kalandvágyó kedvnek. Nincs egyedül, egy pettyes bundás közepes termetű macska féle lépked mellette, egy ocelot, Betelgeuse. Via is nyakig be van öltözve, fekete szövet kabát, lila sál, farmer és fekete bőr csizma. Vörös haja is kibontva, össze vissza játszik vele a szél, hűvös van, bár lehet inkább csak Via túl fázós ehhez. Mikor azonban közelebb ér, több embert is megpillant mindegyiket ismeri valahonnan.*
- Oh... sziasztok!*Köszön, bár kissé meg van lepve, hogy ennyien vannak most itt.*

Tárgy: Re: Az elhagyatott lápvidék 2011-03-19, 5:00 pm

*Rég volt már ilyen, hogy egy olyan helyen gyűlt össze ennyi diák, ami egyébként eléggé elhagyatott. Viszont a mai nap most ilyen és bizonyára nem a véletlen akarta azt, hogy most ide tévedjenek... Mindenesetre eleinte még üresnek tűnik a mocsár, büdös, mint mindig, de semmi érdekeset nem látni, egészen addig, amíg a föld hirtelen remegni nem kezd. Nem durván, de mégis érezhetően és pár méterre tőlük, a láp közepén eltűnik a mocsár, mintha kiszáradna és egy lépcsősor jelenik meg, szinte a semmiből, a föld alól kiemelkedve, melynek végén egy nagy méretű kapu áll. Ha közelebb sétálnak hozzá, akkor láthatják, hogy valami ismeretlen írás díszíti a boltozatát, amelyet nem tudnak elolvasni... Hiába nézik, egyszerűen nem áll össze a kép, kívétel Raven-nek, aki mintha formálódni látná az írást, melyen ez áll:
"Égest meg a kaput és megnyílik előtted!"
Furcsa szöveg, de talán érthető a számára. Tudja, hogy mit kell tennie, hiszen a többiek még mindig az írást vizsgálhatják... Tehát ha megégeti, akkor a kapu lángolni kezd, majd a közepe már nem lesz áttekinthető, hanem furcsa, vöröses színkavalkád jelenik meg az oszlopok között, amely valahová máshová viheti őket. Ezt már sejthetik, hiszen Elisán kívül mindannyian tapasztalt kalandorok. Ha készek arra, hogy egy újabb megpróbáltatás elé vessék magukat, akkor nem kell mást tenniük, minthogy átlépni a kapun... *

Az elhagyatott lápvidék - Page 8 QEFGWktvAwMEBwoYFAVR

Az elhagyatott lápvidék - Page 8 QEFGWktvAwMEBwoYFAVR

Tárgy: Re: Az elhagyatott lápvidék 2011-03-19, 5:13 pm

*Egész nyugodtan szívja a cigijét, és kémleli a tájat, miközben azon gondolkozik, mi lehet ennek az egésznek a végén. Gondolatait viszont nemsokára meg kell szakítania, egy érkező miatt, akinek a hangjára, talán kicsit gyorsabban is fordítja felé a fejét, majd villámgyorsan konstatálja is, hogy nem ismeri a lányt.*~biztos gólya lehet~*gondolja kicsit elgondolkozva, de persze közben már válaszol is.*
-Szia.. engem meg Nilnek. *mondja majd a kérdésre kissé össze vonja a szemöldökét, tényleg egy elég érdekes kérdés, de hallott már keményebbet is, így aztán csak lassan körbe néz miközben felel.*
-Hmm talán mert eltévedtem? Najó igazából elnéztem az út irányt, de nagyjából tudom hol vagyunk. És te? Séta az iszaposban napot tartasz?*kérdezi, egy kisebb vigyorral egy pillanattal később, s talán még mondana pár szót de ekkor jelenik meg Raven, akit már ismer névről, hiszen évfolyamtársak.*
-Hali. Mondhatni igen, bár azt hiszem nem éppen életem legszebb helye. Bár jobb hogy nem esik, akkor derékig járhatnánk a genyában. Na és mi szél fújt erre?*kérdezi miközben lábáról letöröl némi sarat, abba a fűcsomóba amit talál, de a "vendégeknek" még mindig nincs vége, mert még egy lány érkezik. Na őt már valamivel jobban ismeri , már dumált vele, na meg tudja hogy ő is másodikos.*
-Szia. Hátte? *kérdezi, bár ezt a kérdést egyszerre mindhármójuknak feladhatná. A párduc viszont csak egy morranással leül a gazdi lába mellé, tekintetével figyelmesen ide oda ugrándozva a jelenlévők között.*
-Szerintem húzzunk innen. Semmi kedvem megdögleni ebben a bűzben, sárcsatázni pedig még elég korán van.*mondja, de mielőtt fordulna, úgy tűnik valami történik, méghozzá nem is oly messze tőlük.*
-Mi....... a franc.....?*tagolja lassan, miközben törzse vissza fordul, és egy mélyet szívva a cigijébe szerencsésen le is égeti a parázzsal kis híjján az úját.*
-Hmm... kinek van Dejavu érzése?*kérdezi egy enyhe fintorral miközben újjaival elpöcköli a cigit, de azért nyugodt léptekkel elindul a jelenség felé.*
-Van egy olyan érzésem... *mutat a kapu irányába Xerxessel.*-Hogy ez nem éppen normális erre felé... legalábbis az előbb nem volt itt.. Nos ötlet?*kérdezi, persze hiába tudja hogy veszélyes is lehet ,de kíváncsi is. Lát valami kriksz krakszot de nem tud ki igazodni a boltozaton.*

Tárgy: Re: Az elhagyatott lápvidék 2011-03-19, 5:17 pm

*Biccent a fiúnak, majd a kérdésre megvonja a vállát.*
- Gőzöm sincs mit keresek itt. Elgondolkoztam, és mire észbe kaptam már itt voltam*feleli és ismét nyitná a száját, mikor egy ismeretlen lány tűnik fel. Látszik rajta, hogy nem nagyon örül a találkozásnak, de elmondja a nevét, így ő is bemutatkozik.*
- Üdv, Elisa vagyok.*biccent kimérten, majd rámosolyog az újabb érkezőre, akit már ismer valahonnan. Ha jól emlékszik, akkor a lány egy tanársegéd. Nem igazán érti, hogy mi történik itt. Mivel valami oka kell, hogy legyen, amiért ennyien jöttek ide. Viszont nincs ideje sokat töprengeni, mert megremeg a föld és kis híján hanyatt esik. Mikor sikerül összeszednie magát, csodálkozva pillantja meg a kaput nem messze tőle.*
- Mi a jó fene ez?*kérdezi elképedve, majd közelebb lépked hozzá és meglátja, hogy valami különös írás van rajta. Még mindig azt bámulja, mikor hirtelen különös színkavalkád jelenik meg. Elisa nem tudja elképzelni, hogy hogyan történhetett ilyesmi, de mivel a többieknek sem teljesen tiszta a helyzet, ő sem aggódik tovább annyira. Csak csendesen állva hallgatja a tanakodást.*