Félelmetes játszótér

Tárgy: Re: Félelmetes játszótér 2010-06-23, 9:33 pm

- Ugyan, engem nem lehet megunni. * Jegyzi meg vigyorogva, majd magához hívja Aysha-t, de úgy tűnik, hogy neki kényelmesebb, hogyha ül. Ezért is kerüli meg a korlátot, majd a háta mögött megfogja a derekát, és egy kijelentést tesz, de viszont a visszakérdezésre felvonja a szemöldökét. *
- Ööö... Mért nem bízol bennem? * Teszi fel a kérdést ezt illetően, mert nem úgy kérdezett Aysha, mint aki nagyon bízna benne. Egy kicsit ez fáj neki, de végül is megérti, nem teszi ugyan szóvá, majd elmúlik. Hátra húzza a derekánál fogja, majd mikor ez megtörténik, Aysha talpra áll, és ezzel egyidejűleg el is engedi a lány derekát. Odasétál a korláthoz, és megint neki dől, de most legalább elérte azt, hogy vele szemben legyen, és ne túl messze. *
- Amúgy honnan szerezted a pohár bort. * Néz hátra az üres poharat kémlelve, majd kérdőn visszafordul a lány felé. *

Tárgy: Re: Félelmetes játszótér 2010-06-23, 9:44 pm

*A kis megjegyzésre, miszerint Troy-t nem lehet megunni, Aysha elmosolyodik. Na igen. Troy-t valóban nem lehet megunni, ahogyan kiismerni sem. És ez nem is baj, hiszen tényleg nem lesz unalmas a fiú és nem is lehet tudni, hogy mire mit fog reagálni.Aysha szereti a kiismerhetetlen embereket, hiszen szereti az embert arcról és viselkedésről megismerni és néha sikerül is. Habár az emberismerő képessége igen jó, néha mégis mellé fog egy kicsit. Troy válaszát megvigyorogja, majd bólint egyet.*
-Na igen. Szerintem sem *jegyzi meg kissé halkan, nem biztos, hogy a fiú hallotta ezt az apró kis megjegyzést a lánytól. De persze Ayshát nem is érdekli, hogy a fiú hallotta-e a megjegyzését vagy sem, hiszen nem titok, nem zavarja,ha épp meghallja. Végül Aysha leül a korlátra. Nem veszi észre, hogy Troy-nak nem igazán tetszik az, hogy nem hozzá, hanem a korlátra ül le a lány.Aysha rákérdez, hogy mizujs, mire Troy felnéz és lassan Aysha háta mögé indul. A lány követi a tekintetével a srácot, amíg tudja.A válla fölött néz át, de mikor már nem látja a fiút előretekint és vár. Nem is kell sokáig várnia, hiszen megérzi Troy ismerős karjait a derekánál. Aysha szíve meglódul, nem tudja, hogy Troy mire is készül, de kíváncsi arra, hogy mit is akar a fiú. De hamarosan meg is tudja, hiszen Troy lassan húzni kezdi hátrafelé, mire Aysha egy apró kérdést tesz fel. Troy visszakérdez, mire Aysha beharapja az ajkát.*
-Dehogynem... *válaszol vissza és engedi is, hogy a fiú hátrahúzza. Aysha lassan a lábára érkezik és még pár pillanatig a derekán érezheti Troy kezét, de végül a fiú elengedi őt. A lányból egy apró sóhaj szakad fel, majd végül Troy elé sétál.Aysha végül megérti, hogy mire is volt jó ez az akció, karba fonja a kezeit és vigyorogva megcsóválja a fejét.*
-Szólhattál volna, hogy álljak eléd*mondja nevetve Aysha, majd az üres pohárra néz a korlát szélénél.*
-A fogadóból hoztam el. Van még, nem megyünk el inni? *kérdezi vigyorogva a lány.*

Tárgy: Re: Félelmetes játszótér 2010-06-23, 9:58 pm

- Tudtam, hogy szeretsz. * Tesz egy megjegyzést, Aysha kijelentésére. Ajkai szegletében ott bújkál egy apró mosoly. Majd már meg is csinálja, hogy hátrahúzza, és végül átkerül a korlát másik oldalára, immáron elé kerülve. A kijelentésre mosolyog, majd egy aprót ránt a vállán, és megszólal. *
- De így viccesebb volt, mert legalább megtudtam, hogy bízol bennem, bár egy kis kételkedés volt bennem, mikor visszakérdeztél. * Magyarázza el, hogy mire is volt jó az előbbi manőver. *
- Mért akarsz a közelemben inni? * Dönti oldalra a fejét, majd gonoszul vigyorog, végül megrántja a vállát. *
- Felőlem mehetünk, ebben nem akadályozlak meg. * Mondja majd odasétál az üres pohárhoz, és felkapja. Visszamegy Aysha-hoz, majd várja, hogy elinduljon. *
- Akkor megyünk? Csak vezess te, mert nem tudom, hogy merre van a fogadó. * Hangjában szinte utasítja Aysha-t, hogy csinálja azt, amit mond. Nem érez semmilyen zavartságot, hiszen a lány tisztában van vele, hogy amnéziás, és ha járt volna már a fogadóban azt sem tudná, így inkább rábízza magát Aysha-ra. *

Tárgy: Re: Félelmetes játszótér 2010-06-23, 10:10 pm

*A kis kijelentésre, miszerint Troy tudja, hogy Aysha szereti, a lány kicsit elpirul, majd megpróbálja eltüntetni a zavartságát és megszólal:*
-Na igen. Többször nem vallok szerelmet, ne is várd! *kacsint a fiúra pajkosan, habár legbelül majd elsüllyed szégyenében. Ezt talán csak az mutatja, hogy egy kicsit elpirul, de mivel a nap már kezd lemenni és szürkület van, így annyira már nem feltűnő a dolog. Végül Aysha egy hirtelen ötlettől vezérelve - ami persze Troy fejéből pattant ki - a korlát másik felére kerül, a fiúval szembe, pár lépés távolságra tőle. A lány keresztbe fonja a karját és úgy néz a fiúra, hogy ez most mire volt jó. A válasz kicsit megdöbbenti, de végül elmosolyodik és biccent.*
-Bízom benned *jelenti ki Aysha lágyan mosolyogva és Troy szemébe néz. A következő kérdésre Aysha szinte hátravetett fejjel kezd el nevetni.*
-Nem rajtam van a hangsúly. Téged próbállak meg leitatni *poénkodik a lány, persze ezt nem gondolja komolyan és ezt vigyorából is láthatja a fiú. Aysha végül kicsit oldalra dönti a fejét és elgondolkozva megjegyzi:*
-Néha jó kicsit inni, hogy jó kedved legyen*magyarázza a lány kissé elkomorulva, hiszen mostanában nagy szüksége van a jókedvre. Mikor Troy kijelenti, hogy felőle mehetnek, Aysha meglepődik, majd elvigyorodik.*
-Akkor menjünk! *biccent a lány és meg is indul a Fogadó felé. Tudja, hogy Troy nem feltétlen tudja, hogy hol van a Fogadó, így megy előre, de az úton azért bevárja a fiút, hogy mellette sétáljanak a Fogadó felé.*

//Fagy//

Tárgy: Re: Félelmetes játszótér 2010-06-27, 8:29 pm

*A fiatal vörös hajú Crourosis lányka, Cat ismét nem tud megmaradni formás fenekén. Mehetnékje van, bár maga sem tudja, merre. A lényeg az, hogy ne csak a szoba négy fala közt ücsörögjön, hisz a mai nap nagy részében ezt tette, és mostanra kicsit ráunt. A tanulásból is elég egy idő után, még neki is, így ki is pattan ágyikójából, majd magára vesz egy világoskék farmernadrágot és egy lila rövidujjú topot. Lábikóira most nem húz semmit, csak egy papucsot, mivel még jó idő van, nem fog megfagyni. A tükörhöz lép, kifésüli hosszú haját, feldob egy szép fekete sminket, magához veszi pálcáját, majd már el is hagyja szobáját. Pár perc múlva már az iskola falain kívül sétál, bepattanva a csónakba, hogy áttérjen a másik szigetre. Amikor partot érnek, ugyanolyan lendülettel ugrik ki, majd megindul a főutcán. Csak nézelődik, majd egy kisutcán fordul be. Erre korábban még nem járt, de most meglátja, mi is van erre. Egy kis ideig még sétál, majd szinte minden eltűnik körülötte, csak üres táj marad. Viszont mintha a távolban lenne valami. Mivel kíváncsi természet, így amellett dönt, hogy megnézi mi az, de kezét azért pálcájához csúsztatja, ha bármi gond lenne. Amikor odaér a bokorhoz és bekukkant mögé, szemei elkerekednek.*
-Egy játszótér? Itt? *néz körbe a sivár tájon, majd vállat von.*
-Tök jó. *örül meg, majd már oda is sétál a hintához, amit a biztonság esetére először csak meglök.*
-Ráférne egy olajozás, de sebaj. *mondja a hangos nyikorgást hallva, de ez nem tántorítja el, már bele is huppan, lábairól lerugja a papucsot és lassan hintázni kezd. Nem hajtja túl gyorsan, csak egy kellemes kis tempót ad meg, közben élvezi, ahogy a szél simogatja arcát és a lenyugvásra készülő napot figyeli a fák felett.*

Tárgy: Re: Félelmetes játszótér 2010-06-27, 8:40 pm

*Körülbelül egy rája bolyong a főutcán, mivel a falak megint olyan falasan viselkedtek, és kiüldözték az iskolából. Ezért úgy döntött, elmegy valamerre, és egyszer csak itt kötött ki. És most itt áll egy játszótér kellős közepén. J nem a közepén, csak a szélén, és mivel az egyik hintán ülnek, elindul arra, hátha lesz egy j társasága. Mikor közelebb megy, meghallja a nyekergést, ami valljuk be, nem túl bizalomgerjesztő, és kicsit félelmetes is, de leküzdve félelmét beleül a másik hintába.*
-Sziaa. Nem zavarok?
*Egy amolyan "édes vagyok, el ne küldj a játszótérről" féle vigyort küld a lány felé, és élvezi, ahogy a szél fellibbenti a haját.*
-Ann vagyok. És te?
*Kicsit magasabbra löki a hintát, és kicsiket sikongat hozzá. Nagyon régen nem ült hintán, így teljesen kikapcsol, és csak pár perc elteltével áll le.*
-Ne haragudj. Csak imádom a hintákat.
*Kicsit gyerekes maradt, hiába tizenhét éves már. Mindig is ilyen marad, őt így kell szeretni.*

Tárgy: Re: Félelmetes játszótér 2010-06-27, 9:05 pm

*A lányka rátalálva a játszótérre, rögtön az egyik hinta felé vezetik lábai, amibe be is csüccsen és élvezi az estét. A szél kellemeses fújdogál, meleg is van és még a naplemente is látszik részben. Viszont szürke szemeit egy kis ideig lehunyja, úgy hajtja magát tovább. Kicsit kikapcsol, nem figyel a külvilágra, csak lazít, amihez különös módon, de a monoton nyikorgás is hozzájárul. Így hát észre se veszi, hogy idő közben egy másik lányka is megérkezett a hintákhoz, elfoglalva a másikat, majd rá is köszön. A meglepettségtől hirtelen pattannak fel Cat szemei, gyorsan pillantva oldalra aminek hatására majdnem ki is esik a hintából, de szerencsére időben elkapja a láncot, így csak megbillen. Lábait gyorsan a földre teszi, hogy megállítsa a hintát, mivel az kicsit most oldalra is imbolyog, majd kissé zavart mosollyal tekint a másik vörös lányra.*
-Szia. Nem, dehogy... csak megleptél. *mondja őszintén, majd a bemutatkozás mellé ki is nyújtja kezét.*
-Én Cat vagyok. Cruoris ház. Ha jól sejtem... te valamelyik másikból vagy, nemde? *kérdi, hisz nem igazán ismerős neki a másik, bár az is igaz, hogy nem ismeri az összes szaktársát. Közben Ann is hintázni kezd, így ismét hallható az a hátborzongató nyikorgás. A kérdésre egy jó ideig nem jön válasz, úgy tűnik, ez a hely hasonló hatással van a lányra, mint az előbb Catre. De végül azért csak megszólal a másik, mire az árnymágus palánta mosolyogva megrázza a fejét.*
-Semmi gond. Én is szeretem. *mondja, majd meztelen lábikóival el is löki magát, hogy újra lendületbe hozza a nyikorgó fémdarabot.*
-Mióta vagy itt? Még nem nagyon láttalak. *tesz fel egy újabb kérdést Cat, miközben tovább élvezi, amit az imént félbehagyott.*

Tárgy: Re: Félelmetes játszótér 2010-06-27, 9:20 pm

*Nem akart ő senkit megijeszteni vagy valami, így gyorsan bocsánatot is kér, és elfogadja a felé nyújtott kezet. Nem, valóban nem hallja a kérdést, kicsit el van kalandozva, de aztán mikor észbe kap válaszol.*
-Én az Inflatus házat boldogítom.
*Mivel a lány is mezítláb van, ő is lerúgja topánkáit, és úgy löki el magát a földtől. A kérdésre hintázás közben válaszol, és kicsi akadozva, mivel mindig akkor mond egy szót, ha elmegy a lány mellett.*
-Hát....pontosan....négy...hónapja....jöttem. És....teeee?
*Végül megáll a lány mellett, és elkalandozik a figyelme a naplemente felé, ami vagyis a nap felé, melyből már csak egy kicsi látszik. Lábával a homokot rugdossa, és mosolyog.*
-És te honnan jöttél?
*Eddig bárkivel találkozott, mindenki máshonnan jött, de Olaszország senki. Senkivel nem tud az anyanyelvén beszélni. Már hiányzik neki, az olasz szó.*

Tárgy: Re: Félelmetes játszótér 2010-06-27, 9:53 pm

*A bocsánatkérés és a bemutatkozás után Cat rá is kérdez, melyik ház tagja a másik lány.*
-Áhá. Akkor azért nem tűntél ismerősnek. Onnan kevesebb embert ismerek, mint a saját házból. *felel mosolyogva, majd mindketten hintázni kezdenek, de közben a Cruorisos diáklány tovább érdeklődik. A válasz elég furcsán és viccesen érkezik, ahogy Ann akadozva mondja a szavakat, így Cat arcára szélesebb mosoly ül, majd mikor a másik lány megáll, akkor ő is válaszol.*
-Én még decemberben érkeztem. Az elsők között léptem át az iskola kapuit az újranyitás után. *feleli, de Annel ellentétben ő most nem áll le, hisz azzal a könnyed tempóval nyugodtan lengedezhet, az nem zavaró, nem úgy, mintha nagy erőből hajtaná.*
-Angliából. *feleli egyszerűen a lányka, miközben ő is a naplementét nézi.*
-Na és te? Merről fújt ide a szél, pont ebbe a feketemágus képzőbe? *kérdi kedves hangon, majd újabb kérdést is feltesz.*
-És hogy tetszik a suli? *már nem hajtja magát Cat sem, így szépen lassan ő is megáll, majd lábait a homokba fúrja.*
-Mindigis szerettem a játszótereket... *mondja szinte csak úgy maga elé, ahogy lábait figyeli, miközben betemeti a homok.*

//fagy//

Tárgy: Re: Félelmetes játszótér 2010-07-02, 9:49 pm

* Egyik láb, követi a másikat... Halad a folyosón, majd a révész felé, hogy eljusson Seol szigetére. Zsebre tett kézzel, és lehajtott fejjel sétál, majd ahogy átér a túl partra, egyből célba veszi Mystral városát. Szeretne most egy kicsit egyedül lenni, és ezt is fogja most tenni. Első hely, amit a városban szeret, az a játszótér, így arra veszi az irányt. Gondolatai csak úgy cikáznak a fejében, de egyik sem jutott megoldásra. Néha felnéz az égre, mintha várná a csodát, de semmi sem történik. Igazából maga sem érti, hogy mért van ilyen letargikus állapotban. Ahogy halad pár követ maga előtt rugdos, és azokat nézi a tekintetével, hogy merre, és hogyan pattognak. Ahogy eléri a játszóteret, felnéz, és körbe tekint, hogy egyedül van-e. Erre mosolyra húzódik az ajkai, majd célba veszi a hintát. Beleül, és sóhajtva elkezdi magát lökni. *

Tárgy: Re: Félelmetes játszótér 2010-07-02, 10:12 pm

* Candy mély álomból felébredve el mosolyodik. Igen a ma éjszaka lesz az amit kint tölt a Seol szigeten ,hogy a csillagokat bámulhassa na és persze abba is reménykedik valami izgalom várrá. Elvégre nem régen volt telihold talán még valami varázs lény elő bukkanhat. Így hát a lány ki pattan az ágyból kék kabátját fel kapja hozzá a kék torna cipőjét. Már is szalad a révész felé. Egy fej biccentéssel meg köszöni az utat. Majd körbe néz* ~ O-o nem a szokásos oldalra hozót. Itt egy ösvény csak lesz valami... ~ Elindul az ösvényen. Kövek pattogását hallja mintha valaki rugdosná őket. A lány félelmében meg áll , körbe nézz de nem lát senkit. Nagyot nyel majd tovább indul a pálcájához nyúl ami a kabát zsebében lapul óvatosan kiveszi és maga mellet tartja. Majd újra hallja. Vissza tartja a levegőt. De továbbra is halad az úton. Már már furcsa de minden le csendesedik. De ahogy az ösvény végéhez ér hallja amint egy öreg hinta nyikorog. Már mint ő nem tudja hogy hinta csak az emlékeiből arra következtet. Amikor az ösvény végéhez ér egyszer csak meg pillant egy játszóteret. Körbe néz és látja ,hogy egy ismerős ül a hintában így gyorsan egy bokor mögé rejtőzik. * ~ Ez Troy!! Nem akarok ma ismét vitába szállni vele , olyan szép este a mai...~ Így a fák között kezd el lopakodni halkan. A távolból béka kuruttyolást lehet hallani talán más vadak neszét is néha néha. Amikor a hinta mögé ér és éppen csendbe kéne lenni-e , hogy eljusson a játszótér másik oldalára ahol is egy maga maradhatna éppenséggel arra téved egy béka. *
- ÁÁáááá! * Hallatszik a lány sikolya amint meg rémül a békától. Igen ettől a lénytől alapból irtózik. Így a lány meg áll egy helyben. Ha szerencséje van Troy meg hallota és meg öli a békát.*

Tárgy: Re: Félelmetes játszótér 2010-07-02, 10:21 pm

* Nem igazán figyeli, hogy nem egyedül van, így fel se tűnik neki Candy, meg amúgy is egyedül szeretne lenni. Ahogy hintázik felnéz az égre, és megjelenő csillagokat fürkészi a tekintetével. *
~ Na igen... ~ * Első gondolata alapján arra a következtetésre jut, hogy simán aludhatna a szabad ég alatt. Természetesen a szúnyogokat eltüntetné, de sajnos ilyen varázsigét nem ismer.
A kiabálásra megáll a hintával, és körbe néz, kicsit megrázza a fejét, majd kiszáll belőle, és elmegy megnézi, hogy mi volt az. Ez talán horror filmesnek nézhet ki, de ő inkább megnézi, hátha valami baj van, és leginkább úgy hallotta, mint egy bajba jutott lány segélykiáltását. Ahogy megy a játszótér oldalához, körbe néz itt-ott, nehogy ráhozzák a szívbajt. Meglátja Candy-t, megáll tőle pár lépésre, és maga előtt karba fonja a karjait. *
- Mi a baj? * Teszi fel a kezdő kérdést, de nem tudja, hogy mitől sikított, mitől ijedt meg, így a kérdezés marad. Felvonja az egyik szemöldökét, és vár. Egyelőre nem lát semmi ijesztőt, így csak értetlen fejet vágva néz a lányra. *
- Amúgy szia. * Köszön rá, mert azt bizony elfelejtette, s nem akar bunkó minősítést kapni. *

Tárgy: Re: Félelmetes játszótér 2010-07-02, 10:31 pm

* A lány síkit ismét ahogy a béka ugrik egyet. A könnyek már a szemébe gyűlnek. Mikor is hallja ,hogy segítséget kapót igen nagy mázlija van. Nem néz a fiúra a szemét a békán tarja majd hátra lép egy lépést.*
- Kérlek segíts... * Mondja kétségbe eseten. * - a...aa.. áááá * Újra síkit mert a béka közelebb mászót hozzá. * - Az a varangy tudod félek tőle * Nagyot nyel * - Nagyon!! Légy-szí légy-szí tüntesd el! * Mondja a lány szinte hisztizve. Igen ott a pálca a kezébe de mégsem mer semmit tenni. Innen látszik ,hogy elégé ártatlan. *
- Neked is szia... de azt hiszem ráérünk a báj csevejre ha végre el tünteted!!

Tárgy: Re: Félelmetes játszótér 2010-07-02, 10:41 pm

* A sikítás miatt tudja, hogy merre kell menni, de mégsem siet. Annyira nagy baj csak nem lehet. Felvonja a szemöldökét, és értetlenül néz még mindig a lányra, mert nem érti mi a baja. Letekint, majd meglátja a varangyot, és elmosolyodik. *
- Ez, de aranyos. * Mondja maga elé, majd Candy elé lép, és előveszi a pálcáját. Egy ideig gondolkozik, majd megsemmisülten leereszti a pálcát. *
~ Mi is a bűbáj? Pedig átnéztem őket. ~ * Nem megy neki olyan könnyen, le is hajtja a fejét, hogy jobban tudjon gondolkozni. Sóhajt egyet, mert fogalma sincs, így hirtelen, hogy tanultak-e ilyet. Végül elrakja a pálcáját, és közelebb lép az állathoz, hogy ugráljon el. Úgy tűnik, hogy sikerül mivel elugrál, de már nem követi, elég volt, hogy pár lépést odébb ment. Visszafordul Candy felé, majd közelebb sétál. *
- Öhmm... Jól vagy? * Kíváncsian tekint Candy-re, mert nem tudja, hogy mégis mit váltott ki belőle a béka, de úgy tűnik, hogy nagyon is rémült. Megfordult egy-két gondolat a fejében, hogy talán egy nyugodt hely kéne neki, biztató szavakkal, de most annyira nincs elemében, hogy még ilyeneket sem tud mondani. *
- Már azt hiszem elment a béka. * Néz a válla felett hátra, hogy megnézze merre is jár a béka, bár kezd sötétedni, így nem igazán látja, hogy hol van, de nem is igazán érdekli, visszatekint Candy-re, majd megvakarja a feje búbját. *
- Szerintem ülj le, és próbálj meg megnyugodni. * Ez, amit most így hirtelen ki tudott nyögni. Vagy megfogadja a tanácsát, vagy nem, és elküldik melegebb éghajlatra. *

Tárgy: Re: Félelmetes játszótér 2010-07-02, 10:53 pm

* Nézi a fiút amint bajban van , hisz látja rajta nem tudja mit is tegyen* ~ Te jó ég... soha nem szabadulok meg ettől a "szörnytől" ~ * Majd a végre a fiú a puszta erejével üldözi el ami úgy tünik hatásos. Amikor oda lép hozzá a lány a fiúhoz lép közel majd át öleli. *
- El ment biztosan ? * Az arcát a fiú nyaka felé fordítja. *
- Köszönöm szépen! * Hálálkodik majd meg akar mozdulni lehetőleg valami magas hely felé ahol nem eshet bántódása. De a lába nem mozdul. *
- Nem mozog.... hallod nem mozog * A lány kétségbe esten mondja. A félelemtől most teljesen földbe gyökerezet a lába. A lány teljesen be van pánikolva. *
- Sajnálom béka iszonyom van .. ilyenkor általában ananászlét szoktam inni... * Mondja most már elengedve a fiút csak a kezébe kapaszkodik. *

Tárgy: Re: Félelmetes játszótér 2010-07-02, 11:08 pm

* Teljesen zavarba jön mikor Candy megöleli, kicsit nyel, alig hallhatóan, majd átöleli. Megfordult ez a fejében, de nem gondolta volna, hogy a lány véghez is viszi. Gyengéden simogatni kezdi a másik hátát, hátha így jobban megnyugszik. *
- Szerintem igen. Legalábbis már nem hallom, meg nem látom. * Szól hozzá kissé zavart hangon, igazából ez most annyira furán jött, hogy még a mondatokat se igazán hallja. *
- Nincs mit. * Jól esően kirázza a hideg mikor a nyakánál érzi Candy leheletét. A nyaka a legérzékenyebb talán most rájöhet Candy is. Majd lenéz a lány lábaira, mikor meghallja a hangját. Összevonja a szemöldökét, majd körbe tekint. *
- De már elment. * Erősíti meg az előbbi állítását. Majd meg is tudja, hogy mire ez a nagy ijedség, hát persze fél a békáktól, ez neki le sem esett. Bár ebben a kis jelenetben azt se vette volna észre, ha egy atombombát dobnak le mellé. Egy apró sóhaj hagyja el az ajkait, majd lenéz a kezére, ahol még csüng Candy. *
- Öhmm... Várj, segítek odébb menni. * Ezzel a mondatával reméli, hogy bocsánatot is kér a következő cselekedetére. Felkapja Candy-t a karjaiba, majd lép egyet előre, majd elgondolkozva néz a lányra. *
- Hova menjünk? * Kérdezi érdeklődve, hogy Candy hova is szeretne menni, mert akkor oda viszi. *

// Fagy //

Tárgy: Re: Félelmetes játszótér 2010-07-05, 4:59 pm

//olvad//

* Candy a félelemtől reszketve öleli a fiút. Nem is gondolva arra ,hogy párnapja veszekedtek. A lány a simogatást szinte észre sem veszi. Szemét lehunyta és teljes bizalommal fordul a fiú felé. Valahonnan azt érzi ,hogy biztonságban van. *
- Végre... sajnos mikor ki jöttem ezzel nem számoltam. * Mondja el keseredett hangon. Majd teljesen bepánikolva próbálja mozdítani lábait, de nem sikerül sőt már alig van benne erő így elégé remeg a lába. A fiú mikor fel kapja a lány teljesen meglepődik erre nem számítót. A lány arra gondolt majd a fiú oldalról meg emeli kicsit és úgy mennek el a padig vagy valamiig. De aztán a lány a fiú vállára helyezi a fejét és meg kapaszkodik a nyakában. *
- Valami olyan helyre ahol... * Nem tudja végig mondani mert a kezei szét csúsznak és a feje is lelóg immár. Az adrenalint nem bírja a lány teste így elvesztette az eszméletét. *

Tárgy: Re: Félelmetes játszótér 2010-07-05, 5:12 pm

* Úgy tűnik, hogy sikerült elijesztenie a békát, mert már nem látja, mondjuk nagyon nem is bír mozdulni, mert Candy öleli, de amennyire végig tudta nézni, nincs sehol a kis bestia. *
- Pedig vannak békák, főleg a víz közelében. Fogalmam sincs, hogy hogyan került ide egy. De végül is elment, és az a lényeg. * Megrántja a vállát, és mosoly ül ki az arcára. Majd mikor megtöri a csendet a lány azzal, hogy nem bírja mozdítani a lábát, gondol egyet, és felkapja a karjaiba, majd megkérdezi merre menjenek. A távolba néz, hogy lássa mi hol van, de választ nem kap, amit furcsál. Legalábbis teljes mondatost nem. *
- Ahol, mi? * Kérdez vissza, szemöldökét összevonva, de úgy tűnik, hogy nem kap rá választ. Érze ahogy elengedi a nyakát, és a lány feje is lecsúszik a válláról. Fejét Candy felé fordítja, és felvonja a szemöldökét. *
- Candy. * Szólítja meg, de nem úgy néz ki, mint aki vissza fog válaszolni, így sóhajt egyet, és tekintetével körbe néz, hogy merre van valami ahova le lehet ülni. *
~ Ohh, nagyszerű. ~ * Első gondolat át fut az agyán, miközben a padot keresi. Megfordul, majd el indul a hinta felé, mert valamerre arra látott padot. Mikor elér odáig, leül, és ahogy odavitte a karjaiban a lányt, úgy leteszi magára, a kezét, amelyik a másik lábánál volt, kisöpör pár tincset Candy arcából. Megpróbálja a másik kezével megtartani a lány felsőtestét, majd a szabad kezével, elkezdi az arcát simogatni. *
- Candy. Candy, kelj fel. * Szólongatja, miközben simogatja a másikat. Remélhetőleg csak felkel a simogatásra, ha a hívásra nem is. Közben szemeivel végignéz a lányon, majd kiköt Candy arcánál. *

Tárgy: Re: Félelmetes játszótér 2010-07-05, 5:31 pm

* Arca sápad.*
- Jó erre nem gondoltam.. tényleg nagyon buta vagyok... * Mondja kissé szomorúan. Hisz eddig is azért bolyongót este a kastélyban. Amikor a fiú szólítgatja hallja halkan de válaszolni már nem tud. Hirtelen minden el sötétül és nem érzi ,hogy a fiú kezei között fekszik. Úgy érzi mintha lebegne és semmi nem történt volna. Ez az érzés irigylésre méltó a semmi érzése. Nincs baj , nincsenek érzelmek, rósz gondolat sincs csak úgy van. De ebből egy ismerős hang kihúzza és érzi ,hogy ez a hang nem teszneki roszat így kinyitja szemeit és szinte még bodult állapotban így szól*
- Mi piacela tua bocca * Nagy szemekkel nézi a fiú arcát. Hangjában az az édes kis csillogás hallatszik ami az igaz mondás jele. Persze ,hogy olaszul beszél bódult állapotban hisz az az ő szülő földje. És új hazája.*

Tárgy: Re: Félelmetes játszótér 2010-07-05, 5:51 pm

- Dehogyis. * Cáfolja meg a lány előbbi mondatát, majd az elájulásra nem tud mit szólni, igazából még soha nem ájultak el a karjai közt. Azért próbálgatja magához téríteni, de úgy látszik ez nem megy. Mivel nem egy izom ember, így kicsit nehéznek érzi Candy-t, ezért egy pad felé indul, ahol helyet is foglal, és próbálja ugyanúgy ébresztgetni a másikat. Úgy tűnik, hogy ez sikeres, abbahagyja a simogatást, majd a hangokat hallva, kikerekednek a szemei. *
- Hogy mi? * Kérdez vissza, mert nem érti, össze is vonja a szemöldökét, az biztos, hogy nem olyan nyelv, amit ért. Azért reméli, hogy Candy nagyjából magához tér, és elmondja, hogy az előbb mit mondott. Beletekint a szemeibe, majd megszólal. *
- Jól vagy? * Azért szeretné tudni, hogy minden rendben van-e Candy-vel, de azért legszívesebben felvinné a gyengélkedőre, azért egy ájulás nem játék. *
- Felmenjünk a gyengélkedőre? Szerintem pihenned kéne. * Ajánlja fel az ötletét, majd még egy kis megjegyzést is tesz. *

Tárgy: Re: Félelmetes játszótér 2010-07-05, 6:04 pm

* Az ájulásból vissza térve kicsit bódult állapotban van ez a hirtelen adrenalin miatt van az rá ment az agyára és be sokkolt kicsit de nem vészes. Mikor a fiú vissza kérdez. Válaszol neki*
- Azt mondtam ,hogy tetszik a szád... sajnos helyes vagy és ezért mentem oda hozzád akkor.. * Motyogja halkan bár szeme nyitva van a fejével a fiú felé fordul és nem nézi tovább. Feje kezd ki tisztulni főleg mikor meg hallja a gyengélkedő szót*
- Nem szükséges... pár perc és jól vagyok... nem kell a fel hajtás már történt ilyen * Bár még mindig halkan beszéli ,már elégé ki tisztult a beszédje. Majd újra csendbe marad egy darabig. Ha a fiú szólítgatja nem válaszol semmit. Majd újra kinyitja a szemét és látja ,hogy a fiú ölébe fekszik. Így hirtelen fel pattan *
- Mi történt? Miért fekszem az öledbe? Ugye mi nem? * Néz a fiúra kérdően.*

Tárgy: Re: Félelmetes játszótér 2010-07-05, 6:18 pm

- A szám? * Vonja fel az egyik szemöldökét, majd hallgatja a többit. Lenéz a lány hasára, ahogy a szavak eljutnak az agyáig. Megrázza egy kicsit a fejét, hogy nem tetszhet Candy-nek is. Kicsit fura dolgot ezek, de majd megbeszéli valakivel, mert ahogy nézi a lányt, valahogy nem egészen tiszta még a feje, így lehet, hogy félre beszél. De azért utána néz annak, hogyha valaki elájul, akkor mért beszél félre. Vagy pedig megkérdezi most Candy-től, majd ha kicsit normálisabb lesz. Majd felhozza a gyengélkedőt, ami úgy tűnik, hogy jó ötlet volt, mert már máris olyan, mint régen, legalábbis így ránézésre. *
- Jó, ahogy akarod. * Egy egyszerű válasz hagyja el a száját, ráhagyja Candy-re, mert végül is az ő élete, csak felajánlotta ezt a lehetőséget. Majd ránéz az arcára, és megint úgy tűnik, hogy nincs magánál. *
- Candy?! * Szólítja megint a nevét, majd végig húzza a kezét a másik arcán. Az előbb bejött, hátha most is, alapon teszi ezt a cselekedet. Majd mikor újra kinyitja a szemeit, a hirtelen felpattanásra, elveszi a kezét mindenhonnan. A sok kérdésre pedig meglepődöttséget tükröz az arca. *
- Mit mi nem? * Kérdez vissza az utolsó kérdésre, mert azt nem igazán érti, és majd ha erre válaszolt Candy, akkor meséli el, hogy mi történt. *
- Jött egy béka. * Mutat, és néz arra, amerre volt a kis állat, majd visszatekint Candy-re, és leengedi a kezét, majd folytatja. *
- És mikor elment, akkor furán viselkedtél. Majd felkaptalak, és elájultál. Aztán idehoztalak, mert én se bírom sokáig. * Vallja be, hogy mégis, hogy kerültek ide a padra, de nem szégyenli, hogy nincs annyira ereje, hogy több időn át tartsa a karjaiban a lányokat. *

Tárgy: Re: Félelmetes játszótér 2010-07-05, 6:32 pm

* Nem fogja fel a fiú picit össze zavarodót tekintetét talán nem is látja. Minden esetre a lány ezt rendes esetben biztosan nem mondta volna. De most már a fiú tudja. Bár a lánytól nem fogja meg kapni a választ amit vár. Majd most már nem érzi ,hogy a fiú simogatná vagy bármi. És igen meglepődik mikor a fiú leveszi róla a kezeit.*
- Semmi semmi... mindegy * Igen itt a lány rossz dolgokra gondol. Amiket inkább nem köt a fiú orrára*
- Oh.. igen a békára emlékszem... * Mondja halványan majd leül a padra nyugodtan a fiú mellé. *
- Sajnálom .. de tudod nem bírja a szívem az ilyen izgalmakat. Néha így be kattanok... De nincs baj... ilyen nagyon ritkán fordul csak elő. Nagyon meg ijesztettelek? * Néz a fiúra. Majd témát vált*
- És te mi járatban vagy itt? * Érdeklődően figyeli a fiút* - De szerencsém volt ,hogy te itt voltál a közelben...

Tárgy: Re: Félelmetes játszótér 2010-07-05, 7:05 pm

* Mikor Candy felpattan, elveszi egyből a kezeit, azért zavarba nem akarja hozni Candy-t, és magát sem kellemetlen helyzetbe. *
- Hát jó. De akkor sem nagyon értem mire céloztál azzal az olasz mondattal. * Vakarja meg a halántékát, közben tekintete a földön, majd feltekint Candy-re. *
- Tetszik a szám? * Dönti oldalra a fejét, majd összevonja a szemöldökeit, mert szeretne rá válaszokat kapni, bár ahogy elnézi a másikat, ez nem biztos. De azért reménykedik, és ezt a szeméből is ki lehet olvasni. Majd elmeséli, hogy mi történt, és hogyan kerültek ide, ilyen testhelyzetbe. *
- Értem, de azért szerintem jobb lenne ha egy orvos megnézne. * Mondja el a véleményét, majd oldalra fordul az egész testével, hogy Candy felé legyen. A kérdésre megrázza a fejét, bár tudja, hogy nem mond igazat, de ezt a lánynak nem kell tudnia. *
- Nem, dehogyis. * Rántja meg a vállát, majd folytatja. * - Ura voltam a helyzetnek. * Kihúzza a mellkasát, majd mosolyog is mellé. Most büszkének érzi magát, hogy nem fagyot le, hanem csinálta azt, amit jónak látott. A téma terelésnél belenéz a lány szemeibe, majd válaszol a kérdésre. *
- Igazából egyedül akartam lenni. * Néz körbe, tetszik neki ez a hely, mert ahogy tudja kevesen ismerik, majd visszafordul Candy-hez, és folytatja. * - Azt hittem, hogy itt nem talál meg senki, de tévedtem. Majd arra lettem figyelmes, hogy kiáltottál, és a többit innentől már tudod. * Azért egy kicsit többet is elmond, mint amit a kérdésre lehetett volna válaszolni, de ez nem nagyon érdekli. *
- Na, és te? Azon kívül, hogy békát találtál. * Dönti oldalra a fejét, egy csepp gúnyosság sincs a hangjában, csak érdeklődik. *

Tárgy: Re: Félelmetes játszótér 2010-07-05, 7:19 pm

* Zavartan néz fiúra. Nem érti milyen olasz mondatra utal*
- Micsoda? Én beszéltem neked olaszul? És mit mondtam? * Érdeklődik hát ha meg jegyezte a fiú. Meg könnyebbül hogy a fiú számára érthetetlenül beszélt. Amikor meg hallja a kérdést a lány teljesen elpirul még szerencse ,hogy sötét van így nem teljesen látja a fiú. *
- Hát olyan tök átlagos.. * Vágja rá gyorsan. * ~ Oh.. ,hogy nekem folyton fecsegni kell~ * Közben meg köszörül torkát. *
- Nem kell orvos , a nagyi is ilyen volt fiatalon majd el növőm... * Mondja a fiúnak kicsit bánatosan. *
- Köszönöm szépen a segítséget tényleg. Aszem most ki érdemelted a lovagias meg nevezést * Mosolyog a fiúra és reméli erre emlékezik. Apropó emlékezik a fiúnak ezzel baja van ugyan de reméli azért ez nem volt olyan régen így tudja még. *
- Ohh sajnálom ,hogy meg zavartalak. akkor most zavarok mi? * Meg kérdezi de reménykedik ,hogy nem kell egyedül maradnia. Kuncog egy picit a 'találtál' kifejezésen mert ez egy picit erős inkább a béka találta a lányt. *
- Hát én jöttem valami izgalmat keresni! Mert annyira unatkozom itt . * Az elejét egész lelkesen mondja aztán a végén aranyosra veszi a hangsúlyt*