//NRT: Ian és Elisa - 2014.03.10.//
- Pedig úgy tűnt.*vágja rá, de már csak azért, hogy mégse Iané legyen az utolsó szó. S mivel közben a boltban is végeznek, a srác után sétál, mindössze csak azért, mert egy irányba mennek. Több időt nem szeretne eltölteni vele, ezért is utasítja el a meghívást, mit végül, Ian trükközésének hála, kénytelen mégiscsak elfogadni. Na meg utóbbi egy évének történéseit is meg kell osztania a sráccal, bár ezt valószínűleg saját akaratából is megtette volna, ha jó módszerre kérdez rá a másik.
Arra, hogy nem kell mindenre rákérdeznie, már csak sóhajtva legyint egyet. Nincs kedve ezen vitázni, meg hát amúgy is valószínűtlen, hogy ennél a válasznál többet ki tudna szedni a srácból.
Azt viszont már nem tudja magában tartani, hogy elképzelhetetlennek tartja, hogy Ian, vagy, ami azt illeti, bárki más, könnyedén zavarba tudná hozni. A srác persze nem hagyja annyiban, s egy csókkal igyekszik bizonyítani igazát. Az érintés olyan jól sikerül, hogy ellentétes vélemény ide vagy oda, nem bírja megállni, hogy ne viszonozza. Végül is ez még véletlenül se jelenti azt, hogy tévedett.*
- Szó se volt arról, hogy nem élvezhetem. Annyit mondtam, nem tudsz zavarba hozni.*mosolyodik el. Ugyan nem bánta volna, ha nem ennyire egyértelmű, mennyire tetszett neki a csók, de ha már így van, nem hagyja magát kibillenteni a határozottságából.*
- Most nem ez a lényeg.*legyint. Sejtette, hogy Ian nem ugrik rá mindenre, ami mozog, bár sose lehet tudni. Mindenesetre támad is egy jó ötlete ezzel kapcsolatban, amit meg is oszt a sráccal, akinek, ki gondolta volna, tetszik is a dolog.
A felkiáltásnál bólint, s kezét felemelve viszonozza a kézfogást, mivel hivatalossá is teszik a fogadást.*
- Nem fogok megsértődni, vállalom a kockázatot.*bólint azonnal. Ugyan a szája leginkább azért ilyen nagy, mert nem tudja elképzelni, hogy veszíthet. Ennek ellenére persze komolyan gondol mindent és nem fog megsértődni, ha Ian esetleg fölé kerekedik.
Amint mindent tisztáztak elmosolyodik, s már fordul is újra a boros felé. Eszébe se jut, hogy a srác készül valamire, az pedig pláne nem, hogy varázslathoz folyamodik. Így hát meglehetősen váratlanul éri, hogy ruhája, mi eddig oly tökéletesen fedte idomait, pillanatok múlva, csak egy szakadt rongydarabként lóg rajta.
Ösztönösen kap nyakához, miben a teleport gyűrűnek kéne lógnia, de rémülten veszi tudomásul, az sehol sincs. Ennek oka csupán annyi, hogy pár perccel indulás előtt elszakadt a nyaklánca, megcsinálni, vagy másikat elővenni meg lusta volt, így a gyűrű nélkül indult el.
Most már bánja a felelőtlenséget, akkor azonban nem tűnt akkora problémának a dolog. Végül is honnan tudhatta volna, hogy ilyen helyzetbe kerül.
Gondolkozás közben persze igyekszik eltakarni magát valamennyire és nem törődni Ian stírölésével, meg a járókelőkkel, kik közül páran meg is állnak nézelődni.*
- Ez övön aluli volt.*sziszegi a kérdésre, kissé morcosan és egyre vörösebben. Úgy tűnik bármennyire is biztos volt magában, a majdnem meztelenség nem olyasmi, mit képes teljes nyugalommal tűrni.
Ugyan a levetkőztetést nem tiltotta meg, de eszébe se jutott, hogy ilyen helyzetbe kerülhet, legalábbis az utca közepén.
A béketűrésből viszont nem Ian, hanem az egyik járókelő hozza ki, kinek a bámulás mellett még ahhoz is van esze, hogy különös hangokat adjon ki és megjegyzéseket tegyen.
Ezt hallva azonnal felé fordul, és gondolkozás nélkül vágja fejbe a cipővel, mit időközben lekapott lábáról, azzal a céllal, hogy azzal is takargathassa magát valamennyire.*
- Mit bámul? Nem látott még nőt? Menjen már tovább.*mordul rá. S ugyan a célt eltalálja, de így sikeresen megszabadul fedezékétől, ráadásul a bosszantó nézelődő premier plánban láthat mindent.
Amint ez eljut az agyáig, nyikkan egyet és már fordul is vissza Ian felé. Annak se örül, ha ő látja mindenét, de még mindig ez a legkevésbé borzasztó lehetőség.*
- Vigyél el innen! Kérlek.*teszi hozzá, csak, hogy kicsit finomítson a parancsnak hangzó kérésen. Reméli ennyi egyelőre elég, ahogy azt is, hogy a srác képes hopponálni. Ellenkező esetben a helyzet a mostaninál is sokkal rosszabb lenne.
Mindenesetre tényleg bízik benne, hogy Ian nemcsak hogy képes rá, de tényleg el is viszi egy csendesebb helyre, hol lehetőleg csak ketten vannak.
Ha ez megtörténik megkönnyebbülten sóhajt és azonnal le is ül. Lábait mellkasához húzza, karjaival pedig átfogja a térdeit, hogy legalább valamennyit takarjon magán, habár feltételezi ez már teljesen felesleges. Amit akart, azt Ian már úgyis látta.*
- Ez igazán aljas volt, de nem tiltottam meg, szóval te nyertél.*sóhajt és felpislog a srácra.* - Mi szeretnél?*kérdez is rá. Ezek után már megtippelni se meri, mi lehet Ian kívánsága. De bármi is legyen az, szó és persze nyafogás nélkül teljesíteni fogja.*
by 
Tárgy: Re: Black Cat kisállat-kereskedés 
