Perseron Sárkányrezervátum

Tárgy: Perseron Sárkányrezervátum 2011-09-20, 8:21 pm

*Miután minden diák kisétált mellé, s megfogták azt a bizonyos fekete kendőt, mely általában az utazásukhoz szolgál segítségül, a terem elmosódik, s a köldöküknél lévő húzásnak hála pár pillanat múlva eltűnik lábuk alól a szilárd talaj. Az utazás viszont nem tart túl sokáig, így hamarosan ismét földet érezhetnek a lábuk alatt. Nem tudni, ki mennyire bírja az utazás ezen formáját, talán egyesek rosszul vannak tőle, de ha nem is mindenki, akkor azért a következő éles, igencsak hangos üvöltés biztosan a szívbajt hozza a társulatra. Ha hátrapillantanak, meg is láthatják, mitől származik ez a hang, egy hatalmas sárkánytól, mely máris feléjük fordul, s méretes lángcsóvát indít meg pofájából. Lehet, hogy most azt hiszik, igencsak rövid volt az óra, s itt a vég, de nem kell félni, ugyanis mikor a tűz elérné őket, hirtelen kettéválik, s megkerüli őket. Bizony, Lucius egy védőburkot hozott létre a kis társaság körül, így természetesen nem eshet bajuk, de ez csak természetes. Lucius viszont lassan megszólal mögülök, s egyesek rémült arca mosolyt csal az övére.*
-Bizonyára már mindenki kitalálta, hogy ma a sárkányokról fogunk tanulni. *mondja, miközben az iménti támadó erőteljes szárnycsapásokkal a magasba emelkedik, hirtelen akkora szelet kavarva, hogy még a kopaszokat is összekócolná.*
-Nem tudom, ki mennyire jártas a sárkányokban, de azt minden bizonnyal többen sejtitek, hogy elég sokfajta ilyen lény létezik. Egy részükből itt, a Pelseron Rezervátumban is találni néhány egyedet, viszont vannak olyan fajták, melyek csak a sajátos környezetükben tudnak életben maradni, így azokat máshol, másik rezervátumban lehet megtalálni. Viszont mivel az időnk véges, így ma csak néhány különleges fajtát mutatok meg nektek. *azzal int is egyet a diákoknak, s lassan sétálni kezd egy jeges terület felé.*
-Van esetleg közületek olyan, aki találkozott már sárkánnyal, netán valamelyik rokona? *érdeklődik picit, míg oda nem érnek az első helyre.*
-A mai első sárkányunk a Skandináv jégsárkány. A neve elég beszédes, szóval nem is magyaráznám túl a dolgot. *mondja, miközben a sárkány felé mutat.*
-Mint az látszik, ez a sárkányfajta általában jégkék színű. Nem biztos, hogy egész testében, lehet fekete a háta, de ha a hasa és nyelve ilyen színű, biztosak lehettek benne, hogy ezzel a fajtával van dolgotok. Amiben eltér az általános sárkányfajtáktól az az, hogy ez nem képes tüzet okádani. Legalábbis nem olyat, amitől elégsz, inkább mondjuk úgy, hogy jeges lehellettel rendelkezik, ugyanis akire ráfúj, azt pillanatokon belül képes megdermeszteni. *egy kis ismertetés, a méreteket, kinézetet pedig a diákok is jól láthatják.*
-Szerintetek mi alapján válogattam a sárkányok közül a mai órára, ha egy jégsárkánnyal kezdtem? *kérdi, miközben tovább indul, hogy a következő lényt is megmutathassa.*

Perseron Sárkányrezervátum QEEUCktvAwMGUlwZEgVR

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2011-09-20, 8:29 pm

*Ha már csatlakozni szeretne hozzám, egyértelmű, hogy nem fogom elküldeni, sőt, valahol örülök is neki, hogy ismét megismerhetek egy újabb embet és az itt létem alatt azt tapasztaltam, hogy valahogy a nő neműekkel jobban kijövök, a fene érti ezt. Na jó, ez így hazugság, én magam értem, hiszen valahol félek a férfi nemtől, pedig nem kéne és bár szép vagyok, sokak szerint nagyonis, én mégis megmaradok csak úgy, egyedül, magamnak, barátokkal, de párkapcsolat nélkül, ahogy eddig is és ha majd megjön a herceg azon a bizonyos fehér paripán, akkor tudni fogom, hogy ő az, mint a mesékben.*
- Szerintem a Lar marad, ha már választhatok és örülök, hogy végre eljutottunk idáig. *utalok itt a bemutatkozásra egy kis mosollyal az arcomon, miközben már fel is teszek neki egy kérdést, amire fura egy választ kapok, de nem firtatom a dolgot, csak aprókat bólogatok rá.*
- Biztosan megvan rá az okod. *nem hiszem, hogy pont nekem van jogom tőle konkrétabb dolgokat kérdezni, majd talán egyszer, ha eljutunk odáig, de ki tudja még, hogy mi fog történni addig. Viszont ahogy a magiszter megjelenik, már rá is emelem barna szemeimet, úgy figyelve az órára és amikor kihív minket, egyértelműen követem az utasítását, így érek a kendőhöz, mely után a köldökömnél meg is érzem a húzást és hamarosan lábikóim földet érnek. Már nagyban néznék is körbe, amikor hirtelen hallom meg az üvöltést, úgy tekintek kissé riadt arckifejezéssel a sárkány felé, kezem pedig ösztönösen a tőr felé indul meg, nem hogy a pálcához érnék... Na de a lényeg az, hogy a tűz láttán automatikusan hátrálok és pont a magiszter mellkasának dőlök neki háttal, ami nem direkt volt, egyszerűen megijedtem és ösztönösen lépkedtem hátrafele, ő pedig mögöttem volt... De nincs értelme magyaráznom, mert a védő aura létrejön, én pedig csak hirtelen lépek el tőle, feltekintve a magas férfira.*
- Öhm, bocsánat Mr. Fenris, nem volt szándékos. *pirulok is bele picit a dologba, majd már el is fordulok felőle, úgy lépkedek vissza Rissa mellé.*
- Ez tök gáz volt, de legalább nem égtünk meg, csak én le. *sóhajtok fel szemet forgatva, láthatóan szégyenlem magam és cikinek érzem az előző szituációt, de nincs mit tenni, inkább csak a hajam után kapok, melyet már a sárkány által felkavart szél össze is kócolt. Nem foglalkozok vele sokat, csak lesimítom, már amennyire ez megy és figyelem is Lucius szavait.*
- Igen, én már láttam Spanyolországban egy kisebb példányt. Még a szüleimmel néztük meg egy ennél szerintem kisebb rezervátumban. *adom meg a válaszomat a kérdésére, miközben igen csak érdeklődve lépkedek utána, hiszen tetszik a mai óra anyaga is. Az égő cicus után egy sárkány, hirtelen és éles váltás, de tényleg tetszetős a számomra. *
~ Hmm, Skandináv jégsárkány... és nem tud tűzet okádni. Nem is tudom, hogy melyik lenne a jobb, megégni vagy jéggé dermedni. ~ *kissé ki is ráz a hideg a gondolattól, de azért megfigyelem ám a csodás lényt, mely tényleg tetszik, de még se tudok most mit kérdezni vele szemben.*
- Szerintem azért, mert elemi mágiákat oktat a jövőben és a négy elemet akarja valamilyen szinten bemutatni. Ha már exortusos vagyok, erre tudok következtetni. *mosolygok a tanárra és persze lehet, hogy óriásit tévedek, de ha már kérdez, én bizony próbálkozni fogok a válaszadással.*

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2011-09-20, 8:40 pm

*Az utazás nem viseli meg a fiút, de amint lába földet ér hatalmas üvöltés hallatszik, amitől hallókészüléke sípolni kezd, ezért kap fájdalmasan jobb füléhez Ambrus, miközben a feléjük tartó lángcsóvát figyeli. A döbbenettől és a tűz okozta rémülettől teljesen elfeledkezik fájdalmáról és csak bambán, mint akiben megfagyott a vér bámul előre, pedig ő nem bambul. Szeme előtt újra lejátszódik az a rémes élmény néhány éves korában, amikor családját felemésztette a tűz. Homlokán már a verejték gyöngyök is megjelentek lába is kezd megroggyanni, amikor a tűz ketté válik, és a magiszter megszólal mögöttük. Tágra nyílt pupillával, üres tekintettel és ziháló lélegzetvétel ellel, fordul meg az emlékbe nem illő hang felé. Megrázza a fejét, hogy visszatérjen, így most már tisztán látja a tanárt és a sárkányt, ami éppen most emelkedik fel, hatalmas szétkavarva ezzel összekócolva a fiú hosszabb tincseit. Ezután megindulnak valamerre, de a fiú járásán még észrevehető, hogy nincs itt teljesen. Közben a tanárkérdést intéz feléjük, amire rekedten válaszol is.*
- Nem még nem találkoztam sárkánnyal. *Válasza száraz és érdes, mint aki napok óta nem ivott vizet. Be is nyálazza ajkát, hogy ne legyen annyira száraz, de pontosabb választ nem tud adni, mert egyetlen rokonáról sem tudja, hogy látott-e már sárkányt. Közben megérkeznek az első sárkányhoz, ami gyönyörű jég kék színben próbálkozik, de az a tudat, hogy nem fúj tüzet még barátságosabbá és szebbé teszi a fiú számára.*
- Ebből arra következtetek, hogy az elemek alapján válogatott a tanár úr, bár én személy szerint még nem hallottam föld sárkányról. *Ráncolja össze szemöldökét a fiú, mert még elképzelése sincsen egy hüllő és a föld milyen kapcsolatban állhat egymással, minden esetre a tűzköpő sárkányokat messze el fogja kerülni.*

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2011-09-20, 8:40 pm

*Nos, igen van rá oka, az meg hogy mi lesz az még a jövő zenéje és egyelőre Rissa sem találja a kottát... Bár nem zavar ő sok vizet, néha egyszerűen csak egy kis magányra vágyik ennyi az egész... Na de megkezdődik az utazás. Még a hideg is kirázza, de semmi extra. Rosszul nem lesz tőle, egyszerűen csak kirázza a hideg. Amikor biztos talajt érez a lába alatt, akkor egy picikét megnyugszik, de nem sokáig, ugyanis egy hatalmas üvöltés szakítja át a dobhártyáját. Persze nem szakítja át, de rettentően kellemetlen érzés, arról meg már nem is kell beszélni, hogy a lány megijed. Nem ijedős fajta, csak hát mondhatni hirtelen érte a dolog. Az amúgy is sápatag arca, már nem fog jobban elfehéredni, viszont a szemei azok elkerekednek, amikor megpillantja a sárkányt. A tűz az szépen kikerüli őket, aminek igen csak örül, nem szívesen égne el, így az óra elején. Az majd ráér később... Megjelenik természetesen a tanár úr is, mire szép kék szemeit arra fordítja és a Mr. Fenris szavait kezdi el hallgatni. Egy picit mintha el is mosolyodna, sárkányok... Izgalmasan hangzik, ő maga még nem látott sárkányt csak sárkány tojást, de hát az meg nem ugyanaz. Tekintete Vixire és a tanár bácsira siklik, amikor a lány odalép mellé, akkor félrebiccentett fejjel mosolyodik el.*
- Áh, bárkivel előfordulhat, hátul meg nincs szemed. *Mondja a leányzó, majd persze figyeli a tanárt. Jobban mondva hallgatja a szavait, de azért rá is néz. Azért az illem még is csak úgy tartja... Amikor megpillantja a Jégsárkányt, akkor égszínkék szemei hatalmasra kerekednek majd úgy figyel a lényt.*
-Oh... *Leheli maga, elé majd tekintete újra a tanárra siklik, annak szavaira gondolkodóba esik, aztán amikor értelmes mondat áll össze a fejében szépen megszólal.*
- Ha már a Házamból indulok ki én is az Elemekre asszociálok. Gondolom van még Tűz, Víz és talán... *Mondja a lány, de inkább nem fejezi be a mondatot, hanem csak elharapja a végét. Fél, hogy butaságot mond ezért inkább nem fejezi be,. Földsárkány? Neeem, inkább ki sem mondja. Fejét leszegi és a cipőjét kezdi el nézegetni, mert hát az bizonyára nagyon érdekes...*

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2011-09-20, 8:40 pm

*Nagy megkönnyebbülésemre terepen lesz óra, ezért ki is lépek a tanári asztalhoz, és megfogom a kendőt, és miután a húzásnak és a vele járó forgásnak vége, és lábam földet ér, egy üvöltésre leszek figyelmes. Bevallom, azért kicsit megijedek, mert hát cseppet sem számítottam ilyen fogadtatásra. Oda is fordulok a hang irányába, és egy picit meglepetten tapasztalom, hogy egy sárkány volt az "elkövető". Már elnyerte a tetszésemet az óra anyaga, mert már olvastam egy-két olvasmányt ezekről a teremtményekről, és tetszenek. Mikor a sárkány tüzet okád feléjük, reflexből hátrálok egy lépést, de azt kell tapasztalnom, hogy egy védőbűbáj megmentett minket attól, hogy sült boszorkányok és varázslók legyünk.
Elkezdődik ezen lények ismertetése, és én figyelek is a szavakra, de közben tekintetemet végighordozom a helységen. Az első feltett kérdésre én csak megrázom a fejemet. Személy szerint nekem ez az első, hogy sárkányokat látok, a rokonaimról meg azt se tudom kicsodák, szóval halvány lila gőzöm sincs, hogy találkoztak-e már velük. Mindenesetre ha a többiek válaszolnak, azt végighallgatom, kis érdeklődéssel, hiszen ez a téma kedvemre való.
Nemsokára egy hatalmas és szép sárkányhoz érünk, és én végig is nézek rajta, tovább hallgatva a magiszter szavait. Mindent megjegyzek, és ez nem is esik nehezemre. A neve hallatán az jut eszembe, hogy tök jó lenne, ha ez a sárkány jeget tudna okádni tűz helyett, és meglepődök, mikor hasonló szavak hagyják el Mr. Fenris ajkait.*
- Szerintem minden elemhez tartozik egy vagy több sárkány, úgy értem maguk a sárkányfajták valamilyen szinten közelebb állnak egy bizonyos elemhez. *válaszolom a magiszter utolsó kérdésére. Ez tűnne logikusnak, ha már ki is emelte, hogy ez egy jégsárkány.*

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2011-09-20, 8:49 pm

*Mikor megérkeznek, egy kis meglepetés várja a társaságot, ugyanis rögtön egy sárkánytól nem messze landolnak, ami azonnal tüzet okád rájuk. Természetesen nincs mitől tartani, amíg ott a magiszter, hisz vigyáz rájuk, de alap emberi tulajdonság, hogy ilyenkor ösztönösen megijedünk. Nincs ez másképp Vixivel sem, aki olyannyira hátrálni kezd a sárkánytól, hogy egyenesen Luciusnak ütközik, majd zavartan kér elnézést, mire a férfi csak egy mosoly mellett reagál.*
-Nem történt semmi. *mondja normális hangon, majd az ijedt diákokhoz szól, belekezdve a mai órába. Az első kérdése után hamar kiderül, hogy csupán egy diák van jelen, aki látott már élőben sárkányokat, így most felé pillant a férfi.*
-Nocsak, melyikben? És érdekesnek találtad? *kérdi, ezután viszont el is érik az első bemutatandó sárkány lelőhelyét, legalábbis itt, ebben a rezervátumban, így róla kezd el mesélni a férfi. A röpke bemutató után ismét érdeklődik kicsit, s ahogy hallja, a diákoknak vág az eszük.*
-Bizony jól sejtitek. Nevezzetek elfogultnak, de úgy gondolom, ezekről a legérdemesebb beszélni, ha ilyen szűkös az idő a sárkányok tanulmányozására. *mondja a férfi, majd Ambrusra pillant.*
-Az, hogy valamiről még nem hallottál, nem jelenti azt, hogy nincs is. *nem leosztó a hangja, cseppet sem, csupán egy megjegyzés, hisz valószínűleg sokmindennel van még így a srác, amik szintén léteznek. A következő sárkányhoz bár megindulnak, hisz távolabb kell menni a jégsárkánytól, de igazából nem ők érkeznek meg, hanem az száguld el fölöttük. Szinte egy szempillantás az egész, amíg feltűnik a fekete-szürke színű sárkány, de a következő pillanatban már el is tűnik a képből. Párszor ez a jelenet elismétlődik, majd a hatalmas lény igencsak nagy szélfújás közepette leszáll egy üres tisztáson, így végre a nebulók is hosszabb időre megcsodálhatják.*
-A Feröer-i szélvész. *szólal meg ismét Lucius, továbbra is halvány mosollyal az arcán.*
-Az összes ismert sárkány közül a Feröer-iek a leggyorsabbak, szabad szemmel szinte alig követhetőek, amikor a levegőben vannak. Gyönyörű, de veszedelmes fajta. *folytatja a bemutatót, majd most is, ahogy a másik sárkánynál, a lény felé mutat.*
-Ennek a fajtának a sajátos ismertetőjegyei a zömében fekete külső, ami hasi tájékon szürkévé fakul. Fején viszont nagyon világos kék csíkok is vannak, olyan mintha villámok lennének. Egyesek viharsárkánynak is emlegetik, mivel a gyorsaságán kívül képes olyan nagy szelet kavarni szárnyaival, hogy akár még minket is arrébb tudna legyezni. *ebből tudhatják tehát, hogy az imént, mikor szépen össze lettek kócolva, csak egy kis bemutatót kaptak egy hagyományos sárkány felszállásából, de egy Feröer-inek jobb nem a közelében tartózkodni ilyenkor.*
-Mit gondoltok, ez a sárkány hogyan képes támadni? Tud-e tüzet okádni, vagy esetleg másképp szedi áldozatait? *nem akar mindent ő elmondani, kicsit azért érdeklődik is az ifjaktól, az pedig, hogy mennyire sikeresek a válaszadásban, majd kiderül.*

Perseron Sárkányrezervátum QEEUCktvAwMGUlwZGAVR

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2011-09-20, 8:57 pm

*Nem egy ilyen érkezésre számítottam, így hát egyértelmű a hátrálásom, de ahogy megérzem Luciust a hátam mögött, rögtön arrébb is lépkedek, elnézést is kérve a magisztertől a kellemetlenségért, amire nem is morgást kapok, csak pár kedves szót, mire lágyan elmosolyodom és már el is mondom neki, hogy én bizony láttam már sárkányt.*
- Isla Rara Rezervátum a neve és igen, nagyon érdekes volt. Több fajta sárkány volt ott is, de számomra a vulkán mellett élő Magma sárkány volt a favorit, csodálatosnak találom. *mesélek egy picit, hogyha már a témánál vagyunk, majd így sétálunk el nemsokára a jégsárkányig, melyről mond pár szót a tanár és ez után fel is tesz egy kérdést, melyre a válasz igen csak egységes.*
~ Jó kis óra, tetszik ez a nyugodt sétálgatás. ~ *végre történik valami unalmas napjaimban is, így megyek hát a többiek után, amikor a levegőben egy igen nagy méretű sárkányt veszek észre, azaz hát már amennyit enged magából észrevenni és hamarosan már meg is tudom, hogy ki is ő, ahogy már az egyik tisztáson van.*
- Hmm, Feröeri szélvész, találó név. *ezt csak úgy halkan, magamnak jegyzem meg, miközben hallgatom is a hosszabb bemutatót, úgy figyelve meg távolról a sárkány fejét, mely szerintem lényegesen szebb, mint amilyen a jégsárkányé volt.*
- Az előbb azt mondta, hogy csak a jégsárkány nem tud tűzet okádni.. ~ ha jól emlékszem ~ *egy pici szünetet is tartok, hála az elbizonytalanodásomnak, majd folytatom is. * - Tehát szerintem ez a sárkány tűzet tud okádani és talán villámokat képes teremteni vagy hurrikánt, tehát a szél erejével támad a tűzön és az éles karmain, illetve fogain kívül. *na lehet, hogy most nagy marhaságot mondtam, de sose lehet tudni. Marad tehát az érdeklődő kifejezés, miközben picit közelebb lépkedek a lényhez.*

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2011-09-20, 9:08 pm

*Érdekes helyre érkeznek, amit valószínűleg Ambrus elálló lélegzettel csodálna, ha nem a kellős közepébe csöppennének a dologba, vagy is bele egy hatalmas tűzgolyóba. A sérüléstől nem kell tartani ugyan is a magiszter vigyáz rájuk, de az emlékek elöntik Ambrus tudatát lebénítva őt ezzel egy kis időre, de mire feleszmél már is egy gyönyörű sárkánnyal találják szemben magukat. Pikkelye szikrázik, mint a jég és tekintete is hideget áraszt. Közben kérdések érkeznek a nebulók felé így tippelik meg helyesen, hogy a mai órán az elem sárkányaival fognak megismerkedni. Bár Ambrus nem hallott és nem is tud elképzelni földsárkányt a tanár válaszából még is megtudja, hogy létezik ilyen. Már nagyon fúrja az oldalát a kíváncsiság, de még várnia kell egy percet, mert most másik sárkány van soron méghozzá a Feröer-i szélvész sárkány, ami csak úgy cikázik az égen. Eleinte nem látni belőle túl sokat, de amikor leszállnak, megpillanthatják a megjelent tanulók hosszú, nyúlánk, kecses fekete pikkelyekkel borított testét. Ahogy egyre jobban figyeli, a sárkányokat Ambrus érdekes gondolat merül fel benne, amit nem rest megkérdezni bár kicsit kételkedik benne, hogy ettől ostobának nézik.*
- Lenne egy kérdésem. *Tétovázik még egy kicsit, majd torokköszörülés után folytatja.* - A sárkányokat be lehet törni? Olyan nagyok és ősiek, hatalmasak és gondolom ritkák még is meg lehet őket valamilyen szinten..ööö.. nevelni? *Reméli, érti, a tanár mit akar kinyögni, mert nagyon másképp nem tudja megfogalmazni, de még sem ez volt az eredeti kérdés így gyorsan kicsit hadarva még is kiböki, mit akar.*
- Meg lehet őket ülni? Léteznek sárkány lovasok? *Így kimondva a kérdés még ostobábbnak hangzik még is reméli, hogy nem csak emberi agyszülemény az egész. Miután elhangzik a válasz a tanár is kérdez méghozzá azt, hogy mivel támad.*
- Szerintem a sárkány tüzet nem tud fújni esetleg labdákat, de inkább gyorsaságát használja. Hirtelen lecsap áldozatára, amit éles karmaival megragad. *Ez az ő ötlete, legalább is ezt tudná elképzelni egy ilyen fürge lényhez.*

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2011-09-20, 9:08 pm

*Figyeli a sárkányt, aztán ugye haladnak tovább meg a másik sárkány el is "reppen" a fejük felett a lány pedig alig látja. Lépeget, közben a tanár szavait próbálja memorizálni, elvégre nem azért jött órára, hogy csak nézzen és ámuldozzon. Szóval elraktározza a dolgokat, hogy aztán majd óra végén szépen le tudja őket írni a füzetébe. A hatalmas lény végül leszáll,a minek a lány azért örül, hiszen így normálisan meg tudja nézni. Vixi szavaira is érdeklődve figyel, hát ha máskor nem is most végre láthat igazi, élő sárkányokat.*
- Feröer-i szélvész... *Ismétli meg a tanár szavait, majd elkezdi nézni az állatot. Mr. Fenris szavaira egy apró mosoly jelenik meg az ajkain, majd halkan meg is szólal.*
- Akkor gondolom a magasból támad. *Jegyzi meg halkan, hallgatja a sárkány leírását amit ugyebár lát is, így még jobban el tudja őket raktározni. A tanár kérdésére félrebiccenti a fejét, igazából ezen most el kell gondolkodnia. Végül vesz egy mély levegőt, majd megszólal.*
- Hát tüzet okádni tud, vagy esetleg olyan "levegőt", ami esetleg melegebb az átlagnál. Gondolom a levegő erejével támad, hiszen a neve is ezt mutatja. Hurrikánt vagy esetleg olyan erejű levegőt tud képezni, amellyel könnyedén támadhat. Bár a gyorsasága sem utolsó... *Mondja a lány, röviden. Hát reméljük értelmesen fogalmazott, meg talán van benne egy kis jó is...*

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2011-09-20, 9:09 pm

*Kicsit meglepett arcot vágok, mikor rögtön az érkezés után egy üvöltés, később kiderül, hogy sárkányüvöltés fogad, majd egy kis tűz is, de semmi bajunk nem történik az ijedtségen kívül, hála az exortusos magiszternek. Valami történik közte meg az egyik lány között, de nem igazán figyelek arra, a sárkányok sokkal jobban lekötik a figyelmemet. Mikor egy kérdés lesz hozzájuk intézve, válaszolok én is, és mind a négyen hasonló gondolatokat osztunk meg, amik helyesnek is bizonyulnak. A jégsárkány után mikor elindulunk tovább, elmélázok azon, hogy vajon melyik elem következik. Mikor elszáguld felettünk valami, ami hol megjelenik, hol nem, már sejtem, hogy valószínűleg a soron jövő elem bizony a szél lesz. Mikor a sárkány leszáll, elég nagy szél keletkezik, és egy vékonyabb embert szerintem simán hátrébb repített volna. Velem ez nem történik meg szerencsére, kicsit gáz is lenne.
Végignézek a teremtményen, mi tényleg gyönyörű, a kettő eddig ismertetett közül ez a jobb szerintem. Elraktározom a róla elhangzó információkat is, majd a következőnek feltett kérdésen agyalok pár másodpercig.*
- Hát gondolom már azzal is pár embernek problémát tud okozni, ahogy fel- és leszáll, mert nem kis széllel jár, talán kihasználja azt, hogy amikor a levegőben van, akkor szabad szemmel alig követhető, és még azt is el tudom képzelni, hogy kisebb hurrikánokat is létre tud hozni, ha már a szél elemhez kapcsolódik. *fejtem ki talán kicsit hosszan a véleményemet, de úgy vagyok vele, hogy próba szerencse, és ezek még akár értelmes válaszoknak is tűnhetnek.
Amennyiben a többiek válaszolnak, azokra is figyelek, mert felkeltette az érdeklődésemet ez a téma, így nyitottabb vagyok mások felé is egy kicsivel. Ha mindenki felelt, Mr. Fenris felé fordulok, a helyes válasz reményében.*

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2011-09-20, 9:29 pm

*Mivel egyedül Vixi látott eddig élőben sárkányt, így most tőle érdeklődik kicsit a férfi, a válaszra viszont némi gondolkodás után csak egy apró fejcsóválás lesz a válasz.*
-Abban még nem jártam, de elhiszem, hogy érdekes lehet. És ha a Magma sárkány tetszett, ma se fogsz csalódni. *súg meg egy kis infót a férfi, majd bemutatja a jégsárkányt. Ezután viszont nem kell messze menniük, hogy a Feröeri szélvészt is szemügyre vehessék, mely le is száll a közelükben, mire az egyik srác érdekes kérdésekkel áll elő.*
-Voltak rá próbálkozások, nem is kevés, de sajnos azt kell mondanom, hogy nem. A sárkány tipikusan olyan lény, mely nem szelidíthető, a saját maguk urai. *persze egyet ismer, aki szelíd és szófogadó, de az egy famulus, méghozzá az öccséé, ami teljesen más. Ambrus viszont nem fogyott még ki a kérdésekből, így tovább válaszolgat neki a férfi.*
-Talán rövid ideig meg tud maradni a hátán az, aki valahogy sikerrel feljut egy sárkányra, de annyi biztos, hogy rövid időn belül lerázza magáról a lény, sőt, akár meg is bosszulhatja mindezt. A Feröeri-t viszont még soha senki nem is próbálta megülni, gondolom sejted miért. *ejt egy kis mosolyt a szavak végén, majd mesél is erről a sárkányról, s végül ő is feltesz egy kérdést, de Vixi rosszul emlékszik.*
-Nem, azt mondtam, hogy a legtöbbtől eltérően az a fajta nem tud. Ez viszont tud, bár jellemzően nem azzal támad. A gyorsasága és a szél ereje az, amit leginkább kihasznál, s bár nem szó szerint, de a villámteremtés is jó, ugyanis elektromossággal is tud ránk támadni, mintha belénk hasítana a villám. *bólogat helyeslően, mivel úgy tűnik, azért jó felé tapogatóznak a diákok. Hogy a Feröer-i szélvész után megismerkedhessenek a harmadik sárkánnyal is, egy kis túra áll a diákok előtt, mivel azt nem találják meg ilyen egyszerűen, s ezt Lucius a tudtukra is adja.*
-A Spanyol Halálosztó neve nem túl bizalomgerjesztő, de elhihetitek, megvan az oka, hogy így nevezték el. Ez a sárkányfajta hasonlít a Vixilien által említett Magma sárkányhoz, már csak abban is, hogy vulkán közelében él. Induljunk is! *azzal a kis csapat megindul a túrára, felfelé a egyik hegyen, mely nem vészesen magas, de azért kell sétálni egy ideig, hogy felérjenek a tetejére, s belepillanthassanak a vulkánba. Itt viszont a magiszter ismét megszólal, s remélhetőleg továbbra is figyelnek rá a diákok.*
-Ez a vulkán aktív, vagyis működőképes, ám a rezervátumban élő mágusok ügyelnek rá, hogy soha ne törjön ki. Azzal viszont, hogy ez itt van, lehetőségük van egy Spanyol Halálosztó tartására is, ugyanis ez a sárkány közvetlenül a vulkán belsejében él. Szüksége van arra az irtózatos hőre, ami a magmából árad, ugyanis ott érzi otthonosan magát. *ha eddig nem szúrták volna ki a tanulók, Lucius ismét előre mutat, rábökve a lényre, hogy mindenki észrevehesse.*
-Ezt a lény a saját "otthonában" nem feltétlen könnyű kiszúrni, hála a vöröses-bordós színnek, mely mellé némi fekete tónius is társul, akárcsak magában a vulkán belsejében. Ha viszont kirepül, elég feltűnő jelenség ezekkel a színekkel. Viszont nem ajánlatos vele ujjat húzni, mivel a sárkányok közül a Spanyol Halálosztónak van az egyik legpusztítóbb tüze. *a sárkány a következő pillanatban ki is szúrja őket, majd egy éles üvöltés mellett, melyet csak felerősít a kürtő, hirtelen hatalmas lángcsóvát indít meg feléjük. A férfi természetesen ismét közbelép, de még ahhoz képest is, hogy milyen mélyen van most a sárkány, jópár méter magasba emelkedik az általa okádott tűz.*
-Úgy látom, elég rossz kedvében van. Talán hagyjuk is inkább. *azzal hátat fordítanak, s megindulnak lefelé, de félúton a férfi még megszólal.*
-Mivel az úgymond "földsárkány" a leghihetetlenebb szerintetek, így azt javaslom, még innen nézzetek körbe. Az vezet felé, aki kiszúrja, de megjegyzem, nem lesz egyszerű! *ha körbenéznek a nebulók, rengeteg sárkányt láthatnak erre-arra, valamint hatalmas területet. De vajon melyik lehet az, amelyik nekik most fontos. Ha valakinek éles a szeme és jókor néz jó felé, azt veheti észre, hogy egy helyen mintha megmozdulnának a hegyek és a fák.*

Perseron Sárkányrezervátum QEEUCktvAwMGUlwbFAVR

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2011-09-20, 9:40 pm

*Ahogy a magiszter érdeklődni kezd az én általam látott sárkány felől, úgy válaszolok is neki igen csak készségesen, majd a szavaira csak aprót bólintok mosolyogva.*
- Ez jó hír. *mondok most csak ennyit, majd már Ambrus felé is tekintgetek, kinek igen érdekes kérdései vannak, tehát ez után már a magiszter és a cruos srác között fordul meg a tekintetem, úgy hallgatva hát a szóváltásukat, mely érdekes, bár jobban örültem volna olyan válasznak, hogy meg lehet őket szelidíteni és hogy esetleg lovagolni is lehet rajtuk.*
- Kár, pedig én megpróbáltam volna megülni egyet. *jegyzem meg csak úgy mellékesen és bár senki se kérdezett, ez engem most nem igazán hat meg. Inkább csak tovább sétálgatunk, így nézve meg a viharsárkányt is és amikor válaszolok, részben jót mondok, bár az emlékeim ezek szerint még nem az igaziak.*
- Öhm, értem és rendben... *felelem félszegen, majd már a harmadik sárkány ismertetése is előkerül, akinek a nevében benne van a "spanyol" szó is, tehát felkelti ám az érdeklődésemet, hiszen én magam is spanyol volnék, talán tényleg meg fog tetszeni majd nekem is ez a lény. Fel is érünk a vulkán tetejére, onnan figyelek hát kissé előre dőlve a hegy belsejébe és szúrom is ki az igen csak szépnek mondható teremtményt.*
- Tényleg hasonlít, bár a magma sárkány fekete volt. *pillantok Lucius felé, csak amolyan megjegyzésként, majd ez után végighallgatom minden szavát és ahogy érzékelem a támadást, ismét hátrébb lépkedem, de most szerencsére senki sincs mögöttem, tehát nem okoz ez most gondot senki miatt sem. *
- Hmm, szúrjuk ki? Hát jó... *fordulok meg, így nézek most le a hegységről, próbálva megtalálni azt a bizonyos szerintem barna sárkányt, de nem érzem úgy, hogy olyan könnyen meg fogom majd találni.*
- Ahj... *simítok végig a hajamon, miközben kissé unottam tekintek a hátam mögé, arra is körbenézve és ekkor látom meg, mintha a föld megmozdulna. Kissé rá is zummolok, majd kezemet előre nyújtom és halkan megszólalok.*
- Öhm, talán ott, ahol mozog a talaj? *ha földsárkány, akkor talán lehet valami köze hozzá, így indulok meg hát arra, picit bizonytalanul és max ha nem az, Lucius biztosan szólni fog.*

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2011-09-20, 9:47 pm

*Sárkány rezervátum. Ilyen helyen sem járt még Ambrus, de rögtön meg is tapasztalhatja közelről milyen is, amikor egy sárkány tüzet fúj az emberről. Nem ez az első sárkány, amit bemutat nekik Mr. Fenris még is láthatják, mekkora ereje van egy ilyen ősi lénynek. Első példányuk a jég sárkány, ami méltó nevéhez ezután következik a szél sárkány, ami mint kiderült egyik legfélelmetesebb faja eme ősi lényeknek. Érdekes kérdéseket tesz fel a fiú, mert felkelti érdeklődését a téma és örül, hogy még sem annyira ostobaság, amit kérdez, minden esetre cseppet sem örül ennek a válasznak, de hát ez nem is meglepő ennél a fajnál, hiszen nagyon ősi és elképesztő erővel rendelkeznek. Ezután rövid kaptató következik felfelé egyenesen egy vulkán kürtőjéhez, ahol a Spanyol Halálosztó sárkányt lesik meg. Ez egy magma sárkány, ami minden bizonyára tűzzel működik ezért is nem megy közel Ambrus a vulkán szájához, sőt így a sárkányt sem tudja megnézni, de ezt most nem bánja, mert így biztonságos távolban van attól a rémtől. Nem is kell sokat várniuk, hogy hatalmas üvöltés és lángcsóva jelezze a sárkány ittlétét. Igen morcos kedvében van ezért is vonulnak arrébb, hogy a hihetetlen földsárkányt keressék. Ambrus hiába kémleli a tájat, semmit nem lát. Talán a többi diák szerencsésebb lesz.*

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2011-09-20, 9:50 pm

*Az egyik lány és a magiszter jól eldiskurálnak a sárkányokról, meg rezervátumról, mire én csak fél füllel figyelek, de mikor az óra anyagához tartozó teremtményekről van szó, akkor megjegyzem az információkat. Ambrus kérdését nem tartom nagy hülyeségnek, engem is érdekelt a válasz, és sejtettem, hogy a sárkányokat nem igazán lehet betörni, ahogy ő fogalmazott.
Azzal kapcsolatban, hogy a Feröer-i szélvész hogy támad, mindenki felel, és nagyjából helyesek is a gondolatok, és megkönnyebbülök egy kicsit, hogy jól sejtek egy-két dolgot, még ha talán egy cseppet le is vagyok maradva a többiekhez képest, akik lehet, hogy varázsvilágban nőttek fel, de nekem ennél rosszabb sors jutott. Na de nem is akarok ezen agyalni, hiszen az már a múlt, inkább követem a kis csapatot egy vulkánig, minél érzem az abból kiáramló hőt.*
~Spanyol halálosztó... tetszik a neve.~ *gondolom, miközben szememmel már keresem is az adott irányban levő sárkányt. Meg is pillantom a lényt, mi úgy tűnik, nem igazán örül a látogatóknak, mert tűzokádás következik, de szerencsére ismét senkinek semmi baja nem lesz. Nem is háborgatjuk tovább ezt a lényt, hanem megkapjuk feladatnak, hogy keressük meg a földsárkányt. Körbe is nézek, és van egy olyan érzésem, hogy nem lesz könnyű kiszúrni. Én arra következtetnék, hogy mivel a földhöz áll közel, ezért talán hasonló, mint mondjuk egy kaméleon, hogy bele tud olvadni a környezetébe.*
- Talán ott? *kérdezem egy bizonyos pont felé mutatva egy kis idő után. Azon a helyen mintha mocorognának a fák, ezért tippelném oda, de lehet az is, hogy csak képzelődtem. Majd kiderül...*

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2011-09-20, 9:53 pm

*Következik a Tűz sárkánya, mire a lány szemei felcsillannak. Ami azt illeti az Elemek közül, mindig is a Tűz állt hozzá a legközelebb. Érdeklődve hallgatja a Sárkány lovasokról szóló dolgokat, hát ő tuti nem vállalkozna ilyenre. Ő szépen el van úgy, hogy csak nézegeti őket meg stb... Arra, hogy jó helyen tapogatóznak picit megörül, biztos volt benne hogy nem mond értelmeset. Így a tanár szavai után, viszont rájött, hogy mégsem olyan butácska. Mindenesetre egy kis túra után talán megpillanthatják a sárkányt. Anna viszont örül, hogy a sárkány és a vulkán nem tud nekik ártani, hála a Tanár úrnak. Larissa azért csak lépeget meg persze próbálja megpillantani a lényecskét. Arra, hogy nincs jó kedvében a sárkány egy apró mosoly szalad keresztül az arcán... Hát igen lehet, tényleg jobb ha békén hagyják, még mindig nincs kedve a lánynak meghalni...khm. Mr. Fenris szavaira csak felvonja a szemöldökét, hát ez érdekes lesz. Mindenesetre sárkányokat azt lát, de egyikről sem feltételezi, hogy az lehet az, amiről szó van. A lány tekintete a hegyek irányába réved, és mintha... Nem, hisz azok csak hegyek! Azok nem mozoghatnak, bár igaz mágikus világban élünk, de nem...*
- Milyen alakja van ennek a sárkánynak? *Kérdezi a lány érdeklődve, miközben újra a fák és hegyek irányába pislant.*
- Lehetséges, hogy teljesen beleolvad a környezetébe...? *Kérdezi/jelenti ki a lány, igazából maga sem tudja, hogy ez most kérdés vagy valóban tudja. Mindenesetre, ha választ kap a kérdéseire, akkor már biztos lehet a dolgában, de persze más is megtalálhatja. Ki tudja?*

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2011-09-20, 9:58 pm

*Az első diákhoz, aki kiszúrja, hogy melyik is az utolsó sárkány, amelyikről ma szó lesz, Lucius oda is fordul, majd egy mosoly mellett gratulál neki.*
-Ahogy mondod, ott lapul. Nem mindenki tudja kiszúrni, szóval kapsz ezért valamit. *mondja egy mosoly mellett a férfi, majd kinyitja a kezében lévő kis táskát, s egy ezüst színű nyakláncot húz elő. Sajátos okoból kifolyólag, ami nem a szegénység, se a lánc, se a medál nem ezüst, hanem rozsdamentes acél, de ez mit sem változtat szépségén.*
-Nem egy sima sárkánymedál. *jegyzi még meg a férfi, majd a szárnyakat és a sárkány farkát kihúzva előbukkannak a kis tőrök. Ahogy a férfi Vixi oldalára pillant, úgy látja, hozzá még pont passzolni is fog ez a kis kiegészítő. Larissa kérdésére még válaszol természetesen.*
-Nincs túl nagy különbség az alakjában a többihez képest, és igen, eléggé beleolvad. *helyesel, ezután viszont ismét az összes diák felé fordul, s úgy folytatja az órát.*
-Gyorsan lemegyünk, és szemügyre vesszük közelebbről is a Szigeti rejtőzködőt, aztán indulunk haza. *a szavak után már meg is indul lefelé a vulkánról, de már út közben mesélni kezd.*
-Nevét onnan kapta, hogy a Nagy-Britanniában őshonos ez a fajta, a rejtőzködés pedig egyértelmű. *mondja, majd pár perc múlva már közelebbről is láthatják a sárkányt, bár még így is távol van tőlük.*
-Ennél a fajtánál a sötétbarna és a zöld színek dominálnak, amivel könnyedén bele tud olvadni a környezetébe. Na nem mintha bármi elől nagyon bújkálnia kéne, de nagyon hasznos tud lenni ez a tulajdnosága. Nekünk viszont nagyon vigyáznunk kell vele, mivel bár a Skandináv jégsárkányhoz hasonlóan nem tud tüzet okádni, harapása erősen mérgező, így ha nem is olyan ponton harap meg minket, ami halálos lenne, a fertőzés miatt mégis csupán fél óránk marad, ha nincs kezelve a sérülés. *ezután viszont ismét előhúzza a kendőt, s a diákok felé tartja.*
-Fogjátok meg, indulunk vissza! *mondja nekik, s ha így tesznek, pár pillanat múlva maguk mögött is hagyják a Perseron rezervátumot, s ismét a Lénylaborban ácsorognak.*
-Remélem tetszett a mai kis kirándulás. Mivel mondtam, hogy csupán az ismert sárkányok egy részét vesszük ma át, aki több fajtával meg akar ismerkedni, az ebben a könyvben mindent megtalál, beleértve ezt a négy sárkányt is. *meséli a férfi, miközben mindenkinek kioszt egy-egy könyvet, majd természetesen lapok is repülnek a diákokhoz, méghozzá a házival.*
-Az órának vége, elmehettek! Viszlát! *búcsúzik el a férfi, majd pillanatokon belül el is hagyja a termet.*

Perseron Sárkányrezervátum QEEUCktvAwMGUlwbFwVR

//Köszönöm a részvételt, remélem tetszett az óra! mosoly

//

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2011-09-20, 10:07 pm

*Nem hittem volna, hogy pont én szúrom ki oly távol az állatot, de amikor Lucius helyesel, akkor csak elmosolyodom, de a további szavira kissé elkerekednek már szemeim is.*
- Kapok valamit? Tényleg? *kérdezek rá meglepetten, majd amikor meglátom a kis nyakláncot, csak kinyújtom kezemet, melybe ha megkapom az ajándékomat, meg is nézem. Viszont a férfi szavai felkeltik az érdeklődésemet, így kezdem el megmozgatni a kis ékszert és veszem észre a picinyke tőröket.*
- Oh... Ha megmérgezem őket és így vannak mindig nálam, iszonyatosan hasznos, köszönöm szépen magiszter úr. *láthatóan hálás vagyok, hiszen elég jó funkciókat tudnak majd betölteni nálam ezek a mini-tőrök, tehát hasznosnak találom és jó helye lesz itt nálam. Na de a nagy medál nézegetés közben azért megindulok lefelé és bár picit botladozok azért, mert másfelé figyelek, de épen és egészségesen érem el a Szigeti rejtőzködőt. Megnézem magamnak, de annyira most már nem tud lekötni, még mindig a kis ajándékomat nézegetem, majd amikor hallom, hogy indulunk vissza, kezem a kendőhöz is ér, így érzem meg a húzást, amikor már mindenki megfogja a kis ruhadarabot, majd hamarosan már a teremben is vagyunk. Ott csak könnyedén a nyakamba akasztom a medált és ez után már csak a könyvet figyelem, mely az asztalunkra kerül.*
~ Vajon ezt megtarthatjuk vagy év végén vissza kell adni? Szívesen magamnál tartanám hosszabb távra is. ~ *gondolkodom el ezen, de mivel a tanár siet, így már nem tartom fel ezzel a kérdésemmel, majd ha nem felejtem el, akkor a következő órán rátérek erre. Addig is összeszedem a házit, a papíromat és a tollamat, melyek a teremben maradtak és a könyvet is a hónom alá kapom.*
- Viszlát! Sziasztok! *köszönök el a tanártól és a fiúktól is, majd Larissára tekintek.*
- Jössz a szobánkba? *kérdezem meg kedvesen és a lány válaszától függően ketten vagy én egyedül indulok/indulunk meg a Dália hálóba.*

//Köszi az órát, nekem nagyon tetszett és Vixi is köszöni a kis medált, hasznosnak találja. //

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2011-09-20, 10:13 pm

*Végül csalka szeme elé tárul a föld sárkány. Hihetetlen, mert olyan mintha a hegy és a fák mozognának. Egy pillanatra emlékezteti a fiút a falcsúszásra, de még sem hasonlít arra ugyan is ez inkább hullámzik, sem mint csúszik. Végül megpillantják a diákok, bár Vixi szemfülesebb volt, amiért jutalom is jár egy különös nyaklánc. Igen szép darab különös késekkel. Lehet, egyes diákok féltékenyek lesznek, hogy nem ők kapták ám Ambrusban fel sem merül az ilyesmi, hisz ez egyike a hét fő bűnnek.*
- Nem így képzeltem el. Inkább, mint egy krokodil ki a lápokban él. *Persze ettől lehet olyan változata is, de ezért jár ide, hogy új dolgokat tanulhassanak. Ez a sárkány szemre jobba tetszik a fiúnak, mint a többi lehet azért, mert a földelem áll hozzá a legközelebb, de azért a többi ilyen példány sem csúnya. Tetszenek így közelről most, hogy már igazán jól látja a zöld és a barna árnyalatú pikkelyek. Sajnos az órának vége, így lép közel a férfihoz Ambrus, hogy megfogja a kezében tartott könyvet. Amint a terembe érnek felmerül benne egy kis hiányérzet a sárkányok és a természet után, de se baj, majd egyszer visszalátogat. Fantasztikus óra volt annak ellenére, hogy eleinte hogy megrémült Ambrus. Csodálatos lények ezek a sárkányok, bár a tűz és magma meg az ezekhez hasonló lények nem kerültek közel a szívéhez, de a Feröeri illetve a jég sárkány örökre az emlékezetébe marad. Ettől a két órától már is jobb kedvre derült. Elégedetten és emeltebb hangulatban teszi el a házit, rettentően örül a könyvnek, de mivel még megvan benne a hiányérzet ezért a hóna alá csapja és sietős léptekkel indul meg egy rövid éjszakai sétára az iskola területén.*

//Jó óra volt személy szerint nagyon élveztem. Szeretem a sárkányokat. Hú, most nagyon örülök, ezért kimerem jelenteni, hogy ez az egyik top tízes órám egyik tagja. Very Happy

//

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2011-09-20, 10:19 pm

*Vixilien kiszúrja a sárkányt, amiért jutalmat is kap, mosolyogva figyeli az eseményeket, majd odalép a lányhoz.*
- Ez de jó! Ügyes vagy. *Mondja a lány, egy apró mosollyal az ajkain, majd ugye lassan de biztosan elérik a céljukat, ami nem mást, mint a sárkány. Hallgatja a sárkányról szóló dolgokat, majd a fejében végez egy kis gyors összegzést, hogy mit jegyzett meg róluk, meg ugyebár le is akarja írni a dolgokat majd. A Nagy- Britannia szóra felkapja a fejét, elvégre még is csak onnan származik a lány. Nem is tudta, hogy őshonos faj ott, na de ezt is megtudta a mai nap folyamán. Aztán elérkeznek az óra végéhez, majd egy újabb kellemetlen utazás és a teremben találják magukat. Megkapja a könyvet, amibe azonnal belelapoz, örül neki majd az este biztos átolvasgatja.*
-Viszlát! *Köszön el a férfitől, majd Vixi felé fordul mosolyogva.*
- Persze, szerintem nem megyek ma már sehova sem. *Mondja a lány, miközben egy sóhaj szakad fel a tüdejéből. A fiúktól természetesen elköszön, aztán Vixivel megindul a Dália háló felé, ahol aztán szépen lezuhanyzik majd álomra hajtja a fejét... Ami igaz, azért egy kicsit odébb van...*

//Uhuuhuuu, nekem tetszett az óra^.^ Köszönöm széépen: )//

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2011-09-20, 10:20 pm

*A magma sárkány után a földsárkány után kell kutatnunk, és bár én is észreveszem, megelőznek, és a lány emiatt valami nyakláncot is kap. Figyelek a negyedik sárkány leírására is, mihez közelebb is battyogunk. Elég veszélyes ez a fajta, de épp ettől lesz vonzó számomra. Nem tudom eldönteni, hogy a 4 eddigi sárkányok közül, mindegyik szimpatikus volt bizonyos dolgok miatt.
Nem ismerünk meg több fajt ezen az órán, mert Mr. Fenris előveszi a kendőt ismét, mit meg kell fognunk. Amennyiben ez megtörténik, pár pillanat múlva a teremben vannak újra. Szívesen maradtam volna még a rezervátumban, de ez van. A házis lapot a kapott könyvbe csúsztatom, majd a padomon maradt többi cuccomat kezembe fogva indulok ki a teremből egy gyors elköszönés után. Utam a klubhelyiségbe vezet, hol neki is állok olvasgatni a könyvet.*

//szerintem tök jó óra volt, nekem is, mint user, meg Bruno-nak is, de ez gondolom észrevehető volt a hsz-ekből Smile

//

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2012-07-30, 8:20 pm

*A terembe érkezésekor hallja a kis füttyentést a férfi, s bár a stílusából elég egyértelmű, hogy mit akar jelölni, de nem foglalkozik ezzel, inkább rögtön az asztalhoz sétál, s belekezd az órába. Egyelőre még nem mesél túl sok dolgot a mai anyaggal kapcsolatban, hisz nem itt fogják megismerni a mai főszereplőt, így csak kihívja a diákságot, hogy karját megfogva hoppanálhassanak el. Amikor az egyik lányka kirohan, a férfi meg is lepődik, ahogy a kezét megfogja, hisz Lilithen kívül más nem szokott így hozzáérni, így rá is pillant a szeplős arcra.*
-A kézfogás a bemutatkozás miatt is jó, szóval ha már itt tartunk, hogy is hívnak? *kérdi, majd még hozzáfűzi.*
-Egyébként én a karomat mondtam, és hoppanálni fogunk. *magyarázza is meg rendesen a dolgot a lánynak, majd vár tovább, de Rachel újabb kérdést tesz fel neki, mire már Lucius kicsit megcsóválja a fejét.*
-Épp elég idős, hogy magiszter legyek. És foglalt. *szavai nem bántóak, de jobb tisztázni a dolgokat, mielőtt a lányka hiú ábrándokba ringatja magát. Miután minden diák megfogta Lucius karját, a férfi már hoppanál is, az úticél pedig nem más, mint Erdély. Egy nagyobbacska hegy tetejére érkezik meg a kis csapat minden egyes tagja, ahonnan ha lepillantanak, igen gyönyörű táj tárul a szemük elé. Van, ahol leginkább csak a sík, füves terep látszik, de van a közelben erdőség, hegyek és barlangok is, tehát minden, ami egy igazán idilli helyszínhez szükséges. Pár másodpercig hagyja is a férfi nézelődni a diákokat, utána viszont ismét magára vonja a figyelmüket.*
-Mint azt már gondolom kitaláltátok, a mai lényfajtával itt ismerkedhettek meg. Esetleg van valaki, aki sejti, hogy hol lehetünk? *tudja jól, hogy nem egy egyszerű kérdés, hisz elég sok hely így néz ki a természetben, így nem sokkal később meg is válaszolja a kérdést.*
-Ez a hely az edélyi Perseron Sárkányrezervátum. Sok hasonló hely van a világon, jól elrejtve természetesen a muglik elől. Nekünk viszont ez pont megfelelő lesz, hogy megismerkedjünk néhány sárkányfajtával. *úgy bizony, ma nem is csak egy sárkányt nézhetnek meg a fiatalok, de pontos számot még nem árul el a férfi.*
-Rengeteg fajta sárkány él szerte a világban, de az első, amivel ma megismerkedhettek, az a szigeti rejtőzködő. Arra van, szóljon, aki észrevette! *mutat a hegyes-dombos terület felé a férfi, ahol egy ideig minden teljesen nyugodtnak tűnik, majd egy pillanatra mintha az egyik hegy megrázkódna. Ezután ismét nem történik semmi pár másodpercig, majd az egyik hegy hirtelen kiszélesedik, s a levegőbe emelkedik. Lucius el is mosolyodik a meglepődött diákokat figyelve, majd bele is kezd a lény ismertetésébe.*
-A Szigeti rejtőzködő. Nevét onnan kapta, hogy a Nagy-Britanniában őshonos ez a fajta, a rejtőzködés pedig egyértelmű. Ennél a fajtánál a sötétbarna és a zöld színek dominálnak, amivel könnyedén bele tud olvadni a környezetébe. Nem mintha bármi elől bújkálnia kéne, de elég hasznos ez a kinézet. Viszonylag nagyméretű, így nyugalmi helyzetben könnyedén nézheti az egy kisebb hegynek, az alatta elterülő fenyvesekkel, ahogy azt láthattátok. *tart egy röpke bemutatót a lényről, s nemsokára az állat vissza is száll a földre, így ismét egy kisebb hegy formáját ölti.*
-Most ti jöttök. Mit gondoltok, miképp tud támadni ez a sárkány? Mik a veszélyei? *érdeklődik picit, végigmérve az arcokat, részben azt figyelve, kiből milyen hatást vált ki ez az állat.*

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2012-07-30, 8:30 pm

*Továbbra se a kedvencem a srác, de itt most mást nem ismerek és jelen pillanatban egész jó kedvem van, tehát már oda is lépek mellé, majd mivel nem lesz tapló, fejét se rántja el, már mellé is telepszem, így fordítom felé a fejem, de ahogy közelebb hajol, nem mozdulok meg, nem távolodom el, csak kíváncsian hallgatom szavait.*
- Nincsenek? Hát nagyon remélem... nem csípem őket, undorítóak. *szinte a hideg is kiráz, így rázkódom meg egy pillanatra és bár ez gyengeségnek is nevezhető, most nem veszem magamra, mit érnék vele? Nincs kedvem vitázni, főleg nem egy óra előtt, tehát inkább tovább lépek rajta, Tarkh pedig serényen magyaráz tovább, amely teljességgel meglep. *
~ Mióta is bír engem? ~ *kérdezem magamtól, de azért arra nézek, amerre mutat, így Ezio is észreveheti mindezt, én pedig felnevetek arra, amit hallok, majd ismét a kék szempárba nézek.*
- Komolyan? És végig uramozott? *vigyorgok továbbra is mindezen, egészen addig, amíg Lucius be nem toppan a terembe, ki számomra egyelőre még új ember, sose találkoztunk, de azt hiszem, hogy ennek most jött el az ideje. Halk füttyszóval jelzem tetszésemet, majd amikor Tarkh tesz egy kis megjegyzést, mely szerint foglalt, méghozzá egy diákkal van, meglepetten pillantok rá újból.*
- Nem mondod? A fenébe... *motyogom halkan és bár tudom, hogy ez furcsa lehet, Nil miatt is, de rég nem láttam már a srácot és hát úgy is érzem, hogy inkább én érdeklődnék ő irányában, tehát tovább lépünk ezen, még mielőtt gond lenne, mert a szerelmet nem kéne belekeverni, csak megégetném magam. Na de nem tudok teljesen a tanárra koncentrálni, hála Tarkh szavainak, így hallgatom hát a történetet és egy ismeretlen nevet is hallok, valamiféle Axelt.*
- Tudom, hogy ki a magiszterem okoska és szerintem nem szép, nekem túl sötét az a külső. Azt pedig nem igazán értem, hogy miképp láthatta az a srác fiatalon, de mindegy. *az órára kéne most figyelni, majd talán egyszer elmeséli, de most nem rá akarok végig figyelni, hanem inkább a tanárra, ezért Tarkh-ot magam mögött hagyva lépek oda a férfihoz, kezét is megfogva és ahogy hallom szavait, már be is mutatkozom neki, kezét is megrázva, hála annak, hogy a többiek még nincsenek itt.*
- Rachel vagyok, a Cruoris házból! *biccentek is egy aprót, de a következő szóra, hogy hoppanálni fogunk, felvonom szemöldököm, egyértelműen ez az értetlenség jele.*
- Hogy micsinálunk? *nem igazán értem, sose hallottam még szerintem ezt a szót, na de jön egy megjegyzés is, én pedig szememet forgatom és a megérkező orosz felé intek fejemmel.*
- A nagyokos is már mondta. *nem szokásom kapcsolatokat tönkretenni, tehát vissza is fogom fogni magam, ha már így jártam, de ekkor jön a húzás, én pedig felkiáltok döbbenetembe és amikor lábaim földre érnek, bizony eleresztem a másik kezeit és szó szerint Tarkh-nak esek, hátammal dőlve mellkasának, ha minden igaz.*
- Az anyját, bocs, csak... picit szédülök. Ez volt az a hopp izé? És hol...~ vagyunk? ~ *kérdezném meg, de ekkor hallom már, hogy a férfi is felteszi ezt a kérdést, de én hiába nézek körbe, csak értetlen arcot láthat tőlem, fejemet is megrázom, jelezve, hogy fogalmam sincsen. A többiek talán tippelnek, de ha nem is, akkor is kiderül, hogy valamiféle Sárkányrezervátum lesz ez, én pedig az orosz karját kapom el, így rázom meg azt, hogy figyeljen rám.*
- Vannak sárkányok is? *súgom neki, érezhetően új nekem ez a szitu, de amikor megtudom, hogy igen és méghozzá jó sok fajta is él, bizony megcsillannak szemeim, egyre inkább érzem, hogy izgatottság fog el, így nézek mindenfelé, a csodálatos hegyen, keresve azt a sárkányt, amelyiket a férfi említi, de ahogy felreppen, ismét fütyülésem hallatszik, én pedig csodálkozva, igen csak bámészkodva nézek rá.*
- Gyönyörű! *mivel érdekel ez az állat, így figyelek is a bemutatásra, néha aprókat bólogatok is, hogy értem. Tisztára, mint valami mintatanuló, nem is értem, hogy mi jött rám hirtelen.*
- Öhm, gondolom tűzet okád, mint a sárkányok, legalábbis a filmekben és könyvekben így van. *el se tudnék képzelni más jellegű sárkányt, ezért is felelek így, de még meglehet az is, hogy teljesen más a helyzet.*

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2012-07-30, 8:36 pm

*Rég voltam már misztikus lények ismeretén, így nem is lepődök meg rajta annyira, hogy rögtön terepre megyünk. Már egy csomó helyen voltunk az óra keretein belül, de nem nyaralni sajnos, hanem dolgozni, tanulni. Talán majd ráveszem a szobatársnőimet, hogy menjünk el valahova pihenni. De a jelenbe rángat vissza a csaj nyomulása, akit nem ismerek, szerencsére. Összeráncolom a homlokomat, ez a nyálcsorgatás már kicsit undorító, de véletlenül meghallom, amit Tarkh mond, így egy köhögésnek álcázott nevetést folytok el. Ha nem találkoztam már vele egy ízben, nyilván nem így reagálnék, de most fő a diszkréció, így félrefordulok, hogy elrejtsem a vigyoromat.*
-Jól megmondtad neki!*Mondom halkan és kacsintok is mellé, miközben kezemet a férfitanárom karjára rakom, helyet hagyva a többieknek is, és végre becsukott szemmel elindulunk. Amikor kinyitom, az első dolog ami az eszembe jut, hogy ide majd el kell jönnöm rajzolni, de miközben nézelődök, hallgatom Lucius szavait. Itt minden olyan békés, így nehéz elhinni, hogy egy sárkányok lakta terepen vagyunk. De aztán a hegy megmozdul, mire eltátom a számat. Még sohasem láttam sárkányt, így a látvány újdonságként ér engem, főleg mert teljesen olyan volt, mint egy hegy. Ahogy hallgatom a magyarázatot, egy kérdés fogalmazódik meg bennem.*
-Tanár úr... Azt mondta, hogy ez Nagy-Britanniában őshonos meg hogy máshol is vannak ilyen eldugott helyek, de akkor miért Erdélybe jöttünk? Miért olyan különlegesek az itt élő sárkányok? Vagy csak ez az egy rezervátum van az egész világon?*Teszem fel a kérdés armadát félrehajtott fejjel, miközben ráemelem szürke szemeimet a tanárra. Csak pár pillanatig nézem, aztán visszafordulok a lehengerlő, szárnyas látvány felé, de a kérdésre nem tudok most felelni, még mindig letaglóz a látvány, így a félig kitátott számmal küszködök, hogy becsukódjon.*

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2012-07-30, 8:37 pm

*Az órához kapcsolódó gondolataim miatt viszonylag hamar megérkezem a terembe, s csak utána mérhetem fel az érkezőket. Több a semminél, de szerintem ha nem pirítok rá Ezio-ra a beosztás alkalmával, akkor talán nem jön el a srác, és az már mínusz egy fő... Ellenben Rachel a legnagyobb meglepetésemre megjelenik, sőt, mellém szándékozik ülni, tehát nem látom akadályát, hogy míg az óra el nem kezdődik, addig beszélgetésbe elegyedjek vele.*
- Igen... de ne felj, majd en megvedelek, ha lesznek. *vigyorodom el ismét, bár nem szándékom nagyon megbántani őt. Pozitív, hogy nyit. Más, igen érdekes téma is felkerül, tehát mutatok számára valamit, így bólogatok kérdésre is.*
- Szerintem meg nem tudja, hogy nem vagyok örmester. *gondolkodom el egy gonosz mosollyal, de tovább nem beszélek erről, ugyanis egy másik téma kerül szóba, de erre már csak fejemet csóválom. Nem jó ötlet amit tesz.*
- Izles kerdese. Varazslattal. Nyilvan. En meg harminc evesen lattam az egyebkent tizenhet-nyolc eves sracot. *adom meg neki a választ, de mivel a magiszter is megérkezik, tehát pár szó váltása után már kíváncsian várom, hogy mi lesz a következő lépés, tehát meghallgatva a férfi magyarázatát mosolyodom el kicsit lesütve a szememet, de mégis jól láthatóan a lány számára. Pont erre számítottam. Azonban végül megfogjuk a férfi karját, így már utazhatunk is, hogy pár pillanaton belül a számomra megszokott élmény után kössünk ki a természetben, mit azonnal forgolódva fel is mérek. Tekintetemmel Rachel-t is keresem, de nem is kell sokáig, mert nekem esve talál rám, tehát kezeim már vállát fogják, hogy megtartsam - és eltoljam kicsit -, de egyelőre nem szólítom meg - bár szándékom az óra folyamán, ha olyan esemény érkezik amivel piszkálhatom őt -, inkább a magiszterre figyelek, de kérdésére megvonom a vállamat.*
- A termeszetben. *morgom magam elé félhangosan a semmit nem érő választ, ám amint érkezik a megfelelő megoldás, már el is vigyorodom szememben vad csillogással. Sárkányok? Istenkirály. Rachel szerint is...*
- De sok mindent nem lattal meg. Minden van szinte amit a muglik is hisznek, es annal is több. *biccentek neki, de a felszólításra szememet meresztem igen csak, mivel a nevéből ítélve nehéz lesz észrevenni, ám ezek után már meg is jelenik a kis aranyos, s szinte tátott szájjal méregetem megbabonázva, mialatt a férfi tovább beszél, amit tudatom mélyén próbálok megjegyezni.*
- Hat, gondolom talan hagyomanyosan: tüzet okad. Egyebkent mivel rejtözködik a veszelye, hogy az ellenfel nem latja meg azonnal. Mar persze azon kivül, hogy hatalmas es erös, es nehez lehet megsebezni. Lesböl tamadva, ha kihasznalja ezen tulajdonsagat, szinte biztos a halal. Gondolom. *adom meg a választ, mikor a kérdés elhangzik egy kicsit elgondolkodva, felmérve a sárkányt, mikor tekintetem hol az állaton, hol a magiszteren. Ekkor jut csak eszembe... ugye nem jelent ránk veszélyt? Lucius majd intézkedik bizonyára...*
- Maga megbirkozna vele? *teszem fel hirtelen a kérdést gondolatmenetemből kifolyólag. Őszintén érdekel, nem tudom felmérni mekkora lehet a magiszterek ereje, de ez talán egy támpont lehet a jövőben.*

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2012-07-30, 8:38 pm

*Állunk és fogjuk a tanár karját, persze én még mindig feszengek, mert nem tudom mi vár rám. A magiszter az egyik lánnyal beszélget, sajnos nem hallom mit. Lehunyom a szememet... Aztán egyszer csak elsötétül minden és már egy teljesen másik helyen nyitom ki a szememet. Jesszus... rosszul lettem, én még így nem utaztam soha, de elég "felkavaró" élmény. Nem nyugtat meg az a gondolat, hogy haza is kell jutni majd, meglehetősen ugyan ilyen módon. Ahogy feleszmélek egyből elgyönyörködöm a tájban. Hatalmas erdők, kis tisztások, óriási hegyek. Hol lehetünk? Ezt a magiszter is megkérdi tőlünk, de nem tudok rájönni. Valahol Európában lehetünk... Pár pillanat múlva a tanár megmondja hova is kerültünk: Erdély.*
~Nincs is olyan messze Róma, az otthonom.~ *Kicsit elfog a honvágy, hogy ilyen közel vagyok a hazámtól, nagyon hiányzik. De nem foglalkozhatok most ezzel, óra van, oda kell figyelnem. Milyen állatot mutathat be nekünk? Sejtelmem sincs és ahogy látom a többiek arcát, nekik sincsen. De lássuk csak... Erdély. Otthon hallottam már Erdélyről és ha jól emlékszem itt van egy...*
~Sárkányrezervátum, tudtam! Tudtam, hogy sárkányokról fogunk tanulni.~ *Elmosolyodom és hallgatom a magisztert. Egy hegyre mutat, ha jól megnézzük látunk is egy sárkányt. Én nem látom... várjunk csak, az a hegy mozog. A következő pillanatban felrepül egy sárkány a távolból. A tanító felvilágosít minket a sárkány egyéb tulajdonságairól. Egy Szigeti rejtőzködő. Nahát, ez csodálatos állat. De nem csak ő akar beszélni, mert szeretné megtudni tőlünk, hogy mik a veszélyei a sárkánynak. Hát nem is tudom... azt hiszem van egy ötletem.*
- Azért veszélyes, mert nehéz észrevenni és bárhonnan lesből támadhat. Azt hiszem... *Mondom kissé bizonytalanul, de majd kiderül, hogy helyes-e a válasz, vagy inkább fogjam be...*