Perseron Sárkányrezervátum

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2012-07-30, 8:49 pm

*Kissé meglepi a lányka reakciója, ahogy megfogja a kezét, így az utazás előtt rövid kis beszélgetésbe is elegyedik vele, így tudja meg, hogy egy Cruorisos lányról van szó. Amikor viszont visszakérdez a hoppanálásra, Lucius feljebb vonja szemöldökeit.*
-Hoppanálunk. Még sosem utaztál így? Akkor javaslom, hogy csukd be a szemed, és kapaszkodj. *minden bizonnyal nagy meglepetéseket fog okozni a mai óra Rachel számára, ha még a hoppanálással sincs tisztában, viszont azt még gyorsan leszögezi Lucius, hogy hiába bájolog neki, ő bizony már foglalt. Amikor viszont már mindenki készen áll, jöhet is a hoppanálás, majd a bevezetés az órába. El is kezd magyarázni az első sárkányról, viszont Serafina egy kérdéssel fordul felé.*
-Nem, több rezervátum is létezik szerte a világon. Egyrészt azért jöttünk ide, mert itt megtalálható az a négy különleges faj, amit be akarok mutatni nektek, másrészt pedig itt vannak ismerőseim, így biztos nem okoz gondot, hogy itt vagyunk. *fejti ki a választ a lánykának, majd tovább mesél, de aztán ő is kérdez. Türelmesen vár, míg a diákok szemügyre veszik a Szigeti rejtőzködőt, s elgondolkoznak a kérdésen, amit az imént feltett, amikor pedig már mindenki válaszolt, aki szóhoz akart jutni, ő is újra hallatja a hangját.*
-A közhiedelemmel ellentétben nem minden sárkány képes tüzet okádni. A Szigeti rejtőzködő az egyik közülük. Ennek a sárkányfajtának a harapása erősen mérgező, így gyorsan képes minket a túlvilágra juttatni, főleg azért, mert ilyen jól képes beleolvadni a környezetébe. *egy pillanatnyi szünetet tart, míg válaszolt Tarkh kérdésére.*
-Komolyabb ellenfelekkel is elbántam már, mint egy sárkány, de sosem szabad lebecsülni ezeket a lényeket. *jegyzi meg komoly hangon, majd visszatér az anyagra.*
-A harapásával tehát nagyon kell vigyázni, mert ha nem is olyan ponton harap meg minket, ami halálos lenne, a fertőzés miatt mégis csupán fél óránk marad, ha nincs kezelve a sérülés. Mivel ez egy rezervátum, így nem kell aggódnotok, van ellenszer, ha netán megéhezne valamelyikőtök látványától. *egy kis gonoszkás mosoly ül ki arcára, hisz néha azért ő is szeret ráijeszteni a fiatalokra, még ha elég kicsi is az esélye annak, hogy tényleg rájuk támadna a sárkány.*
-Mint mondtam, nem ez az egyetlen sárkányfajta, amit ma bemutatok nektek. A másodikhoz egy kicsit feljebb kell mennünk. Gyertek! *nincs messze a hegy csúcsa, egy kis séta tehát bele fog férni remélhetőleg a nebulóknak. Ahogy viszont egyre feljebb merészkednek, úgy érezhetik meg azt is, hogy egyre melegebb is van. Végül mikor felérnek a csúcsra, hamar fény derül mindennek az okára. Aminek a szélén ugyanis most állnak, nem más, mint egy vulkán kürtője.*
-A következő fajta lény egy tűzsárkány, a Spanyol Halálosztó. Neve nem túl bizalomgerjesztő, de megvan az oka, hogy így nevezték el. Ez a sárkány közvetlenül a vulkán belsejében él. Ott is van! *mutat a most éppen pihenő lényre, amin azért így is jól látszik, hogy nem egy kedves fajta.*
-züksége van arra az irtózatos hőre, ami a magmából árad, ugyanis ott érzi otthonosan magát. Ezt a lény a saját "otthonában" nem feltétlen könnyű kiszúrni, hála a vöröses-bordós színnek, mely mellé némi fekete tónus is társul, akárcsak magában a vulkán belsejében. Ha viszont kirepül, elég feltűnő jelenség ezekkel a színekkel. Méretét tekintve átlagosnak mondhatjuk, s bár ereje hatalmas, teste mégis elég vékony, fejét pedig szárnyaihoz hasonló vöröses tüskék díszítik. *ismét megadja a lény leírását, de ahogy az előbb is, most is marad egy kérdése.*
-Na és vajon ez a sárkány miképp támad szerintetek? *talán ez most könnyebb lesz, hisz elég egyértelműnek tűnhet mindenkinek a dolog, de ki tudja kit sikerült már megzavarni az előbb.*

Perseron Sárkányrezervátum - Page 2 Tuzsarkany

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2012-07-30, 9:01 pm

*Az óra kezdetét veszi, én pedig az orosz fiúval kezdek el dumálni, nem igazán hozva még fel olyan témát, ami esetleg gondot jelentene, de tudom én, hogy idő kérdése mindez. Ahogy viszont az élőhalott is szóba jön, már sejtem, hogy piszkálódni akar, de nem veszem fel, miért tenném?*
- Rendben. Amúgy is, Téged egyen meg először. *vigyorodom is el, majd még Ezioról is ejtünk pár szót és ez után jelenik meg a magiszter is. Nem tudom, hogy Serafina mit mond, amúgy ha hallanám se hatna meg, mivel értelmetlenek a szavai a számomra, szóval inkább csak tovább figyelek az órára, már a magiszterrel is beszélgetve egy kicsit, hiszen ha már ide járok, meg szeretném ismerni a tanáraimat is. *
- Nem, még soha... nem tudom, hogy mi az. *ismerem is be neki, de úgy döntök, hogy hallgatok rá, tehát kezemmel szépen meg is szorítom az övét, barna szemeim pedig lecsukom, így érzem meg a pörgés-forgást is, életemben először, majd hamarosan már eleresztve a másikat dőlök neki Tarkh-nak, természetesen véletlenül, ki már el is kap és végül lábaimra is tudok állni, hogy magam is gyönyörködhessem a tájban, majd pedig az említett sárkányban is, aki szemem elé kerül.*
- Hát tudod, nem mindenki volt elkényeztetve kiskorától fogva és élt át már mindent. Nekem ez új, de nem bánom. *vonok is vállat, de nem foglalkozom most a sráccal, ugyanis fontosabb dolgom van ennél, az pedig nem más, mint a férfi szavai, mely szerint több sárkány rezervátum is él.*
- És hogy tudják ezeket elrejteni a sima emberek elől? Mert én pl. még soha nem hallottam a TV-ben sem ilyenről. *kérdezek is rá kíváncsian, tök új ez a világ, tehát nem tudom, miként oldják meg a rejtőzködést. Viszont most egy olyan dologra is fény derül, amit nem hittem volna, tehát hogy nem minden sárkány okád tűzet, így hallgatom most már picikét tátott szájjal is a történetet és tudok is meg pár dolgot a mérgéről, majd pedig indulunk is tovább, én pedig csendben baktatok a többiekkel együtt, felfelé, picikét se panaszkodva a melegre vagy a távra, mivel nem vagyok egy lusta csaj, simán belefér ennyi. *
- Hűha... *motyogom halkan, mikor már a következő sárkány is elénk kerül, így figyelem is meg sötét alakját, tehát a vöröses-bordós színeket, majd pedig a hatalmas szárnyait is.*
- Talán ő tűzzel? *na, most csak eltalálom, nem lehetek ennyire béna, hogy ismét hülyeséget mondjak. De a következő sárkánynál - már ha lesz még -, majd valami mást tippelek.*

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2012-07-30, 9:03 pm

*A lány közjátéka után indulunk csak útnak, és a szem kinyitás után elénk táruló látványra felenged a bennem lévő zavar, és a nyelvemet is megoldja lassacskán. De most csak a szárnyast nézem, ami jóval nagyobb, mint egy baromfi, de akkor is szárnyas. Mondjuk nem szeretném, ha ilyen kerülne a hálaadási asztalra, de elég szép darab, ezzel egész Etiópia jól lakhatna. Majd kérdezek, mire meg is kapom a választ, így csak bólintok egyet, köszönetképen.*
-De hogy képes megharapni, ha már csak a foga akkora, mint én vagyok?*Kíváncsiskodok tovább, remélem nem leszek kinevetve, de azért érdekel a válasz. A hülyeség kérdezése nem áll messze tőlem, olyanok vagyunk mi mint a zsák meg a foltja. Már sajnálom, hogy nem hoztam magammal a jegyzetfüzetet, ezeket azért nem lenne rossz feljegyezni, de most már késő, majd max a házis lapon lesz rajta pát infó. De aztán feljebb megyünk, és a kis túra alatt sajnos senkihez sem tudok szólni, senkit sem ismerek annyira, hogy beszédbe elegyedjek vele, így a pálcámat szorongatva teszem lábaimat egymás után, míg fel nem érünk. Már alantabb majd rám olvadt a ruha, most meg valósággal lángolok, hiszen a vulkán durva meleget áraszt. Elő is kapom a hajgumimat, hogy összefogjam a hajamat, így nézem a tanár úr kezét, hogy merre mutat. Észre is veszem a sárkányt, de most már sikerül csukva tartanom a számat, ez már nem annyira természetes reakció, mint először. A kérdése egyértelmű, legalábbis remélem, hogy az.*
-Szerintem ez az egyik olyan sárkány, amelyik tud tüzet okádni.*Kockáztatom meg a választ, hát ha nem jó, akkor majd legközelebb próbálkozok okos kislánynak tűnni.*
-És amúgy hányfajta sárkány létezik, ha mi négyet megnézünk?*Kíváncsiskodom a sárkányokról tovább, ez most olyan téma, amely felkeltette az érdeklődésemet, már pedig az árnymágián kívül nem sok tantárgy anyaga izgat.*

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2012-07-30, 9:04 pm

*Nézegetjük a sárkányt, úgy látom mindenki érdekesnek találja az állatot, de nekem nagyon tetszik. Igazi egyedi fajta... rejtőzködik, hmm hallottam már sárkányokról, de eddig ez nyeri el a tetszésemet. A válaszom arra, hogy milyen veszélyei vannak a sárkánynak sajnos helytelen, de nem baj még lesz alkalmam helyes válaszokat adni. A többiek válasza sem helyes, így kicsit megkönnyebbülök, mikor közli a magiszter, hogy a harapása veszélyes. Sebaj, majd a következő! Megnyugtató hallani, hogy ennyi sárkány között is ilyen bátran viselkedik a tanítónk, hisz már komolyabb ellenfeleket is legyűrt, mint egy sárkány. Laza fickó... Azért én még félek a sárkányoktól, nem is örülök annak, hogy azzal viccelődik, hogy meg haraphat minket... jó lenne kicsit arrébb menni. Elindulunk felfelé a hegyen és ahogyan érzem egyre melegebb lesz. Miféle újabb bestiához visz minket? Azért csak ballagunk felfelé, néha azt veszem észre, hogy Aristarkh sunyi mosollyal néz rám. Biztos sokat röhögött a tegnapi napon,hát én is.. haha. Pár perc múlva felérünk a hegy csúcsára és ezt a sárkányt már könnyebb észrevenni, mint az előzőt. Ami pedig megijeszt, az az, hogy egy vulkán kürtőjénél állunk. Na jó ez tényleg veszélyes, ha ez a sárkány itt érzi jól magát, akkor az is tetszeni fog neki, hogyha ránk támad.*
- Tanár úr, ez itt kicsit veszélyes hely nem? Nem fog ránk támadni a sárkány? *Most tényleg elfog a rettegés, de inkább megnyugszom, hisz hallottam az előbb, a magiszter már keményebb ellenfeleket is legyűrt, mint egy Spanyol Halálosztó. És hogy ennek mi lehet a veszélyessége? Hát egyértelmű...*
- Gondolom, ez a sárkány úgy támad, hogy tüzet okád. *Mondom neki az újabb válaszomat, majd kiderül, hogy helyes-e. Mindenesetre kíváncsian nézem ezt a félelmetes, de egyben csodálatos jószágot.*

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2012-07-30, 9:09 pm

*Óra előtt egy szokatlan, de mégis kellemes beszélgetés vár rám, s hamarosan egy méginkább izgalmasabb helyszín következik. Az eddigi talán legérdekesebb órámon vehetek részt, és bár örülök, hogy megismerhetem a magisztert és előadás módját, de mégis kíváncsi volnék arra, Cat mindezt vajon hogyan adná elő. Természetesen Rachel-el itt sem marad abba a beszélgetés, és szavaira meglepődve pislogok rá.*
- Egyelöre nem iteltelek el azert, mert nem tudod. Nem voltam elkenyeztetve. Csak mondtam. *morgom neki oda, de végül következik a legelső sárkány, és nem győzöm megjegyezni az információkat, amivel Lucius szolgál, sőt, azt sem tudom hova nézzek - mivel rejtőzködik -, viszont hamarosan megláthatom, és hallhatom a többiek válaszát is.*
~ Király. ~ *biccentek Lucius-nak felém intézett szavaira, elvégre ez már valamilyen alsó határvonal. Egyszóval egy sárkány már meg sem kottyan... Mint kiderül még pár információ, már vesszük az irányt tovább, s egy kis séta után igen csak melegebb helyen lyukadunk ki, így nézek bele a kürtőbe, majd lépek oda Rachelhez, és... taszítok rajta egyet, de csak kicsit, mintha belelökném, ám vigyázom rá, egyik kezem előtte van, hogy feltartsa, másik a pólójánál rántja vissza még idő előtt. Felvetek kissé, és várom, hogy vajon miket fog a fejemhez vágni, már ha sikerül a tervem, de a tanárra is figyelni kéne, így tekintetemmel őt is keresem, és igyekszem komoly arcot vágva memorizálni a szavait. Várom a többit is, és azon gondolkodom, vajon melyik lesz a kedvencem. Ez a vörös tüzes... ez igen találó és félelmetes, de még nem tudhatom biztosra, ám mégis tetszik amit látok. Azonban egy kérdés is érkezik, így nézek Lucius felé, hogy válaszolhassak remélhetőleg jól.*
- Gondolom egyreszt a hö is artalmas lehet ami körülveszi, masreszt bizonyara ez mar kepes tüzet is okadni. *adom meg az egyszerű választ, mi számomra logikusnak tűnik, de nemsokára kiderül, hogy az -e.*

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2012-07-30, 9:22 pm

*A földsárkányt vizsgálgatva több kérdés is felmerül a diákokban, így Rachel ismét kap némi figyelmet.*
-Megannyi álcázó varázslat létezik a világon. Van, amelyik varázsló ellen is hat, másik csak a muglik ellen van kitalálva. Az pedig, hogy sosem hallottál ilyen lényről, annak is köszönhető, hogy jól dolgoznak azok a mágusok, akiknek az a dolga, hogy az ilyen dolgokat eltussolják. *mosolyodik el kicsit, majd Serafinára pillant.*
-Nem mondtam, hogy kis darabot harapna belőled. Egyesek csupán egy harapás miatt vesztették el a karjukat vagy a lábukat... jobb esetben. *ad neki is választ, remélhetőleg megfelelőt. Ideje hát tovább indulni. A vulkán széléhez érkezve bizony sokkal melegebb a levegő, mint ami nem is olyan régen érződött valamivel lejjebb, de meglehet, hogy részben az adrenalin is fűti a fiatalokat, hisz sokan most döbbentek csak rá, hogy sárkányok valóban léteznek, ráadásul most többet is láthatnak élőben. Az egyik srác kissé aggódni kezd, de Lucius csak megcsóválja a fejét.*
-Nem. Ez nagyon veszélyes hely, de ne aggódj, biztonságban vagy. *feleli, majd mesélni is kezd a Spanyol Halálosztóról, ami az egyik legveszedelmesebb sárkányfajta, de nagy szerencséjükre most éppen pihen a vulkán belsejében, így nem kell attól tartani, hogy megtámadná őket. Sok mindent megoszt ezzel a lénnyel kapcsolatban is az elsősökkel a férfi, ám amikor a lény támadási módja merülne fel, ismét tőlük várja a választ. Mivel az elején elmondta, hogy tűzsárkányról van szó, így talán nem kell túl nagy logika ahhoz, hogy ez a fajta bizony tud tüzet okádni, így biccent is.*
-A Spanyol halálosztó nemcsak, hogy képes a tűzokádásra, de a sárkányok közül neki van az egyik legpusztítóbb tüze, így nagyon nem ajánlatos vele ujjat húzni. A körülötte lévő hővel viszont nem tud támadni ránk. Nekem sincs kedvem harcolni vele, így ha jól megnéztétek, indulhatunk is tovább. *egy kis ideig még nem mozdul a férfi, várja, hogy mindenki alaposan megvizsgálhassa a tűzsárkányt, közben ismét Serafinára tekint.*
-A pontos számukat magam sem tudom, de az biztos, hogy nagyon sok féle van belőlük. Ha komolyabban érdekel a dolog, a könyvtárban találhatsz könyveket, amikben a különféle sárkányokról írnak. *még vár egy picit, végül aztán mégis megfordul, s megindul lefelé. Csak pár métert sikerül gond nélkül megtennie a kis csapatnak, majd hirtelen valami iszonyú gyorsan elszáguld a fejük felett, olyan nagy szélt kavarva, hogy Tarkh orra esik, Rachel pedig szabályosan lerepül a hegyről, és zuhanni kezd a mélybe.*
-Rachel! A fenébe! *szerencsére elég erős ahhoz a férfi, hogy a telekinézis erejével elkapja a szeplős lányt, majd szép lassan vissza is emeli őt a hegyre, maga előtt engedve a földre.*
-Jól vagy, minden rendben? *kérdi, megfogva a lányka két vállát, de mivel nem lát rajta semmi sérülést, így az orosz fiúra tekint. Szerencsére rajta se látszik, hogy baja esett volna, így csak egy sóhaj után néz fel az égre, ahogy a sárkány repül, majd szép lassan leszáll a földre.*
-Amihez az előbb szerencsénk volt, az a Feröeri szélvész nevű sárkány. Az összes ismert sárkány közül a Feröeriek a leggyorsabbak, szabad szemmel szinte alig követhetőek, amikor a levegőben vannak. Most viszont leszállt, gyertek, nézzük meg közelebbről. *ismét karját tartja a négyes felé, s talán mindenki sejti, hogy hoppanálni fognak, méghozzá le a völgybe, megtartva egy bizonyos távolságot azért az állattól.*
-A Feröeri gyönyörű, de veszedelmes fajta. Ennek a fajtának a sajátos ismertetőjegyei a zömében fekete külső, ami hasi tájékon szürkévé fakul. Fején viszont nagyon világoskék csíkok is vannak, olyan mintha villámok lennének. Egyesek viharsárkánynak is emlegetik, mivel a gyorsaságán kívül képes olyan nagy szelet kavarni szárnyaival, hogy akár még egy embercsoportot is arrébb tudna legyezni. *szeme sarkából itt Rachelre pillant, hisz ő ezt személyesen is átélhette, s majdnem csúnya vége lett a dolognak.*
-Bár kegyetlenül gyors, mégis a legnagyobb sárkányfélék közé tartozik. Ez a fajta tud ugyan tüzet okádni, de jellemzően nem azzal támad. A gyorsasága és a szél ereje az, amit leginkább kihasznál, s bár nem szó szerint, de a villámteremtéshez is ért, ugyanis elektromossággal is tud ránk támadni, mintha belénk hasítana a villám. *most nem kérdez rá, hogy vajon mire tippelnek a diákok a támadási módot illetően, viszont a sárkány ismét felszáll, kisebb légörvényt kavarva, így lobognak rendesen a ruhák, de talán meg tudnak állni egy helyben a diákok.*
-Mit gondoltok, meg lehet ülni ezt a sárkányt? Vagy valamelyik másikat? *tesz fel végül egy kérdést, mikor a hatalmas állat már arrébb repült.*

Perseron Sárkányrezervátum - Page 2 Viharsarkany

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2012-07-30, 9:34 pm

*Nem értem, hogy ezek a helyek, ahol ilyen sok különeges sárkány él, vajon hogy maradhat titokban az emberek előtt, de amikor Lucius felvilágosít erről, csak aprókat bólogatok, mivel nagyon is érdekes az, amit mond. Ahogy érzékelem, akadnak itt kérdések, de én most már csak érdeklődve figyelem, ahogy a spanyol halálosztóhoz érünk és arról is hallgatom a különféle mondandókat, ugyanis nagyon is érdekes a számomra mindez. Ahogy viszont a kürtőnél ácsorgunk, hirtelen érzem a taszítást hátamnál, így állok hirtelen lábujjhegyre, testem is előre dől és...*
- Hohohóóó... *de Tarkh már el is kap, én pedig hirtelen nézek rá durcás arccal, két kezemmel mellkasánál lökve rajta.*
- Ez nem volt vicces! Mégis miért olyan jó velem szórakoznod? *morgom oda neki, de most több figyelmet nem fordítok rá, csak fejemet csóválom meg. Pontosan nem tudni, hogy hány sárkány létezik, de már kezdem érteni, hogy nagyon sok. Nyugodt menetelésem közepette viszont azt érzem, hogy valaki hirtelen felkap és mintha eldobna a magasba, így sikkantok fel, miközben már ki is szúrom a sárkányt és csak kapálózom a levegőben, ahogy repülök lefelé.*
~ Ennek nagyon csúnya vége lesz... de miért pont én? ~ *szemeim is becsukom, kezeim arcom elé teszem védekezően, hogy legalább ne törjem pont a pofim össze, de ekkor megállok a levegőben, majd visszafelé kezdek el lebegni, én pedig meglepetten kukkantok ki, hogy mi történik és fejemet vissza is fordítom a kis csapat felé és érzékelem ám, hogy a magiszter keze lehet a dologban.*
- Hűha, frankó így repkedni. Még egy kört mehetnék? *kérdezem, mint valami kisgyerek, nagy mosollyal az arcomon és bár vállaimat fogja, semmiféle félelem nincs bennem, csak az adrenalin, hogy meg szeretném ezt az egészet ismételni, annyira király volt.*
- Persze, semmi gond. *lenézek Tarkh-ra is, rávigyorgok, hiszen megérdemelte ezt az előző után, majd már a levegőbe is tekintek, próbálva megkeresni barna szemeimmel a sárkányt, amelyik ezt tette, de mivel újból meglátom a másik kezét, most már alkarját fogom meg és szemeim becsukva kapaszkodom meg.*
- Csak óvatosan... *kérem is halkan, de ez után jön a forgás, én pedig ismét megszédülök, de most szerencsére nem eresztem Lucius kezét, így megmarkolom azt, amíg ismét nem lesz egy helyen a világ és ez után már láthatom is a Feröeri szélvészt, mely tényleg szép, nagyon is tetszik.*
- Akkor még mák, hogy repültem és nem az áram csapott belém. *állapítom is meg, kezeim pedig zsebeimbe kerülnek, miközben az újabb kérdést hallom, tehát valami véleményt kéne mondanom. Tarkh előző szavai élnek a fejemben, hogy sok minden lehetséges, tehát akkor... talán ez is.*
- Biztosan! De ha lehet, kipróbálhatnám? *kérdezek is rá kíváncsian, ugyanis nagyon szívesen megülnék egy ilyen lényt, max összetöröm magam, de a mágiával elvileg össze is tudnak foltozni, már tapasztaltam ezt.*

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2012-07-30, 9:38 pm

*Állunk a kürtő mellett és nézzük ezt a csodás lényt, de én még mindig feszengek. Szerencsére a magiszter megnyugtat, hogy nincs mitől félnünk, de azért még egy kis félelem marad bennem. Még pár kérdés elhangzik a többiektől és már mikor mindenki kedvére megnézi a sárkányt, akkor visszafordulunk és lefelé haladunk a hegyről. Mit mondjak érdekes és izgalmas első órának nézek elébe, de hát így emlékezetes marad számomra. Megyünk lefelé, ám hirtelen valami elrepül fölöttünk és akkora szelet csap, hogy Aristarkh orra esik, egy lány pedig lezuhan. Elkap a szívbaj, mi lesz szegénnyel? Ez azért kicsit sok, hogy megtörténik egy ilyen az órán. De nem kell aggódni, mert Luciusnak sikerül visszahoznia a mélyből. Váó, nem semmi varázslat. Én is kicsit megbotlom és a mellettem lévő lány is megrázkódik, mint mindenki más. Azért megtudakolom, hogy jól van-e.*
-Serafina igaz? Nem esett bajod? *Nézek rá aggódva, de remélhetőleg nincsen baj. A magiszter máris felvilágosít minket az előbb látott sárkányról, vagyis elméletileg sárkány lehet, gyakorlatilag meg egy nagyon gyorsan repülő valami. Hopponálni fogunk és megnézzük közelebbről a bestiát... Nem akarok hopponálni, de jobb túl lenni rajta. Sötétség... És máris lent vagyunk a sárkánynál, azért ettől egy kicsit távolabb, mint a többitől. A magiszter szavai hallatán meggyőződöm róla, hogy ez a sárkány elég veszélyes darab, mert tüzet ugyan tud okádani, de veszettül gyors és hatalmas szelet kavar, mint azt előbb is láthattam. Jobb lesz távolabb maradni tőle, de mikor szóba jön, hogy meg lehet-e ülni ezt a veszedelmes bestiát, én csak rázom a fejemet és elborzadok, hogy egyáltalán valakinek van mersze ilyet feltételezni egy sárkányról, hogy használható hátasállatként.*

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2012-07-30, 9:40 pm

*Nem tudom, hogy mi a fészkes fene történik velem, de kérdésre kérdést halmozok, mintha beszéd gyorsítót vagy valami hasonlót szedtem volna be, de most ennem örülök, legalább annál többet megtudhatok ezekről az érdekes lényekről, akiknek eddig a létezéséről sem tudtam. Az első sárkánynál is van kérdés, és ismét csak egy bólintással köszönöm meg a magyarázatot, bár nem gondoltam, hogy a kisujjamat nyalná meg, de leginkább arra voltam kíváncsi, hogy ha bekaphatna egyben, miért csak a karunkat akarja? Valami jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok alapon működik? De most tovább megyünk, így nem érek rá ezen morfondírozni, mert feljebb már egy másik sárkánnyal ismerkedünk meg, szerencsére nem testközelből. Igazán érdekes az óra, így még egy kérdést intézek tanárunkhoz, mire meg is kapom a választ.*
-De csak rezervátumokban élnek, vagy úgy amúgy is találhatunk szabadon?*Kérdezek még egy utolsót, majd ha remélhetőleg megkapom a válaszomat is rá, visszafelé indulunk. Mivel tudom, hogy még két sárkány hátra van, így kíváncsian tekintgetek össze-vissza, hátha meglátom a következő egyedet, így pillantok fel abban a pillanatban, mikor elhúz felettünk a sárkány, és látom a méretét. Tátogva mutatok a fejem fölé, de mikor visszanézek a többiekre, már mással van mindenki elfoglalva, megborult a társaság. Rachel lefelé száguld, mire én megint mutogatni kezdek, mintha senki sem látná, hogy repül a csaj. Biztos szárnyakat kapott a boldogságtól, hogy Lucius közelében lehet, vagy csak megihlette a szárnyas tömegközlekedése. Bárhogy is van, most már visszafelé jön, mint ha egy videót játszanék visszafelé. Mikorra már a talajon áll, elmúlt a veszély, a sárkány után kezdek kutatni, de már nem látom, így boldogtalanul lépek oda a fickóhoz, hogy megfogjam a karját. A magyarázat közben a jószágot nézem, de aztán mikor felszáll, meg kell ragadnom a földet a lábujjaimmal, mert már érzem az erejét, meg a kardigán is lobog a derekamon, most már elhiszem az erejét, bár az előbb is tapasztaltam belőle egy keveset. Az újabb kérdés hallatán fordulok a tanár úrhoz, de mivel nem tudom a választ, így a többiekre tekintek, hallgatva az övéiket.*

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2012-07-30, 9:41 pm

*Csak hallgatom a magiszter szavait, amik információval látnak el minket a sárkányokat illetőleg, s kissé elcsodálkozom, hogy mennyi kérdés érkezik feléje. Nem vagyunk sokan, de ha többen lennék, még vészesebb lenne a helyzet. Talán Cat-et próbálóan vészes. Azért természetesen engem is érdekel egy-két válasz, mivel rátapintanak a lényegre évfolyamtársaim is, tehát figyelemmel kísérem a beszélgetés egészét, tekintetemet néhol a sárkányra, a környezetre, vagy az éppen beszélőre függesztve. Izgatott vagyok, kellemes a mai óra, hiszen nyilván nem fogunk küzdeni, de mégis érdekes és szemkápráztatóan látványos, igazi ínyencség. Sajnálom, hogy Ginger kihagyta, de majd mesélek neki... esetleg el is jöhetünk, teleportgyűrűvel csak nem kerülünk veszélybe. Elkalandozásomból a felszólítás rángat ki, mi szerint ideje volna megnézni egy másik példányt is, így hamarosan már felérve szemlélem meg, s most először kissé eltérek a témától Rachel meglökésével, mire a kívánt hatást érem el.*
- Mert kölcsönösen szorakozunk. De ne felj, vigyazok rad. *kacsintok oda gyorsan és kihívóan, azonban nem foglalkozok én sem a másikkal tovább, mert ideje azonban indulni, de a következő pillanatban olyan erős lökést érzek, mitől egyensúlyomat vesztve zuhanok orral a földre, s a meglepetéstől éppen hogy időm van kissé feltartóztatni az esést, tehát az orromnak különösebb baja nem lesz, bár egy kis vér kicsordul.*
- Cshort! *dühöngök oroszul, és tekintetemmel a többieket keresek, de valakit bizony nem találok, de egy kiáltást meg is hallok, majd szememet meresztve pillanthatom meg Rachelt, amint a magiszter megmenti. Az ütő is megáll bennem egy pillanatra, de érdekes mód nem kifejezetten a lány miatt, hanem mert érdekesnek találom, hogy majdnem bekövetkezett az első órán való diák haláleset... Amint azonban látom nem esik komolyabb baja, és fejemet is megcsóválom szavaira, de nem viszonozom a vigyort, csupán hátrabillentve fekete üstökömet fogom meg orromat, hogy elálljon a csöppnyi vérzés, mert nem tartom szükségesnek a varázslatot. Az anyagot memorizálva lépek közelebb a magiszterhez, hogy megfogjam karját és egy hoppanállás után nézelődjek tovább, mígnem egy kérdés is érkezik.*
- Bizonyara. Varazslattal mindent lehet. Ha megszervezem a kviddiccsapatokat, es hazkupaban legyözzük az Exortust, kaphatok dijkent egy sarkanyt, hogy megüljem? *csillognak a szemeim míg vigyorgok. Életem első idióta, semmitmondó kérdése amit órán teszek fel, de Lucius nem tűnik merevnek, és talán válaszol.*

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2012-07-30, 9:59 pm

*Nagyon úgy tűnik, hogy a diákok ma elemükben vannak, ha kérdésekről van szó, így hát ismét Serafina felé fordul a férfi.*
-Egy részük rezervátumban, de természetesen vannak szabadon élő példányok is. Ezért mondtam, hogy egyeseknek munkát adnak, ha valamelyik mugli mégis meglátná őket. *feleli a lánynak, majd megindulnak visszafelé, azonban nem várt fordulat következik. A Feröeri hirtelen és nagyon gyorsan száll el felettük, Rachelt le is taszítva a hegyről, de szerencsére Lucius idejében elkapja a leányzót, s visszalebegteti maga elé. Úgy tűnik, a Cruos lány inkább élvezte a dolgot, mint megijedz volna.*
-Ne akard. Szerencséd, hogy itt voltam, máskülönben lehet, hogy ez lett volna az utolsó repülésed. *csóválja meg kicsit a fejét, hisz nagyon úgy néz ki, hogy ő jobban megijedt, mint a lány. Tarkhra is vet egy pillantást, de a srác megoldja a problémáját, tehát mehetnek tovább. Miután a nebulók megismerkedhettek a harmadik sárkánnyal is, a Feröeri szélvésszel, Lucius egy érdekes kérdést tesz fel nekik. Biztos többek fejében megfordult a gondolat, milyen jó is lenne sárkány hátán utazni, így most az érdekli, ki mit gondol erről. Rachel válaszát hallva lassan mosolyra húzódik az ajka.*
-Látom szereted az adrenalint. *az orosz felé is tekint, aki meglepő szavakkal áll elő, így már szabályosan elvigyorodik a férfi.*
-Felejtsd el. Nem győzöd te le az én házam. *feleli, nem is arra válaszolva, hogy megülhető-e ez a lény, de végül erre is kitér.*
-A sárkány tipikusan olyan lény, mely nem szelidíthető, a saját maguk urai. Bár voltak rá próbálkozások, nem is kevés, de sajnos mindhiába. Éppen ezért megülni sem lehet őket. Sokan próbálkoztak már vele, de lehetetlenség. Talán rövid ideig meg tud maradni a hátán az, aki valahogy sikerrel feljut egy sárkányra, de annyi biztos, hogy rövid időn belül lerázza magáról a lény, sőt, akár meg is bosszulhatja mindezt. A Feröerit viszont még soha senki nem is próbálta megülni, hogy miért, az talán senkinek nem kérdéses. *érezhették az állat erejét, azt, hogy mekkora szelet kavar, és hogy milyen pokolian gyors, tehát nem kérdés, hogy lehetetlenség a hátán maradni.*
-Ha belegondoltok, a mai nap már láttatok egy földsárkányt, egy tűzsárkányt, és most a viharsárkányt. Vagyis mi jön most? *teszi fel a költői kérdést, majd már int is fejével az egyik barlang felé.*
-Irány a jégsárkány! *meg is indul a kis csapattal a mai utolsó sárkány felé, ami egy barlangban található. Amint beljebb sétálnak, már érezhetik is, hogy míg a vulkánon forróság uralkodott, addig itt elég alacsony a hőmérséklet, sok helyen jégcsapok lógnak, s minden elég fagyos. Sőt mi több, egy mozdulatlan sárkány is látható a szemfülesebbeknek, ami úgy néz ki, mintha szintén megfagyott volna.*
-Ez a sárkányfajta általában jégkék színű. Nem biztos, hogy egész testében, lehet fekete a háta, de ha a hasa és nyelve ilyen színű, biztosak lehetünk benne, hogy ezzel a fajtával van dolgunk. Ne tévesszen meg senkit a külseje, ez a sárkány nagyon is él, és jobb vigyázni vele. *szögezi le ismét, hogy a sárkány nem játék.*
-A Skandináv jégsárkány eltér a többi, eddig látott sárkányfajtától. Bár a Szigeti rejtőzködőhöz hasonlóan nem képes a tűzokádásra, viszont helyette jeges lehelettel rendelkezik. Akire ráfúj, azt pillanatokon belül képes megfagyasztani. *rövid szünetet tart, hogy a négy diák mindent megjegyezhessen, miközben a sárkány végre meg is mozdul, de csak azért, hogy lefeküdjön. Talán a diákok se bánják, hogy nem azért moccan meg, hogy rajtuk tartson bemutatót.*
-Méreteit tekintve nem tartozik a legóriásibb fajok közé, tipikus ismertetőjegye pedig még a fején látható jégcsapszerű tüskék. Leginkább az ilyen hideg, jeges területeken, barlangokban érzi otthonosan magát, mint ez. *ismét hagy pár pillanatot nézelődni a fiataloknak, majd újra kinyútja a karját.*
-Későre jár, ideje visszaindulni az iskolába. *ha mindannyian megfogták a karját, pár pillanat múlva már vissza is hoppanál a terembe.*
-Remélem mindannyian élveztétek a mai órát. Ha minden igaz, legközelebb már ismét Cat fog jönni tanítani. Addig is ne felejtsétek itt a házikat. *int egyet, mire négy papírlap indul meg a diákok felé.*
-Ennyi volt a mai óra. Sziasztok! *azzal már sarkon is fordul, hogy elhagyja a tantermet, mivel nincs már több dolga itt.*

Perseron Sárkányrezervátum - Page 2 Jegsarkany

//Köszi, hogy eljöttetek, remélem tetszett az óra. Bocsi, hogy kicsit túlcsúsztunk! Smile

//

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2012-07-30, 10:10 pm

*A lökésre nem tudok jópofát vágni és nem is értem, hogy minek köszönhetem már megint ezt a cseszegetést, de amikor rákérdezek és hallom a válaszát, felvonom szemöldököm, nekem az ilyesmi mást jelent.*
- Figyelj, tisztázzuk még most! Nekem te nem jössz be és nem is fogsz, okés? Szóval ne tegyél olyan dolgokat, amik erre utalnának, a kis barátnőd se örülne ám neki, hogy ennyit foglalkozol velem. *bököm még ki neki, mivel úgy érzem, hogy teljesen igazam van. Na de az események felgyorsulnak és már repülök is lefelé a hegyről, de miután visszaértem, Tarkh vérző orrát látva picit hátba is vágom a srácot.*
- Kössz, hogy vigyáztál rám. *kacsintok rá, előző szavainak élve, majd haladhatunk is tovább, mivel Lucius sajnálatos módon nem óhajt tovább reptetni. A kérdésre is próbálok válaszolni, mivel úgy érzem, hogy bizonyára repülni is tudunk majd, de amikor hallom a megjegyzését, csak a magiszterre kacsintok, de már nem úgy, mintha akarnék tőle bármit is, felfogtam, hogy van valakije, ennyi.*
- Bizony, a lételemem! *biccentek is neki, majd nemsokára már a nemleges válasz is szóba kerül, így sóhajtok fel szomorúan, mert ezek szerint ilyen élményben nem lesz részem. Na majd talán egyszer, a jövőben... Inkább tovább haladunk, méghozzá egy barlang felé, ahol elég hideg is van és a költői kérdés is hamar válaszra talál.*
- Nem is kellünk mi ide. *vigyorodom el, megbökve picit Tarkh oldalát, hiszen a magiszter elmondja magának is a dolgokat. Na de a jégkék sárkány is előkerül, így nézem meg őt is, bár annyira nem tetszik, mint a többiek, túl mogorvának tartom jelen pillanatban, de azért figyelmesen végighallgatom róla is a kellő információkat, de közben kezeimmel átölelem magam, elég hűs van, nem akarok szétfagyni, bár tény, hogy a Mysterionál meg melegem van. Nekem se jó aztán semmi. Az idő telik, az óra a végéhez ér, tehát ismét a magiszterhez lépek, megfogom kezét és már előre érzem a gyomorgörcsöt, nem, nem akarok utazni így, de mégis sor kerül rá, így végül a falnak támaszkodom cseppet, miközben a felém repülő papírt is elkapom.*
- Akkor viszlát. *intek is felé, majd az asztalomhoz sétálok, a füzetem kinyitom és a ketté hajtott házis lapot már bele is teszem az első oldalra és végül felkapva azt, a tollam és a pálcám, Tarkh felé tekintek.*
- Jössz te is felfelé? *kérdezek is rá és hogyha jön, akkor majd a klubhelyiségben válunk el, ha nem, akkor pedig egyedül megyek fel a terembe.*

//Köszi az órát, nekem nagyon bejött és Rachelnek is. Egyre jobban szeretem ezt a karim és ez az óra is rásegített erre, szóval remek volt! //

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2012-07-30, 10:14 pm

*Muszáj a sok memorizálás után egy kis figyelmet magamra és az ostobaságomra fordítani, mert bár a téma izgalmas és érdekes, mégis kell egy kis pihenő, így lököm meg Rachelt, hogy egy kicsit játszunk. Azonban mikor párbeszédbe elegyedünk, már meglepetten hallgatom szavait, mire végül egy vigyor ül ki az arcomra.*
- Ginger tökeletesen megbizik bennem, ahogy en benne. Nyomaba sem erhetsz semmilyen teren, ahogy itt senki mas. En nem igy szoktam csajozni, te hiszed azt magadrol, hogy mindenkinem bejössz. Legutobb meg Nil-el voltal, azt hiszed a baratom nöjere rahajtok? Ugyan. *rázom meg a fejemet, s mindezt nem sértésből mondom, de nekem meg úgy tűnik, hogy ő az, aki nagyon szeretné, hogy így viselkedjek. Azonban ha egy kis külön izgalomra vágyok máshol is meglelhetem, így történik egy kis baleset kettőnkkel, mire odaérve hozzám kekeckedik a lány.*
- Most akkor ki is ragad meg minden alkalmat, hogy a masikhoz erjen? A teremben is te nyulkaltal... *nézek rá, nem adva választ a csipkelődésre. Talán testlebegtető bűbájjal is meg lehetett volna menteni, de úgy érzem ilyen esetben ez nem az én dolgom. Különben is, az én munkám csak élőholtakra szól. Szóba jön viszont a repülés, és természetes, hogy nem tudom magam kontroll alatt tartani, de úgy tűnik a tanárt mindez nem zavarja.*
- Majd meglatjuk. *felelem én is vigyorogva neki, mert teljesen biztos vagyok a sikeremben. Persze ahhoz alapvető versenynek is kéne lennie, ami nincs, mert nincs kviddics... Ellenben a még több sárkánnyal, így indulunk tovább, s már nyitnám a szám, hogy feleljek a kérdésre, mikor megteszi mindezt a férfi, így tudatosítva bennem kérdése költői mivoltát. Egy kis idő múlva számomra tetszetős helyre érkezünk, s ahogyan megpillantom a jégkék sárkányt, illetve hallom a szavait, már tudom is, hogy bár talán nem a legerősebb fajta, de a kedvencem. Mert hideg. Pár perc múlva minden információt jegyzek a fejemben, figyelmen kívül hagyva Rachel szavait, s a magiszter karjának megfogásával kerülhetek vissza, hogy össze is szedjem a házi feladatomat, illetve tulajdonaimat az asztalról. Rachel szavait hallva csak odafordítom a fejemet felé, egy kicsit elgondolkodólag. Most felhív? Nyilván nincs ebben semmi, mert részemről nem is lehet, de mégis furcsa, hogy eljön azzal, hogy csak ne akarjak ráhajtani, ellenben felhívogat.*
- De csak ha nem ejtessz rola szot a baratnömnek. *szólok gunyorosan egy biccentéssel, és indulok meg vele fölfelé, hogy útjaink majd a klubhelyiségben váljanak el. Ezt az órát nehéz lesz felülmúlni bármelyik tárgyat is nézem.*

//Semmi gond, nem csúsztunk sokat, pedig milyen hosszúakat írtál. Very Happy

Nagyon tetszett az óra, jó volt és érdekes, annak meg külön örültem, hogy Tarkh találkozhatott Lucius karakterrel is. Very Happy

//

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2012-07-30, 10:17 pm

*A viharsárkányt nézegetve eltöprengek, hogy milyen erő is lakozik ebben a bestiában és a magiszternek egy sárkány mégis gyerekjáték lehet. Remélem valaha én is ilyen erős mágus leszek, no de ez csak ábrándozás, ahhoz még nagyon sokat kell tenni, mint például megjegyezni ezeknek a sárkányoknak a tulajdonságát. Már bánom, hogy nincsen nálam papír és toll, de jó memóriám van, szóval nem lesz nehéz felidézni a hallottakat. Nos ezzel is végeztünk és már nekem is leesik, hogy mi a mai órán az összefüggés a sárkányokban. Föld, tűz, vihar... akkor most jöhet a jég. Így is van, egy barlang felé vesszük az irányt, majd annak a mélyébe sétálunk és hamar meg is látunk egy sárkányt. Gondolom ő itt érzi jól magát, a hidegben, de a magiszter beszámolójában is elhangzik ez a szempont. Dermesztő ez a hely, mindenhonnan jégcsapok lógnak és itt ez a sárkány is.*
~Nem szivesen kerülnék szembe egyikkel se.~ *Szögezem le magamban a gondolatot és figyelek, hogy minél többet tanuljak meg. Nem mozdul meg a sárkány, de örülök is neki, inkább hagyjon ki minket a dolgaiból. Már igazán elmehetnénk innen, kezdek lehűlni. Nem szeretem a hideget, olasz származásomat illetően a napfényhez vagyok hozzászokva. Legközelebb mehetnénk valami tengerpartra is. Kicsit meg is könnyebbülök, mikor a magiszter felénk nyújtja karját, bár nem örülök a hopponállásnak, de legalább viszamegyünk a jóval melegebb kastélyba. Pár pillanat múlva a teremben landolunk, a tanár nem fűz hozzá több dolgot, a házinkat megkapjuk, ő pedig kisétál az ajtón. Kicsit leülök a székre még pihenés gyanánt, de úgy döntök a lazítást inkább a szobámban folytatom.*
-Sziasztok! *Elköszönök a többiektől, majd miután kisétálok az ajtón, felelevenítem magamban a klubhelyiségembe vezető irányt és útnak indulok.*

//Nagyon köszönöm az órát, ez volt az első, de nagyon tetszett. Remélem jókat írtam. Very Happy

//

Tárgy: Re: Perseron Sárkányrezervátum 2012-07-30, 10:21 pm

*Egy baromira gyors sárkány a harmadik szerencsés, akit megismerhetünk, de nekem eddig az első tetszett, amelyik úgy rejtőzködik, hogy ihaj csuhaj. Bár a második sem semmi, pláne ami a színét és az állítólagos teljesítményét illeti. A sokadik kérdésemre is választ kapok, boldogan bólintok egy hatalmasat, jelezve hogy felfogtam. Aztán lefelé indulunk, hogy a harmadik sárkányt is megismerjük, ám közbe jön valami, méghozzá egy kamikaze repülés Racheltől és egy megborulás Tarkh-tól. Mikor megmenekül mindenki az ismeretlen srác lép oda hozzám, és megkérdezi, hogy minden oké-e. Enyhén felvonom a szemöldökömet, eddig még nem igazán érdeklődött irántam egyetlen diáktársam sem órán, főleg nem ismeretlenek, de most inkább megpróbálkozom egy kedves mosoly kíséretében szóba elegyedni vele.*
-Ja! Kösz.*Végül is a völgyben találjuk magunkat, és megnézhetjük testközelibbről a sárkányt, ami tetszik nekem, talán jobban mint az első, vagy a második, de a magyarázatok után tovább is állunk, csak hogy a negyediket is láthassuk. A következő egy barlangban található, és ahogy egyre beljebb haladunk, rájövök, hogy mégiscsak jól tettem hogy magammal hoztam a kardigánt. Még így is vacogok, de mikor meglátom a sárkányt, még jobban megfagyok. Valahogy megrémít, így már csak azon imádkozok, hogy minél hamarabb kikerüljek innét. Imáim meghallgatásra találnak, mikor újra meg kell ragadnunk Lucius kezét, és visszatérünk a tanterembe. Gyorsan összepakolom a cuccomat, és egy gyors "sziasztok" után lelépek.*