Demien Remus Cornwlade Lakosztálya

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-04-16, 2:05 am

- Érdekes egy megállapodás. De én ha magiszter lennék se bírnám végignézni azt, ahogy előttem kínoznak, majd ölnek meg egy diákot. *mondja és bizony tényleg szörnyűek ezek az emlékek. Nem gondolta volna a srác, hogy így megrázza majd ez az egész, de egyszerűen most úgy megkönnyebbült, hogy ismét itt lehet.*
- Hát, valahogy el tudom hinni. És... még annyi érdekelne, hogy mi történt volna, hogy ha megöl engem? Itt is meghalok, örökre? *teszi fel azt a kérdést, amely egész ott léte alatt foglalkoztatta. Eleinte azt hitte, hogy a fájdalmat se fogja majd érezni, de most úgy tűnik, hogy tévedett és mindent nagyon jól érzett.*
- Az a nő nem olyan veszélyes, mint az a férfi volt. *ismét kirázza testét a hideg, bizony nagyon fáradt, de nem akar aludni. Most meg akar tudni mindent, ami a távolléte alatt, ott történt vele, hiszen még vannak dolgok, amelyek nem világosak a számára.*
- De... engem érdekelne, hogy ki az a lány. És... hogy-hogy nem volt még gyermeke? *tényleg egyre jobban fárad és ez látszik is rajta. A beszéde se olyan összefüggő, mint amilyen eddig volt, de amikor a magiszter pálcája rá szegeződik, hírtelen hallgat el és kissé el is sápad. Az utóbbi napok után most már nem szeretné, hogy ha szembe kellene néznie a férfi pálcájával, hiszen nem is olyan régen az okozta a halálát. Csöndben marad, most már nem mond semmit, de már érzi, ahogy teste elnehezül. Belesüpped a fotelbe, majd szemeit lassan lehunyja és nemsokára már csak halkan szuszog párat. Holnap minden bizonnyal kusza lesz ez az egész, de most már biztos benne, hogy utána fog járni pár dolognak, mint például az a furcsa folyosó és ez az egész mészárlás. *

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-04-18, 12:43 pm

*Tisztában van azzal, hogy mi zajlik az iskolában, legalábbis a nagy részével, de sajnos mindennel ő sincs tisztában, hiába próbálkozott utána járni a dolgoknak. Most viszont úgy érzi, hogy neki is szüksége van valakire, akivel nem csak összefoghatnak majd Sayra ellen, hanem egymásnak is segíthetnek, hiszen elvileg ők ismét egy pár. Így ér a magiszterasszony Demien szobája elé, majd párszor kopogtat is rajta, ahogy azt illik. Úgy is régen kereste már fel ő maga a férfit, ideje neki is kezdeményezni a találkozást. Most egy fekete szoknya van rajta és felül pedig egy hosszú ujjú, fekete színű, fűzős és csipkékkel borított fölső. Haja most kiengedve, szemei körül smink díszeleg. Úgy néz ki, ahogy általában szokott, csak arca kissé megviseltebb és sápadtabb. *

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-04-18, 12:58 pm

*A férfi sincs túlságosan boldog állapotban, bár már eltellt pár nap hogy Nathanielt vissza hozta az élők sorában, mostanában túl sokszor alkalmazta ezt a praktikát, és bizony meg van viselve ő is. Lassú mozdulatokkal irja alá a papírokat, amik már mindennapossá váltak számára, részben diákokkal kapcsolatos dokumentációk részben más. Viszont amikor meghallja a kopogtatást szeme az ajtó fele téved. Nemsokára az iratok a fiók mélyén végzik és a férfi elindul az ajtó fele. Érzi hogy nem egy diák jött hozzá. Amúgy egy fekete ing van rajta hasonló nadrággal, haja frissen mosva omlik a vállára. Nemsokára már ajtót is nyit, majd szemét gyorsan végig vezeti a vele szemben álló másik magiszterrel, akin azért észre veszi hogy bizony ő sincs jó bőrbe. Egy pillanatra közelebb lép majd megöleli a nőt üdvözlés képpen ezután pedig szélesre tárja az ajtót*
-Mi történt?*kérdezi kicsit halkabban, bár lehet hogy a nő is a történtek miatt nyúzott de lehet hogy nem a férfit pedig érdekli hogy mi is a baj*

\\Fagy\\

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-04-18, 1:48 pm

//olvad//

*Az ajtó rövid időn belül kitárul a nő előtt és meg is látja a magisztert. Érzi, hogy végig lesz nézve és ez mosolyt csal az arcára. Viszonozza az ölelést, de ez után lassan besétál és még mielőtt feltehetné Demien a kérdését, behunyja szemeit és megcsókolja a magisztert. Hiányzott már neki és úgy érzi, hogy ideje a pillanatoknak élni, hiszen ki tudja, hogy mi lesz a jövőben. Mindig keménynek kell mutatkoznia, pedig igazából ő se olyan és ezt Demien tudja. Így hogy ha a csók véget ér, amely közben természetesen átölelte a férfit, meghallja a kérdést.*
- Szerintem te is tudsz róla. Sayra feltámadt, megöltek egy embert Mystralban és én pedig nem tudom, hogy mi van a húgommal. Ezen kívül másról nem tudok. És te? *kérdi, de közben egyik kezét rákulcsolja a férfiéra és hogy ha a másik enged, akkor bizony gyengéden elkezdi húzni az egyik kanapé felé a férfit, hogy most már ülve folytassák a megkezdett beszélgetést.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-04-18, 1:58 pm

*Az ölelést viszonozzák, de mielőtt a férfi megszólalhatna megcsókolják, amit lágyan, és lassan viszonoz is, megölelve a nőt. A férfi szíve sincs kőből még ha sokan csak a sötétséget is látják benne, csupán csak kevés embert szeret igazán. Amikor véget ér lassan a másik szemébe néz majd hallgatja amit mond, bizony az ő arcára se csal mosolyt, csupán enged a húzásnak , majd amikor helyet foglalnak, a kezeibe veszi a másik kezét. Pár pillanatig nem mond semmit, csak lassan felsóhajt*
-Tudom ide is eljutottak a hírek, de nem tudom hogy a kastélyban tartózkodik e vagy már elhagyta, úgy tűnik rendkívül jól tud rejtőzködni.... A Mystrali gyilkosság viszont valami más lehet... a férfi akit megöltek valamikor a minisztériumi kutatás részlegének volt a professzora. Ő találta meg az egyik szarkofágot Kairóban... gondolom megtudott valami fontosat ami veszélyes lehetett azért ölték meg... csak kérdés kinek a részére. Ismertem a férfit, bár nem sokat beszéltünk, mióta pedig eltűnt angliából nem is sejtettem hogy ilyen közel bújkál.*mondja el amit ő tud hallkan, majd a nő szemeibe néz*
-Megtaláljuk a hugodat... ha Sayra elhagyta akkor itt kell valahol lennie, effelől nem férhet kétség. Nem fog történni semmi baja ezt ígérem*mondja csendesen, a nő felé nézve, reméli hogy a szavai nyugtatóan hathatnak rá.

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-04-18, 2:14 pm

*A férfi hamarosan beljebb megy, Sideris pedig követi, majd ez után jöhet az a lágy és gyengéd csók, amelyet a nő most kissé el is húz, hogy minél tovább érezhesse azokat az ajkakat, amelyektől egy ideig meg volt fosztva. Elhatározta, hogy ismét rendbe fogja hozni ezt a kapcsolatot, hiszen hogy ha ők rendben lesznek, akkor legalább ez miatt nem kell aggodalmaskodnia és Demiennek se. A nő kis idő elteltével mesélni kezd és ahogy hallja, Demien is hallotta a híreket.*
- Igen, tudok róla. Daphne mindenről beszámolt. *nem tudja, hogy a férfi mennyire ismeri a diákokat, de azért a sentineleket meg lehet jegyezni, főleg, hogy még nincsenek sokan. Bizony Sideris is tisztában van azzal, ami Mystralban történt, bár a szarkofágokról nem tud túl sokat.*
- Tudom, hogy megtaláljuk, csak azt nem, hogy milyen állapotban. *mondja kissé halkabban, majd a Demien kezében lévő kezére tekint és lassan megsimogatja a másik kézfejét.*
- Mindenesetre annak örülök, hogy te jól vagy, bár mintha megviselt lennél... történt valami? *fejét lassan oldalra dönti, ahogy előre tekint és úgy figyeli ismét Demien arcát. Fogalma sincs, hogy mi történt, de érezte, hogy valami pár napja nem volt rendben.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-04-18, 2:23 pm

*Nemsokára mindketten leülnek a kanapéra és a nő mesélni kezd. A férfi pedig nyugodt tekintettel hallgatja a szavait, néha néha bólintva rá. Ismeri ő is a híreket, legalábbis Nathaniel elég sokat elmondott. Ahogy Daphne neve se ismeretlen számára*
-Lehetett volna nagyobb bajuk is... Szerencse hogy megúszták, és nem tudják milyen ügybe keveredtek*mondja komor hangon, valahogy nem lenne jó ha az egész iskolába végig menne a hír miszerint veszélyes. A következőre csak oldalra dönti a fejét, miközben ő is végig simít a másik kézfején*
-Nem hiszem hogy bántotta, szóval nyugodj meg, megtaláljuk és nem lesz semmi baja. Utána pedig itt marad és vigyázunk rá*mondja a nő szemébe nézve, majd a kérdésre kicsit elkomorodik*
-Elég nehéz napok állnak mögöttem, és kicsit le lettek szívva az energia tartalékaim. Nem játék a démonokkal való munka*sóhajt fel bizony kis időközönként már másodszor volt átjáró a két sík között és ez megviselte. Viszont a nőt nem akarja ezzel terlhelni*
-De már semmi baj. Csak kicsit pihennem kellett.*mondja nyugodt hangon még mindig a nő szemeit figyelve majd lassan felsóhajt*
-És te? Hogy vagy?

//fagy//

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-04-29, 10:02 pm

*Kissé későre jár már és Nathaniel a szobájában pihen, azaz pontosabban tanul az ágyán, amikor egy boríték jelenik meg mellette. Kissé meglepődik, amikor meglátja a már jól ismert írást és így kezébe is veszi azt, majd kinyitja és gyorsan el is olvassa a benne foglaltakat. Szemei kissé kikerekednek, hisz elég késő van már ahhoz, hogy most induljanak útnak, na de nem ücsörög tovább, összecsukja misztikus lények ismerete könyvét és már a szekrényéhez is lép. Egy vastag, fekete inget vesz rá, rá pedig egy szintén elég vastag pulcsit. A nadrág már rajta van és most már csak a sportcipő helyett kellene felvenni valami melegebbet, így előkerül a téli csizma is. Arcát még gyors megmossa indulás előtt, majd a pálcája is hamar az övén található pálcatartóba kerül és a fiú el is hagyja a szobáját. Most teljesen feketében van és csak reménykedni tud benne, hogy ezen a napon nem lesz majd tele a ruhája vörös foltokkal. A klubhelyiségen gyorsan át is siet, nem szeretné, hogy ha bárki feltartaná, na meg megvárakoztatnia se kellene Demient. Kissé furcsa a számára, hogy azóta az este óta, amikor visszatért a fiú az élők közé nem beszéltek egymással, de talán a férfi direkt kerülte és majd idővel ki fogja kérdezni mindarról, ami történt. Ha pedig nem, Nath már legalább tisztában van a múlttal és azzal, hogy milyen volt egykoron a magiszter, még az előző élete során. Gondolatai addig-addig szárnyalnak, amíg meg nem érkezik az északi toronyba és ott megáll Mr. Cornwlade ajtaja előtt. Egy halk sóhaj, kissé lazít, hogy ne tűnjön se idegesnek, se izgatottnak, majd már kopogtat is, várva, hogy bebocsátást nyerjen.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-04-29, 10:12 pm

*A férfi már várja a szobában, és amikor a fiú bekopog bizony az ajtó megintcsak kinyílik, s megláthatja a félhomályban, a magiszter alakját is. Egy hosszú kabátot visel alatta pedig fekete nadrágot és inget. A férfi csupán csak végig méri az érkező fiút, miközben arcán egy parányibb mosoly fut végig*
-Szép estét Mr Cronfield... látom tanult a múltkori esetből. Hogy miért nem találkoztak, jó kérdés, talán a férfinek is voltak más dolgai, a közelmúltban, vagy az is lehet hogy szándékosan, de ezt nem lehet megállapítani. Szavai után egy aprót biccent, is majd ha a fiú megérkezik becsukja mögötte az ajtót, egy intéssel.*
-Remélem, felkészült arra hogy amit a múltkori utazásnál mondtam még mindig áll. Ha minden jól megy ma bemegyünk az "oroszlán fészkébe" és még én se tudom mire számíthatunk*feleli a fiúnak miközben közelebb megy hozzá és lassan a kezét felé nyújtja. Ha a srác figyel láthatja hogy mire készül a férfi, így csupán csak azt kell tennie , amit mindig. Megfogni a kezet.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-04-29, 10:19 pm

*Nem kell sokáig várnia. Szinte soha nem váratja meg őt magisztere, így hát ahogy kinyílik az ajtó, Nathaniel automatikusan indul meg és sétál befelé, majd hátratekint, ahogy meglátja az ajtó csukódását. *
- Önnek is szép estét! *köszönti a másikat és biccent is felé, ahogy azt illik. Kissé sok volt ez az idő úgy, hogy nem futottak össze és Nathel is elég sok minden történt, így most esze ágában sincsen humorizálni és beszólogatni, legalábbis még nem érez minderre késztetést.*
- Igen, tanultam. *jegyzi meg kissé fáradt mosollyal és ez után tovább hallgatja a másikat. Tisztában van vele, hogy miért lett ide hívatva, hiszen telihold van és már egy ideje készült is erre az alkalomra, így hát Demien most nem tud túl sok újdonságot mondani neki, főleg úgy, hogy időközben kiderül az is, hogy a magiszter sincsen tisztában azzal, hogy vajon mi várja majd őket az a furcsa kapu mögött, mely rúnákkal van körülvéve.*
- Biztos nem lesz gond. *fő a pozitív hozzáállás és a srácnál most mint ha meg is lenne. Kissé fáradt, érzi is magán, de talán majd a hűs levegő felébreszti, mert nem kellene ilyennek maradnia és azt se szeretné, hogy ha ez Demiennek feltűnne. Így ahogy közelebb lép felé a férfi, ő maga is tesz egy lépést, majd karját kinyújtja és ismét a másik alkarjára teszi a sajátját. Hogy ha minden jól megy, akkor hamarosan el is tűnnek a Mysterioból, ki tudja, hogy mennyi időre.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-04-30, 2:45 am

*A srác éppen és egésségesen vissza tér a szobába, viszont úgy tűnik egyedül. A szoba üres, és nyugodt, az ablak tárva nyitva, és az éjszakai hűs szellő kicsit be be tolja a függönyt.Úgy tűnik hogy a srác reményei itt nem vállnak be. A legjobb amit tehet , ha talán most vissza térne a nyugati toronyba , és lepihenne, aztán majd neki látna később a rá kiszabott célnak. Hogy a magiszterrel mi van nem tudni..*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-04-30, 2:58 am

*A kesztyű visszarepíti a magiszter szobájába, amely üresen áll. Leül a székbe, leteszi a kesztyűt az asztalra és türelmesen várni kezd a tanárra, hiszen minden bizonnyal rövid idő múlva vissza fog térni.*
~ Hol van már? ~ *tekint körbe, de még 10 perc után se találja semerre se a professzort. Úgy dönt, hogy ő addig nem fog innen elmenni, amíg meg nem látja Demient. Felkel és mivel hulla fáradt, ezért nem kezd el járkálni a szobában, hanem egyszerűen csak becsukja az ablakot, majd visszaül a kényelmes fotelbe és ott vár tovább. Nem nyúl semmihez, türelmes marad és jó diákhoz méltóan fog viselkedni, viszont az idő nagyon gyorsan telik, így rövid időn belül Nathanielt elnyomja az álom a magiszter szobájában a fotelben.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-05-01, 1:57 pm

*Kicsit tovább aludt a kelleténél, de ez ellen nem igazán tudott mit tenni. Nem keltették fel és ez arra utal, hogy Demien azóta az este óta nem tért vissza a Mysterioba.*
~ Vajon mi lehet vele? ~ *kérdi a fiú, bár tudja, hogy erre a kérdésre nem kap választ, akármennyire is szeretne. Csak halkan sóhajt egyet és végül felkel a fotelből. Karja még mindig véres és ő maga se érzi a legjobban magát és talán ezért is hagyja most itt ezt a szobát. Az első útja a gyengélkedőre vezet, hisz ideje lenne most már annak, hogy ellássák sebeit. A bordái is fájnak kissé, hiszen szépen neki lett ütve annak a bizonyos falnak, de jogosan, hisz rátámadt a tanárjára és ezt talán nem kellett volna. Na de most felkel hát a székből, majd megindul az ajtó felé. Még egyszer visszatekint és bár gondol arra, hogy ír egy cetlit a férfinek, most még se teszi. Elhagyja hát a szobát és meg sem áll a gyenguszig, ahol remélhetőleg el is fogják látni a sebeit.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-05-02, 9:31 pm

//Olvad Demiennel//

*Mind a két magiszternek beszámolt egy-egy sentinel, így szerencsére nem tudatlanok az üggyel kapcsolatban, mi szerint Sayra ismét testet öltött. Most már csak az a kérdés, hogy vajon mi történt a nő húgával, de reményei szerint majd hamarosan erre is választ kapnak és az a válasz nem lesz negatív a számukra.*
- Igen, lehetett volna, de azért nem örülök neki, hogy a diákjaink ilyen veszélyeknek vannak kitéve. *kissé megrázza fejét, melynek következtében néhány kósza fekete tincs mozgásba lendül. A nő se örülne neki, hogy ha a szülők tudomást szereznének az itt történő eseményekből és esetleg kivennék a gyermeküket az iskolából azzal a címszóval, hogy veszélyes. Más iskolában lehet, hogy kevesebb az életveszélyes helyzet, melybe egy tanuló belekeveredhet, de a Mysterio még is olyan dolgokra tanítja meg őket, amely tudást máshol nem szerezhetnének meg. A beszélgetésük visszakanyarodik a nő húgára és Demien pozitívan áll hozzá, hogy egészségben meg fogják találni. Bár lehet, hogy még se így gondolja, de nem akarja, hogy Sideris idegeskedjen ez miatt.*
- Nem hiszem, hogy ez a legjobb hely a számára. Lehet, hogy máshová kellene küldenem. Még nem tudom, hogy mi lesz... először vissza akarom kapni és ha kell, akkor az a nő nagyon megjárja. *a férfi lehet, hogy úgy ismeri Siderist, mint aki nyugodtan átgondolja a dolgokat és úgy ötli ki azt, hogy mit fog tenni, de hogy ha egy élő rokonáról van szó, akkor nem ismer határokat és hogy ha kell, akkor akár a benne rejtőző démont is fel fogja szabadítani, maximum majd Demiennek kellene segítenie visszazárni a nő testébe...ismét. Viszont a mai nap az Inflatus ház magisztere se tűnik úgy, mint ha olyan jó állapotban lenne és erre Sideris rá is kérdez. A válasz viszont világos és kissé meglepetten tekint rá. Thomasról tudott, de másik élesztésről nem számoltak be neki.*
- Azt hiszed, hogy most ennyivel beérem? Mesélj ez szépen mindent... jogom van tudni arról, hogy mi folyik az iskolában, ha már egyszer én is magiszter vagyok. *kissé lehet, hogy kemények a szavai, de tényleg nem szereti, hogy ha titkolóznak előtte, főleg azt nem, hogy a kedvese teszi mindezt.*
- Szóval most mit tettél a démonokkal és miért? És hogy ha megtudtál valami új, eddig számomra ismeretlen dolgot, akkor azt is szívesen hallgatom. *a borostyánsárga szempár most a férfi szemeit figyeli, le se véve róla tekintetét, miközben keze abbahagyja a gyengéd simításokat. Miután Demien mindent elmond neki - legalábbis reményei szerint - az ő hogyléte felől is érdeklődik a férfi. Sideris egy kis időre csöndben marad, összeszedi gondolatait, majd végül lassan ő is belekezd.*
- Úgy érzem, hogy a démon néha elő akar törni és irányítani szeretné a lépéseim, de nem adok neki erre lehetőséget. Mostanra viszont mint ha kissé észrevenné azt, hogy ezt a testet ő soha nem fogja birtokba venni. Nem tudom, de olyan, mint ha képes vagyok kommunikálni vele és talán meg is tudom majd győzni, hogy ha esetleg sor kerülne rá, hogy álljon át a én oldalamra és segítsen a harcba. *kis szünetet tart mondandója közben, majd gyengéden megszorítja a férfi kezét, utalva ezzel arra, hogy fontosat akar mondani.* - Demien, vele az erőm nagyon nagy lenne, te is tudod. És hogy ha tényleg visszavonul a harc után, nem lesz gond. Szükség van erre az egészre. *és hogy kér-e mindezért a démon valamit? Azt csak Sideris tudhatja... bár a nő is reménykedik abban, hogy nem lesz szüksége erre az alkura, főleg úgy, hogy Demien se igazán örülne neki, viszont neki a húga az egyetlen élő rokona, így nem hagyhatja, hogy bármi baja is essen egy olyan nő miatt, aki egyszer már el lett pusztítva.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-05-02, 9:55 pm

*Úgy tűnik a két magiszter mélyebb értelmű dolgokról kezdett el beszélni, elsőleg Sayrarol akiről még mindig nem tudják, hogy mit csinált Sideris hugával. A nő szavaira csupán csak megrázza a fejét*
-Hidd el én se, ahogy senki. De ez a hely már régen se a biztonság menedéke volt...*kicsit elcsendesedik majd nagyot sóhajt*
-Mindig is határpont voltunk, valahol az elfogadott, és az elfogadhatatlan rossz között, elég sok ellenséget szereztünk, és vannak akik régebbiek, vannak akik újabbak. Nem tudunk mindenkit megvédeni, ez képtelenség lenne.*vallja be a nőnek, komoly hallk hangon, hiszen még a legnagyobb varázslók se tudnának több száz diákra figyelni, az lehetetlen lenne. Nemsokára a téma tovább terelődik a nő hugára. Bizony Demien pozitívan áll hozzá, de a nő szavaira kicsit elkomolyodik*
-Mégis mi lehetne jobb hely mint ahol a nővére van? Itt legalább közelebb vagy hozzá több esély van rá hogy vigyázz rá, értsd meg, ha innen több száz kilóméterre lenne egy másik iskolában, se lenne kisebb veszélyben, tudják hogy ki tudják hogy hozzád tartozik, innen pedig a távolság már nem számít*mondja nyugodt lágy hangon, miközben kezei a másik vállára vándorolnak*
-Vissza fogod kapni... de ne hozz olyan döntéseket amiket nem gondoltál át, kétszer*mondja a nőnek, hiszen ismeri, tudja hogy nyugodt és előre látó volt mindig is, de az is biztos hogy egy ilyen helyzet sok hamariságot hozhat elő belőle, vagy akár még Demienből is. Úgy tűnik ezután viszont Sideris nem éri be annyival amit a férfi mesélt így Demien csak egy pillanatra behunyja a szemét, majd lassan beszélni kezd*
- A minap.. megöltem a Sentinelemet, hogy vissza tudjon tekinteni a multamba, amit még én se ismerek teljesen*szavai tisztán hangzanak mégis úgy beszél mintha ez lett volna a legjobb megoldás. Talán mert ez is volt. Nemsokára viszont a borostyánsárga szempár, a hozzá oly hasonló szemekbe néz*
-Utána pedig vissza hoztam... egyenlőre csak részleteket tudhat a fiú, még nem volt időm beszélni vele, hosszabban, de talán segíthet, nekem is és az ügyön is*mondja komoly hangon még mindig a nő szemébe nézve*
-Tudod nem csak Sayra az egyetlen veszély forrás. ITt van még a másik magiszter, azt hiszem hogy ő sem hallt meg. VAgyis nem teljesen, és ezek a szarkofágok a kulcs az új életéhez... és meg kell akadályozni hogy vissza jöjjön bármi áron... Túl veszélyes lenne, ha még egyszer vissza térne, ránk is. És nem akarok kockáztatni*mondja megfogva a nő kezét, és kicsit meg is szorítja. Emlékei egy része már vissza tért, így ha Sideris kíváncsi, DEmien mesélhet arról hogy kiről is van szó és hogy mire képes. Nemsokára viszont megkapja a választ a kérdésére is, amire arca egy pillanatra elkomolyodik, végig várja a nő válaszát, de amikor végéhez ér lassan megcsóválja a fejét*
-Figyelj... ez nem a legjobb ötlet, a démonvilág több síkból áll, vannak akiknek lehet parancsolni, könnyen az uralmad alá hajthatod őket, de vannak alattomosabb gonoszabb lények is. Ha kommunikálni akar nem jóból teszi, és bármi amit mond a végén neki hoz csupán előnyt*keze közbe lassan a nő arcához ér és egy pillanatig végig is simít rajta*
-Azt akarod hogy te légy az ő rabja? MErt ez megtörténhet, és nem tudom hogy utána hogy űzzem ki belőled. Nem tudjuk pontosan milyen démon az ami benned lakik.... de én nyomoztam utána. *kissé hátrébb lép, majd a falon végig húzza a kezét amin megjelenik egy kisebb széf, és nemsokára egy pergamennel sétál vissza a férfi*
-Nem biztosak az állítások, előbb hallgasd végig ezt*mondja és lassan nyugodt hangon olvasni, kezd, de miközbe beszél a levegő mintha lehűlne*
-"Talán említenem sem kell számodra, hogy ez a démon az, melyet a legtöbbre tartok.
Testem börtönében tombol most is a Lappangó… hallom üvöltését, érzem testetlen csapásai
súlyát. Tombol, mégis én uralom. Ez a hatalom… mérhetetlen. Ez az érzés az, amiért élek.
Talán majd te is megismered ezt az érzést, és rabjává válsz. Ne feledd, a börtönőr
ugyanolyan rab, mint akit a ketrecbe zárt."*miután befejezi össze tekeri a pergament majd a nő szemébe néz*
-Hagyd hogy segítsek... Nem tudhatod hogy milyen árat kér azért hogy segítsen. De minden démonnak fizetni kell valamivel... csak azt nem akarom hogy olyannal fizess amit megbánnál...*mondja komoly hangon hiszen félti a nőt ez látszik is rajta*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-05-02, 10:40 pm

*A férfi mesélni kezd az iskoláról és elmondja Siderisnek azt, amellyel a nő már eddig is tisztában volt.*
- Viszont ha ilyen veszélyes ez az iskola, miért pont itt akartad újrakezdeni a tanítást? Miért nem mentünk másik helyre? Nem volt kötelező visszatérni ehhez az iskolához. *szerinte teljesen logikus az, amit mond és nem igazán érti, hogy azok után, amik itt történtek, Demien miért ragaszkodik még mindig annyira ehhez a helyhez. Bár most, ahogy gondolatai ismét ezeken a dolgokon járnak, eszébe jut valami.*
- Így akartad visszaszerezni az emlékeid? *hangja kissé halkabb, de megértőség sugárzik belőle. Ismeri Demient és tudja, hogy régen ő is itt dolgozott, sőt, magiszter volt még az iskola annak az idejében, amikor oly sok diákot ért itt bántalom, viszont azzal nincs tisztában, hogy hány évet is töltött el itt a régi Demien. *
- Még nem tudom, hogy mi lesz a húgom sorsa, de amint visszakapom, mindent át fogok gondolni. *nem fogja azt mondani, hogy hallgat a férfire és azt sem, hogy nem teszi ezt, csupán csak át fogja még jobban gondolni a dolgokat és akkor majd biztosabban fog tudni mindent, legalábbis reményei szerint majd idővel meg fogja hozni a megfelelő döntést. Viszont a kislány után áteveznek Demien felé, hogy mi minden történt vele, de amikor meghallja, hogy mit tett, szemei kissé elkerekednek ismét és meglepetten tekint a férfire.*
- De... ezt még is hogy tehetted? Egy diákot használsz fel azért, hogy megtudj magadról dolgokat. Ne haragudj Demien, de ez olyan módszer, amelyet a régi magiszterek alkalmaztak és nagyon nem értek veled egyet ebben. *rázza meg kissé fejét és kezeit is kihúzza a férfi kezei közül. Lehet, hogy félreismerte Demient? Nem gondolta volna, hogy ilyenre is képes lesz.*
- Most tényleg csalódtam benned. *mondja és lassan felkel a kanapéról és az ablakhoz sétál, majd kitekint rajta, de nem mond most már semmit, csupán csak saját gondolataival van elfoglalva és Demien tettén. Sayran kívül viszont hamarosan megtudja, hogy nem ő az egyetlen visszatérő magiszter, hanem van itt még valaki, így fejét lassan a férfi felé fordítja.*
- Mit tudsz róla? *kérdi kissé lényegretörően és úgy látszik, hogy felőle ennyi volt mára a nagy beszélgetés, mivel most meg kell emésztenie a hallottakat. A diák szülei mit szólhatnak ahhoz, hogy a magiszter csak így felhasználja saját kis terveihez? Ez egyszerűen undorító. Ez után viszont még is pár szót szól Sideris és a férfinek ahogy hallja és látja, nem tetszik a saját kis ötlete.*
- Nyomoztál? *kérdi és lassan ismét megindul a férfi felé és kíváncsian pillant a pergamenre,a mely nemsokára előkerül egy kisebb méretű széfből. Ez után Demien olvasni kezdi és amit hall, mosolyt csal az arcára.*
- Nem félek ettől a démontól, márt szerintem nem igazán képes nekem ártani. Legyengült és úgy érzem, hogy behódolt. *lehet, hogy inkább a rosszra kellene gondolnia, de most még se teszi, hiszen nem lehet az, hogy mindig Demiennek legyen igaza, még akkor se, hogy ha több száz éves tapasztalattal rendelkezik. Mindenre úgy se emlékszik a magiszter.*
- Eddig se tudtál segíteni Demien, ez után se fogsz... Nincs mit tenni, ahhoz, hogy éljek, neki is élnie kell, bennem. Tudod jól, hogy ha kiűzöd, akkor én is meghalok. *halk sóhaj, tudja, hogy ez az igazság, hisz ezt a harcot már régen megvívták ezzel a bizonyos szörnyeteggel.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-05-02, 11:09 pm

-De... sajnos igen. És nem volt másik hely... Vannak helyen épületek amik megfogják az embert Vannak dolgok amit be kell fejezni, és vannak olyan történetek amik nem mindig végződnek jól , ez nem olyan hely amit mi választunk. A hely választ ki minket... Fogalmazhatunk úgy is hogy a a tékozló fiú vissza tér*mondja miközben szeme egy pillanatra lecsukódik, a kérdésre egy pillanatra csak megrezzen, hogy az előbbi monológgal mit akart mondani, igazából lehet csak ő tudja, lehet ő sem*
-Az emlékeim kísértettek már fiatal korom óta... és ide vezettek*egy pillanatra a nő szemébe néz, mikor kinyitja a sajátját*
-Tudod milyen érzés amikor nem tudod hogy ki vagy?*kérdezi nyugodt lágy hangon a nőtől, majd a következőre csak lehunyja a szemét, és bele egyezően bólint*
-A te hugod.... nem szólhatok bele, a te döntésed*mondja miközben, lassan elmeséli hogy mi is történt az elmúlt napokban. A nő kitörése viszont egy pillanatra meglepi a férfit, végül lemondóan sóhajt, amikor pedig mondják hogy csalódtak benne csupán csak lassan feláll , és a nő felé fordul még ha ő háttal is van neki*
-Nem csak a saját céljaim voltak. A fiú veszélyben van... senki nincs annyira közel ehhez a veszélyhez mint ő. Lehet hogy nem fogja túlélni mire ez az egész véget ér, lehet egyikőnk se. De joga volt tudni hogy miért.... És csak egy választás volt. Ő választott, nem én erőltettem rá*fejezi be komoly hangon majd lassan mesélni is kezd a démonról. A nő szavaira viszont nem változik a véleménye. Lehet hogy a tudásában lehet csak a megérzéseiben bízik , hogy hiba e? Nem tudja*
-A másik magiszterről? Már akkor ősöreg volt amikor találkoztam vele. Volt más neve is de én csak Drayenként hívom előtted. Régen ő sem volt olyan mint amilyen később lett. DE a hatalom az agyára ment, és a fő fegyvere nem az erejében volt....Hanem hogy képes volt más varázslók tudását magába szívni, és talán a lelkük egy részét is... Ezálltal vált írtózatosan erőssé, de a hatalommal egy töbletszemélyiség is kialakult, amik össze mosódva létre hoztak egy szörnyeteget... Amikor meghaltunk azt hittem őt is sikerült megölni... de úgy tűnik korántsem. Bár testet még nem tud ölteni de az ereje megmaradt. Ha kiszabadulna...*kicsit elmosolyodik és ismét megcsóválja a fejét*
-Akkor itt nem lesz se démon se varázsló aki meg tudná állítani, kivéve ha írtózatosan nagy árat nem fizet érte*a férfi szemei össze szűkülnek miközben beszél. Valóban ilyen erős lenne? Vagy csak a férfi emlékei fakultak meg, és nagyítják fel a bajt? Nem tudni. VÉgül mesél a démonról is amire a választ is megkapja és egy lemondó sóhajjal az ajtóhoz lép. Szeretne segíteni, de úgy tűnik vagy nem tud, vagy nem akarják hogy segítsen*
-Egy démon sose gyengül le annyira hogy szolgává váljon... Ahhoz több kell. Bár én örülnék a legjobban ha neked sikerülne*mondja egy pillanatra lehunyva a szemét, hátat fordítva a másiknak miközben keze a kilincsen pihen meg, még utoljára vissza néz a válla felett, tényleg egyedül van. Lehet hogy tényleg túl messze ment, és kezd olyan lenni mint régen, vagy csupán mások nem értik a módszereit, de tény hogy a Cruorises magiszter csalódott benne*
-Lehet valóba más lettem... az is hogy akit megszerettél csupán egy átmeneti ember volt, sajnálom hogy belekeveredtél ebbe az egészbe. Remélem hogy legalább a te részed jól végződik ebbe a történetbe....

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-05-02, 11:38 pm

*Egy furcsa monológot mond a férfi, amely lehet, hogy egy diák számára csodálatosnak tűnik, Sideris még is érzi így.*
- Szerintem ha akartuk volna, lehetett volna más megoldás is, de természetesen megértem, hogy miért akartál visszatérni és nem ítéllek el ez miatt. *mondja kissé lágy hangon és talán el is mosolyodik, hiszen tisztában van vele, hogy milyen nehéz is Demiennek, de akkor is mint ha túl sokat változott volna az évek alatt és talán már tényleg különböző vízek felé eveztek és most már nem találják meg az összhangot.*
- El tudom képzelni, hogy milyen érzés, hidd el. *egy aprót bólint, hiszen eddigi rövid élete során ő is nem egyszer érezte mindezt. Mindez után viszont a férfi elmeséli, hogy mit tett az egyik diákjával és ez után Sideris fel is kel és elmondja a véleményét, mi szerint ez nem volt valami helyes döntés és kissé brutális volt. Demien viszont védekezően beszéli kezd, amit a nő végig is hallgat, majd lassan megrázza a fejét.*
- Nem szabadott volna ilyen veszélybe sodorni azt a fiú... és szerintem túl fogjuk élni, nem lesz itt baj. Mostantól én is nyomozni kezdek és nem fogok mindent rád hagyni, az lesz a legjobb. *nem érdekli, hogy ha ő maga is veszélybe fog kerülni. Elég volt abból, hogy mindig csak Demien ment és járt utána a szafkorágoknak. Ő majd megkeresi Sayrat és végezni fog vele, hogy ha szükség van rá.*
- Igen, róla. *bólint végül a következő szavak hallatán és egy régi, eddig feledésbe merült magiszterről kezd el beszélni Demien és ahogy a nő hallja, az ereje igen hatalmas. *
- Nem szabad hagynunk, hogy kiszabaduljon... és mit gondolsz, ez a fiú azzal, hogy visszatért a régi emlékeidbe, tud majd segíteni neked ez a férfi ellen? *kérdi, hiszen nem tud logikusabb magyarázatot erre az egészre és nem akarja Demient se hibáztatni, de ezt akkor se nézte ki belőle. Időközben a férfi az ajtóhoz lép és Sideris enyhén felvonja a szemöldökét. Kissé meglepte ez a lépés, de még nem szól semmit. A démonos dologra már nem mond semmit, hanem csak figyeli a másikat, aki kezét már a kilincsre teszi, így a nő lassan, de jól láthatóan bólint és meg is indul az ajtó felé, de közben hallja a szavakat is. Megáll "kedvese" mellett és mélyen a szemeibe néz.*
- Nem sajnálni kellene, hanem nekem is elmondani a dolgokat és nem önfejűen a magad útját járnod. Hagyhatnád, hogy segítsek én is... de ha nem, akkor majd nyomozok magam. *mondja, majd az ajtóra tekint.*
- Azét azt soha nem gondoltam volna, hogy egyszer kiteszel a szobádból és azt mondod, hogy rossz embert szeretek. Úgy érzem, mint ha szakítanál velem, de a te döntésed. *szemei a férfi kezére tévednek, amely le is nyomódik. Demien érezheti a nyomást is, bizony egy árny segít rá a dologra és az ajtó ki is nyílik Sideris előtt.*
- Viszlát Demien. *mondja és most már el is hagyja a szobát, majd hangosan be is csapja maga mögött az ajtót. Ő szereti a férfit, tiszta szívéből, de nem fog másképp viselkedni vele, mint ahogy érzi. Miért pont ő legyen az, aki mindent lenyel és csak bólogat? Épp elég hiba az, hogy Demien nem képes elhinni, hogy mennyire szereti és hogy milyen fontos a számára. És hogy ne lenne mellette? Egyedül hagyta? Inkább csak próbálja megvédeni, de mindig is mellette volt és ezt talán majd egyszer Demien is megtudja, hogy ha elgondolkodik a kettejük kapcsolatán.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-05-03, 12:04 am

-Lehet a ti számotokra lehetett volna de nekem nem... van itt néhány elvarratlan szál. És tudom hogy nem ítélsz el*mondja egy kicsit lágyabb hangon, még egy kisebb mosolyt is eresztve mellé. A következőre csak bólint, majd nemsokára a Nathanieles dologra térnek rá*
-Nem sodortam... sajnos a baj őt találta meg. De azért maradt még remény hogy megússza. Ahogy nekünk is*mondja de a következőre kicsit komolyabban néz a nőre*
-Nem akarom hogy egyedül nyomozz ezután*csupán csak ennyit mond. Hogy miért? Bizony mert félti a nőt, hiszen lehet hogy most azt hiszi hogy Demien csinál mindent egyedül, pedig ez nem igaz ő is. Ezért is egyformák*
-Nem szabad.. és azt hiszem hogy van. A fiú valamilyen kapcsolatba került vele. Veszélyes, de talán előnyre is tehet szert. Minden attól függ hogy Drayen mennyire van ezzel tisztába. Abba a fiúba több van mint ami kívülről látszik*mondja komoly hangon, Sideris fele nézve, majd az ajtóhoz lép. Ámde nem azért hogy őt kitessékelje. Demien akart elmenni. Lehet hülyén néz ki de inkább megy el ő minthogy a nőt kitette volna. Viszont úgy tűnik hogy ezt Sideris félre érti, amikor mellé ér a keze a nőéhez ér, egy pillanatra, a szavaira a férfi elcsodálkozik.*
-Azt mondod hogy önfejű vagyok és a magam útját járom, mikor te is pont ezt teszed.. Napokig elvoltál amikor Sayra megjelent és még most se tudom hogy mit csináltál. Napokig eltűnsz, nekem meg csak annyit mondtál hogy vigyázzak a hugodra. Aggódtam, még ha nem is mondtam. Tudod... már te se vagy olyan nyitott könyv előttem mint amilyen akkor voltál. És nem kidobni akartalak. Én megyek el.*hangja kissé szomorú és bizony a férfi is az. Lehet hogy a régi összhang már nincs meg, pedig a férfi még mindig szereti mindennél jobban. Kisiet a nő után a folyosóra, majd mielőtt elmenne megfogja a kezét. Nem durván, de kicsit vissza tartva*
-Tudod... lehet túl sok mindent vágunk egymáshoz amit magunk is elkövetünk. Egymást taszítjuk el, mert túlságosan is vigyázni akarunk a másikra. ÉS mit értünk el vele....... Csak hogy most úgy állunk itt mintha valami örökre szóló búcsú lenne. Nem hiányzik néha a régmúlt?

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-05-05, 1:20 pm

* A lány ismét megmássza az Északi torony lépcsőit, hogy valamelyik magisztert elkapja és beszámoljon neki róla az egyik most érkezett diákról. Valamivel kultúráltabb már kinézete, de még mindig nem az igazi, tiszta, új ruhát is magára kapott, de arca nyúzottságával már nem tudott mit kezdeni. Hófehér orcájáról már eltűnt a fiú lenyomata, de talán nem nyomott volna sokat a latban. Amint felél a folyosóra mely szintén nem bizalomgerjesztő fénységben úszik lassan végigvonultatja rajta tekintetét és a biztonság kedvéért a lépcsőn is tekint. Egy nagy sóhaj kíséretében először ismét magisztere ajtaján kopogtat, reménykedve abban hogy mára már haza ette a fene. Pár pillanat múlva azonban továbbindul, egészen addig, míg nem a Infaltus ház feje ajtajánál meg nem áll. Nem érdekli, az összesen bekopogtat, az egyik csak szobájában tartózkodik. Még mindig remegő kezével koppant az ajtón majd várakozóan kissé hátrébb lép s hol jobbra hol balra kémlel a folyosón.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-05-05, 1:38 pm

*A férfi itthon van. Éppen az író asztala előtt ül. Az ablak mögötte tárva nyitva, és a lágy kora nyári szellő finoman fújja befelé, az ablakot takar, szürkés függönyt. A kopogásra viszont hirtelen fel is emeli a fejé,t majd az ajtó fele pillant. Nem tudja hogy ki jöhet ilyenkor, hiszen nem éppen beszélt meg senkivel se találkozót, így csak lassan int az ajtó fele, ami bizony nemsokára ki is nyílik, és meglátja hogy ki is látogatja meg. Hogy milyen okból azt még nem tudja , de valószínűleg nemsokára ki fog derülni minden. *
-Szép napot Ms Miels*néz a lányra, és ha bejön, a az ajtó ahogy a lány beér be is csukódik. A férfi csupán csak fejével mutat egy fotel, felé hogy ha akar üljön csak le. Ezután kezeit az asztalra támasztja , és fejét megtámasztja benne*
-Miben tudok segíteni?*kérdezi de azért észre vesz valami furát a lányon. Mintha valami idegesség lenne, amire tekintete kicsit még kíváncsibb lett*
-Elég, elnyűttnek néz ki, netán valami baj van?*kérdezi fejét oldalra döntve*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-05-05, 1:54 pm

* A türelmetlensége félelméből fakad, ahogy a belépésre vár Mr. Cornwlade lakosztályába. Apró lábfeje ütemesen és gyorsan pattog a folyosó kövezetén s hol a jobbra nyúló félhomályba pislant nagy szemeivel, hol a lépcső felé. Az egy állat, mindent kinéz belőle, kitudja követi e mit eddig nem vett észre. Úgy érzi nyomós oka van arra hogy megzavarja a magisztert, egyáltalán nem áll szándékában más diák által fenyegetve és idegroncsnak érezni magát. Az ajtó viszont kinyílik minek kattanásától aprót megrezzen mert váratlanul éri annak ellenére hogy be akar menni, majd tekintete az asztala mögött ülő férfira esik. Talán meglepő, talán nem, hogy egy Cruorises lányka várt bebocsájtást, így habozva s ismét körbe tekintve belép a szobába. Össszerezzen az ajtó ismételt csukódásának hangjára majd válla felett visszatekint az ajtóra. Mély levegőt véve a fotel felé veszi az irányt mit a férfi felkínált neki.*
- Jó napot Mr. Cornwlade! Köszönöm hogy fogadott.* feleli babráló kezével miközben a fotel felé tart, minek szélére ül egyenes háttal. A kérdések után egy tincset a füle mögé tűr meg-meg remegő kezével majd bágyadt tekintettel a tanárra néz.*
- Egy a napokban érkezett diákról szeretnék beszélni, kit én kísértem szobájába.* kezdi az elején, látszik rajta hogy megviselik a szavak, de hát mit tud tenni, még mindig a történtek hatása alatt van.*
- Megfenyegetett, akaratom ellenére bezárt egy szobába és...és...* akad el egy pillanatig, tök megalázó neki erről beszélni de össze kell szednie magát hogy értelmes képes adjon a történtekről.*
- ...az egy állat.* fakad ki váratlanul.* Kezet emelt rám és azt akarta hogy vetkőzzek le.* süti le pilláit egy pillanatra majd remegő tekintetét ismét a férfira emeli. Az órák során kiderült már hogy nem egy nyámnyila lány, de ezt nem bírja elviselni.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-05-05, 2:03 pm

*A lány úgy tűnik el is fogadja a neki felkínált helyet, így a férfi kíváncsi tekintettel kíséri végig a mozzanatot, majd amikor a lány leül , fürkésző szemeit rá veti. Nem szólal meg azonnal, csupán kíváncsian figyeli a vele szemben ülő , lányt, végül biccent a szavakra*
-Igazán nincs mit Ms Miels, elvégre nem lehet tudni mikor van ránk szükség. Bár azt kicsit furcsállom hogy nem a magiszterét kereste fel*mondja komoly hangon, de nem bántóan , elvégre attól hogy ő Inflatusos házvezető, még a többi ház diákjainak is segít. Csupán csak nyugodtan hallgatja végig a szavakat*
-Úgy tudom a minap érkezett az iskolába egy Kayoda Acheson nevezetű diák...*mondja komoly hangon, bár nem ő a szakvezetője, de álltalában a magiszterek tudják hogy kik az újonnan érkezők, maximum , ha nem az ő házukba kerülnek, akkor nem szentellnek akkora figyelmet rá. A következő szavakra viszont felvonja a szemöldökét*
-Tehát azt mondja hogy erőszakoskodott magával*mondja sötéten, miközben borostyán szemeit a másikéba emeli, egy pillanatig nem szól semmit, csupán csak mélyen a gondolataiba temetkezik*
-Nyugodjon meg.Azt hiszem hogy a diákok össze tétele között, van pár akikre jobban oda kell figyelni, megfelelően el fogunk járni az ügybe. Mi is történt pontosan?*kérdezi, továbbra is nyugodt hangon, elvégre ahhoz hogy tudjanak tenni az ügybe mindent tudniuk kell*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-05-05, 2:36 pm

* A fotelhez masírozik miközben megköszöni hogy fogadta, hisz elvileg minden bajával és gondjával saját házának fejét kéne zargatnia. Így szavai után lassan biccent.*
- De felkerestem uram. Kétszer is, de nem találtam szobájában. Nem tudhatom hol lehet és az egész kastélyt lehetetlen felkutatni...* feleli ujjaival szórakozva, talán a férfi többet tud, na de ez nem az ő dolga s ha már itt van akkor beszámol jövetele okáról. Idegesen vág bele a mondandójába, olykor a rideg sárga tekintetbe pillant, de annyira kirázza tőle a hideg hogy inkább ölében fekvő kezeit nézi java részt. A srác nevének említésére jéghideg borzongás fut végig gerincén, de aprót bólint.*
- Igeeen, ő az.* remeg meg hangja s egy tincseit a füle mögé tűr ujjaival s a legfontosabb információkat "elmeséli" a férfinak s a végén lesüti pilláit egy pillanat erejéig, majd ismét a ráemeli tekintetét.*
- Pontosan. Többször is...* böki ki mivel így történt, nem szokása hazudni, őszinte ember és egyébként sem tudja jól "csinálni". A nyugtató szavakra bólint, remélte hogy lesz lépve valami az ügy érdekében, mert nem áll szándékában elhagyni az iskolát egy ilyen őrült végett.*
- Ő nem sötét és gonosz mint legtöbben...már elnézést a kifejezését. Ez beteg, durva és antiszociális.* azért különbséget tud tenni az iskolában megforduló diákok viselkedése és jelleme között. A kérésre bólint miszerint miként is történtek az események s kicsit feljebb csúszik a fotel ülőkéjén.*
- Már ott kezdődött az egész hogy szerinte megvárakoztattam. Nem tetszett neki, pedig amint tudtam mentem. Utána egyfolytában csak szapult és oktatott hogy mi a dolgom, mit persze nem hagytam szó nélkül, tudom mi a kötelességem és tennivalóm új diák érkezésekor így visszaszóltam. Talán ez ütötte ki nála a biztosítékot nem tudom, de utána a klubhelyiségben magához vont akaratom ellenére és azzal fenyegetőzött hogy még felkeres a szobámba.*halkul el egy pillanatra, ezt sehogy sme tudja kivédeni és sokat szobatársai sem tehetnek érte ha álmukban látogatja meg az éjszaka közepén. Ezért sem éjszakázik azóta a szobájában.*
- A szobájába kísértem és átadtam neki a kulcsot. Természetesem tájékoztattam mindenről, így arról is hogy egy ideig még csak egyedül fogja lakni a szobát. Dolgom végeztével távozóra fotam de az nem engedett, bár lökött a szobába és nekivágott a falnak majd az ajtót is lezárta. Ocsmányságokat csinált majd elnémított.* fintorodik el egy nagy sóhaj kíséretében.* Egyetlen menekülési utam az ablak volt, min szó nélkül kivágtam volna magam...inkább mint hogy játszadozzon velem "úgy"* nyomja meg a szót, feltehetően érti a férfi miről beszél.*
- Megakadályozott benne majd védekezésképpen megrúgtam, leköptem. Ez után az ágyra lökött és egy elfogadhatatlan alkut ajánlott, miszerint ha levetkőzöm szó nélkül elenged. Nem hittem neki így meg se mozdultam. Visszaütött és visszaköpött utána elengedett...* mai napig sem érti miért, de szerencsére nem is kell ezen vacilálnia. Elég részletesen beszámolt a történtekről, persze a maga cselekményeit sem hagyta ki belőle hisz így kerek a történet. Várakozón tekint a férfira s halkan megszólal.*
- Én nem akarok minden lépésemnél a hátam mögé nézni hogy talán követ e és beváltja e fenyegetéseit.* ad hangot félelmének, mi talán fura a férfinak hisz az Infaltusosok kevésbé félnek a haláltól, de ez a lány még csak a szagát sem akarja érezni egyenlőre.*

Tárgy: Re: Demien Remus Cornwlade Lakosztálya 2010-05-05, 2:57 pm

-Ezek szerint bizonyára valami dolga lehetett, mostanába elég sok minden történik, és úgy tűnik hogy a magisztere nincs az iskolában*mondja nyugodt hangon kezein pihentetve a fejét, még mindig komolyan figyelve a lányt*
-Nagy valószínűséggel, erről nem sok információ érkezett, de minden esetre utána fogunk járni a dolognak, és a fiú megkapja a büntetését. *mondja komoly hangon, utalva az atinszociális dologra, majd lassan hallgatnia kezdi hogy pontosan mi is történt. Nem is szólal meg egészen addig, ameddig a lány be nem fejezi amit mond, csupán csak maximum néha néha megváltozó arcberendezése jelezheti a lánynak hogy nyomon követheti a dolgokat*
-Pedig , úgy hallottam egész jó munkát végez a Cruorison, legalábbis eddig dícsérték a munkáját, azzal hogy pár diák ennek ellenkezőjét mondta nyugodtan szóljon is vissza.... de ez a diák, úgy tűnik túl messzire ment*mondja egy pillanatra megjegyezve a dolgokat, majd amikor a lány befejezi a férfi sóhajt egy kicsit*
-Nyugodtan járhat az iskola falai között, azt hiszem megtárgyalom a dolgot a magiszterével, és közösen kitalálunk valami a dolog megoldására, hiszen senkinek se jó ha folyamatos fenyegetettséget érez*mondja komoly kissé hűvös hangon , ami nem a lányra irányúl, csupán a férfinek álltalában ilyen a hangneme*
-Meg értem hogy ha kicsit zaklatott, talán annyit javasolhatok hogy próbáljon többet lenni emberek között, és felejtse el azt a fiút, remélhetőleg teljesen megszűntetjük a fenyegetettséget záros határidőn belül

» Demien Cornwlade karakterei
» Cornwlade ház
» Sideris Valbraith lakosztálya
» Lucius Benedict Fenris lakosztálya
» Demetrius lakosztálya