Cornwlade ház

Tárgy: Cornwlade ház 2010-06-15, 2:24 pm

*Nemsokára átölelik egymást, és a férfi mond pár választást is, persze ha Siderisnek van ötlete, azt is megvalósíthatják. A szavakra egy kis mosoly jelenik meg a szája szegletébe, miközben tekintete a nőét figyeli*
-Hmm Izland?*mintha kicsit el is gondolkozna, de arcán a mosoly továbbra se akar eltűnni. Régóta el akarta oda vinni Siderist, és úgy tűnik most éppen adódik az alkalom. Nemsokára érzi a puszit a nyakán, és át is öleli a nőt, majd kezét a másikéra teszi. Nem is válaszol semmit, nemsokára érezhető lesz a húzás, és a páros egy teljesen más helyen találja magát. Egy szikla peremén állnak, ami alatt vadul fodrozódik a tenger, a hajukba néha néha belekap az északról érkező, kicsit erősebb szél. Ha pedig megfordulnak egy házat vehetnek észre, ami mögött pár sír helyezkedik el. A ház eléggé régi vágásúnak látszik, de jó állapotban van. A férfi csak lassan arra fele fordítja a fejét, majd keze lassan lecsúszik a nő kezére*
-Jó pár évig voltam itt..... kicsit fura ismét ide vissza térni. Remélem tetszik*mondja csendesen, fejét Sideris fele fordítva*

Tárgy: Re: Cornwlade ház 2010-06-15, 2:35 pm

*Csak egy aprót bólint a kérdésre, hisz tényleg szóban volt már köztük az, hogy egyszer Demien megmutatja neki azt a helyet, ahol oly sokáig élt. Amikor viszont a férfi keze a nőéhez ér, már érezhető is lesz a húzás. Tehát Demien nem is gondolkodik tovább, már is ott teremnek a hideg Izlandon. Siderisnek még csak esélye se volt összepakolni pár ruhát vagy a fűző fölé ráhúzni valami melegebbet, így amikor hajába belecsap a hűs szél, kissé hozzásimul a férfihez. Varázsolhatna is, hogy ne fázzon, de így valahogy sokkal kedvére valóbb a dolog. Körbetekint hát, majd meglátja a tengert, a sziklákat és a házat is, amely igen csak otthonosan fest, bár a sírok kissé meglepőek lehetnek. *
- A sírokban kik fekszenek? Vagy csak tanulmányozás miatt vannak? *érdeklődik kissé kíváncsibban, hiszen tudja, hogy mivel foglalkozik kedvese, de az is lehet, hogy rokonok vannak itt. Szóval jobb még most megkérdezni a dologról Demient. Időközben meg is indulnak a ház felé, majd a beszélgetés is tovább folytatódik.*
- Kívülről tetszetős és ahogy nézem, nem valami egyszerű ide jutni, főleg nem a varázstalan embereknek. *pillant ismét körbe, majd ahogy egyre közelítenek a házhoz tovább folytatja.*
- Kíváncsi vagyok, hogy milyen belül... *ez után kis szünet következik, majd a férfire tekint.*
- Van bent valaki? Úgy értem a ház tisztán tartása és felügyelése miatt... gondolom nem egyedül éltél itt. *azért remélhetőleg valami manó lesz itt, nem pedig egy komornyik. Szobalányt nem néz ki kedveséből, de a kérdésre mindenképpen érdekli a válasz.*

Tárgy: Re: Cornwlade ház 2010-06-15, 2:49 pm

*Nemsokára megérkeznek, egyenesen a hűvös Izlandra. Érzi a hideget, és amikor Sideris jobban hozzá simul, csupán egy félmosollyal jobban magához öleli, és hajuk nemsokára össze is kuszálódik a szélben. Ezután viszont lassan megfordulnak a ház felé, és Sideris fel is tesz egy kérdést, amire a férfi válaszol, végig tekintve a fejfákon*
-A Cornwlade leszármazottak, mondhatjuk úgy hogy az elődjeim......*mondja csendesen, bár azért mondta hogy "Mondhatjuk" mivel a férfi nem vérszerinti Cornwlade, bár erről a nő is tud, hiszen mesélt neki a múltjáról. A szavakra kicsit elmosolyodik majd bólint*
-Igen... szerettem is, az elszigeteltség pedig érthető is volt, a családom nem szeretette ha figyelik őket*mondja nyugodt hangon , majd lassan kezével finoman jobban megszorítva a másikét elindul a ház felé, de tekintete mindvégig a nőn marad*
-Nem nincs.... Tudod a nevelő apám mondhatni lélekkel látta el a házat.. nem tudom jobban megfogalmazni, de ha egy Cornwlade tér vissza, a ház felkészül a fogadására..*mondja miközben elérik az ajtót, és a férfi finoman benyomja a kilincset. Az ajtó egy nyikorgás nélkül, nyílik ki, a férfi pedig egy finom mosollyal előre engedi a nőt. Ha Sideris belép, rögtön érezheti az erős mágia jelenlétét. Olyan mágiáét ami idegen Demienétől, tehát más alkotta. Egy tágas előszobába érhet, melynek bal oldalából egy nappali nyílik, előtte lévő szobából a konyha, valamint a terem közepéből egy csigalépcső indul meg felfelé, ahol valószínűleg a hálószobák vannak. A férfi is belép a nő után, majd becsukja maguk mögött az ajtót. Alattuk finom faparketta ropog, de látszólag, egy újnyi piszok sincs, se a padlón, se a falakon, pedig már régen nem járt itt senki*
-Remélem tetszik....*mondja miközbe halkan Sideris mögé lép, és kezével átkarolja annak derekát*
-Úgy tűnik hogy ez a hely változik.... mikor még kicsi voltam, régiesebb volt. Még én se ismerem minden titkát, az apám nem sokat mesélt róla...

\\Fagy\\

Tárgy: Re: Cornwlade ház 2010-06-24, 12:18 pm

//olvad//

*Ahogy megérkezik a két magiszter Izlandra, pontosabban a Cornwlade birtokra, a nő azonnal körbetekint és ki is szúr jó pár fejfát, amiknek tulajdonosairól oly keveset tud. Időközben közelebb simul a másikhoz, jól esik neki Demien közelében lenni. *
- És nem zavar, hogy itt vannak? Én minden bizonnyal pár km-re temettem volna el őket, nem közvetlen a ház mellé. *mondja el saját véleményét, mivel az otthon számára nem egy halottakkal teli ház. Nincs velük gondja, de akkor is ez az igazság, szereti ő is a részben normálisnak titulálható helyeket. *
- Szóval a ház valami féle képen változik. Igazán érdekes és hasznos is, kíváncsi vagyok rá. *egy kisebb mosollyal az arcán pillant fel a férfi szemeibe, majd engedve a húzásnak az ajtóhoz sétál. Amint az kinyílik, egy kis nyikorgás nélkül, már be is sétál a fapadlóval borított helyre és sárga szemei körbepásztázzák a helyet. Elég tágas és szép is itt minden, így hát a nő beljebb megy, majd először a nappali felé indul, majd ez után a konyha jöhet és végül visszatér Demienhez is.*
- Igazán otthonos. *szólal meg végül, ahogy a csigalépcső felé tekint, majd ekkor lép mögé a férfi. Érzi az erős kezeket a dereka körül, ő maga pedig csak ráteszi saját kezét, így vékony és hosszú ujjai rákulcsolódnak a másik kezeire.*
- Van valamiféle könyvtár? Vagy kutatási terem? *pillant hátra a másik felé, majd lassan elengedi, hogy tovább folytathassák a ház felfedezését, azaz Demien a ház bemutatását természetesen, de hát itt Siderisnek minden új és ismeretlen.*

Tárgy: Re: Cornwlade ház 2010-06-24, 12:36 pm

*Ő is észre veszi, hogy a nőnek szemet szúrnak a fejfáj, persze közben enged a bújásnak is, karjával átkulcsolva a másikat. Egy pillanatig ő is komolyan fordítja a fejét a ház fele, de amikor meghallja a kérdést, arcára egy kisebb mosolyszerű képződmény ül ki,és finoman megcsóválja a fejét*
-Nem... Igazából mindig is így éltem, mióta az eszemet tudnom, ehhez szoktam hozzá. Gondolom az őseim megszokása volt, hogy a szülőház mellett térjenek nyugovóra... ne kérdezd miért*hangja csendes, és kissé dallamos is, most nem olyan komor, mint amilyen az iskolában a diákok előtt, a szél felerősödik, és tova is szállítja a hangját, de a mosoly persze megmarad. Ezután elindulnak a ház fele, és az ajtó egy kis nyikorgás nélkül ki is nyílik*
-Igen.. bár hogy hogyan még én se jöttem rá. Az biztos hogy a külleme változik, ennek a helynek lelke van...*hangja itt egy pillanatra mintha suttogássá halkulna, de aztán felerősödik. De eddig más furcsaságot nem vettem észre rajta. Gyere beljebb*engedi előre a nőt, és belépve ő maga is körbe néz. Amikor Sideris vissza tér csak mosolyogva bólint*
-Azzal sosem volt baj, szerintem is az... ÉS még bőven van látni való.*mondja és már oda is lép a másik mögé átkarolva a derekát, és egy pillanatig ő is felfele fordítja a fejét.A kérdésre kicsit oldalra is dönti*
-Amikor én éltem itt a hálószobáknak adott helyet, és volt pár folyosó ahol nem igen járhattam..... Elég furcsa volt. Apám birodalma, mondjuk úgy hogy ugyan olyan tevékenységet végzett mint én..*utal itt a mágiára amit használ végül fejét lassan átdugja a válla felett és az arcára néz*
-De van egy könyvtár is fent, meg a tetőzeten egy kisebb csillagvizsgáló... bár régen nem igen értékeltem a könyvek hatalmát, azt hiszem ez akkor változott, amikor a Durmstrangba kerültem*mosolyodik el, bizony azok szép emlékek voltak*

Tárgy: Re: Cornwlade ház 2010-06-24, 12:46 pm

- Furcsa szokás. *mást nem is mond, hiszen a Cornwlade család dolga, hogy mi módon is szeretnének meghalni és a halál után hova akarnak kerülni, de a nő számára ez akkor se annyira normális dolog és ezt már el is mondta kedvesének. Besétálnak hát a házba, az ajtót be is csukják maguk mögött, majd végül Sideris körbetekint a házba, legalábbis az alsó szinten és végül meg is áll, felfelé tekintve, jelezvén, hogy kíváncsi ám arra is, amit még fent rejt ez a ház.*
- Szóval nem voltál valami intellektuális kiskorodba. Ezt nem gondoltam volna rólad Demien. *mosolyodik el és bár megismerte a Durmstrangban a nő, de akkor már a könyvek is mindennaposak voltak náluk. Lassan kibújik az ölelő karok közül és elindul felfelé a lépcsőkön. Nem igazán aggodalmaskodik, hogy visszatartanák, ha minden igaz, akkor szabadon járhat-kelhet, mert ha mégse, akkor azt Demiennek kellene mondani - bár más dolog, hogy Sideris elől nem maradhat semmi se titokban - tehát úgy is felfedezne mindent. Ahogy felér, ha minden igaz, akkor hálószobákat is láthat, meg egy hosszú folyosót és hogy még mi mindent, azt útközben megtudja, de ő azért érdeklődve betekint a szobákba.*
- Melyik a te szobád? *kérdi megállva a lépcsőtől nem túl messze, a másik felé fordulva, hiszen ha magától nem mutatja meg neki Demien a helyet, akkor ezek szerint neki kell felfedezőútra indulnia.*
- És itt szándékozol majd élni a jövőben vagy valahol máshol? *még egy fontos kérdés, mert az is biztos, hogy Sideris inkább azt a kastélyt választaná, amit nem olyan régen vett. Persze több okból is, hiszen Nilt is valahol el kell majd szállásolnia és otthont kell neki nyújtania, így hát nem élhetnek akárhol. A fiúnak is meg akarja végre adni az otthont, amiben nem volt még igazán része.*

Tárgy: Re: Cornwlade ház 2010-06-24, 1:05 pm

-Szerintem is*csupán csak ennyit mond, most már nem gondolkozik el rajta, mi miért van csupán elfogadja, ebben élt, legalalábbis az új életében. Nemsokára kicsit mesélni is kezd, és Sideris megjegyzésére kicsit el is neveti magát*
-Hogy intellekutális voltam e nem tudom, de minden esetre nem nagyon voltam kötelességtudó*mondja kicsit ismét halkabban. A nő viszont kibújik a karok közül, és Demien nem is tartja vissza csak mosolyogva figyeli ahogy elindul, és persze mindjárt ő is a nyomába szegődik. Így indulnak meg az emelet felé. Nemsokára már a folyosón vannak, és a nő feltesz egy kérdést, a szobát illetően. A férfi csak elmosolyodik és egy kicsit előrébb lép, majd oda menve egy ajtóhoz kitárja. Ha Sideris benéz, egy fekete és vörös színkeverékében úszó szobát láthat, íróasztallal, könyvespolcokkal, és egy nagy Francia ággyal egybekötve, a faparkettás padlón pedig egy vörös szőnyeg helyezkedik el. A szobából amúgy még egy terasz is nyúlik keleti irányban, mely kivezet a szabad levegőre*
-Ez volt ez*mondja mosolyogva, hagyva hogy ha Sideris kíváncsi nézzen csak be nyugodtan. RÉgóta nem fordult meg hosszabb ideig itt, így nem is tudja hogy otthonának nevezheti e ezt a helyet. A kérdésre viszont lassan oldalra dönti a fejét*
-Nem tudom.... régebben otthonnak neveztem, most már nem tudom hogy mi ez a hely.... Hosszabb ideig biztosnem tudnék itt élni. De meg akarom tartani. Ki tudja mire lesz még jó. Na meg attól is függ hogy akivel együtt leszek , mit szeretne*fordul mosolyogva a nő fele, akinek nem kell sokat gondolkoznia, hogy kire is gondolt a férfi*
-Neked mi a terved a jövőt tekintve, hol szeretnél élni??*kérdezi lassan oldalra billentett fejjel. *

Tárgy: Re: Cornwlade ház 2010-06-24, 1:18 pm

*Felérkeznek hát a felső szintre is, ahol a nő megindul a hosszú folyosón, néha meg-megállva egy-egy ajtó előtt, majd végül felteszi a nagy kérdést, hogy vajon melyik is az a szoba, ahol Demien élt kisebb korában. Ahogy az ajtót kinyitják előtte, be is sétál az igen szépen berendezett szobába, majd elmosolyodik.*
- Hmm, nem rossz. *pillant kedvesére és a terasz előtti ajtóhoz lép, kitekint rajta és figyelmesen végignézi a tájat. Szép ez a hely, nem is kicsit, még is annyira magának való környék, hogy nem tenné boldoggá a nőt hosszú távon. Tetszik neki, de tényleg nem az ő stílusa, így hát meg is fordul és egy fontosnak nevezhető kérdést tesz fel Demiennek.*
- Vettem egy kastélyt nem is olyan régen. Ott szeretnék. Főleg most, hogy örökbe fogadtam az egyik diákomat, tudod, meséltem róla. Neki soha nem volt igazi otthona, én pedig meg szeretném adni neki. *mondja őszíntén, majd a könyves-szekrényekhez sétál és végig is tekint rajtuk.*
- Szerinted merre van az a kastély? *kérdi kíváncsian tekintve most a másikra. Demien elég jól ismeri a nőt, kérdés az, hogy vajon eléggé? Lehet, hogy ki fogja találni, hogy merre van pontosan az a hely, ahol a nő élni szeretne, de persze hogy ha nem, akkor majd nemsokára meg is fogja tudni. A könyvek után végül Sideris ismét az ajtóhoz sétál, majd párjára tekint.*
- Mutasd meg a többi helyet is jó? *nem akar felfedezőútra indulni, így inkább megkéri Demient, hogy vezesse ő körbe a házban, hiszen az a biztos, ő van végülis itthon.*

Tárgy: Re: Cornwlade ház 2010-06-24, 1:46 pm

*Csak figyeli a nőt, és hogy mit szólhat az egészhez. Kíváncsi rá a férfi, de nem szól közbe, végül amikor elmondja a véleményét kicsit elmosolyodik*
-Köszi... bár nem bírnám itt sokáig. Túlságosan el van szigetelve, néha jó néha nem*mondja csendesen, Siderisre pillantva. Ekkor elmeséli hogy vett egy kastélyt, és azt is hogy ott szeretne élni. A férfi csak kicsit elmosolyodik és bólint miszerint érti*
-Hát.... te tényleg megváltoztál.. de ezt bókként mondom*fűzi össze a karjait mosolyogva maga előtt, elnézve a nőt. Úgy tűnik tényleg képes meglepetéseket okozni a férfinak, viszont a kérdésre elgondolkozik*
-Hmm talán bulgária vagy svédország?*kérdezi fejét oldalra döntve, hiszen lehet hogy ismeri de hosszú ideig nemlátta, és az ezidő alatt történt életéről se tud mindent, bár sose akarta kierőszakolni belőle. A nő kérésére, viszont csak jókedvűen bólint, és meg is fogja a másik kezét, vezetni kezdve magával, végül egy elég nagy ajtóhoz érkeznek, amit a férfi egy mozdulattal ki is nyit, és a nő megláthatja a könyvtárat is ami bizony elég nagy. A felső polcokhoz, már csak létrával lehet hozzá férni, és ez a terem jóval nagyobb is mint a többi, persze jó pár asztallal elhegyezve*
-Apám jóvoltából elég jól ismerem ezt a helyet, egyszer még el is törtem a karom ott....*mutat balra, ahol most is egy létre van*
-Azt hiszem kiskorom komorsága ellenére, elég hamari kölyök lehettem, legalábbis ezt mondták mindig*mondja a nő felé, úgy tűnik eljött az idő hogy kicsit többet meséljen a múltjáról*

Tárgy: Re: Cornwlade ház 2010-06-24, 2:08 pm

- Persze, néha jól jöhet egy ilyen ház, de nem olyan számomra, mint egy otthon. *ismeri be, majd végül elmeséli, hogy vett egy kastélyt. Nem is akármilyen az a hely, majd egyszer Demien is látni fogja.*
- Tudod, megkomolyodtam és tudom, hogy mit akarok az életben. *feleli teljesen őszíntén, majd a két tippet hallva lassan megrázza fejét, de ajka mosolyra húzódik.*
- Új-Zélandon van, közel az iskolához. Erdővel elzárt kis kastély, tehát tökéletes védelem is és senki se találja meg, aki oda akarna menni. *Demien bízhat abban, hogy Sideris gondosan elrejtette azt a helyet és talán tetszeni is fog neki, hogy ha egyszer eljutnak oda. De miért ne jutnának? *
- Majd megmutatom nemsokára, hogy ha gondolod. Tökéletes kis otthon, szerintem neked is tetszene. *ő se mással képzeli el a jövőjét, mint Demiennel és majd gyermeket is szeretne tőle, egy teljesen egyértelmű és azért reméli, hogy inkább magára fog ütni, nem pedig Demienre, a halott imádatát figyelve. Na de már indulnak is tovább, egészen a könyvtár irányába, amit a nő figyelmesen meg is néz, majd a létrákra tekintve elvigyorodik.*
- Én tuti nem használnám a létrákat. *emeli fel kezét és a legfelső polc egyik régi könyve felé irányul keze, amelyből egy árnycsáp indul meg felfelé és hamarosan a nő kezébe kerül. Megnézi a könyvet, ki is nyitja, majd végül a férfire tekint.*
- Hm, az egész családod nekromanciával és démonológiával foglalkozott? Valahogy nekem nagyon úgy tűnik, hogy itt a legtöbb könyv ezzel a témával kapcsolatos. *a könyvet hamarosan visszateszi a polcra, de most nem használ árnyakat, egyszerűen gondolati úton irányítja vissza. Nem nagy dolog, de a nő elég sok mindenhez ért, bár teljesen másokhoz, mint Demien.*
- Tudom, hogy nem voltál könnyű eset. Sokszor jártál is az igazgatóhoz... nem meglepő, hogy a mi diákjaink is olyan szeleburdik. *mosolya kissé kiszélesedik, de végül visszatér a férfi felé, várva, hogy tovább induljanak, egy másik terembe.*

Tárgy: Re: Cornwlade ház 2010-06-24, 2:44 pm

-Azt hiszem egyet kell értenem veled*mondja egy félmosollyal, valahogy ő is így érzi, valaha nevezhette otthonnak , de mostanában csak egy hely ahova vissza vissza tér magányosabb napjain, és amikor egyedül akar lenni*
-Ezt nem is merném kétségbe vonni*válaszolja vissza térve a nő megkomolyodását illetően, hiszen abból a fiatal lányból akit ismert, tényleg érett és komoly nő lett, néha még el is csodálkozik hogy mennyire. Nemsokára meg is tudja hogy hol is van az a bizonyos kastély, arcán egy kisebb meglepetés jelenik meg, de ezt hamar felváltja a már jól ismert mosolya is*
-Nem mondom jónak hangzik... És majd ha úgy érzed elmegyünk oda is, csak mond mikor*mondja nyugodt hangon, majd megérkeznek a könyvtárba. A nő ha leveszi a könyvet nem láthat mást, mint démonokkal foglalkozó irományokat, és mindenféle sötét praktikával foglalkozó információt. A kérdésre Demien csak lassan bólint*
-Igen... mindenki... Legalábbis a Mysterio első fennállása óta. Tudod az őseiket, tanítottam is. Részben ennek volt az oka hogy megtalált és felnevelt, és valószínűleg az egész családjuk ebbe az irányba tendált*feleli kicsit komolyabb hangon, a nőre nézve. Lehet furán hangzik, de így igaz. Mondhatni valamilyen köszönet féle lehetett azért amit akkor tett, bár ezt csak jó utólag tudta meg. A következőre csak ő is elmosolyodik, majd lassan közelebb lép a nőhöz*
-Eléggé... valahogy van egy olyan érzésem hogy kezdetektől utált. Ahogy a legtöbben ott. *mondja elgondolkozva a Durmstrangos időre, elvégre Sideris volt eleinte az egyetlen barátja majd szerelme is. Lassna átöleli a másikat, és ha engedik, bizony egy hosszabb csókot is lehel az ajkára, játékosan meg is harapva annak a szélét, de pár pillanat múlva megremeg, és kicsit lassan húzódik vissza. Szemén látszik hogy valami nincs rendbe*
-Nem érzed......?*kérdezi kicsit halkabban, és ha a nő koncentrálni kezd, bizony érezhet valamit. Egy másik mágikus erőt. Erőset, és ősit, és mintha ez az erő egy valamiben öszpontosulna, és az a valami itt van. A ház előtt*

Tárgy: Re: Cornwlade ház 2010-06-24, 2:58 pm

- Majd szólni fogok, csak még kissé átalakítgatom. Tudod, nem véletlen tűntem el olyan sokszor az utóbbi időkben. Teljes védelmet teszek az egész birtokra, nem csak muglik ellen... így aki az engedélyem nélkül megy oda, az meghal. *feleli teljesen komolyan a nő és bizony elég sok munka volt a kastélkyal, hiszen a környéken is létre kellett hoznia azt a csomó árnyat és még sok dolgot. Ez után viszont az itt élőkről kezdenek el beszélni és a nő egy picit meg is lepődik azon, hogy Demien tanította a nevelőszüleit és azok őseit is, de persze érthető, de még is oly furcsa.*
- Értem... hát, legalább tisztelnek és jó neveltetést adtak. *mosolyodik el halványan, majd szóba jön a Durmstrang igazgatója és a nő csak megrázza a fejét.*
- Nem utáltak, csak féltek tőled, na meg irígykedtek rád. Főleg most, hogy gondolom tudják, mit értél el, hiszen a Mysterio egyik magisztere vagy és ez az iskola a Durmstranggal is vetélkedik. *feleli nagy komolyan és amikor a másik közelebb lép hozzá, majd átkarolja, a nő kezei is végigsimítanak a férfi felső testén, majd kezei a nyaka köré kulcsolódnak és viszonozza a csókot, hosszan és érzelmekkel tele, kissé mosolyogva a harapásokon, hiszen minden olyan ismét, mint a régi szép időkben. Ahogy viszont elkapja a fejét a férfi, bár nem gyorsan, a nő is hírtelen figyel, hogy mit kéne érzékelnie, majd végül elereszti Demient.*
- Nézzük meg mi vagy ki ez... *indul is el kifelé a könyvtárból, egyenesen a csigalépcső felé, hogy lejussanak a ház elé. Nem tudja a nő, hogy ki lehet az, de ha minden igaz, hamarosan minden világossá válik a számukra.*

Tárgy: Re: Cornwlade ház 2010-06-24, 3:15 pm

-Biztosan jó lesz... de azért mondhattad volna hogy nem a bajt kergeted... azért aggódtam*bizony bevallja, hiszen sokszor nem tudta hogy Sideris merre megy , bár ez elmondható kölcsönösen is, így talán nincs is joga felróni a dolgokat, de nem is azt teszi. Ezután mesél a nevelőszüleiről, és a válaszra kicsit mosolyogva gondolkozik el*
-Tudod, nem is tudtam egészen a nevelőapám haláláig, a történteket, hogy miért... Amikor megtalált azt mondta érez bennem valamit. De szerintem már akkor tudta hogy ki vagyok.De ne kérdezd hogy..*mondja a végén kicsit komolyabban, hiszen múltja egy része még rejtély maga Demien előtt is, pedig sokáig kutatott múltja minden egyes pontját illetően, és még annyi mindenre nem jött rá....*
-Hát... ha tudják hogy mit értem el akkor most még jobban utálhatnak. Tudod mi nem éppen jófiúkat oktatunk, de a jó és rossz szerintem relatív.. nézőpont kérdése*mosolyodik el,majd még hozzá teszi*
-De nem én értem el hanem mi*mondja lehalkítva hangját majd következhet a csók is, amit a férfi kicsit szenvedélyesebbé is tesz apró harapdálásokkal, és simításokkal a másik hátán és derekán. Ekkor viszont megéreznek valamit méghozzá valaki másnak a jelenlétét, és a helyzet is komolyabbá változik. A két magiszter így elindul, vissza felé, és meg sem állnak, ameddig ki nem érnek a házból*
-Van egy rossz érzésem...... ismerős ez az aura, bár nem teljesen*mondja hallkan, de nem áll meg, igazából tekintete már az ajtón öszpontosul, amit egy intéssel ki is vág maguk előtt. Ha kiérnek viszont fura dolgot láthatnak. A sziklák lassan kiemelkednek a földből, és lebegnek, méghozzá nem is akármi körül, egy nő teste körül lebegnek lassan, aki szinte farkas szemet néz mindkettőjükkel, arcán kifejezéstelen mosoly ül ki.

Kinézete fura, mondhatni kicsit régimódibb, és fura mód szarva is van. Olyan mintha valami hibrid lenne, nem teljesen ember hanem valami keverék, talán démoni. Amikor kiérnek hűvös, de egyben furán gúnyos hangján meg is szólal*
-Áh... szóval ti vagytok a Mysterio két magisztere...... kár hogy nem hárman vagytok, legalalább mind hallanátok amit át kell adjak..*szólal meg , egy lépést téve előre, és a kövek mintha szétporladnának körülötte a levegőbe. Elég fura teremtés, méghozzá komoly mágikus erővel felruházva*

Tárgy: Re: Cornwlade ház 2010-06-24, 3:24 pm

- Szerintem akkor kérj ilyet tőlem, hogy ha te is mindenről beszámolsz nekem. *hangja komoly és bizony úgy érzi, hogy neki is joga lenne tudnia, hogy mikor hol is jár kedvese a világban vagy talán azon kívül. Na de a téma lezárva és szóba is jön a nevelőapuka, amire a nő nem mond különösebben semmit, csupán csak bólint egyet, jelezve, hogy érti, hogy mire gondol a másik.*
- A Durmstrang se igazán a fehér mágiára tanítja a diákokat, de hát a mi iskolánk jobb a többinél és igen, tudom, hogy mi értük el. *mondja mosolyogva, hiszen Demiennek egyedül nem menne, szüksége van másokra is, hiszen az iskola nagy, sok mindent kell tanítani is az új nemzedéknek és figyelni rájuk. Ez nem összpontosulhat csak egy kézben. A csók időközben megtörténik, hosszan és egyre szenvedélyesebben, de még is abbamarad, ugyanis valami furcsa erőt éreznek, így ki is mennek a ház elé, ahol egy elég furcsa nőszemélyt vesznek észre. Sideris szemei megcsillannak, végre elérkezett a pillanat, hogy széttépjen valakit. Meg is indul felé, de amikor hallja, hogy üzenetet hozott, megáll, mert azért azt jó lenne hallani, talán még fontos is lehet.*
- Ki küldött és mivel? Jobb ha elmondod, mert utána már úgy se lesz lehetőséged többet beszélni. *feleli igen csak komolyan és ez a kőemelés őt nem hatja meg. Nem csak ez a furcsa nőszemély vagy démon vagy mifene képes rá. Sideris hatalmát még nem ismerik igazán, pedig ha figyeltek az órákon, tudhatják akár a diákok is, hogy nem csak az árnymágiához ért, hanem mentális ereje is elég hatalmas. Így hát ott áll, várva az információkat, de keze időközben lassan ökölbe szorul. Hogy mire készül? Azt csak ő tudhatja.*

Tárgy: Re: Cornwlade ház 2010-06-24, 3:43 pm

-És ha megteszem te is?*vállt egy pillanatra komolyra a pillantása, belefúrva a szemét a másikéba. Keménység árad belőle, de nem durvaság, nem bántani akarja a másikat csupán csak őszíntén kíváncsi, de Sideris ismeri és ezt láthatja is rajta. Viszont nemsokára megenyhül az arca*
-Tudom... de a Durmstrang soha nem vágyott világuralomra..*mondja,komolyan, de amikor a nő kimondja a Mi szót a férfi arcán finom mosoly jelenik meg*
-Na látod így gondolom én is*mosolyodik el, hiszen igaz, egyedül nem menne, lehet az ember bármilyen nagy mágus, akkor se lenne hatalma, egy ekkora intézményt teljesen egyedül vezetni, és Demien nem is akar, nem bánta, és nem is fogja megbánni hogy Siderist kérte fel még valamikor régen, vagyis régebben.Ezután megtörténik a hosszú csók is, amit még a férfi is folytatna szívesen, de egy betolakodó hatalom megzavarja. A nő is érzi, és együtt indulnak meg hogy megnézzék ki is merte megháborgatni a Cornwlade ház békéjét. A férfi és nő egyszerre ér ki amikor a furcsa idegent megpillantják. Demien is végig méri őt, s már indulna is felé, de ekkor hallja azt hogy üzenetet hozott*
-Mit akarsz itt....Azt hittem hogy a hozzád hasonló férgek nem merészkednek ilyen messzire*mondja hűvösen, de még ő sem tesz semmit,legalábbis látszatra nem, de belül koncentrál. Szeme néhol Siderisen van néhol a másikon. FEszült, ez látszik is rajta, de a másik csupán fel alá kezd járkálni, tekintetével őket páztázva*
-Csalódott vagyok.... hát nem sejtitek mégis ki küldhetett? Téged még nem hibáztatlak*néz Sideris felé majd folytatja*- nade Téged Caleb......? azt hiszem szenilsebb lettél az évek folyamán*mondja mosolyogva , persze egyiket sem véve ki látómezejéből. Végül megáll, és fenyegetően pillant a párosra*
-Az uram igényt tart, az iskolátokra. Adjátok át neki, és talán megkímél benneteket. Vagy álljatok ellen ,és halljatok meg. A döntés rajtatok áll, de butaság lenne elutasítani egy ilyen ajánlatot.... Főleg olyas valakijét, akinek nemsokára eljön az ideje.......*mosolyodik el a végén*

\\Fagy\\

Tárgy: Re: Cornwlade ház 2010-07-14, 1:35 pm

//Olvad//

*A kérdést hallva csak kis ideig burkolózik csöndben, majd ez után kimérten bólint is a másik szavaira.*
- Igen, akkor én is megteszem. Nem szeretem, ha titkolózol előttem. *teszi még hozzá, majd ez után témát váltanak, amely nem más lesz, mint a Durmstrang. *
- Az más és ott a Minisztériumnak elég nagy befolyása van. *gondolkodik el egy kis időre, de végül a Mysterio is említésre kerül, amelyet ők hoztak létre ismét, közös erővel. Hosszú csók váltja át a szavakat, de sajnos meg kell, hogy szakadjon, mivel egy ismeretlen ember - vagy talán nem is ember - akar beférkőzni a házba, amit nem hagyhatnak, így meg is indulnak lefelé, hogy kijussanak a ház elé és szemük elé kerüljön az igazán ronda teremtmény. A hangulat hírtelen feszültté válik, de a magiszterek még nem támadnak, várják az üzenetet. Sideris még nincs teljesen tisztában, hogy miről van szó, így nem szól közbe, viszont amikor végighallgatja a szavait, egyik kezét előre nyújtja, aminek hatására ha minden igaz, a démon jó pár métert fog esni, de nem is akárhova, hanem egy fekete lyukba, amely leégeti testéről a bőrt.*
- Ki a te urad? *lép közelebb hozzá, szemberebbenés nélkül tűrve a másik szenvedését, nem érdekelve, hogy bármelyik percben így előbb-utóbb meg fog halni. *
- Aki át akarja venni az iskola irányítását, velünk kell megküzdenie és hidd el, nem fog sikert aratni. *húzódik lassan mosolyra ajka és közben Demienre pillant, hogy a férfi akar-e ezzel a döggel kezdeni valamit vagy öljék meg, itt és most.*
~ Bár azt jó lenne tudni, hogy hogy talált rá erre a helyre és egyben ránk. ~ *pillant a férfire, aki hallhatja a fején belül a nő gondolatait, ugyanis ezt sugallja felé Sideris és minden kristály tisztán cseng most, mint ha a magiszter asszony beszélne.*

Tárgy: Re: Cornwlade ház 2010-07-14, 1:52 pm

*A férfi csak lassan lehunyja a szemeit , Sideris szavaira , majd bólintva felel is rájuk. Igaza van , tudja ő is*
-Rendben... akkor mostantól nincsenek titkok...*mondja komoly hangon, a Durmstrangra csak bólint. Azt az iskolát tényleg a minisztérium felügyeli, legalábbis nagyobb részint, nem úgy mint a MYsteriot, ami különálló sziget. Ezután viszont hosszú csókban egyesülnek ajkaik, ami sajnos mégsem tarthat olyan sokáig, mert valami... egy fura érzés megakadályozza benne őket. El is indulnak a forrás felé, s amikor kiérnek megláthatják, az érkezőt ,aki korántsem tűnik annyira pozitív jellemnek, s úgy tűnik , egy üzenetet akar átadni. A nő kérdésére, viszont Demien felel síri hangon, szemében különös tűz lobban fel*
-Charles.......*csupán csak ennyit mond de a nő és a lény is jól hallhatja. A fura lény viszont felnevet a szavakra, majd Sideris támadásba is lendül. A fekete lyuk úgy tűnik létre jön, és el is kezdi leégetni a lényről a bőrt, aki felordít és térdre rogy a fájdalomtól. Egy pillanatig olyan mintha síri hangja lenne. MAjd lassan a sírásból nevetés változik *
-Ugyan tudsz te ennél többet is*mintha teste megrázkódna, és az égési foltok mint hamu esik le róla, bár a bőr nem tért vissza, de ha ketten figyelik, észre vehetik ahogy regenerálódik, lehet nem kéne megvárni míg össze szedi magát*
-Óóó háború lesz... olyan tűz ami mindannyiótokat elemészt.... Én megadtam a lehetőséget. Az uram jó szívvel fogadott volna benneteket, az új világban, de ha megtagadjátok pusztuljatok... *Miközben a nő beszél, Demien meg is hallja Sideris szavait , amire felel is. BÁr lehet nem olyan technikával mint a nő, de ismeri a telepátiát, így a másik hallhatja szavait*
~Egy féldémon mindent megtalál....gondolj csak a benned rejlő lappangóra, és engem is körülvesz a Démoni aura, hiszen körülöttem vannak... Könnyedén bemérhetett mindkettőnket. Öljük meg..~*bizony ő ezt a javaslatot adta, de más lehetőség nagyon nincs is, mert a lény int a botjával, és a föld mintha megremegne, sőt apró kődarabok tépődnek ki a gyökeréből, hatalmas sziklát formálva amit nem rest a páros felé hajítani. Közben égő tűzköd jön létre melynek közepén a magiszterek s ő áll. Szinte lángol az egész sziget. De ha a magiszterek körbe néznek, fura sötét lidércszerű alakokat vehetnek észre. Sokan vannak, a férfi csak egy pillantást vet Sideris fele, majd síri hallk hangon szólal meg*
-Végezz vele ezekkel , majd elbánok.........*úgy tűnik a nőé lesz a dicsőség hogy elintézze a másikat, na meg a két magiszter jól tud csapatban dolgozni.*

Tárgy: Re: Cornwlade ház 2010-07-14, 2:03 pm

*Leérnek mindketten a ház elé, ahol megpillantják a furcsa teremtményt és hallják is a szavait, amelyek után Demien hozzá is fűzi, hogy kiről van szó. Sideris is most már világosan látja a helyzetet, így csak megrázza lassan fejét, ez kissé hihetetlennek tűnik, hogy pont ő visszatérjen. Támadásba is lendül a nő, de a démonnak ez nem árt túl sokat. *
- Oh, persze, hogy tudok. Ez csak egy kis ízelítő volt. *mosolyodik most már el, majd két kezét egymásra teszi és egyre nagyobb táv lesz a tenyerei között, amelyben egy csontokból kirakott ketrec van. Koncentrál, de azért figyel a környezetére is. Nem fog feleselni a féldémonnal, hiszen annyira csekély egy szerzemény, hogy nem érdekli a nőt, hanem inkább Demiennel kommunikál és végül biccent egy aprót. Így már persze, hogy világos, hogy hogy is juthatott el idáig ez a lény. A lidércek megjelennek, a nő keze pedig végül elválik a másiktól, így jobb tenyerében egy ketrec formálódik kis, kicsinyke, de látszik teljes valója és az is, hogy van benne valami. A nő a magasba dobja, majd megszólal.*
- Támadd meg! *utasítja saját démonát, amely oly fekete, hogy nem is látható emberi szemnek, de a nő szeme se olyan már, mint régen. Nem az a sárga, borostyánszín világít, hanem fekete lesz, mint az éjszaka. A démon támadásba lendül és ez a furcsa szerzet arra lehet figyelmes, ahogy felé repül, majd hogy ha találkoznak, a testébe furakodik, hogy belülről robbantsa szét a támadót. Sideris viszont nem hagyja egyedül küzdeni kis kedvencét, hanem közelebb lép a másikhoz és kezeit előre nyújtja, tenyerei pedig a féldémont célozzák. Több éles csáp jelenik meg a kezeiben, amelyek a démon felé indulnak, majd marcangolni kezdik, hol a karját tépve, hol ezernyi sebet ejtve. Tehát amíg a démon benne munkálkodik, addig Sideris kívülről tépi szét a lényt, a lidércekkel most nem is igen foglalkozva, de azért felállít maga körül egy védőburkot, amelybe behatolni nem egyszerű.*
- Ez vár Charles-ra is... ő fog elpusztulni, nem pedig mi. *a hangja most már nem olyan dallamos, mint régen, inkább sötét és mélyről jövő, elég veszedelmesnek tűnő. Látszik rajta, hogy nem valami alap varázslatot űz most, hanem egy összevont erőt, amely nagyon is pusztító.*

Tárgy: Re: Cornwlade ház 2010-07-14, 2:24 pm

*Miután kiértek, egy kis szócsata után Sideris támadásba is lendül, úgy tűnik hogy azért szépen megégette a lényt*
-Mutasd mit tudsz.........*csupán csak ennyit mond a lény de arcán már koránt sem látszódik az a felsőbbségi kifejezés mint eddig. Úgy tűnik Charles, alantasabb lényeket küldött a felkutatásukra, akiknél már kezdettől látszik hogy erejük nem ér fel a két magiszterével sőt még egyel sem, de akkor miért? Sok ideje gondolkozni Demiennek sincs hiszen miután , beszlétek, már meg is jelennek a lidércek és megszűnik a tűzkör. Úgy 8-9 lidérc jelenik meg körülöttük, és a Féldémon is támadni akarna, de Sideris gyorsabb. A saját démona, úgy tűnik beférkőzik a másik testébe*
-Távozz innen te korcs.....*kiállt fel a féldémon fájdalmasan, és mintha a Lidércek is megindulnának. De kettő nem jut túl messzire. Hiretlen megtorpannak, és kettő közülük a levegőbe emelkedve megrázkódik, a következő pillanatban , pedig mintha valami kiszakadna a testükből, valami kék... Talán léleknek mondható? Jó kérdés, az biztos hogy a magiszter teste felé mennek, és végül bele is olvadnak, különös tépett ruhájuk pedig üresen hullik a földre. Sideris eközben folytatja a támadást. A csápok is súlyos sebet ejtenek rajta, plusz még a démon is bent a testében végül meghozza a gyümölcsét. A lény elszakad az alsó testétől , sőt az egyik karja is elválik, majd pár méterre arccal a földre hullik, maradék kezével kaparva a földet. Úgy tűnik egyre közelebb és közelebb akarva kerülni Siderishez*
-Te.... ezért még megfizetsz..... meglátod eljön és bosszút áll értem.....*hangja most már nem evilági ahogy a nőre néz, szeméből vad tűz ég. A maradék lidérccel Demien van elfoglalva, végül felfigyelve Sideris csapására, ki nyújtja a kezét, s tenyerében mintha egy fura, démoni száj jönne létre. ami szinte, azonnal beszívja a maradék lidércet, erős örvényként, hiába kapálóznak... Amikor véget ér, ismét csend hallatszik, csupán a démon nyögése. A férfi , pedig csak nyugodtan lép Sideris mellé*
-Ezt nem értem..... Nem voltak ellenfelek, de mit akart? Egy olyan kérést, amit úgy is vissza utasítanánk?*tekintete kérdőn néz Sideris felé, de ekkor a lény , lassan vért köpve már már hörögve nevetni kezd*
-Ostobák vagytok.... és mind el fogtok pusztulni.,...

Tárgy: Re: Cornwlade ház 2010-07-14, 2:31 pm

*Úgy látszik, hogy egyikük számára se túl nagy ellenfél, se a féldémon, se pedig ezek a lidércek, így Sideris szépen szét is tépi ezt a szörnyet, majd Demien is végez a többiekkel. Ez könnyű és gyors menet volt, még csak egy picit se fáradt el benne a nő, így végül nem törődve a féldémonnal, Demienre pillant.*
- Én se igazán tudom, hogy mit akarhatott. Talán csak Charles olyan bolond, hogy figyelmeztetni akart minket az eljövetelére úgymond, amit nem fogunk hagyni. *na de a féldémon tovább beszél, a nő pedig csak kissé felkacag a szenvedését látva és szavait hallva, majd tenyerét rá irányítja, minek következtében, a feje lassan szétrobban, de a magiszterek nem kapnak belőle, mivel Sideris úgy irányítja.*
- Vissza kellene térnünk az iskolába. Azt hiszem, hogy ez nem volt a legjobb alkalom a kikapcsolódásra. Kissé el kellene halasztanunk. *mondja a másikat figyelve, szemei idő közben lassan visszatérnek eredeti színeire.*
- Egyetértesz Demien? *kérdi, de idő közben összébb húzza magán köpenyét, felkészülve az utazásra és hogy ha a másik magiszter is így gondolja, akkor együtt térnek vissza a Mysterioba.*

Tárgy: Re: Cornwlade ház 2010-07-14, 2:45 pm

*A harc elég gyorsan véget ért. Túl könnyű volt. Annyira hogy ez már valószínűleg a magiszterek fejébe is szöget ütött, a nő találgatására, Demien egyenlőre nem mond semmit, csak mélyen felsóhajt*
-Charles sose volt hülye.......*csupán csak ennyit mond, és Sideris úgy tűnik véget is akar vetni a Féldémon életének, aki még utolsó szavaival felnevet*
-Ostobák..... nézzetek csak körül mi vár rátok otthon, Charles megkapta amiért küldött, de csak ti vagytok olyan ostobák, hogy azt hiszitek minden rólatok szó.....*és ekkor robban szét a koponya, amit Demien végig is néz.*
-Vajon hogy ért....áh*mindketten érezhetik, ahogy valami belenyilal a fejükbe, mintha egy apró tűt szúrtak volna bele, és egy nyugtalanító érzés, ami a Mysterio felől jön. A férfi szeme kissé komolyabb , idegesebb is lesz ,ahogy Siderisre emeli*
-Valami történt otthon.... az egész csak egy csapda volt... ez a féreg meg szépen eljátszotta a szerepét*néz végig a maradványokon, majd bólint a szavakra*
-Minél gyorsabban.... azt hiszem kihasználhatták hogy nem vagyunk távol.... Mennyünk*bólint a szavakra, és ha minden igaz, nemsokára vissza is hopponálnak az iskolába, ahol nem minden várja őket úgy ahogy gondolták*

Tárgy: Re: Cornwlade ház 2011-01-23, 11:22 pm

-Á most is gondolom csak a telihold miatt vagy ilyen izgatott, hogy ennyire kopogtattál.*mondja egy kisebb mosollyal, na persze csak amolyan kis szivatás alá veszi a srácot. A rosszálló pillantásra viszont nem ilyed meg, sőt csak nyugodt tekintettel figyeli a másikat.*
-Azért voltak idők amikor inkább a bajkeverésről voltál inkább híres. De azt aláírom hogy tanulmányilag nem voltak veled bajok..*mondja bele egyezően hiszen ezt el lehet ismerni a fiú javára, a következő kijelentésre viszont kissé kíváncsibban néz a fiúra, de az a fura mosoly megint megjelenik az arcán.*
-Remélem azért a magiszteri székre még nem pályázol. Amúgy a te utadat neked kell járnod, én maximum csak segíthetek benne hogy merre indulj. De ne felejtsd el hogy egy mágiaágat amit tanítok még nem ismersz, és ebbe is csak most kóstoltál bele.*mondja komoly hangon, hiszen a fiúnak még lesz ideje eldönteni mit akar, ha végez lassan az iskolával.*
-Viszont ha egy tanácsot megengedsz, akkor te ne tűnj el több évre rosszul járhatsz miatta*bizony ő régen elment, ezért is volt hogy Siderissel jó ideig nehezebben is találtak ismét egymásra, de talán ezt a hibát belül már megbocsájtotta neki a nő. Nagy hiba volt már ő is tudja. Na de oda adja a könyvet, a köszönömre meg csak bólint, a sunyi pillantásra viszont kicsit felnevet.*
-Ne igyál előre a medve bőrére, még nem tudhatod.*mondja vissza vágva, ezután pedig a bejelenti hogy elmennek. A fiú megszólalására viszont kissé szúrósan néz rá.*
-Hééé....*mordul rá, de ekkor a fiú helyesbíti magát, hiszen eléggé furán és félre érthetően hangzott, így a férfi csak bólint.*
-Így már jobb.... *mondja, a következő szavakra, pedig már nem is mond semmit , hanem hopponál. Nemsokára a Cornwlade ház, és annak kis birtokán találják magukat, ami egy távoli magas kőszírten foglal helyet, körülötte pedig az óceán. A ház sötét démonként néz le rájuk, de érezhető hogy nincs erre veszély... A sírok ugyanolyan nyugodtan foglalnak helyet az előkertben, mint amikor Siderissel itt jártak.*
-Nos üdvözöllek Izlandon.. Ez volt a családom háza, és most már a tied is.*magyarázza, miközben megindul előre vezetve a fiút, s az ajtó magától nyílik ki előttük.*
-A ház felismeri a gazdáit, és önállátó is. Mágiával lett ellátva, még az őseim csinálták így meg... megvannak a maga bónái, de a mindig a Cornwlade-ek oldalán állt.*magyarázza, miközben áthaladnak az előszobán , ahol szinte egymás után kapcsolódnak fel a lámpák.*

\\Fagy\\

Tárgy: Re: Cornwlade ház 2011-01-24, 4:02 pm

//olvad//

*Ahogy hallja a magiszter szavait, egy picikét elgondolkodik rajta, majd végül vállat von.*
- Szerintem valóban van hozzá köze. *ezt Demien nem biztos, hogy tudja, de Nath még mindig érzékeny a hold állására. Na de végül csak bejut a szobába és ezt már sikernek tudja be, az ajtó pedig be is csukódik a srác mögött.*
- Csak voltak idők? Azt hiszem, hogy vissza kéne szoknom a régi énemhez, még túlságosan eminenssé válok. *húzza el száját is, azt azért nem kéne. De az apró dícséretet érzékelte ám, így picit ki is húzza magát, hogy hát igen, azért tud. *
- Hmm, magiszter még nem tudom, hogy akarok-e lenni, de majd ha kiöregedsz, akkor talán. *vigyorodik el pimaszul, majd ez után fel is csillannak fekete szemei.* - Amúgy milyen mágiaág lesz az utolsó? *érdeklődik picit, talán nem titok, de természetesen minden eddigi óra nagyon is érdekes volt a számára. A több éves eltűnés említése viszont meglepi a srácot, pislog is párat, miközben közelebb sétál Demienhez.*
- Ezt nem értem igazán, miért akarnék eltűnni? *érzi, hogy van valami a háttérben, így hát kíváncsiságát most se hagyja eltávolodni, ezért is kérdez, talán nem oly nagy titok, hogy mit tett Demien fiatal korában. Mindezek után viszont az utazásról kezdenek el beszélgetni és úgy tűnik, hogy Nath mond valami olyasmit, amit rosszul fogalmazott és ahogy látja a magisztere arcát, nevetnie kell.*
- Bocsi, így jött most. *keze a másikéhoz ér és már jöhet is a szokásos húzást, majd pár pillanat múlva egy eddig ismeretlen helyen találja magát, mindenhol sziklák, na meg az óceán található, egy hatalmas ház, sírok, egészen hangulatos egy hely, be kell ismerni.*
- A Cronfield bírtok nagyobb volt. *pillant a másik felé, hiszen kicsit kicsinek érzi, de azért érdeklődve sétál a másik mellett, miközben hallgatja a történetet és sétál be a hamarosan előttük kinyíló ajtón.*
- Értem, eddig érdekesen hangzik. *néz körbe a hatalmas előtérbe és sétál tovább, Demien mellett természetesen.*
- És most hova megyünk? *érdeklődik ismét, hiszen a férfi úgy megy, mint akinek valami célja is van.*

Tárgy: Re: Cornwlade ház 2011-01-24, 4:22 pm

-Valóban... és én se vicceltem amikor mondtam. De gondolom már képes vagy kordinálni az énedet. Az erdőbe már láttam, hogy egész jól megy. BÁr a vissza változáson még kell kicsit gyakorolnod*mondja el a véleményét, na de talán már nem veszi a fiú a szívére, a következőre viszont elneveti magát.*
-Eminensé? És ezt mégis hogy érted? Szerintem jó dolog ha kezdesz kicsit kupálódni.*mondja komolyabb hangon, és az arca is vissza tér a régi nyugodt tartásába. S bár az ezt következőt viccnek szánta, a fiú válasza kissé meglepi, bár arcán nem látszik.*
-Akkor arra még várhatsz kölyök... Amúgy a legutolsó mágiaág nálam a Káosz mágia lesz.. Ha a démonológiát túléled akkor azt egyenesen imádni fogod.*mondja, most már csak egy lágyabb mosollyal, elvégre azért agyba főbe vigyorogni ő sem igazán szokott. A következőre viszont már kicsit ismét elkomolyodik, és meg is rántja a vállát.*
-Nemtudom... talán elkap a kaland heve, vagy ilyesmi... Esetleg úgy érzed olyan dolgod van aminek csak te akarsz a végére járni, és nem akarod bajba sodorni akit szeretsz...*úgy beszél mintha csak tippelgetne, pedig a saját példájából indul ki, bár ő inkább kötelesség érzetből ment, mintsem mert kalandozni támadt volna kedve.. A fiú amikor felnevet, Demien csak lehunyt szemmel rázza meg a fejét.*
-Még a végén tartanom kell tőled Nath...*mondja végül , de már ő is mosolyogva, s nemsokára elhopponálnak a Cornwlade birtokra. A fiú szavaira viszont ismét egy fejcsóválás veszi kezdetét, miközben a magiszter megindul az ajtó fele.*
-Telhetetlen kölyök... amúgy nem hallottad azt a kifejezést hogy nem a méret a lényeg?*kérdezi válla felett a fiúra nézve, miközben mesélni kezd , s úgy tűnik Nathanielnek tetszik a dolog. A férfi az előszobában viszont megáll , és lehajol a padlóra.*
-Mindjárt meglátod...*keze körkörösen végig simít a hideg kőpadlón, ami szinte azonnal felizzik, s egy roppanással megnyílva láthatóvá válik a lefele vezető lépcső.*
-Olyan helyre viszlek most ahol eddig kevés ember fordult meg.*mondja komoly hangon, s megindulva lefelé, reméli, hogy a fiú is követi. Nemsokára egy hideg folyosóra érnek, ahol felgyulladni látszanak a fáklyák , s velük szembe egy ajtó található. A férfi csak ráteszi a kezét, mire az ajtó előtt valami kékes fény villan, s kinyílik, s a férfi belép rajta. Belül olyan félhomály uralkodik, hogy a teljes termet szinte nem lehet látni, a férfi viszont itt Nath felé fordul.*
-Szerinted hol vagyunk?*csupán csak ennyit kérdez, kíváncsi hogy a fiúnak milyen erős a képzelő ereje.*

Tárgy: Re: Cornwlade ház 2011-01-24, 4:42 pm

- Igen, igazad van, de az a visszaváltozás, nem tudom... amikor átalakulok, más leszek, agresszívabb, szabadabb, akkor nem is akarok igazán visszaalakulni. Talán ez is fog vissza, hogy túlságosan tetszik az az erő, amit akkor birtokolok. *gondolkodik el hangosan, beavatva picit Demient is a dolgokba, így talán a magiszter is jobban át fogja látni, hogy mit is érezhet Nath.*
- Úgy, hogy a jó hírem veszne kárba, ha stréber lennék... tudod, mindenki megszokott már olyannak, amilyen vagyok, de amióta a nevedre vettél és meghaltak a szüleim, kezdek felnőni és kissé más lettem. *túr bele kócos tincseibe, majd sóhajt egy aprót.* - De mindegy, az élet nem állt meg, majd valahogy lesz a jövőben. *mosolyodik el halványan, majd végül a magiszterség is szóba jön és ahogy hallja, arra még azért várnia kell egy kicsit.*
- Nem is szeretném elvenni a helyed, ezt remélem tudod. Élvezem, amikor tanítasz. *mosolyodik most már el őszintén és amikor hallja a káosz mágiát, félrebillenti a fejét is.* - Hmm, érdekesen hangzik. *gondolkodik el rajta, de végül az iskola elhagyása kerül szóba.*
- Hát, már őszintén. Kalandból nincs hiány az életemben és jártam már dolgoknak egyedül, de visszatértem. Tudod, téged se volt könnyű visszahozni, elég hosszú út volt, vagy negyed éves, ha nem több. Szóval nem óhajtom itt hagyni ezt a helyet és szerintem te se engednéd, bár lehet, hogy tévedek. *nála ez nagyon nem számít, mindig belekeveredik valamibe, mindig el kell tűnnie picit, meg majd a démonherceg miatt is mehet, szóval nála nincs ilyen gond, talán Demien gyerekkora volt unalmas, Nath-é-hez képest biztosan.*
- Tartani tőlem? Ez hízelgő. *vigyorodik el végül, majd már hoppanálnak is és ez után látja meg a fiú a birtokot, mely valóban nem túl nagy, így körbe is néz és tesz is egy megállapítást.*
- De, persze, elnézést. *hálásnak kellene lennie, amiért ő is mostantól ezt a helyet tekintheti az otthonának, így picit visszavesz, bármennyire is szórakozott a mai nap, hiszen nem akar ezek miatt bajba keveredni. Besétálnak közben az előszobába, ahol a férfi valamit csinál a padlón, Nathaniel pedig érdeklődve figyeli végig a műveletet, majd amikor meglátja a lépcsőt, lefelé halad a másik mögött.*
- Ez megtisztelő. *mondja most már kedvesen, majd egy ajtó elé érnek és ott nemsokára Demien ráteszi a kezét, majd kinyitja azt és be is sétálhatnak egy elég homályos helyre.*
- Hmm, talán valami ősi kriptában? Ahol az őseid vannak... *puhatolózik, majd gondolkodik tovább, hogy mi lehet ez a hely, de egyenlőre erre tud tippelni.*

» Nathaniel Cornwlade
» Nathaniel Cornwlade
» Demien Cornwlade karakterei
» Demien Remus Cornwlade Lakosztálya