Korcsolya pálya

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2010-02-21, 12:38 am

*A fiú szavai hallatán csak gyengéden végigsimít Mordred arcán, majd egy puszit is ad a puha ajkakra. Nem gondolta volna kezdetben, hogy ennyire jól ki fognak jönni egymással, de úgy tűnik, hogy ők tényleg egy tökéletes páros, legalábbis Mordana így gondolja.*
- Soha nem fogsz elveszíteni, azt nem hagyom. *mondja teljesen komolyan és ilyenről teljesen hülyeség is beszélni, legalábbis az albinó leányzó szerint és nemsokára már jön is egy jó ötlet Mordana felől, hiszen oly régen aludtak már együtt és hiányzik is neki, nagyon, hiszen így nem tud kihez hozzábújni, max Evrához, a király pitonjához, de azért Mordred hiánya túl nagy. *
- Igen, de semmi piszkos dologra ne gondolj ám. *vigyorodik el, majd hogy ha a fiú is úgy gondolja, akkor szépen kikorcsolyáznak a jégen kívülre, majd jöhet ismét az ünnepi cipő és utána a kijárat.*
- Irány a második emelet. *és ha Mordred engedi, akkor kissé gyorsabban indulnak meg, természetesen kézen fogva, majd amikor a lány számára ismert helyre kerülnek, akkor gondol egy bizonyos szobára és nemsokára meg is jelenik egy ajtó.*
- Csak utánad, én gondoltam úgy is a szoba kinézetére. *mosolyodik el és ha a fiú belép rajta, akkor bizony meglepődhet, mert a szoba pont úgy néz ki, mint amilyen Mordred szobája.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2010-02-27, 10:26 pm

// Olvad Tommal //

*Leszerelési hadművelete, mely a további mentegetőzés megelőzését szolgálná, úgy tűnik, be is válik. Legalábbis egyelőre. A fiú pillanatnyi meglepődéséből fakadó csöndet épp arra készül felhasználni, hogy valami értelmeset kérdezzen a sráctól, mikor Tom az iménti figyelmeztetés ellenére mégiscsak erkölcsi kötelességének érzi bocsánatkérések tömkelegével elárasztani a lányt. Dyliah csak bólint egy kurtát, mintegy beletörődve az elkerülhetetlenbe, ám a vártnál jóval kevesebb mentegetőzésre alkalmas formula hangzik el.*
- Legyen inkább forró csoki*adja be a derekát, majd folytatja iménti incselkedését* - Tulajdon képen nem muszáj a lábad elé nézned…*megkezdett mondatát hagyja beleveszni a hópelyhek táncába. Egy percig fogva tartja azokat a bizonyos zöld szemeket, majd leírva egy aprócska nyolcast, eltáncol a fiú mellől, hogy korcsolyázást imitálva kissé felmelegedjen.*
- Bár ha már itt vagyunk, csúszkálhatnánk még egy picit.* pislog Tomra, mikor visszatértekor megáll egy pillanatra, hogy elkapja a fiú jobbját. Nem óhajtja megvárni az esetlegesen tiltakozó reakciókat: gyengéd, ám határozott mozdulattal maga után húzza a fiút, hogy bemelegítés gyanánt megtegyenek pár kört a pályán.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2010-02-27, 11:05 pm

*Ideig- óráig rá lehet ám venni a kedves úriembert, hogy elhallgasson, és ne mentegetőzzön, de azért néha ahhoz vannak jobb megoldások is, mint az, hogy egyszerűen befogni a száját. Mármint be kell neki, magától nem tenné, de azért meggyőzőnek kell ám ahhoz lenni. Addig megtesz minden tőle telhetőt, mert azért van akivel nem akarna összeveszni, és az többek között ez a leányzó itt. Bár, most így, hogy Atalának hirtelen nyoma veszett az életéből, kicsit nehéz. Kijelentette, hogy nem is akar lányt látni, de mindig beléjük botlik, vagy átesik rajtuk éppenséggel, és kellenek ám a barátok, jól jönnek, ha van valami gond. *
-Lehet. *vágja rá, a szó tömörsége ellenére nem éppen a leghatározottabban, de ez tőle még is vehető annak is. Egy halvány mosoly is megjelenik az arcán, erőlteti ám ennyire magát ő is most. A következő mondaton kissé meglepődik, és elkerekedő szemekkel bámul a lány után, kissé tátogva is, ezt most hogy is értse? Aztán végül nem kérdez semmit sem, csak nyel egyet, és hallgat tovább, csupán arra eszmél fel, amikor megragadja a lány a kezét, és maga fele húzza, mire kibillen az egyensúlyából és nagyon engedelmeskedni akar a teste a gravitációnak.*
-Hooohóóóooo...*ez kicsit hangos lett, és olyan meglepett, ahogy megpróbál megállni, és enyhén nevetségesen kapálózik, valami szilárdat keresve, majd azért mégis sikerül megállnia, remélhetőleg a lány nem esik el most emiatt. Letöröli a homlokára kiült izzadságcseppeket, hiába van hideg, ez most összejött, és így végighúzza szabad kezét a homlokán, majd fel is sóhajt.*
-Ez majdnem összejött. *jegyzi meg, és aztán belefeledkezik abba, hogy a lány a kezét fogja. Vagy tán nem is áll szándékában elengedni? Nem tudni, minden esetre tovább fogja valami okból, és csúszik is a lány nyomában. Ki tudja, így kevesebb az esélye összetörni magát. *

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2010-02-28, 12:09 am

*Reméli, hogy a fiú nem szenved forró csoki allergiában, így nem vonja vissza meghívását, bár egyelőre nem aggódik túlságosan a jövőbeli találkozó mikéntje miatt. Igyekszik minél jobban kiaknázni a jelenlegi helyzetet, hiszen mióta eljött a szülőhazájából, egyetlen barátra sem sikerült szert tennie, és ez a tény mostanában egyre nagyobb súllyal nehezedik a vállára. Így mikor ide érkezett, elhatározta, hogy ezen minél előbb változtatni fog, ezért aztán nem kell csodálkozni hirtelen támadt közvetlenségén. Épp elkapja a fiú karját, hogy együtt gyakorolják a pengeélen táncolás művészetét, ami a látottak alapján kissé váratlanul éri diáktársát, ugyanis feltétlen késztetést érez rá, hogy imitáljon egy bizonyos jelenetet a Mátrixból. Mivel Dyliahnak nem sikerült eddig még kiművelnie magát az efféle kultúrfilmekből, nem bírja megállni nevetés nélkül, hiszen nem is gondolta volna, hogy Tom dacolva a fizika törvényeivel képes efféle mozdulatokat produkálni, pláne jégen. Nem akarja kinevetni az amúgy is szégyenlős fiút, de már későn kap észbe, így apró kuncogását megpróbálja azzal kompenzálni, hogy hamar Tom segítségére siet. Amint visszanyeri a fiú az egyensúlyát, és felhagy a kapálózással, Dyliah is közelebb csusszan, majd egy bűnbánó mosoly kíséretében kisimít pár elszabadult tincset a fiú arcából* - Ne haragudj, nem akartalak kinevetni* pislog fel óvatosan a fiúra, majd ha nem lesz nagyon összeszidva, egy apró mosolyt megkockáztatva még hozzáteszi.* - Na igen, pedig nem lenne szerencsés, ha éppen miattam törnéd össze magad…*motyogja már araszolgatás közben, de már a következő lépésen gondolkodik. Sajnos nincs túl nagy tapasztalata a fiúkkal való bánásmód terén, ezért aztán beletelik pár pillanatba, míg leküzdi saját merevségét, és sikerül, úgy- ahogy megvalósítania imént szőtt tervét. Ennek keretében hirtelen szembefordul az őt engedelmesen követő Tommal, majd pár pillanatnyi habozás után jobb kezével óvatosan átkarolja a fiú nyakát.*- Különben ki táncolna velem..?* búgja egészen halkan tovább fűzve előbbi gondolatmenetét, miközben igyekszik a fiú szemeibe nézni, hogy egyetlen rezdülését se mulassza el. Igyekszik nem gondolni a talpa alatt halkan sercegő jégre, bár az igaz, hogy nem éppen egy jégtáncos alkat, így nem kell bonyolult tánclépésre gondolni: egyelőre megelégszik egy lágyabb fordulatokkal díszített egyszerű lépéssorral. Sajnos még nem sikerült elsajátítania a jégen táncolás csínját-bínját, így csak arra tud hagyatkozni, ami hirtelen előtör belőle, bár egyáltalán nem biztos, hogy ez Tomnak is elnyeri a tetszését.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2010-02-28, 12:24 am

*Tom sincs filmekkel tisztában de az tény és való, hogy ez amolyan mátrixos lett, bár a lánynak köszönheti azt is, hogy majdnem felesett, azt is, hogy megállt. Sikerül visszanyerni az egyensúlyát, amit elégedett sóhajjal nyugtáz, aztán ugyebár még a verték is kiveri a nagy ügyködés közben, így a cseppekt letörli, majd valami csoda folytán mégsem engedi el a lány kezét, és kerülhetnek pár kört, mielőtt még kiengesztelné azzal a forró csokival, de akkor egy kérdés jön, és le se tudja reagálni, már a lány a nyakába csimpaszkodik, és meglepetésében ő meg hebeg-habog, elvörösödik, aztán nagy meglepetésében most végképp elveszíti az egyensúlyát, és magával rántva a lányt, elterül ismét a jégen, most szerencsére nem a lányt temetve maga alá. Sóhajt egyet, aztán csak hátradől felbámulva, és vesz egy mély levegőt.*
-Én.. én nem tudok... táncolni. És bocsánat, nem akartam ezt sem... csak... csak... meglepett. Nem... nem szoktak ölelgetni sem. Csak Atala... de ő is elment. Ne haragudj... *pislog a lányra nagy zöld szemeivel, bocsánatkérően, ő bizony nem akart ám bajt, kicsit se, de megint összejött, hogy elessenek.
//fagy//*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2010-02-28, 11:43 pm

// Olvad //

*Bár megpróbál a lehető legóvatosabban lépkedni, hogy nehogy megint a földön kössenek ki, számításába úgy látszik, minden igyekezete és balettos kecsessége ellenére is hiba csúszik, így rövid időn belül már másodszor is a földön landolnak. Ennek aztán egyenes következménye a hosszas magyarázkodás és vörösödés, amibe Tom jól nevelten egyből bele is kezd. Most azonban a fiú monológja egyenletes mormogássá halkul valahol a tudata határán, ugyanis a változatosság kedvéért most éppen neki sikerült ráesnie diáktársára, minek következtében arca egy pillanatra igencsak közel kerül a fiú nyakához, így megérinti bőrének különleges illata. Dyliah nem is érti, mi történik vele, csak azt képes felfogni, hogy a kelleténél talán tovább időzik Tomon, de most valahogy nem akaródzik leszállni róla. Egyszeriben hatalmas késztetést érez arra, hogy megálljon: hosszú évek óta érzi először úgy, hogy végre megérkezett oda, ahova mindig is szeretett volna eljutni, ahol a folytonos küzdelem helyett béke várja.
Az iménti malőr hatására ádáz küzdelem bontakozik ki lénye legmélyén: a mindig udvarias, tartózkodó úri lány csap össze az eddig alvó ösztönlénnyel, ami a meglepően kellemes inger hatására hirtelen ébredezni látszik. Végül mégis lekászálódik Tomról, de arcán még egy ideig látszódik belső vívódása, mígnem a fiú szavainak jelentése eljut a tudatáig.*
- Ő ki?* szűkül össze a pupillája, mikor beléhasít a felismerés, mennyire figyelmetlen is volt: arroganciája miatt nem is feltételezte, hogy a mindig visszahúzódó fiúnak esetleg van egy nálánál sokkal fontosabb lány is az életében. Ez a tény felér egy hideg vizes zuhannyal, melynek hatására gyorsan hátrébb araszol, ezzel is húzva az időt, ugyanis fogalma sincs, hogy az új fejlemények ismeretében mit is kéne lépnie.*
- Nem haragszom…az esés miatt.* fürkészi bizonytalanul Tomot, közben pedig minden erejével azon igyekszik, hogy felengedjen harcimacs állásából.*
- És úgy tűnik, nekem kell bocsánatot kérnem, amiért kissé elragadtattam magam és figyelmen kívül hagytam minden nemű racionalitást.* Minden egyes szó, melyet kénytelen kipréselni penge vékony ajkain, külön szenvedést jelent számára, hiszen pont ezek a szavak lökik egyre távolabb attól a harmóniától, melyet a fiú közelében pár pillanatra magáénak mondhatott.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2010-03-01, 12:18 am

*Meglepődött, zavarba jött, és mégis. Már megint a vörös szemek megbabonázták, vagy nem tudja, alig jut szóhoz is, és fura, hogy van, hogy menekülni akarna, és mégis mindig vissza akar térni, fura, hogy nem fél a lánytól, mint szokott úgy általában bárkitől, és az is az, hogy valahogy nem vörösödött bele ezer százalékban, csak fele arányban. Aztán mégis megszólal, és talán nem ezt a nevet kellett volna említenie, mégis ez jött be. *
-Ő... csak egy exis, akinek egyik napról a másikra nyoma veszett. Nem tudom... egyébként. Tetszett, azt hiszem. És amire eljutottam addig, hogy tök véletlen kinyögtem, akkorra legközelebb már közölték, hogy nincs itt a suliban és nem is jön vissza, nem tudom mi lett vele... de szólhatott volna, csak gondolom, sajnált kicsit még jobban összetörni, ez is elég volt, vagy nem tudom. Néha az az érzésem, előlem mindenki menekül... bár jól is teszik, nem húzok senkit magammal. *vonja meg a vállát egy sóhajjal, ha már így adódott, akkor elmondta, mi baja van napok óta. *
-Bocsi... az én hibám, mert sose bírok megállni a lábamon, de hát béna vagyok, szóval ez nem fog változni. *tovább inkább nem is folytatja, csak feláll lassan a jégről, és inkább egymagában csúszik kicsit odébb, és szeme sarkából pillant a lányra.*
-A kedvedet is elrontom. Hm, igazi rakás szerencsétlenség vagyok, de ez van... *tárja szét a karjait, így is érzi most, így lassan hátat fordít a lánynak, majd nekiindul egy körnek, lehajtva a fejét. *

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2010-03-01, 12:49 am

*Míg Tom bővebben is kifejti kétszavas kérdésére szánt válaszát, igyekszik minél jobban lecsendesítenie a lelkében dúló vihart, mely a szokatlanul összefüggő monológ hallatán egyre inkább csillapul. Sikerül ellazítania ösztönszerűen ökölbe szorult kezeit, bár íriszei nem hagyják abba a sötétedést, mintha feltett szándékuk lenne elárulni gazdája zaklatott lelki állapotát.*
- Köszönöm, hogy ilyen őszinte vagy velem. Ritka adottság.*vonja le az első következtetést, csak hogy gyakorolja a lágy hangnemet, elvégre a fiú nem tehet az ő elhamarkodott lépéseiről, így nem szolgált rá előbbi szavainak élére, pláne nem ebben az állapotban. Amint a fiú elkezdi taglalni érzéseit, rájön, hogy az ismét elhamarkodott, indulatból odavágott kérdés megfejtésére valójában nincs egészen felkészülve, így nem bír tovább a fiú szemeibe nézni, inkább zavaros tükörképét kezdi vizsgálgatni cipőjének éle mentén.*
- Bár nem ismertem őt, nem hiszem, hogy azért nem szólt, mert meg akart kímélni. Úgy gondolom, mindenki megérdemli az őszinteséget és a tiszteletet, és ha tisztában volt az érzéseiddel, kétlem, hogy bizonytalanságban és hiába való reményben akart volna itt hagyni.* fejti ki véleményét, bár azt természetesen nem tudhatja, mit is érezhet valójában a fiú. Ennek ellenére úgy véli, ha már Tom volt olyan egyenes, hogy nyíltan és mellébeszélés nélkül válaszolt kissé tapintatlan kérdésére, nem hagyhatja rá a dolgot egy vállrándítással. Mivel azonban nem akarja megint elszúrni a dolgot túlzott rámenősségével, és azzal, hogy ajtóstul ront a házba, inkább hagyja elmenni a fiút. Némán figyeli a lehajtott fejjel megkezdett kört, de mivel nem bírja sokáig ölbe tett kézzel nézni, amint Tom alaptalanul emészti magát, bizonytalanul elindul felé. Pontosan nem tudja, mit is kéne mondania, minek örülne a fiú, ezért leáll a pálya közepén, és egészen addig vár, mígnem a fiú egész közel ér hozzá.*
- Nem igaz, hogy mindenki menekül…én még itt vagyok, és itt is leszek neked.* mondja alig hallhatóan, szinte suttogva. Iménti magába zuhanásának már nyoma sincs, új célt talált magának.* - Ha akarod barátként, ha pedig úgy érzed majd egyszer, hogy készen állsz, akkor…* hagyja elúszni a mondatot a távoli jövőbe, elvégre az most még egyáltalán nem fontos. Most csak az számít neki, hogy valamiképpen kirángassa a fiút ebből a búskomor állapotból, nehogy valami ostobaságot csináljon még a végén.*

// Fagy //

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2010-03-03, 10:15 pm

-Nincs mit köszönni. *rázza meg a fejét felpillantva, nem akar ő semmit sem, legkevésbé, hogy most sajnálják, vagy valami, egyszerűen csak elmondta, ha már kérdezték. Bár fura volt, meglepte az, ahogyan a lány nagyon határozottan, kissé élezve hozzávágta a kérdést. Ezt most nem értette, és meglepte, nem szokott még hozzá, és bánni se tud a lányokkal, szóval egyáltalán nem tudja, mire venni. *
-Nem tudom, mi lett. És talán jobb is... nem is akarom tudni. Egyszerűen lelépett, és egy szót sem szólt, pedig... na mindegy. Nem akarok rágondolni. *rázza meg a fejét, és megpróbálja elhessegtetni a gondolatait. Nem akar Atalára gondolni, és nem is fog, ezt elhatározta. Inkább kerül egyet, és a lányt is próbálja most elkerülni, csak lebámul maga elé. Csak arra a mondatra áll meg, és pillant fel értetlenül.*
-...akkor?*néz a lányra, majd aztán inkább egyet legyint, és vesz egy mély levegőt.*
-Köszönöm, hogy a barátom akarsz lenni. Bár nem biztos, hogy erre tényleg én vagyok a legjobb. *sóhajt egyet, majd a következő pillanatban eszébe jut a nemrég tett ígérete.*
-Valahogy nem tudok ettől elszakadni. De van még kedved a forrócsokihoz? Inkább beszélgessünk... most jó lenne... *pislog a lányra nagy szemekkel, és kissé esdeklőn, örülne neki, ha ezt lehetne.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2010-03-03, 10:35 pm

//Dante//

-Valahogy úgy. Sose hagyok ki semmit, nekem elhiheted.*mosolyodik el, és tudja, hogy neki nem is éri meg kihagyni, mert feleannyira sem biztos az az esetleges következő alkalom, mint másnak. Már megtanulta, hogy inkább megteszi, amikor lehet, első alkalommal.*
-Nyugi, ez változó. Mikor kit kapok el... *jegyzi meg kiöltve a nyelvét. Nem fog mindig csak egy embert szivatni minden hülyeséggel, hanem tényleg mikor kivel összefut. Most Dante volt soron, de legközelebb nem biztos, hogy ő lesz.*
-Hm, az se rossz. Olyan horroros, de egyébként el tudom képzelni. Mint a gonosz herceg, hm... elég gyakori toposz, legalább is eddig minden darabban összefutottam az alakjával, noha a kasza egyedi tartozék. *mosolyodik el, elismerően, aztán máris a listát kezdi böngészni, és hamarosan megvan a nagy ötlet, amihez sokat nem is kell gondolkodni, csak végignézni a lehetőségeket, és természetesen választani egyet.*
-Óh, az már jó dolog. Nekem még egyensúlyproblémáim is adódnak vele, bizonyára. Még sose volt a lábamon... de egyszer ki akarom próbálni, és most ideje ennek is. *mosolyodik el, és igen is határozottan tudja, mit akar. Közben át is öltözik, és a kérdést hallva elneveti magát.*
-Az igazat megvallva nem vagyok szégyellős, nehogy azt hidd. Csak azért már van akinek zavaró, ha csak simán nekifogok átöltözni. Szóval nem muszáj olyan nagyon, ha nem zavar, hogy épp félmeztelen vagyok. *vonja meg a vállát, tényleg nem idegesíti az ilyesmi, egy bátty után, érthető is talán.*
-Csak hajlamos vagyok a megfázásra, de ha melegem lesz, le tudom venni. *ölti ki a nyelvét, és ehhez még egy sálat is kap a képébe a fiú, csak úgy jelzésként, hogy ne kötekedjen, mert megjárja. Belelép a vörös cipellőibe, amelyeket az ágy alól horgász elé szintén, aztán a korcsolyát a kezében lóbálva elindul.*
-Jah, majd ölben. Bár kétlem, hogy menne, de mivel nincs lehetetlen, kiderül... és ha én töröm el valamimet? Akkor mi lesz? Tudod, elég törékenyek ám a csontjaim... *kérdezi fejét kicsit oldalra döntve, aztán már fordul is, és elindul előre a folyosón, közben meg persze figyel a válaszra, már ha van válasz. Aztán ha leértek, akkor kilép a cipőiből, és felhúzza a korcsolyákat, majd irány a jég, és nem csak a két fémlapon, hanem egyenesen hasra érkezik.*
-Szuper. Vonz a föld... *mosolyodik el, mire feltápászkodik, és először csak megpróbál két lábon megállni. *

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2010-03-03, 10:52 pm

-HÁt azt hiszem mások vagyunk*mondja felmérve a dolgot. A srác sajnos éppen az ellenkezője, bár nem mondhatni hogy pár dolgot nem próbál ki, de nem mondhatni hogy Semmit nem hagyna ki*
-Szerintem sokkal több köze van a valósághoz mint a jó srácnak*céloz ezzel a szőkére, elvégre ő mondhatni nem nagyon mese függő*
-LEgalább a rossz valamilyen szempontból elő jön, a jó viszont már nem olyan önzetlen mint a mesékbe, ezért is nem hiszek már az ilyesmibe, és ha lennék akkor a leggonoszabb gonosz lennék ott is , mert több közöm lenne a való világhoz, mint a szőke hercegnek*kicsit el is mosolyodik a végén*-Tudod ő az a fajta aki csak a mese része*teszi hozzá, bár nem bunkón, meg sérteni se akarja a másikat csupán ő ebbe hisz, soha nem volt nagyon mesés most már meg végképp nem az*
-Hát azt mondják mindennek része a fokozatosság, az egyenyúllyal amúgy nekem is vannak problémáim, de nem hinném hogy túlságosan magasról esnék le*céloz rá hogy bizony azért 172 centi nem olyan magas, a következőre kicsit elmosolyodik*
-Nem vagyok az a zavarba esős fajta*mondja de akkor már azért ha megkérték az elején nem fordul vissza, nameg a másik hamar át is öltözik*
-De azt is mondják hogy a túlzott öltözésben, való megizzadás éppoly veszélyes a megfázásra , mintha nem lenne rajtad semmi*vág vissza, persze nem támadásból*
-Hát, max akkor én viszlek fel, ha meg mindketten, akkor majd kitalálunk valami B tervet, vagy ott maradunk ameddig meg nem gyógyulunk*mondja a bölcs ötleteket, amik közül a legtöbb eléggé irreális, ahogy tűnik viszont a jégre lépésnél a lány mindjárt egy puffanással kezd,*Ha kell segítség akkor a srác segít, ha nem akkor megy utána, ő maga csak szimplán kifordul, és kis hijján térdre is esik*
-Azt hiszem nem vagy egyedül*próbálkozik azért fent maradni*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2010-03-03, 11:35 pm

-A leggonoszabb gonosz? Nem semmi... bár azért a mesében abszolúte sarkított minden. Vagy teljesen gonosz valaki, vagy teljesen jó... szóval akkor te lennél a rossz. Hm, jó kis szerep egyébként, bár eddig én mindig a tündérkéset kaptam. Fura... első ránézésre állítólag olyan vagyok, bár a hülye bátyám koboldnak csúfol. *vonja meg a vállát, őt mindenki olyan kis aranyosnak gondolja többnyire, amilyen nem mindig szokott lenni.*
-Azért magasabbról mint én, az tuti. *néz fel, mert bizony ő alig 160 centi, már ha van annyi, talán még annál is kevesebb, eléggé alacsony, meg vékony, sokszor tíz évesnek is alig nézik, nemhogy majdnem 17-nek.*
-Lehet akkor ezt kellett volna kérdeznem. Annyira én sem... szóval csak ne vonj le nagy bölcsen olyan következtetéseket, hogy minden lány szégyenlős, mert ez nem igaz.*válaszol, neki tényleg mindegy, nézi-e a fiú-bár azért sok látnivaló nincs szerinte- vagy sem. Ez rajta múlik most már.*
-De mondom, hogy ha nincs hideg, akkor megszabadulok tőle.*válaszol, aztán elindulnak, és hamarosan le is érnek. Felhúzza a korcsolyákat, cipellőit szépen lerakva a pálya szélén egymás mellé, majd máris esik egyet, éljen az egyensúlyérzék.*
-Hümm, majd megoldjuk... bár lehet tényleg kellene egy B terv is. *pislog fel, aztán feltápászkodik, egyelőre még egyedül, majd figyeli a fiút, miközben lassan megoldja a sálat a nyakán, az kezdett tényleg fölöslegesnek bizonyulni.*
-Pedig a föld nekem most úgy annyira nem szimpatikus. Tudnék annál jobbat is találni... bár kezdésnek nem rossz, még nem szántottam végig. Csak ez meleg most, igazad volt. *pislog le a sálra, aztán szépen kibogozza most már véglegesen, és közelebb csúszik, szépen a fiú nyakába dobná, ha a lendülettől nem kezdene előre dőlni, egyenesen magával sodorva Dante-t is a jégre.*
-Hoppá... bocsika.*pislog, halkan mondva ki a szavakat, és kicsit el is pirul, de egy halvány bűnbánó mosolyt erőltet az arcára, aztán ismét csak a feltápászkodás művészetét gyakorolja, kitapasztal lassan mindenféle módot, hogy majd esetlegesen még a végén kézikönyv legyen ebből... hogyan kászálódjunk le egy fiúról a jégen, és maradjunk állvaXD... miközben a lábunk mindenképpen ki akar táncolni alólunk. Vicces egy dolog ám ez így, de akkor se bír a jégen megállni, egyelőre még.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2010-03-03, 11:54 pm

-Kobold?*kérdezi kcisit mosolyogva*-Lehet csak a méret miatt, mert nem úgy tűnik mintha kobold füleid lennének, amúgy meg igen minden sarkított, de akkor már a közelebb lévő sarkítás lennék. Teljesen jó emberek nincsenek*mondja kicsit befejezve a mondókáját*
-Hát eddig a 90%uk az volt akikkel találkoztam, nem következtetés, csupán hasonlítás, álltalánosítás, bár tudom hogy nem mindig jó *mondja kicsit elhúzva a száját, pedig ő bizony szeret általánosítani*
-Szerintem éppen az az izgi hogy nincs b terv, amúgy a szükség nagy úr álltalában ki eszelnénk valamit legalábbis szerintem, nameg egy boka törés nem a világ vége, a jég végéig még a csúszás iskönnyebb*vet egy kisebb mosolyt, közbe megérkeznek a jégre is és a lány bizony esik*
-Jég... amúgy tényleg meleg helyzet*mondja kicsit kihelyesbítve a lányt, elvégre azt szereti csinálni, viszont amikor a másik el akar rugaszkodni bizony őt is magával sodorja, a srác bizony el is taknyol, és úgy tűnik hogy ő kerül előrre. Egy elhaló Pff, hangzás, miközbe a srác rekesz izmai kicsit megszorulnak*
-Nincs semmi gáz... bár ..*mondja kicsit még bent tartva a levegőt*-Lehet te fogsz a sírba vinni még*teszi hozzá, bár ő is elég béna a jégen, meg nem is bántásból mondta. Minden esetre lassan megpróbál felállni persze ha a lány is megtette, majd meg is próbál elindulni*-Lökd el magad közbe kicsit zárd össze a lábaid egyszerűbb*mondja el a tapasztalatokat*
\\Fagy\\

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2010-03-05, 11:52 pm

-Jahm... kicsi, vörös, és mindig zöldben van... szóval kobold. Csak ő kicsit mindig el van tévedve, végül is én is egyszerűen csak ember vagyok, úgy fele olyan magas, mint ő, de ezt kell szeretni. *jegyzi meg picit elhúzva a száját, tényleg két méteres a bátyja minimum, szóval ahhoz képest ő nagyon alacsony, meg hát egyébként is majdnem minden igaz rá, az érvelésből, kivéve, hogy folyton zöldben van.*
-Na akkor ne általánosíts, mert én a kivétel vagyok, az esetek többségében sok mindenben. *közben hirtelen felemeli a jobb kezét, és mutatóujját nyomatékosításként nekinyomja a fiú mellkasának, ez nagy hiba, ha az ember általánosít.*
-Végül is igazad van, így izgalmasabb. Mondasz valamit.*mosolyodik el, elvégre az úgy fontos, hogy legyen izgalmas amit csinál, az unalom meg ő esküdt ellenségek. Hamarosan nem unaloműzés címen, de magával sodorja a fiút, és aztán lekászálódik róla, felülve. *
-Óh, azért azt nem akarnám... nem viszek magammal senkit se, ha rajtam múlik.*rázza meg a fejét, elvégre ő azért menni se akarna, de nagy az eshetősége, akármikor, sajnálatos módon. Feltápászkodik, majd ismét megpróbál nekiindulni, ingadozva, de próbál állni. *
-Kösz, talán összejön... gyorsan tanulok azért általában. *mosolyodik el, majd akkor megpróbálkozik az utasításokat követni, és csúszik is eleinte sikeresen, aztán meg teljesen sikeresen vágódik el a földön, nagyot esve. A feltápászkodás viszont már nem megy, legalább is addig elér, hogy két kézre támaszkodik, de addig már nem, hogy fel is álljon, mert nyögés lesz a vége. *

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2010-03-06, 12:07 am

-Hát van ilyen ,de szerintem nem vagy olyan koboldos, legalábbi mondom nálam a fülek amik max arra hajaznának, de nincs teleszkópantennás füled*teszi hozzá kicsit mosolyogva, majd a következőre kicsit kérdőn néz*
-Mint például?*megfelelő kérdés a sráctól bizony , a következőre kicsit elmosolyodik, nem mondta ő hogy igaza van de hát ha a másik azt mondja akkor lehet*
-Anyira pedig nem bírom az izgalmakat de néha kell*ekkor jön hogy magával leszrántva és bizony ő is elesik, de azért nem üti be magát*
-Hát ha egy esésnél sikerült akkor ez már csak egy kis tejszín a tortán*mosolyodik el bár nem bántásból mondta és meg is próbál felkászálódni. Neki valamennyire megy ,de a lányzó viszont megint esik. ÉS a kelés se megy olyan könnyen. A fiú így csak felé megy majd ha a másik engedi a karjánál fogva megpróbálja felhúzni*
-Hát lassan megcsinálhatjuk az esek kelek sportváltozatát, ebbe már egész ügyes vagy. Amúgy még mindig ennyire vonz a korcsolya?*kérdezi félmosollyal*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2010-03-06, 1:14 am

-Mint például nem vagyok szégyellős, nem szoktam félni, mindig kezdeményezek, többnyire minden marhaságra kapható vagyok, és nem tartok attól, mi lesz öt perc múlva, csak a most van... úgy nem tudom, ez már olyan megszokott, tudod a Carpe diem alapelv érvényes, és muszáj komolyan is vennem. De legalább érdekes az életem, és színes.*mosolyodik el elégedetten, ő legalább élvezi ezt, amíg még van, és jó.*
-Menj már, attól szép az élet. Egyébként unalmas és szürke lenne, pedig minek a monotonitás, ha ott a szivárvány, nem? *kérdezi meg, aztán elmosolyodik, és aztán hamarosan egy szép kis esést produkál, sodorva a fiút is magával, majd a válaszra kicsit elhúzza a száját. *
-Azért egy dolog, hogy most igen, de a sírba nem. A Rómeó és Júlia, meg társai már a múlté, épp elég, ha egy emberrel kevesebb, kettő az már sok lenne.*vonja meg a vállát picit, az ilyeneket jó lenne elkerülni, de nagyon. És azért emlegetni se kell túlságosan a sírt, meg a halált és társait. Az újabb ess alkalmával kicsit jobban odavágja magát a földhöz, de ha egyedül nem is megy, akkor segítséggel feláll. *
-Kösz. *mondja egy hálás mosollyal, aztán elneveti magát, és bólogatni kezd.*
-Persze, hogy érdekel. Mindig is érdekelt, rengeteg minden, szóval megvalósításra várnak a dolgok és nekem ideje cselekedni. Szóval... *azzal ismét nekiindul, és most eléri esésmentesen a pálya szélét, igaz nincs túl messze, de az is valami. *
-Wow... na ez egész jó volt. Bár lehet lassan ideje lenne befejezni. *kapaszkodik meg, aztán ismét ellöki magát, és akkor ideje lenn kicsúszni valahogy épen addig, ahol a cipellői vannak. *

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2010-03-06, 1:22 am

-Hmm jó dolog ez az élj a mának dolog álltalában én is ezt gyakorlom, csak nem akarok idő előtt kiégni mert mindent meg ismertem*mondja el az állítását, bizony ő ettől tart, de valahogy nem érdekli mi van vele mióta meghalt a huga. A következőre kicsit komolyabban fordul felé*
-Ezt mondod a halottaknak is?*kérdezi kicsit oldalra döntve a fejét, egyáltalán nem bántásnak szánta, csupán megint eszébe jutott a huga. Neki is szép volt amíg meg nem ölte magát. PErsze ezzel nem a lánynak akart beszólni és ez a hangnembe is látszik*
-Valahogy az nekem túl romantikus volt, meg megrendezett, akkor a sírba nem, és sírgödörbe?*kérdezi félmosollyal a leányzót, majd lassan felállnak a jégről, de bizony a másik elesett. A srác segít is neki feltápászkodni*
-Nincs mit, nem hagyhatlak itt fetrengeni*mosolyodik el bizony azért nem szemét a fiú , legalábbis ennyire nem*
-Akkor úgy tűnik hogy nem fogod feláadni egykönnyen, nem rossz tulajdonság*mondja mosolyogva, miközben ő maga is csúszni kezd, persze kicsit instablian*
-Hát mint mondjak minden meset egy napig tart. Kicsit már késő van az is igaz, bár valakiknek most kezdődik az élet. Akkor mennyünk ?*kérdezi ki a leányzó véleményét*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2010-03-06, 3:34 am

-Az idő véges, és sose tudod, melyik perc lesz az utolsó... *válaszol, ő ehhez szokott hozzá, mert túl sok mindent tud, és inkább próbálja kihasználni azt az időt, ami maradt, és nem éppen sok. Mindenki azzal gazdálkodik, ami maradt, ami van, hát ő a kevéssel. *
-Őket szerintem hagyjuk... *kicsit komor lesz hirtelen, nem kellene ilyesmiket emlegetni, csak hát a fiúnak valószínűleg fogalma sincs erről. Mindegy, egy mély levegő, nem hangoztatja, nem kell sajnálni, hogy mi van, mi nincs. Visszavarázsolja arcára a mosolyát, aztán már megpróbál nem elakadni a következő megjegyzésen, csak hallgat egy pillanatot, majd megrázza a fejét.*
-Oda se... *válaszol, aztán feltápászkodik, és végre sikerül egy normális félkört is megtenni. Örül ám a végeredménynek, és aztán megrázza a fejét. *
-Nem szokásom. Semmi sem lehetetlen, szóval meglesz ez is.*mosolyog, majd még egy kicsit gyakorol, és a csúszás máris menni fog. De azért most inkább kicsúszik a pálya szélére, majd hamarosan visszahúzza a cipellőit, aztán kezében a korcsolyát lóbálva bólint.*
-Menjünk. Ideje lenne aludni is. *jegyzi meg, neki az élet most jár le. Lassan meg is indul felfele, aztán a khban elbúcsúzik a fiútól, és megy is aludni, ez kissé lefárasztotta.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2010-04-08, 3:06 pm

* Egy könnyű ebéd elfogyasztása után a főfolyosón sétálgat céltalanul, egészen addig míg meg nem pillant egy hatalmas kaput mely felkelti kíváncsiságát. ~ Nocsak ez eddig is volt? Hogy nem vettem észre...~ tűnődik magában ahogy lassan közelebb sétál, pedig elég csalogató s most hogy már így feltűnt neki elég nagy is, de úgy látszik eddig nem figyelt fel rá. Lévén, hogy nincs semmii dolga s nem is tervezett mára komolyabban semmit, egy vállrándítás kíséretében melyet kíváncsisága szülte belép a kapun, baj nem lehet belőle. Amint kitárul az ajtó szeme világa elé tárul a hatalmas terem melyhez foghatót még nem látott egyik emeleten sem. ~ Hű ez hatalmas ~ lépked ámuldozva még közelebb, egészen addig míg tekintete a talajra nem siklik. Meglepetten látja hogy ezek szerint felfedezte a korcsolya pályát, melyről ugyan már hallott, de még sosem volt szerencséje utánanézni. A jég szélére megy s egy hirtelen vezérelt ötlettől fogva elrugaszkodik s csúszik egyet a jégen. Kicsit tud korcsolyázni, de még nem fedezte fel a szekrényeket s mivel elég régóta nem volt korcsolya a lábán egy kicsit az egyensúlyozást gyakorolja, ami valljuk be rá is férne, mert elég ingatag lábakon áll e lányka.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2010-04-08, 3:14 pm

*Jake bizony mostanába nem igazán mutatkozott az iskolába, de mostanában kimerészkedett szobája szűk lyukából. Az Étkezőbe ment és meg is ebédelt, hiszen már régen elmúlt dél. Ahogy isszaindult a szobájába, elhatározta, hogy tesz egy kis kitérőt és lenéz az uszodába, hiszen már elég régen járt ott és imád úszni. Na meg testedzésnek sem árt az úsás, hiszen az elmúlt két napban az edzést is elhanyagolta. Nagyon ledöntötte az a hatalmas érzelemhullám, amit kapott és ami átszáguldott rajta. De úgy érzi, hogy nem adja fel, még ha akarna sem tudna abba belegondolni, hogy milyen lesz az élet Jane nélkül. Így nem is gondol bele. Ahogy az úszodához sétál, egy nagyobb ajtóra lesz figyelmes. Be is nyit, hiszen úgy éli, hogy ez az ajtó mögött van a lépcső, ami levezet az uszodához. De ahogy belép és körbenéz egy hatalmas termet pillant meg, ahol egy hatalmas korcsolyapálya fogadja. Jake egy pillanatra összevonja a szemét és már fordulna is ki, mikor megpillant egy leányzót, aki elég instabilan álldogál a jégen, csúszásra készen. Jake közelebb sétál és a jégpálya szélénél megállva figyeli a lányt, aki korcsolyázni próbál. Jake nem igazán ismeri fel a leányzót, de mikor meresztgetni kezdi a szemét, a leányzóban felismeri Jasmine-t, a kókuszos-sütis lányt. Erre a kis megnevezésre Jake elhúzza a száját és egy apró mosoly jelenik meg arcán. Majd körbenéz és a szekrényekhez sétál, majd kiválaszt magának egy jó korcsolyát, rálép a jégre és szélsebesen Jasmine-hez siklik. A fiú nem sokszor korcsolyázott, de stabilanáll a jégen és tud is korcsolyázni. Hátrafelé is tud csúszni és talán még ugrani is képes, habár azt csak egyszer próbálta.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2010-04-08, 3:22 pm

* Próbálkozik a csúszással mi nagy nehezen sikerül is neki esés nélkül, persze éles korcsolyával talán könnyebb lenne. A térde is beleremeg amint újra s újra elrugaszkodik, egészen addig, míg nem meg nem hallja a jég hangját amint érintkezik a korcsolya élével. Nem számított társaságra, fejét a hang irányába kapja de mivel figyelmét elszakította a lábáról s az egyensúlyozásról, lábai kicsúsznak maga alól s elterül a jégen, a nélkül hogy megpillanthatta volna ki is társasága. Mert nem képzelődik, a hangot most is hallja s amint fejét oldalra fordítja a hideg jégen meg is pillant egy egészen jól sikló alakot Jake személyében. Rég látta a fiút s amint ülésbe tornássza magát ami még könnyen megy elmosolyodik, nagyon nem ütötte meg magát, egyébként is megszokta.*
- Szervusz Jake! * követi a fiú mozgását, láthatólag egész jól megy neki.*
- Rég láttalak mi újság? * négykézlábba vágja magát s óvatosan megpróbálja sej haját feltornászni, majd a felső testét fellökni. Esés nélkül végrehajtja eme mutatványt majd tekintetét a srácra szegezi s várja a választ.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2010-04-08, 3:28 pm

*Jake valóban igen jól korcsolyázik, szinte már profinak bizonyul, habár nem tudni, hogy a fiú hol tanuta meg ilyen jól a korcsolyázást. De igazából ezt ő sem tudja és csak érzéssel löki magát a jégen és élvezi a gyorsaságot. De persze annyit nem száguld, hiszen egy ismerős is van a jégen, Jasmine, aki nem valami stabilan csiklika csúszós jégen. Ahogy Jake elmosolyodik, korcsolyát húz és a jégre lép, a lány felé siklik pár lépésben és Jasmine meg is hallja a sikló korcsolya hangját, amibizony nem az övé. Megpróbál hátrafordulni, hogy meglesse ki az, de sajnos elis esik, mire Jake lefékez egy pillanatra. Döbbenten figyeli, hogy mi a történt, a lány jól van-e, majd egy goyrs csúszással ott terem mellette és mintha a földön állna, megáll és lenéz Jasmine-re.*
-Jól vagy? Gyere! *szólal meg Jake és kezét tartva segít a lánynak felállni - persze ha az igénybe veszi a segítséget. Mikor már egymással szemben állnak, Jake lenéz a lányra, mert hogy alapból magasabb egy fejjel, de így korival a lábán egy picit még magasabbnak tűnik Jasmine mellett, habár a lány magasságát is megemeli egy kicsit a korcsolya.*
-Szervusz Jasmine! *köszönti Jake is a lányt és megnyugszik, hiszen Jasmine mosolyog, így nyilván nem ütötte meg annyira magát.*
-Megvagyok, köszönöm. És Te? Látom nem igazán vagy topon a korcsolyázásban!*jelenti ki Jake és egy apró mosoly suhan át az arcán, majd lassan körözni kezd a lány körül, egyre nagyobb sugarú kört leírva, hogy legyen helye csúszni.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2010-04-08, 3:38 pm

* A leányzó meg sem nyikkan ahogy elesik helyette megcsodálja a plafontalan eget, mivel semmi sem zárja el pillantását abban hogy ezt megtegye s a szállingózó hópelyheket is felfedi. Nem lepődik meg nagyon, hisz a kastély tele van bűbájjal, elég sok helyen felfedezhető hogy még kellemesebb a légkör egy adott helyszínen. A feltáplászkodás elmarad mivel Jake a segítségére siet amit el is fogat. Kicsi kezét belehelyezi az övébe s segítve magán feltornázza magát.*
- Aham, persze meg se kottyant.* mosolyodik el ahogy felpillant a fiúra, eddig észre sem vette hogy milyen nagy, de talán a korcsolya teszi. A leányzó sem lenne ilyen kicsi ha lábára húzna egy korcsolyát mivel jelenleg cipőjében próbálkozik. Lehet hogy csak nyakát törné ha próbálkona azon a vékony élen hisz régóta nem volt lábán korcsolya, na de majd kiderül hamarosan.*
- Ennek örülök! * mosolyog rá kedvesen.* Én is megvagyok. Nem panaszkodhatom.* követi tekintetével a fiút amint hátrébb siklik. A kérdésre kicsit jobbra, kicsit balra döntögetni kezdi a fejét.*
- Egy kicsit azért megy. De semmi esetre sem úgy ahogy te műveled.* amikor körbe körbe kezd siklani körülötte huncutul figyeli amint hol előbukkan, hol eltűnik, alig tudja követni gyors mozgását.*
- Jézusom, mindjárt elszédülök. Ki tanított meg korcsolyázni? * kérdezi amint araszolva a "part" felé kezdi tolni magát.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2010-04-08, 3:48 pm

*Jake bizony kicsit megijed, mikor Jasmine elterül a jégen és hamar odais siklik hozzá pár pillanatnyi döbbent megállás után. Végül kezét nyújtja a lánynak, aki el is fogadja a segítséget és Jake könnyedén talpra állítja a lányt. Jake valóban megnyugszik, mikor Jasmine közli, hogy meg sem kottyant neki az esés és jól van. Jake arcán egy apró mosoly suhan át, de hamar el is tűnik. Ha Jasmine mélyen a szemébe néz, láthatja hogy nem ugyanazzal a fiúval találkozott, mint legutóbb: Jake változott. Komorabb lett és magányosabb, nem csillog úgy a szeme és nem is mosolyog olyan sokat. De persze ezt 2percből nem igazán lehet leszűrni. Jake valóban lenéz Jasmine-ra, hiszen rajta nincs korcsolya, míg Jake-en van. A lány így kb. a válláig ér, vagy még lejjebb. A kérdésre Jake válaszol, habár nem valami meggyőzően. Jasmine mosolyára viszont a fiú ismét elmosolyodik és biccent egyet. Ő is örül, hogy a lány jól elvan, habár ha lenne valami problémája, százszor se biztos, hogy megosztaná Jake-kel, hiszen alig ismerik egymást.*
-Ha húznál egy korcsolyát, lehet könnyebb lenne *jegyzi meg Jake és lenéz a lány cipőjére.*
~Még jó hogy nem sáros, akkor tisztíhatnánk le a jeget~gondolja Jake egy röpke pillanatig, majd el is száll ez a gondolata, hiszen kit érdekel a jég? Amúgy is úszni indult, nem korcsolyázni, habár az elem - a víz - megegyezik, csak a halmazállapot nem az igazi. Végül körözni kezd Jasmine körül egyre nagyobb körben, hogy legyen mozgástere. Végül mikor a lány rákérdez, ki tanította meg korcsolyázni, megvonja a vállát.*
-Nem sokszor koriztam. Érzésből jön *jegyzi meg a fiú, majd Jasmine felé siklik és hátrafelé csúszik Jasmine mellett.*

Tárgy: Re: Korcsolya pálya 2010-04-08, 3:58 pm

* Jas nem veszi észre hogy a sráccal van valami,mivel eddig kétszer találkoztak s nem is nagyon ismeri hangulatváltozásait, így nem esik le neki hogy lehet valami baja. Bár valahogy most máshogy viselkedik a srác, nem tudja hogy valami okból kifolyólag e, vagy cska ilyen kedve van. Sikeresen talpra áll s lassan a szilárd talaj felé veszi útját kisebb araszolgatásokkal, megfogadván Jake tanácsát felhúz egy korcsolyát, csak el kéne érnie a partot.*
- Egész jó érzéked van hozzá ahhoz képest. Ha nekem csak fele lenne már boldog lennék.* neki nem mennek az ilyen sportok vagy hobbik nevezzük ahogy akarjuk, de elbénázik ha kedve szottyan s talán ha több időt szentelne akár a korcsolyázásnak akár a korizásnak, biztos hogy sikeresebb lenne.*
- Na ne nagyzolj itt nekem tudásoddal.* vigyorodik el a fiúra amint az hátrafelé tolja magát könnyedén. Minden gond nélkül kiért a szilárd talajra s egy pillantást vet a fiúra.*
- Mindjárt jövök, felkapok én is egyet. Megtaníthatnál...persze csak van időd és idegzeted rám.* küld felé még egy lágy mosolyt majd a szekrények felé veszi az irányt s pillanatok alatt felkap egy a lábára illő korit. Óvatosan visszatipeg a jéghez, egy pillanatig elnézi az önfeledten csúszkáló srácot.*
- Segítenél? Nem vagyok biztos benne hogy tuti állva maradnék.* szemezik a jéggel de végül úgy dönt inkább megvárja a srácot hátha az segít neki, ha meg nem akkor valahogy csak visszakerül a pályára.*