Uszoda az óceán alatt

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2010-12-15, 4:52 am

*A lányka tovább mesél a Mordreddel való incidenséről, s kiderül, hogy nem csak a srác miatt volt a vita.*
-Áhá, szóval közösen hoztátok össze. *biccent egy picit, bár a megszorongatással akkor sem ért egyet, de nem lovagol tovább a témán, láthatóan a lány jól van, szóval akkora baj nem történt azért. Inkább csak bemennek az uszodába, ha már felvetette Hecate, hogy elkíséri Scottot. Ő pedig majd rajta lesz az ügyön, hogy becsábítsa a lánykát is a vízbe. Amikor viszont beérnek, hamar kiderül, hogy nőtt a létszám, mivel egy másik srác is pont ott van. Ráadásul ismerik egymást Hecateval, s a kezdeti megtorpanás ellenére ölelkezve köszöntik egymást. Scott halványan elhúzza az ajkát, hisz tőle inkább elhátrált a lány, így nem éppen tetszetős a jelenet, de nem jegyez meg semmit. A lányka viszont hamarosan elárulja, mi járatban is vannak itt, s meglepődve hallja Scott, hogy hallott róla Sairus, minden bizonnyal Hecatetől. A meglepettség látszik is arcán, miközben visszakérdez.*
-Áh, nocsak. Tényleg? *kérdi, majd egy kis mosollyal pillant Hecatere.*
-Nem is gondoltam volna. *közben a lány is beleegyezik az úszkálásba, ami ismét meglepetés a srácnak, s meg is jegyzi egy kis célzással a dolgot, mire kap egy rosszalló pillantást, amit ugyanúgy viszonoz, leszámítva, hogy ő mosolyog hozzá.*
-Ó, valóban? Miket meg nem tudok. *ahhoz képest, hogy elvileg semmi köze nem lehetne a pasikhoz, most kiderült, hogy egy másik srác is látta már hiányos öltözetben, ami meglepő a srác számára. Úgy tűnik, ez a meglepetések éjszakája, legalábbis Scottnak. Közben a srác is mesél, hogy merre járt, s hogy egy kicsit ő is marad még. Scott egészen addig örül is a "kicsit" szócskának, míg Hecate elő nem áll vele, hogy utána szívesen Sariussal tart. Scott csak kicsit megköszörüli a torkát, majd ő is leveti magáról a ruhákat, s mivel a shortot már a szobájában felvette, így azzal már nem kell időzni. Ezután a bemutatkozás is megtörténik a két srác között, bár Scott most inkább valami jobb műsort igyekszik figyelemmel követni, amint Hecate épp levetkőzik. Az a popsi bizony nagyon csábos, s inkább nézi azt, mint Sairussal trécsel. A másik srác is odafordul, majd a nyakát ropogtatva pillant vissza Scottra. Nem tudja, hogy célzás-e vagy csak így alakult, de tesz egy kis megjegyzést.*
-Meg kéne nézetned egy csontkováccsal. *ütögeti meg a srác vállát kicsit, mintha baráti tanácsot adott volna, majd már végig is méri Hecatet, aztán elkapva a szép testet, megindul vele a medence felé. Scott élvezi a közelség minden másodpercét, de a vízbe érve a lányka ismét távolodni kezd picit. Scott le is engedi a karját, de közben végigsimít a lány hátán. Amikor viszont Hecate mellúszásban úszik arrébb, szemei nagyra tágulnak, s hirtelen inkább beleharap az öklébe.*
~Ezt nem hiszem el. Tangában így úszni. Nem hiszem el, hogy ezt már nem direkt csinálja. Tuti csak játszadozik velem.~ *gondolja nagyot nyelve a fiú, s bizony szépen be is nézi a lányka lába közét, míg az úszik, de keze visszaereszkedik maga mellé. A hirtelen fordulat és ötlet viszont egy újabb meglepetés.*
-Hmm, nem is rossz. De egy vajsört? Ejnye, és a szabályok? *kérdi huncut pillantással a srác, majd kissé oldalra billenti a fejét.*
-Mi lenne, ha a győztes döntene a nyereményről? *kérdi a fiú, s íriszeit igyekszik ismét elmélyeszteni a kékségekben, de azért kiszól Sairusnak.*
-Mi az Sairus? Odacövekeltél? Akkor bejössz vagy sem? *őszintén örülne a második lehetőségnek, de továbbra sem fordul a srác felé. A gyönyörű test teljesen lefoglalja pillanatnyilag.*

//fagy//

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2010-12-15, 11:55 pm

\\olvad\\

*Úgy tűnik, hogy az uszodában találkozok Heactevel, és egy ismeretlen fiúval is, akiről végül ki is derül hogy kicsoda. A lányt egy kis reakció késéssel meg is ölelem, és egy pillanatig mosolyt is csal az arcomra a közvetlenség, ám miután hátrébb állok ismét régi jó komoly arcomat láthatják. Scott fele persze megjegyzek pár dolgot, és úgy tűnik meglepi őt , amin nem is csodálkozok, de a pókerarc továbbra sem olvad le az arcomról.*
-Ó... csak pár apró dolgot..*teszem hozzá nyugodt hangon, és úgy tűnik nem is kívánok többet mondani, ezután Hecate el is mondja, hogy miért döntött a fehérneműs fürdés mellett, a szavakra viszont nem mondok semmit, csupán csak lassan bólintok tényleg láttam, na meg így már gondolom a fiú is. Ezután kissé magunkra maradunk Scottal, persze észre veszem a nézést, és úgy tűnik a fránya izületeim is most roppannak szét, hiszen nem szándékos volt a hang, egyszerűen csak hirtelen fordítottam vissza a fejemet, de a szavakra továbbra is komoly maradok.*
-Nem hiszem hogy szükségem lenne rá*mondom , miközbe pillantásomat egy pillanatra mereven a vállamat ütögető kézre meresztem, de nem teszek semmit, bár már valaki a nézésemből is kiolvassa hogy nem vagyok százas, de nem hinném, hogy ez a fiú ilyen könnyen megijedne. Közben vissza tér Hecate is, és úgy tűnik, hogy egy kérdést is intéz, amire csak lassan jobbra ballra döntöm a fejemet.*
-Ha nem leszel túl fáradt.. engem ismersz, nem szokásom korán aludni..*mondom csendesen, bár hogy mi lesz még az elkövetkezendő 10 percbe azt se tudom megjósolni, így annyira nem is megyek bele a dologba, de talán jeleztem, hogy felőlem mehet. Úgy tűnik én vagyok az utolsó ,ami a vizet illeti, ugyanis amikor a másik kettő már bent van, még akkor e megyek be, csupán csak leveszem a vállamról a törölközőt, majd a medence szélére téve megnyújtom a végtagjaimat, s most bizony teljes egésszében látszik a fél hátamat befedő tűzben égő alak formájú tetoválás is. Közben csak válaszolok Hecate felé is*
-hmm nem... azt hiszem arra nem kell, tudod csak egy kis kikapcsolódás.*hát igen legutoljára amikor el akartam vinni egy kis boncolásra, szegény csaj elég nehezen viselte, ami sajnálatot is ébresztett bennem, na de nem annyira mint amikor a romnál voltunk. Ezután viszont egy kis versenyre esik szó. Scott szavaira, amit valószínűleg nem nekem címzett azért reagálok.*
-Egy vajsörrel még nincsenek gondok...*mondom tömören, az Egyet hangsúlyozva. Én nem alkudozok, nem vagyok olyan típus,elvégre az egész csak "játék" még akkor is ha nem szeretek veszteni, na meg gyerekszobám se volt. A srác szavaira csak megrántom a vállam és egy mozdulattal a vízben is termek.*
-Nem... csupán csak megvártam mi lesz az alku vége..*mondom egy fura mosollyal miközben el is helyezkedek a medence szélénél.*
-Egy hossz oda vissza, vagy csak oda? Csak hogy úgy készüljek*kérdezem kissé felmérve a terepet, miközben szemem a másik két diák között vándorol.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2010-12-16, 12:11 am

*Már nem mondok kint semmit se Mordreddel kapcsolatban, hiszen túl beszéltük a témát, így hát inkább betérünk az uszodába, ahol egy kellemes ismerőssel találkozunk és még egy ölelést is kapok, mely láthatóan tetszik, de túlságosan mégse akarom kimutatni, főleg, hogy nem tudom, ő mit is szólna mindehhez. Inkább úgy döntök, hogy egy pici időre magára hagyom a két fiút és addig leveszem magamról a ruháimat, hogy ez után visszatérhessek hozzájuk. Na de kissé félnék kettesben maradni Scottal, így kapok az alkalmon, hogy még több időt Sairussal tölthessek és így teszek is egy javaslatot, hogy vele mennék az uszoda után, bár hogy hova, arról még foglalmam sincs.*
- Rendben. *mosolygok rá kedvesen, majd Scott végül átkarol kissé, hogy menjünk be a vízbe. Én ott viszont egy kis bemelegítő úszást teszek, így hát belemerülök a pont tökéletes hőmérsékletű vízbe és fel se tűnik, hogy a fiú hogy benéz. Amikor viszont eszembe jut egy ötlet, hirtelen fordulok meg és vázolom is fel azt a fiúknak, de ekkor pillantom meg a furcsa tetoválást, így egy kis ideig el is időzik rajta a tekintetem.*
- Eddig még nem is mutattad meg, pedig megígérted. *döntöm meg kissé a fejem és ha majd Scott jobban megnéz, akkor a nyakam aljánál ő is megláthatja a pentagramás tetovállásomat, amely már jó ideje ott van, de hosszú, fekete tincseim elrejtik a kíváncsi szemek elől. *
- Amúgy értem, kikapcsoltál. *furcsa hobbyja van, de így szoktam meg, tehát nem is akarnám, hogy megváltozzon, max csak irányomba, de kezdem úgy érezni, hogy az esélytelen. Na de Scott is beszélni kezd, jöhet az alkudozás is felőle.*
- Felőlem dönthet a győztes is a nyereményről. *pirulok el kissé, hiszen ez a fiú mindig úgy tud rám nézni, hogy teljesen zavarba hoz a tekintetével. Végül Sairus is megérkezik a vízbe, majd a hosszokon picit elgondolkodok.*
- Oda-vissza és akkor aki nyer, az eldönti a jutalmát. Akkor, mehet? *megyek oda a medence széléhez és hogyha mindkét fiú készen áll, akkor egy rövidke visszaszámolás, majd már remélhetőleg el is kezdünk úszni, hogy nemsokára kiderüljön, ki is lesz a győztes.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2010-12-16, 12:34 am

*A másik sráccal való beszélgetés folyamán kiderül, hogy Sairus már hallott Scottról, s a fiúnak van is egy sanda gyanúja arról, hogy mégis ki volt az a kismadár, aki mesélt róla. Így a lányka kap is egy pillantást, majd Sairus szavaira ismét rá tekint a srác, aztán picit vállat von.*
-Több, mint a semmi. *feleli egyszerűen, majd kicsit lefoglalja a lányka benézése, miközben Hecate vetkőzik. Sairus csontropogtatására tesz egy kis megjegyzést, a válaszra viszont ismét csak vállat von.*
-Hm, te tudod. *idő közben Hecate is megérkezik ismét közéjük, s még váltanak Sairussal pár szót az este folytatását illetően, ami nem éppen tetszetős Scottnak, lévén jobban örülne, ha inkább vele akarná elütni az időt a görög lány, na de majd rajta lesz az ügyön. Viszont nem marad ki sokáig a jóból, már el is kapja a lánykát, s átkarolva sétál be vele a vízbe. Ott viszont Hecate egy nagyon merész úszási módot választ, legalábbis tangában, és főleg előtte ez tényleg merész választás. Scottnak le is esik az álla rendesen, de nem is rest szépen megbámulni a lányka bájait, viszont mikor Hecate egy versennyel hozakodik elő, kicsit alkudozni kezd. Persze ehhez Sairus is hozzászól, hallhatóan kihangszúlyozva egy szót, mire Scott ismét csak lazán vágja rá.*
-Nekem biztos nincs. *viszont a lányka rábólint, hogy a győztes válasszon nyereményt, s ez mosolyt csal a srác arcára.*
-Ezt örömmel hallom szépségem. *mosolyog rá ismét a görög lányra Scott, majd gyorsan letisztázzák azt is, hogy mekkora távról van szó, aztán már be is állnak a medence széléhez, hogy belevágjanak a versenybe. A visszaszámlálás után Scott még nem veti be magát rögtön a vízbe, még egy utolsó, ösztönző pillantást vet a lányka kerek fenekére, melytől mosolyogva csóválja meg kicsit a fejét, aztán ő is úszni kezd. Egy kis lemaradással vág neki a kukkolás miatt, de szinte egyszerre érkeznek meg a szemközti falhoz, valakivel legalábbis biztosan, a visszafordulást viszont ügyesen és gyorsan oldja meg, s a szent cél érdekében mindent bevet, s mivel szeret úszni és sokszor le is jár ide, így nem esik nehezére elsőként megérinteni ismét a kiindulási pontot. Ott felkapja fejét a vízből, megtörli arcát, majd kicsit szaporábban véve a levegőt pillant a többiek felé. Amikor már mindenki a medence szélénél áll, Scott Hecatera mosolyog.*
-Azt hiszem nyertem. Vagyis én dönthetem el, mi legyen a jutalmam. *újabb csábító mosoly és pillantás, majd Sairusra sandít a srác.*
-Van jobb is, mint egy vajsör. *vonja fel egy kis vigyor mellett a szemöldökét, majd ismét a lánykára pillant, s kissé oldalra dönti a fejét.*
-Meg is van mit kérek. Töltsük el kettesben a mai estét. *egy kis mosoly is társul a szavak mellé, s mivel mindenki rábólintott a szabályokra, a lányka se nagyon visszakozhat. De talán nem is akar annyira.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2010-12-16, 1:01 am

*A fiú szavaira eleinte csak bólintok, nem igen szólok többet hozzá a témához, valószínűleg ő is tudja meg én is hogy kitől és hogy mit ezen nincs mit beszélni. A csontkovácsos dologra pedig csak szimplán válaszolok, azt hiszem tudom mi jó nekem A lány is kérdez valamit, a további dolgokkal kapcsolatosan, amibe benne is vagyok, bár ez még sok mindentől függ, főként rajta, mert én nem vagyok az a túlságosan korán alvó típus, így nem is beszélek többet róla. Na de nemsokára mindenki, köztük én is megindulok a vízfelé, bár kicsit lemaradva, hiszen leveszek pár dolgot mint a törölköző ami nem akarom hogy vizes legyen. Scott szavaira enyhén megrántom csak a vállam*
-Nem is azt mondtam hogy neked......*mondom , elvégre a fiú valószínűleg jobban bírhatja, mint a lány akinél úgy tűnik már másodszorra is bebizonyult hogy az alkohol a gyengéje, először nálam, másodszor a fiúnál, na de szóba kerül a tetoválás, is amire egy kisebb mosoly megjelenik az arcomon néhány pillanatra.*
-De most látod.. Na meg nem is győzködtél miatta.*mondom nyugodt hangon, miközben a mosoly nemsokára el is tűnik, hiszen beérve a vízbe, egy verseny fogja kezdetét venni, amibe a fiú alkudozni is kezd. Ügyes a srác bizonyára, hiszen úgy tűnik olyan simán játsza ki Hecatet ahogyan róka a nyulat, és fordítja a saját előnyére a dolgokat azzal, hogy a jutalom dolgát a győztesre bízza, na de nem szólok bele, magam sem tudom hogy miért.*
-Tehát oda vissza...*mondom miközben neki is feszülök a dolognak, egy lustább mozdulattal ellökve magamat a medence szélétől, nem megy a távúszás vagyis hosszan nem, a kitartással nincs baj, inkább a gyorsasággal, nem mintha nem szeretnék úszni , de nem sportból, ráadásul a fiú úgy tűnik hogy mozgékonyabb is nálam, így a fordulónál előnyt is szerez, majd végül előttem ér be, hiába próbálom meghúzni a távot, de mire beérek már csak második lehetek. Mellkasom egyenletesen lassúl miközben csukott szájjal próbálom vissza állítani nyugodtra a légzésemet, de pillantásom a párosra csúszik. Valahogy volt egy ilyen érzésem, kérdés hogy Hecate hogy viszonyul a dologhoz...*
-Ügyes....*mondom a fiú felé, miközben lassan felemelkedek, majd kimászok a medencéből. Hogy az "ügyest" éppen mire értettem, az viszont már nem annyira biztos, egy pillantást vetek a lányra, csak tőle függ, hogy elfogadja e a dolgot, bár papíron el kéne. De ha nem akkor nem fogják kényszeríteni rá, max teszek róla.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2010-12-16, 1:12 am

*Amikor Sairus tetoválása kerül szemeim elé, akkor csak teszek egy kedves kis megjegyzést, de a válaszon csak egy aprót sóhajtok.*
- Valóban nem. *motyogom kissé magam elé és inkább hagyom magam úszni az árral, tehát elterelni a beszélgetést, így kerül hát szóba nemsokára a verseny, hála nekem, viszont Scott ügyes, így pillanatok múlva bele is egyezek abba, hogy a győztes dönti majd el, mi is legyen a jussa. Amikor viszont hallom az ismételt bókot, csak elmosolyodom, hiszen még mindig jól esik, hogy szépnek tartanak. Na de a verseny kezdetét veszi és magam se értem, hogy honnan jött az ötlet, de sajnos nem vagyok a leggyorsabb úszó és mindkét fiú után érek csak be. Kissé kapkodom a levegőt és a szívem is hevesen dobog a helyén és amikor hallom, hogy Scott nyert és még Sairus is megdícséri, láthatóan sóhajtok, mi szerint mást akartam volna. Hát igen, én már csak ilyen átlátszó vagyok, már akinek természetesen.*
- Hogy kettesben az estét? De... én ma Sairussal akartam lenni. *nézek a másik fiú felé, majd aztán vissza Scottra, hiszen ez állt az alkuban, a győztes kérhet, én nekem pedig nem szabadna ezt megszegnem, hiszen az nem én lennék. Csak lehajtom kissé a fejem, majd ez után kimászok én is a medencéből és egy szomorú pillantást vetek Sairusra, hiszen nagyon nem szeretnék Scottal lenni egész este, az rettenetesen hosszú idő és ki tudja, hogy mit akar majd. Na de végül visszapillantok rá, majd bólintok.*
- De csak ha nem próbálkozol semmivel... mert ha igen, azonnal elmegyek és te hagyni fogod. *még inkább időben le szeretném ezt vele tisztázni és bár tény, hogy nekem nem lenne jogom még kompromisszumot kötni, hiszen ő nyert, de én próbálkozok, hisz láthatóan tartok ettől az éjszakától, na meg a fiú csábításától.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2010-12-16, 1:36 am

*Még csak Hecate és Scott vannak a vízben, mikor a lányka előáll egy ötellet, miszerint versenyezhetnének egyet. A szabályokat persze Scott kicsit igyekszik úgy formálni, hogy adott esetben jól jöhessen ki belőle. Vajsörből már ivott eleget, az nem egy nagy tét, de neki vannak jobb elképzelései. Szerencsére végül mindketten rábólintanak, így miután Sairus is bemászott a vízbe, kezdetét is veszi a rögtönzött verseny. Eleinte lemaradással indul a fiú, de a végét sikerül annyira megnyomnia, hogy állva hagyja Sairust és Hecatet is, így győztesként jön ki a dologból. Most örül csak igazán, hogy még az elején alkudozott kicsit -még akkor is, ha hallja a lány csalódott sóhaját-, mivel ő választhat nyereményt, s bizony már ki is választotta, mi, pontosabban ki legyen az. Rá is mosolyog a lánykára, majd Sairushoz is szól pár szót, aztán előáll az ötlettel. Bár lehet, hogy egy csókot is kérhetett volna, azt mégse úgy akarja, hogy közben Sairus őket bámulja, ráadásul az egy fix dolog, míg az együtt töltött estéből még nagyon sok minden alakulhat. Hecate viszont láthatóan meglepődik a kérésen, majd magyarázni kezdi, hogy ő Sairussal tervezte az estét, mire Scott csak egy kis mosollyal pillant a lányra.*
-Ugyan, biztosan lesz rá másik alkalom is. *mosolyog rá, majd hátrapillant a srácra.*
-Ugye cimbi? *egy kis vigyor Sairus felé is, aki közben el is indul kifelé a medencéből. Egy kis gondolkozás után a lány is követi, Scott viszont csak áll, és várja a választ. Amikor meghallja a szavakat, ismét egy kis mosoly mellett felel rá.*
-Jó fiú leszek. Nem harapok. *vigyorodik el, majd körbepillant, s rajta kívül már mindenki a parton áll.*
-Úgy látom ennyi volt az úszás. Hát jó. *azzal a medence széléhez sétál, de nem a lépcsőkhöz, ő inkább megtámaszkodik kezein, s felnyomja magát, úgy mászik ki a vízből. Ezután a holmijához sétál, majd előkotorja belőle a törölközőjét, s szárítkozni kezd, de odaszól még Hecatenak.*
-Ha gondolod, beugorhatunk valami kajárét vagy innivalóért a konyhába, aztán felmehetnénk a szobámba. Onnan aztán tényleg közel van a te szobád, ha valami nem tetszene netán. *ajánl fel egy lehetséges programot, s ebben még az is jó, hogy a Sairus nem Cruorisos -ezt onnan tudja, hogy még sose látta a klubhelyiség környékén, pedig azért nagyjából ismeri a többi Cruost legalább látásból-, így nem tud bemenni a déli torony elzárt részébe, s így nem lesz púp a hátukon, s tényleg csak kettesben maradhatnak.*
-Na, mit szólsz? *kérdi, miközben haját is megdörgöli a törölközővel.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2010-12-16, 1:56 am

*Bizony az úszásból hamarosan vesztesként jövök, ki de arcom merevsége nem árulja el, hogy mire gondolok. Az "ügyes" pedig ki tudja hogy dícsérő szó volt e vagy valami másra akartam vele célozni. A lány szavaira persze nem lesz vidámabb az én arcom se, egy pillanatra csak a földre nézek, majd vissza a lány fele.*
-Csak tőled függ, hogy mit szeretnél...*hát igen, ha a lány nem akarna, akkor nem menne, de ameddig saját akaratából választja , ha akarja ha nem nem tehetek semmit, még ha akarnák se. Más esetbe pedig elég könnyen meglepetést tudok okozni, lévén lehet a lány szabályos, én nem szeretem megtartani azokat, az valahogy nem illene hozzám, ha Mordana itt lenne nagy valószínűséggel tanúsíthatná is hogy nem sok mindenre vagyok tekintettel. A fiú szavaira éppen hogy sikerül nyugodt mosollyá dermesztenem , a felfelé igyekvő grimaszt, majd megrázom a fejem.*
-Ó.. nem is tudnád hogy mennyi... Elvégre egy kis világjáró körút napokba is el telhet, meglehet hogy lesz egy hét is.*itt egy félmosollyal a lány fele nézek.*
-Ha persze nem gondoltad meg magad.*mondom továbbra is egy mosollyal, majd tekintetem vissza tér a fiú fele, nem szimpatikus, de annyit el kell ismerni hogy vág az esze mint a borotva , nő szédítéshez meg ért. Na de ez már nem az én asztalom. Csupán csak a törölköző után nyúlok, miközben megtörlöm a hajamat, néha néha egy pillantást vetve a párosra, majd a törölköző ismét a vállamon landol, én pedig egy nyugodt fordulattal fordulok feléjük.*
-Úgy gondolom ideje jó éjszakát kívánni... És... remélem nem hallok rosszat.*mondom egy titokzatos mosollyal, majd a fiú után Hecate felé fordulok, aki kap búcsúzóul egy kisebb ölelést is. *
-Aztán ha valami van megtalálsz. Tudod általában este. Jóéjt.*köszönök el egy félmosollyal a lánytól, majd Scott felé nyújtom a kezemet a fiú szemét fixírozva, kicsit vesébe nézően, és fűrkészően.*
-Hogy is mondják a franciák ? Au revoir?*kérdezem, miközben az fura arckifejezés még mindig nem tűnik el az arcomról csak amikor már kiegyenesedek.*
-Viszlát Scott....*köszönök el kimérten tőle, majd lassan megfordulva a kijárat felé veszem az irányt.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2010-12-16, 2:07 am

*Sairus szavaira csak kissé megrázom a fejem, majd a szemeibe tekintek.*
- Megígértem úgymond, nálunk pedig azokat be szokták tartani. Nem számít, hogy mit szeretnék. *mondom teljesen őszintén, hiszen ez az igazság, majd amikor az utazásunk kerül szóba, hirtelen csillannak meg szemeim, hiszen a közeljövőben tervezzük és valószínűleg tényleg több országba el fogunk jutni.*
- Dehogy gondoltam és igen, akár egy hét is lehet. Tudod jól, hogy ráérek, amikor csak szeretnéd. *mondom még neki, majd ez után Scottal is váltunk egy szót és amikor hallom, hogy jó fiú lesz, csak bólintok. Most nem ittam, észnél leszek, még mielőtt bármit is tenne. Nem gondoltam volna, hogy így alakul ez az éjszaka, tényleg azt hittem, hogy valamit azért megmozdítok Sairusban, de most már kezdem felfogni, hogy tényleg a barátjának tekint, semmi többnek. Ideje lenne nekem is megbarátkoznom ezzel a ténnyel, így amikor átölel, csak viszonzom, de most nem simítom meg, csupán csak elmosolyodom, hiszen ez még a mai napig jól esik tőle.*
- Igen, megtalállak és én is remélem. Jó éjt Sairus! *köszönök el tőle egy kedves mosoly mellett, majd ekkor fordulok a másik fiú felé, aki már el is mondja a nagy tervet, hogy mit szeretne.*
- Szerintem inkább ugorj le te a konyhába egy kis ennivalóért, na meg innivalóért, de szigorúan alkohol mentesért, én pedig addig megszárítkozom és átöltözöm. Aztán majd a szobádban találkozunk. *mondom még, hiszen nem olyan rossz fej a fiú, de én mégis tartok tőle. Sairus felé még intek egy aprót, majd ez után Scotthoz lépek és kezemet a törölközőjéért nyújtom.*
- Szabad? Csak hogy ne fázzak meg. *kint ugyanis elég hűvös van, így hát ha minden jól meg, kölcsönkapom pár percre a törölközőt, melybe megtörlöm dús tincseimet, na meg egész testemet és szépen felöltözök, hiszen innen már nemsokára a szobámban vagyok.*
- Akkor a Deimosban. *emlékszem ám a szobanévre, tehát ha Scott is benne van, akkor egy pici időre külön válnak útjaink.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2010-12-16, 2:29 am

*Ezt a kis versenyt most Scott nyerte, aki elő is áll egy számára igen kellemes ötlettel a nyereményt illetően, bár ahogy hallja, Hecate a másik sráccal tervezte volna az este folytatását, de erre is van egy reakciója a fiúnak. Sairushoz is szól pár szót, bár a vigyor lassan eltűnik arcáról, ahogy a srác szavait hallgatja, majd homloka kissé értetlenül húzódik össze.*
-Világjáró körút? *kérdez vissza, de ekkor már kapja is a fejét Hecate felé, aki helyeselni kezd, mire Scott kicsit megnyalja az ajkát, s egy apró fintort is elejt.*
-Áh, vagyúgy. Biztosan izgalmas lesz. *na persze, amióta csak megismerte Sairust, folyamatosan az jön le róla, milyen izgalmas egy srác. De úgy látja, Hecate bírja, így ez ellen nem tud tenni, ahogy az út ellen se, de legalább ma estére csak az övé a lány. Ezután mindhárman kimásznak a medencéből, majd Sairus búcsúzkodni is kezd, amit most őszintén nem sajnál Scott. Nincs különösebb baja a másik sráccal, csak hogy nélileg zavaró tényező az ő hódítási kísérletében, ez viszont bőven elég indok ahhoz, hogy inkább csak távoli ismerősként tekintsen rá. A búcsúzás közbeni kis megjegyzésre Scott egy félmosoly mellett vállat von, majd tovább törölközik, míg a másik két diák búcsúzkodik, aztán csak bal kezébe fogja a törölközőt, mikor Sairus odalép hozzá.*
-Valami olyasmi. Üdv! *rá kezet a másik sráccal, majd máris csak a lány van a figyelme középpontjában, így miközben a haját törölgeti, figyeli az ötletére jövő reakciót.*
-Kár, hogy külön megyünk. Szívesen elkísértelek volna. De legyen, csak ne maradj el túl sokáig. *mosolyog még a lánykára Scott, majd a közelebb lépésre csak a kékségekbe pillant. Igazából most bevillant neki egy kép, ahogy miután Sairus lelépett, a lány odalép hozzá, tekintetük találkozik, majd szenvedélyesen megcsókolja. De ez csak egy vágyálom, amiből fel is ébred, mikor Hecate a törölközőt kéri.*
-Hogyne. Többet ki se mosom. *vigyorodik el a srác, majd két kezébe fogja a törölköző két sarkát, s egy szempillantás alatt máris Hecate köré tekeri az anyagot, s kissé magához is öleli a lánykát.*
-Ott várlak. Siess! *mondja, majd a mellkasi résznél tűri össze kicsit a törölköző széleit, hogy az ne essen le a lányról. Ő maga még besiet gyorsan az öltözőbe, hogy lecserélje vizes shortját a boxerre és felöltözzön, s mire kiér, Hecate is elsétált már. Összeszedve a cókmókját a rókával együtt indul el a konyhába, ahol magához is vesz némi ételt és italt, majd máris felsiet a Deimos hálóba. Mivel még van ideje, így mégegyszer áttörli kissé még nedves haját, majd szépen elrendezgeti szobarészét, s az ágyra ülve várja a görög istennőt.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2010-12-26, 9:40 pm

*Illya unottan baktat le úszkálni egy kicsit. Ha már úgy sincs semmi dolga mostanság, akkor kicsit átmozgatja tagjait. Famulusa hűen követi, azonban ő csak a medencétől nem messze a padon telepszik le, nem kacsa ő, hogy ússzon. Sötétlila vastag köntösben csoszog le mezítláb. Más ember bizonyára őrültnek gondolná, hogy meztelen talppal csattog végig a kastély hideg kőpadlóján, de a hideg rá köztudottan nincs rá hatással. A medence széléhez érve ledobja a földre a köntöst, így már csak egy fekete bikini marad rajta, s azonnal fejest is ugrik a vízbe,majd kényelmesen tempózni kezd. Néhány hossz után kényelmesen hátára fordul a víz felszínén, s a plafont bámulva lebeg, néha-néha lökve magán egyet, miközben gondolataiba mélyed. *
-Tudod Orceyia, mikor így úszkálok, olyan, mintha felhőkön lebegnék. te el tudod képzelni, hisz te fent vitorlázol közöttük nagy vidáman. Mit meg nem adnék érte, ha egyszer úgy tudnék repülni, mint te.
*Nagyot sóhajtva lebukik a víz alá, majd a medence sarkában jelenik meg ismét fekete hajától betakart feje, s arcát azonnal ki is ássa alóla, hogy lásson valamit.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2010-12-26, 9:51 pm

*A fiú, és a nagy darab familiáris, úgy tűnik, hogy egy kis kiruccanásra indulnak, mégpedig nem is máshova mint az uszoda. A fiú nem tudja hogy a tigris miért akar ennyire vele menni, elvégre ahogy ismeri úszni úgy se fog, de hát ha egyszer ennyire ragaszkodó az állat, akkor miért tolná el magától? Minden esetre nemsokára megjelenik az uszodában méghozzá, egy fekete úszónadrágban, papucsban, valamint egy szürkés nagydarab törölközővel , ami át van vetve a vállain. Nem nagyon totojázik, nemsokára a medence széle felé veszi az utat, a tigris, ahogy mint sejtette pedig valahova a fal mellé fekszik le, amolyan külső megigyelőként. Úgy tűnik, viszont a hangokból kivehetőleg, na meg abból amit lát nemsokára megállapíthatja, hogy nem egyedül van a terembe hanem egy ismeretlen lány is. Fura nem igen szokott össze akadni túl sok emberrel, valahogy ő eddig úgy képzelte, hogy éppen amikor arra jár váll kihaltá. Nem úgy mint most, így tehát nemsokára a medence szélére is sétál lefelé nézve az éppen feljövő lány felé aki felé biccent is.*
-Hello...*köszön tömören , de egyáltalán nem barátságtalanul, inkább csak valóban amolyan köszönős jelleggel. Nem nagyon van otthon az ismerkedésben , de hát majd változik a dolog.*
-Ööööhm kihez beszéltél? Amúgy Vladislav Kerensky*mutatkozik be, hogy azért a kérdés se tűnjön annyira bunkónak, hiszen csak szimplán kíváncsi volt a fiú.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2010-12-26, 10:13 pm

*Hirtelen árny vetül a feje fölé, melyhez hang is párosul. Hirtelen kapja fej fejét, s fürkésző tekintettel nézi végig újdonsült beszélgetőpartnerét.*
-Szia! Illya Imbecairwen. A sólyommal társalogtam.
*Fejével a pad felé int, ahol üldögél a sólyom, éppen szárnytollait tisztogatva, majd mindkét szárnyát kiterjesztve kicsit illegetni is kezdi magát Vladnak.*
-Bocs érte, nagy férfifaló a kislány. Csak a vacsorájának nem illegeti magát.
*Mindeközben a finn lányka ismét hátára fordul, s ellöki magát a medence szélétől. Sosem látta még a fiút,amit furcsáll is kicsit, hisz a legtöbb embert legalább látásból ismerni szokott. No de sebaj, sosem árt új embereket megismerni, legalább lesz kivel elüti az időt, most hogy már ennyire ráér.*
-Amúgy melyik házban vagy? Sose láttalak még?
*Ha már így nekiálltak beszélgetni, visszaúszik a fiú mellé, s felül a medence szélére, így felfedezhető lesz jobb combja oldalán egy tigrismotívum, melyet többnyire ritkán látnak, révén mindig nadrágban jár. De hát annak idején a tucatnyi testékszer mellé a tetoválás is dukált.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2010-12-26, 10:41 pm

*Úgy tűnik hogy nemsokára , észre is lesz véve, bár nem is lopakodott, tehát hülyén is nézne ki, hogy ha mint valami árnyékot, úgy vettek volna róla tudomást, na de nem is ez a lényeg, hisz megtörténik a gyors és tömöre bemutatkozás is.*
-Ez esetben örvendek.*mondja, majd megkérdezi, hogy kihez is beszélt a lány ennyit, a választ hallva viszont kissé elvigyorodik. Miközben a sólyom felé néz*
-Áh így már más. Ő a famulusod vagy esetleg rendes állat?*kérdezi, miközben fejével a szibériai felé bök majd bemutatja akkor már őt is.*
-Az a nagydarab melák pedig Kronosz... néha tud kicsit hülye lenni, de most éppen nyugodt perceit látod.*mondja, miközben leül levéve a törölközőt, s lábát be is lógatja a vízbe, de egyenlőre még nem dönt úgy hogy be akarna menni.*
-Hát.. Lehet azért mert nem igen mozogsz az Exortus ház felé. Gondolom ezekszerint te valamelyikbe a kettő közül járhatsz.. Én nem igen mozdulok ki, főleg hogy most itt a tél, bár nem mondhatnám hogy túlságosan hideg. Ahonnan én jövök ez enyhének számít nagyon.*mondja nyugodt hangon továbbra is barátságosan a másiknak. Na de észre veszi a tetoválást is, bár nem nézi annyira kigúvadt szemekkel, hiszen látott már ilyenféle kifejező eszközt.*
-Miért éppen tigris?*kérdez rá, remélhetőleg a lánynak nem is kell feltennie a teljes kérdést, hogy tudja a tetoválásra gondol a fiú.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2010-12-26, 10:56 pm

*A kérdésre elvigyorodik, hisz Orceyia famulus, de nem mindennapi ám.*
-Hát elvileg famulus, de néha elgondolkozom, hogy földönkívüli. Főleg amikor mindennel leáll flörtölni ami él és mozog, feltéve, hogy pasi az illető. Neki mindegy, hogy bagoly, vagy ember, ő flörtöl vele.
*Az említett tigrisre is rátekint, s elmosolyodik. Az ő fejében is megfordult egy nagymacska gondolata, de még a sólyom mellett is eltörpül az alacsony lány, nemhogy egy tigris, vagy oroszlán mellett. Hallva, hogy Vlad exortusos, már érti, hogy miért nem látta. Valóban nem jár arra, főleg mostanában nem.*
-Hát tényleg nem settenkedek ott gyakran. Inflatus. Nálunk se túl hideg még ez az idő. Kint is elvagyok egy szál bőrkabátban.
*Ha általában arra járna, most amúgysem tenné, higy Péter is exortusos és őt aztán biztos nem akarná most látni. Ahogy a fiú rákérdez a tigrisre, az ő tekintete is lesiklik a tetoválásra. Egy darabig némán bambul, majd tétován megszólal.*
-Hát...berágtam a nagybátyámra és úgy gondoltam, hogy a tigris eléggé kifejezi a harcos természetet.
*Elmosolyodik fiatalkori lázadozásán. Most is van még hová érnie, de ennél már jóval megfontoltabb a mai időkben. Ennek ellenére egyetlen testékszerét és a tetoválást sem bánja, csupán már mást jelent neki, mint régen. Mostmár csak az élete és a lénye részei.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2010-12-26, 11:08 pm

*A válaszra csak oldalra dönti a fejét, és egy kis mosoly jelenik meg szája bal szegletében, ami ztán el is tűnil. Nem mintha nem lenne mosolygós a fiú, de hát valamikor nem megy neki, attól még nincs rossz kedve.*
-Földönkívüliekkel még nem találkoztam, FAmulusokkal viszont annál inkább.*mondja vissza egy nyugodt félmosollyal , miközben egy pillanatra ő maga is a tigrisre néz, aki egy pillantás után ismét lehajtja a fejét, miszerint ő most pihen. Ezután viszont a házakról kezdenek el beszélgetni, vagyis inkább arról, hogy ki melyikbe tartozik.*
-Áh... akkor te is olyan halottkeltő nekrofeelinges diák vagy. Vagy oda is akartál kerülni?*kérdezi miközben leül, és be is lógatja a lábát a vízbe. Csupán csak kíváncsi na meg próbál ismerkedni, ezt talán el lehet nézni neki. A következőre viszont kicsit felnevet*
-Akkor igencsak le vagy maradva, én ilyen tájt még gyakorlom az úszást a volgán, hideg és a sodrás ellen nem mindig lehet normálisan küzdeni, erősíti az izmokat, bár néha a jeges víz zavaró lehet, és ha nem figyel az ember könnyen meg is fagyhat.*mondja vigyorogva, de ez a mosoly hamar le is olvad az arcáról, hiszen bár mosolygós de nem az az oknélküli fajta.*
-Áh.. szóval nálad is családi problémák. Én nekem is kissé fura a családom. Tudod Fehéroroszországi őrmágus grófság.. vagyis a családom azt képviseli, én pedig a nyomdokaiba fogok lépni apámnak. Bár néha meg kell valljam nehéz, hogy tudom hogy mit várnak tőlem Amúgy mióta tengsz lengsz itt?*kérdez vissza, miközben kezeit hátra csúsztatva kinyújtózik így ülő helyzetben.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2010-12-26, 11:25 pm

*Halkan felnevet a lány. Ő sem találkozott még földönkívüliekkel, de Orceyia néha belefér a kategóriába.*
-Hát akkor mostmár ismersz egyet.
*Persze ha már megemlítette Vlad a saját házát, Illya sem titkolja az övét. De hogy halottkeltő lenne? Erős túlzás. Történetesen az egyik tárgy, amiből a legjobb, nem is szakos tárgy neki.*
-Hát...nem én leszek a világ nekromantája, maradjunk annyiban. Fogalmam sem volt, hogy hová kerülök, csak ide lettem elpaterolva.
*Nemtörődöm módon meg is vonja a vállát, sosem tartotta mérvadónak, hogy melyik házba tartozik. Tulajdonképpen személyiségét tekintve egyik házba sem tudja túlzottan belehelyezni magát. Hallva, hogy Vlad ilyenkor még a Volgán úszik, ismét felnevet.*
-Nálunk sincs meleg, ne aggódj, de azt hiszem, hogy a Volga elég hamar elsodorna. Vasággyal vagyok húsz kiló.
*Magán is nevetgél egy darabig, majd elterelődik a szó a családra. Úgy tűnik Vlad sem egy idillbe született bele. Ő meg...ha ismerné a szüleit, valószínű, hogy nem lenne velük jóba, hogy otthagyták egyedül.*
-Nekem nincs választásom, nem ismerem a szüleimet. A nagybátyám próbálgat nevelni, de kevés sikerrel. Sose volt gyereke, meg sznob...én meg nem ilyen vagyok, ez látszik is.
*Kesernyés mosoly ül ki arcára, ahogy eszébe jut nagybátyja nagy bajuszos, vékony arca.*
-Szeptemberben jöttem. Te mikor jöttél?
*Immáron ismét mosolyogva néz a leányzó a fiúra, mert nem citrom, hogy kifacsarja magát.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2010-12-27, 12:04 am

-Az első szavakra csak elmosolyodik, majd szó kerül a házakról, így tesz is egy megjegyzést, hiszen valahogy be kell azonosítani minden házat, na meg szerinte nem csak ő tesz ilyesmit. A szavakra viszont csak lassan bólogat.*
-Értem... szóval olyan bele a nagyvilágba módszerrel jöttél . Gondolom azért nem kockával dobtad ki a Mysteriot..*mondja fejét oldalra döntve, elvégre valahogy még is csak ide kellett kerülnie, na meg az is lehet hogy a fiú most is nagyot tévedett, ez nagy valószínűséggel nemsokára ki fog derülni.. A következőre kicsit elneveti magát, majd megrázza a fejét*
-Azért azt nem hinném, akkor eléggé anorex lennél.*mondja fejét oldalra döntve, persze ezzel nem mondta a lányra hogy kövér csak csupán nem is gondolja, hogy olyan nagyon könnyű lenne, na de persze a téma tovább halad más vizek felé. Ő is kicsit nevet, de nem az a nevetgélős fajta, nem ilyesmiből faragták tehát, azt hogy állandóan nevessen sajnos nem lehet tőle várni.*
-Hát akkor valahogy úgy lehetsz vele mint én. Bár én valamennyire ismerem a szüleimet. Tudod ha minden jól megy én veszem át egyszer apám posztját, és akkor érdemes akarok lenni a feladatra. Azért a fehérorosz őrmágus szerep nem éppen kisfalat. De addigra talán megtanulom amit kell*mondja válrántva, majd nemsokára az itt töltött idő kerül szóba, azonbelül az is, hogy ki mikor érkezett.*
-Valahogy akkörül én is.. de nem hinném hogy túlságosan nagy időkülönbséggel kerültünk volna ide... Na és vanak kedvenc tárgyaid? *kérdez vissza, hiszen nem hinné, hogy egy elsőssel beszélne.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2010-12-27, 12:22 am

*Cicceg egyet majd megrázza a fejét haloványan.*
-Nem én döntöttem el, hogy idejövök. A nagybátyám bejelentette, szóval eldönthettem, hogy idejövök, vagy meglógok, de akkor mehetek az utcára.
*A Volga sodrása bizony erős, s bizonyára elsodorná az aprócska lányt, de úgy tűnik Vlad nem vette a vaságyas poént. No de sebaj, nem lehet mindenen röhögni, így nem is problémázik rajta egy percig sem.*
-Hát túlzottan nehéz se vagyok.
*Elvigyorodik, majd a családjukról kezdenek beszélgetni. Vele ellentétben a srác azért ismeri a szüleit, s az apja nyomdokaiba kell majd egyszer lépnie. Hát kemény dolog,de csak elhatározás kérdése. Illya örül, hogy inkább nem is ismeri őket.*
-Hát sok sikert hozzá. Majd dicsekszem egyszer vele, hogy a mélyen tisztelt őrmágus úrral úszkáltam tizenhat évesen.
*Úgy tűnik, hogy egy időben kerültek ide, s ha már témánál vannak, akkor a kedvenc tárgyak is szóba kerülnek.*
-Hát..szeretem a toxicológiát...bár nem szakos, de elvagyok vele, ha már főzni nem tudok...úristen egyszer a konyhát is felrobbantottam.
*Felnevet az emléken, ahogy megpróbált palacsintát sütni és a végén az egész konyha palacsintás lett és még Katarina is elég keményen leteremtette.*
-Meg a Misztikus Lények Ismerete. Az állatokat többnyire nem csípem, de a misztikus lények...hát az egészen más.
*Mosolyogva néz rá ismét famulusára. Habár nem hétköznapi állat, de ő az egyetlen, akit megtűr maga mellett az állatok közül. Talán pont azért, mert ő teremtette.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2010-12-27, 12:36 am

-Áh értem, szóval a két "rossz" közül ak evésbé rosszat választottad. Valószínűleg én is így cselekedtem volna*helyesel kicsit, hiszen nem lehet könnyű a két lehetőség közül így választani, főleg ha az embernek egyáltalán nincs ínyére egyik sem, de hát ez nem Vlad élete.*
-Nem mondtam hogy az vagy, csak azt se hogy túl könnyű... bár ez csak így ránézésre.*nem, valószínáleg tényleg nem értette a poént, és még csak észre se veszi,de hát nem is olyan nagy probléma, vannak dolgok amit annak vesz az ember vannak amiket nem , ő most az utóbbit választotta, bár arról se tudott hogy az akart e volna lenni.*
-Maximum csak csevegtél, még csak a lábaim vannak bent a vízben.*vigyorodik el majd megrázza a fejét.*
-Na meg az úgy is csak nekünk vagyis nekem meg a szüleimnek fontos, tudod ez olyan rang ami kötelezettséggel is jár, úgy hogy jól teszem ha itt össze szedem minden agyamat.*mondja egy kisebb félmosollyal, hiszen azért ha úgy vesszük, már maga a suli kijárása, kihívás a számára. Ezután csak hallgatja a másikat néha néha kisebb mosolyt vágva egy egy sztori elemen.*
-Az nem lehetett rossz... mondjuk a toxicologiát én is kedvelem, de talán ezért is kerültem ebbe a házba, ahol most vagyok. Na de nincsen előítéletem egyik tárgyal se, főleg hogy most másodikba újakat fogunk venni.*feleli vállat rántva, hiszen ez az év se volt könnyű főleg hogy neki majdnem mindent pótolnia kellett, mert nem volt itt a legtöbb tanórakkor.*
-Áhá... hát valamilyen szempontból érthető. Az állatok kevésbé szólnak vissza. BÁr itt nem találkoztam emberbe se olyannal akikkel bajom lenne.*mondja elgondolkozva , de tényleg nem emlékszik rá, hoyg bárkivel lett volna konfliktusa.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2010-12-27, 12:50 am

*Mosolyogva bólint. Végül is nem lett itt rossz helye neki, tehát valószínűleg egészen jól járt azzal, hogy szót fogadott. Végülis a lány súlyát illetően Vladnak valahol igaza van, bár ez nézőpont kérdése.*
-Hát attól függ, honnan nézzük. Valami cingár gyereknek biztos nehéz vagyok, de még senki nem szakadt meg attól, hogy megemelt. Bár ez azt hiszem, egyszer esett meg, amikor egy ágra volt szükségem. Csak hát...nálam még a virágok is nagyobbak. Mármint talán azok nem, de a csomagjaim már betemettek párszor.
*Vigyorogva nyugtázza magában, hogy végre valaki nem őt nézi a legkisebbnek a világon, még akkor is, ha ez nem a magasságára vonatkozik most tulajdonképpen. Lassan maga is rádöbben, hogy az őrmágus úrral csak beszélgetnek.*
-Még úszhatunk. Fiatal még az este.
*A további magyarázatra komoly arccal bólint. Valóban nem lehet egy lány, pontosabban szólva legényálom. Ő maga sem tudná elképzelni, hogy ilyesmire kötelezzék valaha is, neki még az illemet is nehezére esik betartani. A tantárgyakat is alaposan kivesézik. Úgy tűnik a fiúnak nincs problémája egy tárggyal se, ami azonban a finn lánykáról nem mondható el, hisz eléggé hadilábon áll a spirituális ismeretekkel és a halotti mágiával. Konfliktusa sem akadt még a diákokkal, s erre nem tud nem elejteni magában morogva egy megjegyzést.*
-Jó neked.
*Megrázza a fejét, s ismét magára ölti általános, semmilyen arckifejezését majd inkább az állatok témáját szorgalmazza tovább.*
-Nemtom, nem szeretem, hogy szőrösek, meg tollasak, meg zizegnek, meg izéé.
*Magyarázata közben még maga előtt kaparássza is egy kicsit a levegőt, majd pirulva-vigyorogva leejti inkább kezét, mielőtt hülyének nézik.*

//Fagy//

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2010-12-29, 8:52 pm

\\olvad\\

*Csak félig elmosolyodik, miközben bólogat a szavakra, valaki kisebb valaki nagyobb, elvégre méretarányosság elve szerint elég sokféle ember létezik, ő nem az a lenéző fajta ebből a szemszögből. Amikor az úszásra kerül sor viszont csak oldalra dönti a fejét*
-Lehet. De olyan sokat biztosan nem, mára nem terveztem hosszabb kimozdulást, meg még majd lesz is dolgom.*hát igen a fiú nem nevezhető unatkozósnak, ha nincs elfoglaltsága csinál magának , bár sose azért mert olyan nagyon munkamániás lenne. A következő beszélgetésben átdumálna pár dolgot, de amikor a másik azt mondja , hogy jó neki csak megrántja a vállát.*
-Jó , nemjó ez van.*mondja kissé unottan, ilyesmiken nem igen szokott gondolkozni, valahogy mostanában nem az a merengős, világ bajai tíopusu ember, tehát nála most ilyen mélyebb gondolkozást ne is tessen várni senki. Végül amikor az állatokról esik szó, csak végig hallgatja a lány szavait, majd oldalra billentve a fejét , a madár fele mutat.*
-Ő is tollas..*céloz arra, hogy a lány azt mondta, hogy nem szereti ezt meg ezt, és a tollasat is közéjük vette, bár lehet hogy ő nem értett csak valamit.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2010-12-29, 9:11 pm

*Elmosolyodik. Hát igen van valakinek sok a dolga, lehet neki is kéne valami 'dolgot' találnia a felesleges gondolatok elűzésére.*
-Azt még ettől függetlenül elmondhatom, hogy egy unalmas délután közepén egy medence szélén beszélgettem veled.
*Hát nincs sok kibeszélnivaló azon, hogy valakinek jó, vagy nem jó, elvégre ezt elsősorban sose ő maga dönti el, maximum változtathat rajta. De most nem kíván egetverő filozofikus társalgást indítani erről feltehetően a másik sem. A fiú figyelmét nem kerüli el, hogy habár Illya utálja az állatokat, mégis van egy madara. A lány csak megrázza a fejét.*
-Ő más. Őt én teremtettem. Ráadásul azt sem én kötöttem ki, hogy állat legyen a famulus. De rajta kívül nem igazán bírom őket. Orceyia még jobbik eset,mert ellátja magát. De sok állatnak a gazdájának kell előkeríteni a kaját, na ahhoz semmi kedvem nem lenne. Hogy tápért rohangáljak valami szőrös kis bestiának.
*Megvető grimaszt vág, majd visszacsúszik a vízbe, ahol mosolyogva fordul vissza Vlad felé.*
-Azt nem tudom, hogy veled, vagy nélküled, de két hossz lehúzok mindenesetre.
*Széles vigyorral arcán meg is indul a medence másik vége felé, ahol majd egy bukfenccel megfordulva fog visszatérni.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2010-12-29, 9:30 pm

*A szavakra egészen egyszerűen csak kicsit megrántja a vállát, jóllehet ez így jól hangzott, de nem tudja, hogy ebbe mi a nagy dolog.*
-Szerintem ebben nincs nagyon említésre méltó. Emberek vagyunk, az emberek pedig beszélgetnek.*támasztja ki a kezeit a medence szélének, miközben megtornáztatva a nyakát ki is roppantja párszor.Ezután rátérnek a famulusokra is, és úgy tűnik a lány nem valami nagy állat barát. Hát ez a téma ki fog maradni, mert Vlad viszont igen, így egy félmosollyal Kronosz felé is néz, majd vissza a lánynak*
-Áh értem.. szóval akkor akarat erő hiányod van hogy gondozd őket. Előnyös mondjuk ha eltudja magát látni... én viszont bírom a" kis " szőrös bestiámat.*mondja egy félmosollyal miközben a fehér tigris felé néz, aki csak jólesően felmorran a szavakra, hogy viszonozva is vannak ezek az érzelmek, hiszen a fiú és Famulusa igencsak jól szót ért. Nemsokára viszont a lány kiejelenti hogy úszik, amire a fiú kis gondolkozása idő után megrázza a fejét.*
-Hát azt hiszem hogy egy darabig nélkülem... még kicsit maradok kint meg hosszokat nem úszok lehet csak megmozgatom magam , ha már lejöttem legyek vizes.*mondja becsúszva, majd kissé neki is rugaszkodva a medence két szélét célozza meg egy egy rövidebb, de annál gyorsabb úszásra, amit gyorsba le is szeretne zavarni lehetőleg minél előbb. Na nem mintha lusta lenne csupán csak annyira még sincs kedve most eme vizi sporthoz.*

Tárgy: Re: Uszoda az óceán alatt 2010-12-29, 9:40 pm

*Kissé megvetően felnyög, bár ez nem a fiúnak szól, inkább azoknak, akiknek ez nagy dolog.*
-Ezt próbáld olyan embereknek elmagyarázni, mint például a nagybátyám. Ha elmesélném neki, képes lenne levelet írni neked, hogy vegyél feleségül is. Amit mellesleg egyébként sem tudom hogy képzelt el, mivel én nem vagyok hajlandó férjhez menni.
*Jólesően kinyújtózik, miközben az állatokról esik szó. Hát a véleményük különbözik, de ez nem a világ vége, hisz tudja jól magáról lány, hogy nem tudna elviselni egy ugyanolyan szeleburdi embert, mint ő maga.*
-Orceyiát én is. Főleg amikor flörtöl. De szerintem más állattal nem tudnék ennyire jóba lenni. De persze ő más. Vele társak vagyunk, akkor is együtt kéne maradnunk, ha nem jönnénk ki. Így talán célravezetőbb jóban lenni. Ráadásul ha ő nem lenne, nem tudnám levenni a magas polcokról a dolgokat.
*Eközben a lány becsúszik a vízbe és bár hamar követi őt Vlad, nem együtt úsznak, hisz a lány csak oda vissza tol egy-egy hosszt, majd ismét megpihen a sarokban, távolból figyelve a fiút, eközben némán fegyelemre inti a sólymot, aki ismét kitárja szárnyait, feltehetően táncolni készülne, de ezt jobb csírájában elfojtani.*

» Sayra játszótere az óceán alatt
» Titkos börtön a Mysterio alatt