Párbajterem

Tárgy: Re: Párbajterem 2011-07-03, 8:39 pm

*Bár a lány és a fiú próbálkozik, mostanában úgy tűnik megint beütött a karh korszak, így se neki se Azarianak nem sikerül a varázslat, bár a pálca mozdulatból a fiú arra következtet, hogy ha sikerült volna neki, bizony már nem állna a fiú itt ilyen sziklaszilárdan.*
~Úgy tűnik tényleg nagyon bemorcizott Vulpix miatt~*húzza el a száját, a maci még mindig jól el van a róka mellett, ő köszöni szépen nem kér az ilyen barbár sportokból, így a fiú úgy tűnik magára maradt. Szerencsére azonban most ismét ő következhet. Pálcáját a lány feje fölé irányítja majd húzni kezdi lefelé, miközben már mondja is ki a varázsigét.*
-Lux vorago.*mondja ki a pálca pedig úgy siklik mintha el akarná felezni a lányt, természetesen ha össze jön akkor mondhatni eldölhet a harc sorsa, hiszen mondhatni egy börtönbe zárja be a másikat, ha pedig nem akkor folytatódik a további harc kettejük között.*

Tárgy: Re: Párbajterem 2011-07-03, 8:43 pm

[Victor]

*Úgy tűnik, Fortuna kiugrott egy cigiszünetre ismét, mivel egyik diák varázslata sem akar összejönni. Ám végül Victorra mosolyog a szerencse az újabb támadásakor, így mikor látszólag ketté akarja vágni a leányzót, a pálcája fel is izzik. Ha Azaria nem cselekszik, akkor bizony be is lesz zárva a lángbörtönbe, ami így egyre közelegve a párbaj vége felé, talán végső megoldásként is szolgálhat a fiú győzelméhez.*

Tárgy: Re: Párbajterem 2011-07-03, 8:46 pm

*Egyszerűen hihetetlen, hogy semmi se sikerül, így hát dühösen toporzélkolok egyet a lábaimmal, de ahogy érzékelem, Victor még mindig rendkívül türelmes és hamarosan egy jól ismert varázslat indul meg felém, amely a lángbörtön nevet viseli. Én viszont már csak leeresztem a pálcámat, egészen a föld felé, hiszen már elegem van abból, hogy egyszerűen semmi se jön össze és megvárom, amíg a börtön létrejön körülöttem.*
- Feladom, vedd úgy, hogy nyertél! *így ha visszajutunk a párbajterembe, mert most már kimondtam a nagy szót és nem is érdekel, csak menni akarok, el ennek a srácnak a közeléből, odalépek Mr. Fenrishez és kérek tőle egy üvegcsét, amit most Vulpixal itatok meg, majd ha a drágám felkel, hosszan meg is ölelem.*
- Köszönöm és viszlát! *én azt a pár horzsolást túl fogom élni, így Victorra és a drága kis famulusára vetek egy csúnya, dühös pillantást, majd már itt se vagyok, szépen el is lépünk a kis sarki rókámmal együtt és remélem, hogy nem egyhamar fogunk ismét összefutni.*

Tárgy: Re: Párbajterem 2011-07-03, 8:50 pm

[Azaria - Victor]

*Bár már csak kevés idő van vissza a szakkör végéig, úgy tűnik, Azaria önként feladja a harcot, így nem védekezik a felé tartó lángbörtön támadás elől, aminek köszönhetően csapdába is esik. Baja nem lesz, de mivel fel is adta, így az idő lejárta előtt visszatérnek a terembe, ahol Lucius feléjük nyújtja a fiolákat, már akinek kell, majd ha már mindenki jól van, s el is hagyták a termet, ő maga is visszasétál szépen a saját lakosztályába.
A párbajt tehát Victor Alexandrov nyerte!*

Tárgy: Re: Párbajterem 2011-07-03, 8:56 pm

*A lángbörtönnel próbálkozik ami úgy tűnik sikeres is, akkor viszont végképp meglepődik amikor nem látja, hogy Azaria védekezne, s mikor megmondja hogy feladja ténylegesen le esik az álla.*
-Mi? De hát ki tudtad volna védeni, meg még kiegyensúlyozott is volt a haa...*akarná mondani, de ekkor már vissza is térnek a terembe, bizony neki is csak pár dolog jött össze, mondhatni talán a szerencse folytán. Ő nem sérült meg , így nem kér a fiolából, viszont kissé zavart pillantással figyeli ahogy a lány megitatja a famulussal az italt. Amikor azonban távoznak a dühös pillantásra csak elhúzza a száját, a maci pedig félénken bújik be a gazdi lába mögé*
~Nem tudom mi üthetett belé, hiszen a párbajnál számítani kell az ilyesmire..~*húzza el a száját majd a magiszter felé is biccent, elköszönés képpen és kissé bánatos arccal egy "viszlátot" is megereszt.*
-Na gyere... ügyes voltál azért...*simogatja meg a famulus buksiját, de amikor elhagyják a termet egyikőjükön se látszik, hogy annyira örült volna győzelemnek, főleg hogy ez amolyan félgyőzelem volt , de hát nincs mit tenni*

Tárgy: Re: Párbajterem 2011-07-14, 12:01 pm

// 3. Tiltott mágia házi //

* Az egész napom tanulással telt így este felé már igen csak éreztem a mehetnéket lábaimban. Egész nap alig mozdultam ki csak egy kötelességemnek tettem eleget miszerint beosztottam két diákot valamivel később meg a nagyterembe is lenéztem de messzebb nem mentem. Amúgy is olyan meleg van kit, hogy az egyszerűen elviselhetetlen ha nem éppen víz közelében vagyok így az elméleti tanulni valóba temetkeztem mi amúgy csak hasznomra fog válni a későbbiekben. Félretolva a cuccaimat állok fel és bújtatom lábam a papucsomba, az asztalomról felkapom a pálcámat mit nadrágom derekába dugok és el is hagyom a szobámat. Nincs kedvem kimenni s nem csak a vámpírok miatt kik ellepik az éjszakát hanem mert csak rövid sétához van kedvem itt a kastélyon belül ennyi az egész. Így jutok le egészen az algasori folyosókig hol a kanyargós, félhomályos utakon battyogok össze-vissza arra mert méltatva figyelmem, hogy merre tartok. Egy ideig semmi extra nem kelti fel a figyelmem, a szokásos cincogó és sertepeltélő hangokon kívül semmi olyan nem vonzza magára a figyelmem mi különös lenne egészen addig, míg nem kaparászást nem hallok. Bár ez sem annyira hihetetlen mivel a sok patkány és egér rendszerint utat tör magának ezeken az elhagyatott folyosókon, de még lépteim zajára sem maradnak abba és egyre csak erősödnek. Utána nézek már - gondolom magamnak - hátha lehetőségem adódik egy kisebb rágcsáló állomány kiírtására, így követve a hangokat jutok el egészen párbajteremig, mi kissé azért meglep. Kicsúsztatom pálcámat a helyéről s settenkedve lopódtok a párbajterembe vezető ajtóhoz mi résnyire nyitva van.*
~ Lehet csak így maradt ~* gondolom nyugodtan hisz előfordul az ilyesmi, de ha már itt vagyok akkor benézek mivel a hangok csak nem szűnnek meg. Egy határozott mozdulattal belököm az ajtót és elé lépek, ekkor pillantom meg a tolvajt ki egy ládával szenved, valószínűleg el akarja emelni az iskola tulajdonát.*
- Azzal meg mit akarsz?* vonom fel a szemöldököm felé sétálva, enyhén felvont szemöldökkel. Nem tartok tőle egyenlőre mert egy vézna kis senkiházinak tartom az illetőt ezt első pillantásból leszűröm, de amikor felfedez elereszti a ládát s pálcáját előrántva vág hozzám egy igét.*
- Reducto!* a következő pillanatba már ki is repülök az ajtón és a folyosó falának ütközve rogyok le a földre, hol ütődésem fájdalmaitól felnyögök.*
- A fene.* motyogom magam elé ahogy feltáplászkodom s egy mély levegőt véve nyomulok vissza a terembe már jóval morcosabban, hisz ez a kis enyveskezű nem éppen tűnik valami ártatlan kis nyuszinak.*
- Nem tanították meg a szüleid, hogy lopni becstelen és undorító dolog? Sectumsempra!* szegezem neki szavaim és pálcámat is mire az csak egy ugrással kitér előlem és sunyi, foghíjas mosolyával kezd el méregetni.*
- Neked meg nem tanították meg, hogy ne üsd bele mások dolgába az orrodat?* na igen, ebben is van valami, de mivel elkötelezett híve vagyok iskolámnak és magisztereimnek, így hát védem azt ami a "miénk" s mivel sejtem, hogy egyik felnőtt sem kérte meg ezt arra, hogy szállítsa el a ládát, így nem fogom hagyni, hogy elvigye akármi is van benne. Pálcámat biztosan tartom kezemben miközben apró lépésekkel kerülgetem ahogy farkasszemet nézünk egymással, láthatólag nem rettent el tőlem és küzd azért a ládáért.*
- Nem hagyom, hogy elvidd.* jelentem ki határozottan s pálcámmal már a fejét veszem célba és jobbról egy félkört rajzolok.*
- Signalirum!* igyekszem csak erre koncentrálni és olyan gyorsan végrehajtani, hogy ne tudja kivédeni, de hogy ez sikerült e egyenlőre ebben nem lehetek biztos, így pálcámmal a lábát is megcélzom a következő másodpercekben.*
- Locomotor mortis!* valószínűleg erre nem számíthatott mert döbbenten, fájdalomtól eltorzult arccal mered le lábára majd rám s ahogy a fejéhez kap egyik kezével úgy tartja a másikat amiben a pálca van felém amivel rajzolni kezd mi ly ismerős.*
- Fatum orbium!* ereszt meg felém egy kisebb árnygömböt mely elől nincs időm kitérni teljesen oly gyors, így bal vállamat súrolva csapódik bele a terem falába mi megperzselődik. Fájdalmasan felkiáltok s az égett testrészemhez kapok mi apró izzadtsággyöngyöket szül homlokomon. Fáj, persze, hogy fáj tudom jól, hogy mi ennek az igének a következménye ha betalál, de jobb kezem még épp s talán maradt még annyi erőm, hogy megpróbáljak még egy igét. Mélyeket szuszogva meredek rá, ki még mindig a fülében keletkezett fájdalommal van elfoglalva, tudom, hogy sietnem kell mivel csak percnyi hatóidejű ez a süketítős varázslat így miután úgy érzem - a körülményekhez képest - hogy menni fog, egy kört rajzolok a férfi felé miközben magamban a Scytichs igét ismételgetem.*
~ Scytichs, scytichs, scytichs, scytichs ~ * földre is rogy mi csak előnyömre szolgál, mivel jó párszor el kell ismétlenem az igét, úgy tűnik ez így sérülten kissé nehezebben meg, de mikor ajkai O-t formáznak és hápogni kezd már tudom, hogy sikerült fojtogatnom is. Oxigén hiánytól szenvedve kezd el kissé lilulni s mivel már biztos vagyok abban, hogy nem tud rám támadni így magnetizáció segítségével megpróbálom meggyógyítani a beszerzett sérülésem mi csak valamelyest javul, de aztán egy kötöző igével ideiglenesen megoldom a helyzetet. A ládához sietek s bár legszívesebben belenéznék tartalmába de mégsem teszem, nincs sok időm kíváncsiskodásra de amint elolvasom a láda tetejére vésett nevet meglepődve pislogok párat.*
- Mr. Cornwlade-é. Hm...vajon miért van ez itt lent és ez mit akart vele?* gondolkodom el hol a férfit, hol a ládát fürkészve s még mielőtt elmennék a fuldoklóba rúgok párat, hogy még véletlenül se jusson eszébe még egyszer ilyesmit elkövetni, bár kétlem, hogy ez kedvét szegné, csak magamnak okozok ezzel fájdalmat.*
~ Jobb ha felviszem neki ~* gondolom s már a láda a levegőbe is emelkedik egy ige segítségével így hagyom el a termet vállam felett még visszapillantva a tolvajra s felküzdöm magam az Északi-Főtoronyban lévő szobájáig a férfinek s az ajtaja elé teszem a ládát. Bizonyára majd észreveszi vagy érzékeli, hogy járt itt valaki és hozott valamit, így nem kopogok be, ki tudja milyen cuccos van a ládában így hát sarkon fordulva térek vissza a szobámba, azt hiszem ez a séta épp annyi izgalmakkal látott el amennyit ma eltudtam viselni.*

Tárgy: Re: Párbajterem 2011-08-28, 5:05 pm

*Magam se tudom még, hogy mire vállalkoztam és kezdek egyre jobban parázni ettől az egésztől. Tisztában vagyok vele, hogy Alexi már nem egy ilyen szakkörön vett részt és általában nyert is - ha jól emlékszem -, de én még nem próbáltam ki magam, viszont most úgy érzem, hogy nagyon is nyerni akarok, hogy bebizonyítsam magamnak, hogy igen is ide való vagyok, ebbe az iskolába és nem fogok megfutamodni a durvább eszközöktől sem. A mai napra egy kényelmes, fekete rövidnadrágot húztam fel, melybe könnyedén tudok majd mozogni és rajta most egy szegecselt öv is van, mely inkább díszként szolgál jelen pillanatban. Lábaimon kényelmes sportcipőm van és felülre pedig egy fekete toppot húztam fel. Hajam most össze van kötve, hiszen nem kéne, hogy bármi megzavarjon a harc során, szemeim pedig csak vékonyan vannak kihúzva a fekete tussal. Ékszer most nincs rajtam, nem akarom, hogy bármi bezavarjon, ezen kívül pedig csak pálcám van nálam, amely most a kezemben foglal helyet, teljes kényelemmel. Ahogy benyitok az ajtón, körbekémlelek, de sehol senki, így lépek hát oda a táblához, hogy végigfuttassam tekintetemet a résztvevőkön, na meg hogy meglássam, ki is lesz az én párom.*
- Alexi? Na ne... *igen, erre nem számítottam, hogy pont így alakulnak majd a dolgok, így nyelek is egy nagyot, hiszen nem félek attól, hogy bántana, de ez mégis csak harc lesz, ő pedig tud durva is lenni. Most örülök neki igazán, hogy Vignart a szobámban hagytam, úgy sincs olyan képessége, amelyet használni tudnék bárki ellen is, viszont most, hogy tudom, kivel is kell megküzdenem, méginkább ég bennem a bizonyítási vágy, de egyben félek is, hogy nem leszek képes bántani a páromat. Még mindig nem érzek szerelmet, nincs meg az igazi tűz a kapcsolatunkban, de lehet, hogy ez a párviadal majd mindent megváltoztat, így lépegetek el az egyik falhoz, majd dőlök neki kissé. *
~ Tuti veszítek... első szakköröm és veszítek... ~ *motyogom magamban, majd végül kékségeim az ajtó felé tekintenek és így várom az érkezőket, de legfőképpen Alexit.*

Tárgy: Re: Párbajterem 2011-08-28, 5:11 pm

*Tudom, hogy még rengeteg időm van a párbaj kezdetéig, de elterveztem, hogy időben odaérek, hogy teljes mértékben felkészülhessünk Sorayaval a küzdelemre.*
- Na, vajon ki lesz az ellenfelem? *pillantok fel a főnixre, ki csak rám emeli szép szemeit, majd csicsergő hangot hallat, amin én kissé kuncogni kezdek, majd felemelem kezem, hogy kissé megsimogassam.* - Ügyes leszel, ne félj! *bíztatom kedvesen, majd nemsokára már be is lököm a párbajterem ajtaját, így sétálva be rajta. Egy lány már van bent, így biccentek évfolyamtársamnak és ez után a táblára is nézek, miközben egy fekete hajgumimat éppen kihúzom a hajamból. Most nincs kedvem az összekötéshez... *
- Darren? Nahát... remek. *csillannak meg sárga szemeim, hiszen azt a fiút egy picit ismerem és még a famulusa képességeivel is tisztában vagyok, tehát nem lesz itt gond, elbánok vele, könnyedén... Amúgy egy fekete hosszú nadrág van rajtam, egy vörös színű blúzzal, melynek felső gombjai ki vannak gombolva és egy alul is, tehát a köldököm is láthatóvá válik bárki számára. Lábaimon amúgy sportcipőt viselek, arcomon kellemes fekete smink van, de semmi más... jó ez így most, egyszerűen, így is lehet, hogy piszkos egy mérkőzés lesz. *
~ Vajon mire képes az a srác? Jó lenne tudni és nyerni... mert ő nem győzhet le... ~ *kezdek el ide-oda lépkedni a teremben, ezen töprengve és még a nadrágom zsebében lévő hófehér krétát is megtapogatom, hogy tuti nálam van-e, mert ha nem, még visszafuthatok érte. Oké, a kréta megvan és a pálca is, tehát nincs gond.*

Tárgy: Re: Párbajterem 2011-08-28, 5:43 pm

*Nem siettem el a készülődést , de úgy éreztem nincs is rá okom ,hiszen rajtra még így is beérek. Nem is történik ez máshogyan, hiszen közel negyed órával kezdés előtt, már meg is érkezem a párbaj terembe, ahol csak úgy futtában körbe is nézek, köszönve a bentlévőknek. A vállamon egyébként most is szokásos módján ott utazik társam, vagyis a famulusom éppen egy mogyorót tömve be a pofijába, amitől kissé durcásnak is látszik, de én csak mosolygok rajta. Nemsokára már a versenyzőket és a párosításokat olvasom le, és ahogy elérek az enyémhez, egy pillanatra el is mosolyodom, majd hirtelen téve 180 fokos fordulatot Faith felé pillantok.*
-Nocsak kivel nem kerül össze az ember, amúgy szia Faith. Remélem felkészültél.*köszönök rá egy kisebb mosollyal, hiszen valamennyire már ismerem, de ez most nem számít, harc lesz, verseny és az ilyeneket szeretem megnyerni, bár nem becsülöm alá a tüzes leányzót se, tehát kíváncsian várom a megmérettetést. Mókusom közbe csak megmozgatja az orrát a lány és famulusa felé, miközben mancsocskájába csak úgy őrzi azt az egy szem mogyorót, mintha az élete múlna rajta.*

Tárgy: Re: Párbajterem 2011-08-28, 5:48 pm

*Lassan, de biztosan megérkezik egy fiú is, kinek láttán hirtelen állok meg. Na nem azért, mert tetszik vagy bármi, erről szó sincs, hanem egyszerűen ő lesz a párom, akit a mai napon le kell győznöm. Kissé el is mosolyodom, ahogy a mókusra tekintek és Soraya is csicseregni kezd, így köszöntve a srácot és famulusát, akik hamarosan oda is mennek a táblához, majd ahogy a fiú megszólal és köszönt, lassan felé indulok.*
- Szia! Hát igen, magam is meglepődtem, bár Alexinek jobban örültem volna. Ne vedd rossz néven, de vele lebeszéltem egy párbajt és még sajnos nem tudtuk összehozni. Tudod, le akarom győzni. *kacsintok a fiúra, majd még hozzáteszem kissé halkabban.*
- Bár téged is. Szóval sok sikert! *nyújtom felé kezem barátságosan, hiszen nem volt bunkó, amikor múltkor beszéltünk, sőt, egész jól éreztem magam vele, bár tény, hogy akkor ezer egy bajom volt, de mostanra már úgy hiszem, sikerült lehiggadnom, tisztázódott bennem jó pár dolog, tehát ha benne van, kezet is fogunk, majd ez után még egy mosolyt kap tőlem, így fordulok utána az ajtó felé, várva az érkező magisztert, na meg a többi párbajozót.*

Tárgy: Re: Párbajterem 2011-08-28, 5:53 pm

*Elérkezett hát ismét ez a nap. Már hetek óta erre vár a finn fiú, mivel a múltkori győzelme után semmi pénzért nem hagyná ki a mai párbajszakkört sem. Élvezi, hogy ilyenkor aztán tényleg szabadon durvulhat azzal a szerencsétlennel, aki őt kapja ki párjául. Tény, hogy nem mindig ő jön ki jól egy-egy adott helyzetből, de akkor is úgy érzi, ezt a programot neki találták ki, s minden erejével azon van, hogy ő győzzön. A legutóbbi viadal különösen tetszett neki, mert bár majdnem ő veszített, végül sikerült megfordítani az állást, nem is akárhogy, s így bosszút tudott állni a nagyszájú Cruorisos lányon, s megvédte úgymond a párját. Éppen ebből az okból kifolyólag most is ott himbálózik a fiú mellett a jégbárd, ahogy a folyosón halad, talpig feketébe öltözve, ahogy az már tőle megszokott. Hosszú haja most is ki van bontva, s arcába lóg, őt nem igazán zavarja ez harc közben sem. Egyébként egy farmer és egy póló a viselet, természetesen most csak sportcipővel, mivel abban fürgébb, mint a több kilós bakancsában. Egy gyönyörű hiúz is ott sétál mellette, hisz Belial is sokat tud segíteni egy ilyen harcban, már csak fizikálisan is, amitől szintén nem riad el egyikük sem. Szokásához híven nem sokkal a párbaj kezdete előtt érkezik csak meg a srác az alagsori folyosóra, hisz nem szokása leállni ilyenkor társalogni ellenfelével, jobb szeret inkább a közepébe csapni a dolgoknak. Ez nem egy olyan párbaj, amit mondjuk ő provokál ki szúrós beszólásaival, így ilyenkor feleslegesnek érzi a trécselést. Majd menet közben úgyis beszólogat. Amikor viszont leér az adott helyre, körbepillant a résztvevőkön, s így pillantja meg Faith-et. Vele lebeszéltek egy párbajt, de eddig még nem került rá sor, na de talán ma pont úgy alakul majd a dolog. Tovább lépdelve megpillantja Lycorist is, így egy apró mosoly is arcára szökik.*
-Szia! Mindjárt jövök, csak megnézem a mai áldozatom. *vigyorodik el kissé a fiú, s még sejtelme sincs, hogy épp vele beszélget. Az ajtóhoz lépve viszont rögtön a táblára emeli tekintetét, de mikor elolvassa a nevet, szemei tágra nyílnak.*
-Na ne... Ez biztosan valami vicc. *egy sóhaj is előtör a fiúból, hisz bár tudta, hogy ma a lányka is szerencsét próbál, valahogy arra nem is gondolt, hogy pont ők kerülnek egy párba. Lassan megfordul, majd visszalépdel Lycoris mellé, s a szemeibe pillant.*
-Te el tudod ezt hinni? *kérdi kissé borúsan, hisz most valahogy elszállt a párbajkedve. Bárkivel bármikor szívesen harcol, de Lycorist nem akarja bántani, a finomkodós harc viszont nincs igazán ínyére.*
-De van egy előnye is a dolognak... *mosolyodik el kissé, majd odalép a lánykához, s ha minden igaz, meg is csókolja őt. Na igen, a többi párbajpár nem valószínű, hogy ebben utánozni fogja őket, bár valószínűleg nekik a harc fog könnyebben menni.*

Tárgy: Re: Párbajterem 2011-08-28, 5:55 pm

*Izgalommal telve érek a párbajteremhez. Legszívesebben visszafordulnék, nem akarom magamat leégetni ennyi ember előtt, de ha már jelentkeztem, nem hagyhatom cserben a páromat, aki mellé beosztottak. A táblához lépek, keresve a Serafina nevet rajta. Rövid úton meg is találom magamat, majd mellettem Mona nevét. Az ereimben meghűl a vér, hiszen keltem már birokra Mona ellen, és kicsit zötykölődős volt egy Sentinel ellen harcolni. De mindenesetre, mivel visszafordulni már nem lehet, így körbe pillantok a teremben, egy sziasztokkal, majd helyet foglalok a fal mellett. Mára a választásom egy térdnadrágra esett, a muglik ilyet használnak torna nadrág gyanánt, a felsőm egy sima fekete póló, a lábamon pedig sima tornacipő feszül. A kezemben csak a pálcám van, de azt most le is rakom, és a fejem tetejére kontyolom hosszú fekete hajamat, remélve, hogy nem bomlik ki a párbaj során.*

Tárgy: Re: Párbajterem 2011-08-28, 5:55 pm

*Már vártam ezt a napot, mert ma ismét szakkör van és szerintem tök izgalmas küzdeni valaki ellen élesben. Meg persze így megtudhatom, miben vagyok gyengébb. Legutóbb árnymágiából buktam meg, mert még egy pajzsot se sikerült létre hoznom, de az óta gyúrtam rá és most talán már sikerülni fog. Minden esetre azért készültem a mai napra. Mivel toxicológiából vagyok a legjobb ezért készítettem pár bájitalt úgy, mint fájdalom pora és ellenszere, életelszívó elixír bár nem tudom, hogy ez használni fogom-e és a robbanó bájital. Lehet, hogy az egy kicsit agresszív főzet, de ha arra kerül, a sor alkalmazni fogom, mert a magiszterek megtudják, majd gyógyítani ellenfelem. Az üvegek fel vannak címkézve, szóval nem fogom összekeverni őket már csak a pálcát, kell betenni a táskába, hogy elindulhassak. Öltözékem egyszerű és olyan, amit nem sajnálok, ha tönkre megy. Fekete strecs nadrág, narancssárga pólóval és egy tornacipővel. Hajamat a fejem búbjára copfoztam két gumival, de az egyik lejjebb van, hogy kevésbé lobogjon, és ne zavarjon harc közben. Uhhh nagyon izgulok, de mindjárt elkezdődik és megtudom ki lesz a párom. Izgatottan robogok, le a torony lépcsőjéből a főfolyosóra ahonnan az alagsorba igyekszem, hogy végre beléphessek a terembe ahonnan el fog indulni ez az egész.*
- Üdvözletem mindenkinek! *Köszönök egyből, majd körbe nézek, és elsősök után kezdek el kutakodni. Meglepően kevesen vagyunk, és egyetlen elsős van Serafina, így leszűröm, hogy ő lesz a párom. Mellé is lépek, hogy őt külön köszöntsem.*
Szia! Úgy látom, mi ketten vetélytársak leszünk. Utoljára a szükség szobájában mérkőztünk meg. Érdekes helyszín volt az is. *Magyarázok neki egy kicsit levezetve a bennem lévő feszültséget, majd a tömeget figyelem hátha elkezdjük már a párbajokat.*

Tárgy: Re: Párbajterem 2011-08-28, 6:00 pm

*Újabb párbajszakkör ideje érkezett el ezen a vasárnapi délutánon, amikor néhány harcoskedvű diák összemérheti erejét egy diáktársával. Bár óriási tolongás nem szokott lenni ezeken a rendezvényeken, azért mindig akadnak páran, akik szívesen letesztelik saját, s valemely diáktársuk varázserejét, hogy vajon melyikük is a jobb. Persze ez sok mindentől függhet, lehet a napi hangulat kérdése is, vagy csak egyszerűen a szerencséé, mindenesetre izgalmas kis harcok szoktak itt születni, még ha nem is minden esetben kezdődik meg hamar a párbaj. A mai alkalommal ismét Lucius fogja levezényelni ezt a programot, így a férfi természetesen már szintén készülődik, mint minden bizonnyal a résztvevők is. Amikor pontban öt óra lesz, fekete farmerben és ingben, lábán bőrcipőben jelenik meg az alagsori folyosón található Párbajterembe, ahova belépve körbepillant, majd már meg is áll a nebulók előtt.*
-Köszöntök mindenkit az augusztusi párbajszakkörön. Remélem izgatottan várjátok már a kezdést. *egy kis mosoly is megjelenik arcán, majd vesz egy mély levegőt, s már folytatja is.*
-Mivel ez már a sokadik szakkör, így nem is húznám az időt a szabályok túlzott ismertetésével. Gondolom mindenki hallott már róluk valakitől, ha netán személyesen még nem is vett részt rajta. Azt azért leszögezném, hogy nem vérre megy a játék, vagy legalábbis nem annyira, hogy abba a másik belehaljon. A lényeg a harcképtelenné tevés, vagy a feladás kikényszerítése, ha pedig ez megvan, itt találkozunk, és a sérültek kapnak tőlem egy ilyet. *ekkor zsebéből előhúz egy kis fiolát, de természetesen van még nála pár, hisz diákokból is több van, mint egy.*
-Ha megvan mindenkinek a párja, akkor kezdődjön is a Párbajszakkör! Sok szerencsét! *látszik rajta, hogy vidám kedvében van, így csapja össze két tenyerét, mire a diákság már érezheti is a húzást, tehát jön az újabb helyszín.*

//Faith-Darren: Egy szép kis tó partján találják magukat, ahol pár szikla is a segítségükre lehet.
Lycoris-Alexi: Az Amazonasi-őserdő a páros helyszíne.
Mona-Serafina: A két lány egy elhagyatott vágóhídra kerül, ott fognak ma harcolni.

Mona: A bájitalokat sajnos nem tudjuk elfogadni a párbajra, mivel az elkészítést nem szakszerűen vitted véghez (csak kevergetés, pakolászás volt írva, de hogy mikor merre hányat stb nem, ez pedig így nem jó! Tehát azokat nem fogod tudni alkalmazni!

Mindenki játsza ki a helyszínt, ahova került, használjátok bátran a hely adta lehetőségeket!
Kezdenek: Darren, Lycoris, Mona!

A kezdő ember írja meg az első hsz-t, amiben már támadhat is. Egy hsz-ben csak egy támadás lehet vagy egy védés, illetve ha gyógyításról van szó, akkor az mellett még félre is lehet ugrani. Ez fontos, tehát figyeljetek erre!
Ha az egyik fél írt, utána a mesélő fogja megírni, hogy a támadás vagy védekezés jó-e, majd ez után jöhet a másik fél és arra is a mesélő reagál, hogy összejött-e a varázslat és a mesélő le fogja írni azt, hogy mikor ki jön.
Másodikosok: aki hozott famulust (mert aki az első hsz-be nem írta bele, az egyértelműen nem hozta, tehát most már ki se játszhatja), az külön támadásokat tehet, tehát a karakter és a famulus külön-külön védekezhet és támadhat egy hsz-ben. De azok is egy hsz-ben egy dolgot tehetnek, de nem kötelező vele mindig lépni, csak ha az illető akarja használni.//

Tárgy: Re: Párbajterem 2011-08-28, 6:07 pm

*A mai nap úgy tűnik Faithel fogok össze kerülni, s bár ismerem ez nem jelenti, hogy esetleg vissza fognám magam hiszen a harc az harc ezt tudja ő is, én is, én pedig el fogom követni a tőlem telhetőt, hogy győzzek is. A lány szavaira apró mosoly tűnik fel az arcomon.*
-Nem veszem rossz néven, a végén úgy is nyerek, akkor meg valószínűleg úgy is követelnél vissza vágót..*mondom egy apró kihívó mosollyal, bizony szeretek versenyezni, és ha már ilyen magabiztosnak tűnik az ellenfelem , akkor valószínűleg tud is valamit. Ki akarom deríteni hogy mit, és ha kell ez harc árán fog eldőlni, ezért is várom már annyira a párbaj kezdetét.*
-Örömmel hallom, hogy megfelelek, éppen ezt akartam mondani. Akkor hát sok sikert.*mondom teljesen őszíntén, hiszen bár első szavaim kissé egoistán hangzott, a hangsúlyból érezhette, hogy nem mondtam vér komolyan, csupán csak afféle cukkolás volt részemről. Nemsokára megérkezik a magiszter is, akinek persze köszönök, majd némi beszéd után, amit nem húz túl bőre, hiszen eléggé bevált szokás ez a szakkör, már indulunk is a harcmezőre, ami jelenleg egy tó közelében helyezkedik el. Nem sokat vesztegetek az időmből, nekem pont jó ahogy állok egy szikla mellett ahol, pálcámat a lányra szegezem, miközben kezem a magasba is lendül.*
- Impetus vulneris*mondom ki kissé felszisszenve, s ha minden jól megy a másik kezemet is bevetve próbálom meg elkapni velük a lányt, elsődlegesen a lábaira és a kezeire célozva a csápokkal, hogy megsebesítsem velük, tehát hogy megfertőzzem.*

Tárgy: Re: Párbajterem 2011-08-28, 6:07 pm

*Az emberek szép számmal gyűlekeznek, de még mindig nem látom meg az ellenfelemet, kit egyben oly nagyon kedvelek is. Ahogy viszont a sötét alak belép a terembe, hirtelen mérem fel és pillantom meg a hiúzán kívül a bárdot is a kezében. Nyelek egy aprót, majd ahogy odaér hozzám, hirtelen mutogatni kezdek a fegyver felé.*
- Szia! Azt használni akarod? *fut ki ajkaimon a kérdés, majd ahogy meghallom a szavait, inkább nem mondok semmit, neki is látnia kell azt, amit én láttam, tehát hogy mi vagyunk egy pár a mai harc folyamán is. Ahogy viszont meghallom a szavait, szerényen elmosolyodok és úgy tekintek a srácra, ki tudtom szerint jobb nálam, de talán mégis lehet némi esélyem, csak önbizalom kérdése az egész.*
- Hát, nehezen, de el. Ez van, velem kell megküzdened. *tárom szét picit karjaimat is, majd amikor hirtelen lép elém és hamarosan már csak ajkát érzem az enyémen, így hunyom le szemeim, karolom át vállait is, beleolvadva szinte teljesen a csókba. Kellemes, finom, olyan Alexis, amilyet én szeretek és most még Belialra se figyelek igazán, nem is érdekel jelen pillanatban a famulusa, tehát csak csókolom tovább, majd miután elválunk, ujjam hegyével rákoppintok az orrára.*
- Ígérj meg valamit! *kezdek bele, majd egy kis szünet után hamarosan mondom is tovább.* - Hogy normálisan fogsz harcolni és nem kímélsz, csak azért, mert én vagyok a párod. Aki nyer, az pedig majd kérhet valamit a másiktól, akármit! *kezem felé is nyújtom, hogy fogjunk csak kezet minderre és tekintetemben is láthatja az elszántságot, ahogy őt nézem. Na de ekkor érkezik meg a magiszter is, így hirtelen arrébb libbenek a fiú karjaiból, egy lépéssel eltávolodva tőle, majd figyelem is Lucius szavait. Ez az első párbajom, tehát nem fog ártani, hogyha minden információt jól elraktározok magamban. *
- Hajrá! *pillantok még Alexire, majd nemsokára meg is érzem a húzást, így forgok-pörgök, majd picit szédelegve támaszkodom meg az egyik közeli, vastag fában, nézve körül a helyen.*
- Vajon hol lehetünk? Jó sötét és sűrű ez az erdő... *bukik ki belőlem a kérdés, de hamar kapcsolok, hogy itt bizony harcolni kéne, tehát pálcám már elő is kerül és olyan varázslaton gondolkodom, amivel izgalmassá tehetem a harcot, hiszen nem akarom, hogy túl hamar véget érjen, de mégse sérül majd meg túlságosan Alexi.*
- Flagellum vincula! *mutatok is határozottan a sűrű fák felé, majd hirtelen Alexire, miközben jó pár csápot próbálok megidézni, majd ha minden igaz és minden szerencsésen sikerül, Alexi kezeire és derekára egy-egy csáp tekeredik, tehát összesen három, amelyek a magasba emelik majd és nekivágják az egyik távolabb lévő fa törzsének. Lehet, hogy ez most durva, de igazi harcot akarok és jobb ellenfelem nem is lehetne, mint Alexi...*

Tárgy: Re: Párbajterem 2011-08-28, 6:11 pm

\\Lycoris\\

*A lány úgy tűnik gyakorolhatott, vagy csak egyszerűen jó ebből a tárgyból, mert a varázslat olybá tűnik elég könnyen jön létre, s indul meg a fiú felé, így ha Alexi nem tud valamit tenni, bizony meglehet hogy mielőtt a csata megkezdődne szépen le lesz kötözve azok a bizonyos indák álltal. Na de még semmi sincs veszve, hiszen most jön a fiú lépése, nemsokára kiderül mennyire lesz sikeres.*

Tárgy: Re: Párbajterem 2011-08-28, 6:12 pm

[Darren]

*A páros helyszíne tehát egy gyönyörű tó környéke, itt fognak ma összecsapni. Bár a lovagiasság alapján a lányt illetné meg a kezdés, ez most nem így alakul, tehát Darren nyitja a táncot. Elsőre a vérmágiához nyúl, méghozzá nem is túl rosszul, így ujjai hegyén felszakad a bőr, s már meg is indul két csáp a lány felé. Nem túl erős egyelőre a támadás, talán még bele kell melegednie a srácnak, de azért Faith jobban teszi, ha védekezik.*

Tárgy: Re: Párbajterem 2011-08-28, 6:15 pm

*Igen csak egoistán hangzanak a szavai, amelyekre halkan kuncogni is kezdek, hiszen van ott ego, bár ezt már a tónál is megtudtam, viszont fejem csak kissé oldalra billen, ahogy őt figyelem.*
- Aha, persze... És ha én nyerek mi lesz nagyfiú? Te kérsz majd visszavágót tőlem? *teszem fel a nagy kérdést, így figyelve hát a szemeit, majd végül sok sikert kívánok neki és ahogy ez megtörténik, megjelenik nagyjából ezzel egyidőben Lucius is. Csípem a férfit, jó tanár, de most a szavai szinte csak átsiklanak rajtam. Ismerem a szabályokat, mindent, tehát már érzem is a húzást, mely hamarosan egy tóhoz közel repít minket, én pedig nem vagyok rest felfigyelni arra, hogy ő máris támad, méghozzá vérmágiával, ameyet bár kedvelek, mégse vagyok oly szuper belőle. Az agyam gyorsan jár, hogy mivel kéne kivédenem, de végül kezem a magasba lendül.*
- Umbra vincula! *idézek meg jó pár árnycsápot, tehát nem kettőt, hanem többet, így mozdítom hát magam elé az egyik nagyobb darab sziklát, tehát figyelek ám a varázslatok külsejére is, a megjelenésre, hogy nehogy már csak sima pajzzsal védekezzek ellene, hanem akkor már legyen szép is a varázslatom. Tehát ha elég gyors vagyok, akkor a szikla útját fogja állni a vércsápoknak, én pedig megmenekülök előlük, tehát majd én támadhatok újból. *

Tárgy: Re: Párbajterem 2011-08-28, 6:19 pm

*A szakkör megkezdődik pont úgy, mint legutóbb. A szabályok egyszerűek és érhetőek és mi már repülünk is a mi harcterünkre, ami nem más, mint egy elhagyatott vágóhíd. Nem éppen szép a hely és a szaga sem az igazi, Vegyszer és hús szag terjeng minden hol, amit én utálok. A terem viszont elég nagy és tágas, tehát küzdeni alkalmas. Az elrejtőzés is meg van oldva, hiszen található a teremben párhozamosan elhelyezkedő futószalag, aminek végén gépek találhatók, amik a berendezéseket működtetik, és ami az ilyen helyeken jellemző pár döglött állat. Van frissebb még megnyúzatlan disznó, birka kiknek még csak a vérét csöpögtetik, de vannak még darabolásra váró egyedek is. Ezek az állatok kampókon lógnak, amik mozgathatók a plafonra felépített görgősoron. A hely nem túl világos, sőt igen csak fél homályos, mert ablak alig van, és ami van is az apró és magasan helyezkedik el, viszont a lámpák égnek kevés fényt adva. Ennek kapcsolója az ajtó mellett található, mely egy másik helységbe visz át, ami valószínűleg az irodát takarja. Mint említettem van itt néhány darabolásra váró egyed ezért található még bent egy nagy gép, aminek éles pengéje szabdalja a jószágokat „jobb napokon”.
A hely alkalmas a harca és itt az ideje, hogy bele is vágjunk. Pálcámat előkapom és Serfinára szegezem, hogy ledöntsem a lábáról az ifjú hölgyet.*
- Reducto. *Visszhangzik az első varázslat a levegőben.*

Tárgy: Re: Párbajterem 2011-08-28, 6:24 pm

*Nem sokkal öt óra előtt érkezik csak meg a fiú, s a terem felé közeledve ki is szúrja kedvesét, de mivel még fogalma sincs arról, ki lesz a párja, így most csak egy pillanat erejéig áll meg mellette, míg köszönti. Ekkor viszont a lány kissé ijedten kezd el a jégbárdra mutogatni, mire sötét mosoly ül ki a fiú arcára.*
-Hát... nem dísznek hoztam. Múltkor is jó szolgálatot tett Jasmine ellen. *vigyorodik el, majd a táblához sétál, s megdöbbenve veszi észre, hogy bizony most ők lesznek párban. Visszalépve a szépséghez egy kérdéssel fordul felé.*
-Ez tuti valami rossz vicc. *fűzi még hozzá Alexi, de végül úgy dönt, kihasználja azt a maradék pár percet, ami a magiszter érkezéséig még visszavan, s megcsókolja párját. Nem is lesz elutasítva közeledése, így egy hosszú, picit vad, de mégis kellemes csókot váltanak. A végén viszont még egy orrkoppintást is bezsebel a fiú, mire csak pislog párat, úgy hallgatja a másikat.*
-Mit? *kérdez rá a dologra, de hamarosan már hallja is a választ, mire csak felsóhajt.*
-Nem tudom. Ha én normálisan harcolok, az tényleg nem kellemes. Komolyan megsérülhetsz, és ez nem vonz éppenséggel. Biztosan ezt akarod? *talán sikerül rávennie magát, hogy normálisan harcoljon, bár az elején még biztos nem fog gyilkos igékkel dobálózni akkor sem.*
-Rendben. *kezet is ráznak, megpecsételve a dolog, bár nem túl nagy örömmel, de ekkor a magiszter is megérkezik, s hamar lezavarja a tudnivalókat. Ennek örül is a fiú, nincs kedve ismét mindent végighallgatni. A lány szavaira csak játékosan felvonja a szemöldökét párszor, majd már jön is a húzás, s pillanatok múlva egy sűrű erdő közepén ácsorognak.*
-Nem tudom, de harcolni tökéletes. Kell ennél több? *kérdi a fiú, de ekkor már jön is párja felől a támadás, így gyorsan pálcát ránt, s olyasmivel védekezik az indacsápok ellen, ami általában megy neki.*
-Nem mondom, gyors vagy! Piroinitio! *hangzik az alap, de annál hasznosabb ige, ami remélhetőleg megvédi a srácot a repülés és fának csapódás ellen.*

Tárgy: Re: Párbajterem 2011-08-28, 6:29 pm

[Faith]

*Darren hamar támadásba lendül, nem is egy kellemes igével, de természetesen az Inflatusos leányzó sem hagyja magát, hogy meg legyen fertőzve, így igen ügyesen létrehoz jó pár árnycsápot, amivel sikerül is maga elé emelni a kiszemelt sziklát, azzal fogva fel a fiú támadását. Ügyesen védekezik tehát a lány, de lássuk, támadni hogy tud.*

[Mona]

*Ez a két lány egy cseppet sem bizalomgerjesztő helyen fog ma párbajozni, minden csupa vér, hála a vágóhíd mivoltának, s lehet, hogy kettejük harca is csak növelni fogja a padlón elterülő vérmennyiséget. Egyelőre azonban Mona nem ilyen céllal támad, a tarolóátok viszont sebesen indul meg Serafina felé, aki jobban teszi, ha védekezik, mielőtt elszáll, s netán valami fémszerkezetnek csapódik.*

Tárgy: Re: Párbajterem 2011-08-28, 6:30 pm

[Alexi]

*Bizony a lánynak megvan a magához való esze, és a támadása minden bizonnyal okozott volna egy kis kellemetlenséget, elvégre nem jó amikor az embert oda vágják valamihez, de ez nem történik meg, ugyanis olybá tűnik Alexi is eléggé rutinos róka, s mivel valószínűleg figyelt órán , tudja is mi lehet a megoldás kulcsa. A varázslat sikeres lett így miután villan a pálcája, a lány támadó eszközei szépen lángra is lobbannak, ahogy körülöttük némi kis rész is az erdőben. Most a fiú jöhet hogy megmutassa mit tud*

Tárgy: Re: Párbajterem 2011-08-28, 6:34 pm

*Ahogy megjelenik Mona, még jobban elbizonytalanodom. Ahogy hozzám szól, csak bólintani tudok, mert lassan már a gombóc a torkomban van, és ha megszólalnék, biztosan viszont látnám az ebédemet. Így inkább a belépő magiszterre szegezem a tekintetemet, majd el is indulhatunk a párbajozni. A hely, ahova érkezünk, nem éppen a legcsodásabb hely. A szagra csak felhúzom pisze orromat, és remélve, hogy kapok pár másodpercet az első támadás előtt, gyorsan felmérem a lehetőségeket: állatok, gépek, futószalag. Ahogy visszavándorol a lányra a tekintetem, meglepődve veszem észre, hogy már harcra kész. A varázslatot sajnos kivédeni már nem tudom, de azért még odébb vetődök, egy gép mögé, remélve, ezzel el tudom kerülni a varázslatot.

Tárgy: Re: Párbajterem 2011-08-28, 6:36 pm

*A harcunk meg is kezdődik, méghozzá egy egész kellemes kis helyszínen, mely eléggé hasonlít ahhoz, ahol Darrent megismertem. A srác támad, én pedig nem vagyok rest látványosan védekezni is, így miután ezzel megvagyok, hirtelen mutatok a fiú lába elé.*
- Remélem felkészültél a kínra! *ezen kedves szavak mellett szólok hozzá, majd létre is hozom a kíméletlenség körét. Reményeim szerint nem lesz probléma, hiszen nagyon is jó vagyok halotti mágiából, így akár a kínzáson túl meg is ölhetem majd, de azt nem akarom, értelemszerűen.*
- Sergintum! *mondom ki jó hangosan a varázsigét, miközben teljesen koncentráni is kezdek a varázslatra. Ha sikerül, Darren meg fog bénulni, majd a földből cérnaszerű, égő kötegek csapnak majd fel, bele a húsába, ezzel hatalmas, égő fájdalmakat okozva a srácnak, így kínozva minden porcikáját. Ha minden igaz, a srác kiszolgáltatottá válik nekem, én pedig a lelkét óhajtom elvonni tőle, így ha nem tudja kivédeni az átkom, kezem felé tartom, így kaparintva meg ideiglenesen a lelkét, ezzel véget is vetve a harcnak, majd ha minden igaz, akkor mielőtt megölném, visszaengedem belé a lelket. Nem egyszerű varázslat, de remélem, hogy hatásos lesz...*