Seol rejtelmes vízesése

Tárgy: Re: Seol rejtelmes vízesése 2011-08-15, 10:45 pm

* Miközben figyelem, ahogy Serafina rajzol, gondolkodom, azon, hogy régen ettem csokit. Lassan kellene már enni, mert csodálom, hogy idáig kibírtam nélküle. De aztán visszaterelem a gondolataim Serafina rajzolására. És látom, hogy igazán tehetségesen tud rajzolni, mint én. Már nem nagyképűségből... de nekem tetszenek a festményeim. *
- Hát több, mint egy órája. És már akkor is hideg volt a, víz, de nem érdekelt. Na, de most már érdekel. * És így pulcsin keresztül is érzem a hűvöst. Főleg amikor kisebb szellők fújdogálnak a vízpartra. *
- Örülök, hogy jól vagy. Úúú, az nem jó. Köszi nagyon jól. Most Lola és az iskola a családom. * Mondom neki miközben az eget kémlelem csillagok után kutatva. És látok is párat, szerencsére nem borús az ég. *
- De igen. Nem emlékszel, amikor a kertben beszélgettünk, hogy én főleg festeni szoktam? De rajzolni is természetesen. Nem is olyan rég lefestettem a Szivárvány tavat. És képzeld Scottal találkoztam ott. * Mondom neki, miközben nézem ahogy lapozgatja a füzetét és látom a szép rajzait. *
- Tényleg, na, hogy állsz Scottal? * Kacsintok rá, majd hátamra feküdve nézem az eget, úgy tudom mostanában szokott lenni hullócsillag. Remélem látok egyet, hogy tudjak kívánni. *

Tárgy: Re: Seol rejtelmes vízesése 2011-08-15, 11:10 pm

*A rajzolás mindig megnyugtat, így tovább dolgozom az alkotáson, miközben beszélgetek a mellettem üldögélő leányzóval.*
-Mondjuk innen kintről is hidegnek tűnik, de el tudom képzelni, hogy milyen lehet benne lenni.*Borzongok meg láthatóan, mint aki máris fázik, ami igaz is, tekintve hogy eléggé vékonyan vagyok öltözve. Összedörzsölöm a kezemet, majd folytatom a képet Sophia arcával. Melegen rámosolygok, miközben végig húzom a kezemet a hajamon, ami már eléggé szétáll a fuvallatoktól. A következő kérdésre csak zavartan elpirulok, majd bólintok is egyet, hogy de.*
-Tudod, eléggé rossz a memóm. És sajnos sok mindent felejtek. Bocsi. De így ahogy mondod, beugrott.*Mosolygok rá bocsánatkérően majd újra a rajzra nézek. Hát nem lett a legjobb, de azért a többit is megmutogatom a kíváncsi leányzónak. Scott említésére csak kicsit megrebben a szempillám, de szenvtelenül rajzolok tovább.*
-Tényleg? És milyen szerinted?*Kérdezem, miközben belemélyedek a rajzolásba. Érdekel a véleménye, ezért kérdezek rá. Ezután érdeklődik a haladásunkról, de csak megvonom a vállamat.*
-Tudod, ezen a héten nem nagyon láttam. De tök mindegy.*Mondom kicsit szomorúan, de azért bátorítóan rámosolygok, miközben én is kérdezek.*-És te hogy állsz pasi téren? Van már kiszemelt?

Tárgy: Re: Seol rejtelmes vízesése 2011-08-15, 11:29 pm

* Miközben az eget bámulom és a holdat is megpillantom látom gyönyörű fényét és egyszerűen jól érzem magam. *
- Ne is mond. * Legyintek felé és beleborzongok, mert már tényleg fázom. De próbálok eltekinteni tőle. Majd így szólok Serafinához. *
- Nem gond, vannak dolgok amiket én is elfelejtek. Az apróságokat de általában emlékszem a dolgokra.. * Mosolygok, hiszen jó kedvem ma is meg van, mint mindig. Majd felülök és nézem ahogy egyre több mindent rajzol le Serafina. *
- Mármint a tó, vagy Scott? * Kérdem tőle viccesen és még én is kacagok picit. Ha a tó, akkor arról annyit gondolok, hogy csodás hely, legszebb amit eddig láttam. Bár szerintem Scottra gondolt róla azt tudom mondani, hogy jó fej srác. Nem sokat dumáltunk de amennyit beszéltünk az alatt kedves volt. *
- Ó, sajnálom, nem szökhet el, még találkoztok sokszor. * Mosolygok rá miközben megveregetem a vállát. * - Hát, még nem igazén merültem bele a dologba, a londoni srác hiányzik... ő volt a mindenem. De, á, túl kell lépnem rajta. * Mondom mi közben nem is értem, hogy miért hoztam fel az emlékét, próbáltam kicsit elfelejteni már. *
- Mikor tervezel, velem vissza menni? * Kérdem tőle, nem mintha mehetnékem lenne, csak kíváncsiságból. *

Tárgy: Re: Seol rejtelmes vízesése 2011-08-15, 11:52 pm

-Jó, de ezzel ne célozz arra, hogy apróság volt, amit mondtál.*Nézek rá rosszallóan, de azért folytatom a rajzolást. Pár utolsó simítás, majd kész művemről lefújom a széndarabkákat, a port, és felmutatom. Elégedett vagyok magammal, így fordítom a leányzó felé a munkámat. Kis gondolkodás után óvatosan kitépem a lapot, majd Sophia kezébe nyomom.*
-Parancsolj. Remélem tetszik.*Mondom mosolyogva, hátha örül neki. A vázlatfüzet a táskámba kerül, a cerkával együtt. A kérdésre csak felnevetek.*
-Scott, de azért a tóról alkotott véleményedre is kíváncsi lennék.*Mondom, miközben rápillantok a karórámra.*
-Hát, majd valamikor összefutunk.*Mondom álmatagon, miközben kezdek felszedelődzködni.*
-Én leginkább most mennék, tudod, ameddig még bírja a szemem. De ha te is akarsz jönni, gyere nyugodtan.*Mosolygok rá, majd ha velem tart, akkor együtt felmegyünk az iskolához, és csak a házak előtt válunk el.*

Tárgy: Re: Seol rejtelmes vízesése 2011-08-16, 12:00 am

* A fáradtság és a hideg idő eluralkodott rajtam és mostanra már mehetnékem van. Hosszú napom volt. De jó volt ez a kis esti kiruccanás. Jó volt újra összefutni Serafinával. *
- Nagyon szuper lett! * Kiáltok fel a rajzára! Nagyon tetszik és én is rajt vagyok, jupi jé. *
- Hát Scott, kedves srác bár nem sokat beszéltünk. A tó pedig csodálatos soha nem láttam annál szebbet. *
- Biztosan. * Mondom kijelentően majd felállok, össze szedem a cókmókom fel teszem a táskám a vállamra. Ezután így szólok Serafinához. *
- Felőlem mehetünk! * Majd pár lassú lépést teszek, és el is indulok. Áthajózunk, majd lassan a sulinál válunk el. *
- Szia Serafina, jó éjt! * Köszönök neki így majd felballagok a szobámba és egy jót fogok aludni. *

Tárgy: Re: Seol rejtelmes vízesése 2011-08-17, 12:09 pm

* Pocsék napokat tudok magam mögött, min jóformán már meg sem lepődök, magam alá kevertem a trágyát és most ennek iszom a levét igen bőségesen. Túllépni nem könnyű dolog ugyan akkor cselekedni sem - bár ez eddig sosem tartozott problémáim közé - főleg úgy, hogy tudom mit akarok. Az sem könnyít helyzetemen, hogy ide a vízeséshez hoztak a lábam körülbelül egy órája, hova megannyi szép emlék köt, de igyekeztem elütni az időt és elterelni gondolataimat, sziklaugrás, egy kis búvárkodás csukott szemmel, majd henyélés a vízesés mögött, honnan hamar ki is úsztam, nem jó ott. Végül a vizet is meguntam így ülök most már csak nedves tincsekkel egy nagyon farönkön felöltözve s a lábam mellett heverő fekete párducom fejét simogatom.*
- Mit kezdjek magammal?* teszem fel neki a kérdést mi kicsit se furcsa hisz ő a famulusom és tud beszélni. Mélabús, bamba fejét fordítva felém nyalja körbe pofáját s válla mintha megrántódna kissé szavaimra.*
- Ezzel nem sokat segítesz.* hagyom abba a vakarászást s megtámaszkodok a térdeimen könyökömmel.*
- Talán le kéne lépni innen...* vetem fel a dolgot, már napok óta kering ez a gondolat a fejemben s csak nem hagy szabadulni. Amúgy egy fekete, tapadós póló és egy fehér térdig érő nadrág van rajtam sportcipővel, arcom a szokásosnál is borostásabb most ügyet sem vetek rá nem igen szurkálok vele senkit.*

Tárgy: Re: Seol rejtelmes vízesése 2011-08-17, 12:17 pm

*Mivel ez a nap ismét csodálatosnak és jónak ígérkezik, így hát egyértelmű, hogy kedvenc időtöltésemmel fogom kezdeni a napot, ami nem más, mint egy kis úszkálás. Igaz a vízesésnél nincsenek delfinek úgy, mint Ausztráliában, de hát ezen csodálatos állatokon kívül is csak sikerül majd feltalálnom magam. Így érkezem hát meg nemsokára egy fekete kis papucsban, bőrből készült rövidnaciban és egy fekete topban a zuhataghoz, miközben fekete tincseim most szabadon omlanak végig a hátamon, kissé talán hullámosan is, mely engem nem zavar, mindenképpen jól áll, legalábbis én így hiszem. Ahogy viszont megérkezek és kiszúrok egy számomra még nem ismert srácot - akit talán már láttam a sulin belül, de nem beszéltünk -, csak egy pillantásra méltatom eleinte és oda is köszönök neki út közben.*
- Szia! *egy apró mosolyt még kap tőlem, de én már a vízhez is lépek, úgy guggolva le oda, majd kezemet bele is mártom, hiszen fürdőzéshez készülök. Amint tehát megtapasztalom, hogy kellemes, kibújok szépen a papucsomból, majd ez után kapom le könnyedén a felsőm és végül jöhet a naci is, amelyhez egy kis fenékrázás is jár. Na nem a srácnak tervezem a műsort, hanem egyszerűen tapad a bőr, főleg így nyáron. De a lényeg, ahogy mindent levettem, már csak egy nyakba akaszthatós fekete bikini marad rajtam, én pedig nem zavartatom magam, már bele is sétálok a vízbe. Eleinte picit lassan, hiszen azért nem olyan meleg a víz, de végül egész bátran sétálok tovább, hogy hamarosan a víz belseje felé haladjak, néha leúszva a víz alá teljesen, néha egy-egy bukfencet csinálva, tehát élvezve a napot, hiszen végülis ezért jöttem ki.*

Tárgy: Re: Seol rejtelmes vízesése 2011-08-17, 12:39 pm

* Az úszást hamar megunom, most valahogy nincs kedvem ehhez se, csak ideig-óráig élveztem így hát most a parton ücsörgök és famulusommal beszélgetek. Azaz csak beszélgetnék, mert ez a makacs állat nem óhajt válaszolni elmélkedésemre, pedig sorsa egybefonódik az enyémmel igen csak.*
- Ezek szerint neked tök mindegy...hát nekem most nem.* pillantok le rá morogva, talán azt sem bánná ha itt hagynám a fenébe? Pikk-pakk sikerült kissé felhúznia, így morgolódva emelem fel tekintetem így szúrom ki a közeledő lányt. Kékségeimmel figyelemmel követem jövetelét, nem stírölöm, de azért észreveszem formás alakját és arca szépségét. Mikor elég közel és köszön aprót biccentve morgok egy köszönésfélét.*
- Hello.* sejtheti, hogy morgolódásom nem neki szól, de végül is nem is érdekel mit gondol. Csak nézem ahogy levetkőzik néha-néha elpillantva az erdő felé de végtére is nem bírom megállni, hogy meg ne nézzem bikiniben. Pillanatok alatt eltűnik a vízben így idővel nem is látom alakját csak a víz hangját hallom. Ismét magamra maradtam... Vacilálva magamban állok fel valamivel később és sétálok zsebre tett kézzel a víz széléhez, nem rég jöttem ki és igazából kedvem sincs hozzá már, de egy kis társalgás talán jól jönne most.*
- Hali!* köszönök ismét mi baromi hülyén festhet az iménti után, de valahogy csak felkellet hívnom magamra a figyelmet ha felbukkan a víz felszínére. Dakly is követ nem sokkal s legnagyobb meglepetésemre bemegy a vízbe és úszkálni kezd, távol a lánytól.*
- Szuper, velem bezzeg nem jöttél be...* jó a hallása bizonyára meghallja szavaim, de nem is foglalkozom már vele többet, figyelmem a lányra irányítom ha figyelemre méltat.*
- Látom jól érzed magad a vízben...* jegyzem meg, valahogy lesüt arcáról ez az érzés.* - Csak nem valami vízi állat voltál előző életedben?* nem gúnyolódásból mondom mivel hangnemem normális.* - Amúgy Ryan vagyok.* guggolok le biztos távolságban a víztől, nem mintha egyensúly problémáim lennének, de én ma már kipancsikoltam magam.*

Tárgy: Re: Seol rejtelmes vízesése 2011-08-17, 12:48 pm

*Ahogy a vízhez érek, megejtek ám egy köszönést, de most többre nem méltatom a fiút. Nem azért, mert nincs kedvem társalogni, hanem mert oly nagyon vonz ez a csodálatos víz, így be kell merészkednem, ha lehet, akkor minél előbb. Meg is történik mindez, tehát hamarosan már bikinire vetkőzöm és meg is indulok pancsikolni és úszkálni is kicsit, így kerülök hát hamarosan már egyre mélyebbre, de ahogy a víz felszínére bukom, már közelebb is láthatom a fiút, ki ismét köszön, én pedig csak vigyorogva tekintek rá szép, zöld szemeimmel.*
- Az előbb is hallottam, de szia. Ha gondolod, csatlakozhatsz, remek a víz! *döntöm meg kissé a fejem is, de ekkor veszem ám észre a hatalmas cicust, aki befelé jön, így követem hát szép alakját szemeimmel és úszom picit közelebb hozzá, abban reménykedve, hogy nem fog megharapni vagy bármi. Fura, hogy egy nagymacska a vízben van, de hát sejtem én, hogy nem igazi állat, hanem valamiféle varázslény lehet. Na de a fiú ezek szerint beszélgetni szeretne, így merülök még egyszer a víz alá, fekete tincseim pedig teljesen hátamra tapadnak, ami engem nem zavar, csak lassan sétálok picit kijjebb, hogy ne kelljen már szegénynek kiabálnia.*
- Igen, jól érzem, tudod, egész életemben víz mellett éltem és imádok úszni, főleg a delfinekkel. *mesélgetek egy picit, hiszen ha már érdeklődik felőlem, akkor gondolom nem bán pár szót, amelyet elmondok neki magamról. Viszont amikor a nevét meghallom, akkor még kijjebb megyek, egészen a partra, egy kis időre felhagyva az úszással és le is ülök mellé, bele a puha főbe.*
- Én pedig Kim vagyok! Örülök Ryan! *nyújtom végül felé vékonyka kacsómat, melyen látszik ám a fekete körömlakk is. Hogyha nem bánja, hogy picit összevízezem, akkor kezet is rázunk, majd pedig kényelmesen dőlök hátra egy kis napozás reményében.*
- Téged mi szél hozott ide? Csak úgy lejöttél és nem is fürdesz? *nem tudom, hogy már csobbant, tehát egyértelmű a kérdésem, így fordítom hát felé a fejem, érdeklődve figyelve borostás arcát. A borosta nem tetszik, nagyon nem, így most jelen pillanatban eszemben sincs rányomulni. Szeretem a jó pasikat, de az ápoltság az nagyon is fontos a számomra és mivel még nem ismerem, így egyenlőre ennyiből tudok még ítélni.*

Tárgy: Re: Seol rejtelmes vízesése 2011-08-17, 1:13 pm

* Nincs veszteni valóm így hát egy kis társaság reményében sétálok közelebb a parthoz hol befelé pillantva fedezem fel a felbukkanó lányt kinek oda is köszönök. Vigyorgásából egyből levágom a szitut, nevetséges volt ismét köszönni így kissé elmosolyodva hajtom le fejem és csóválom meg kissé.*
- Szerintem megharagudtál volna, ha egy kavicsak hajítalak meg, hogy felfigyelj rám.* eszemben sem volt, így a viccesebb de szolidabb megszólalás mellett döntöttem. Darkly időközben bebattyog a vízbe és úszni kezd, mit ritkán tesz de azért nem áll tőle távol. Ahogy a lány közelebb úszik hozzá ő sem távolodik el csak nagyon körökben úszkál rám se hederítve így hát visszapillantok a lány felé. Nyilvánvaló - még számomra is - hogy ennek a lánynak a második otthona lehet a víz, láttam is mit művel és arcáról is leolvasható. Szavaival ezt meg is erősíti s még egy picit többet is elárul magáról mit nem bánok.*
- Delfinekkel? Még sosem próbáltam...igazából eszembe se jutott.* gondolkodok el gyenge mosollyal a képemen.* - Merről jöttél?* érdeklődöm immáron guggolva látva, hogy közelebb jön akkor már be is mutatkozom csak a teljesség kedvéért és ahogy felém nyújtja vizes kezét azt elfogadva rázom meg kissé, nem erőből csak finomat.*
- Kim... nos örülök, Kim. Remélem nem zavarlak túlságosan az élvezkedésben. Eszemben sincs megakadályozni ebben.* ejtem meg mikor látom ki is jön s lecsücsül a fűben. Kérdésére magam is fenékre ejtem magam s egy pillantást vetve a vízesésre fordulok ismét felé.*
- Már túl vagyok rajta... előtted nem sokkal jöttem ki. Szeretem a vizet de most hosszú távon valahogy nem repdestem érte.* azért még így is jó egy órán át "áztattam" magam bent, de ezt a leányzó nem tudhatja, maximum nedves tincseimből sejtheti, hogy jártam már bent.*
- Amúgy csak úgy lenéztem ide... szerettem itt lenni na meg valamit kezdeni kellett magammal ha már ilyen korán kivetett magából az ágy. Gondolom te szórakozásból, létszükségből sétáltál ki...Gyakran jársz ide ki? Vagy inkább a tavat részesíted előnyben, esetleg az uszodát...?* jegyzem meg kékségeimet az arcán tartva mi igen helyeske, biztosan nem láttam még arra emlékeznék.*
- Bár van egy olyan sejtésem, hogy mindegy csak nedves legyen.* mosolyodom el felhúzva térdeimet mik így kissé szétállnak de hát ez van, férfiból vagyok, nekem nem kell összeraknom a lábaimat s akkor már a könyökeimnek is van támasztéka.*

Tárgy: Re: Seol rejtelmes vízesése 2011-08-17, 1:25 pm

*Furcsa ez a fiú, legalábbis ez a dupla köszönés számomra azt sejteti, így hát el is vigyorodom, miközben arcát figyelgetem, de ahogy hallom a továbbiakat, halkan kacagni is kezdek.*
- Szerintem nem örültem volna neki, de nem is tűnsz nekem olyan srácnak, mint aki a lányokat dobálná. Amúgy is, az olyan gyerekes udvarlás. *nevetek most már fel jóízűen, hiszen erről csak a gyerkőcök jutnak eszemben, akit egymást piszkálják, bántalmazzák - de persze csak finoman -, ezzel mutatva ki, hogy kinek ki tetszik. Viszont én nem vagyok ám rest mesélni kicsikét magamról, tudatva is a fiúval, hogy szeretem a vízet, még akkor is, hogyha ez teljes mértékben látszik rajtam.*
- Igen, delfinekkel. És szerintem majd egyszer próbáld ki, annál csodálatosabb érzés nem sok van. *kacsintok rá, ezzel is jelezve, hogyha még eddig tényleg nem élvezte ki azoknak a csodálatos állatoknak a közelségét, hát akkor tegye meg, amíg még lehetősége van rá. Ki is sétálok, így csüccsenve le mellé, majd nyújtom felé kezemet is, de most már a dupla köszönés mellett a nevem duplázását hallom.*
- Igen, Kim vagyok, tudod, a Kimberly becézése. *döntöm meg cseppet a fejem, meglehet, hogy nem tetszik neki vagy magam se értem, hogy miért furcsálja. Na mindegy is, csak kényelmesen eldőlök, úgy figyelgetve tovább a fiút.*
- Nem zavarsz, én egész nap elvagyok itt és amúgy is, sűrűn járok erre. *mesélgetek neki picit, majd ez után hozom szóba a vízet is, de ahogy hallom, ő már túl van rajta. Kár, pedig egy kis közös fürdőzés is jó lett volna, de ha nem, hát nem, én nem erőltetek semmit, főleg mert még nem is ismerem.*
- Igazából a vízesést szeretem a legjobban, de a tó is tetszik. Az uszodához egyébként inkább csak télen megyek, mert valahogy jobb ez a friss levegő és a természet. *mesélgetek kicsit, tehát annyira mégse mindegy ám nekem ez az egész, mint ahogy azt Ryan gondolja. Viszont nemsokára egy picit megmozgatom nyakicámat, majd kezemmel is dörzsölgetni kezdem. Fáj cseppet, biztosan elfeküdtem... mily szerencse.*
- Mondd, nem nyomkodnád meg egy picit? Csak mert iszonyat beállt... *húzom el cseppet a számat is, így csücsülve fel ismét és húzva arrébb a hajamat is. Izmos srácnak tűnik meg minden, talán nem tör össze és esetleg egy kis kérést tud még teljesíteni. Meglehet, hogy elküld majd melegebb éghajlatra, de akkor ez van, megyek max vissza a vízbe és egyikünk erre, másikunk meg arra. De hogyha mégis segít, úgy helyezkedem, hogy háttal forduljak neki, lábaimat felhúzom, átkarolom a térdeimnél és cseppet még előrébb is döntöm a fejem, tehát hogy rendesen hozzám férhessen.*

Tárgy: Re: Seol rejtelmes vízesése 2011-08-17, 1:49 pm

- Akkor ez titok marad, hogy milyen is lehetek.* hagyom csak ennyiben a dolgot, nem ismerem és nem is szeretek egy két olyan dologgal jönni mire nem vagyok büszke, de nem is áll tőlem távol.*
- Hidd el nem udvarlásból tettem volna...én meg az, két külön dolog.* döntöm kissé oldalra a fejem ahogy leguggolok, túlságosan forrófejű vagyok ahhoz, hogy így kedveskedjek egy lánynak. Bele a közepébe... mi vagy sikerül vagy nem. Na de hamarosan megállapításom megerősítésre talán miszerint szeret a vízben lenni s ha tehet akkor ezt delfinekkel teszi mi most itt jelenleg nem áll rendelkezésére maximum a teleport szoba vagy a szükség használatával. Sosem gondoltam arra, hogy úszkáljak egy állattal.*
- Azért ezzel vitatkoznék, jó párat még feltudnék dobni.* kacsintok a lányra féloldalas mosolyommal, hát igen, sejtheti mire gondolok és én így is tartom rendjén. Egy nő test... hú, sok mindenre képes velem és én is vele, na de mielőtt teljesen elkalandoznék visszafogom gondolataimat és megtörténik a bemutatkozás is. A név ismétlés nem rosszból történik csak sejtettem, hogy ez egy becenév lehet és magamban végigvettem pár lehetőséget miből is alakulhatott.*
- Értem.* lépek is tovább mielőtt valami gyenge elméjű idiótának néz ezzel a sok ismétléssel majd a víz felé terelődik a szó.*
- Egyet értek... ez tényleg egy remek hely, bár lenyűgözni nem nyűgöz, de frankó. Jó itt.* pillantok el a zuhatag felé s már látom is leleki szemeim előtt miként tanítgattam Faith-et úszni mi még mindig kellemes emlék számomra.*
~ Na jó ezt most befejezed! ~* szólok szinte magamra és figyelmem visszafordítom a kissé elterült lányra. Nos...nem tudom melyik rosszabb, ez a csodás test vagy a nyálcsorgató gondolatok, mindkettő kellően kikészít. Kérése eget rengető számomra s egy pillanatig össze is szorítom kezemet ököllé majd aprót biccentek.*
- Oké...csak nem halok bele.* utóbbi szavakat már csak motyogom s ahogy felém fordul úgy teszek én is, a kényelmesség kedvéért lábaim két oldalára helyezem úgy, hogy ne érjen hozzá akár csak az alsó testem.*
- Szólj ha fáj vagy kellemetlen...nem lesz szándékos.* s ujjaim már az enyhén nedves nyakat és vállat veszik kezelésbe, óvatosan, finoman, körkörösen miután dús, fekete sörényét egyik vállára kotorja.*
- Te szereted ha udvarolnak neked? Mit vársz el egy sráctól ilyen téren?* érdeklődöm mély, kissé kétkedő hangomon.* - Igazából tök felesleges ez a szó, engem speciál kiborít kissé és visszataszít... miér tnem elég ha magunkat adjuk miközben csinálunk valamit? Szóval elmegyünk valamerre...* úgy sem ismerem tehát ha rossz véleménnyel lesz rólam e végett akkor ennyi, nem muszáj nekünk jóban lenni ami szomorú lenne mert jó fejnek tűnik a lány amellett, hogy jól is néz ki.*

// Fagy //

Tárgy: Re: Seol rejtelmes vízesése 2011-08-18, 1:06 pm

//olvad//

*Furcsálom cseppet a viselkedését, ezt a nagy titkolózást, de hát ha ő ilyen, akkor legyen, annyira nem hat meg, hiszen még nem ismerem és kívételes módon még célpontnak se vélem, akit meg akarok szerezni egy röpke éjszakára vagy napra. Tehát végül csak vállat vonok, aprón, alig láthatóan, jelezve felé, hogy ahogy érzi, majd ez után még hallok pár kiegészítő szót, mely az udvarláshoz köthető.*
- Áhá, értem... *bólogatok aprókat, majd ez után csak tovább lépünk a témán, így térve rá az úszkálásra, mely számomra felemelő érzés, de ahogy Ryan tovább beszél és még kacsint is, huncutul elmosolyodom, miközben zöld szemeimet a kék szempárba fúrom.*
- Igen, most hogy mondod akad még valami, de jelenleg az úszást választottam. *döntöm meg cseppet a fejem, így értve egyet vele, de mégse flörtölgetve Ry-vel. Természetesen a nevem is megmagyarázásra kerül, majd hamarosan fel is csücsülök, így kérve meg a fiút, hogy masszírozza már meg egy kicsikét a nyakamat, annyira be van állva és ezt úúúgy nem szeretem. Ahogy viszont hallom a motyogást, meglepetten fordulok felé hátra.*
- Öhm, belehalni? Ennyire azért nem vagyok csúnya... *pillantok borostás arcára, de végül csak elhelyezkedik, én pedig előrébb dőlök, hogy normálisan elérjen és meg tudja nyomkodni a testem. Kellemes és nem fájó, inkább jó értelemben véve az, tehát csak csendben élvezkedem, egészen addig, amíg meg nem hallom ismét szavait. Eddig csukott szemeim most kinyílnak, így nézek el a víz felé, majd gondolkodom el a kérdésen.*
- Nem tudom, néha igen, ez a másik nemtől függ, hogy milyen. Néha bejön az, amikor ajtóstúl ront a házba vagy a durvaság is, de én nem vagyok átlagos csaj és olykor a romantikára vágyom. Tehát hangulattól függ, na meg a sráctól is, hogy milyen. *mosolyodom el kissé, hiszen tetszett Péternek a határozottsága vagy Scottnak az a visszafogottabb énje egy másik lány miatt, tehát szeretem én a kihívásokat, de mégse hajtok rá minden egyes hímneműre a közelemben. *
- Szerintem embere válogatja, hogy ki milyen. De ezek szerint nőügy... ~ hogy én miért fogok ki mindig olyan pasit, aki egy másik csajért sír...~ *forgatom meg szemeimet, amit nem is láthat. És hogy miért gondolom ezt? Scott és Péter is más miatt izélt, tehát valahogy már kezdem unni. Na de elhúzódom Ry-től és így fordulok szembe vele.*
- Köszi, jól esett! Na, elmegyünk valamerre? *teszem fel én is a kérdést, picit félreértelmezhetően, de egyértelműen csak sétára gondolok és talán ezt ő is tudja, ha pedig nem, akkor majd tudatom vele.*

Tárgy: Re: Seol rejtelmes vízesése 2011-08-18, 1:34 pm

* Pár szót ejtünk az udvarlásról jobban mondva csak én, de egyenlőre nem merülök bele jobban mivel nem érzem közelnek magamhoz ezt a dolgot. Az úszás remek dolog szerintem is és minden olyasmi amit a vízben lehet művelni, de azért tudok pár sokkal élvezetesebb dolgot ennél s ezt egy kacsintás kíséretében tudtára is adom.*
- A kettő együtt se rossz.* jegyzem meg vállat vonva majd megtörténik a bemutatkozás is és az úszásra alkalmas helyek is felemlítődnek egészen addig, míg Kim-nek be nem áll a nyaka és meg nem kér a masszírozásra.*
- Nem, éppen ez az...* nem gondoltam volna, hogy meghallja bár olyan közel ülünk egymástól, hogy süketnek is vélném ha nem így történt volna, na de elhelyezkedek kényelmesbe és hamarosan már a szóban forgó testrészt nyomkodom ujjaimmal. Néha megfordul a fejemben, hogy tán beteg vagyok amiért minden női test lázba hoz - eltekintve egy lány arcáról - mivel először a gömbölyű formákat fedezem fel s csak aztán térek ki az arcra s igazából meg kell mondanom, hogy rettentő csúnyát itt a Mysterioban még nem láttam. Mindenkiben van valami olyasmi ami vonzó számomra, na meg amúgy se rendelkeztem ideálokkal, bár a fekete haj az igen csak ínyemre szolgál. Szép, lassan kőrözök ujjaimmal a puha bőrön miközben kíváncsiságomból fakadóan felteszem neki az engem foglalkoztató kérdést. Hallgatva szavait aprókat bólogatok majd megvonom a vállam.*
- Ezért vagytok ti nők szeszélyesek... állandóan a kedvetekhez kell alkalmazkodnunk, egyszer erre vágytok egyszer meg arra.* csóválom meg a fejem bár ezt nem rosszból mondom sejtheti hanglejtésemből.*
- Szerinted én úgy nézek ki mint aki imád romantikázni? Tudom, hogy a külső nem számít és nem ismerjük még úgy igazán egymást, de elmondom neked, hogy én ezt az udvarlásos dolgot nem csípem egyáltalán, sosem csináltam most mégis elvárják tőlem.* bököm ki morogva mert ha Kim gondolataival gondolkodok akkor Faith sejtheti, hogy amit kért az nonszensz számomra. Talán nem is akarja, hogy megkörnyékezzem ismét, ezért vágyik erre a hódításos dologra.*
- Az. De nem tudom, hogy van e értelme ennek az egésznek.* nyomkodom továbbra is vállait is kezelésbe véve, pár perc után viszont elfordul a lány így kezeimet az ölembe ejtem és elgondolkodó képet vágok. A kérdésre rápillantok s kisvártatva fel is állok a földről.*
- Nincs mit... mehetünk, időm mint a tenger.* egyezek bele könnyedén s vélhetőleg ő is felöltözik s közben tekintetemmel a famulusom keresem ki felszívódott.*
- Mihez lenne kedved? Séta a városban vagy az erdőben?* kérdezem majd visszafordulok felé miután semmi mozgást nem vélek felfedezni sem a vízben sem pedig a bozótosban. Majd visszajön, nem aggódok én Darkly felől tudom, hogy szemmel tart ha akarom ha nem. Apám kettő...*
- Na és veled mi a helyzet? Régóta jársz ide? Szoktál lógni a klubban?* érdeklődöm menet közben mert bizonyára csak elindulunk valamerre, isten lássa lelkem, nekem tök mindegy merre, lényeg a társaság.*

Tárgy: Re: Seol rejtelmes vízesése 2011-08-18, 1:48 pm

*A masszírozás megkezdődik és ahogy érzékelem, hirtelen támad le furcsa kérdéseivel, gondolataival a fiú. Nem igazán értem eleinte, hogy mire megy ez ki, de aztán kapcsolok ám, hogy egy nő lehet a dologban. Igen, azok a fránya nők mindig, na éppen ezért se szoktam én megállapodni senki mellett se, mert én a pasikkal vagyok így. Nehéz jót tenni nekik, mindig csak féltékenykednek és bajuk van, szóval ezért élek úgy, ahogy és élvezem ki az élet minden apró örömét, amelyet nekem szánt a sors.*
- Hát tudod, ez van. A pasik se jobbak, én már csak tudom! Ha kell neked valaki, valamilyen szinten alkalmazkodnod kell, ez van. *meg is vonnám a vállam, de mivel éppen azt masszírozgatja, ezért nem teszem, csak tovább figyelek szavaira és halkan fel is nevetek.*
- Már ne haragudj, de engem nem érdekel, hogy ki mit vár el tőled. Ha akarod, add meg neki, ha fontos a számodra, ha meg nem, hagyd a francba. Nem vagyok jó ilyen tanácsadásokban, mert nem igazán szeretem lekötni se magam, szóval... *remélem nem tűnök bunkónak, de tényleg nem izgat a barátnője és nem én vagyok erre a legmegfelelőbb ember, hogy pont velem beszélje ki mindezt, jobb, hogyha már most tudja. Nem ezért jöttem ki úszni, tehát menjen máshoz, hogyha így gondolja, én élvezni akarom ezt a napot és nem mindig más srác barátnőiről beszélgetni. Inkább megköszönöm a masszírt, majd fel is kelek, így térve ki rá, hogy jön-e velem egy kicsit, majd ahogy hallom, hogy igen, akkor végül felkapom magamra a ruháimat is, tehát belebújok a fekete kis rövidnacimba és a toppomba, majd a papucsokba is, és ez után lépek vissza a fiúhoz.*
- Inkább a város, az erdőért nem rajongok. *és már meg is indulok az ismert úton Mystral felé, de eközben már hallgatom is a szavait, azaz pontosabban a kérdéseit.*
- Már elég régóta itt vagyok, jó pár hónapja és ahogy már talán kiderült a számomra, nincs barátom és nem is akarok. Nekem nem hiányzik ez az egész hercehurca. És hogy szoktam-e a klubban lenni? Na ná... ha akarod, most is beugorhatunk egy kis szíverősítésért nagyfiú. Talán jót tesz a lelki fájdalmadnak. *kacsintok rá és már jókedvűen tovább is indulok. Lehet érzelemmentesnek vagy bunkónak nevezni, mert részben az is vagyok, de engem nem érdekel mások baja, csak én számítok ilyen szinten, saját magam. Nekem se segítettek amikor kellett volna, megtanultam a saját lábamon állni, így én nekem se áll módomban másokat kisegíteni... *
- Na akkor benne vagy a klubba? Mert ha nem, akkor útjaink bizony elvállnak... *ahogy a klubbhoz érünk teszem fel ezt a kérdést, érdeklődve várva a válaszát, hiszen attól függ, hogy egyedül vagy társaságban lépek-e be a hatalmas helységbe.*

Tárgy: Re: Seol rejtelmes vízesése 2011-08-22, 3:16 pm

*Jó napja van nagyon az exortusos lánykának, hiszen sikerült tanulmányaival elérni, hogy évfolyamot lépjen, és már egy famulussal is büszkélkedhet Shadow személyében. A tigris nem hétköznapi, hiszen szárnya is van, ezzel téve még különlegesebbé az állatot. Már régóta motoszkált az a gondolat a fejében, hogy ha egyszer famulusa lesz, akkor az tigris lesz, és ez be is következett. Shadow-nak olyan a személyisége, hogy szívesen elkószál Alinox mellől, azonban most mégis együtt indulnak a szigetre. A lányon egy kék ujjatlan top és egy farmersort látható, lábán pedig szintén ég színű tornacipő van, hiszen nagyon meleg az idő.
Ittléte alatt először Alinox nem a révésszel fog átmenni Seol szigetre, hanem mikor kiérnek az iskolából, felül tigrise hátára, és repülve érkeznek meg a vízeséshez. Hihetetlen élmény volt a levegőt szelni, gyakran fogja a lányka ezt a fajta közlekedési módszert alkalmazni. Mikor földet érnek, Shadow már szalad is el felfedezni a környéket. Alinox egy ideig követi a szemével, de aztán úgy van vele, hogy úgy is visszajön, ezért leveszi cipőjét és zokniját, és egy víz melletti kőre ül le, lábát a patakba lógatva. A víz hőmérséklete kellemesen langyos, ezért a sentinel hátul megtámasztja magát a kezeivel, és hallgatja a vízesés csobogását, és a néha a közelében ólálkodó famulusa lépteit.*

Tárgy: Re: Seol rejtelmes vízesése 2011-08-22, 3:24 pm

*A mai napon nincs egyedül a leányzó, ugyanis egy sötét alak is a közelben ólálkodik, ki nem más, mint egy másodéves, inflatusos fiú, Daemon Wexler. A fiú nincs egyedül, legalábbis addig, amíg az erdőben tartózkodik, mivel hű famulusa a sötét, árnyékos részekben bújik meg. Denevér, tehát nem szereti a napot és mivel a víz környékén már a napsugarak dominálnak, így az egyik fa ágára száll, majd kényelmesen - természetesen fejjel lefelé -, el is helyezkedik, onnan figyelve gazdáját, aki kényelmes léptekkel indul meg az ismeretlen lány felé. A tigrist nem szúrja ki, nem is számít semmi, hiszen megszokta már a famulusok jelenlétét az iskolában. Haja félig rövid, félig hosszú, tekintete rideg és egy picit se barátságos, ahogy egész megjelenése se. Lábain nehéz, hosszú bakancsok találhatóak, hosszú nadrággal természetesen, amelyek be vannak tűrve a bakancs száraiba, felül pedig egy hálós felsőt visel. Kezein és nyakán szegecselt bőrdíszek találhatóak, szemei körül kis részben fekete smink található, de nem nőiesen természetesen, hanem keményen, hogy durvábbnak tűnjön és a körmein lévő fekete körömlakk is erről árulkodik. Na de ahogy a lány közelébe lép, csak megáll mögötte, onnan tekintve le az üldögélőre és kissé meg is köszörüli a torkát, ezzel hívva fel magára a figyelmet.*
- Üdv! Ha jól emlékszem, téged láttalak a bálon. *sétál lassan Alinox elé, majd végül szembe is áll vele, kezét hanyagul a másik felé emelve.* - Daemon Wexler vagyok, az Inflatusból! Na és te? *tekint bele a barna szemekbe, egyenlőre még egész normálisan, hiszen néha tud ő olyan is lenni, bár szemeiben valamiféle őrült csillogás rejtőzik.*
- Miért nem vagy a vízben? Azt hittem, hogy a magad fajta lányok imádnak pancsikolni... *teszi fel a nagy kérdést, így tekintve hátra, a zuhatag irányába, majd nemsokára már vissza, a lány felé. Ha megtörténik a kézfogás, ha nem, kezét visszahúzza, majd zsebeibe sűllyeszti egy kis időre, keresgélve valamit, na de ahogy megvan a fekete cigaretta és a vihargyújtó, máris a szájába tesz egy szállal, melyet meggyújt és hamarosan egy picit se zavartatva magát, hogy esetleg a lánynak a füst kellemetlen lehet, bagózni kezd és bizony nem rest Alinox arcába is fújni a nem túl kellemes szagú füstöt.*
- Túl meleg van! *jelenti ki egy kis idő múlva, így nézve vissza az erdő felé... És hogy mit akart ezzel mondani? Nem számít, Daemon nem teljesen beszámítható, tehát vannak furcsa dolgai, amelyeket nem sokan érthetnek.*

Tárgy: Re: Seol rejtelmes vízesése 2011-08-22, 3:53 pm

*Új famulusa hátán, repülve közelíti meg a vízesést, hol már külön is válnak, Shadow a környéket indul felfedezni, míg Alinox a lábát lógatva a langyos vízbe ül egy kövön. Hamarosan egy torok köszörülés szakítja ki bámészkodásából, ezért hátra fordul, hogy megnézze, kihez tartozik a hang. Egy cseppet sem bizalomgerjesztő srác áll nem messze tőle, akit mintha már látott volna a suliban. *
- Hali. Igen, nekem is ismerős vagy valahonnan. *mondja, és barátságos mosolyt küld a srác felé, bár nem tűnik annak a szociális fajtának, de nem ítélünk külsőről.*
- Alinox Ingren vagyok, exos. *mutatkozik be ő is, és elfogadja a felé nyújtott kezet, majd visszateszi a földre, és tovább támaszkodik.*
- Magam fajta? Ez nálad mit takar? *kérdezi a lányka, hiszen ez a kifejezés nem feltétlenül hordoz pozitív jelentést.*
- Amúgy nem rajongok annyira a vízért, ritkán szoktam "pancsikolni", hogy a te szavaiddal éljek. *válaszol normális hangnemben, hiszen a Daemon nem szolgált még rá arra, hogy másképp beszéljen vele. A fiú valamit motoszkál, de a lány nem oda figyel, a környéket pásztázza barna tekintetével, hogy vajon Shadow merre kószál. Nem látja semerre, mikor azonban visszanéz az inflás felé, egy nagy adag cigaretta füstöt kap az arcába, mire kicsit köhögve felpattan ültéből, figyelmen kívül hagyva a fiú melegre tett megjegyzését.*
- Anyádék nem tanítottak meg a jó modorra ahogy látom. Elég paraszt dolog másra fújni a füstöt. *Alinox trappolást hall meg a háta mögül, és hamarosan meg is jelenik a tigrise. Megáll a lány mellett, és a másikat méregeti sötétbarna szemeivel, mi egyelőre semmi agressziót nem tükröz. A barna hajú diáklány gondolkodik, hogy ott hagyja iskolatársát, azonban még marad, hátha bocsánatot kér a másik, vagy hasonlók.*

Tárgy: Re: Seol rejtelmes vízesése 2011-08-22, 4:02 pm

*Ahogy érzékeli, bizony tényleg jól emlékszik a lányra, a bálon látta, de most, hogy így jobban belegondol, mintha egyedül lett volna, legalábbis pasit nem látott a közelében.*
- Hmm és hogy-hogy nem volt partnered egy tánchoz? Tudod, ahogy néztem szinte mindenkinek volt, te pedig egy másik lánnyal voltál... Csak nem a csajokat szereted? *teszi fel a pofátlan kérdést is, de tekintete nyugodt, sőt, mintha még mosolyogna is, úgy figyelve meg, hogy miféle reakciókat válthat ki a másikból ez a kérdése. Lehet, hogy Alinox fel fog háborodni, de még az is lehet, hogy egyszerűen viccnek fogja venni, de hát nem mindenki olyan, mint Raven, az a csodás, exos leányzó, ki nem kicsit tetszik Daemonnak, főleg a sok-sok civakodásuk, így tökéletes az egész.*
- Hmm, hogy mit? Egy tipikus, jól nevelt, jó kislányt mutató lány vagy, színes ruhák, kedves mosoly és igyekszel mindenkinek megfelelni és egy rossz szót se szólni. Vagy talán tévedek? *dönti meg cseppet a fejét is, ahogy a másikat fürkészi tovább tekintetével, majd amikor megkapja a választ, mely szerint nem szeret igazán úszni, csak vállait vonja meg cseppet.*
- Te tudod... *ennyi volt a nagy reakció és amíg a másik bámészkodik, addig Daemon nem zavartatva magát veszi elő a fekete koporsószeget és nemsokára már azt fújja, így tüdőzve le időnként. Amikor viszont a másik hirtelen köhögni kezd, majd felpattan, csak kissé elmosolyodik, de gonosz tekintete a lányka arcát figyeli.*
- Anyámék már rég nem élnek, hála annak, hogy megöltem őket... *hangja halk, szinte suttogó, úgy hajol kissé közelebb a lányhoz, hiszen valóban ez történt, végzett a szüleivel, tehát talán a lány is érzékeli, hogy nem pont Daemonnal kéne packáznia és neki keménykednie, mert nem sok jót ígér akkor neki ez a nap a továbbiakban.*
- És lehet, hogy paraszt dolog, de a beszólogatás is. Ha zavar, miért nem kérsz meg, hogy fújjam más felé? *kérdez rá még erre, továbbra is teljes nyugalomban, miközben a tigris is megjelenik, de őt láthatóan figyelmen kívül hagyja a fiú, hiszen egy pillanat az egész és eltávolítja a közelből. Na de erre mégse fog sor kerülni, mert a denevér is hamarosan hangot ad az égen, tehát ha bármit is akarna a tigris, bizony befolyásolva lesz, hogy maradjon csak a tappancsain. Nem tudja a fiú, hogy mire képes ez a nagy macska, de Alinox se azt, hogy Daemon-é mire és ha harcra kerülne a sor, valószínűleg a fiú tapasztaltabb, ha már megölte a saját szüleit is, valamit tudhat.*
- Szóval csücsülj csak vissza a formás hátsódra és ne hisztizz! *csak ennyit mond, így fordulva el a másik felől, aki ha bármit is tesz, egy pillanat alatt vége... *
~ Hmm... talán eljön az ideje, hogy kipróbáljam a kivéreztetést. ~ *morfondírozik idő közben magára, de nem néz a lányra és gondolatait is simán el tudja rejteni, tehát ránézésre nyugodtnak látszik a fiú, de gondolatai attól még vannak, mint ahogy mindenki másnak is, csak az övéi nem túl normálisak.*

Tárgy: Re: Seol rejtelmes vízesése 2011-08-22, 4:30 pm

*Egy iskolatársa szakítja ki ücsörgéséből, aki külsőleg és mint kiderül személyiségileg is eléggé ellentéte Alinox-nak.*
- Nem, nem a lányokat szeretem. Nem volt partnerem, de attól még nem akartam a sarokban kuksolni és unatkozni. *mondja a bállal kapcsolatban váll rándítva. Elhangzik egy kifejezés a lányra vonatkozóan, minek kifejtését kéri a sráctól.*
- Nem vagyok az a tipikus jó kislány, szeretem a színes dolgokat, és bocs hogy nincsenek antiszociális hajlamaim, szeretek az emberekkel barátkozni. A véleményemet őszintén megmondom, szóval nem akarok megfelelni mindenkinek. *válaszol, de nem fog hosszan magyarázkodni a másiknak, felesleges, gondol amit gondol.
Hamarosan Daemon cigizni kezd, és a füst Alinox arcában köt ki, mire fel is csattan.*
- Büszke lehetsz magadra, komolyan mondom. *válaszol cinikus hangnemben, bár a srác elég pszichopatának tűnik, lehet nem okos ötlet belekötni, de a lánynak mi a szívén a száján az esetek többségében.*
- Szerintem elvárható az, hogy ha már társaságban bagózol, akkor nem fújod a másikra, ezt mondani se kéne. *mondja és próbál nyugodtabb hangot megütni. Shadow megjelenik a lányka mellett, mire megsimogatja famulusa fejét, ki a másikat szemléli. Egy másik állat hangját lehet hallani a következő pillanatban, talán denevér, de ezzel Alinox nem is foglalkozik. Tigrisében nincsen támadó szándék jelenleg.*
- Ne mondd meg mit csináljak! *mordul fel Alinox mikor arra utasítják, hogy üljön le, de azért újra lecsüccsen, mert egyben akar visszaérni még a suliba ezután. A szárnyas tigris se megy most el, kortyol a patak vizéből, majd lefekszik, mancsát a vízbe lógatva néha-néha a vizet csapkodja, mint egy kisgyerek, de hát ilyen a személyisége. Alinox nekidől az állat oldalának, és úgy néz Daemon felé.*
- Amúgy mindig ilyen goromba a modorod, vagy csak engem "tisztelsz" meg vele? *kérdezi immár nyugodt hangnemben, törökülésben elhelyezkedve, de igazából ez talán költői kérdésnek felelt meg, mert a lányka sejti, hogy nagy valószínűséggel az első feltételezése a helyes.*

Tárgy: Re: Seol rejtelmes vízesése 2011-08-22, 4:45 pm

*A beszélgetés meglepő módon hamar kezdetét is veszi, így jön hát szóba a bál, ahol látta ám Daemon ezt az exortusos diákot, bár annyira nem figyelte, hiszen neki volt partnere, méghozzá a legjobb, de mégis kiszúrta azt, hogy egy lánnyal társalgott, ezt pedig nem is rest megjegyezni neki.*
- Hát jól tetted, bár néha ilyenkor nem árt, hogyha egy lány kezdeményez. Tudod, én is partner nélkül mentem, de egy exos sentinel oda is jött hozzám, hogy feldobja az estém. *mosolyodik el cseppet, hisz maga is meglepődött Raven tettén. Úgy tudta, hogy az a fekete démon nem kedveli, egy kicsit sem, de ezek szerint valahol mégis csak megfogta őt a srác. Na de Alinox elemzése is megkeződdik, így meséli hát el ránézésra azt, amit gondol most így hirtelenjében a lányról, aki rögtön próbál ellenvetéssel előállni, mi nevetésre ösztönzi Daemont.*
- Milyen kár, hogy nincsenek antiszociális hajlamaid, pedig akkor mennyire tetszenél nekem. *pillant a másik szemeibe, teljesen komolyan mondva ki a szavakat, de hogy ezek igazak-e vagy sem, azt a lányka nem fogja megtudni jó ideig, lehet, hogy soha... Viszont a cigaretta meggyújtásra kerül és ez után pedig Alinox felháborodik és már próbálja is a nagylányt játszani, ami valljuk be, de nem megy neki igazán jól.*
- Hmm, büszke is vagyok, tehát jól mondod! *bólogat aprókat és ez után pedig jön a további magyarázat a lánytól, mire csak szemet forgat az inflás srác.*
- Számomra nem elvárás, tehát így jártál, tűrd el vagy menj máshová, nekem aztán nem fontos, hogy itt maradj! *von vállat, tényleg nemtörődöm stílusban, miközben a famulusa is megjelenik, ő pedig inkább csak leülteti a lányt, ki bár visszaszól, mégis engedelmeskedik.*
- Milyen gyerekes vagy, hihetetlen. *csóválja meg fejét is minderre, majd ül le távolabb a lánytól, az egyik sziklához és tovább szívja a cigarettáját, láthatóan nagy élvezettel, hiszen különleges egy darab.*
- Kössz a bókot és a válaszom annyi, hogy ez vagyok én. *dől kissé hátrébb, egyik kezére rátámaszkodva, majd ahogy a cigi elfogy, csak nyugodtan dobja le a földre és tapossa azt el. *
- Egyébként, hogy-hogy van famulusod? Nem emlékszem rá, hogy láttalak volna már bármelyik órán... *tekint végül a szárnyas tigrisre, ki mint valami kölyök macska, úgy viselkedik. *
~ Biztosan pozitív jellemet kapott... bár egy ilyen lányhoz nem is tudnék elképzelni Mertixet. ~ *mélázik el a macskát figyelgetve, ki még mindig pancsikol, tiszta röhej, hogy egy ilyen nagy dög ennyire játékos legyen.*

Tárgy: Re: Seol rejtelmes vízesése 2011-08-22, 5:10 pm

- Ez van. Én jól éreztem magam, ez a lényeg. *zárja le ezzel a bálos témát a lány. Nem túl szimpatikus neki a srác, és ez úgy tűnik, nem is fog változni, mert cselekedeteivel, mondataival és hangnemével csak tovább süllyed Alinox szemében.*
- Akkor ez esetben kimondottan örülök, hogy nincs meg bennem az a tulajdonság. *válaszol vissza, mert ha fizetnének se állna le egy ilyen alakkal. A következő percekben történik a cigifüstös szituáció, és Alinox nem rest elmondani a véleményét ezzel kapcsolatban, ám ez nem meglepő módon cseppet sem hatja meg a másikat. Szó esik arról, hogy Daemon megölte a szüleit, mit egy rövid ideig nem vesz komolyan a lány, majd jobban belegondol, és elkönyveli magában, hogy a srác biztos képes lenne ilyenre, sőt mi több, még büszke is rá, ahogy az a következő szavaiból kiderül.
Shadow is megjelenik, hamarosan pedig újra a víz mellett ücsörög famulusának dőlve.*
- Ha jól emlékszem, én voltam itt előbb, és nem kértem, hogy beszélgess velem. *válaszol vissza hasonló hangnemben, és nemsokára a gyerekes jelzőt is megkapja.*
- Ha annak tartasz, ugyanazt tudom tanácsolni, mint amit te nekem az előbb. *vonja meg a vállát, miközben egy kisebb virágot tép le maga mellől és szirmait egyesével letépkedve beledobja a patakba, mire a tigris fel-felkapja a fejét.*
- Nem bóknak szántam, de ahogy gondolod. *mondja nem törődve többet a másik gorombaságával. Nem muszáj nekik jóban lenniük, megesett már máskor is, hogy nem jött ki jól egy diáktársával. Hamarosan a famulusáról esik szó, és nem érti Daemon, hogyan lehet Alinoxnak.*
- Évfolyamot léptem. *mondja nemes egyszerűséggel a lényeget, nincs szükség tovább ragozni ezt. Jól tanult, ezért másodikos lett, mire természetesen büszke, de ezt nem ennek a fiúnak fogja ecsetelni, arra vannak a barátai.
A fiú a famulust nézegeti, ki a vízzel játszik, és míg az exos lány csak mosolyog ezen, addig a másik elég érdekes fejet vág. Ez van, ő a Lirhil jellemet választotta famulusának, ha tetszik, tetszik ha nem, nem.*
- Neked milyen famulusod van? *kérdezi a lány, hiszen ha már a srác tudja az övét, akkor fordítva is legyen tisztában vele.*

Tárgy: Re: Seol rejtelmes vízesése 2011-08-22, 5:26 pm

*Nem hatja meg különösebben a lány reakciója, tehát egyszerűen csak vállat von, nem számít most ez az egész... inkább tovább folyik a beszélgetés és még valamiféle fura humor is megmutatkozik a fiú felől, hiszen nem tetszik neki a barna haj, se a ezek a szemek, valahogy az egész lány nem fogta meg. Neki már az első pillanatban tudnia kell, hogy ki az, aki bármit is megindít benne, de Alinox nem, és ezt részben el is mondja neki, mi láthatóan örömteli a másik számára.*
- Akkor ezzel most már ketten vagyunk. *mosolyodik el kissé a fiú, majd meg is osztja a lánnyal a szülei meggyilkolását, mely valóság, akármennyire hihetetlen is most mindez a lány számára. Igen, Daemon képes erre, tehát bárkit megöl és eltávolít az útjából, hogyha úgy látja jónak. *
- Nem számít, hogy ki volt itt előbb, én maradok, ennyi. *von vállat, tehát ha a lányt zavarja a társaság, neki kell elmennie, ez a nagy helyzet. * - Egyébként csak azért nem fogok elmenni, mert gyerekesnek tartalak. Már kezdem megszokni, hogy elkorcsult ez a suli és egy te fajta embert is felvesznek ide... undorító. Régen aranyvérűek és igazi feketemágusok melegágya volt ez a hely, most meg... Nem értem én a magisztereket. *sóhajt fel kissé, hiszen elég írritáló a számára az ilyen diákok jelenléte, nem véletlenül kedvelte annak idején Charlest, ő kemény volt és kézben tudta tartani a dolgokat. De úgy tűnik, hogy az ő ideje lejárt. Na de ezen gondolatok eltávolodnak, mivel a famulusra térek rá és így hallom meg, hogy egy kis stréberrel ülök szembe.*
- Áh... és szerinted menni fog a második év? Főleg így, közel az év végéhez... bepótolni mindent. Elég sok kegyetlen anyag van ám, nem hiszem, hogy megállnád a helyed. *tekint végig rajta, hiszen valahogy ezt nem néze ki belőle, na de nagyjából a famulusa utáni érdeklődéskor meg is jelenik a denevér, valahol nem túl messze tőle, egy magasabb, árnyékosabb sziklánál.*
- Ő lenne az! Mertix... a többi pedig titok. *mosolyodik el kissé, hiszen ha harcra is kerülne a sor, a meglepetés sok mindenben hasznos lehet. *

Tárgy: Re: Seol rejtelmes vízesése 2011-08-22, 5:53 pm

*Nem indul túl fantasztikusan a kapcsolatuk, barátok biztos nem lesznek, de még csak jó ismerősök se a jelen álláspont szerint. Abban megegyeznek, hogy egyiküknek se jön be a másik. Aki képes megölni a szüleit, az elég mélyre süllyed Alinox szemében, de egyébként is már jóval szint alatt van a viselkedése miatt. Daemon következő szavain kicsit meglepődik, de igazából mit is várt egy hozzá hasonló sráctól, aki ráadásul inflás is?*
- Tudod, nem értelek titeket. Azt hiszitek, hogy csak ti vagytok jók, csak az olyan varázslókat fogadtok el, akik aranyvérűek. Nem fogok neked magyarázni, úgyse változtatnád meg a véleményedet. Azt hiszem, arra te is rájöttél, hogy mi nem leszünk túl jóban. *mondja kicsit ideges hangon, hiszen az előző szavakat nem Daemon-től hallja először.
Szó esik a lány évfolyamlépéséről is.*
- Köszönöm a biztató szavakat, igazán jól esik ezt hallani. *mondja gúnyosan, közben pedig elkezdi felvenni zokniját és tornacipőjét.*
- Nem tudod, mire vagyok képes. *közli elszánt mosollyal az arcán, és feláll. Shadow is talpra szökken, és gazdájára néz, hogy mit tervez. Közben szó esik Daemon famulusáról is, ami egy denevér, és meg is látja nem messze egy sziklán.*
- Meg se lepődök, hogy Mertix. *mondja, de inkább csak magának, miközben felül tigrise hátára.*
- Én elmentem. Semmi kedvem egy hozzád hasonló tapló társaságában tölteni egy percnél többet tovább. *ezekkel a szavakkal "köszön el" iskolatársától, majd Shadow-hoz fordul.*
- Menjünk vissza a suliba nagyfiú. *súgja szárnyas tigrise fülébe, majd megkapaszkodik, és már el is emelkednek a földtől, és nemsokára az iskola felé repülnek. Daemon most talán még gyerekesebbnek, esetleg gyávának fogja tartani, de gondoljon amit akar, megvan a saját baráti köre, aki elfogadja így.*

Tárgy: Re: Seol rejtelmes vízesése 2011-08-22, 6:01 pm

*Nagyban ecsetelni kezdi, hogy mennyire nem érti ezt az egész rendszert, amely kialakult a suliban, hogy már mindenféle korcsok jelentkezhetnek ide és még felvételt is nyernek és ahogy a lány reagál, egyértelművé válik Daemon számára az is, hogy bizony nem tisztavérű Alinox sem.*
- Nem kell jóban lennünk, eszem ágába se volt és nem csak hiszem, hanem tudom. Akinek nem tiszta a vére, soha nem lesz olyan jó, mint egy aranyvérű, ezt te is tudhatnád, hiszen mi a mágiával együtt nőttünk fel, nem tudsz annyit, mint én. *és ez teljesen biztos, legalábbis Daemon így hiszi... még azt is megmondja a lánynak, hogy minden bizonnyal nem fogja tudni megcsinálni a másodikat úgy, ahogy azt ő szeretné, legalábbis elég nehéz dolga lesz behozni minden lemaradást.*
- Nem, valóban nem tudom, de égek a vágytól, hogy megtudhassam. *mosolyodik még el, úgy figyelve a másikat, aki igen csak felkapja a vízet és ezen már csak jót szórakozik az Inflás fiú. Egyértelműen kiakasztotta és most menekülni kezd. A tigrisre is felszáll, hogy így húzzon el minél előbb és még követni se lehessen. Na nem mintha a fiú utána akarna menni, tehát a csatát ő nyerte meg, szabad a part, idegesítő, félvér vagy esetleg sárvérek nélkül.*
- Pá! *int utána jókedvűen, majd végül lassan ki is bújik a nehéz bakancsokból, hogyha már így alakult, akkor ő bizony fürdőzik egyet. Nem rossz ez a hely, bár a denevér inkább a hűs erdőt választja szórakozásul, de majd később, hogyha megunta a vízet a fiú, együtt fognak visszatérni a Mysterioba.*