Mystral parkja

Tárgy: Re: Mystral parkja 2012-09-14, 8:12 pm

*Utam Mystral parkjába vezet, hogy egyik padján elhelyezkedve várjam az estét, mikor igazán aktív életben lehet részem. Fekvő helyzetben szemlélem az eget, majd mikor megunom, fejemet egyszerűen oldalra hajtva pillantok a járókelőkre, s egy kis vizsgálódás után hamarosan kiszúrok egy érdekes anomáliát, mégpedig valakit, aki véleményem szerint külsőre hozzá nem illő módon galambokat próbál etetni. Szemöldököm összevonva kémlelem, s tekintetemben sötétség villan mikor meglátom, hogy az idős hölgy kezéről eltűnik karkötője, a lány pedig távozik.*
~ A kis szuka... ~ *gondolkodom magamban, ugyanis egyértelműen pénzt kell szereznem valahonnan a fenntartásomhoz, és nem törvényes keretek között teszek szert rá, tehát természetesen felismerem a tolvajokat. Jómagam belekóstoltam már a zsebtolvajlás művészetébe, de nem az én stílusom, én inkább egyszerű rablást hajtok végre, ám ritkásan, hogy ne okozzak feltűnést. A nálamnál fiatalabbak egyébként sem képesek semmit tenni. Most viszont gonosz mosoly terül szét arcomon, s rugalmasan felülve fekvő helyzetemből állok fel, s indulok meg teljesen természetesen egy kis gondolkodás és szétnézés után a másik irányába, mintha csak vártam volna valakire, s mivel az nem érkezett meg menni készülnék. Idő közben zsebemből kikerül kezem, s bár zavaró a madár célpontomnál, nem tudom mire vélni, attól függetlenül rá sem nézve haladok felé, mereven és magabiztosan az előttem fekvő utat vizsgálva tekintetemmel, majd a megfelelő pillanatban mikor melléje érek ügyelek rá, hogy közel kerüljek testéhez, és... Megfeszítve magamat, nagyobb erővel csapódom a lánynak, minek hatására ha sikeresen hajtom végre akciómat megtántorodik, s mivel a karkötővel ellentétes oldalon ütközöm neki, ha minden igaz kissé közelebb kerül a lopott tárgy is, mert az ütközés erejével fordul a másik teste is. Azonnal utána nyúlok, és karját elkapom két helyen, de meglepő módon nem durván, inkább aggódó mozdulattal és tekintettel, ám egyik kezem közben gyorsan érinti a karkötőt, s elméletileg a pár másodperc leforgás alatt míg érintkezünk, el is tüntetem kezéből, majd egyet hirtelen hátra lépve emelem fel szemem elé, láthatóan meglengetve.*
- Óh... remélem nem esett bajod, teljesen véletlen volt. *vigyorodom el, míg ujjamon függ az ékszer. Nincs rá szükségem, tolvajtól lopni talán nem szégyen, de nincs hozzá gusztusom, nekem saját zsákmány kell, tehát aggódni is szükségtelen, ezt elégedett, kíváncsian kihívó mosolyom jelzi.*
- Mióta űzöd az ipart? *kérdezek rá enyhén félrebillentett fejjel. Érdekelne mekkora tapasztalattal van dolgom, sőt... pár gondolat és terv is hirtelen eszembe ötlik. Meglátjuk, megemlítem-e.*

Tárgy: Re: Mystral parkja 2012-09-14, 8:38 pm

*Tenyerem már viszket, testem menne tolvajkodni. Nem mondhatnám, hogy az egyik legbecsületesebb hobbi, ám annál jobban esik az öröm, hogy sikerült megszerezni a kiszemelt zsákmányt. A parkban ki is szúrok egy idősebb nénit, aki a mai célre kicsit enyhíti vágyaimat, ám tökéletesen nem fogja kioltani. Jobban esne most egy nagyobb rablás, összelopkodás, ám ahhoz idő és a csapat is kellene, no meg amúgy sem vagyok hazai terepen, így ennyivel is beérem.
A kiszemelt aranykarkötőt sikerül is megszereznem, amit arrébb sétálva vizsgálni is kezdek. Beolvasztva minden bizonnyal többet ér, majd mintha csak simán zálogházba adnám, így már el is van döntve bevételi forrássom felhasználása. Nem nagyon foglalkozom a környezetemmel, nem ismernek még itt erre, így nem kell tartanom attól, hogy valaki megszólítana. Éppen Xenonak mutatom be az új zsákmány, sőt dicsekszem vele, hogy most már, majd tudok neki valamit venni, észreveszem, hogy látóhatáromban mozgolódás történik ám csak simán járókelőnek ítélem így ne m foglalkozom vele, hisz könnyedén ki tud kerülni. Ezért is lep meg, ami most történik velem. Az idegen belém jön, amitől én elvesztem egyensúlyomat, így azt egy hátra lépéssel próbálok ellensúlyozni, ám ennek köszönhetően felé fordulok. Ezután keze az enyéimre kulcsolódik, majd a karkötő hideg, fémes érzete eltűnik markomból és a másikéba vándorol. Ez a kis mozzanat alig pár másodperc alatt történik, agyamnak nincs is ideje felfogni. Közben a váratlan mozgások miatt Xeno is felreppent alkaromról, ahonnan időközben az Ő kényelmes elhelyezkedése véget feltűrtem a fekete pulcsit. Felszálláskor azonban karmaival végig sértette bőrömet, amiből azonnal ki is serken a vér. Mivel nem érzek ilyen szintetn fájdalmat, ezért ez fel sem tűnik nekem helyette szürke szemeimet a fiúra és a kezében lévő karkötőre szegezem.*
- Rühes dog. *Szalad ki ajkaimon szitokszó, bár tőlem ez nem is annyira meglepő. Közben Xeno is vissza száll vállamra erősen megkapaszkodva tollait borzolva bármikor készen a támadásra.*
- Te büdös kis szarka. Azonnal add vissza, azaz enyém. *Csattogtatja csőrét. Tudom, hogy számára nem az ékszer számít hanem az, hogy ezáltal elesik pár finom falattól. Xeno túl önző ahhoz, hogy rám is gondoljon.*
- Nem kommunikálunk hozzád hasonló senkiházival. Add vissza szépen, amit elvettél, azt eredj a magad dolgára különben megjárod. *Nagyzol baglyocskám természetesen megint az én bőrömre játszva. Neki könnyen nagy a szája csak elreppen aztán itt sincs, mindig rám hagyja a munka nehezét.*
- Ipart? Kívül állok nem szoktak így fogalmazni. *Akad meg figyelmem szóhasználatán. Ha becsületes lenne, akkor nem így szólított volna meg, sőt nem is ezt a módszert választotta volna ahhoz, hogy elszedje tőlem a lopott tárgyat.*
- Egy éve. *Húzom ki magam gyanúsan méregetve az előttem álló fiút.*
- Ne állj vele szóba! Hogy süllyedhetsz le a szintjére? *Förmed rám a kuvik mire én csak megrántom vállamat és szúrósan nézek rá.*
- Fogd be a p*fád Xeno! *Természetesen Ő megint le van maradva. Ha ez a srác hozzám hasonlóan rablásból, tolvajlásból esetleg csempészetből él, akkor itt is ki lehetne alakítani egy saját bandát és néha-néha nagyobb akciót rendezni.*

Tárgy: Re: Mystral parkja 2012-09-14, 8:54 pm

*Annak ellenére, hogy az izgalom éjszaka kezdődik, igen hamar unalmas pillanataim egyike fordul érdekessé, mikor egy hozzám hasonló korú lány lopását követhetem figyelemmel könnyed fekvésem közben. Pár gondolat agyamon való átszáguldása után felállva környékezem meg, s némi tervezgetés révén közelebb kerülve hozzá, egy durvább lökéssel csempészem ki kezéből az ékszert, majd egy gúnyos, de elégedett mosollyal megszólítom, mialatt az eseményeket is figyelemmel kísérem. Tekintetem levillan a lány feltépett karjára, pillantásom megmerevedik, üressé és értetlenné válik egy másodpercre, majd feltéved a másik szempárjához, hogy kérdőn kutassa azt.*
- A karod... *szólok halkan, ugyanis érdekes, hogy a másiknak fel sem tűnik sebesülése, legalábbis a reakció elmaradásából erre következtetek. Csupán azért nem reagálok sértésére, mivel nem tudom, hogy vajon nekem, vagy a madárnak célozta-e, így egy sanda pillantást vetve állatára fogom fel, hogy beszél.*
- Mi ez, és hol lehet ilyet szerezni? *bökök fejemmel a kuvik felé, ám szavaim ejtéséből kihallatszik, hogy se nem venni, se nem készíteni nem akarok, sokkal inkább... eltulajdonítani egy ilyet. Érdekes mód nem találkoztam még beszélő állattal, tehát kíváncsian, de visszafogottan szemlélem, míg az ékszert szorosan markomba zárom, és feszülten várok.*
- Most már tudom, miért nem tudnak az állatok beszélni... *jegyzem meg a tollasnak csak úgy mellékesen szavaira, de egy csalfa mosolyon kívül mást nem szánok neki. Végre a lány is felocsúdik, és hamar felfedezi kilétemet, így szavaira csupán bólintok egyet sokat mondó szájgörbületemmel.*
- Az nem sok. Persze attól függ mennyit gyakoroltál. *jegyzem meg, ugyanis nekem már több éve volt belekóstolásom ebbe, két-három télfordulóig is, ám mivel nem érzem stílusomnak, így bár kissé megkoptam, de az igazi rablás mellett használni is tudom ezt a képességemet.*
- Vannak még mások is? *tudakolom meg tőle higgadtan, inkább röviden és érdeklődően. Pontosan ugyanaz forog a fejemben, mint a lányéban is, de előbb tesztelnem kell, meg kell őt ismernem, bárkivel nem fogok szövetkezni. Madara viszont nem szeretne elhallgatni, így tekintetem a lányéval egyidejűleg villan rá, míg zsebembe varázsolom ökölbe szorított kezemben az ékszert.*

Tárgy: Re: Mystral parkja 2012-09-14, 9:28 pm

*A nap igen unalmasnak indult, ám én nem várom ölbe tett kézzel a csodát, hogy majd jobbra fordul magától a sorsom. Tudom, hogy ez nem így működik, így útra kelek és egy öregasszonyt meglopva szórakoztatom saját magamat. Békésen szemlélgetem kicsit arrébb állva a zsákmányomat, amikor kellemetlenség ér. Egy idegen jön belém és új tárgyamat már is elkaparintja tőlem. Közben Xeno is végig karmolja kezemet, azonban azt észre se veszem, helyette minden figyelmem az idegenre szentelem. Nem veszem észre, hogy lepillant kezemre és az ürességem figyelmemet már csak a kutató tekintetet szűrik ki.
Az apró szóra lepillantok kezeimre. Észreveszem, hogy kezemből szivárog a vér. Kicsit előre nyújtom, majd pálcámat elővéve begyógyítom a sérülést. Nem szidom meg érte famulusomat nem akart Ő engem bántani meg ez nekem amúgy sem fájt. A begyógyítás után megfigyelem kezemet, de szerencsére nyoma sincsen így tetoválásaim is a régi fényében ragyognak.
Azonban a következő kérdésre igen csak meglepődök. Nem tudja mi az a famulus? Hát honnan szalasztották ezt? Egy varázsló városban vagyunk közelben egy feketemágus képzővel, ez meg azt kérdezi mi ez? Igen csak meglep, amit felszökkenő szemöldököm jelez is.*
- Vigyázz a szádra nyavalyás pocok. Nem mi ez, hanem ki ez és abszolúte semmi közöd hozzá. Örülj neki, hogy még nem mentem neki. Te meg ne totyorássz intézd már el. Nem igaz, hogy mindent ennyire körülményesen kell csinálnod. *Puffog vállamon a kiszemelt, majd jelezve, hogy hozzám szólt belecsíp fülcimpámba. Nem szeretem, amikor ezt csinálja, ezért is rázom meg picit, buksimat. A következő kijelentésen azonban féloldalas mosoly szökik arcomra és ha nem lenne idegen és nem vette volna el a karkötőt, akkor minden bizonnyal nevettem is volna, így azonban csak elégedett mosoly terül el arcomon. Ezen láthatóan megsértődött famulusom, mert nagy sárga szemei összeszűkültek és a vállamon is erősebb lett a szorítás. Azonban én is felocsúdok és most már nem csak ellenségre hanem, mint lehetséges üzleti partnerre tekintek a srácra.*
- Meg természetesen attól függően mennyit tagadtam még le. *Vigyorodok most már úgy is el, hogy kilátszik tökéletes fehér fogsorom. Az én esetemben igen kevés szavamat kell kézpénznek vennünk. Érzem, hogy a csávó háta mögött is takaros múlt állhat és gondolkodásának változására, hátsó szándékára is felfigyelek, bár még nem tudom mit akar kihozni ebből. Azonban a kuvik ismét szólásra nyitja a száját.*
- Fog be a pofád Xeno! *Szólok rá mielőtt valami értelmeset megfogalmazna. Ezen aztán végleg megsértődik és elrepül a vállamról. Tudom, hogy nem megy messzire és mindent hallani fog, de túl nyuszi ahhoz, hogy nélkülem kóboroljon.*
- Persze, a világon igen csak sok tolvaj él. *Jegyzem meg. Nem tudom miből gondolja, hogy egyből részletekkel fogok neki elő állni. Főleg nem banda részletekkel. A csapat lelke és összetartó ereje a titok, majd pont ez lesz az első, amit elfogok neki ecsetelni.*
- Én a helyedbe azt nem tenném olyan messzire. Add csak vissza. *Nyújtom ki felé hat ujjas kezemet, hisz kiszúrtam ám, hogy zsebébe süllyesztette az ékszert, ami engem illet.*

Tárgy: Re: Mystral parkja 2012-09-14, 9:44 pm

*Természetesen amint kaland szagot érzékelek, rögtön támadásba lendülök, és szépen megtervezve, kivitelezve ütközöm a lánynak, hogy az előbb általa ellopott karperecet most én tulajdonítsam el, ezzel kezdeményezve beszélgetést unalmas perceimben. Furcsa egy páros... bizonyára varázsló, elvégre a madár beszél, másfelől pedig hasonló korú, mint én, tehát valószínűleg az iskolába jár, bár sosem láttam még. Figyelmemet azonban kicsorduló vére kelti fel végképp, melyet megjegyzek neki, s csöndesen várok, míg begyógyítja sebét. Kétlem, hogy elsős.*
- Aham... mielőtt ide érhetne a csőröd, akkorát rúgnék beléd, hogy nem is kéne szárny a reptetésedhez. *morgom neki oda egy félmosollyal, ám sajnos kérdésemre a másik nem válaszol, így némi dühös villanást érzékelhet szemeimben. Nem baj... majd megtudom mi ez a lény, elvégre ez egy sakkjátszma. Beszélgetésbe keveredünk, s röviden bár, gyanakodva, de némi információt megosztunk egymással madarának közvetítésével kísérve.*
- Letagadtál? Tehát nem csak tolvaj, hazug is? *kérdezem hidegen, ugyanis nekem nyugodtan megmondhatja hány éve helyezkedik el a szakma ezen ágában. Muszáj róla többet megtudnom, ha további terveimet sikerre szeretném vinni. Gondolkodásomat azonban állatának sértődött távozása szakítja meg, mire egy vigyor is végigszalad arcomon, s tekintetem ismételten a lány felé fordul.*
- Úgy értem a környéken... főleg az iskolában. Jobban tennéd, ha válaszolnál. Akkor visszakapod. *rázom meg a kis kincset, de a biztonság kedvéért zsebembe süllyesztem. Nem szándékozom eltenni végleg, de bármikor lekicsinyíthetem vagy eltüntethetem, ami neki sem volna jó. Természetesen nem tudom, milyen hatalmas ellenféllel állhatok szemben. Kérésére csupán megrázom fejemet, tudhatja, hogy mire gondolok, válaszolnia kell, ha szeretné szerzeményét.*
- Furcsa vagy... *szalad ki számon, mikor kezére téved tekintetem, el is szörnyedek kissé, de inkább csak magamban. Nem vetem meg ezért, bár érdekes módon művelheti akkor a tolvajlást. Talán tanulhatnék tőle. Vagy fordítva.*

//Fagy.//

Tárgy: Re: Mystral parkja 2012-09-25, 9:52 am

//Spirituális ismeretek 4.óra házi feladat//

*Mystralban parkjában vagyok éppenséggel és próbálok nem leesni az egyik fűzfáról, hova az előbb másztam fel. Mindenkinek kell egy kiszórakozás, úgy gondolom, szóval nem nagyon zavartatom magamat, különben is engem eltakar a fűzfa lefelé logó levelei, így nem is láthatják, hogy éppen ez egyik ágról a másikra próbálok ugorni. Az ugrás siker koronázza és így elég szép madárlesere jutok. Leülök az ágra és figyelem az előttem elsétáló embereket. Ekkor hallok egy halk nyávogás mellőlem, melytől ijedtemben majdnem leugrok. Szerencsére nem teszem, mert az biztos, hogy ha talpra esnék ilyen magasságból eltörne a lábam. Kiderül, hogy csak Tequila kergette fel Müzlit a fára. Sóhajtók egyet majd az egyik lábamat átteszem az ágon és így kibiztosítom magamat, hogy lenne esek. *
-Na mit csináljunk Cirmi?* teszem fel neki a kérdést miközben megsimogatom a fejét, amitől hálásan elkezd dorombolni. Egyik lábamat felhúzom magam mellé és elkezdek gondolkozni, hogy mit is kéne csinálnom. Ekkor eszembe jut, hogy egész héten tanultam, de nem gyakoroltam.
~Na akkor mit gyakoroljunk? Valami olyat, amit itt helyben tudok elvégezni. Toxicologia kilőve ezek szerint akkor legyen például.. őőő spirituális ismeretek.. Igen~*csapom össze a tenyeremet, mitől a macskám csak nyávog egyet meglepetten. Arcomra ördögi mosoly ül ki miközben felpattanok az ágra. Megkapaszkodok bal kezemmel az egyik ágba és úgy nézelődök a parkba. Elég sok ember mászkál már ilyenkor alattam, ezért taláromra kiválasztok egy szerencsétlen, kalapos férfit, ki épp egy újságot olvas.*
-Na most egy kicsit gonoszkodjunk, pszichokinézissel. *nézek a macskámra az ördögi vigyorommal. Erősen koncentrálni kezdek és elképzelem, hogy a kalapja felemelkedik. Először nem jön össze csak egy kicsit remegni kezd a férfi a fején.*
-Huppsz! Akkor még egyszer!*morgom és ismét elképzelem, hogy a elrepül a kalap a fejéről és beleesik egy csalán bokorba. Most már annyi sikerül hogy felemelkedjen a kalap, de nem kezdet el repülni. Fintorgok egy kicsit majd, meg próbálom úgy, hogy kiürítem a fejemet és csak a célra koncentrálok. Siker koronázza a harmadszori neki futásomat én meg kacagok a markomba, mikor a férfi bosszankodva próbálja kiszedni a csalán közül a kalapját egy hosszabb bottal. Vigyorgok és elképzelem, hogy a botot megragadom és elkezdem a csalán felé húzni. Nem jön össze, mert a férfi igaz, hogy nem sokkal nagyobb mint én, de ezek szerint súlyba mégis csak nagyobb. Hirtelen elengedem a botot melytől a férfi kibillen az egyensúlyából és hangosan puffan a földön. Valószínűleg elkezd káromkodni, mert a szája mozog, de mivel van több zajforrás is nem hallom, amit mond, de jót nevetek azon, hogy ott kínlódik a földön. Eszembe jut, hogy van egy kutyám is, aki lent van a földön. Két ágban megkapaszkodok a két kezemmel és úgy nézek le a fatörzsére hol ott van az említett állat. Vigyorom még szélesebbre húzódik. Visszaguggolok az alapállásba, majd mikor ismét stabilan vagyok letörök egy fiatal ágat a fáról. Erősen rákoncentrálok és elkezd, hogy lefelé lebeg a kutyámhoz, kinek az orra előtt megáll. Remélem, hogy ráfog harapni a feladatra. Fél perc múlva fejeb emelkedik a botot és elhajítja saját magát, kis közbejátszásom segítségével, a férfi felé. Meglepődve látom, hogy kutyám meg sem mozdul, de a bot neki repül a férfinak. Felszisszenek, de a férfinek nem lett semmi fizikai baja, csak lelki. Megragadja a fadarabot és a földhöz vágja, pont úgy viselkedik, mint egy hisztis gyerek, akinek nem sikerül valami. Miközben erre gondolok meghallok gyerek nevetést is a sokféle zajban. Figyelmemet arra irányítom, ahol a hangforrását sejtem. Felcsillannak a szemeim mikor meglátom, hogy egypár kisiskolás focizik nem mesze az áldozatomtól. *
- Na kicsit focizunk mi is...*mondom a cicámnak, aki már idő közben az ölembe ült és onnan figyeli az eseményeket. Kivárom azt a pillanatot, mikor az egyik kis srác a levegőbe elrúgja a labdát és ekkor, színre lépek és elképzelem, hogy a labda hátba vágja az áldozatomat. Az elképzelésem ismét jó és a kivitelezésem is. Ekkor egy másik fiú fut oda a labdáért én meg csak nézem mi fog kisülni. Mikor odaért látszik, hogy mond valamit, de erre a férfi csak elkezd kiabálni és elzavarja a kölyköt. A kölyök ijedten visszafut a többiekhez. A férfin az látszódik most, hogy majdnem felrobban a dühtől és a tehetetlenségtől. Nekem megdagad a májam, hogy sikerült ilyet csinálnom. Sóhajtok egyet és az utolsó akciómon töröm a fejemet. Mikor meg van összecsapom a tenyeremet, mitől a macskám hangosan nyávog egyet jelezve, hogy megijedt. A padon hagyott újságra koncentrálok, mely felemelkedik és összecsavarodik, majd elkezdi püfölni az illetőt. Muszáj koncentrálnom, ami nem megy valami egyszerűen, mivel elégé röhejesen hat az a látvány, hogy a férfi ott hadonászik a kezével és megpróbálja megfogni az újságot. Egypár perc múlva az újság a földre kerül, pedig nem is én engedem el, bár nem is nagyon tudok a feladatra figyelni.*
-Hát ennyi!*szólok és visszacsüccsenek a fára rendesen. Közben, azért szembe tartom a férfit kimorogva összeszedik a holmiját és gyorsan elillan a parkból. Elégedetten tudatom magammal, hogy elég jól csináltam meg a magamnak kitalált feladatot és még közben röhögtem megy jót.*

Tárgy: Re: Mystral parkja 2012-09-26, 8:24 pm

//Olvadunk Zaine-nel//

*Rögtönzötten megtervezett lopási akcióm sikerrel jár, azonban utála apró kellemetlenségbe ütközöm. Így az előbb még nálam lévő zsákmány már is az idegen kezében landol. Természetesen ezt Xeno sem nézi jó szemmel és szokásos zsémbelődős stílusával közbe kotyog, ami igen csak meglepi az idegent. Kicsit furcsálom, hogy nem találkozott még famulussal, de mielőtt feltehetném neki ezt a kérdést eltereli figyelmemet méghozzá vérző kezemre. Nekem nem tűnt fel és nem is fáj ennek ellenére egy gyors és egyszerű varázslattal be is gyógyítom a karmolás nyomait.
Élvezem, ahogy a srác és Xeno marják egymást végre van ki visszaszól ennek a pökhendinek, de azért a srácot nevetem ki.*
- Nem fogadnék rád. *Fűzöm hozzá kacarászva, bár tény, hogy képzeletemet egyből elragadja a kép, ahogy kuvikom pörög. Azonban hiába kicsike ez a madárka tud egyet, s mást, bár nem erős familiárisnak teremtettem. Kérdését azonban szándékosan átugrom, mire dühös szemek villannak rám. Azonban ennek ellenére sem árulom el.*
- Nem ezt mondtam. Csak azt, hogy fenn áll a lehetőség. Amúgy kitudja. Még az is lehet, hogy víz közelébe sellővé változom. *Kacsintok rá újabb ravasz mosolyt villantva fel. Közben megunom Xenofíliust, akit el is hessentek a vállamról. Éppen üzleti lehetőségek merülnek fel és nem kell, hogy belekössön leendő partnerembe.*
- Nem tudom. Nem rég érkeztem, de párnapos felméréseim szerint csak pár utcakölyök lopkodja a kenyeret és az édességet. *Macska-egér játék. Na szép pont ezt játsszák velem. Azonban a karkötőért nyújtom kezemet, amit reményeim szerint vissza is kapok. Megdolgoztam érte, én loptam úgyhogy az enyém… az egy másik dolog, hogy Ő meg tőlem lopta el, így már az övé.*
- Köszönöm a bókot…. *Tartok szünetet, hogy vegye a célzást miszerint a nevére vagyok kíváncsi, de amikor észreveszem elszörnyedt tekintetét vissza húzom jobb kezemet és a farzsebembe süllyesztem. Kicsit megsértődök. A kíváncsiságon nem akadnék fent, de ez a pillantás sértő.*
- És te mióta űzöd az ipart? Hány éves vagy? Fiatalabbnak tűnsz nálam. Tudsz varázsolni? Mióta laksz itt? *Teszem fel egymás után gyorsan a kérdéseket mielőtt felfedném előtte ötletem.*

Tárgy: Re: Mystral parkja 2012-09-26, 8:34 pm

*Szerencsémre, vagy éppen balszerencsémre, de érdekes esetet pillantok meg, így perceken belül már az okozónál vagyok, hogy fenntartsam a beszélgetést egy kis zsarolással, amit zsákmányának eltulajdonítása okoz. Több tény is meglep, egyrészt, hogy rajtam kívül is vannak enyves kezűek, másrészt a lány kinézete megbotránkoztató, harmadrészt a madara...*
- Pedig sokan rám fogadnának. *kacsintok vissza, hiszen mikor egy-egy mérkőzés volt illegális keretek között, akkor is a baráti társaságom rám fogadott... sokszor nem alaptalanul. Azt persze nem tudhatom, a beszéden kívül mire képes még a madár, aki viszont hamarosan eltűnik, mert gazdája elküldi. Szerencsére.*
- Azt megnézném. Ha gondolod indulhatunk is a vízhez. *kacagok fel, mert ha rajtam múlik, akkor bizony bedobom a vízbe. Viszont más is érdekelne, tehát tovább kérdezősködöm, s gondolkodom is el vérző karján, ám a hangsúly most az érdekes információkon van, amikkel a lány szolgálhat.*
- Szóval amatőrök... egy kis bűnbanda vagy egyesíthetné őket, vagy eltiporhatná... *jegyzem meg csöndesen gondolkodva, míg a további adatok reményében zsebembe süllyesztem a karperecet, de a lány megszemlélése közben kiszalad számon valami, aminek nem kéne, és viselkedésem is változik.*
- Én mindig kimondom amit gondolok. Nem sértődöm meg, ha te is kimondod rólam. *billentem kicsit félre a fejem, mert nálam a furcsa... nem feltétlen sértés. Egyáltalán nem annak szántam, ösztönös reakció volt, de amint látom, ez nem nyeri el a tetszését, viszont mielőtt reagálhatnék, máris kérdések tömkelege zúdul felém, melyet feltartott kezekkel próbálok megállítani.*
- Hé... csak lassan a testtel. Honnan tudjam, hogy bízhatom benned? Miért kéne ezekre válaszolnom? Magyarázd meg, és elmondom. *ajánlok alkut, elvégre ezek bár olyan információk, amiket mástól is meg tud szerezni, mégsem adom ki magam szívesen. Most nem. Persze ha rábeszél, akkor igen... elvégre sokat nem nyer velük... ha egyáltalán igazat mondok.*

Tárgy: Re: Mystral parkja 2012-09-26, 9:00 pm

*Lopási szándékom nem úgy alakul ahogy terveztem, hisz végül én leszek meglopva, amit jelen pillanatban nem bánik, hisz beszélgetésünk új lehetőséget vet elém, ami igen csak izgatja a fantáziámat és már is képlékeny terveket kezdek el szövögetni.*
- Ezzel az a baj, hogy vak fogadás lenne. Te nem ismered Xenot én meg téged, meg amúgy is. Ha Xeno bajban van akkor én vele vagyok. Kettő egy ellen még nem lehetetlen küzdelem. *Persze lehet, hogy a srác jobb varázsló nálam vagy éppen olyan trükköket tud, amiket én nem.*
- Csak saját felelősségre. *Kuncogok fel én is. Nem vagyok csúnya látvány és biztos az uszony is jól állna nekem, de azt most inkább hanyagolnám. Közben megpróbáljuk egymást is megismerni, de mind a ketten vigyázunk a magunk információira, így a beszélgetés kicsit döcögőssé válik. Nyitnunk kell a másik felé, ezért is válaszolok kérdésére teljesen őszintén mire igen érdekes teóriát kapok. Erre fel is csillan, tekintetem csak nem ugyan arra gondolunk? Azonban erről hallgatok még.*
- Komolyan bóknak vettem a furcsa jelzőt, úgyhogy nem kell aggódnod Öcsi. *Szökik mosoly arcomra, ami gyorsan le is hervad ujjaimat néző pillantásától. Nem akart megbántani azonban ez a leplezetlen reakció megsértett, amit én sem palástolok, azonban hangosan nem jegyzem meg neki. Ezután azonban kérdéseket zúdítok rá, hogy megnézhessem, mennyire lenne fogékony és hasznos tagja az ötletemnek.*
- Nem mondtam, hogy bíz bennem. Vagy válaszolsz, vagy nem, de egyezkedhetünk. *Egy pillanatig elgondolkodom, majd szőke hajamba túrok.*
- Én kérdezek, te válaszol, ami téged jogosít fel kérdésre. Egyszerre csak egy kérdés tehető fel. Mind a kettőnknek van 7-7 kérdése. *Ezt tudom felajánlani, de vevő vagyok az új ötletekre. Ha bele egyezik, akkor élnék is a nőknek járó elsőbbségi joggal.*
- Nem tűnsz kezdőnek és véltem egy kis hajlamot felfedezni a mondataidban, ami egyezne az én ötletemmel. Tudjuk mind a ketten milyen egy tolvaj élete és már mondtam, hogy senkié a város. Mi lenne ha a miénk lenne? *Magyarázok miközben kezemmel is gesztikulálok végül pedig a srác szemébe pillantok. Az enyémben elhatározás és teljes komolyság csillog.*

Tárgy: Re: Mystral parkja 2012-09-26, 9:11 pm

*Tehetségem van a hatásos belépőkhöz, amivel magamra vonom a figyelmet, amit egyébként másként nem kapnék meg. Ezért történik, hogy beszélgetésbe kezdünk, és érezzük a közös hangot, kóstolgatjuk egymást. Végre valaki, aki sötét oldalammal is egyezik, valaki, aki felkelti az érdeklődésemet egy egészen más irányban mint az eddigiek.*
- Meglátjuk. *hagyom annyiban a fogadás témát, hiszen valóban, ők többen vannak, de úgy érzem elbánnék velük. Elég közel állok ahhoz, hogy egy rúgással törjem el az állkapcsát, akkor pedig nem nagyon varázsol. Persze ez több mindentől függ, lehet, hogy gyorsabb, lehet, hogy nem... vagy nincs is rá szükség, esetleg a madár közbeszól. Inkább nem bocsátkozom feltételezésekbe, hanem egyszerűen tovább haladok a kérdésekkel.*
- Felőlem... egyébként is látlak még, én úgy érzem. *billentem kicsit oldalra a fejemet, mert érdekes lány, és a bennünk lévő közös hajt. Senki nem mondta, hogy ruha nélkül hajítanám a tengerbe... Most azonban a komolyabb kérdések következnek egy kis zökkenő után, amit a lány külseje vált ki, de megjegyzésére csupán biccentek, s már védekezek is a sok információt követelő mondata ellen.*
- Egész jól hangzik... *gondolkodom el, miközben államon is végig simítok. Valóban, nem muszáj igazat mondani, bár ha ő is megteszi... amit nem tudhatok, akkor talán illene. Tolvajbecsület. Hol van olyan? Bár igaz, hogy nem vagyok tolvaj. Sosem voltam igazi. Végül csak bólintok egyet, a kíváncsiságom túl nagy, és hagyom, hogy önkényesen átvegye a kezdő szerepet. Kérdésére felnevetek.*
- A miénk? Szép terv, csak esélytelen. Kicsi porszemek vagyunk mi itt, a mágia gyűjtőhelyén. Nyilván kiderülne, és rengeteg ember tudok, akinek nem tetszene. *felelem neki, rögtön a buktatókkal kezdve, de itt nem állok meg. Rengeteg van. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem tetszene az ötlet, azonban én használom a fejem cselekvés előtt. Szerintem nem szégyen.*
- Honnan lenne hozzá elég erőnk, tudásunk? A névleges átvétel a kicsik fölött kis hatalom, kis uralom. Mellesleg nem vagyok tolvaj... voltam, de már erővel veszem el ami kell. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem tetszik az ötlet. *zárom végül le a témát, s ha jól gondolom, akkor most én következem. Én azonban nem ilyen irányba megyek el, egyszerűen érdekel a lány, és a személye... a története.*
- Miért vagy ilyen? Tudod, a kezed ami vérzett, de nem érezted... a kézfejed. *kérdezem meg tőle hát hangosan amire kíváncsi vagyok, s remélhetőleg sértődés nélkül kapok választ. Ha nem, akkor így jártam.*

Tárgy: Re: Mystral parkja 2012-09-26, 9:35 pm

*Bizony a fiú ügyesen magára vonja figyelmem, sőt igen csak jó beszélgető partnernek ígérkezik. Sejtelmes válaszainkból több mindent is letudok szűrni, ami talán egy új lehetőséget tár elénk, azonban nem akarom elhamarkodni a dolgokat.*
- Remélem. *Raktározom el magamban ezt a mondatot. Tényleg jó lenne a sráccal beszélgetni, valaki, aki talán érti miért lopok. Találok egy közös gondolkodású személyt az nem lenne rossz. Előrébb vinne céljaimban ha nem tovább. Lehetőségek tárulnak fel ennek köszönhetően, amit én nem vagyok rest végig gondolni, mérlegelni és ha olyan még kockázatot is vállalni. Azonban egyikünk sem egyszerű eset, így alku kerül a felszínre, ami kicsit jobban belendíti beszélgetésünket és ennek köszönhetően mind a ketten egyből a tárgyra térünk. Bár nem mondtam, hogy az igazat kell mondani meghagyva magamnak a kiskaput, de az őszinte válaszokkal van valami kölcsönösség a játékban.*
- Ki másé? Nem dolgozom még egyszer másnak. *Jelentem ki mondatomat. Ugyan most mind a ketten tettünk fel rövid kérdéseket azonban ez nem számít levonandónak.*
- Lehet, hogy porszemek vagyunk, de fiatalok. Még tudunk tanulni és ott van mögöttünk az iskola. Ha te is oda jársz, akkor olyan tudásra tehetünk szert, amit az itt élő emberek többsége nem is ismer. Először amúgy is kicsiben kezdenénk. A kölykök… a kölyköket pedig könnyű befolyásolni. Nem kell egyből uralkodni fölöttük. Először segítünk étellel, szálással, majd szépen megtanítjuk őket erre-arra. Ez nem lehetetlen küldetés csak sok munkát igényel. *Magyarázom elképzelésem, bár amikor meghallom, hogy a csávóka nem tolvaj csalódott lesz az arckifejezésem, majd számat húzom félre, de agyam újabb ötlettel áll elő.*
- A kicsit taníthatók. Megtanítod őket verekedni. Aki tud varázsolni az esetleg tovább is mehet egyszerű tolvajból. Mondjuk bérencé… *A bérgyilkos talán túl súlyos lenne kimondani, de nálam ez is megállná a helyét. Amúgy sem hallottam még olyat, hogy bérgyilkosok álltak össze egy csoporttá. Saját kis maffiánk lehetne… Nem is rossz. Azonban nem hagyhatom nagyon elkalandozni képzeletem, hisz válaszolnom kell a kérdésekre.*
- Betegségek. A felületi sérülést azt nem éreztem, mert sérültek az idegpályáim, ez pedig..*Veszem elő bal kezemet, amit meg is forgatok arcom előtt, hogy jobban szemügyre vehessem.*
- Rendellenesség. Nőt még egy csontom, de azt mondták kicsinek rá feküdtem a kezemre, ezért a fejlődő ujjak összenőttek. *Nem tetszik ugyan, hogy efelől érdeklődik ám legyen, ha már alkut kötöttünk. Azt azonban nem kötöm az orrára, hogy azért vagyok beteg, mert az apám egy Őrült tudós ki kísérletezett velem.*
- Te is az iskolába jársz kedves idegen? *Ez fontos kérdés. Nagyon klassz lenne ha Ő is tudna varázsolni, mert akkor erősebbek lehetnénk már ha beleegyezne ebbe. Sokat kellene még tanulnunk, de ez mind csak tőlünk függ. Lépéseinkre meg, majd úgy is reagál a város így vagy úgy.*

Tárgy: Re: Mystral parkja 2012-09-26, 9:46 pm

*Érdekes társalgás alakul ki, hiszen bár mind a ketten kíváncsiak vagyunk a másikra, mégis egyikünk sem teljesen őszinte, inkább óvatosan bánunk egymással, elvégre tudjuk, hogy milyen a mi fajtánk... De éppen ez teszi izgalmassá a beszélgetést, mely mintha egy sakkjátszma lenne. Nem tudom, hogyan érti, hogy reméli találkozunk még, de amennyiben pozitívan, akkor kellemesen csalódok. Hamarosan megegyezünk a játékszabályokban, így jöhet első kérdése, mire a magam módján őszintén, de szépen kifejtve válaszolok, s hallgatom magyarázatát, ötleteit is. Bólogatok... ebbe így nem gondoltam bele, tekintetem merengve téved a távolba, és kis szünet következik, míg hallgatok, ám csak az elmélkedés miatt.*
- Így már értem... jól hangzik. Kezdetnek nem rossz ötlet... kezdjük kicsiben. Ez tetszik. *emelkedik a hangom is, ahogyan beleegyezem, és most tekintetem téved rá, miközben kezem is becsúszik a karperecért. Játszik, most már nem kell zsarolással itt tartanom, tehát felteszek egy kérdést, miközben ujjamon ott függ a tulajdona, s válaszára bólogatok is, de nem felelek. Megértem, hogy mi a problémája, együttérzést nem tudok mutatni, sem hozzászólni. Nem az én stílusom, de ettől függetlenül a karperecet átnyújtom.*
- Igen, ide járok. Elsős vagyok. *billentem félre a fejemet, hogy bár nem teszem fel kérdésbe, de ettől függetlenül is hozzátehetné, hogy ő melyik évfolyamba és házba jár. Sőt, ha itt tartunk, nem bízom a véletlenre, és el is mosolyodom.*
- Talán itt az ideje bemutatkozni. Zaine. Warhurst. Exortus. *közlöm vele, de kezet nem nyújtok, az olyan... normális. Talán ő is viszonozza, azonban ettől függetlenül már gondolkodom a következő kérdésen.*
- Mi a történeted a tolvajszakmáddal kapcsolatban? Ne fukarkodj az információkkal. *jelzem neki, hogy éveket, számokat is mondhat, ahogyan jellemezheti tudását, elmesélheti történetét, mert erre kíváncsi vagyok. Ahogyan a következő kérdésére is.*

//Fagyunk.//

Tárgy: Re: Mystral parkja 2012-09-30, 8:10 pm

*A tél közeledtével egyre hamarabb sötétedik, ez pedig pont kapóra jön a lánynak ma esti terveit illetően. Öltözete olyan, hogy kényelmes legyen és ne fázzon, ha hideg lenne az éjszaka. Hosszú, kék farmernadrág, póló, és sötétkék kasmírpulcsi. Lábán egy szép sportcipő. Általában ilyeneket sporthoz szokott felvenni, és bár ez most nem sport lesz, a kényelem a fontos. Karórát is vett fel, kivételesen, hogy lássa, mennyi az idő, a sminkről lemond, hiszen a sötétben ez amúgy sem látszik, szőke haját copfba fogja, a nyakláncát azonban most sem felejti el. Még fog egy kisebb hátizsákot, amibe belepakolja a szükséges cuccokat, a pálcáját zsebre vágja, és indul is. Varázslóhoz nem túl méltó módon most zseblámpával világít, mert véleménye szerint annak sokkal tovább elér a fénye, mint a "lumos"-nak. Így, zseblámpástól, mindenestül ér el a parkba, mai úti céljához. A táskát leteszi egy padra, majd előveszi belőle azokat a furcsa kütyüket, amiket ide pakolt. Ezek a kütyük mind elektromos szerkentyűk, tehát mugli találmányok, és arra találták ki őket, hogy különböző nagyon szép és színes dolgokat lehessen a levegőbe festeni pár másodperc erejéig. És a lánynál, hogy ezeket meg is örökítse, van egy fényképezőgép. Miután mindent sikerült elrendeznie, kezébe veszi az egyik kütyüt, és próbaképpen, egy karácsonyfát rajzol a szikrázó tárggyal, ami aztán valószerűtlen kék színben jön létre. Egyelőre még nem akar fényképezni, még csak saját ámulatára próbálgatja a dolgot.*

Tárgy: Re: Mystral parkja 2012-09-30, 8:22 pm

*Tisztességes esti edzésem zajlik. Lábamon fekete futócipő, nadrág és mivel hideg van, pólóm fölé egy vékony pulóver is kerül, melynek cipzárját csupán félig húzom fel. Kiegészítő, pálca vagy pénz nincs nálam, de ettől függetlenül ruháim most inkább elnyűttek mint piszkosak, ami nálam szokatlan. Ráérősen kocogok végig Mystralon, célom pedig a park, ahol a városban maradva futhatok, mégis kellemesebb környezetben a növények miatt. Sötét van, amit kifejezetten szeretek, így talán esélyem lesz pár "üzlet" végrehajtására, tehát tekintetem fejembe húzott kapucnim mögött kitartóan vizsgálja a körülöttem haladókat. Ekkor pillantok meg a távolban egy érdekes jelenséget, mégpedig egy elemlámpával világító, hasonló korú lányt, mint amilyen én vagyok, illetve szerkezetét, amivel érdekes motívumokat hoz létre a levegőbe, továbbá egy fényképező gépet.*
~ Mi a... ~ *gondolkodom magamban, meg is torpanva, ahogy távolról figyelem, de végül kíváncsiságom hajt, tehát a cselekvés mellett döntve indulok meg lassan futva, s mikor halkan odaérek, akkor állok csak meg tőle pár méterre, mögötte.*
- Szevasz. *köszönök rá kissé fújtatva, hiszen megvisel az edzés, én is emberből vagyok, és térdemen is megtámaszkodom pihenésképpen. Tekintetem azonban a lányt és tulajdonát fürkészi, ám egyelőre barátságosan, még nem akarok neki ártani, csak kíváncsi vagyok, és ismerkedni szeretnék.*
- Mi ez? *kérdezek hát rá, hogy egyértelmű legyen ittlétem oka, s felegyenesedve lépe közelebb, hogy szemügyre vegyem az érdekes szerkezetet. Kell nekem ilyen? Még nem tudom... attól függetlenül meg fogom, tehát már kezemet is nyújtom a lánynak, kézforgásra.*
- Zaine. *mutatkozom be, s ha megfogja, ha nem, végül vagy megrázom és utána, vagy alapjáraton visszahúzom, hogy magam mellé helyezzem. Ennyit talán megengedhetek magamnak, fontos az első benyomás.*

Tárgy: Re: Mystral parkja 2012-09-30, 8:32 pm

*Érdekes esti programot választott ma a leányzó, így felszerelkezve a szükséges dolgokkal először átviteti magát Seolra, majd elgyalogol a parkba, ahol belekezd saját maga szórakoztatásába. Nem mindig kell neki társaság ahhoz, hogy jól érezze magát, bár igaz, társaságban mindig minden sokkal jobb. De egyelőre egyedül is megvan, és barátaitól kapott szerkentyűinek egyikével el is kezdi a rajzolgatást, érdekes alakzatokat hozva létre. A fényképezőt egyelőre még nem használja, először ki akarja tapasztalni a kütyü működését. Elfoglaltságában egy hang zavarja meg, ami a háta mögül szól, és egyértelműen neki. A világító rudacskával a kezében meg is pördül a tengelye körül, és megpillantja a srácot, aki úgy tűnik, nagyon szaladhatott az imént, biztosan edz, mert nem úgy tűnik, mintha üldöznék.*
- Hali.*köszön vissza, miközben a lámpából áramló fényben szemügyre veszi a srácot. Van egy gyanúja, hogy miért jött ide, és érthetőnek is tartja, és mivel ő nagyon barátkozós típus, pozitívan viszonyul a sráchoz.*
- Különleges fényrúd, ami ilyeneket csinál...*magyarázza, miközben húz egy csíkot a rúddal a levegőben.* - Van ennek egy olyan fajtája, amit a mobil fényével rajzolnak és azt fotózzák le, ez már egy kicsivel másabb.*ennek létezéséről nem igen tudott, amíg a barátai el nem magyarázták neki a dolgot, és hát hajtotta a kíváncsiság, hogy kipróbálja.*
- Electra.*nyújtja oda a kezét a srácnak, kézfogásra, majd miután ez megesett, visszahúzza maga mellé. A rudat még mindig a kezében tartja, aminek vége egy helyben szikrázik, mert nem mozgatja ide-oda, hogy alakzatok jöjjenek létre. Hiszen ha már valaki megszólította, illik vele is foglalkozni.*
- Kipróbálod?*nyújtja oda Zaine-nek a szikrázó rudat, hátha van kedve a srácnak hozzá, ha pedig igen, akkor nyúl a fényképezőgépért, hogy a fiú első próbálkozását megörökítse.*

Tárgy: Re: Mystral parkja 2012-09-30, 8:45 pm

*Imádok Mystral-ban edzeni. Mindig érdekességekre akadok, igazából az egész környéken. A Mysterio egyértelmű ilyen szempontból, de Seol is, elvégre az iskola vonzza a mágiát, a külterületek is hemzsegnek a titokzatos lényektől, nem beszélve a varázslóvárosról... Talán nem az én világom, de kedvelem, ezért is edzek most, még mindig a Luciussal való csatánkra. Futásom közben pillantok meg egy fényes jelenséget, mely felkelti érdeklődésemet, ezért arra veszem irányomat, és perceken belül odaérve szólítom meg a felelőst. Nocsak, illedelmesen köszön vissza, egész aranyos lány... de ez csak az első benyomás. Szedd össze magad Zaine!*
- Igen? Érdekes. Van esetleg neve, vagy magyarázata, hogy mi ez? *kérdezősködöm, elvégre sárvérűként nem idegen tőlem a varázstalan emberek világa, de mégis egy kis régi, jóleső érzéssel tölt el, ezért érdeklődöm, és veszem szemügyre a tárgyat, hallgatva a másik magyarázatát. Megtörténik a bemutatkozás is, hogy hivatalosabb és barátságosabb keretet adjunk a történéseknek, én pedig feldolgozva az eseményeket egyre inkább úgy érzem, hogy bár érdekes, és szórakoztató, mégsem feltétlen szükséges nekem...*
- Tényleg? Kipróbálhatom? Köszi. *veszem el meglepetten a felém nyújtott rudat. Kedves felajánlás, nem szoktak velem így viselkedni. Meglepetés meglepetés hátán. Kissé hátrébb állok a lánytól, hogy ne üssem meg, majd gondolkozás következik, és végül egy "Z" betűt rajzolok hirtelen, stílusosan a levegőbe. Z mint Zaine. Elmés.*
- Ez nagyon jó. *vigyorodom el megforgatva kezem között, s pár definiálhatatlan alakzatot is próbálok rajzolni egy ideig, majd valamiért vidámabban, de visszanyújtom a másiknak tulajdonát. Kár, hogy nincs ilyenre pénzem.*

Tárgy: Re: Mystral parkja 2012-09-30, 8:57 pm

*Új játékszerének kipróbálása közben egy srác jön oda hozzá, akit ez a különös fényrúd vonzott oda. Mint a fény a lepkéket, nagyjából. Mikor megkérdezi, mi az, amivel játszik, el is magyarázza, ahogyan csak tudja, bár még nem túlságosan ért hozzá.*
- Na, hogy mi a neve, azt nem tudom.*nevet fel halkan a lány.* - A barátaim küldték, ők meséltek róla, és kíváncsi lettem. Én egyszerűen fényrúdnak hívom. A másik fajtáját, a mobilosat fényrajznak hívják, de mivel ez más, nem nevezhettem el ugyanúgy.*magyarázza, majd mivel a srác a kezét nyújtja, viszonozza a gesztust, és be is mutatkozik. Mivel ő ilyen kedves, még azt is felajánlja neki, hogy próbálja ki.*
- Ugyan, semmiség.*legyint a másik, szabad kezével, majd mikor a rúd kikerül a kezéből nyúl a fényképezőért és készenlétben áll vele, bekapcsolja, majd a szeme elé emeli. A Zaine által rajzolt Z betű még pár másodpercig ott lebeg a levegőben, így van ideje lekapni a fényképezővel, és ugyan nem profi fotós, egész jó kis képnek sikerült.*
- Szerintem is.*ragyog fel a lány arcán egy szélesebb mosoly, majd az alaktalan alakzatokat is lekapja a géppel, mikor pedig a srác visszanyújtja neki a rudat, ő cserébe a gépet adja oda.*
- Nézd meg, milyenek lettek.*ha esetleg magyarázat kéne, miért nyújtja a gépet. Ő csak az első képet, a Z betűt nézte meg tüzetesebben, a többit már nem, mert különben nem tudott volna rendesen fotózni.*
- Amúgy, ha érdekel, megkérdezhetem a barátaimat, honnan szerezték.*mondja a lány mellékesen, miközben felrajzolja a keresztnevét a levegőbe a rúddal. Nagyon szépen sikerül, kezd belejönni.*
- Te is diák vagy, ugye? Melyik házban vagy?*folytatja az ismerkedést a lány, arcán továbbra is ott marad a kezdetleges új ismerősöknek szánt mosoly. Általában pár perc alatt felenged a megfelelő társaságban, ha valakivel jól érzi magát, több is telik tőle egyetlen kis mosolynál.*

Tárgy: Re: Mystral parkja 2012-09-30, 9:07 pm

*Edzésem megszakítja felismerésem. Érdekes jelenség vonz magához, így utamat és tervemet megváltoztatva indulok irányába futva, hogy tájékozódjak, s amint közelebb érek, ez meg is történik. Első pillantásra kedves lány, ahogyan beszél, amit mond, és amint viselkedik, de természetesen szimpatikus számomra a fényképezője és érdekes tárgya is. Egyelőre azonban az ismerkedésen van a hangsúly, tehát kérdésemet feltéve hallgatok, és faggatózom részletesebben.*
- Áh, értem. Akkor fényrúd, szép, de nem tudjuk hogyan működik. *biccentek egy mosollyal felmondva a leckét. Bemutatkozásunk hoz kissé közelebb egymáshoz, s hamarosan legnagyobb meglepetésemre a lány felajánlja tulajdonának kipróbálását, mit szívesen fogadok, és komolyan véve készülök rá, hogy szépen sikerüljön, elvégre láttam hogyan csinálja. Érződik, hogy nekem, és neki is tetszik az elfoglaltság, ezért tovább gyakorlok, nem törődve vele, hogy lefényképez... ahogyan eddig nem rajzoltak le, úgy fénykép sem született rólam sok.*
- Nem fotózol rosszul... sötétben, egy ismeretlent, aki idióta módjára hadonászik a fényrudaddal. *vigyorodom el, mikor átveszem a gépet, hogy megszemléljem magamat rajta, és a többi lány által készített képet is. Tovább nem megyek, nem szeretnék alkalmatlankodni. Nem vagyok együtt érző, de ettől függetlenül, ha jól bánnak velem, azt meghálálom, így most hiába érdekel a szerkezet, nem fogom eltulajdonítani... tervem szerint.*
- Igen, érdekelne hol lehet kapni... bár kétlem, hogy volna rá pénzem. *szomorodom el kicsit, visszaadva a fényképezőt is.* - A képeket ha előhívod, oda tudod adni azt, amelyik rólam készült? *kérdem meg tőle, hátha esetleg ismeretes a környéken és találkozunk még. Következő kérdéséből azonban már egyértelmű mindez, így biccentek neki, míg levonok pár következtetést. Tehát varázsló. Ajaj...*
- Exortus. Elsős. *felelem röviden, hiszen nincs érelme titkolni, s kérdőn nézek a másikra, remélve, hogy ő is viszonozza a bemutatkozás ezen részét. Így legalább megtudhatok róla egy kis információt.*

Tárgy: Re: Mystral parkja 2012-09-30, 9:21 pm

*Ismeretsége az ismeretlen sráccal a fényrúdnak köszönhető, aminek ugyan megpróbálja elmagyarázni, hogy mi, honnan és hogyan jött, de nem igazán tudja.*
- Azt azért nagyjából sejtem, hogy működik.*nevet fel a lány, szőkesége ellenére cseppet sem buta, bár néha annak tetteti magát, ha szükséges. Harcban ez például egész jól jön, az ellenfél lebecsüli, és bumm! Okozza a meglepetést. A bemutatkozást követően odanyújtja a srácnak a rudat, hadd próbálja ki, ha érdekli, és amíg Zaine azzal játszadozik, ő készít néhány képet a műveiről.*
- Köszi, igyekszem. Bár a nehézsége nem abból áll, hogy ismeretlen vagy.*vigyorodik el a lány a srác szavaira, és amíg ő a képeket nézegeti, Electra a levegőbe rajzolgat egy kicsit, és amíg Zaine a képeket nézi, egy a rúddal kapcsolatos kérdést is feltesz neki.*
- Miért? Szerintem nem olyan drága, még ha nem is vagy gazdag, biztos meg tudnád venni.*mondja most már mosolytalanul, miközben visszaveszi a gépet és a zsebébe dugja. Nem tűnik a srác szegénynek, öltözékét sem a kukából szerezte nyilván, így ha nem csillagászati összegekbe kerül a rúd (ami igen valószerűtlen, hiszen a barátai több tucatot is szereztek belőle), akkor bizony könnyen hozzá lehet jutni.*
- Persze, szívesen. Azt hiszem, itt a városban is meg lehet csinálni.*töpreng el egy pillanatra, majd egy jó kérdés jut eszébe, ami abban is segítségére van, hogy jobban megismerje a srácot, meg hogy tudja, nagyjából merrefelé kéne keresnie a kép miatt. A válaszra bólint, majd mivel ez így szokás, elárulja ő is a sajátját.*
- Én cruos vagyok, másodikos. De reményeim szerint hamarosan harmadikos.*szeretne évfolyamot lépni, hiszen egy pár harmadikos ismerőse kellően felcsigázta a harmadikos tantárgyak iránt az érdeklődését, ezért mindent megtesz az évfolyamlépés érdekében, még ha tanulni nem is szeret nagyon.*
- Csinálnál a műveimről néhány képet? Magamnak kicsit bonyolult lenne.*kéri kedvesen a srácot, és felé nyújtja a gépet, miközben reménykedik, hogy a kedvesnek tűnő Zaine tényleg kedves. Ha pedig ez így lesz, szép, érdekes mintákat és geometriai alakzatokat rajzol a levegőbe. A végén főattrakciónak körberajzolja magát a rúddal, Zaine felé fordulva, hogy rendesen le tudja fotózni ezt a furcsa "köpenyt".

Tárgy: Re: Mystral parkja 2012-09-30, 9:32 pm

*Beszélgetés kezdődik közöttünk, melynek tárgya egyelőre a furcsa fénycső, s ezt próbáljuk meg kitárgyalni, kielemezni, több-kevesebb sikerrel. Nem fogom firtatni a dolgot, a részletek nem érdekelnek, csak az eredmény, mely jelen esetben igen szórakoztató, színes rajz a levegőben. Hoppá... Athalie talán örülne egy ilyennek. De miért vinnék neki? Kiengesztelésül? Áh, nem vagyok én olyan...*
- Biztos kémia, meg fizika... *jegyzem meg, a működését illetőleg, s miután én is kipróbálhatom a szerkezetet, megszemlélve a rólam készült képeket szólalok meg ismételten, elmosolyodva Electra válaszára. Ha tudná, hogy miről is beszéltem... inkább nem rontom el a hangulatot, mivel kedves és előzékeny velem, én sem lehetek kretén.*
- Nekem egyáltalán nincs pénzem. *mosolyodom el szelíden, a ruháim az egyetlen tulajdonom. Fedél is azért van a fejem fölött, mert itt tanulok, és sajnos eddig nem tudtam pénzt varázsolni magamnak, de ettől függetlenül is élvezem... már amennyire lehet. Az utóbbi órák tetszettek, és Vixi is hajt. Ilyen vagyok... én és az életem.*
- Hát akkor... küldj majd egy levelet, és rakd bele. Az úgy talán takarékos. *billentem félre a fejemet, ötletelve a képek elküldéséről. Ezért nem muszáj találkoznunk, de ha legközelebb összefutunk, akkor természetesen érdeklődöm a képekről. Most sajnos nincs arra időm, hogy pár képért boltba menjek, ahogyan pedig az üzleteket ismerem, hamarosan zárnak...*
- Mindenki évfolyamot szeretne lépni. *hagyom rá mosolyogva a lányra, elvégre vagy így, vagy úgy, de a következő évfolyam a cél. A kérdését meghallgatva veszem el a képet, s kellő távolságba helyezkedve próbálom meg lekapni a mozdulatait és a fénylő csíkokat. Nem sokat fényképeztem, így az én képeim nem olyan jók, mint az övéi, de ettől függetlenül nem vagyok ügyetlen. Amikor visszaadom a gépet, ezt láthatja is.*
- Gyakran szoktál kijárni, és... ilyeneket csinálni? Mindig van valami különös szórakozásod? *puhatolózom tovább, mivel meglep azért az esemény, ilyennel még nem találkoztam, de kellemesen érint. Ha ismeri a mugli tárgyakat, talán ő is sárvérű... de ezt inkább nem tudakolom meg, engem hidegen hagy.*

Tárgy: Re: Mystral parkja 2012-09-30, 9:49 pm

*A beszélgetés témája egyelőre a fényrúd, ami egészen új, úgy tűnik, mindkettejüknek, mert egyikőjük sem tudja, miként működik.*
- Ahhoz aztán értek.*mondja a lány, de természetesen simán kitalálható, hogy ennek ellenkezője az igaz. Sok dologhoz ért, de a kémia és a fizika távol áll tőle. Azokat a gimiben sem szerette, ott inkább a tesi volt a kedvenc tantárgya. Milyen kár, hogy itt nincs tesi, mert mi van, ha a lusta diákok elhíznak aztán nem fognak tudni harcolni? De neki szerencsére ilyen gondokkal nem kell küszködnie, genetikailag képtelen a hízásra.*
- Ó... sajnálom.*mondja együtt érzően, de nem olyan mértékben, hogy zavaró legyen. Tudja, hogy a pénztelen emberek nem szeretik a sajnálkozást. Bár neki mindig volt pénze, úgyhogy közvetlenül nem tudhatja.*
- Rendben. Akkor valamelyik nap majd sort kerítek rá.*nem szeretné sokáig halogatni, a lustaság pedig nem állhat az útjába, mert nem az, így minél előbb meg akarja majd csinálni. És ha már ott lesz, a sajátjait is előhívatja, és majd elküldi őket haza, hogy a barátai lássák, milyen ügyesen sikerült megtanulnia.*
- Bizony. Te is?*kérdez rá, bár ha ezt mondja, akkor biztos ő is, de jobb ezt megkérdezni, mint tippelgetni. Ezután megkéri Zaine-t, hogy fotózza le az alakzatait, csinál is néhány szépet, természetesen hagyva időt a fényképezésre. Mikor a srác nyújtja vissza a gépet, izgatottan lesi a képeket, mert a nagy koncentrálás közben valójában nem tudott nagyon odafigyelni, milyenre sikerültek. A képek amatőr-fotók, mint az övéi, tehát nincs velük semmi baj.*
- Szeretek szórakozni és érdekes dolgokat csinálni. Egyik nagy vágyam, hogy kipróbáljam a bungee jumping-ot. Azt hallottam, egyszer egy embernek kiesett a szeme közben, de biztos csak kamu volt.*legyint mosolyogva, ő aztán nem hitte el, hogy kiesett volna az ember szeme! Ez az extrém játék viszont tényleg nagyon foglalkoztatja, de nem csak ez.*
- Egyszer például azt csináltam, hogy felmásztam a gimi legmagasabb épületére és gravitációs kísérleteket végeztem pár tojással, mint Galilei csinálta a ferde toronyból.*meséli el mosolyogva egyik kalandját a lány, majd mivel a fényképezőre már nincs szükség, azt visszateszi a táskájába. Közben eszébe jut valami, így felvéve a táskát a vállára fordul ismét a srác felé.*
- Amúgy, ha szeretnél egy ilyen tök jó fényrudat, adhatok neked egyet. A barátaim egy tucatot küldtek, hogy sokáig ne apadjon ki a készlet. Nem kell sokat tenned érte.*mosolyog édesen Zaine-re, és egyelőre várja, mit szól hozzá a srác. Arra is kíváncsi, vajon ellenszolgáltatásnak mit gondol, mit kérne tőle.*

Tárgy: Re: Mystral parkja 2012-09-30, 10:01 pm

*Tervemmel ellentétben, jól alakul a társalgás, ami meglep, de kellemesen érint. Szimpatikus a lány, és tulajdonai minden tekintetben. Szavaira felnevetek. Hasonlóan állok a tanuláshoz, tárgyakhoz és anyagokhoz, bár a mágusvilágban izgalmasabb témákra is lelek, amik azért cselekvésre ösztönöznek, mivel érdekelnek. Persze nem túlzottan.*
- Nem kell... *motyogok csak ennyit lehajtott fejjel, mert valóban nem szeretem, ha sajnálnak, agy indokolatlanul próbálnak segítséget nyújtani. Azonban mivel kipróbálhatom a fényrudat, kedvem is vidám lesz, s már a fényképeket személem meg, majd pedig készítem én őket, hogy a lány is bővelkedhessen bennük.*
- Hát... igen, de csak év végén. Év közben nekem sok lenne. Ismeretlen még nekem ez a világ. *mosolygom szelíden, elárulva, hogy nem vagyok sem járatos, sem túlzottan stréber, ami nem gond. Én így szeretem magamat, így vagyok jó, és eddig másnak sem okozott ez gondot. Azonban a lányt is kérdezgetem, s amint hallom, szívesen mesél, én pedig hallgatom is őt.*
- Kétlem, hogy kiesett a szeme, de ha nem nem megfelelőek az ízületeid, vagy nem nyújtasz egy kicsit, akkor kiránthatja a lábad. Olyanról hallottam. Elég nagy ám a visszarántás. *gondolkodom el kicsit, elvégre ez a téma nem áll messze tőlem, a küzdősportok miatt értek a kérdéshez valamennyire, a lány nézőpontja pedig kifejezetten tetszik. Remélem találkozunk még, a képeken kívül is... talán ha elküldi a levelet, majd küldök viszontválaszt.*
- Legalább megdobáltál valakit tojással? *nevetek fel, mikor mesélni kezd. Én is mesélhetnék, de inkább nem teszem egyelőre, s ennek következtében egy kérdést is kapok, mire felvonom a szemöldökömet. Nos, ez érdekes fejlemény.*
- Mit kell érte csinálnom? *kíváncsiskodom, de ez ingoványos talaj. Ha nem tetszik a feladat, képes vagyok megsértődni, ez viszont a lányok áll. Hamarosan remélhetőleg kiderül, és állja a szavát... szeretnék egy olyan rudat.*

Tárgy: Re: Mystral parkja 2012-09-30, 10:14 pm

*A társalgás során a rudak kapcsán a lány megtudja, hogy Zaine nem bővelkedik a pénzben, sőt, egyáltalán nincs pénze. Mivel látja, hogy a téma kínosan érinti a srácot, hát nem is erőlteti, inkább felajánlja neki, hogy próbálja ki a rudat, és ezzel sikerül vidámmá tennie a srácot, aminek ő is örül, mert ha a társasága jól érzi magát, akkor ő is jól érzi magát. Aztán kölcsönösen is fényképezik egymást, vagyis inkább a rúd által rajzolt szép alakzatokat, miközben azért a suli egypár témája is szóba kerül.*
- Persze, én is év végére gondoltam. Annyira nem vagyok jó, hogy sikerülne év közben évfolyamot lépnem. Sőt, örülök, ha sikerül.*bár azért most kicsit lebecsüli magát és az eszét, mert elsőből másodikba is úgy lépett át, hogy volt két hónapja a vizsgákig bepótolni mindent. De valami szöget üt a fejében, amit Zaine mondott, úgyhogy mielőtt továbblépnének, erre kérdez rá.*
- Nem ismerted eddig a mágiát?*kíváncsiskodik egy kicsit, arcán pedig előrelátható, hogy nem zavarja őt, bármilyen vére is legyen a srác, végül is ő sem teljesen "tiszta". De nem csak ő kérdezgeti ám a srácot, hanem a srác is őt, ő pedig nagyon szeret mesélni, és beszélni mindenről, ami csak eszébe jut, és mivel kalandos élete van, mindig van miről.*
- Látom, értesz ehhez a dologhoz. Sportoló vagy esetleg? Már úgy értem, hivatásos?*ez bizony izgalmas lenne, egy hivatásos sportoló társasága, mert ő rendes versenyzővel még nem találkozott, csak az olimpiákat nézte mindig végig.*
- Hogyne! Épp alattam jött el a tanár, akit ki nem állhattam, úgyhogy a tojás "kiesett" a kezemből és a fejére pottyant! Sajnos ezután sürgősen le kellett onnan jönnöm, hogy ne bukjak le.*meséli nevetve a lány, és lelki szemei előtt még annak a bizonyos esetnek a képkockái is leperegnek. Pakolászás közben aztán eszébe jut valami, ezt felveti a társnak. Zaine kérdésére kicsit elmosolyodik, és vár egy kicsit, hadd ötleteljen magában a srác, aztán...*
- Mutasd be az udvarlási szokásaidat. Persze nem itt és nem rajtam, hanem a klubban, ahol most biztos megy a buli.*nem olyan nehéz feladat és nem is ciki, szóval igazán teljesíthető, ha egy ilyen jópofa kütyü a tét. A lány kíváncsi arra, hogy vajon Zaine is csak azokat az ősrégi és béna szövegeket tudja nyomatni a lányoknak, vagy van benne azért valami eredetiség is.*

Tárgy: Re: Mystral parkja 2012-09-30, 10:24 pm

*Elsődlegesen az általam felfedezett, lányhoz tartozó szerkezet köti le figyelmünket, így a téma is ilyen irányban indul el, valamint a kölcsönös próbálkozás és fényképezés sem marad el, miközben beszélgetünk természetesen másról is. Jól esik kipróbálni, egy kellemes társaságban, ezért teszek le terveimről.*
- Akkor hasonlóak vagyunk. *mosolyodom el picit, s már lépnék is tovább a témán, de ekkor jön a lány kérdése, mire tekintetem arcára téved, ám mivel ellenszenvet nem látok rajta, ezért először csupán bólintok. Örülök, hogy nem veszünk ezen össze.*
- Igen, nagyjából pár hónapja ismerem csak. *hagyom annyian, mert többet egyelőre nem szeretnék mesélni az eddigi életemről, annak ellenére sem, hogy eléggé nyitott vagyok. Nem mindenben természetesen. Szerencsére a beszélgetés folyama elterelődik, mégpedig egy általam kedvelt irányba, így bólogatok kicsit.*
- Hát capoeiráztam pár évig... most is. Tehát mondható vagyok sportolónak. *helyeselek.* - Te is talán? *kérdezek vissza, hátha akad egy közös témánk. Emellett még meghallgatom a lány történeteit is, és megmosolyogva bólogatok rá. Én azért ennél kellemetlenebb, durvább helyzetekbe keveredtem, de félek, ha ezt megosztom, a lány finom kis lelke megtörik. Legalábbis úgy néz ki. Azonban figyelmemet felajánlása vonja el, s gondolkodok is, de amint meghallom óhaját, láthatóan merengek.*
~ Miért kíváncsi erre? ~ *nem értem, ezért végül úgy döntök, hogy mivel nekem van Vixi, ezért nem teszem meg. Persze, csajozni szeretek, de nem fogadásból... még a végén magyarázkodhatnék... nem menne, ha figyelnek, vagy parancsba adják. Azért természetesen nem vagyok erkölcsi lovag.*
- Miért ez a feladat? Ezt nem vállalom van... ő, barátnőféleségem. Aki még nem barátnő, de nem szeretném elrontani a helyzetet. Adj más feladatot! *szólítom fel, s a továbbiak is attól függnek, hogy vajon bele megy-e vagy sem. Részemről örülnék, ha mást találna ki, talán megérti a kérésemet.*

Tárgy: Re: Mystral parkja 2012-09-30, 10:39 pm

*Miközben Electra új szerkezetével szórakoznak egy kicsit, a suli kapcsán a lány elárulja, hogy nem igazán szeret tanulni. Zaine szavaira mosolyog, örül neki, kicsit azért furcsa, hogy minden ember, akivel találkozik, minimális szinten akár, de hasonlít őhozzá. Ez persze cseppet sem baj, sőt, örül neki, hogy ilyen sokan vannak, akik hozzá hasonlók. A srác a beszélgetés közben megemlíti, hogy nem nagyon jártas ebben a világban, így a lány rákérdez, hogy kiderüljön, úgy van-e, ahogy gondolja.*
- Akkor nem lehet neked könnyű.*bólogat párat, értve a helyzetet. Ő már kiskorától ismeri ugyan a mágiát, de nem igazán használta, nem volt rá szüksége, de mire persze idejött, már szinte mindenben tisztában volt. Nem lehet könnyű azoknak, akik eddig semmit nem tudtak róla.*
- Hű, ez aztán a bonyolult szó.*füttyent egyet halkan, magában pedig azon dolgozik, hogy ki tudja mondani hallás után ennek a sportnak a fura nevét. Azért persze meghallja a kérdést is, amit kap.*
- Általánosban táncoltam, aerobic-oztam, és kézilabdáztam, de nem úgy versenyszerűen. Volt egy időszak, mikor harcművészetet is tanultam, de aztán abbahagytam.*bizonyos okokból, mindent abbahagyott, az áltisis elfoglaltságait azért, mert gimis lett, a többit pedig azért, mert már nem volt kedve hozzá. Aztán egy ajánlatot is tesz a srácnak, a tét pedig a fényrúd. Kíváncsian várja, vajon elfogadja-e az ajánlatot, aztán mint hamar kiderül, nem, mert van barátnője... barátnőfélesége.*
- Jaj, ha ez a helyzet, akkor persze nem kérek ilyet.*siet tisztázni a dolgot, bár közbe felmerül benne a kérdés, hogy vajon miért hitte Zaine-ről, hogy szingli? Nem csúnya a srác, szóval különös, hogy ezt gondolta.*
- Jó, akkor kitalálok valami mást.*bólint, majd állát simogatva, mint a nagy szakállas bölcsek lát hozzá a töprengéshez. Átcikázik pár ötlet az agyán, hogy megtalálhassa a legjobbat.*
- Megvan! Kíváncsi lennék a sütő tudományodra! Epres sütit kérek. De nem most, mert már késő van.*mondja, majd a zsákjából előveszi az egyik fényrudat, és azt Zaine felé nyújtja.* - Odaadom, de aztán ne felejtkezz el a sütimről. De ha mégis elfelejtkeznél, akkor sem lesz semmi, legfeljebb ingyenélőnek foglak gondolni.*közli bájos mosollyal a lány, majd ha a srác elveszi a fényrudat, visszahúzza a cipzárt és visszaveszi a hátára a táskát.*
- Nagyon sötét van, visszamegyek a kastélyba. Jössz te is, vagy mész tovább?*ha nem jön, akkor most köszön el tőle, ha viszont jön, akkor majd csak az aulában, és így megy vissza a szobájába, ahol lezuhanyozik, majd bebújik az ágyába.*

» Mystral kikötője - A rév
» Mystral főutcája