Tom Smart

Tárgy: Tom Smart 2014-01-11, 10:16 pm

Név: Tom Smart
Születési hely: Manchester, Egyesült Királyság
Születési idő: 1994. január 22.
Vér: Félvér

Ház: Exortus
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

Kinézet:
Haja sötétbarna, és rövid, szemei sötétkékek. Csuklóján gyakran ott az órája, melyet apjától kapott 12 évesen, és azóta se szívesen veszi le. Kényelmes sportcipőt hord, hisz gyakran jár futni. Ruházata időjárástól függ, de ha teheti, akkor farmert és rövidujjú pólót visel. Ékszert nem hord, csak ha nagyon muszáj. Közepes magasságú és közepes testsúlyú, hisz figyel az étkezésre is. Sapkát csak télen hord, és akkor is csak ha nagyon hideg van. Mivel nem egy fázós típus, ezért gyakran még télen is pólóban járkál.

Jellem:
Eleinte kissé visszahúzódó volt, de ez már nem nagyon jellemző rá. Szereti a zenét, és ő is szokott zenélni, mert ez megnyugtatja ha ideges. Éppen ezért nem szokott verekedni se, csak ha muszáj. Ettől függetlenül szereti a veszélyes helyzeteket, bár ez nem nagyon látszik rajta. Szorgalmas és szeret tanulni is. A feketemágián kívül nem nagyon szeret mást tanulni. Bátor és kiáll a barátai mellett, mindenáron. Hobbija még az olvasás is, melynek köszönhetően gyakran van nála könyv. Szinte sose unatkozik. Emellett kedveli a méregfőzést is.

Előtörténet:
1994. január 22-én, Manchesterben született meg Tom. Apja, Peter a manchesteri Mágushivatalban dolgozott, amikor megérkezett a hír, hogy fia született. Ő hazarohant és boldogan vette karjaiba az ifjú Tomot. A mugli anyja még nem tudhatta, hogy fiában mágus vér folyik, ahogyan azt sem tudta, hogy Peter miért titkolja a munkahelyét. Apja titkolta, hogy ő is mágus, de ez érthető, hisz ha kiderül, hogy ő egy mágushivatalban dolgozó mágus, akkor abból csak a baj lenne. Tom 5 éves lehetett, amikor már Peter nem halogathatta tovább a titok elárulását, miszerint ő és fia mágusok. Így elmondta, melynek az lett a következménye, hogy az anya otthagyta őket és soha nem is tért vissza. Az ifjú Tom még nem igazán érthette a dolgot. Ahogy anyja eltűnését se, és még máig se nagyon érti. Apja mindent megadott a fiúnak. Tom gyakran volt egyedül, de nem unatkozott. Sokszor gitározott és játszott a szomszéd gyerekekkel, akiket barátként kezelt. Emellett gyakran olvasott is. Mivel apjának sok könyve volt, így gyakran kapta apja azon, hogy a kedvenc regényeit olvasgatja, melynek egyébként még örült is. 10 éves volt, amikor Peter úgy döntött, hogy megtanítja neki a mágia alapjait. Eleinte minden rendben volt, majd mikor szóba került a fekete mágia fogalma, ő nagyobb lelkesedéssel figyelte apja tanításait. Ezt hamar észre is vette Peter, aki nem nagyon örült a dolognak. Érthető is, hisz jobban szerette volna, ha fia az ő nyomdokaiba lép, de ez így elképzelhetetlen lenne. Ezért egy kis időre abbamaradt a tanulás, mert apja már nem tudott semmi érdekeset mondani a fiának. 13 éves volt Tom, mikor Petert kirúgták a munkahelyéről és ezért nem tudták fizetni a mugli számlákat. Ekkor úgy határoztak, hogy elköltöznek valami csendesebb és olcsóbb helyre. Választásuk Preston külvárosára esett, ahol a fiú keresztapja, David Mactaha is lakott. David a külvárosban, egy saját boltban dolgozik, mely mugli bolt is egyben, de pincéje a feketemágiai eszközök kereskedéseként működik. Mivel David rajongott a feketemágiáért, ezért Tom gyakran lejárt hozzá, és keresztapjával beszélgetett a feketemágiáról, mely lassan tanítássá vált. Apja már réges-rég beletörődött fia érdeklődésébe. Ráadásul néha még ő is leült a tanításokat hallgatni. Gyakran kísérleteztek különféle mérgek keverésével, melyet gyakran ki is próbáltak valamilyen módon. Mivel volt egy kutyájuk, ezért unalmukban azzal szórakoztak, hogy a levegőbe repítették és csak kis idő múlva eresztették le. David még munkát is adott Peternek a boltjában, amiért fizetést is kapott. Tomnak rajtuk kivül nem volt egy ismerőse se és barátjai se, ettől függetlenül nagyon örült a költözésnek és annak, hogy végre megtanulhat valamit kedvenc mágiájából. Aztán 15 éves lett, mikor egy levél jött a Mysterio Feketemágus képzőből, melyben az állt, hogy felvételt nyert az iskolába, aminek Tom nagyon örült, bár nem szívesen hagyta ott keresztapját és apját. Ebbe azonban hamar belenyugodott, és boldogan indult meg az iskola felé...