Mysterio Feketemágus képző

Fórum alapú szerepjáték
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Vezetőség
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (22 fő) Pént. Jún. 29 2012, 19:26-kor volt itt.
Statistics
Összesen 789 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Perselus Piton

Jelenleg összesen 167013 hozzászólás olvasható. in 1079 subjects
Másik oldalunk

Share | 
 

 Jing Teaház

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Sideris Valbraith
Magiszter
Magiszter
avatar

Hozzászólások száma : 29040
Csatlakozás : 2009. Nov. 22.
Tartózkodási hely : Pécs / Északi főtorony
Üzenet :
A láthatatlan sebek felemésztik a lelkemet.
Még most is a sötétség mélyén élek, nem tudok nem rá gondolni.
Vöröslő reszketéssel érnek véget az álmok, mikor találkozunk, sorsunk megváltozik.


Rangok
Ház: Cruoris - Házvezető
Betöltött poszt: Magiszter
Évfolyam: -

TémanyitásTárgy: Jing Teaház   Csüt. Jan. 23 2014, 20:19

Jing Teaház



A 2014-es évvel egy új üzlet is megnyitottak kapuit az erre látogatók számára, ez pedig nem más, mint Jing úr teaháza. A kikötőtől nem messze található ez a gyönyörű épület, amely már ránézésre is Kínát idézi. Ha belép az ember a helységbe, kellemes illat fogadja, kis asztalok, különleges teák, puffok, és néhány különálló kis sarok is az arra vágyók számára. Ne tévesszen meg senkit, csak azért, mert teaházról van szó, ugyanúgy lehet kapni itt kávét, forró csokoládét és süteményeket is, csak nem pont a megszokott fajtákból. A teaház kora reggeltől késő estig nyitva van, tehát bárki nyugodtan betérhet ide, ha nem alkoholra vágyik, hanem egy másabb jellegű szórakozásra. Ahogy viszont eljön a jó idő, akkor a ház körülötti kis teraszra is bárki nyugodtan kiülhet teázgatni, nem kötelező az épületen belül elfogyasztania rendelését, és így gyönyörű kilátása nyílik a tengerre.

_________________


Talán említenem sem kell számodra, hogy ez a démon az, melyet a legtöbbre tartok.
Testem börtönében tombol most is a Lappangó… hallom üvöltését, érzem testetlen csapásai súlyát.
Tombol, mégis én uralom. Ez a hatalom… mérhetetlen. Ez az érzés az, amiért élek.
Talán majd te is megismered ezt az érzést, és rabjává válsz.
Ne feledd, a börtönőr ugyanolyan rab, mint akit a ketrecbe zárt.
Vissza az elejére Go down
Noah Cromwell
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Hozzászólások száma : 229
Csatlakozás : 2010. Aug. 16.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Jing Teaház   Csüt. Jan. 23 2014, 20:39

/NRT: Galina és Noah – 2014.01.09. (Előzmény az Aranykor Antikvitásban)/

Észreveszem a lány különös viselkedését, de nem áll módomban megjegyezni neki, az illetlenség lenne, így csak a kedves mosolyt hagyom az arcomon, miközben én is érdeklődni kezdek ő felőle. Eddig én meséltem, tényleg ideje, hogy ő róla is megtudjak néhány dolgot.
- Akkor még van időd eldönteni, hogy hova tovább. – bólintok is rá egy aprót, de azért hátha gondolkodott már azon, hogy mi érdekli majd, ezért is kíváncsiskodom tőle és hamarosan kiderül, hogy jól sejtettem, tökéletesen tudja, hogy mi a célja.
- Az orvvadász szak keményen hangzik és komoly munka. De hogy érted azt, hogy ha? Lehet, hogy a harmadik év után itt hagyod a sulit és inkább más utakat választasz? – nem tudom, hogy mit szeretne, de nem ő az első, aki nem akar az egyetemen tovább tanulni. Nem lehet mindenki egyforma, ez csak egy lehetőség és úgy érzem, hogy nagyon is jó lehetőség, mivel újabb erőre tehetünk szert ez által. De nem akarok most túl sokáig az egyetem körül agyalni, inkább elmesélem, hogy talán egy képet veszek majd valamikor a szobámba, és ez után ismét rátérek a lányra, megfigyelve a kezében lévő könyvet. A mérgek nem az én asztalom, nem szeretem őket, de ettől függetlenül egy picit se csökkent a szememben a lány.
- Én nem feltétlen szeretek így ártani másoknak, akkor azt már inkább harc által intézem el. Meg ne haragudj azért, amit mondok, de nekem a mérgek olyan sunyik… nem tiszta fegyver és nem is feltétlenül lehet kideríteni, hogy kitől származik. Én jobb szeretem megmutatni magam, nem elrejtőzni. – tényleg eszem ágában sincs megbántani a másikat, de számomra nagyon sok minden miatt negatív a toxicológia, az pedig már csak hab a tortán, hogy mennyi növényt és mérget kell hozzá ismerni, meg megjegyezni a recepteket is. Nem, egyszerűen az ilyesmit nem nekem találták ki. Kis időre azért elválunk egymástól, amíg a lány fizet, én tovább nézelődöm, majd amikor visszatér és egy italt javasol, egyértelmű, hogy elfogadom és majd én fogom fizetni mindkettőnk részét, ezt mégis csak így illik. Rég nem beszélgettem már egy jót, rám fog férni és amúgy se rohanok sehová se. Elköszönünk tehát az eladótól, majd a főutcára kitérve kérdezek rá arra, hogy mit is szeretne inni a lány, és amikor meghallom a válaszát, ismét mosoly jelenik meg helyes arcomon.
- Jó választás, én is a forró csokin gondolkodtam. – ezek szerint ugyanazt fogjuk inni, max más fajta körítéssel. Ki tudja, hogy ő mennyire édesen és habosan szereti. Miközben haladunk a célunk felé, amely eleinte még a klub, tovább kíváncsiskodik felőlem, amire ismét csak bólogatni tudok.
- Igen, angol. És hogy miért? Mert szeretek a pálcámmal harcolni és különféle varázslatokat elsajátítani. Úgy gondolom, hogy a Minisztérium nagyon is rosszul gondolja a dolgokat és talán ideje, hogy valakik felvilágosítsák őket. Én is egy szeretnék majd lenni azok közül, akik átformálják a varázslótársadalmat. – nem véletlenül jöttem a Mysterioba, nem véletlen érdekel pont a fekete mágia. Bár tény, hogy ez az erő nem feltétlenül tiszta, de bennünk lakozik és ezt mindenkinek fel kellene fognia. Na de menet közben, még mielőtt a klubhoz érnénk, eszembe jut ám valami, így torpanok meg hirtelen.
- Pár napja a kikötőnél láttam egy új épületet, úgy rémlik, hogy valamiféle teaház volt az. Nem megyünk el oda? Még sose voltam bent, de… kíváncsi vagyok rá. – a klub se lenne rossz választás, de egy kis forró csoki elfogyasztására talán tényleg tökéletesen jó lesz az a teaház is. Tehát ha a lánynak nem lesz ellenére, akkor a kikötő felé vesszük az irányt, ahol nemsokára már a szemünk elé is tárul a látvány.
- Nézd csak, arra gondoltam. Te jártál már bent? – kérdezek rá még menet közben, majd amikor odaérünk a bejárathoz, azt automatikusan tárom ki a szőke lány előtt, hogy fáradjon csak előre. Két eladó van bent jelenleg, mind a kettő kínai és máris kedvesen köszöntenek minket.
- Jó napot! – köszönök is oda, majd ha a lány is beljebb sétál, akkor lassan mögé lépek. – Szabad? – utalok itt a kabátjára, amit talán észrevesz mozdulataimból is és hogyha engedi, akkor lesegítem azt róla, majd egy fogasra akasztom fel és az övét hamarosan a sajátom is követni fogja.
- Puffra ülnél vagy inkább egy asztalhoz? – nem tudom, hogy mennyire kis kényelmes, hogy marad az asztalnál, tehát rábízom a döntést, bár tény, hogy én a puffal szemezgetek. Még sose próbáltam ilyesmit és akármennyire is komoly a neveltetésem, néha szeretem az újdonságokat. Ebből is látszik, hogy nem nőttem én még fel teljesen.
Vissza az elejére Go down
Galina Sergeevna Ivanova
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 173
Csatlakozás : 2013. Mar. 21.
Kor : 20
Tartózkodási hely : Dália háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Jing Teaház   Pént. Jan. 24 2014, 16:35

/NRT Galina, Noah 2014.01.09./

*Kicsit elkeserítő néha az érzés, hogy mások már komoly célokkal érkeznek ide, én pedig csak megyek az ösvényen, amit kijelöltek nekem. Nem mintha ne lennének saját terveim, de azok úgy sem érdekelnek senkit. Tényleg érdekesnek találom az orrvadász szakot, szerintem hozzám az illene a legjobban és azt is tanulnám a legszívesebben.*
- Nem hiszem, hogy tovább fogok tanulni. Amit a három év alatt tanulhatok, elég lesz. *A jelenlegi tervek szerint úgyse nagyon kell majd túlzottan képzett mágusokkal hadakoznom.* - De ahogy mondtad, addig még van idő, talán máshogy alakulnak majd a dolgok. *Azért nem fogok teljesen negatívan hozzáállni az egészhez, ki tudja még, hogy mi fog addig történni. Nem túl kellemes nekem a téma, ezért jobb is, hogy rátérünk a dekorálásra, onnan pedig az egyik kedvenc témámhoz, a mérgekhez. Meg kell mondjam, tetszik az érvelése, és nem is nagyon lehet kétségbe vonni az igazát. Eszemben sincs megharagudni azért, amit mond a mérgek valóban sunyik, de ez engem még nem akadályoz meg abban, hogy használjam őket.*
- Igazad van. De vannak, akik nem elég erősek ahhoz, hogy nyíltan harcolhassanak. Én sokkal szívesebben maradok a háttérben. *Számomra ez nem becsület vagy valami hasonló dolog kérdése. Egyszerűen csak az a fajta vagyok, aki előbb vágja hozzá valakihez a pálcáját, minthogy megátkozza vele. Bár rengeteget fejlődtem, mióta ide kerültem, de ettől még nem lennék jó harcos. Azt meghagyom másnak. Kicsit magára hagyom Noah-t, amíg fizetek, de úgy érzem, egész jól el tudok vele beszélgetni, ezért is kérdezem meg, hogy lenne-e még kedve egy kis időt velem tölteni. Beleegyezik és mivel mindketten végeztünk a vásárlással, illetve nézelődéssel el is indulhatunk. Mosolygok kicsit azon, hogy ő is forró csokit szeretne, nem igen láttam még fiút, aki ilyesmit ivott volna. Ez persze egyáltalán nem negatív pont, csak nekem szokatlan. De amíg sétálunk, nem bírom ki, hogy ne kíváncsiskodjak tovább, ezért is kérdezek rá, hogy miért pont azt a pályát választotta, amit. Fel vagyok készülve, hogy elintézi egy magától értetődő válasszal, de amit hallok, az sokkal érdekesebb. Egyértelmű, hogy szeret új varázslatokat tanulni, ebben hasonlítunk, csak én a receptekkel és hatóanyagokkal vagyok így. Nem gondoltam volna, hogy Noah ilyen komoly területen szeretne tevékenykedni, ettől nagyobb tisztelettel nézek rá.*
- Miken szeretnél változtatni? *Komolyan érdekelne a véleménye, ez most nem csak amolyan udvariasan érdeklődő kérdés tőlem. A mi társadalmunk is, mint megannyi másik a bolygón, bizony megérett a reformokra. Elég idős és értelmes vagyok hozzá, hogy én is átlássam a problémákat, de azzal nem foglalkoznék, hogy változtassak rajtuk. Nem csak azért, mert az a társadalomra nézve katasztrófa lenne, de ha az ember az egyéni problémáit sem tudja megoldani, akkor mások életébe csak ne kontárkodjon bele. Eredetileg különösebb cél nélkül indultam volna neki, hogy beüljek az első helyre, ami tetszik, de szerencsére kettőnk közül legalább egy valakinek vannak határozott tervei. Nem emlékszem, hogy láttam volna azt az épületet, amelyiket említi, bár elég rég jártam a kikötőnél. Érdekelne engem is, hogy milyen lehet, ezért lelkesen bólintok és máris arrafelé vehetjük az irányt. Hamar odaérünk, és bár nem igen tetszik a kelet-ázsiai építészet el kell ismernem, hogy egész pofás kis épület áll előttünk.*
- Még nem. *Tényleg nem láttam még, vagy csak nem figyeltem fel rá, bár eléggé elüt a környező házaktól, hogy feltűnő legyen.* - Nem jártam még igazi teaházban. Szibériában lehetőség, máshol pedig idő nem volt rá. *Kicsit fura, hogy ez eddig kimaradt az életemből, de most legalább ez is pótlásra kerül. Igaz, pont nem a tea miatt jöttünk, de ez nem zavar, az élmény a lényeg. Amikor Noah kinyitja az ajtót egy széles mosollyal köszönöm meg, hogy előre enged.*
- Jó napot! *Köszönök én is, de nem nagyon figyelek az eladókra, maga a helyiség most jobban leköt. Egy pillanatra még Noah-ról is megfeledkezem, csak akkor tűnik fel a közelsége, amikor már mögöttem áll.* - Köszönöm. *Természetesen hagyom, hogy lesegítse a kabátomat, bár eléggé meglep vele, és ez a hangomon is hallatszik. Elég ritkán találkozok ilyen fokú udvariassággal. Kihasználom azt a pár másodpercet is még a nézelődésre, amíg a fiú a kabátokkal van elfoglalva. A kérdésére majdnem rávágom, hogy asztalhoz menjünk, de ahogy ránézek, pont elkapom a pillantását, és elmosolyodom.*
- A puff jó lesz. *Ha oda szeretne, akkor nekem is megfelel. El is foglalunk két ablak melletti helyet, és egyáltalán nem zavartatom magam amiatt, hogy másodpercekig fészkelődök, mire sikerül a legkényelmesebben elhelyezkedni. Az egyik kínai azonnal jön is, hogy hozzon két itallapot, majd magunkra hagy minket, amíg választunk. Szeretnék tovább beszélni, de a kínálat teljesen lefoglal; azt hittem elég lesz csak azon gondolkodnom, hogy fehér vagy barna csokit kérek-e, de itt még az ázsiaiaknál divatos rózsaszín és zöld is van, a különböző ízesítésekről nem is beszélve. Végül mégis csak egy klasszikus barnát választok, hiszen ha az alap receptjük nem ízlik, valószínűleg a többi sem fog.*
- A családod politikai pályán mozog? *Amíg várunk nem fecsérelem az időt és már be is támadom a következő kérdésemmel. Szeretnék róla többet megtudni és az is érdekelne, hogy honnan jöttek nála ezek a nagy ambíciók, talán családi behatás.*
Vissza az elejére Go down
Noah Cromwell
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Hozzászólások száma : 229
Csatlakozás : 2010. Aug. 16.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Jing Teaház   Szomb. Jan. 25 2014, 13:55

/NRT: Galina és Noah – 2014.01.09./

Mindenkinek magának kell eldöntenie – vagy maximum a szülei véleményét meghallgatva -, azt, hogy mit is akar kezdeni a jövőjével. Ha Galina úgy érzi, hogy ő neki elég lesz itt az a három év, akkor biztosan jól dönt ezt illetően, én pedig nem fogom győzködni arról, hogy de milyen jó is az egyetemista élet. Inkább haladnak tovább a témák és amikor megtudom azt, hogy mi is érdekli igazán a szőke hajú leányzót, elárulom neki a véleményemet is a mérgekkel kapcsolatban. Örülök neki, hogy nem bántódik meg, de én őszinte ember vagyok és nem szívesen mondanék mást, mint amit gondolok.
- Persze, ahogy mondod. Ezért is ilyen tág a mágustársadalom, mindenki máshoz ért. – mosolyodom el kissé és belül nagyon is értékelem, hogy tudja magáról, hogy mihez ért és mihez nem. Mondjuk… kötve hiszem, hogy a többi mágiaágból buta lenne, főleg, hogy másodikban már nincs toxicológia és valahogy ide is el kellett jutnia, de erre szerintem ő is már rájött vagy rá fog, amikor elérkezik az ideje. A lány végül fizet, ez után pedig együtt hagyjuk el az antikváriumot, hogy egy kicsit még egymás társaságát élvezhessük egy forró ital mellett. Nincs ellenemre a dolog, sőt, nagyon is örülök neki, így gondolkodom menet közben azon, hogy hova is ülhetnénk be. A klub nem mindig olyan jó hely, biztosan akad valami más… De teljesen nem tudok ezen agyalni, hála a további kérdezgetésnek, amelyre ismét őszintén felelek, bár fel vagyok rá készülve, hogy furcsálni fogja céljaimat.
- Például a feketemágusokhoz való hozzáállásukat nem tartom túl jónak. Vagyunk olyan jók, mint ők, sőt, még jobbak is… Fel kellene állítani egy egyensúlyt, akár külön Minisztréiumot, de ez így, ahogy most van, nem jó. – bővebben nem óhajtom neki kifejteni, az már túlságosan is hosszadalmas lenne és mélyen belemenne azokba az elvekbe, amiket nem neki kell hallania, hanem majd másoknak, amikor oda jutok. Apám persze tud róluk és egyet is ért velem, de ez családi ügy még jelenleg és bajom is származhat szavaimból. Galina bár kedves lánynak tűnik, mégse ismerem, most beszélek vele először, tehát nem kaphatja meg tőlem azt a bizalmat, amit talán nem is sejt, hogy ezzel a válasszal járna, tehát remélem, hogy megelégszik most ennyivel. Jó is, hogy eszembe jut séta közben a teaház, így most arra térek rá, teljesen átlépve az én jövőbeli dolgaimat és mivel még a másik se járt itt, ideje együtt felfedeznünk. A kikötőbe amúgy tuti, hogy sűrűn megfordul, hiszen a révész mégis csak itt teszi ki, amikor áthozza a suliból, de tény, hogy nem mindenkinek tűnhet fel minden.
- Én angol révén elég sokban megfordultam már és nagyon is kedvelem őket, bár tény, hogy kínaiba még én is csak ritkán fordultam meg. – mesélek picit akkor már én is magamról a lánynak, majd amikor az ajtóhoz érek, kinyitom azt előtte, bent pedig még a kabátját is lesegítem. Meg szoktam adni a módját a dolgoknak, így teszek tehát most is és ez után kéne eldönteni azt, hogy hová is üljünk le. Amikor hallom, hogy az exos lánynak is megfelel a puff. Mosolyogva biccentek felé, majd vele szembe helyezkedem el magam is. Egy kicsit szintén fészkelődöm, mire jó lesz, majd ez után egy gyors pillantást azért vetek a tengerre, hála a mellettem lévő hatalmas ablaknak.
- Köszönjük! – tekintek fel a kínai nőre, aki már a kezembe is adja az egyik itallapot, így kezdek el kutakodni rajta szemeimmel és amikor visszatér hozzánk, akkor adom csak le a rendelésemet, ami egy tejcsokoládé és fehér csokoládé keveréke lesz, mely spirálosan mutatkozik meg a pohárban. Finom édes, tejszínnel a tetején és hozzá még egy kis csokis sütit is kérek. Ez így pont jó lesz. Ő elmegy és nemsokára majd hozza is a rendeléseket, én pedig ismét a másikra koncentrálhatok.
- Csak az apám. – anyám nem dolgozik, mivel apám kikötötte, hogy ő bőven eleget keres, neki jobb, ha otthon van, biztonságban és otthon rendezgeti az ügyeket. Ezt viszont ismét csak megtartom magamnak, inkább én is kérdezek, mert Galina túlságosan is érdeklődő, de magáról nem árul el túl sokat.
- És mi a helyzet a te szüleiddel? És mit gondolsz, ha letelik a harmadik éved itt, akkor mihez fogsz majd? – tehát ha mégse megy az orvvadász szakra, akkor vajon mik a tervei? Bár beszéltünk erről az előbb, ő ezt nem árulta el nekem, tehát ha már ő így faggatózik, akkor én is lehetek kíváncsibb a kelleténél.
Vissza az elejére Go down
Galina Sergeevna Ivanova
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 173
Csatlakozás : 2013. Mar. 21.
Kor : 20
Tartózkodási hely : Dália háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Jing Teaház   Hétf. Jan. 27 2014, 22:13

/NRT Galina és Noah 2014.01.09./

*Általános igazság, hogy mindenki máshoz ért, ebbe még én sem tudok belekötni. Szerencsére azt azért már megtaláltam, hogy miben vagyok jó, az pedig, hogy mi lesz két év múlva, majd elválik akkor. Van még időm. De elég ebből a témából, a forró csoki érdekesebb most, úgyhogy nem is fecséreljük tovább az időt a boltban. De nem akarom nagyon kérdések nélkül hagyni Noah-t, még a végén unatkozni kezdene, na meg én is kíváncsi vagyok. A politikai pálya nekem túl unalmas lenne, és a minisztériumokkal sem foglalkoznék szívesen, de ettől még tiszteletre méltó, ha valakinek ilyen ambíciói vannak. Viszont elég sok problémát fel lehetne sorolni, ezért is kérdezek rá, hogy Noah konkrétan melyikre is gondol. A válasza végül is nem lep meg, elég általános jelenség, hogy a feketemágusok háttérbe vannak szorítva.*
- Nehéz lesz a tömeget meggyőzni arról, hogy az egyensúly nem azt jelenti, hogy mindenhol csak a jó van. Nem fogadják el, amit rossznak gondolnak, még saját magukban sem, akkor miért fogadnák el másokban? Mintha egy KKK tagot akarnál meggyőzni arról, hogy semmivel sem jobb egy feketénél. *Ennél azért szelídebb példát is találhattam volna, de ettől függetlenül valahol ott a párhuzam, még ha más is az oka annak, hogy valahol nem látnak szívesen. Nem sok esélyt látok rá, hogy ezek a dolgok változzanak, de Noah-nak igaza van, így sem maradhatnak. Végül is próbálkozni szabad, remélem, legalább részben sikerrel jár majd. Túl komplex a kérdés, több irányból kellene megközelíteni, a részletezése pedig nem való egy ilyen kis sétához. Idő közben sikerül azt is eldönteni, hogy hova is szeretnénk menni, nekem pedig tetszik az ötlet, mert még úgysem voltam teaházban; még szerencse, hogy pont egy angollal futottam össze. Ráadásul olyannal, aki, mint pár perc múlva láthatom is, az udvariasságnak sincs híján. Nem igen találkozni ilyen előzékenységgel és természetesen eszemben sincs visszautasítani. Miután elfoglaljuk a helyünket azonnal kapunk itallapot is, és amíg válogatok még a kérdéseimről is megfeledkezem. Azt hiszem érdemes lesz ide többször is betérni, már most eldöntöm, hogy a kínálatból mindent ki akarok majd próbálni. Amíg várjuk, hogy kihozzák a rendelést újra megtalálom ám a hangomat, és jöhetnek is megint a kérdéseim. Érdekelne Noah családi háttere, valahogy sejtem, hogy nem véletlenül születtek a tervei, de az egyszavas válasz hallatán eszembe ötlik, hogy megint túl sokat jár a szám. Nem gondolnám, hogy túl tolakodó vagyok, végül is nem önéletrajzot kértem minden kis részletre kitérve, de tudom, hogy vannak, akik nem szeretik a túl sok kérdést. Nem fogok ezen megsértődni, inkább visszafogom magam. Pedig érdekelne nagyon, hogy pontosan mivel is foglalkozik az apja, talán már ő is azokkal a bizonyos reformokkal? Azt azért megtudtam, hogy jól tippeltem, tényleg van némi politikai háttér. A kínai pincérnő kihozza az italokat, egész hamar elkészültek vele.*
- Köszönöm. – Mosolygok is, mikor leteszi elém az egyiket; klasszikus darab, tej csoki egy kevés ét csokival, tejszínhab ugyan nincs rajta, de van helyette néhány mályvacukor, amik a csoki tetején úszkálnak. Muszáj azonnal megkóstolnom, úgyhogy Noah egy pár másodpercig újra megmenekül a zaklatásomtól.*
- Vkusna… *Jelentem is be, megfeledkezve arról, hogy a másik nyilván nem érti, mit mondok, de szerintem az övé is ugyanolyan finom lehet, mint amit én kaptam. Felveszem a hosszú nyelű kanalat, amit még a csoki mellé jár, és neki is látok, hogy kihalásszak egy mályvacukrot. Közben azért már figyelek a másikra is, hallom a kérdését, de nem válaszolok azonnal.*
- Üzletemberek voltak. *Nem vagyok hajlandó másik szót használni a szüleim által betöltött munkakörre. Nem titkolom a dolgot, felesleges lenne, ha valaki utána akar nézni, úgyis megtudhat mindent, jó pár családdal együtt az enyém is ismert bizonyos körökben.* - Ha mégsem leszek orvvadász, akkor maradok a családi vállalkozásban, szóval én is üzletasszony leszek. *A háttérbe olvadós, méregkeverő fajtából. De nem nagyon szeretném túlragozni ezt, akkor foglalkoznom kellene vele, márpedig én szeretem halogatni a dolgokat. Néhány percig csak a csokival vagyok elfoglalva, kissé elterelődnek a gondolataim, de legalább addig is békén hagyom Noah-t. A csoki túlságosan is ízlik ahhoz, hogy csak kortyolgassam, így az enyém nem is tart sokáig, és mikor már csak egy kevés van belőle újra előjön a beszélgetős énem.*
- Köszönöm, hogy eljöttél velem. *Villantok is egy szép mosolyt a velem szemben ülő srácra, tényleg hálás vagyok neki. Nem lettem volna elveszve egyedül sem, de ez a délután pont olyan, amikor nem nagyon akartam magam lenni.*
Vissza az elejére Go down
Noah Cromwell
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Hozzászólások száma : 229
Csatlakozás : 2010. Aug. 16.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Jing Teaház   Szer. Jan. 29 2014, 15:34

/NRT: Galina és Noah – 2014.01.09./


Bár szívesen töltöttem az időt az antikváriumban, még szívesebben fogom majd a teaházban, ahol vár ránk egy-egy adagnyi finom forró csokoládé. Örülök neki, hogy a lány is beleegyezik ebbe az italba és nem valamiféle alkoholt akar velem fogyasztani, ez máris pozitív benyomást kelt nálam. Na nem mintha eddig esetleg bármiféle bajom is lett volna vele. Menet közben se maradunk azért csöndben és mivel a szőkeség igen csak kíváncsinak tűnik, így hát válaszolok a kérdéseire és kissé bele is avatom abba, amit tervezek. Tudom, hogy nem lesz egyszerű és hogy sok élet árába kerül majd, de semmi se lehetetlen, én így érzem.
- Csak azt felejtetted el, hogy a tömegnek a nagy része nem ért egyet a Minisztériummal és több fekete mágus van, mint gondolnád. Csak vannak, akik mást mutatnak a külvilág felé… - ennyi talán éppen most elég a témából. Tudomásom van arról is, hogy akadnak a Minisztériumban is olyan emberek, akiket nem a jó cél vezérel és ha ez kiderülne… De nem, nem fog, nekem is még szükségem lehet rájuk. De tény, nem lesz könnyű dolgom, de majd meglátjuk, hogy miféle sikereket érek el. Egyelőre viszont most nem szeretném ezt a témát tovább ecsetelni, de szerencsére nem is kell, mivel nemsokára megérkezünk ebbe a különleges teaházba, ahol pillanatok múlva már helyet is foglalunk egy-egy puffon, az én legnagyobb örömömre. Tényleg ki akartam próbálni ezt a dolgot, így most jókedvűen nyúlok az itallap felé, majd amikor a kínai nő megjön, leadjuk a rendelésünket és elég gyorsan meg is hozza nekünk azt, amit rendeltünk.
- Én is köszönöm! – pillantok felé, miközben lepakolja elém az italt, na meg a kicsi sütit is. Én most az utóbbival kezdem, de ahogy látom, Galina csokija is nagyon jól néz ki, mégse lennék olyan pofátlan, hogy kóstolót kérjek belőle. Majd én is lejárok ide néha és akkor majd megkóstolom még azokat, amik érdekelnek.
- Öhm, gondolom finomat jelent az, amit mondtál. – mosolyodom is el egy picit zavartan, mert furcsa érzés a számomra, hogy nem tudok valamit. Inkább bele is harapok a sütibe, majd e közben lassan kevergetni kezdem az italomat, hogy az ízek tökéletesek legyenek.
- Ez is jól néz ki. – tekintek a sajátom felé, és nemsokára egy kortyot iszom is belőle. - Bizony, hogy az. Szeretni fogom ezt a helyet. – csillannak meg kissé gyermeki örömmel szemeim, miközben tovább eszegetem a süteményem, de azért a másikról se feledkezem ám meg, így érdeklődöm tőle. Ideje, hogy ő is többet meséljen.
- Oh, ezek szerint üzletasszony. És miféle üzletekben tevékenykedtek? – utalok itt természetesen a családra, hiszen erre eddig nem tért ki a másik, én viszont jó pár dolgot elárultam már eddig neki. A sütim nekem is amúgy hamar elfogy, tehát ez után jöhet a csokoládé is, amit ideje most már nekem is nagyobb kortyokban fogyasztanom. Eddig eléggé forró volt, de most már alakul a dolog. Kis ideig tehát csend telepszik ránk, de én ezt nem bánom, most jó érzés csak így ücsörögni ezen a kellemes helyen és forró csokizni egy csinos és kedves lány társaságában. Amikor viszont ismét megszólal, őszintén meglepnek szavai.
- Ezt meg se kell köszönnöd. Én örülök neki, hogy elhívtál magaddal. Valahogy nem sikerült még túl sok embert megismernem, hiába vagyok itt már egy ideje, de talán változni fog. – végülis alakulnak a dolgok, csak ritkán futok össze egy emberrel többször. Mintha kerülnének, pedig nem vagyok én olyan negatív figura, akivel ne lehetne beszélgetni. Az ital viszont nekem lassan elfogy, így intek is finoman a kínai nőnek.
- Remélem tudod, hogy meghívtalak. – nyúlok is zsebembe a fekete bőr pénztárcához, így amikor a nő hozza a számlát, én fizetem ki mindkettőnk adagját. Nem kerül nekem ez szinte semmibe, ahhoz túlságosan is gazdag vagyok, de ezt szerintem a másik is sejti.
Vissza az elejére Go down
Galina Sergeevna Ivanova
Diák Exortus
Diák Exortus
avatar

Hozzászólások száma : 173
Csatlakozás : 2013. Mar. 21.
Kor : 20
Tartózkodási hely : Dália háló

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Jing Teaház   Csüt. Jan. 30 2014, 23:46

/NRT Galina és Noah 2014.01.09./

*Egész komoly témát sikerül találnunk, és annak ellenére, hogy én nem mozognék politikai pályán, nagyon szívesen beszélgetek róla a másikkal. Nem vitatkozom, egyet értek a céljaival, de vele ellentétben én nem látom annyira megvalósíthatónak. Nem is titkolom a kétségeimet, de mindenre van válasza, az utolsó kijelentésére pedig már én sem tudok mit mondani. Elfogadom az érveit, biztos, hogy több rálátása van a dologra, mint nekem. Kíváncsi leszek azért, hogy mi lesz az a lépése, amivel majd rászedi azt a bizonyos tömeget, hogy ők is lépjenek. Azokat be sem kell mutatnia nekem, akik nem mutatják ki a valódi énjüket, ilyen emberekből láttam eleget, az én életem nagy részét is az ilyen titkolózás uralja.*
- Igazad lehet. *Mondom végül, és most nem is teszek fel több kérdést, azt hiszem ennyi faggatózás egyelőre elég lesz. Közben amúgy is megérkezünk a teaházhoz, úgyhogy a gondolataimat most inkább a forró csoki foglalja le. Szerencsére nincs nagy forgalom, így nem is kell sokat várni a kiszolgálásra, közben meg látom ám, hogy egy olyan kis semmiség, mint a puff, hogy feldobja Noah kedvét. Legalább nem adja itt a komoly felnőttet, ettől is csak rokonszenvesebb lesz nekem. Mikor kihozzák a rendelést addig sem várok, hogy kicsit ihatóbb hőmérsékletű legyen a csoki, és miután megkóstolom egyértelművé válik, hogy itt bizony törzsvendég leszek.*
- Hm? *Nézek fel Noah-ra a mályvacukor halászatból; arckifejezésem pontosan az ő zavarát tükrözi, de aztán leesik, hogy mi is történt.* - Igen, azt. Bocsánat, néha észre sem veszem, hogy nem értenek. *Bár ez olyankor is megtörténik, ha angolul beszélek. Visszamosolygok a másikra, majd visszatérek kicsit a halászathoz. Elhiszem, hogy az övé is finom, úgy is néz ki. Ha kicsit jobban ismernénk egymást, akkor még kóstolót is kunyerálnék tőle, de így inkább visszafogom magam. Viszont nem bírom sokáig kérdések nélkül, ezért találok is neki újabbakat, de most már ő is visszakérdez. Végül is így fair, ha már én faggatom, akkor ő is kaphat válaszokat. Sokat ugyan nem mondhatok neki, de szerintem nem is kíváncsi minden egyes részletre.*
- Kereskedelem. *Nem akarok leragadni az egyszavas és egyértelmű válaszoknál, de muszáj egy másodpercet gondolkodnom, hogy pontosan hogyan is fogalmazhatnám meg, addig is kihalászok a kanállal még egy mályvacukrot.* - Olyan áruk tovább adása, amiknek a beszerzése gondot jelenthet. *Nem csak azért, mert esetleg illegális. Cseppet sem veszélytelen, de legalább nagyon jól meg lehet élni belőle. Bár a bátyám kicsit még bővített ezen a dolgon, mióta New Yorkban van, de arról végképp nem fogok beszélni, hiszen Noah tényleg csak egy idegen. De azt hiszem egyelőre eléggé kiveséztük egymás terveit és családi hátterét, így én is képes vagyok hallgatni, legalább, amíg megiszom a forró csokit. Annyit azért szeretnék vele tudatni, hogy hálás vagyok, amiért velem jött, a válaszát hallva viszont leplezni sem tudnám a meglepettséget. Pont neki ne menne az ismerkedés, hiszen olyan kedves.*
- Majd rájönnek, hogy eddig mit vesztettek. *Jelentem is ki egy mosoly kíséretében. Tényleg nem értem, hogy ki és miért ne akarna vele haverkodni, hacsak nem ő az, aki túl zárkózott. Bár nekem nem tűnik annak. De persze, én és az emberismeret két külön világban lakunk…  Megiszom az utolsó korty édességet is, és mikor Noah közli, hogy márpedig ő állja a számlát, eszemben sincs vitatkozni vele, felesleges is lenne, túlságosan is úriember, és ilyesmivel nem akarom megsérteni.*
- Köszönöm. *Az utolsó pár percben mást sem csinálok, csak mosolygok, de ha már jól érzem magam, akkor nem fogok magamra komor ábrázatot erőltetni, főleg, mert nincs is miért. Miközben Noah fizet, összeszedem magam, hogy indulhassunk, gondolom neki is lenne ma még más dolga. Meglepően kényelmesek ezek a puffok, és nem szívesen hagyom itt. Na majd szerzek egyet magamnak is. Nem rohanok sehova, de nem is szeretném tovább feltartani a másikat, ezért ha felvettük a kabátokat, már mehetünk is. Odakint pont akkora forgalom van, mint amikor jöttünk, mondjuk nem tudom miért gondoltam, hogy ez fél óra alatt változni fog. Nagyjából már megszoktam a tömeget, de ettől még továbbra sem szeretem.*
- Örülök, hogy találkoztunk, Noah. *Mondom is el az ilyenkor szokásos szöveget, bár az üres beszéd helyett, most őszinteség van a kijelentés mögött.* - Még találkozunk! *Direkt nem mondom az elejére azt, hogy remélem, mert én igenis tervezem, hogy még összefussunk, és ha valamit remélek, akkor azt, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Elindulok a rév felé, de még kap tőlem egy utolsó mosolyt, és annyira rá figyelek, hogy majdnem neki is megyek valakinek; ugye, akinek nincs a tarkóján szeme, az legyen kedves arra figyelni, amerre megy. De egyszer ezt is megtanulom.*
Vissza az elejére Go down
Noah Cromwell
Egyetemista Cruoris
Egyetemista Cruoris
avatar


Hozzászólások száma : 229
Csatlakozás : 2010. Aug. 16.

Rangok
Ház: Cruoris
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Jing Teaház   Pént. Jan. 31 2014, 16:43

/NRT: Galina és Noah – 2014.01.09./


Nem hittem volna, hogy a mai vásárlásnak az eredménye egy ilyen kellemes találkozás lesz. Bár venni nem vettem semmit, de szert tettem egy új ismerősre, egy olyan lányra, akivel úgy érzem, hogy máskor is szívesen találkoznék. Mondjuk Chloe-val is így éreztem, mégse láttam már jó ideje… lehet, hogy nekem kéne kezdeményeznem? Hmm, még meggondolom, bár lehet, hogy nem is kíváncsi rám, végülis, kissé furcsa volt az a múltkori találkozás. Mégse agyalok most sokáig a másik lányon, mivel Galina a jelenlegi társaságom, így érkezünk meg együtt a teaházba, ahol hamar helyet is foglalunk a kényelmes puffokon, majd a rendelést is leadjuk. A beszélgetés nem szakad meg, még akkor se, amikor a kínai nő kiszolgál minket, és én valahogy olyan fesztelennek érzem mindezt. Bár picit zavar, hogy nem tudok oroszul, de nem a világ vége, így amikor elnézést kér, finoman rázom csak meg a fejem.
- Semmi gond, ez az anyanyelved, egyértelmű, hogy előfordul az ilyesmi időnként. – lehet, hogy azért még egy-két orosz szónak én is utána nézek. Végülis, bővíthetném a nyelvtudásomat, azzal csak jól járnék. Én viszont már elég sok mindent meséltem magamról, ideje, hogy a lány is így tegyen, és ha már a jövő az elsődleges téma, akkor a szülei és a vállalkozásuk is érdekel, amit esetleg majd Galina visz tovább.
- Hmm, érdekes. Akkor, ha szükségem lesz valamire, csak szóljak neked, értem. – mosolyodom el kissé és az agyam természetesen már fel is pörög. Nekünk is van egy-két beszállítónk, de sose árt, hogyha ez a szám bővül. A találkozásnak viszont én is örülök, tényleg jól éreztem magam és nagyon remélem, hogy lesz még ilyen alkalom, legalább néhány embert jó lenne tényleg jobban megismerni.
- Szerintem nem érdekli őket. – de persze lehet, hogy igaza van a szőkeségnek. Mindenesetre szavai kedvesek és nagyon is jól esnek. Na de ideje fizetni, mert tényleg akad még dolgunk, így amikor megkapjuk a számlát, én fizetek és ez után kezdek csak el készülődni én magam is.
- Ugyan, nincs mit. – talán majd megismételjük. Ezt azért most még nem mondom ki hangosan, mert még bármit hozhat a jövő, de remélem, hogy így lesz. Együtt hagyjuk magunk mögött a teaházat, majd néhány lépés után elérkezik a búcsúzás is.
- Én szintén, kedves Galina. És igen, még találkozunk! – biccentek felé, miközben lassan elkezdem begombolni a kabátomat, így nézek a lány után, aki láthatóan kissé összeszedetlen. Nem ismerem, nem tudom, hogy máskor is vajon ilyen-e, de most mosolyt csal az arcomra tette. Amint viszont a kabát rendesen takarja testem, én is megindulok, méghozzá a Campus felé.
Vissza az elejére Go down
Lisbeth May
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Jelige : Mutáns
Hozzászólások száma : 334
Csatlakozás : 2011. Sep. 18.
Kor : 23
Üzenet : Istenem adj türelmet a hülyékhez, mert ha erőt adsz megölöm őket!

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Jing Teaház   Szomb. Feb. 08 2014, 18:21

// Lisbeth & Slash - 2014-02-08//

Az év már elkezdődött és úgy érzem ideje megint egy kis mókázásnak. Hallottam az új hírt, hogy ebben az évben új bolt nyitotta meg kaput a közeli kis városban. Természetesen azonnal körbeszimatoltunk Xeno-val, hogy mi is történik a városban. Egész pofás kis teaháznak tűnik, megnyerte a tetszésem. Egész sok mindent lehet csinálni, úgyhogy egy darabig biztos elleszek odabent. Voltam már bent simán Lizzy ként is, de most úgy döntök, hogy megint álruhát öltök és bevágódóm a helységbe, mint Cho.
Ahhoz, hogy ez egész jól menjen tanulmányoztam a kínai kultúrát, már amennyire azt a neten lehet. Rendeltem magamnak hozzá való rucikat és fekete parókámat is belőttem úgy, hogy egész jól álljon. Arcomat most nem nagyon maszkírozom el, eltűntetem tetoválásaimat, majd egy kis, cuki, pufiarcot varázsolok magamnak. A sminkkel egy darabig elbíbelődőm, hogy úgy tűnjön mandulavágású szemeim vannak. Ezután magamra öltöm a frissen rendelt jelmezemet, majd a turkálóban talált sállal körbetekerem a nyakam, hogy ne fázzak.
- Xeno, szabad napot kapsz. – Engedem had menjen egy kis kiruccanás alkalmából csak nem esik bajom. Magamra veszem a csizmát és lám már is a révész csónakjában találom magam, akivel hamarosan meg is érkezem a túl partra. Kicsit nézelődök még bóklászom, jól esik most ez a kis séta, azonban most a hideg széltől kezdek fázni, úgyhogy itt az ideje, hogy betérjek egy jó kis meleg teára. A kinti helységek most nincsenek nyitva, de maga az épület berendezése is fantasztikus. Tetszik nekem ez a kultúra és a maga eleganciája. Lehetne asztalhoz is ülni, de én maradok a hagyományoknál és helyette az egyik földön lévő helyre telepszem le, ami kicsit se kényelmetlen hála a tataminak.
- Egy kancsó teát kérek és egy finom édes süteményt, az ízzel meglephet, csak ne narancs tea legyen. – Mosolygok rá kedvesen a hozzám igyekvő kiszolgálóhoz. Ezután kényelmesen elfoglalom helyemet és a mellettem álló bonsai leveleit kezdem el simogatni. Tetszik ez a fa.

//Lis ruhája//
Vissza az elejére Go down
Slash Daniels
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Jelige : Guitarhero
Hozzászólások száma : 1513
Csatlakozás : 2012. Nov. 06.
Kor : 23
Tartózkodási hely : RagnaROCK Háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Jing Teaház   Szomb. Feb. 08 2014, 18:45

// Lisbeth & Slash - 2014-02-08//

Betépve! Igen, azt hiszem ez a film jellemezné most az állapotomat, de már a kijózanodás szakaszában tartok, így nemsokára már tisztán fogom látni a dolgokat, de addig is valamivel el kellene magam foglalni. Mystral szélén vagyok, ahol nem járnak sokan, így valamit itt kellene tevékenykedni. A klubba ilyenkor nincs értelme elmenni, a fogadót talán tanácsos lenne kerülni kicsit, az étteremben lehet, hogy nem tűrnének meg, így nem sok választásom marad igazából. Van az az új giccses kínai teahörpintő telep, na ott még nem voltam, úgyhogy itt az ideje ott is felmérni a terepet, és talán jó kávét is árulnak arrafelé. Szerkóm egyébként nem éppen a hideghez való illő, egy fekete trikó van rajtam és bőrdzseki, egy fekete farmer és fekete bakancs. Elég gyászosnak tűnhet, de a kisugárzásom mégsem teszi azzá, inkább vagánnyá, akárcsak a mellkasomon fekvő gitáros medál, és a töltényes övem is. Ahogy közeledek, érzem, hogy egyre jobban megy ki belőlem a dolog, külső szemmel már észre sem vehető, hogy volt/van bennem valami. Az épülethez érkezve megállok előtte, húzok egyet a számon, majd így indulok csak meg. Nem jön be annyira ez a bruszlí téma, de egy kis parádéra tökéletes lesz. Aztán csak nem vágnak ki...
- Egy kurva erős kávét kérek kisasszony! - Hangzik egy hangos "óhaj" tőlem a felszolgáló felé kicsit távolról, és ahogy látom a megbotránkozott képeket, elvigyorodok önelégülten, majd rákontrázok.
- Akkor legyen kettő! - Egy kávé vagy kettő, tök mindegy igazából, így keresek is valami helyet. És azt hiszem, ezek a szőnyegek meg is hozták az ihletet a számomra. Letelepszek valami kínai bige mellé, akit nem nézek meg nagyon, nem eseteim a ferdeszeműek, tehát el is kezdem megvalósítani a tervem. Meditálni fogok! Törökülés pozíció, dzsekit meg trikót le, aztán bevágom a köztudatban élő meditálós pózt, tehát kezeimet kb. állmagasságba emelve kezdek hümmögésbe, meztelen felső testtel. Persze alig bírom ezt az egészet megállni röhögés nélkül, és a feelinghez a csukott szem is kell, szóval kár, hogy nem látom a bent lévők reakcióit.
Vissza az elejére Go down
Lisbeth May
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Jelige : Mutáns
Hozzászólások száma : 334
Csatlakozás : 2011. Sep. 18.
Kor : 23
Üzenet : Istenem adj türelmet a hülyékhez, mert ha erőt adsz megölöm őket!

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Jing Teaház   Szomb. Feb. 08 2014, 19:38

// Lisbeth & Slash - 2014-02-08//

Ma egy kis csavargáshoz lenne kedvem, de nem a megszokott módon. Most nem csak egy kis egyszerű csavargó akarok lenni hanem valami más, többre vágyom és szeretném, ha a napom fenséges lenne. Előkelő és figyelemre méltó… igen ez lesz az a két szó, ami ma körül veszi a napomat és nem hagyom, hogy ezt bárki is tönkre tegye. Azonban tudom, hogy ezeket Lisbeth alakomban nem kaphatom meg, így inkább egy általam kreált személy bőrébe bújok, hátha úgy jobban tudom élvezni az átlagos hétköznapokat. Új érzés, új év, új arc, ezekhez pedig új helyszín is dukál. Öltözékem illik az újonnan nyitott helyhez, ahova rövidesen be is térek. Éppen kellemesen, nyugodtan kortyolgatom forró teámat, szívom magamba feng shuit, amikor Slash nem kis feltűnéssel és zajjal csapódik be a helyre. Igyekeznénk róla nem tudomás venni, de minden hiába ennek a tökelütöttnek pont az én asztalomhoz kell lehuppania. Ugyan a jelek, amik jókedvét eredeztetik már nem nagyon láthatóak, de láttam már elég drogos kölyköt, hogy tudjam Ő sem járt el másképp. Próbálom türtőztetni magam, de nem megy, egy belső hang elkezd bennem tombolni, hogy ezt most azonnal szüntessem meg, nem kell, hogy ezt a frissen készült helyett szétverje. Egyáltalán mit keres itt? Nem neki való ez a hely. Érzem, ahogy egyre jobban spanolom magam, a hab a tortán, pedig nem más, mint a nagy meditációs póz, csukott szemmel üldögél, mintha Buddhát játszana. Kihúzom a mellényem alól a pálcámat, jobb kezemre szegezem, majd elsuttogom a varázsigét.
- Flamma Tacturus. – Kizárt dolog, hogy meghallotta, hisz én magam is alig halottam a hangom. Ezután közelebb megyek hozzá, míg kezemmel jelzem a pincérnek, hogy maradjon még ott a kávéval. Ezután kezemmel megragadom Slash karját, amit nem is engedek el egykönnyen. Mit érezhet a srác? Azt, hogy érintésem nyomán mintha valami égetné. Ez az érzés pedig csak egyre jobban és jobban fokozódik, míg el nem engedem vagy ki nem szabadul a szorításámból.
Vissza az elejére Go down
Slash Daniels
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Jelige : Guitarhero
Hozzászólások száma : 1513
Csatlakozás : 2012. Nov. 06.
Kor : 23
Tartózkodási hely : RagnaROCK Háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 2. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Jing Teaház   Szomb. Feb. 08 2014, 20:04

// Lisbeth & Slash - 2014-02-08//

Nem nekem való a hely, ami eszembe jut, de épp ez lesz most jó benne, egy kis változatosság meg hülyeség, és persze egy nagy adag polgárpukkasztás. Végül is ez az egyik lételemem, főleg így fű hatása után, ezért célba veszem azt a Jing teaházat, vagy mi is a neve. Megérkezve egyből szembe találom magam néhány jól nevelt sznob arccal, de nem törődve velük csak feltűnően rendelek nem egy, hanem kapásból két kávét. Ezután helyet foglalok egy csíkszemű csaj mellett nem is figyelve arra, hogy nem nézi ezt jó szemmel. Különben is, sosem érdekelt engem az ilyesmi! És ha már itt vagyok, akkor jöhet egy kis meditálós maszlag természetesen félmeztelenül tetkókat meg izmokat villantva. Csukott szemmel meg feltartott kezekkel az ilyenkor szokványos hümmögés is kezdetét veszi, legalábbis én így láttam a TVben. Pár perc után felmerül bennem a kérdés, hogy mi az istent szeretnek ebben az emberek? A törökülés alapból kényelmetlen, egy idő után az ember karja is eláll ettől a tartástól, a sorozatos hümmögés pedig csak fokozza a monotonságát és az unalmasságát a dolognak. Na nem baj, míg jön a kávé addig kibírom, de valahogy nem akar érkezni. Csukott szemmel sajnos nem látom ennek a miértjét, de az a kínai csaj alkot, feltartja a pincért, és varázsol valamit. Ami már nekem is feltűnik, az az először meleg, majd egyre forróbb érzés a karomon, így persze kinyílik a szemem, és nem, nem a kávét öntötte rá a balfék pincér, hanem a csaj fogdossa a szexi karom forró érintésekkel.
- Némber! - Kiáltok is fel ránézve, majd helyemről felpattanva csavarom ki a kezem az övéből, így talán neki sem lehet túl kellemes érzés, majd a fordulást követően azonnal kirántom pálcáját a kezéből. Nálam nincs, meg amúgy sem tudnék vele mit kezdeni, így nála se legyen! Az nem lenne fair!
- Eszednél vagy Csingcseng? Ne kötekedj Jackie Channel! - Nézek rá dühös pillantással, szorítva a pálcáját jó erősen. Az kéne még, hogy egy mozdulattal visszavegye gyorsan, mert bármi kitelik ezektől az ázsiai hobbitoktól.
Vissza az elejére Go down
Lisbeth May
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Jelige : Mutáns
Hozzászólások száma : 334
Csatlakozás : 2011. Sep. 18.
Kor : 23
Üzenet : Istenem adj türelmet a hülyékhez, mert ha erőt adsz megölöm őket!

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Jing Teaház   Szomb. Feb. 08 2014, 20:29

// Lisbeth & Slash - 2014-02-08//

Kellemes, bámészkodós, fenséges napnak szánom a mait és ennek érdekében mindent meg is teszek. eljesen új külsőt öltök, Xenot is hátra hagyom és egy új, számomra alig ismert helyre térek be. Korábbi tapasztalaitaim alapján sziptaikusnak véltem a helyet, olyan nyugodt és békés. Nem tudom, hogy a hely hangulata ilyen vagy valami varázslat áll a háttérben, de nem is érdekel. Engem teljesen magával ragadott és elvarázsolt. Szeretnék ennek a helynek a részévé vállni, ezért tiszteletből a kúltúrához öltözöm. Legalábbis én kínainak vélem, de lehet, hogy tévedek. Minden esetre elindulok, hogy jól érezzem magam. Érzem ahogy testem telítődik az itteni energiákkal és hangulatom is kezd harmóikus lenni, amikor saját kis burok világomat egy idióta teljesen tönkre teszi. Szerencsétlenségemre még ismerem is, ez az alak nem más, mint Slash. Nem csak a hangzavarral lóg ki a helyből, hanem megjelenésével, viselkedésével és úgy mindennel. Tökéletesen tudom milyen természete és azt is, hogy eme mutatványa nem más, mint polgár pukkasztás. Azonban ezt most nem fogom itt és most megengedni. Hülyéskedésének köszönhetően alkalmam nyílik egy kis varájzslat bevetésére. Kezemet tüzesre varázsolom, ahogy az órán tanultuk, majd rámarkolok a fiú karjára.
- Neked nincs itt keresni valód. - Szólók rá hangosan, kicsit préselve a szavak fogaim között. Nagyon mérges vagyok, hogy egy ilyen drogos senki zavarja meg lelkibékémat csak azért, hogy még öt percig híres legyen. Korábban még talán kedveltem is volna, de most nagyon haragszom rá. Mérgem azonban megvakít, figyelmetlen leszek, ami most talán hátrány számomra. Azt már tudja miért okoztam benne kárt, nem áll szándékomban megismételni, de nem hagyom, hogy csak úgy elsétáljon innen a pálcámmal, főleg azt nem, hogy eltörje, na akkor végkép betelne a pohár.
- Ad vissza a pálcámat és maradj nyugton, csendesebben idd meg a kávéjaidat vagy menjel csendben. Ez egy békés hely, nincs itt rád szükség. A kocsmába jobban beleillesz. Most pedig tedd le a pálcám. - Nem áll szándékomban tovább folytatni ezt a viszájkodást, azzal én is megtörném a hely szabadságát. Érzem, hogy túlzásba estem, ezért kifújom a levegőt és kihúzom magam. Kezeimet leengedem magam mellé, hogy lássa nem vagyok vele szemben ellenséges.
Vissza az elejére Go down
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Jing Teaház   

Vissza az elejére Go down
 
Jing Teaház
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Kemuri Teaház
» Teaház és fürdő

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Mysterio Feketemágus képző :: Seol sziget :: Mystral-
Ugrás: