Mysterio Feketemágus képző

Fórum alapú szerepjáték
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Latest topics
» Szobát szeretnék
Hétf. Ápr. 04 2016, 17:38 by Sideris Valbraith

» Mystral kikötője - A rév
Csüt. Aug. 14 2014, 13:51 by Wilhelm Jager

» Mystral parkja
Vas. Aug. 10 2014, 00:43 by Sophia Winterfors

» Karakterkép igénylés
Csüt. Júl. 31 2014, 12:39 by Annabella Cullins

» Az életre kelt szoba
Pént. Júl. 25 2014, 14:42 by Fekete Ambrus

» Titkok erdeje
Hétf. Júl. 21 2014, 21:54 by Naomi Teigneux

» Párizs
Hétf. Júl. 21 2014, 02:56 by Nil Moriarty

» Játékrahívás
Szomb. Júl. 19 2014, 21:12 by Sideris Valbraith

» The Devil Within
Szomb. Júl. 19 2014, 20:44 by Sideris Valbraith

Vezetőség
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (22 fő) Pént. Jún. 29 2012, 19:26-kor volt itt.
Statistics
Összesen 789 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Perselus Piton

Jelenleg összesen 167013 hozzászólás olvasható. in 1079 subjects
Másik oldalunk

Share | 
 

 Uszoda az óceán alatt

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 17 ... 30, 31, 32
SzerzőÜzenet
Mia Andersen
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 132
Csatlakozás : 2012. Sep. 16.
Kor : 21
Tartózkodási hely : Belenus háló

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 3. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Uszoda az óceán alatt   Vas. Feb. 02 2014, 16:22

/NRT: Mia és Slash, 2014.02.01./

Csak kötekedik és kötekedik, hiába próbálom fújni a magamét, már azt sem tudom, mit kéne, meg hogyan, de komolyan.. csak talál valami szálkát mindenben. Borzasztó. A megértésre így már nem is reagálok semmit, legalábbis azonnal nem, viszont belőlem is előtör az a fene nagy őszinteség, szóval szépen a szemébe mondom, hogy szerettem őt, de annyira úgy érzem, hogy a mi szótárunk nem egy... szépen, máshogy lehet ezt mondani?
- Nem Slash, nem túlzás. Ismersz, gyakorlatilag rajongtam érted. Tudod, a tiszta szívből szeretés az nem csak szerelem, meg fellángolás, meg mit tudom én, micsoda. Legalábbis nálam nem. És ha kevésbé értékellek, akkor előadom, hogy amúgy halálosan beléd estem, amivel hazudok. De még mindig csak sértett vagy, és nem látod az én oldalam. - érkezik meg szavaira a szerintem megfelelő válasz is, tudom, hogy nem vagyok egy egyszerű eset, simán kinézem belőle, hogy elveszekedünk itt még órákon át, vagy hogy itt hagy, egyszerűen hülyének nézve, de csak mondja és mondja, szóval egyelőre az első ötlet látszik reálisnak.
- Nem, velem nem voltál az. - jelentem ki határozottan, egy lagymatag fejcsóválással egyetemben, majd némi monológ a részemről, mert hogy én nem akartam tényleg sem parádézni, sem pedig semmi balhét, vagy ilyesmit, de egyszerűen felhúz, és bosszant, és aaahhhgggrrr... de inkább feladom, véget akarok vetni ennek az egésznek ki is térnék útjából, már bánva, hogy ha itt és most még az a szikrányi barátság is elveszik, na meg a kötődés, akkor erre fogok emlékezni.. borzalmas.
Ám ami hirtelenjében történik, az, ahogy és amilyen durvasággal elkap, s magához von, egy sokkos nyikkanást vált ki belőlem, ajkát pedig pillanatokon belül sajátomon érezhetem. Meg is nyílik a kis rés, utat engedve a csóknak, ami először nem kerül viszonzásra, még csak szemem sem hunyom le, annyira kiüt a történet, majd mikor már épp bevetném nyelvem a játékba, s hirtelen kapom el erősen, dühből nyakát, akkor szakítja meg a folyamatot. Ösztönösen boxolok mellkasába egy nagyot, annyira azért nem óriásit, hogy komolyabb fájdalmat okozzam, de arra talán elég lesz, hogy elősegítsem tőlem való eltávolodását.
- Ez most mi a francra volt jó? Komolyan nem értelek. - lesek rá piros pofival, totál dühösen, Jack szavai végett a madárra pillantok, de inkább gazdájához intézem következő szavaimat, ki hátat fordítva nekem vette fel a nyúlcipőt. - Remek, menekülj csak. Az úgyis szuperül megy. - kiáltok utána, tényleg bedühödtem, nem is tudom, hogy valaha éreztem-e ilyesmit. De mi volt már ez? Az öltöző helyett inkább máris a medence felé indulok, ha itt hagy, hát csessze meg.. le kell hűtenem fejemet, testemet egy nagy csobbanással, és jó néhány hosszal, mert ez most így nagyon nem volt oké.

/köszi a jáccit Razz rövid, de annál tartalmasabb. kövi jó lesz így, ha lesz Very Happy/
Vissza az elejére Go down
Colette Blackbourne
Egyetemista Exortus
Egyetemista Exortus
avatar


Hozzászólások száma : 45
Csatlakozás : 2014. Apr. 06.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Uszoda az óceán alatt   Csüt. Ápr. 10 2014, 21:07

//NRT: Colette, Dazira 2014.04.10. - éjfél előtt pár perccel//

A Galinával töltött fárasztó nap után Colette és Storm igencsak kimerült. Az apró sárkány már gazdája előtt besprintelt a szobájukba, aktiválva a szokásos „falon átmenő” képességét, amit persze szintén a lánynak köszönhet. Colette leül az ágyára, átöltözik egy kényelmesebb ruhába, majd rápillant az órájára. Az éjszaka gyorsan lepergett, és lassan ez a nap is elmúlni látszik. Az éjfél közeleg, bár a lány egyáltalán nincs semmiféle izgalomban a hajnal eljövetele, vagy éppen a napfelkelte gondolatától. Rövid eszmefuttatásba kezd, hogy kitaláljon magának így éjszakára egy lazító programot, ami talán segít elfeledtetni Galina bajos természetét. Nem tartott sok időbe, hogy eszébe jusson az iskolában lévő Óceán alatti medence, ahova most egész szívesen becsobbanna egy-két órára. Hamar össze is szedte a fürdőcuccait, majd odalépett az ajtóhoz, és szemével a kölyök sárkányt kezdte keresni. A kis társa azonban már kellően elfáradt, hiszen egésznap csak körözött körbe-körbe Colette feje fölött, így nem csoda, hogy már be is aludt. A lány elmosolyodott, majd lenyomta a szobájának kilincsét, és célba vette az iskolát. A révész segítségével hamar átszelte a hatalmas víztömeget, ami elválasztotta őt, és a szigetet. A járást már megtanulta az itt töltött három év alatt, így nem volt nehéz leszlalomoznia a lépcsőkön egyenesen a teremig, ahol a medence és az öltözők találhatóak. Hamar át is vette utcai ruháját a fekete, halálfejes bikinijére, majd odakocogott a medence szélére, és körbenézett. A terem üres volt, ami így éjfél környékén talán nem is volt furcsa. Elsőre Colette nem is az úszással, és a bemelegítéssel kezdte, hanem ha már úgyis egyedül van, kihasználja.. és fejleszti egy kicsit a koncentrációját. A pálcáját lecsatolja a bikini alsóján található csipeszszerű tartóról, majd megérinti a tárggyal a lábfejét, és megszólal.
- Aqua ingressus! – hangzik el a szájából az elemi varázslat, ami egy ilyen vérbeli elemi mágusnak igazán semmiség. Lassan a víztömeg tetejére teszi a lábfejét, vár addig, amíg az érzékei nem súgják, hogy indulhat, majd óvatosan a víz felszínére lép, ahol természetesen a varázslat hatására képes lesz járni. Volt ideje bőven kitanulni ezt a mágiaágat, így nem okoz neki gondot se a koncentráció, se a varázslat. Határozott léptekkel indul meg a medence közepe felé, miközben néha megpróbál forogni, vagy éppen ugrani egy-egy lépés között. A koncentrációja stabil, az elméje tiszta.. egészen jól megy neki. Ha nem zavarja meg semmi, és senki.. akkor könnyedén át tud érni a medence másik oldalára.
Vissza az elejére Go down
Dazira Merzeus
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 35
Csatlakozás : 2014. Apr. 07.
Kor : 20

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Uszoda az óceán alatt   Csüt. Ápr. 10 2014, 21:47

//NRT: Colette, Dazira 2014.04.10. - éjfél előtt pár perccel//

Dazira erdős kalandja után úgy dönt, tesz, egy kis kitérőt mielőtt visszavonulna szobájába.~ Nem vagyok még fáradt .. Nézzük csak! Hol nem voltam még? Hm jó pár helyet még nem is láttam , de azokat majd holnap. Mindent sorjában. Talán most megnézhetném, mit rejt az alagsor mélye? Még úgy sem voltam ott. lábai az alagsor felé vitték, majd könnyed lassú léptekkel elindult lefelé a lépcsőn. Kissé szörnyülködve nézet maga elé .~ Remek már csak az hiányzik, kitörjem a lábam ebben, tűsarkú cipőben. ~ Lassan, óvatosan lépkedett lépcsőfokról- lépcsőfokra
-Végre! Az utolsó is meg van.- motyogta magában és szíve mélyén örült, hogy egyben leért a hosszú kanyargós lépcsőről. Hirtelen sötétség lett csak egy apró kis fehér pont látszódott a nagy folyosó falain belül. A lány elindult, és ahogy közeledett a fehér pont felé egy ajtót látott kirajzolódni. ~ Hát nézzük, meg mi van mögötte, ez egyre érdekesebb~ Mikkor kinyitotta az ajtót s át lépet rajta csalódottan jegyezte meg.
- Ez csak egy uszoda. - ~Remek kis kaland , ennyit szenvedni egy uszoda miatt... nem is értem miért pont ide ?Na, mindegy. És ez az elvarázsolt környezet is szánalmas, olyan mintha az udvaron lennék.~ fancsalodott el ekkor tekintete a medence felé irányult ~ Ennek sincs jobb dolga, csak a vízen járást gyakorolni. Ha ennyire unatkozik, miért nem megy könyvtárba vagy valami értelmes varázslatot tanul, aminek épp hasznát is fogja venni. Hm, esnél bele a vízbe, legalább ma valami viccest is látnék. Ekkor megköszörülte torkát majd jól hangosan, ahogy tudott a vízen járó furcsa lányra köszönt.
- Szép estét neked is.
Vissza az elejére Go down
Colette Blackbourne
Egyetemista Exortus
Egyetemista Exortus
avatar


Hozzászólások száma : 45
Csatlakozás : 2014. Apr. 06.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Uszoda az óceán alatt   Csüt. Ápr. 10 2014, 22:21

//NRT: Colette, Dazira 2014.04.10. - éjfél előtt pár perccel//

A koncentráció tökéletes, a lépések határozottak, és minden egyedi mozgásformációval sikeresen fent maradt a víz tetején. Büszke volt magára, hogy a tavalyi anyagokra így emlékszik, de persze valahogyan át kellett mennie a vizsgákon, és ha ez nem menne neki, akkor minden bizonnyal most nem lenne ott ahol. Mindenesetre a medence másik széléhez egyre közelebb ér, és már a koncentrációját is kezdi enyhíteni, amikor hirtelen ráköszönnek. Olyan gyorsan, és hangosan csapta meg a fülét az a női hang, hogy már nem tudott összpontosítani, és ahogyan megfordult, egyenesen belecsobbant a három méteres mélységű vízbe. Egyből kezdte érezni a víz kellemetlen pezsgő érzetét, ahogyan az orrába felszaladt a víz, a bőre pedig libabőrös lett, hiszen nem sikerült magát felkészítenie a pár fokkal langyosabb vízre, így elég váratlanul érte az egész. Persze mivel az elemekkel eléggé jóban van (amit úgy tűnik, nem győzök hangoztatni), ezért könnyedén kilökte magát a medence aljáról és kiúszott a szélére. Kitörölte a szeméből, és kifacsarta a hajából a vizet, majd kiült óvatosan a „part” szélére, és az idegen lányt kezdte keresni. Egy fiatal, sötét hajú lány állt a bejárattal nem messze, és őt nézte eléggé érdekes arcmimikával.
- Szép estét. Bocsánat, hogy nem vettelek észre. Koncentráltam a varázslatomra. – menti ki magát a zavaros helyzetből, majd visszaugrik a vízbe, és neki kezd úszni egy nagyobb hosszt. Nem törődik különösebben az idegennel, ugyanis miért tenné? Ha valamit akar tőle, akkor biztosan elmondja, ha pedig nem.. az sem különösebben érdekli. Most egy kicsit morog magában, hogy társaságot kapott, de az, hogy a vízben szabadon úszhat, kellően kiegyenlíti ezt az érzését. Galina után még egy ilyen különleges egyéniség talán nem igazán tesz jót az idegzetének, de tartja magát az „amit kapok, azt adok” elvhez, így nagy eséllyel nem lesz baj, ha a kis alsóbb éves nem szeret kötekedni a felsőbb évesekkel.
Vissza az elejére Go down
Dazira Merzeus
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 35
Csatlakozás : 2014. Apr. 07.
Kor : 20

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Uszoda az óceán alatt   Csüt. Ápr. 10 2014, 23:54

//NRT: Colette, Dazira 2014.04.10. - éjfél előtt pár perccel//

Csak egy nagy csobbanás hallatszott és a lány egy villanás alatt a vízbe csapódott. Dazira halk kuncogásba kezdett . Eközben víz tetején   buborékok keletkeztek , Dazira csak tétlenkedve várta, hogy a lány felbukkanjon, ~Ha nem jön fel én itt sem voltam ... ~  de lelkiismerete nem hagyta ennyiben ~Nem, nem tehetem ezt ! Ha nem jön fel időben utána ugrok és bármennyire is szánalmas megmentem. Na, mi lesz, már mássz már ki a vízből, nem akarok vizes lenni miattad~ Egy perc sem telt el a lány már fel is jött  a medence fenekéről s ki úszott a szélére. Dazira épp fordulni készült, hogy elmegy , mire egy kedves hang szólította meg. ~Remek!Hozzám szólt!~
- Szép estét neked is.  Semmi baj nem kell magyarázkodni, láttam, hogy elbénáztad. Majd legközelebb sikerül. De ha tudsz valami jobbat, ami jobban megy, érdeklődéssel várom- felelte miközben szúrós tekintetét a lányra szegezte, aki a medence túl oldalán volt.  Merzeus kicsit sem érdekelte az hogy a lányt hidegen hagyja jelenléte ,  így hát a medence széléhez sétált  .
- Nem tűnsz, átlagos diáknak. Talán egyetemista vagy? –érdeklődött kíváncsian miközben az úszkáló lányt figyelte.
Vissza az elejére Go down
Colette Blackbourne
Egyetemista Exortus
Egyetemista Exortus
avatar


Hozzászólások száma : 45
Csatlakozás : 2014. Apr. 06.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Uszoda az óceán alatt   Pént. Ápr. 11 2014, 22:24

//NRT: Colette, Dazira 2014.04.10. - éjfél előtt pár perccel//

Sajnos mégis beigazolódott Colette baljós érzete, hogy egy nagyszájú alsóbb évessel hozta össze a sors. Már eleve ott felvonta a szemöldökét, amikor a lány lebénázta, de amikor már cirkuszi majomnak nézte, és azt várta, hogy mutasson neki többet, akkor egy kicsit ideges lett. Persze ő nem az a típus, aki ilyen gyorsan elvesztené a fejét, és szerencsére több kell ahhoz, hogy tűzként lobbantson lángra mindent. Azonban jó úton halad ehhez az idegen tanuló, így inkább megpróbál higgadtan könnyíteni a kettejük közti kellemetlen bájcsevejen, és enged a lánynak. Megáll a medence egyik közelebb lévő szélén, kimászik, majd közelebb lép tanulótársához.
- Te mindig kétszer köszönsz? Érdekes szokás. – húzza félre a száját, majd pislogva a lányra néz. Nem igazán tudja, hogy milyen varázslattal drukkolhatna elő most így hirtelen, így egy kicsit még tereli a témát, és egyelőre válaszol a kérdéseire.
- Igen, egyetemista vagyok. Éppen ezért elvárnék egy kis tiszteletet egy.. másodévestől? – tippelt rá a lány életkorára, bár belőle talán még egy első évfolyamost is kinézett volna, ám nem akarta megsérteni, ha esetleg nem így lenne. Ha pedig kiderülne, hogy egy harmadikos áll előtte, igazán kellemetlenül érezné magát. Főleg, hogy még soha nem látta az elkövetkezendő két év alatt. Ezután visszatért a fekete szépség első kérésére, amire még mindig nem igazán találta meg a választ. Mit várhat tőle? Idézzen egy armageddont? Vagy csináljon vulkánt az uszodából? Régen volt elsős, már nem is emlékszik rá, hogy mit is várt volna el egy egyetemistától ilyen fiatalon. Végül hátralépett jó pár lépést, ismét ránézett a lányra, és sejtelmesen elmosolyodott, jelezve, hogy a „kérése számára parancs”. Ismét előveszi a pálcáját, és egy közelében lévő virágot céloz meg vele, majd felgyújtja azt. Odasétál a lángoló növényhez, és belehelyezi a perzselő lángok közé a tenyerét. Erősen elkezd koncentrálni, majd halkan elkezd mormolni egy igét.
- Palmae receptum ignis os mortium spiritus. – a varázsige végén kihúzza a kezét a lángok közül, ám azok a csodával határos módon átpattannak a növényről Colette kézfejére. Lángol, mégsem égeti meg, s fájdalmat sem okoz neki. Ezt persze a hosszadalmas gyakorlásnak köszönheti, de a trükk még nem ér itt véget. A hölgyemény felé fordul, és lassan elkezdi kifújni a tüdejében lévő összes levegőt, ám az nem széndioxid formájában hagyja el a száját, hanem hosszú, 4-5 méteres lángcsóva képében. Most egy darabig nem igazán tud beszélni, legalábbis amíg a varázslat tart, hiszen akármit próbálna mondani a lány számára, csak a lángok csapnának a képébe a szavak helyett. Végül odasétál a medencéhez, beleteszi a lángoló kezét a vízbe, és a varázslat hatása megszakad.
- Remélem elnyerte a tetszésedet a sárkánybemutató. – köszörüli meg a torkát, majd színpadiasan meghajol, és megindul a törölközője felé. Még emlékszik, amikor második évfolyamos volt, és először próbálta meg ezt az igét. A végtagjai jócskán megperzselődtek, és nem volt kellemes érzés a tűz kiköpése sem. Persze sok (néha reménytelen) gyakorlás után elérte azt a szintet, amit mindig is szeretett volna, és így minden veszteség nélkül létre tud hozni már ilyen mágiákat. Na persze az általa felgyújtott növény nem éppen nevezhető semmiségnek.. de talán nem szólnak érte, ha hoz helyette, mondjuk egy másikat. Lassan elkezdi megszárítani a törölköző segítségével a testét, legalábbis azon részét, amit a tűzcsóva még nem szárított meg. Mivel már nincs egyedül, így nem szándékozik sokáig itt maradni. Megvárja, amíg a lány véleménynyilvánítást mond, és ha már egy ilyen érdekes személynek sikerült elnyernie a tetszését, akkor már nyugodtan fog aludni. Ha pedig nem, hát.. akkor is.
Vissza az elejére Go down
Dazira Merzeus
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 35
Csatlakozás : 2014. Apr. 07.
Kor : 20

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Uszoda az óceán alatt   Szomb. Ápr. 12 2014, 00:23


//NRT: Colette, Dazira 2014.04.10. - éjfél előtt pár perccel//

- Igen, tudod nem szoktam bunkó lenni. Szuper én is alig várom, hogy egyetemista legyek ~Ha bár engem ismerve tuti, hogy szóba sem állnék egy elsőévessel, mert biztos vagyok benne, hogy elfoglalt leszek és amúgy is miért alacsonyodnék le egy elsőshöz ch . Ez olyan beképzelten hangzott , tényleg beképzelt lennék?Kezdek olyan lenni, mint a bátyám. Neee! ~Ne haragudj, hogy az előbb olyan fura voltam. Kedves tőled, hogy másodikosnak nézel, de elsős vagyok. - Dazirának nem is kellett több így is néha már a fellegekben jár , önbizalomban sajnos nem szenved hiányt.
-Tudod enged meg hogy megjegyezzem , mivel új vagyok és elsős örömmeltöltene el ha ~talán néha .. nagyon ritkán azért~ beszélgethetnénk úgy mint aaaa ~Barátok Dazira, barátok! jah igen~ mint a barátok.
Az egyetemista lány elővette pálcáját s olyan varázslatot hajtott végre amitől Dazirának a szája is tátva maradt.
-Basszus, nem fáj? -kérdezi a fiatal lánytól, s annak kezére mutat.
-Fu a kezed, ezt nekem is meg kell tanulnom. ~ Talán nem is lenne olyan rossz, ha épp egy egyetemistával barátkoznék össze, sok mindent tanulhatnék tőle. Mondjuk hogyan "gyújts fel a szobatársad" Na, jó ezt azért nem, de olyan szép gondolat. ~
Míg Merzeus gondolataiban elmerülvén töprenget, a lány már beis fejezte a kis bemutatóját.
-Azta elképesztő vagy! El kell mesélned, hogy és mint csináltad. - lépet a lány után, aki törölközője után sietett.
-Tudod még ezt nem mondtam senkinek, a farkasomon kívül. De örülök, hogy megismerhettelek, és nem fölöslegesen szenvedtem annyit azon a kanyargós lépcsőn, hogy lejussak ide. Enged, meg hogy bemutatkozzam a nevem Dazira Merzeus. És te? - mosolygott a lányra várva válaszát s remélte, hogy nem lesz visszautasító vele szemben.
Vissza az elejére Go down
Colette Blackbourne
Egyetemista Exortus
Egyetemista Exortus
avatar


Hozzászólások száma : 45
Csatlakozás : 2014. Apr. 06.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Uszoda az óceán alatt   Szomb. Ápr. 12 2014, 01:23

//NRT: Colette, Dazira 2014.04.10. - éjfél előtt //

Drámai fordulatot vett a két lány közötti hangulat. Hirtelen a viszály szikrái enyhülni látszottak, és mintha a fiatalbbik leányzó is visszafogta volna magát. Amint Colette ezt észrevette ő is vissza tudta venni a saját maga pórázát. Nagyon beletartozik abba a rétegbe, aki azt adja vissza, amit kap. Így tehát ha tovább folytatta volna Dezira a díváskodást, akkor vagy elment volna, vagy esetleg fejbe vágná egy tűzgolyóval. Na persze az utóbbi miatt lehet, kicsapnák az egyetemről, ez pedig ekkora kockázatot nem ér meg, még neki sem. Bár nincs kedve jó pofizni most így éjfélhez közeledve, és egy Galinával eltöltött fárasztó nap után, de ha már ennyire erőlködik, akkor nincs mit tenni.
- Van még rá három éved, ne várd annyira. Öreg leszel. – közli vele a tényt, bár nem mintha ő is olyan nagyon öreg lenne azzal a tizenkilenc éves seggfejével. Na meg persze nem az dönti el ebben a világban a kort, hogy ki milyen öregnek látszik. Metamorfmágusoktól kezdve, egy tehetséges illúziómágusig bárki átverheti a hétköznapi máguspalántákat, és nem is kell hozzá nagy tudás.
- Barátkozni szeretnél? Azt nem kérni kell, hanem kiérdemelni. Majd meglátjuk, mit hoz a jövő. – válaszol kicsit hideg hangsúllyal, de ezt persze leginkább a fáradtságára, és az álmosságára lehetne fogni.
- Nem, nem fáj. Neked lehet, hogy fájna, de én már megszoktam, és a koncentrálással is eleve enyhítek a fájdalomérzeten. Minden csak gyakorlás kérdése. – küld a lány felé egy félmosolyt, majd megindul az öltöző felé, hogy visszavegye az utcai ruháját. Ha a lány követi, akkor folytatja a válaszolgatást, ha pedig nem, akkor úgyis mindegy.
- Hogyan csináltam? Ezt jövőre te is meg fogod tanulni. Bonyolult lenne most elmagyarázni neked, amikor még a spirituális ismereteknek is az elején jársz. – amit a képébe vág az nem bunkóság, csupán az igazság. Ne higgye azt, hogy ami egy egyetemistának ilyen jól megy, az neki is ilyen könnyedén fog sikerülni.
- Hát.. köszönöm, vagy mi. Amúgy Colette vagyok. Örvendek szintén. – reagál az utolsó kijelentésére is a lánynak, majd neki kezd az öltözésnek, s utána odasétál a hajszárítóhoz, és elkezdi kifacsarni a hajából a maradék vizet, majd bekapcsolja a szárítót, és aláteszi a fejét. Ez alatt az idő alatt nem igen fogja hallani amit Dazira mondd, de talán ez a lánynak is le fog esni.
Vissza az elejére Go down
Dazira Merzeus
Diák Inflatus
Diák Inflatus
avatar

Hozzászólások száma : 35
Csatlakozás : 2014. Apr. 07.
Kor : 20

Rangok
Ház: Inflatus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: 1. évfolyamos diák

TémanyitásTárgy: Re: Uszoda az óceán alatt   Vas. Ápr. 13 2014, 00:48

//NRT: Colette, Dazira 2014.04.10. - éjfél előtt //

Dazira megbékélt az egyetemista lánnyal, szimpatikussá vált számára . ~Vajon hol született? Vannak testvérei? Mit lehet a családjáról tudni? Bár kit érdekel a családja, hmm, lényegtelen milyen, így eléggé kedvesnek tűnik. Pedig lássuk be eléggé modortalan és pökhendi , fennhéjázó voltam . De talán jóvátehetem az előbbi viselkedésem és még az is lehet, megkedvel, bár kétlem ~
-Miről beszélsz? –csodálkozott el – Öreg? De hisz te sem vagy öreg. Amúgy sem számít, hogy nézel ki . Nem a külső a lényeg . ~Bármilyen fura is de ez így van. Tapasztaltam már.~ - közölte s tekintete végigsiklott a vörös hajú, sápadt arcú, élénkzöldszemű lányon. ~Mint a porcelán babám, dettó hasonlít rá habár a boglyas göndör fürtök hiányoznak. ~
- Értem, azért örvendek, hogy még is megismerhettelek. Pedig elsőre nem nagyon kedveltelek. – felelte rideg, komor arccal. Most nehezére esett a mosolygás, de egyébként is ritkán számíthatunk tőle őszinte mosolyra, a szíve mélyén még is örült annak, hogy összefutott a vörös ciklonnal.
- Gyakorláshoz, nem kell más csak akaraterő. ~Abból nem szenvedek, hiányt~ Örülök, hogy megmutattad nekem ezt , mert még ilyet nem nagyon láttam. És mondjuk, ha egy embere irányítod, mennyire okoz benne kárt? ~ Nem mintha bárkin is ki szeretném próbálni, de mi van, ha megunom a szobatársaim és véletlenül csak úgy lángra kapna valamelyik ruhája. Csak úgy véletlenül …Talán el is hinnék , hogy véletlen volt, ha jól hazudok, és akkor talán még ki sem rúgnak a suliból. ~
- Hát jah. ~Tényleg még az elején járok, de mindegy is.~
-Colette - ismételte meg sejtelmes hangon.- Nagyon szép név, még eddig soha nem hallottam. Szoktak becézni? Mondjuk, én sem szeretem a beceneveim . A dazi az olyan fura a Dara –t meg egyszerűen utálom. -


Vissza az elejére Go down
Colette Blackbourne
Egyetemista Exortus
Egyetemista Exortus
avatar


Hozzászólások száma : 45
Csatlakozás : 2014. Apr. 06.

Rangok
Ház: Exortus
Betöltött poszt: Diák
Évfolyam: Egyetemista diák

TémanyitásTárgy: Re: Uszoda az óceán alatt   Hétf. Ápr. 14 2014, 12:05

//NRT: Colette, Dazira 2014.04.10. - éjfél után //

Colette-nek hamar feltűnt a lány hangulatváltozása, ami nagyban megváltoztatta a hozzáállását is a dolgokhoz. Érdekes személy az már biztos, bár lehet, hogy csak megbánta azt a stílust, ahogyan bemutatkozott neki. Aztán végül beszélgetésbe elegyedett vele, bár már érezte, hogy a szemei ragadnak lefele, de nem akart otrombán lelépni, csak mert mindjárt bealszik.
- Hát igen, én is nagy hívője vagyok annak, hogy a külső nem a lényeg. Bár azért szeretem az igényes embereket, szerintem egy bizonyos szint mindenkitől elvárható. Például a napi szintű fürdés, amit be kell vallani a mai világban néhány ember, szeret elhagyni. – jegyzi meg kicsit gúnyosan, persze nem célozgatni akart ezzel, hanem ez inkább afféle „emberiség lehordása” kijelentés volt. Reménykedik benne, hogy a lány nem vette magára, már pedig ha ő naponta a fürdik, akkor nem is igazán kellene magára vennie.
- Elsőre nem kedveltél? Nem most mondtad, hogy nem a külső és az első benyomás számít? Elég paradox egy személyiség vagy, tudod-e? – húzza fel érdeklődően a szemöldökét. Egyik mondatból a másikba tagadja meg azt, amit az előbb mondott, és ez egy kicsit zavaró Colette számára. Most akkor egy kulturált, vagy egy zavarodott emberrel beszél? Még nem igazán sikerült eldöntenie, de próbálkozik megfejteni a lányt.
- Bizony, akaraterő kell az életben szinte mindig, ha el akarsz érni valamit. A kérdésedre a válasz pedig szerintem egyértelmű. Ha valakit lefújsz tűzzel, evidens, hogy meggyullad, nem? – válaszol az érdekes kérdésre. Persze nem akarja lehordani a lányt, mégis csak három évvel fiatalabb nála, ezért az ő gondolkodási módszere nem biztos, hogy megegyezik Colette módszerével. Mindenesetre próbálja visszafogni magát, és nem leharapni ismét és ismét a lány fejét, bár nem nagyon szokta jól kezelni az ilyen „tudatlanka” embereket. Habár.. ott van Galina, akivel egészen jóban van. Bár ő más, ő kifejezetten kellemes társaság, még akkor is ha néha idegesítő. Ha jobban megnézi Dazirát, lát benne egy kis hasonlóságot közte, és az előbb említett lány között, bár ez a hasonlóság igencsak enyhe.
- Köszönöm szépen. Nem szoktak becézni, és én sem nagyon vagyok oda érte. Esetleg még nagyon pici koromban Cole, vagy Lotte.. de az már tényleg nagyon régen volt. – a mondat végén elmosolyodik, hiszen eszébe jutottak a régi képek, amikor még csak kis sem mozdulhatott a „kastélyából”, és ő volt a bezárt hercegnő, sok-sok kedves szobalánnyal, és komornyikkal. Hiányzik neki az az élet, de az a szakasz más lezárult. Nem szabad mindig siránkozni az idő múlásán, mert akkor az ember nem jut sehova. Inkább gondoskodjon arról, hogy szebbé tegye a jövőjét, és még emlékezetesebb napokat teremtsen magának, mint a múltja.
- Dara? Dazi? Valóban elég gáz becenevek. Én inkább a Zirával próbálkoztam volna, ha engem kérdezel. De valóban jobb, ha az embert a teljes keresztnevén szólítják. Mindenki neve úgy szép, ahogy van. – kezdte el újra a bölcsességeit, majd elásította magát.
- Későre jár.. nem gondolod? Te nem vagy fáradt? Talán ideje lenne visszaindulni mindkettőnknek a hálókörzetébe. – erősködik a visszavonulással kapcsolatban, mert tényleg már csak pár percig képes fent tartani a szemét. Reggel Galina elég jól lecsapolta az erejét, és most még egy alsóbb évesre (főleg éjfél után) nem igazán tud már figyelni. A végén még bunkóbb lesz a fáradtsága miatt, és azt se ő, se a lány nem szeretné. Valljuk be, mindketten kellően fáradtak, és ezért ilyen kellemetlen társasági lények.
Vissza az elejére Go down
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Uszoda az óceán alatt   

Vissza az elejére Go down
 
Uszoda az óceán alatt
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
32 / 32 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 17 ... 30, 31, 32
 Similar topics
-
» Alagutak Otogakure alatt
» Elhagyatott bánya
» Shirotsuki Yuki
» Hikari Ayame

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Mysterio Feketemágus képző :: A kastély :: Az Óceán alatti barlangrendszer-
Ugrás: