Könyvtár

Tárgy: Könyvtár 2011-01-23, 7:54 pm

Könyvtár

Az emeletre érve a megfelelő ajtót kiválasztva bukkanhatunk rá a kastély könyvtárára. A helyiség hatalmas, mivel a vámpírok az évszázadok során rengeteg tudásanyagot, vagyis könyvet gyűjtöttek össze. A rozsdaszínű márványpadló visszatükrözi a rajta haladók tükörképét, már akinek van persze. Több ezer könyv közül válogathat, aki ide téved, a padlótól szinte egészen a plafonig találni belőlük. Mivel a napfény a vámpíroknak nem éppen kedvező, a hatalmas ablakokat nappal függönyök takarják, így a falak hófehér színűek a fényvisszaverés miatt, és elegáns aranydíszítéssel vannak körbefuttatva. Mivel a terem hatalmas, így a könyvespolcok két részre vannak osztva, a felső szinthez pedig két diófa csigalépcső vezet fel. Ám a legfelső szinteket még így se lehetne elérni, ezért van pár kerekeken guruló létra is, valamint természetesen az asztalok, kanapék és fotelek sem maradhatnak el, hogy kényelmesen vethessük bele magunkat a rengeteg olvasnivalóba.

Könyvtár Konyvtar

Tárgy: Re: Könyvtár 2011-11-27, 5:20 pm

* Most, hogy itt fekszem, anyaszült meztelenül a kádamban, már jó pár órája, tehát a víz teljesen hideg, cöhh, mintha érdekelne is ez engem, mintha olyan fontos lenne a dolog ezen része.. Szóval rá kellett jönnöm arra, immár sokadjára, kezdek teljesen belebolondulni ebbe az egész halottasdiba. Ki kell mennem innen, szórakoznom kell, de nappal nem tehetem, pár óra múlva viszont ismét enyém az egész éjszaka. Szeretem a telet, hosszabbak az éjszakák, rövidebbek a számomra halálos nappalok.. elegem van. Öklömmel csapok egyet jéghideggé vált vizembe, mire jó pár csepp fröccsen belőle arcomra méregtől eltorzult, egyébként csodálatos vonásaimra. *
- Megőrülök! * forrongok hangosan is immár, majd szépen ki is szállok végre a kis kádból, mely egymaga árválkodik a paraván mögött, majd rögtön egy fekete törölközőbe csavarom immár tiszta, finom illatú testem. Nem nagyon fogok felöltözni, egyelőre idebent maradok, talán a könyvtárba nézek fel.. akad ott még olyasmi, amit egyáltalán nem olvastam. Komódomban kutakodva rá is bukkanok egy szexis, fehér színű, csipkés anyagú fehérnemű kombinációra, pontosan tökéletes lesz ez most nekem, s a felső részhez, tehát a fűzőhöz azért felkapom párját is, egy hasonló mintázatú, francia alsót, ezekre pedig legfelülre egy csodaszép, és igen rövid selyem köpeny kerül. Arcomon nincs smink, lábaimon se cipő, se papucs, se semmi, hajam viszont lófarokba fogva, csak egyszerűen. Egy pohárnyi vörös vért töltök még magamnak szobám előterében, ezt kortyolgatva indulok útnak a könyvtárba. Pár pillanat múlva már meg is érkezem, vámpír vagyok, és bizony gyors is, így kicsit se halkan nyitok be a csodálatos helységbe, mely természetesen teljesen üres. Kár, de sebaj, majd csak találok magamnak valami könyvet, ami leköt erre a fennmaradó pár órára, így hát fel is sétálok az egyik aranyozott lépcsőn, így az ottani polcokon kezdek keresgélni. *

Tárgy: Re: Könyvtár 2011-11-27, 5:37 pm

~ Már nincs sok hátra! Rettegj éjszaka jövök! ~* fordul meg a vámpír fejében kinek aranyszínű szemei megcsillanak erre a gondolatra, türelmetlenül várja, hogy leszálljon az éj és ő kiszabadulhasson ebből az átkozott kastélyból. Tehát nem csak Victora unja a bezártságot hanem ez a férfi is ki ma még nem evett így torkát az a bizonyos ismerős égető érzés és szárazság mardossa. Szánt szándékkal nem veszi igénybe a számukra fenntatott etetőt mivel így szomjasan sokkal élvezetesebb lesz este becserkészni áldozatait. S hogy miért a többesszám? Ő nem emlékszik meg eggyel, iszik mindenkiből kit érdemesnek tart erre, szórakoztató és veszedelmes éjszakának néz elébe, bár utóbbi persze az egyszerű emberekre értendő. De hiába a várakozás még kissé odébb van az éjszaka így hát szobájának ablakát magára hagyva indul el a könyvtár felé hol már ezerszer járt s vagy ezer könyvet végzett ki az itt töltött idő alatt de hiszi, hogy akad még számára olyan is, mit még nem olvasott. Szerencsére gazdagon felszerelt könyvtáruk van így mikor odaér egyszerűen csak belöki az ajtót és besétál rajta, hol érzékszervei azonnal működésbe lépnek így hamarosan érezheti már Victoria azt a lágy szellőt mi éri ahogy elsuhan mellette, no nem messzire, éppen csak előtte áll meg egyik karjával átölelve derekát míg a másikkal tarkóját cirógatja meg.*
- Victoria kedvesem... ha unatkoztál miért nem jártál felém?* dönti kissé oldalra a fejét, jól tudja miért van itt a nő, kit oly szívesen tart olykor karjai közt, tehát kérdése teljesen jogos.*
- Azt hiszem sokkalta szórakoztatóbb vagyok mint egy vacak könyv.* szorítja meg kissé tarját miközben pillantása is kissé összébb szűkül ahogy a szemeit fürkészi.*

Tárgy: Re: Könyvtár 2011-11-27, 5:48 pm

* A könyvtár most az én terepem, nem is fogok mást csinálni, csupán csak lógatom szépséges lábikóimat, ha találok magamnak végre egy megfelelő darabot, amin elrágódhatok pár napig. Szeretek ugyanis olvasni, s attól, hogy egy vadóc, szenvedélyes és őrült teremtés vagyok, nem áll távol tőlem a művelődés. Épp a kezembe is akad egy ósdi darab, ám hallom ám, hogy valaki bejön, s érzékszerveimnek köszönhetően megérzem a férfi illatát is, kit leginkább csak játékszernek tekintek, másnak nem igen, bár szerintem ő sincs másként ezzel.. *
- Noel! * ejtem ki halkan nevét, egyelőre meg sem moccanok, csupán csak kíváncsi vagyok, mit tesz, ha rájön, bizony nincs itt egyedül. S ahogy sejtettem, rögtön megkörnyékez, én pedig szemeim lehunyva élvezem a helyzetet, legalábbis kifelé nagyon úgy tűnik mindez. Kicsit még oda is dőlök kezéhez, mellyel tarkóm cirógatja, mint valami édes, kéjes kiscica, majd egy aprócska korty után a friss vérből, ami szép poharamban még nagyjából félig van, vörös szemeim szegeződnek rá, s néznek végig az oly ismerős testen. Nem tagadom, igen, háltam már vele, nem is egyszer, és talán igaza is lehet, bizony sokkal, de sokkal jobban élveztem azokat az órákat, mint az olvasással eltöltött időt. Ám erre a kis szorításra cseppet kétségbeesett arcot vágok, mintha tényleg megijednék, szabad kezem ujjai pedig erős kezére csavarodnak, de erről, mármint félelemről viszont szó sincs.. szeretek vele játszani, ez van. *
- Noel, ez nem valami kellemes.. de tudod mit? Ha így gondolod, hát bizonyítsd be! Már úgy is olyan rég tartottál a karjaidban, és igen, talán hiányoztál is egy kicsit. * lépek hozzá közelebb, s pislogok szép szemeibe kérlelőn, mint valami ártatlan kis lányka. Annyira, de annyira hiteles vagyok, és annyira manipulatív, hogy még magam is elhiszem, tényleg ő vágyaim tárgya, s ha némi szórakozásra vágyik, hát megkaphatja.. csak játék ez, semmi több. *

Tárgy: Re: Könyvtár 2011-11-27, 6:06 pm

* Annyi de annyi felesleges és unott órái vannak a férfinak mit nehezen tud elütni már jó pár éve, hogy kénytelen olykor igénybe venni a könyvtár szolgáltatásait, így most pár órával naplemente előtt felkeresi a helyet Noel kinek addig nincs tudatában az, hogy nincs egyedül a helyiségben míg be nem lép. Természetesen egyből érzékeli Victoria jelenlétét kihez talán a legközelebb került társai közül a fővámpírt leszámítva kit odaadóan szolgál, hisz ő a mestere a teremtője, mindig is őt fogja dicsőíteni. Pár pillanat alatt a nő előtt terem kit magához von s átölel derekánál fogva, természetesen tisztában van vele, hogy nem csaphat le rá a meglepetés erejével úgy mint a halandókra de mit érdekli őt? Ha Vic akart volna "elmenekült" volna.*
- Valóban?* dönti oldalra a fejét ahogy a hazug szempárba les, nyílt titok számára minden mit gondol róla bárki is, hisz játszi könnyedséggel olvas mások gondolataiban bár a nőében nem de az amit produkál most tisztán érzékelhető, hogy csupán játék de ő sem veszi komolyan. Ő nem olyan ki leköti magát, ugyan miért tenné? Értelmetlenné vált számára a hűség szó így fel is kapja ezt a léha nőszemélyt és a legközelebbi asztalra csapja fel.*
- Imádom mikor teljesen hülyének nézel...annyira nincs értelme.* szinte már vicc, na de ajkait vadul a nőéhez préseli s talán fel is serkenti ajkát mi élvezetesebbé teszi szenvedélyes csókjukat, nem, talán nem kellett volna egy cseppnyi vért sem magához vennie de most már oly mindegy, legfeljebb az éj leszállta után még vágyakozóbban még inkább felhergelve veti bele magát a vadászatba. A csók véget ér mint mindig de itt nem áll le, könnyedén szétnyitja köntösét és kerekded idomait veszi kezelésbe.*
- Ha hiányoztam jöhettél volna te kis fruska... vagy jobban vonzanak ezek az idióta gyerekek? Tudom...némelyik fenséges de azért mégis...*megszabadítja magát fölös ruhaneműjét mit éppen hogy letol s könnyedén hozzáférkőzik a nőhöz s elmerül benne.*
- Talán van is kedvenced?* merül el benne újra és újra ahogy magáévá teszi, nem féltékeny ó hogy is lenne az, mikor örök időkre össze vannak zárva s bármikor megtalálhatja, persze csak ha akarja.*

Tárgy: Re: Könyvtár 2011-11-27, 6:24 pm

* Nem sokáig vagyok már egyedül, hiszen egész hamar akad társaságom, méghozzá Noel személyében, kire bár nem vártam, de unaloműzőnek tökéletesen megfelel a drága. S ahogy érzékelem, máris durván ér hozzám, én pedig pár behízelgő szó után csak bólogatok kérdésére aranyosan, és hát hazug szavak és gesztusok ezek, de ki tudja, belül egyébként mire vágyom? Mert hogy törődésre, az is biztos, az meg már egy másik dolog, hogy nem őt képzelem el magam mellé örök életem utolsó perceiig. *
- Hé, egy kicsit legyél kedvesebb velem, Noel! Nem vágyom a durvaságra! * rivallok rá, amint ölébe kap, és nem is hagyom magam egyelőre letenni az asztalra, mivel kezemmel nyakába kapaszkodom, lábaimmal pedig dereka körül teszem ugyanezt, így ismét egy korty vért küldök éhes gyomromba. Ám ezek a szavak, és a csók, amit ki akar követelni, most annyira durva, hirtelen és üres.. üresebb, mint valaha, s hiába akarom én is ezt, mégis undorodom ettől a közeledéstől. Eléri ajkaival enyémeket, s nem is szükséges megharapjon, számban így is érződik az aranyvér, ami poharamban is van, de nem engedek sokáig a csóknak, elhúzódom tőle pár hosszú pillanat múlva, hogy kissé dühösen pislogjak szemeibe. *
- Ennyire nem lehetsz kiéhezve, Casanova. * törlöm meg ajkam mérgesen, majd lehunyt szemmel, pár másodpercig csak szuszogok, nyugtatva magam, így pillantok a türelmetlen vámpír szemeibe újra. * - Azt akarom, hogy légy gyengéd. Most az egyszer. Tégy úgy, mintha nem csak a testem kellene, hanem én magam is. Ennyi hazugság mindkettőnk részéről belefér, ne tagadd, te is vágysz valahol ott bent egy normális kapcsolatra. * szegezem arcára vörös szemeimet, s ekkor már lentebb ereszkedem, le az asztalra, ahová poharam is leteszem, lábaimmal változatlanul közel tartva magamhoz őt, viszont őt magát megelőzve oldom ki köntösöm selyem övét, mely egy az egyben le is hullik rólam, csak a fehérnemű marad így rajtam, amit külön szám lesz leszedni rólam. Az pedig, hogy innentől kezdve mi történik, rajta áll, de kezdem azt is unni, hogy mindenki szajhája vagyok.. egyszer én is kérhetek valamit, nem? *

Tárgy: Re: Könyvtár 2011-11-27, 6:42 pm

* Olyan amilyen szokott lenni mindig is de az hogy most nem erre a durvaságra vágyik erre a nyersségre az teljesen új a férfinek ki értetlenül néz bele a már már megbántódott szempárba.*
- Neem? Mi ez a hirtelen változás kedvesem? Eddig tökéletesen megéledtél azzal, amit kaptál.* feleli már már türelmetlenül, felkapva viszi az asztalhoz mire letenné de erre nem kerül sor, feltűnően ragaszkodik most ez a ribi a gyengéd közelséghez, cirógatáshoz és hazug nyálas szavakhoz, miket nem neki szokott osztogatni, hisz tudja, hogy hamisak, sokkal inkább a fiatal, naiv diáklányoknak kik isszák szavait. Ennek ellenére továbbra is durván csókolja meg s sebzi meg ajkait melyből az édes s életető vér ki is serken mi csak tovább fokozza hevességét, durvaságát ám a nő most erre nem vevő így mikor ajkaik elválnak dühöt szempár lesi sárgás szemeit.*
- Pedig nagyon is ki vagyok éhezve, ennél nagyobb bizonyítékkal nem tudok szolgálni.* virágot vár és szép szavakat vagy mit? Nem érti most Noel mi ütött ebbe nőbe így leteszi az asztalra s már oldja is ki nadrágját, hogy mihamarabb megszerezze magának azt amit akar. És ő most azt akarja, hogy Vitoria engedelmesen szétnyissa lábait ahogy mindig is, de erre egyenlőre nem kerül sor, sőt még arra kéri, hogy ringassák magukat hazugságokba.*
- Mi ütött beléd? Tudod, hogy hazugság lenne akkor mi értelme? Már nem tetszik, hogy mindenkinek megvoltál, hogy mindenkinek engedtél? Ezt magadnak köszönheted kedvesem, ezért sem kerültünk soha közelebb egymáshoz. És nem is fogunk... én nem fogom megjátszani azt, hogy szeretlek... Tudod mire megy ki a játék...* és a nadrág már a helyén is van, egy gyors mozdulattal takaródott mindaz minek nem szabadna normális esetben látszódnia s öltözete ugyan olyan kifogástalan mint mindig.*
- Te vagy közülünk az egyetlen ki még mindig álomba ringatja magát... de talán jobb lenne ha felébrednél drágám.* igen, úgy véli hogy ha másra, ha többre vágyik Victoria azt nem nála kell keresnie, bár nagyon is megtudná magát játszani hisz jól megy neki előadni a szerelmes vámpírt de ebbe most nem megy bele, nincs kedve.*
- Miért akarod azt, hogy gyengéd legyek és úgy fessen minden mozdulatom és szavam egy légyott kedvéért, mikor csak játszol velem? Mikor mindketten tudjuk, hogy mint férfi komolyabb kapcsolatra szóba sem jöhetek?* nem, nem akarja Noel ezt csak próbálja megérteni mivel az ő gondolataiban sajnos nem tud olvasni. Pedig néha jól jönne mert ez a nő rettenetesen szeszélyes és nem lehet kiigazodni rajta.*

// Vérmes fagy //

Tárgy: Re: Könyvtár 2012-11-11, 9:39 pm

//NRT: Aideen és Azrael - 2012.11.07.//

*Mivel huzamosabb ideig itt marad, ezért felajánlom neki, hogy a tűz esetleg segítene felmelegíteni a szobát, hogy ne fázzon annyira. Én nem tudom átmelegíteni, a takaró igen, de felkelni nem lenne tanácsos nélküle. Korlátozott. Ez egyáltalán nem olyan, mint az üdítő, mert az tartósabb gondoskodást és figyelmességet jelentene, ezt azonban a pillanat szüli. Egy jó házigazda megteszi. Szavait hallva azonban felvonom a szemöldökömet.*
- Nem hazudok, nekem nincs szükségem a melegre. Mióta itt vagyok, nagyjából kétszer gyújtottam be. Ellenben mióta tudom, hogy képes lennél rá, azóta kíváncsi vagyok, hogy csinálnád, és persze a biztonságomat is szem előtt tartom. *magyarázom meg egy hűvös mosollyal. Miért hazudnék? Ha akarom, akkor begyújtja, ezt ő is tudja. Nincs szükségem ilyen játékokra. Azonban amit hallok, az érdekes. A vérveszteség legyengíti az embert, viszont úgy látszik, hogy Aideen érzékeny rá az átlagosnál jobban, vagy talán a hirtelen veszteség okozza ezt, mert egy litert sem ittam belőle, annak a felét ha megközelítettem... Elgondolkodva szemlélem őt.*
- Szóval a varázslók legyengülnek, ha vérveszteség van, nem csak fizikailag, de varázserőben is. Gondolom azért, mert nehezebb koncentrálni. *találgatok, azonban annyira nem firtatom a dolgot, csupán villámgyorsan rádobok a kandallóra pár fát, s az egyik fáklyát használva be is gyújtom. Nem mehet el sok idő, inkább tervezzük a sétát és körbevezetést, tehát ebben egyezve meg mesélek neki, próbálom felcsigázni, és indulunk meg. Érzem, hogy belém karol, mire csak egy pillantást vetek rá, de nem ellenkezem, tehát így fogunk végigvonulni. Tulajdonképpen így egyértelmű, hogy velem van, talán nem nyúlna hozzá senki. Hamarosan megérkezünk a könyvtár ajtajához is, ahová benyitok, s ezzel el is engedem a lányt, hagyva, hogy szabadon járkáljon.*
- Több száz évnyi könyv. *jelentem ki apró mosollyal, míg figyelgetem az arcát, hogy vajon hogyan érez a hely iránt. Közben tekintetem még egyszer végigfut rajta, s mikor leér, akkor látom, hogy visszatükröződik a padló, ám engem nem mutat. Elgondolkodva lépek közelebb a lányhoz.*
- Kár, hogy nem látom, hogyan mutatsz mellettem. *hajtom le a fejemet a földet nézve, s ha követi tekintetem, akkor magát láthatja, de mellette nem vagyok ott. Kíváncsian várom a véleményét.*

Tárgy: Re: Könyvtár 2012-11-11, 11:04 pm

//NRT: Aideen és Azrael - 2012.11.07.//

*A csók és a vérszívás után megtörténik az ölelés is, melynek sajnálatos módon igen hamar vége szakad, hála Azrael kérésének. Bár tény, hogy igaza van, be kellene gyújtani, mégse érzem úgy, hogy ezt nekem kellene megtennem, ezért is kérem meg őt, hogy tegye meg helyettem, mégis csak így illene. Amikor viszont kiböki, hogy kíváncsi rá, vajon én hogyan is tudnék meleget csinálni mágia segítségével, már el is mosolyodom, hiszen aranyosnak tartom ezt a kíváncsiságot.*
- Ha nem iszol a véremből és nem gyengítesz le, akkor láthatod legközelebb, így megfelel? *kérdezek is rá, majd meg is osztom vele azt, hogy én miért is nem vagyok képes most megfelelni annak, amit kér. Lehet, hogy veszély helyzetben tudnék varázsolni, de mivel most nem érzem késznek rá magam, így nem kockáztatok, nem akarok még gyengébb lenni annál, mint amilyen most vagyok.*
- Azt hittem, hogy ezt eddig is tudtad, mivel annyira magától érthetődő a dolog. *pislogok is aprókat Azraelt figyelgetve, majd végül figyelemmel is kísérem, ahogy begyújt, csakis én miattam, hogy ne fázzak az éjszaka. Ez után viszont ideje lenne indulni, így sétálunk ki Azrael szobájából és a folyosón belé karolva haladunk is végig. Szerencsére senkivel se futunk össze, így nyugodtan érkezhetünk meg egy bizonyos ajtó elé, amelyen miután kitár előttem a vámpír, már át is megyek. Csodálatos látvány tárul szemeim elé, egy hatalmas tér, tele könyvekkel, pont úgy elhelyezve, hogy ízléses legyen.*
- Hűha, de gyönyörű! *állapítom is meg, így sétálok hát előrébb, nem is figyelve igazán a padlóra, egészen addig, amíg a férfi mellém lépve meg nem jegyzi azt. Lassan tekintek le, próbálva elvonni tekintetemet a könyvekről és látom is meg, hogy bizony egyedül vagyok a tükörképemnél, Azrael pedig nincs és nem is lehet velem.*
- Talán jobb is így. Legalább nem tartasz kislánynak és amúgy se illünk össze, külsőleg legalábbis biztosan nem. *fordítom is lassan felé a fejem, majd végül egész testemet is. Igen, magam is tudom, hogy furcsa páros lennénk mi ketten, mégis, a vonzódás megvan, nincs mit tenni, de ettől függetlenül szeretem. Egy kis puszit nyomok borostás arcára, majd ez után ott is hagyom, hogy a lépcsőn felsétálva nézhessem meg közelebbről is a hely könyveit, de nem nyúlok semmihez sem, tiszteletben tartom, hogy nekem ehhez nincs közöm, de mégis, jó érzés itt lenni.*

Tárgy: Re: Könyvtár 2012-11-11, 11:24 pm

//NRT: Aideen és Azrael - 2012.11.07.//

*Újabb témánk a tűz körül forog, s mivel Aideen nem hajlandó varázsolni, mivel vérét vettem, ezért nekem kell begyújtanom. Elhiszem neki, hogy valóban nem sikerülne, viszont erősen kétlem, hogy ez komoly varázslat volna. Ezek szerint ha ellene kerülnék, akkor elég lenne a vérét vennem pár másodpercig jó nagy kortyokban, és képtelen lenne védekezni? Érdekes. Szerintem ennél több van benne. Amikor csatáztunk is szépen feltalálta magát, bár akkor nem haraptam meg. Lehet, hogy valahol bosszút akar állni, amiért most megharaptam... bár, ugyan... a mérgem van benne.*
- Hm... hát jó, de most már kíváncsi vagyok nagyon. Tudni szeretném, mire vagyok büszke. *mosolyodom el finoman, hátha érti a célzást. Miért ne volnék büszke arra, hogy évet lépett Aideen? Igen, hordoz magában veszélyeket, de nem feledem, hogy mások ellen is képes volna megvédeni magát. A tűz begyújtása után tehát megindulunk a könyvtár felé, s a lány belém karolva teszi meg az utat, majd mikor benyitok, már látom is, hogy tetszik neki, mert jelzi, legnagyobb örömömre.*
- Igen, szerintem is. Direkt van így kialakítva, nekünk. *tekintek körbe, s szerintem egyértelmű, a függönyökről biztosan, ami nappal nyilván el van húzva. Közben a másik tükörképét vizsgálom meg, s jegyzem meg gondolataimat, ám szavai meglepnek, tehát egy pillanatig fel is tekintek rá fürkészőn.*
- Nem csak tőlem függ, hogy kislánynak tartalak-e. *jelentem ki finoman, mert igaz, hogy az én ízlésem is közre játszik, de az ember, tehát Aideen mindig változik... főleg Ő, ebben a korban.* - Miért gondolod, hogy nem illünk össze. Öreg vagyok hozzád? *kacagok fel, mert ha nem is vagyok az, amennyiben pár száz év múlva találkoztunk volna, akkor sem lehetne egyértelműen eldönteni, hogy most az vagyok-e vagy sem. Engedem, hogy nézelődjön, fogadva a puszit, de mikor látom, hogy semmihez nem nyúl, közelebb lépek.*
- Nyugodtan leveheted őket, azok pont nem harapnak. Szerintem a szobába is felhozhatsz párat, ha szeretnél, ami érdekel, és ha többször látogatsz, a könyvtárat is olvasgathatod. *villantok egy ravasz mosolyt, mert tudom, hogy imádja a könyveket, de kétlem, hogy az iskolájában speciel mindegyik megtalálható, ami itt is. Ez más... pár poros könyv eltűnése senkit sem izgatna közülünk.*
- Lehet, hogy a könyvtárat kellett volna utoljára hagyni. Akkor többet hozhatnánk, nem kéne cipekedni, és több idő is volna. Még van négy hely, amit meg akarok mutatni. *jelzem finoman, hogy hamarosan indulni kéne. A legtöbb vámpír este nincs itt, legalábbis én sosem, magamból indulok ki, ezért nem volna szerencsés itt lenni pirkadatig, mert belefutunk valakibe...*

Tárgy: Re: Könyvtár 2012-11-13, 6:38 pm

//NRT: Aideen és Azrael - 2012.11.07.//

*Nincs sok kedvem most még mágiát is használni, erőtlennek érzem magam ismét, hála annak, hogy a véremet vette a férfi, így meg is osztom vele, hogy képtelen lennék rá. Szavaim viszont nem teljesen igazak, de nem kell tudnia a vámpírnak, hogy mennyi erő is lakozik még bennem. Bízom Azraelben, de sose lehet tudni, hogy mikor fordul egyszer majd ellenem és akkor észnél kell lennem. *
- Büszke vagy rám? *kérdezek is rá meglepetten, mivel ezt nem gondoltam volna. Vajon, mire büszke? Nem hiszem, hogy a szépségemre, az számára annyira nem számít, én legalábbis eddig így érzékeltem, így hát a kérdés fennáll és remélem, hogy mihamarabb választ is kapok majd rá. Utána indulok hát, kezemet kezébe csúsztatva, majd el is hagyjuk a férfi lakrészét, hogy egy másik helyre érkezzünk, ami nem más, mint a könyvtár. Szeretem a könyveket, a tudást, így az se lehet meglepő a másik számára, hogy teljesen magával is ragad az, amit látok. *
- Igen, gondoltam. *bólintok is rá, miközben a függönyökre téved a tekintetem, majd ez után lefelé, ahogy fel lesz hívva a figyelmem a padlóra, hol saját képemet láthatom meg, teljesen egyedül. Nem passzolunk össze, ez tisztán látszik, hozzám más jellegű srác való és talán majd meg is találom az igazit idővel. Nem hiszem, hogy Azrael pár évnél tovább tervezne velem, én pedig most már vagyok oly okos, hogy tudjam a dolgokat, tehát nem élem bele magam apróságokba, amik úgyse válnak valóra.*
- Én már nem tartom magam annak. *jelzem is felé, majd jön is a kérdés, így nézek végig a másikon, majd bólintok is.* - Igen, mindenképpen öreg vagy hozzád, de ezt te is tudod. Meg olyan durvák a vonásaid, míg én pont az ellenkezője vagyok. *hát igen, csak ránk kell nézni. Szóval nem érzem úgy, hogy további magyarázatra szorulna a dolog, így hagyom is magára, majd indulok el felfelé a lépcsőkön, hogy amikor felérek, a könyveket kezdjem el nézegetni, olvasgatni azok gerincét, hogy vajon melyik mit is tartalmazhat. Ahogy viszont Azrael is követ, csak feltekintek rá, majd bólintok is szavait hallva.*
- Rendben, akkor ez esetben egyet magamhoz veszek és belenézek. *ha nem bánják, akkor miért ne? Pár méterrel fölöttem van egy kötet, amely nagyon is kitűnik a többi közül, olyan, mintha a fekete borítón a vér folyna végig. Koncentrálok is, mire az megmozdul és hála a pszichokinézisnek már ki is repül a helyéről, így kerül pontosan a kezembe és már láthatom is, hogy mit tartalmaz: "A vámpírok mítoszai".*
- Hmm, ez jó lesz. *állapítom is meg, majd amikor hallom, hogy menni szeretne, akkor meg is indulok a kijárat felé, értem a célzást és tényleg nem kéne bajba kerülnünk.*
- Egy is elég lesz, majd ha megnézem, később is visszajövünk. Mutasd csak a következőt. *még négy hely, hűha, az elég sok. Vajon mi mindent rejteget még ez a kastély? Ha Azrael is tehát jön utánam, akkor elhagyjuk ezt a helyet és már a következő kutatásába is kezdünk, mely egyelőre még nem tudom, hogy mi is lesz.*

Tárgy: Re: Könyvtár 2012-11-14, 9:42 pm

//NRT: Aideen és Azrael - 2012.11.07.//

*Talán a lány nem tudja, de én büszke vagyok rá. Igen, a tudása veszélyt jelent, de maga a tény, hogy mellettem tanyázik, már eleve trófea, tekintve a származását, tudását, szépségét, jellemét... Ezt inkább nem árulom el, csupán a publikus részét, ami talán a lánynak is jól esik, illetve igaznak tűnik... mert az is. Részigazság.*
- Évfolyamot léptél. Sikeresen tudod magad megvédeni, és nem félsz besétálni egy vámpírtanyára. Szerinted nem kéne büszkének lennem? Egyebekről nem is beszélve. *pillantok bele kissé hitetlenül szemeibe, ám az enyémben nem látszik hazugság, az igazat mondom. A könyvtár láthatóan lenyűgözi, s fel is hívom figyelmét a praktikusságára, miközben hagyom, hogy nézelődjön, járkáljon ide-oda, elvégre ez sem mindennapi látvány, és tisztában vagyok vele, hogy szereti a lány. Ekkor azonban szóba kerül, hogy hogyan mutatunk egymás mellett... hát tükörképben sehogy, viszont kíváncsi vagyok a véleményére is.*
- Akkor mutasd meg nekem, hogy nem tartod magad annak. *zengem, s talán félreérti, de nem feltétlen erotikus dolgokra gondolok. Az, ha kiáll magáért, ha határozott a véleménye, méltóságteljesen viseli magát, komolyabb gondolatmenetekre is képes, már elég bizonyíték nekem. Következő szavaira, mivel külsőnket írja le, kicsit felhorkanok.*
- Ez igaz. Bár az ember azt hinné, hogy tetszenek a markáns vonások neked. Legalábbis eddig azt hitte. *nézek kissé sértetten a szemei közé, mert talán csak én érzem úgy, de ez valóban nem pozitív a részéről. Micsoda hiúság... erről le kell tennem. Megengedem neki viszont, hogy válogasson is, és eközben követem, hogy megszemléljem amit választ, elolvasva a címét.*
- Ez érdekes lehet. Témához illő. *jegyzem meg, illetve hagyom is, hogy hozza a könyvet. Ő választotta, nem fogom kivenni a kezei közül, csak elbírja. Utalásom természetesen érti, tehát egy mosollyal nyugtázom mindezt, majd szó nélkül indulok meg a következő helyszínre.*
- Most, hogy így belegondolok, talán lesz egy meglepetés hely, kíváncsi vagyok a véleményedre róla. Nem mennénk ma mindenhova, megmutatnék még két helyet, a többi pedig akkora marad, mikor következőleg is meglátogatsz. *kacsintok rá, trükkösen rávéve ezzel remélhetőleg arra, hogy valóban sűrűbben találkozzunk. Utunk egyébként a toronyhoz vezet, bizonyára szépen látszanak a csillagok, és a látvány sem lesz utolsó.*

» Könyvtár