2. emeleti folyosó

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2011-05-31, 8:39 pm

* Nem kell túlzottan sokat várnia a lányra, ki feltűnik a folyosón, így míg odaér hozzá mosolyogva néz végig alakján de aztán pillantása a szemeiben állapodik meg. Ahogy oda lép elé derekánál megfogja és közelebb húzza magához majd egy puszit nyom a feje búbjára, direkt kerülve az arcát.*
- Neked is szia!* engedi aztán el mielőtt félre lesz értve és meg lesz dorgálva.*
- Így van, látni akartalak. De ez nem jelenti azt, hogy csinálunk is valamit.* szélesedik ki mosolya miközben karjait keresztbe fonja s fejét is kissé oldalra billenti. Nála ez a kettő nem jár párban, de mivel most ráhibázott a leányzó, így hát megvonja vállát, mert nem talált ki semmi hajmeresztőt, hiába áhítozik erre ez a Cruorises leányzó.*
- Először egy fagyira gondoltam, utána elmehetnénk gokardozni egyet.* veti fel hirtelenjében a dolgot, ő amúgy is rég ment egy olyan járgánnyal szóval jól esne neki egy kis löket.*
- Amúgy minden a legnagyobb rendben, mint mindig...veled?* szűkíti le kissé rövidre a beszélgetés ezen észét mivel semmi extra nem történt vele a többiről meg úgysem akar hallani.*
- Ha gondolod mehetünk is, most csak a szükségre gondoltam szerintem az is megteszi.* s ha Hec is benne van s nem akar mást csinálni akkor hamarosan már a szobára koncentrál minek ajtaja meg is jelenik a folyosó falán csak arra várva, hogy áttérjenek rajta.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2011-05-31, 8:47 pm

*Ha már írt levelet, úgy érzem, hogy van valamiféle terve is a mai napra, így sétálok hát elé, kíváncsi tekintettel, majd amikor megállok előtte, nemsokára csak kezeit érzem a derekamon, így húz magához, én pedig csak meglepetten fogom meg mellkasát, úgy pillantva fel rá, miközben bezsebelek egy puszit is.*
- Ezt miért kaptam? *kíváncsiskodom kedvesen, miközben rá is kérdezek jöttöm céljára, aminek úgy tűnik, hogy nincs semmi célja se, csak egy egyszerű kis találkozás, ami soha nem árt, úgy is tanultam és rég futottunk már össze, tehát csak bólintok egy picit.*
- Okés, én így is ráérek. *mondom boldogan, majd ahogy hallom, hogy fagyizna, majd pedig játszana még valamivel, úgy pislogok párat, próbálva kitalálni, hogy mi lehet az, de végül feladva kérdezek rá.* - Mi az a gokard? Még soha nem hallottam ezt a szót. *ráncolom picit a homlokomat is, de a fagyi része az tetszik, nem is picit. Viszont érdeklődni kezdek felőle és ahogy hallom, ő jól van, akár csak én, így vonogatom meg vállaimat.*
- Nem történt velem semmi említésre méltó se. Picit unatkoztam és tanulgattam, tehát csak a szokásos. Örültem is, amikor megkaptam a leveled. *teszem még hozzá nagy szóáradatomban, majd végül meg is indulunk a szükség szobája felé.*
- Hogy lesz benne fagyizó és az a valami is? *kérdezek rá, hiszen ez csak egy szoba, én aztán nem tudom, hogy mi lehet a belsejében, de azért ha elképzelte Kyle a helyet, akkor be is lépegetek mögötte.*
- Öhm, én imádom ám a fagyit, tehát sokat kérek. *vigyorodom el vidáman, hiszen ma még úgy se vacsoráztam és egy kis nassolás mindig jól jön. Nem vigyázok én az alakomra, tehát nem érdekel a dolog, ha éhes vagyok és kívánós, akkor bizony enni fogok.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2011-05-31, 9:08 pm

- Csak úgy. Mert jól esett.* feleli jókedvűen a lány szemeibe nézve, ennyi azért csak kijár már ennyi találkozás után, de ahogy elnézi nem esett ellenére. S bár a fiú csak egy fagyira gondolt a lány ezzel szemben máris azt hiszi csinálnak is valamit, így hát változtat a dolgon s hozzáfűz még egy kis szórakozási lehetőséget is. Ami mellesleg lehet szükségtelen volt, mert Hec továbbra is jókedvűen marad társaságában.*
- Nem, csinálunk még valamit ne aggódj.* mosolyodik el mivel a céltalan bóklászás az nem valami szórakoztató tevékenység így lesz megemlítve a fagyi és a gokard, mi úgy tűnik ismeretlen a lány számára.*
- Ne mond, hogy nem gokardoztál még?! Hát mindenbe én avassalak be?* csóválja meg fejét lehetetlenül de aztán lepillant rá s kiszélesedik mosolya.*
- Nem baj, most megtudod mi az. Ígérem ez jobban fog tetszeni mint a twister.* már csak a távolság miatt is, na de majd akkor és ott megtudja konkrétan, hogy mit takar ez a egész. Rövid úton letudják, hogy nem történik velük semmi említésre méltó így lesz elkottyintva, hogy örül kis levelének.*
- Csakugyan? Ha hiányzott már a hülye fejem vagy untad magad miért nem hívtál?* tekint le rá kíváncsian, hisz semeddig se tartana firkantania egy levelet neki s akkor máris megoldották volna dolgokat.*
- Aha! Na de menjünk.* fordítja meg vállánál a lányt s karolja át vállánál lazán, amolyan haverkodósan, bár ki tudja már, hogy ez is mit vált ki s mit nem a lányból. A helyszín már el lett képzelve így nyitja ki előtte ajtót s ereszti el.*
- Meglesz. Felőlem egy tucat kelyhet is bevághatsz.* tessékeli be picit a hátánál így pillantható meg egy hosszú utca, minek mindkét oldalán különféle boltok és üzletek találhatók mik között természetesen egy cukrászdával egybekötött fagyizó is helyet kap. Kellemes késő esti idő van de így meleg, tehát fázni nem fázhatnak.*
- Nincs valami nagy fantáziám e tekintetebe, úgyhogy remélem megteszi őfelségének. A pálya meg az utca cégén lesz mivel kell neki némi terület.* mutat ama irányba, bár sok még nem látható belőle, de biztos lehet benne, hogy ott van az.*
- Nyárra akad valami terved? Remélem azért nekem is helyet szorítottál benne...* indul meg laza, sétatempóban a fagyizó felé mi előtt kisebb terasz is van s páran már falakodnak ott rendesen.*
- Nem bírnám ki ha egész nyáron távol lennél...szóval úgy alakítsd a dolgaidat.* pillant le rá kifürkészhetetlen tekintettel s arckifejezéssel, persze esze ágában sincs megmondani neki, hogy mit csináljon, ő csak a legjobbakban reménykedik.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2011-05-31, 9:20 pm

*Meglepett ám a puszi, de egy picit se negatívan, hiszen én is ilyen vagyok, szeretem kimutatni, hogyha kedvelek valakit és ezt Sairus is már megtapasztalta, viszont Kyle-nál még nem tudom, hogy hányadán állunk egymással, de most már kezd összeállni a fejemben a kép, hogy ő is barátként tekint rám, aminek nem kicsit örülök, hiszen jó dolog szórakozni és ellenni olyan emberekkel, akit kedvel az ember és még talán a fontos, magánügyi dolgokat is meg lehet beszélni, legalább nem mindig Sairust untatnám a dolgaimmal.*
- Én nem aggódtam, úgy is feltalálnánk magunkat. *mondom neki teljesen komolyan, hiszen meg se fordult a fejemben, hogy csak néznénk ki a fejünkből egymás társaságában. Na de a gokard is szóba kerül, melyről fogalmam sincs, hogy mi, arról pedig főleg nincs, hogy mire jó és hogy miért szórakozás, de talán nemsokára kiderül a számomra is, hogy mi az pontosan.*
- Sajnálom... én... csak még nem volt rá lehetőségem. *mondom neki röviden, hiszen úgy hiszem, még nem meséltem neki az eddigi életemről, de talán majd idővel, nemsokára. Viszont nem most fog megeredni a nyelvem, nem akarok most a múltammal kapcsolatban ezernyi kérdést kapni, tehát csak elmosolyodom és már hallom is, hogy nem zavarja ám annyira Kylet a tudatlanságom. Ahogy hallom, vele se történt semmi érdekes, de amikor felteszi a nagy kérdést, csak picit elhallgatok, majd a szemeibe nézek.*
- Mert azt hittem, hogy haragszol rám a múltkori miatt. *ismerem be őszintén, de végül már meg is fordít, így karol át, én pedig csak meglepetten nézek fel rá, de nem távolodom el, csak fejem a vállának döntöm kissé és így érek el az ajtóhoz, amelyen át is sétálok, ahogy Kyle elképzeli a bent lévő helyet.*
- Egy tucatot is? Az már sok lenne, megfájdulna a fejem. *nevetek fel, majd meg is látom már a kellemes sétálóutcát, csomó-csomó üzlettel egybekötve és így lépkedek először a fagyizó felé.*
- Nekem tetszik és kíváncsi vagyok ám. De akkor kezdjük a finomsággal. *vigyorodom el és már lépkedünk is oda, de ahogy a nyaramról kérdez, csak kissé elmosolyodom újból, nem is válaszolok neki azonnal, csak kíváncsian hallgatom végig a szavait.*
- Oh, nem is tudtam, hogy a társaságomra vágysz! *ugratom picit, bár valahol mélyen tényleg nem tudtam. * - Gondoltam folytatom tervemet, mi szerint minél több helyre elutazhassak és minél több helyet megismerjek. Szeretnék világot látni és Sairussal már el is kezdtük. Tudod, ő a legjobb barátom, de ha benne vagy, mi is elmehetnénk valamerre együtt, ahol még nem jártam... *talán érti, hogy kettesben és nem hármasban gondolom, hiszen az fura lenne és Sairus se egy olyan egyéniség, akit hosszú távon megtűrne maga mellett Kyle.*
- Persze csak ha nincs ellenedre és benne vagy. *egy kedves mosoly és már a fagyishoz is érek, ahol egy hatalmas kehelyben kérek egy komplett gyümölcsösfagylalt adagot, telis-tele gyümölcsökkel és ha Kyle is rendelt magának, akkor le is csüccsenek, hogy ott fogyaszthassam el kényelmesen a kapott finomságot.*
- Téged melyik ország érdekel leginkább? *két kanál után kérdezek rá erre, miközben tovább eszegetem, de fél szemme a fiún tartom.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2011-06-26, 6:38 pm

- Legalább megvárnál, de komoylan! Amúgy nem unod még?* Teszem fel a kérdésem Aaronnak, mert én már kezdem unni, hogy állandóan lecsúszunk. Az első tizenöt csúszás még izgalmas volt de ha jól számoltam ez már az ötvenedik, na jó most egy kicsit túloztam mert csak harmincnál járunk, de akkor is! Persze állhatnék fent amíg ő csúszik, de az nem felel meg a nagyságos úrnak.*
- Nem és szedd a lábat, mert mindjárt felérek.* válaszol vissza a famulus és én szemet forgatok, de a tempón nem gyorsítok. Néha úgy érzem, hogy átok ez a famulus vagy csak a gond van vele, de ilyenkor mindig eszembe jut, hogy én vagyok a kitalálója és bármilyen is, szeretem. Nagyon úgy fest, hogy jobban át kellett volna gondolnom anno milyen következményekkel jár egy beszélő famulus. Ez most már teljesen mindegy mert ha fizetnének sem válnék meg tőle. A szívemhez nőtt a cica, csak ne akarna ennyit játszani. Az hogy a szobámba hagyom kizárt dolog! Mire haza érnék lehet rá sem ismernék a fekvőhelyemre. Bele sem akarok gondolni mire lehet képes ha egyedül van. A legfelső fokon megállok egy percre s megkapaszkodom a korlátba. Aaron a saját farkát kergeti mert tele van izgalommal.*
- Mondtam már kis haver, hogy ezt ne csináld, mert elszédülsz és ezt a kutyák szokták nem a cicusok.* Egy mosoly jelenik meg az arcomon mert bolond egy állat én mondom, de mindig képes mosolyt csalni az arcomra.*
- Oké, de izgibb lecsúszni. Na, csináld a varázslatot amíg szédülök.* Néha azt sem tudom, hogy ki a "gazdi", de most is "szót fogadok" neki a legfelső lépcsőfokot is elhagyom. A pálcámat a lépcsőkre irányítom.*
- Várj, várj, vegyél fel!* A macskámért nyúlok kit az ölembe veszek, de sejtettem, hogy nem lesz nyugton és már is a fejemre mászik.*
- Glisseo* A lépcsők már át is alakultam egy csúszdává ahogy annak történnie kell. Nem tudom miért mutattam meg neki ezt a varázslatot. A szélére ülök, hogy megtörténhessen a csúszás.*
- Egy, kettő, há-rom* És el is löktem magam. A két kis mancsa a szememre siklik így nem látok semmit. Nem mintha akarnék bármit is. Lassan az én fekete nacim fog kikopni a sok csúszástól, de hát ez van.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2011-06-26, 6:55 pm

* Járok a kastélyban teljesen céltalanul. Nincs konkrét tervem és ki sem szeretnék menni, ezért úgy döntök, hogy a kastélyt fedezem fel. A hajam megint csak össze van kötve, de most két oldalról kilóg két tincs, hogy ezzel is keretet adjon az arcomnak. Igen csak rövid farmarnaci van rajtam, felette meg egy nagyon vékony, fekete Angel feliratos pulcsi. Mivel kezd lehűlni a levegő, ezért nem árt. Gondoltam, hogy elhívom magammal Joit vagy Michellet, de le is tettem róla, hisz biztos, hogy van jobb dolguk is. Fel sem tűnik, hogy már a második emeletnél járok, csak akkor, amikor kinézve az ablakon meglátom az Óceánt. Itt el is eresztek egy kis mosolyt, mert ez a leggyönyörűbb része a kastélynak. Na meg a vízesés, ahova nem áll szándékomba kimenni. Azért még mindig élénken él bennem, hogy tegnap megkaptam az első csókom is. Nem lényeg, hogy a srácról többé- kevésbé csak a nevét tudom. Legalább a sok rossz dolog mellett történik valami jó is. Ellépve az ablaktól egyre beljebb megyek, mígnem meglátok egy srácot egy macskával. Ezen kicsit el is kacagom magam, hisz ez egy igen csak furcsa párosítás. Úgy néz ki, hogy nagyon jól elvannak ők ketten, ezért nem is megyek oda, hanem felülök az ablakpárkányra, ami nincs messze tőlük, és kibámulok az ablakon. Be kell vallanom a bámulást már mesterien művelem.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2011-06-26, 7:17 pm

* A csúszást már mesteri fokon tudom véghezvinni, úgy érzem. Nem hiszem, hogy korrepetálásra szorulnék az ügyben. Minden gond nélkül meg is érkezünk a lépcső aljára így lépve vagy inkább érintve az első emeletre.*
- Remélem mára meguntad.* Szedem le a macskuszt a nyakamból kinek bundáját rendesen "megtépte" az általunk gerjesztett szél. Hát a csúszda elég gyors, főleg ha lépcsőből keletkezik. Mondjuk a fellegtorony lépcsői érdekesebbek, de aki járt ott az tisztában van, hogy miért.*
- aha, még egy uccsó és öreg csontjaid pihentetheted* Ezzel nem i lenne baj ha ezt ma már nem hallottam volna úgy, kb tízszer. azért egy mosoly a szavak hatásra az arcomra csúszik.*
- Rendben. Egy utolsó, de tényleg az lesz aztán megyünk veszek nekem egy botot vagy egy másik hátsót, mert már szinte fényesre políroztam.*
- Nagyon vicces vagy, na menjünk* Ahogy elnézem a kis vakarcs úgy gondolja hogy fel cipelem. Ezt a luxust! Az áldott jó szívem tesz engem majd egyszer a sírba. Fel állok s miután a lépcső vissza nyerte eredeti formáját ismét mászni kezdek fel felé. Most örülök csak neki igazán hogy egy emelet nem száz lépcső fokból áll, bár a vádlim igen izmos lenne.*
- Látod ha szereznél nekem játszó társat, most nem lenne gondod.* Nem áll messze a macsekktól a szurkálódás, de én már megszoktam. Tényleg olyan szeszélyes int egy kis gyerek.*
- Majd varázsolok neked egyet. Ezt már egyszer megbeszéltük és nem akarok vitázni rajta* Azért mindent én sem engedhetek meg neki. Kellenek korlátok s ebben akad pár. Na de ez most teljesen mindegy mert felérünk a legfelső lépcső fokra, s mivel belátom a folyosót egy leányzót pillantok meg ki valószínűleg elmélkedik valami fontos dolgon. *
- Na akkor csuszás és irány a szoba* Jelentem ki határozottan. Nem ismerem a leányzót vagy nem rémlik, bár az arcát nem látom. Egyszerűbb nem foglalkozni vele mint hogy oda menjek. Nem vagyok valami jó ismerkedésből. de ez van.*
- Tegyél le kérlek* Pillantok a cicus kék íriszeibe és nagyon remélem hoyg semmit nem forgat a fejébe. Azt is remélem hogy Ő nem látta meg az ismeretlent mert amilyen képes oda menni hozzá. Ma valahogy nem sok kedvem van az ismerkedéshez. Leteszem a cicust aki amint talajt fog el is kezd szaladni a leányzó irányába. Az lehet hogy nekem nem sok kedvem van de láthatóan máshogy látja ezt a dolgot. Nincs mit tenni után megyek. A cica a lány előtt áll meg, s én sem vagyok már messzebb tőlük.*
- Hé, hé. kis lány figyelj ide. Itt vagyok lent. Az a bácsi bántani akar az öledbe vennél?* Szemeit nagyra nyitja melynek csak nehezen lehet ellene állni, így kéri a másikat hogy az vegyél fel. Az a tipikus cica nézés melyet nem fél ez az apróság bevetni ha ahhoz van kedve s most ahhoz. nem túl messze de hagyok teret mindenkinek s megállok.*
- Szia, bocs ha megzavart* Csúsztatom zsebre mind a két kezemet s egy picit le i sütöm a szememet.

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2011-06-26, 7:37 pm

* Nem is rossz itt ülni. Ezt legközelebb is meg fogom tenni. Imádom nézni az Óceánt, meg némelyik szigetet. Ez jó elfoglaltságnak is tűnik, de egy idő után már unalmassá válik, így csak nézek ki a fejemből. Viszont ez sem tart sokáig, mert egy cica szól hozzám. Nem lepődök meg, mert már találkoztam ilyennel.*
- Ó hát lehet neked ellenállni? Na gyere te.* veszem az ölembe mosolyogva, és elkezdem simogatni. Nem is kell sok idő, mire a gazdája is ideér. Úgy néz ki, hogy nem áll módjában megszólalni, de aztán még is meggondolja magát.*
- Jaj semmi gond, úgyis csak lestem ki a fejemből.* mosolygok a srácra, majd vissza is fordulok a cicához. Nagyon tüneményes állat, és ami a lényeg, tőle nem félek.*
- Mellesleg Brianne vagyok, de csak Bri. Cruorisos és nemrég jöttem. Na és te?* teszem fel a kérdést mosolyogva, annak reményében, hogy beszélgetésre tudom bírni. Eközben egy pillanatra sem hagyom abba a cica simogatását.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2011-06-26, 7:51 pm

* A lány kérdésére a macskusz fejet csóvál, de nem bírja megállni hogy ne kotyogjon be valami idevágott. Na igen lakatott azt nem képes tenni a szájára, szinte soha.*
- Ez mindig be jön a csajoknál éssss köszkeee* Egy kis dorombolás s bevet ahogy emelkedik a magasba s kényelmesen elhelyezkedik a lány ölébe. Mint akinek ott van a helye. Nem szeretek más intim szférájába betolakodni ebben nagyon különbözünk a famulussommal. Elnézést is kérek ez végett. Ahogy látom nem zavarja a másikat így a tekintetem a másik arcára emelem, majd szavai hatására fölötte lesek ki az ablakon.*
- Magával ragadó ez a táj* jegyzem meg elgondolkodva s ismét a másikra nézek. Ebben a pillanatban a fáklyák fel gyúlnak így adva fényt a folyosóra. Mondjuk a nap még nem ment le teljesen, de már szürkület van.*
- Bocs én Lucas vagyok és szaktársad. Ő pedig Aaron és egy famulus de gondolom ez nem lep meg.* Nagyon sok szaladgál a suliba. Elég sok másodikos van és akad olyan is ki nem őrzi teremtett lényét hanem hagyja hogy szabadon garázdálkodjon. Talán találkozott már párra.*
- Nem vagy ismerős, így gondolom elsős lehetsz.* Állapítom meg a feltételezést, mert nem rémlik a lány orcája.*
- Amúgy ez az egyik legszebb része a sulinak.* jegyzem meg csak úgy, ár tényleg így gondolom. Ez a kilátás magáért beszél s nem kellenek hozzá pozítiv szavak. Igazból nem tudom, hogy hol kezdjem az ismerkedést, mert ha már, így alakult akkor nem zárkózom be nagyon. Leszólítani senkit nem szoktam, de ha valamilyen csoda folytán beszélgetés helyzetbe kerülünk akkor..... szóval mindegy. A cicának jól esik a simogatás s ezt a másik tudtára is hozza.*
- Abba ne hagyd, mert jól csinálod.* Jegyzi meg negédes hangon a másiknak. Egy biztos a cicám tud élni s ki is használja a kínálkozó lehetőségeket, de ezen nem csodálkozom, mert Ő ilyen.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2011-06-26, 8:13 pm

* Nem maradok sokáig egyedül, ugyanis a cica, amit az előbb láttam idefut hozzám. Nem tudok neki ellenállni, ezért fel is kapom, hogy elkezdjem simogatni.*
- Jujj nincs neked egy kicsit sok önbizalmad?* kérdezem tőle nevetve, de azért nem hagyom abba a simogatást. Idő közben a gazdája is megérkezik, és nem is vagyok rest bemutatkozni neki.*
- Igen az. Bár csak most látom először.* mosolyodok el halványan. Gyönyörű az Óceán, nem lehet megunni ezt a látványt. Hirtelen a fáklyák is felgyúlnak, de én még mindig csak nézek kifele. Legközelebb csak akkor kapom fel a fejem, mikor megint megszólal.*
- Ó örülök, még nem sok mindenkivel találkoztam a házamból. Nemrég érkeztem.* teszem azért hozzá, hogy megértse.*
- Igen volt szerencsém már találkozni Famulusokkal, így nem is lepődtem meg. De ezek szerint te másodikos vagy.* ez inkább kérdés, mint kijelentés. Azért annyira már képben vagyok, hogy tudjam csak nekik lehet ilyen állatuk.*
- Igen ezzel én is egyet értek, bár a vízesés sem elhanyagolható.* bólintok lassan. A vízesés marad az első kedvenc helyem, abban biztos vagyok. Közben még mindig simogatom a cicát, ami jól esik neki mert ennek hangot is ad.*
- Ó köszönöm.* nevetek fel, és a fülét kezdem el simogatni.*
- Nagyon aranyos cicád van. Levett a lábamról.* nézek fel mosolyogva Lucasra. Nekem is kell egy cica, nagyon tetszik.*
- Mellesleg jól láttam, hogy csúszdáztatok a lépcsőn?* kérdem felvont szemöldökkel, hisz nekem ez újdonság.

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2011-06-26, 8:36 pm

- Áh dehogy, csak a puszta tényeket mondom. Tetszik a nevetésed, de ne is gondolj rá, hozzám túl öreg vagy!* Most már nekem is széles mosolyra húzódik a szám. Ahogy látom megint előadja magát a cicus. Kicsit fészkelődik a lányka ölébe és láthatóan nagyon kényelmes neki ott.*
- Ne is foglalkozz vele, képes lukat beszélni az ember hasába* Jegyzem meg a másiknak s ez tényleg így van. Ha Nem lenne lehet nagyon unalmasak lennének a napjaim. Azt is kiderül hogy még csak most látja először a leányzó innen a tengert, de nem érzem hogy ehhez további szavakat kéne fűznöm, így nem is teszem ezt meg.*
- Szóval nagyon új vagy.* vonom le a következtetést. Tudom milyen újnak lenni, mert végül is még mindig az vagyok. Nem vagyok valami társasági lény és nem s ismerek sok mindenkit, de én ezt nem bánom. Mindig s olyan kis magamnak való voltam s igazából csak azóta ismerek meg embereket, hogy megalkottam a famulusom. Mondhatjuk úgy hogy miatta elegyedek beszélgetésbe.p
- Egyet értek. Az a legszebb rész a sziget.* Egyik kedvenc helyem és nem is olyan régen jártam is ott. Cica nem fél kimondani azt amit gondol s most sincs ez másképp, így felhívja a lány figyelmét, hogy nem örülne ha a simogatás abba maradna.*
- Köszönöm, nem tudom, hogy csinálja, de valahogy a csajokkal megtalálja a közös nevezőt.* vakargatom meg a fejemet, mert ebben mérföldekkel jobb mint jó magam. Nem sok közös vonásunk van, de én ezt annyira nem bánom. Talán jobb is így, hogy szinte teljesen eltér a személyisége. A kérdésre a cica szinte fel ugrik.*
- Jól bizony! Te is szeretsz?* Szemei csak úgy csillognak az izgalomtól és én tudom hogy ez mit jelent.*
- Ajaj most nem fog békén hagyni, kár volt ez a kérdés* Jegyzem meg egy apró mosollyal. Nem rosszból mondtam de biztos vagyok benne hogy addig nem fogja békén hagyni Bri-t míg nem csúszik vele.*
- Fater tanította mikor még kis srác voltam ezt a varázsigét. Kellemes időtöltés, persze ha nem sokszor csinálod folyamatosan.* Na igen. Ha csak párszor csúszol az élvezetes, de egy idő után már unalmas, legalább is szerintem.*
- Csúszol velem Brianne? Miért hívatod magad Brinek? A Brianne szerintem szebb és szép a hangalakja.* Kibújik a lány keze alól Aaron kecsesen talaj fog. A lábamnak dörgölőzik s nem kellenek szavak hogy tudjam mit is akar.*
- Kipróbálod?* Pillantok a leányzóra, mert ha szeretné akkor nincs akadálya.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2011-06-26, 9:08 pm

- Megnyugtatlak erre egyáltalán nem is gondoltam.* mondom nevetve Aaronnak. Azért kicsit fura, hogy egy cicával beszélgetek, de ezt csak meg kell szokni. *
- Mellesleg nagyon hatásosan teszi. Nagyon bírom a cicád, hatalmas arc.* vigyorgok fel Lucasra. Úgy néz ki mégis csak beszélgethetnékje támad, és ennek nagyon örülök. Elmesélem neki, hogy még új vagyok, és nemrég érkeztem.*
- Igen, de nem olyan rossz. Akikkel már eddig találkoztam jó fejek, szóval nem panaszkodhatok.* mosolygok fel, miközben még mindig Aaront simogatom. Az is szóba kerül, hogy ez a kastély legszebb része, és én meg is osztom, hogy a vízesés is nagyon tetszik.*
- Igen igaz én most láttam először élőben. De nagyon megtetszett.* mosolygok még mindig, miközben felidézem a vízesés látványát. Aaron is megszólal, és megkér, hogy ne hadjam abba a simogatást, aminek én örömmel teszek eleget.*
- Hát ez egyszerű. Elég csak ránézni, és ha még pár ilyen ütős szöveget is bedob, már nyert ügye van.* osztom meg vele, hogy én hogy is látom. Tényleg nagy csajozógép lehet ez a cica. Megkérdezem, hogy az előbb csúszdáztak-e, ezzel elindítva a lavinát.*
- Hát nem tudom. Még sosem próbáltam.* pirulok el Aaron kérdésétől. Na így állunk, már egy macska is képes zavarba hozni. Aaron már ki is pattan az ölemből tettre készen.*
- Upsz bocsi. Nem tudtam, hogy ennyire fanatikus.* próbálom tartani magam, de a végén mégis felnevetek, a mai nap már sokadszorra.*
- Hát persze. Végül is egyszer mindent ki kell próbálni nem?* pattanok le mosolyogva a párkányról.*
- Mellesleg azért, mert a Brit könnyebben meg lehet jegyezni.* válaszolok Aaron második kérdésére is, miközben elindulok a lépcső felé.*
- Naná! Miért is ne?* vigyorgok fel Lucara. Igen ő is magasabb nálam, mint mindenki akit eddig ismerek, de már ezt is megszoktam.*
- És ő hogy is kell ezt csinálni?* gondoltam nem árt, ha tudom mielőtt belekezdek.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2011-06-26, 9:39 pm

- Ez megnyugtató* Süpped bele még jobban a leányzó ölébe s élvezi a kényeztetést. Nem lep meg Bri kijelentése, mert eddig mindenki bírta a vakarékot. Már megszoktam, hogy szeretik.*
- Kösz csajszika a bókót. Nem tudom, hogy csinálja, de szinte mindenkit megnyer magának.* Fűzőm a cicus után a szavakat. Tényleg nem tudom, honnan jött neki ez a lazaság, de szerencsére tud komoly is lenni, ha a helyzet úgy kívánja vagy éppen hallgatag ami nála nagy szó.*
- Akkor szerencséd volt, azért akad itt jó pár sötét alak.* Jegyzem kissé hűvösen, mert valóban van és nem szeretem az olyan személyek társaságát. Na de ez most mindegy is mert a leányzó kedvesnek tűnik.*
- Ezen nem csodálkozom, mert szerintem mindenkit a rabjává tesz* Mosolyodom el, mert tényleg nagyon szép helyen van s kellemes a környezet.*
- A tónál jártál már?* Kérdezem meg érdeklődve, mert nem kizárt hogy sétált már arra. Szerintem az is szép hely, és nyugodt is. *
- Hát igen, nincsenek gátlásai* Jegyzem meg szárazon, mert valóban így van. Persze szeretem, csak nekem túl laza és nagyon barátkozós típus. Egyszer ráfázik majd, de beszélhetek én neki. Észreveszem a lány pirosságát mely az arcán tündököl. Levonom a következtetést, de szavakba nem öntőm gondolatomat. A kérdésre rögtön ráugrik a cica és már is csúszni szeretne.*
- A fanatikus nem kifejezés. Mióta megmutattam neki ezzel piszkál naphosszat. * nekem annyira ez azért nem vicces, mint a cicusnak, de hát mit tudnék csinálni? Szeretem, így mindent megadok neki, hogy jól érezze magát. *
- Úgy ahogy mondod!* helyesel rá a cica s még bólint is hevesen, hogy kifejezze nagy egyet értését a másikkal.*
- Szerintem aki akarja az megtudja, már ha valóban akarja* Válaszolok a megjegyzésre a nevével kapcsolatban és biztos vagyok benne, hogy Aaron is így gondolja. Tényleg szép neve van amit szerintem is vétek rövidíteni, de a lány tudja, hogy mit szeretne. Megkérdezem, hogy valóban kiszeretné e próbálni a csúszdázást mivel igent mond egy apró mosol szökik az arcomra. Aaron pedig ugrálni kezd.*
- Menjünk, menjünk...* Kis türelmetlen a szentem, de ezen sem csodálkozom.*
- Hát nem nagy ördöngösség. Pálca van nálad?* Pillantok Bri-re kíváncsian mert az kell hozzá. A lépcső foknál állok meg.*
- Állj mellém* Hangom kedves és nem véletlen, hogy a lépcsőfokon álltam meg. Aaronra pillantok aki bólint elismerően, hogy eszembe jutott az ötlet. Nem késlekedik ő sem és a leányzó másik oldalára áll, mely még szabad.*
- A pálcádat a lépcsőkre irányítod és kimondod a: Glisseo!* A következő másodpercben a lépcsők eltűnnek s egy csúszdává alakul. Mivel az első lépcsőfokon állunk így hirtelen csúszni kezdünk egészen a lépcső aljáig.*
- Szóval így* Széles vigyorral pillantok a leányzóra, hogy sikerült e meglepnem illetve milyennek találta a bemutatót.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2011-06-26, 10:05 pm

* Ahogy elnézem Aaronnak nagyon tetszik a kényeztetés, és ez az én arcomra is mosolyt csal.*
- Hát úgy látszik ebben is tehetséges.* nézek fel Lucasra, hisz azért róla sem feledkezem ám el. Bégül is jól döntöttem, hogy idejöttem, mert így egy vagyis két újabb ismerőssel lettem gazdagabb. Megosztom vele, hogy akikkel találkoztam azok jó fejek.*
- Igen hallottam róla, és nagyon örülök is, hogy eddig egyel sem találkoztam.* vált hirtelen komollyá a hangom. A temetőben történteket inkább nem osztom meg vele.*
- Hát igen. Egy ilyen szép helyet nem lehet nem szeretni.* mosolyodok el ismét. Titokban azért örülök, hogy Lucas is felengedett. Úgy látom, hogy nem is zavarja a társaságom.*
- Ó igen. Egyszer. Az is jó hely, de a vízesés jobb.* vigyorgok rá, mint egy kisgyerek. Néha ez az énem is előjön, és nem tudok vele mit kezdeni, de nem is akarok. Én már csak ilyen vagyok, és ez így is van jól. Azért kicsit fura, hogy a cica és ő szöges ellentétek, de hát ha jól kijönnek miért ne. Kár volt feltennem a kérdést, mert a szőrmóknak megint nagy csúszhatnékja támadt, de ha már itt az alkalom én is kipróbálom. Oda is érünk a legfelső lépcsőfokra, és Lucas elkezdi magyarázni a dolgokat.*
- Igen van.* veszem elő én is a pálcám. És miközben figyelek közelebb állok mellé, talán kicsit közelebb is, mint kellene. Tettem ahogy mondta.*
- Glisseo!* amivel viszont nem számoltam az az, hogy hirtelen elkezdünk csúszni. Meglepődni sincs időm így csak egy nyikkanás tör elő belőlem, és összeszorítottam a szeme. Nem kell sokat várnom mire leérünk, így ki is nyitom a szemeim, amik most csillognak, és úgy nézek fel Lucasra.*
- Mehetnénk még egyszer? Légyszí. * jön megint elő a gyermeki énem, és elkezdek könyörögni. Nagyon jó móka ez a csúszdázás.*

// Fagy//

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2011-06-27, 5:11 pm

// Olvad //

- Ebben mindenképp* Jegyzem meg egy apró mosollyal az arcomon. Nincs értelme tagadni, hogy van dumája a szőrmóknak és nem is fél használni eme képességét, már ha lehet ezt képességnek nevezni. Azért nem mindenki kedves ebben a suliban ami talán nem is meglepő, hiszen elég h a nevére gondolunk. Fekete mágus képző. A víz esés mind a kettőnknek bejön ahogy leszűrőm a szavaiból. Tényleg szép. Most már kicsit oldottabb vagyok mint korábban, de azért még mindig nem hozom a formámat teljesen. Ezen nem szoktam görcsölni s csak úgy jönnek a dolgok vagy éppen nem.*
- Egyet értek* jegyzem meg kedvesen, mert szép a tó is, de még is csak az előbb említett hely kapja meg az első helyet nálam is. A csúszdázás kerül szóba s Aaron rögtön kap az alkalmon, hogy eme kedvenc elfoglaltságának hódoljon. Mi mást is várhattam volna, de ha már így alakult, akkor nem bánom a dolgot. A lépcső szélére helyezkedem s mivel pálca is kell hozzá, így erre felhívóm a lány figyelmét. Úgy érzem hogy egy kicsit közel jött. Már mint bele mászott az intim szférámba melyet nem lehet nálam valami kicsinek nevezni. Kissé kényelmetlenül érzem magam a közelségben, de szerencsére azért akad még szelős járat köztünk. Nem gondolok olyanra hogy valami bajom lenne ha hozzám érne, csak egyszerűen szeretek távolságot tartani. Az sem véletlen hogy nem nyújtottam kezet. Nem igen szoktam kontaktust teremteni másokkal. Nem tehetek róla, ilyen vagyok. Inkább a varázslásra koncentrálok s megpróbálom figyelmen kívül hagyni az auráját. Igazból elég egy varázslás is, de gyakorlat teszi a mestert. Mikor Ő is megcsinálja azt amit én, csak egy apró mosoly kúszik az arcomra. A hirtelen csúszás is megtörténik s a lépcső alján landolunk mind a hárman. Aaron már talpon van s a lány kérdésére már adja is a választ.*
- Még szép. Ez csak természetes kis anyám* Hallhatóan jó a kedve a cicusnak. Azt hiszem talált magának egy játszó társat egy darabig.*
- Persze, de most csak Te csináld* Célzok itt a varázslatra hiszen nem árt a gyakorlás. A lépcsők vissza változnak s én elindulok fölfelé ahogy Aaron is.*
- Nem próbáltad még soha?* Pillantok a leányzóra kíváncsian. Nekem természetes hiszen alap varázslatnak minősül, bár lehet nem olyan családból származik. Erről eszembe jut egy kérdés melyet nem tartok magamban.*
- Honnan jöttél ide?* Nem egy hosszú kérdés, de ezt nem is kell jobban tagolni. A válasz viszont lehet hosszú, ez csak a másiktól függ.*
- Gyertek mert lemegy a nap!* A türelmetlen cicus is megszólal.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2011-06-27, 5:47 pm

* Mikor megemlítem, hogy Aaronnak jó a dumája, gazdája egyet is ért velem. Abban is egyetértünk, hogy a vízesés viszi a pálmát az összes hely közül. Ki is látogatok majd valamikor, de semmiképp este, hisz tanultam a múltkoriból. Tetszik, hogy Lucas is kezd oldódni, így én is bátrabb vagyok.*
- Hű te aztán nem vagy valami bőbeszédű* viccelődök egy kicsit. Az ábrázatomon is látszik, hogy ez afféle kedves csipkelődés. Nem áll szándékomban megbántani a srácot. Szóba is kerül a csúszda, minek hatására Aaron egyből fel is pörög. Én soha nem csúszdáztam még, így hát én is belementem a dologba, nem tudva, hogy ezzel mit zúdítok magamra. Lucas el is kezdi magyarázni a dolgokat, és én akaratlanul is közelebb megyek hozzá, mint kellene. A pálcám már a kezembe, így mondom ki a varázsigét. Meg is lepődök, hogy hirtelen kezdek, csúszni, de mikor leérek, úgy gondolom, hogy még egyszer meg kell ezt próbálni.*
- Akkor jó. Tetszik ez a csúszdázás.* jegyzem meg vigyorogva, miközben feljebb haladunk, a már lépcsőn, mert vissza is változott.*
- Nem még nem. De ez nekem már nem is olyan fura, tudod sok minden van ami nekem újdonság. * vonom meg a vállam. Igen a teázgatás, meg a pukedlizés profi szinten megy. Az térít vissza, hogy Lucas megkérdezi, honnan jöttem.*
- Skóciából. Na és te?* nézek fel rá, ami nagy hiba, mert rosszul lépek az egyik lépcsőfokra, és érzem, hogy mindjárt borulni is fogok. Igen csak is én lehetek ilyen szerencsétlen.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2011-06-27, 6:12 pm

- öhm, boccs* csak ennyit tudok kinyögni a csipkelődésre. Kissé zavarba hozott ezért bele is túrok a hajamba, hogy leplezzem. Nem sértődtem meg, csak nem is tudom. Talán fura srác vagyok ezért is lógok ki a közösségből. Valahogy nem szeretek csevegni. Sokkal jobban kedvelem a magasröptű eszme cseréket, csak nem tudom, hogy miről is tudnék beszélni a leányzóval. Nem ismerem és nem tudom mi az ami érdekli. Talán megkéne kérdeznem? Lehet nem rossz gondolat. Mondjuk az is igaz hogy hangulat ember is vagyok. Ma valahogy nem sok kedvem van az ismerkedésre, de jóval több lett mint mikor először ide jöttünk hozzá. Haladunk, csak kissé lassan, ezt én is tudom, bár nekem ez a tempó megfelel. Aaron örülhet, mert megint játszunk. Igazból ez leköti és nem beszél annyit mint szokott. Ahogy ránézek nagyon is boldog és ez egy mosolyt csal az arcomra. Szeretem látni, tudni, érezni, hogy jól érzi magát.*
- Akkor már ketten vagytok* Jegyzem meg kedvesen, persze én is szeretem, csak már tényleg unom. A szavai hallatán egy kicsit kikerekednek szemeim. Nem tudom, hogy érti ezt s ezen kezdek el töprengeni. Ha azt vesszük elég idős már vagy nem tudom. Inkább megkérdezem.*
- Hogy érted? Sok minden új?* Fordítom felé a fejemet s láthatja a kíváncsiság jeleit az arcomon. Az is érdekel, hogy honnan jött ide, mert sok mint elárulhat a szülő földje a másikról. A kultúra egy nagyon árulkodó bélyeg. Nyugodt szívvel nevezem annak, hiszen a kis gyereket is az alapján formálják. Mível rá pillantok, így látom, hogy leesni készül. Gyorsan átfuttatom a lehetőségeket az agyamon. Ha nem fogom meg, akkor szegény leesik és összetöri magát. Meg az jó nagy bunkóság lenne részemről. Nem vagyok egy kőkorszaki bunkó. Ha megfogom akkor még közelebb mászik az intim szférámba ami kellemetlen lenne. Azért sokáig nem gondolkodom rajta, mert szerencsére elég gyors az észjárásom s úgy döntök hogy megfogom a leányzót. Az egyik kezemet a derekára csúsztatom finoman s erősen megtartom a törékenynek tűnő testet. Ki sem lehet belőlem nézni, hogy van erőm. Nem szoktam fitogtatni, de még is csak egy férfi vagyok. Szóval nem gond megtartani a másikat. Azért, hogy valóban ne essen el a másik kezemmel is megtartom, de az elölről közelit. Ügyelek arra hogy csak a derekához érjek és semmi mást még véletlenül s érintsek. az kínos lenne szerintem.*
- Biztos lábakon állsz?* Kérdezem meg csendesen s most nagyon is jól érzem a leányzó parfümjét melynek igen kellemes az illata. Ha a lépcsőnél közel kerültünk egymáshoz akkor ezt a helyzetet minek is nevezzem? nem tudom, de én kényelmetlenül érzem magam. Addig viszont nem eresztem el míg azt nem mondja hogy lehet. Tényleg nem akarom hogy a szép arcát össze törje. A tekintetem végig futtatom a nyakán és az álla vonalán is. Közelről sem találok benne semmi kivetni valót, bár soha nem is keresnék. Aaron ebből mit sem vesz észre, csak veszi sorra a lépcsőket.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2011-06-27, 6:33 pm

- Semmi gond igazán. Akár hiszed, akár nem, ismerek valakit aki még nálad is kevesebbet beszél.* persze ő nincs itt. Itt mindenki akit ismerek, furán sokat beszél, ami nem zavar, mert így én sem unom a helyzetet. Na nem mintha most unnám magam, sőt kimondottan jól érzem magam. Mikor felhozom a csúszda témát, egy lavinát indítok el vele, Aaron is tök felpörög, és én is kipróbálom, és meglepő módon nagyon is tetszik. Persze én nem hiszem, hogy leszek annyira függő, mint a szőrmók. Azt is megosztom Lucasszal, hogy sok olyan dolog van, ami számomra még új.*
- Igen, tudod egész életemet egy kastély falain belül töltöttem, és ha kimerészkedhettem onnan, akkor is csak megfelelő biztonsági kísérettel. Apám mindent megtett azért, hogy megóvjon engem, így soha nem is volt alkalmam másokkal beszélgetni, hisz a közelembe sem tudtak jönni. Azért van az, hogy sok mindent nem tudok még.* magyarázom el neki. Igen még mindig tisztában vagyok vele, hogy gáz volt az életem, de nem tudok semmit tenni. Nagyon belemerülhettem a mondókámba, hisz egy lépcsőfokot rosszul veszek és már zuhannék is, ha Lucas nem kap el hirtelen. Megint túl közel kerültünk egymáshoz, és ez látszik is rajta, így próbálok is neki segíteni, mihelyst megállapítom, hogy stabil helyzetben vagyok. A gumi amivel a hajam kötöttem össze, kicsúszott , ezzel is utat engedve, hogy a hajam a vállaimra omolhasson.*
- Igen köszi, most már azt hiszem megbírok állni.* látszik rajtam, hogy én is zavarban vagyok, hisz az arcom piros színt ölt. Miután Lucas segít talpra állni, én arrébb is állok, hogy meglegyen a tisztes távolság.*
- Bocsánat. Néha annyira béna tudok lenni, hogy az már hihetetlen.* fúrom zavart szemeim az övéibe. Nem fáradok azzal, hogy újra összekössem a hajam, így csak egy tincset tűrök el, ami a szemembe lóg.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2011-06-27, 6:53 pm

- Nálam is kevesebbet? Ez megnyugtató* Valóban megnyugtat hogy nem én vagyok az egyetlen hallgatag ember a földön. Ebben a suliban nagyon sokat tudnak beszélni a diákok. Sajnos, a mondandójuk háromnegyedének semmi értelme nincs. Felesleges szó koptatás az egész. Szerintem nézőpont kérdesse az egész. A csúszás után ismét beszélgetés keletkezik. Valahogy jobban szeretek hallgatni, mint beszélni, de amit kérdezek az valóban érdekel is. figyelek a lány szavaira és nekem fura hogy szinte egy börtönbe élt. Egyre kíváncsibb vagyok a miértekre, de mielőtt bármit is tudnák kérdezni megbotlik. Természetesen nem hagyom hogy baja legyen így meg is fogom. Ezzel a cselekedettel közel kerülök hozzá s engem ez a helyez feszélyez. Zavarban ugyan nem jövök, de akkor sem érzem magam jelen pillanatban jól. Amint biztosít róla, hogy nem fog elesni gyorsan el is engedem és növelem a távolságot kettőnk között. Csak egy pillanatra nézek rá és látom a zavart az arcán. talán Ő sem érezte magát jól abban a helyzetben. Vajon ő is gátlásos típus lenne? Brianne további szavai térítenek magamhoz.*
- Nem történt semmi* Mosolyodom el, bár nem értem, hogy miért is kér voltaképp bocsánatot. Vajon azért mert megbotlott vagy mert iylen helyzetbe hozott? Honnan tudja hogy milyen helyzetbe is kerültem? Uhhhh rengetek kérdés cikázik most a fejembe s egyikre sem tudok választ adni ami egy kicsit zavar. Valahogy a tudatomba férkőzött a lány ami nagy szó nálam. A hajgumiért nyúlok mely a földön pihen s felé nyújtom.*
- Gondolom még szükséged lesz rá, bár előnyösebb nélküle a hajad* Puszta tényként közlöm, így semmilyen érzelmet nem lehet fel fedezni a hangomba. Örülök hogy nem gondolt olvasó. Nem szívesen engedek be senkit a gondolataim közé. Ha elvette a gumit akkor zsebre csúsztatom a kezemet.*
- Csigák, gyertek már. Komolyan mondom bundát növesztek mire fel vánszorogtok!*Aaronról sikerült egy perce megfeledkeznem ami meglep. Még nem fordult velem elő ilyen, hogy ne a cicám lenne a középpontba. Fura dolog ez azt hiszem.*
- Megyünk már* Ezzel meg i állok és a hölgyet előre engedem ha esetleg megint esni készülni akkor eltudom kapni.*
- Amúgy nem szégyen az ügyetlenség. A hibák is szerethetők* Tényleg így gondolom. Nem jó tökéletesnek lenni, mert az unalmas, bár szerintem nincs is tökéletes ember vagy én még nem találkoztam olyannal.*
- Válaszolva a késésedre Brit vagyok* Nem felejtettem el, csak közbe jött valami és ezért nem válaszoltam, de most már ezt a számlát is kiegyenlítettem. A lépcsőnél megállok s a lányra pillantok.*
- Lássuk. Végre!* Zsörtölődik a cica, de ő már nagyon várja azt a bizonyos csúszást.*
- Khm, khm, khm, az öledbe akarok menni. Lehet?* Kérdezi meg a cicus s a lány lábához dörgölődzik.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2011-06-27, 7:14 pm

- Igen általában csak olyan kérdésekre válaszol, amire lehet igennel vagy nemmel. Ő úgy tartja, hogy az üres fecsegés, csak időpazarlás. De ami a legdurvább az egészben, hogy van családja. El sem tudom képzelni, milyen lehet náluk egy családi vacsora.* kacagok fel önfeledten. Én nem tartozom a szófukár emberek közé, és örömmel mesélek az élményeimről, amikből igen csak kevés van, de legalább van. Az első csúszásom is megtörténik, és nem érem be ennyivel, így el is indulunk felfelé. Igen ám, csak hogy közben bénázok egyet, de hála égnek Lucas sikeresen elkap, de én ettől zavarba jövök.*
- De igen. Ha nem kapsz el, akkor most mehetnék az orvosiba.* mondom halál komolyan, hisz tényleg hálás vagyok neki. A hajgumim közben kicsúszott, és Lucas volt olyan kedves, hogy felvette.*
- Öhm köszönöm. Tényleg? Őszintén engem zavar, ha kivan engedve, mert így gátol az olvasásban. Tudod állandóan a szemembe lóg.* kezdek összevissza fecsegni, és ha lehet még vörösebb is vagyok. A gumit azért elveszem, és bele is rakom a zsebembe. Csak nézem Lucast és próbálom megfejteni, hogy most mi is zajlik le benne, hisz látszik, hogy neki is kellemetlen volt a helyzet. Aaron segített visszaterelődni a valóságba. Egyszerűen imádom azt a cicát. El is indulok felfelé, miközben Lucas utat ad nekem, hogy mehessek előre.*
- Hát én valahogy nem vagyok kibékülve az enyéimmel.* mert van hibám rengeteg, ezzel tisztában vagyok. Megállunk a lépcsőnél, és most én jövök. Aaron megint megszólal, és ezen csak mosolygok.*
- Persze, na gyere ide.* leülök hogy az ölembe tudjam venni, és pálcámat a lépcsőre irányítom.*
- Glisseo!* mondom ki, és már csúszunk is le. Ezt most jobban élvezem, mint az előzőt, talán azért, mert erre felkészültem. Leérve csak állok, hisz fogalmam sincs most mit csináljak.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2011-06-27, 7:36 pm

* Érdeklődve hallgatom Bri szavait és az jut eszembe, hogy egy nagyon bölcs ember lehet. Magam sem szeretem a fölös kérdéseket vagy beszédet, de azért ennyire szűkszavú nem vagyok.*
- Hát gondolom olyan nem igen van.p jegyzem meg komolyan, mert ha tényleg csak ennyit válaszol, akkor azt nem lehet beszélgetésnek nevezni. A csúszás után a leányzó leesni készül, de ezt megakadályozom. Miért is ne tenném? Nem venném a lelkemre ha a közelembe baja esne. *
- Ez igaz, hát akkor örüljünk annak hogy ez nem így történt.* Mosolyodol el kedvesen, mert igazából ez volt a célom. Megakadályozni, hogy az orvosira kerüljön. Szerintem a haja így jobb s ezt meg is jegyzem neki és természetesen a gumit s visszaadom. A további szavakra viszont fel csillan a szemem.*
- Szeretsz olvasni? Milyen témájú könyveket forgatsz kedves Brianne?* Kérdezem meg nagyon kíváncsian. Láthatóan felcsigázott a dolog, ami nem is csoda, mert imádok olvasni. Nagy könyvmoly vagyok. A megjegyzés egy halk kuncogást vált ki belőlem.*
- Általában nem szeretik a hibáikat az emberek.* Valóban így van. Legalább is ezt tapasztaltam. Én sem szeretek őket, de megtanultam elfogadni s emiatt nem utálom magam mint azt sokan mások teszik. A hibáink tesznek minket igazán szerethetővé vagy valami ilyesmi. Aaron már nagyon türelmetlen s ezt közli is sőt még a leányzó ölébe is akar menni.*
- Kösz csajszi* Kényelemesen elhelyezkedik a másik ölébe s várja a csodát vagyis azt nem de a csúszdát azt mindenképp. Kényelemesen elhelyezkedem a lépcsőn s mikor a lány elvégzi helyesen a varázslatot én is csúszom lefelé. Lent felegyenesedem s a másikra pillantok.*
- Azt hiszem elfáradtam. Jöhet a csendes pihenő? Luc, ugye Bri is velünk jöhet?* Na ezt a kérdést nem vártam s hideg zuhanyként ért a dolog. A hajamba túrók megint s a cicámért nyúlok.*
- Öh...ö...lehet a hölgynek dolga és nem is biztos, hogy egy kiadós alvásra vágyik.* Jegyzem meg komolyan s csak lopva pillantok a leányzóra. Fogalmam sincs hogy erre mit kéne mondanom. A pihenő az én szobámba lesz és oda még egy lány sem tette be a lábát. Amúgy sem tudom hogy áll a dologhoz Bri. Szóval most megint jó kellemetlen a helyzet*
- Hát meg kell kérdezni. Brianne van kedved velem aludni, már mint Lucasal vagyis nah. Szóval érted....* Nem jött ám zavarba s nem véletlen a megfogalmazás sem. Bajsza alatt a cica bizony mosolyog, de ezt senki nem láthatja. Furfangos egy állat az is biztos.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2011-06-27, 8:00 pm

- Hát igazad lehet.* révedek el egy kicsit. Ez elég épeszűnek hallatszik, viszont akkor sajnálom szegény törpéket, hogy ilyen az apjuk.*
- Tudod, hogy én mióta agyalok ezen?* emelem csodálkozó barna szemeim rá. Tényleg úgy nézek rá, mintha valami nagy dolgot fedezett volna fel. Le is csúsztunk, és mikor haladtunk felfelé, elbotlottam.*
- Igen.... köszönöm.*elfeledve, hogy milyen nehezen érinti, közelebb megyek hozzá és átölelem. Miután észbe kapok egyből el is pirulok, mert ezzel semmi rossz szándékom nincs, csak reflexből jött. Gyorsan terelek, de csak elkezdek értelmetlenül fecsegni.*
- Ó hát bármit ami megfog. Hála égnek nagy könyvmoly vagyok, és nem is vagyok válogatós.* mosolygok még mindig kínosan. Kitérünk a hibákra is, és el is mondom neki, hogy én nem szeretem az enyéimet.*
- Valahogy meg is tudom érteni.* mosolygok azért én is. Még egyszer lecsúszunk, és ezt már jobban is élvezem. Csak akkor van problémám, mikor leérünk, mert nem tudom, hogy most mit csináljak. Aaron erre is megtalálja a választ, amin csak mosolygok.*
- Hát ami azt illeti, most épp ráérek, viszont az alvás még nem menne.* mosolyodok el. Kicsit azért rosszul esik, hogy Lucasnak mégse tetszik a társaságom, de ezt ügyesen leplezem is.*
- Persze ha téged zavarlak...* fúrom bele barna szemeim az övéibe. Aaron megint megszólal, és én megint elpirulok*
- Hát az a helyzet fogalmam sincs mire gondolsz.* mosolygok le a cicára, mert így szerintem megúszom a válasz adást. Reménykedem is benne, hogy nem kezdi el hosszasan ecsetelni, hogy mire gondol.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2011-06-27, 8:33 pm

* Nem igazán értem a leányzó kérdését, vagy megjegyzését ez egy kis zavart okoz a fejebe, de mindjárt helyre áll remélhetőleg.*
- Már mint min? Ezt most nem értem* Mondom mindezt teljesen komolyan. Arcomon s látszik a zavar melyet nem is próbálok leplezni. Szívesen segítettem rajta, bár azért sok mindent nem csináltam. Csak nem hagytam leesni*
- igazán nin..* Hirtelen lefagyok, mert Bri átölel. Annyira nem vagyok hozzá szokva és olyan váratlan volt hogy még a gondoltok is belém fagynak melyek amúgy cikáznának a fejembe. Nekem kicsit közvetlen a lány vagy nem is tudom. Ő az első ki megölel mióta ebbe a suliba tettem be a lábam s az nem tegnap volt. nem értem, hogy miért csinálta, de kapcsol s távolságot nővel. Én csak állok s nézek mint Rozi a moziba vagyis úgy nem, mert fiú vagyok, de a lényeg ugyan az. Kell egy egész perc mire forogni kezd megfagyott agykerekem. Nem is tudom, hogy mit kéne éreznem vagy mit kéne csinálnom. Gondolom vissza kellett volna ölelnem, de hát nem is ismerem. Nekem kicsit sok ez a kontaktus és nem érzem azt hogy ezt tudnám is kezelni. Fura. Más téma jön s én ezt nem bánom mert semmi értelmeset nem tudnék mondani. Gondolom arcomon látszik a zavartság vagy a kaotikus állapot melyet érzek. Viszont egy olyan téma következik melyben otthon vagyok és szeretek is róla beszélni. A káosznak vége és ismét úrra vagyok mindenek mely velem kapcsolatos.*
- Ez remek hír. Én is így vagyok ezzel. Ha egy kicsit is felkelti az érdeklődésemet a tartalom vagy a téma mellyel foglalkozik már jöhet is* Egy apró mosoly is azt hiszem mióta találkoztunk, ez volt a leghosszabb mondat, mely elhagyta az ajkamat. Ismét egy hideg zuhany ér és nem számítok Aaron ötletéére vagy kérdésére. nem is tudom, hogy minek is nevezem. Próbálom kihúzni magam ez alól és ezt udvariasan meg is teszem. Hogy egy csaj az én szobába legyen hát az már sok. Főleg hogy velem aludjon. Na ez kicsit kicsapja a biztosítékot nálam, de én csendes örült vagyok ha lehet ilyen mondai. nem is értem, hogy fordult meg ilyen a fejébe.*
- Akkor meg is van a progi. Amíg én csendes pihenőzök, ti dumáltok, csak vegyél magához egy harapófogót.* Pillant rám a macsak és értem, hogy mire gondol. Nem tehetek róla, hogy szűkszavú vagyok. Nekem ez nagyon megfelel. Bri-re pillantok kissé zavartan.*
- Nem zavarsz, csak, nem is tudom.* Húzzon el az ajkam. A szobám az extrémen intim hely és oda nem akarok senkit beengedni vagyis még most biztosan nem. Még látogatóban sem szoktam senkit behívni. Nincs rejtegetni valóm csak tényleg az amolyan mentsvár a számomra. Nem akarom megbántani és nem a társaságával van a gond ezért....*
- Mehetünk a szükség szobájába is. Jártál már ott?* próbálok terelni egy kicsit mert nem szeretnék arról beszélni. A cicusra pillantok kit már a kezembe tartok s ahogy figyelem válaszolni készül Bri-nek. nemes egyszerűséggel a kezemet a szája elé emelem így belé fojtva a szót és csak hümmögés meg valami olyasmi hallatszik. A következő pillanatban azonban éles fájdalmat érzek.*
- Au!* Nem számítottam rá hogy a cicám megharap ezért el is engedem hirtelen s így a földre pottyan. Semmi baja nem lesz hiszen macska, ki talpra esik.*
- Megérdemelted, mert béna vagy és mert nem hagysz szóhoz jutni!* Ez nem volt szép dolog tőle s ezt már nem hagyhatom.*
- Na most volt elég Aaron. vagy csöndbe maradsz az elkövetkező két napban, vagy mehetsz isten hírével.* Nem emelem meg a hangom még is van benne valami vészjósló. Ritkán szakad el a cérna nálam, de most ez történt. Az ujjam még mindig fáj s a vér is kiserkent rajt. A cica a lány mögé bújik s látszik rajta, hogy megijedt. Nincs hozzá szokva s ez volt az első alakalom, hogy így viselkedem vele. Már pár napja érik, szóval ideje viselni a következményeket. Veszek egy mély levegőt s a lányra pillantok.*
- Nos ha akarsz jöhetsz velünk a szükség szobájába. Ott fog pihenni, mi pedig tudunk beszélgetni ha gondolod* A hangom kedves és nyugodt még is komoly az arcom. Most már csak a lányom múlik, hogy mi legyen vagyis hogyan tovább.*

// Megint fagyó //

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2011-06-29, 7:09 pm

// Olvad//

- Hát tudod mióta ismerem a fazont, azóta azon agyalok, hogy náluk, milyen lehet a családi vacsi, és ez még eszembe se jutott. Jó tudom, hogy zakkant vagyok, de ez ellen nem tudok mit kezdeni.* kerekedik egy mosoly az arcomra. Remélem így már megérti, tényleg renget agyaltam ezen. Kissé elvetem a sulykot mikor átölelem, és így én is marha zavarba jövök. Gyorsan hátrálok is egy kicsit, hogy meglegyen a kellő távolság. Bele is gondolok, hogy az első napokban én is ilyen voltam, sőt még ennél kisebb fizikai kontaktustól is simán zavarba jöttem, ilyenkor döbbenek rá, hogy már most változtam egy kicsit. Így gyorsan terelek is, és valahogy kilyukadunk a könyveknél. Úgy látom ez a téma mindkettőnknek nagyon fekszik, így egy kicsit fel is lélegzek.*
- Hű, eddig ez volt a leghosszabb mondatod.* nem tudom megállni, hogy ezt ne mondjam ki, és remélem ezzel nem is hozom zavarba, vagy ilyesmi. Aaron ötletén mindketten ledöbbenünk, és ezt érezni is lehet. Bár én szívesen elbeszélgetnék még Lucasszal, de úgy tűnik neki nem ez a véleménye a dologról, és ez kicsit rosszul is esik.*
- Igen, tudom. Én se nagyon szeretem, ha a szobámban tartózkodnak, főleg, hogy csak egyedül vagyok, nekem is szükségem van a privát szférámra.* mosolygok rá, hisz én sem akartam a szobájába menni, mert hát na, az egy kicsit durva lenne.*
- Szükség szobája? Nem még nem..... legalább is azt hiszem.* kezdek el hangosan gondolkodni, de sehogy se rémlik ez a név. Nem is tudom miért, de Lucas befogja Aaron száját, aki ennek következtében meg is harapja. Én csak felvont szemöldökkel kísérem végig az eseményeket. Csak akkor kapok észbe, mikor Aaron hirtelen mögém bújik.*
- Öhm oké, legalább megismerek még egy helyet.* vonom meg a vállam, és elkezdek vigyorogni. Felkapom Aaront és odaadom a gazdájának.*
- Tessék, itt jobb helyed lesz.* mosolygok a cicára, és el is indulnék, ha tudnám merre kell menni.*
- És öhm merre is van?* teszem fel a kérdést, és felnézek Lucasra. Még szerencse, hogy nem indultam el, mert most nagyot égnék.*

Tárgy: Re: 2. emeleti folyosó 2011-07-19, 8:34 pm

*Oly sok minden történt ezen a napon, hogy még magam se tudom hova tenni. Egyszerűen hihetetlen, hogy reggel még Spanyolországban voltam, otthon, a szüleimmel, most pedig már itt, ezen az elhagyatott helyen, mert hogy a magiszteremen kívül senki mással se futottam össze, az is biztos. Na de a kipakoláson már túl vagyok, így hát ideje ismét egy kicsit körbenézni, keresni valami jó és nagy helyet a gyakorlásra. Tele van a Dália háló és nem hiszem, hogy a szobatársaim örülnének a kupinak, amit magam után hagynék egy kis edzés után, így hát útra keltem, felkészülve a kastély feltérképezésére és egy jó kis testedzésre. Éppen a Keleti főtoronyból érkezem le erre a bizonyos második emeletre, ahol még most se látok senkit, de a párkányokon található puha párnás rész elnyeri rögtön a tetszésemet.*
~ Micsoda kényelem... ~ *mosolyodom el picit, miközben dús, barna tincseimet a hátamra söpröm, hiszen nem valami kellemes, hogyha az ember arca elé lóg. Egyébként ma egy fekete magassarkú csizmát húztam fel, mely természetesen bőrből készült és a térdemig ér, ezen kívül egy fekete miniszoknyát és egy fűzős, fekete felsőt. Kezeimen most nincs semmiféle ékszer, ahogy az arcomon sincsen semmilyen smink se. Nem mindig pingálom ki magam és bár néha jól esik a testemnek, most mégse voltam rá vevő, főleg a hosszú út után. Viszont ami furcsa lehet egy ismeretlen számára, főleg hogyha egy ilyen szép lányra néz, mint én, az a hátamon található hatalmas kard, mely egy fekete bőrtokban van, de mégis gondosan oda illesztve, így hát senki nem tudja ellopni azt, de én mégis bármikor ki tudom húzni, hogyha kedvet kapok hozzá. Tehát így sétálok most már tovább, időnként meg-megállva egy-egy ismeretlen ajtó előtt, de odáig valahogy nem jutok, hogy be is nyissak valamelyiken.*

» Curriculum- első emeleti folyosó
» Alagsori folyosó
» Sejtelmes folyosó
» Magiszteri folyosó
» Sötét rúnasor (A folyosó)