Árnymágia tanterem

Tárgy: Re: Árnymágia tanterem 2013-01-23, 12:16 am

*Nem csak én érzem úgy, hogy probléma akad, hanem a lány is, s óra után teszi ezt nekem szóvá, illetve azt már tettekre is fordítja. Keze csattan az arcomon, amire nem számítok, hiába ülök úgy, mint akivel semmi nem történhet, s bizony fáj, de nem látszik rajtam, arra azonban elég, hogy letörölje ajkamról az elégedett vigyort. A távozást viszont már nem engedem meg, mert ilyet nem lehet tenni, hogy pofon vágunk valakit, és elmegyünk, tehát a csápjaim segítségével kapom el. Közel sem akarok lenni hozzá, megrúgna, pofán vágna megint, tehát biztonságos távolban tartom, és még egy kis árnymágiát is tanul.*
- Nekem szeretni kene, hogy pofon vagsz? *vonom fel szemöldökömet, s bár szavaim igazak, belül szeretem, ha ennyire felkeltem valaki érdeklődését. Szavaira bólintok, mert valóban nem engedném el, s addig szándékozom tartani, míg le nem nyugszik.* - Maradsz csaposan, amig le nem higgadsz, es nem akarsz majd elviharzani. *kötöm az ebet a karóhoz ilyen téren. Nem értékeli amit teszek érte, érte is, csak a negatívumot látja, és ezt nem szeretem. Persze említheti az összes fájdalmát velem kapcsolatba, de vegye hozzá az én igyekezetemet is. Maradok amilyen vagyok, nem komolyodtam meg nagyon, csak egy leheletnyit... egy orosz mindig orosz vérmérsékletű marad.*
- Te sem vagy velem kedves. Tudod mit gondolok? A mai napig ugyan ugy reagalnak arra az estere, föleg, hogy te kötöttel belem, es nalad volt kes. Legalabb lattad, hogy milyen itt az elet. Aztán persze igyekeztem... volt külön beszelgetesünk, de a sarkanyoknal is elvoltunk. Ne csak a rosszat lasd meg! *csattanok fel, mivel úgy érzem, ha igazán kemény akarok lenni, akkor a mai napig érdemes arra amit kapott. Persze többségében nem vagyok ilyen erőszakos... Immár a földön folytatódik a beszélgetés, úgy ront nekem szavakkal, hiába kérdezem, felém dobja a hasonló kérdését.*
- Nincs veled bajom Rachel! Kedvellek, mert vadoc vagy, a parom is ilyen volt, most is ilyen, es ne tudd meg, hogy mennyit veszekedtünk, veszekszünk most is. Valamiert most megis mellettem van... *fonom keresztbe karjaimat, hiszen én szeretek vad paripákon lovagolni. Rachel kinézetre nem pont az én esetem, mivel nem vörös, de van egy furcsa szépség benne, amit elismerek, viszont Gingerhez közel nincs. Van barátnőm, tehát ilyen tekintetből nem vizsgálom őt, de ha nem volna a kis vörösöm, talán a leginkább hasonló most hozzá ez a lány. Ezért nem igaz, amit mond.*
- Egy idö utan az ember erzi, hogy kicsit nagy a szad, de nem feltetlen van ennek alapja. Ez nem jo, de te tudod mit csinlasz. En miert vagyok ilyen? Ne vard, hogy elrejtsem a velemenyem azert, hogy ne bantsak meg mast: nem pozitivum szamomra a bukas, nalad pedig a tanulas hianya miatt allt fenn. *folytatom tovább, mert egyáltalán nem sértésnek szántam azt, egyszerűen benne volt a véleményem, azt meg nem tagadom le azért, hogy béke legyen.* - En ilyen vagyok, megmondom amit akarok, ahogy te, de ok nelkül egy ideje nem szokasom veled, sem massal bunkozni. Vegyel vissza, es visszaveszek, vagy forditva, nekem teljesen mindegy. *zárom le gyorsan az egészet, egyáltalán nem zavartatva magam azzal, hogy esetleg közelebb van a másik, mint kéne. Semmi nem történik, maximum még egy pofont kapok, de én fizikailag sem hátrálok. Tekintetem azonban tartósan ragad meg a kezénél, és nem kikandikáló hasa miatt... miért ilyen makacs?!*

Tárgy: Re: Árnymágia tanterem 2013-01-23, 12:33 am

*Na jó, talán az a pofon egy kicsikét sok volt, nem kellett volna, de megtörtént és igenis úgy érzem, hogy megérdemelte, mert belül jól esett valamilyen szinten bántani őt. Zavar, hogy ilyen velem, nem akarom, hogy ez így folytatódjon, miért nem lehetünk mi normálisan meg egymás mellett? Mégis miért bánt folyton? Mintha egyszer közel engedne, másszor pedig eltolna magától. Tényleg nem értem ezt, de a csápok már fel is emelnek és hiába dühöngök, bizony nincs sok értelme, Tarkh egy ideig nem óhajt leereszteni és ezt nemsokára szavakkal is elmondja nekem.*
- Nem kell szeretned, de a tetteid következményekkel járnak. *szóval ha ő velem bunkózni fog, akkor én is ő vele, ennyire egyszerű ez az egész. Viszont hamarosan megtudom, hogy a régmúlton akkor se változtathat és hiába örülnék neki, ha mást mondana, nem mond és ez igen csak szomorúvá tesz.*
- Én eddig a jót láttam, most is pozitívan álltam hozzád, te kezdted az egészet, ezt meg te vedd észre. Én... örülnék, ha más lenne a viszonyunk. *ismerem is be ajkamba harapva, majd szépen le is leszek téve, tehát már közelebb lépve a fiúhoz folytathatjuk tovább a beszélgetésünket, amikor viszont én kérdezek vissza, hogy mégis mi a fenéért bánt engem folyton, mi a gondja velem, de amikor a barátnőjéhez hasonlít engem, bizony láthatóan meglep és el is hallgatok hirtelen.*
- Miért hasonlítasz engem egyáltalán hozzá? *pislogok is rá kíváncsian, mivel ez nekem nagyon fura most. Ha egy pasi a párjához hasonlít egy lányt, az tetszik neki, de én... úgy láttam, hogy ők jól megvannak, akkor mégis mi ez az egész? Oké, én is ma jöttem rá, hogy nem is olyan csúnya ez a srác, de ez az én kicsinyke titkom, amúgy se lenne esélyem nála soha, főleg, hogy már van valakivel, na meg ez a viszony köztünk, talán soha nem változik. *
- Tudod egyáltalán, hogy miért buktam meg? Megkérdezted egyszer is? Mert elítélni azt hallom, el tudsz. *csóválom is meg a fejemet, majd inkább beszélni kezdek, tudom, hogy érdekli rá a válasz.* - El akartam menni innen, mert gyűlöltem ezt a helyet, ahol mindenki csak bántott. Nem vettem komolyan semmit és mivel a félév után jöttem, esélyem se volt behozni a lemaradást úgy, hogy még pálcát is itt fogtam először. Egyszerűen nem voltam rá képes és mostanra határoztam el magam, hogy igyekezni fogok, tanulni fogok és nem bukom meg, most is itt vagyok, mint láthatod. Tehát ezt becsüld, amit próbálok tenni, mert idén nem fogok megbukni, sőt, tudod mit? Még az évfolyamlépést is bevállalom. *kis kezem ökölbe is szorul, mert igen, ezt én most kihívásnak veszem. Ne nézzen le engem, képes vagyok megtenni azt, amit kell, mert bár nehéz lesz, piszkosul nehéz, megcsinálom.*
- Vegyek vissza... aham... akkor talán kezd te, mert én tényleg nem akarom ezt. *csóválom is meg fejemet, szépen le is sütve szép, barna szemeimet, majd ujjam mivel a fiúnál maradt, szépen tenyérrel simul rá mellkasára. Engem se zavar a közelség, engem miért zavarna? Szóval ha nem tol el, bizony itt is maradok, aztán meglátjuk, hogy mi lesz.*
- Olyan jó lenne, ha másképp lenne ez az egész, de azért kettőnknek kéne tenni. *emelem fel lassan fejemet, így szemeim is a kékségekbe fúródnak, aranyosan, kedvesen, szinte kérlelően. Együtt tudunk változtatni ezen.*

Tárgy: Re: Árnymágia tanterem 2013-01-23, 12:58 am

*Sokat mondhatnék a következményre, mert akkor ez után ő is vállalja a sajátját. Ebben rengeteg erkölcsi kérdés rejlik, viszont nem az a cél, hogy ezeket tárgyaljuk meg, hiába tudnék bele is kötni minden mondatába, így nem reagálok, finoman rázom csak meg fejemet, hamarosan pedig a varázslat megszűnik, ő pedig állva beszél tovább. Nem értem, miért ilyen, bár valószínűleg szavaim értelmezésében lehet a hiba, ezt már nem feszegetem.*
- En is örülnek. *csúszik ki a számon, viszont ez komolyan hangzik. Nekem kevés barátom van, ismerős sem akad túl sok, és ritkán van olyan, hogy kihívást találok valakiben, Rachel pedig ilyen. Ki is fejtem neki, hogy nem utálom őt, nincs vele gondom, azon kívül, hogy nem értek mindenben egyet vele, és nem tolerálok mindent, de kérdése észhez térít. Gratulálok Tarkh, megint magyarázkodhatsz, mert nem értenek meg!*
- Mert sok dologban hasonlitasz az akkori enjere, aki ide került. Ö is... szerette volna, hogy joban legyünk, vele sem voltam kedves, de voltak boldog percek, ö sem tudott semmit, ö is szegeny... nem minden nap talalkozok ilyen tipussal. *felelem neki, s ez csak pár hasonlóság, mert konkrétan barátnőmtől olyan pofont nem kaptam még amit nem kértem, de ezen változtatni sem óhajtok. Érzem viszont, hogy miért a kérdés, de ezt jobb most tisztázni. Nekem szokásom elismerni, ha valami szép, vagy alap esetben felkeltené az érdeklődésemet, ahogy biztos vagyok benne, hogy Ginger sem engem nézett csak meg. Ez viszont nem jelenti azt, hogy hűtlenek lennénk, vagy komoly érdeklődést mutatnánk mások felé, és mivel gyakorlatilag semmit nem teszek, nem is érzem magam bűnösnek.*
- Viszont nem akarom, hogy ezt felreertsd... semmit nem jelent, hogy hozza hasonlitalak. Nekem ö a tökeletes, öt imadom. *zárom rövidre, és a határozott mondatok mindent el is árulnak. Sosem néznék humorból, vagy komolyan sem más nőre, egyetlen pillantás pedig nem bűn, én tudom igazából, mi a rendszere a hűtlenség büntetésének... ezt ecseteltem már a lánynak is. Remélem érthető így a helyzet a másik számára is, és nem reagálom túl.*
- Van, akinek nehezen megy a beilleszkedes. Miert nem kertel segitseget? Nil nem... ö nem adott? *kérdezősködöm tovább, mert nekem nagyon úgy tűnt anno, hogy ők ketten szépen vannak együtt. Fogalmam sincs őszintén szólva, hogy mi van közöttünk, még egy ok, hogy véletlen se értsek semmit félre a hasonlítással. Talán Nil-t is kereshetném már... egyetemista, ha jól sejtem...*
- Rendben. *egyezek bele pár néma pillanat múlva, mikor tőlem kér lépést először. Szeretnék barátokat, többet mint most van, változatos kört, és nem akarok mindenkivel ellenségeskedni. Elég nekem akik most vannak, bár már velük sem vagyok tisztában... Rose is mintha változna. Kár, hogy esküt tettem, enyje Tarkh, ne légy legközelebb olyan hamari! Keze viszont már nem egy ujjal érint, és kezd egy riasztó is lassan kapcsolni, tehát lágyan fogom meg csuklóját, és húzom el kezét mellkasomról, nem durván, pár pillanat múlva engedve csak el, kicsit tartva ki az érintést, hogy tudja, nem eltaszítom, csak határt húzok.*
- Akkor engedd, hogy segitsek. Segitek az evfolyamlepesnel, de kezdhetnenk a kezeddel... *pillantok le arra, amit még mindig rejteget. Innentől kezdve rajta áll, én most nagyon nyugodt vagyok, de többet nem fogok és nem is vagyok hajlandó tenni. Tőlem ez a lépés, és kísérlet is arra, hogy nagyban változzam... bár talán mindig mogorva maradok némileg.*

Tárgy: Re: Árnymágia tanterem 2013-01-23, 1:12 am

*Most, hogy hallom, hogy Tarkh se szeretné ezt a rossz viszonyt, valami megmozdul bennem. Örülnék tényleg, hogyha minden jobb lenne, ha akadnának barátaim, akiket kedvelhetek és akik viszont kedvelnek majd engem is. Az viszont meglep, hogy engem a párjához hasonlít, mivel nem titok, hogy kivel van együtt, ismerem a lányt is ilyen szinten, de amiket elkezd sorolni, az valóban zavarba ejtőek és nem is igazán tudok eleinte mit mondani, elég lassan szólalok meg.*
- Ez így... elég fura. Nem akarom, hogy a régi Gingert lásd bennem, mert én nem ő vagyok. Ő szerintem sose volt drogos vagy alkesz, ő sokkal jobb nálam. *zavartam meg is piszkálom az egyik vállamon pihenő barna hajtincsemet, mert tényleg nem akarok mást helyettesíteni, mégha csak baráti szinten is. Ez annyira rosszul hangzik így... Viszont mint látom, érzékeli a félreértést, mert tényleg furán jött ki ez az egész és nemsokára már magyarázkodni kezd, elárulva, hogy nem jelent semmit se ez a hasonlítgatás, ami azért valamennyire megnyugtat, fura is lenne belegondolni, hogy mi ketten... áh, az lehetetlenség, így vigyorogva bólogatok is.*
- És ez nagyon helyes is így, és nem értem félre. Rám is várnak a suli pasijai, most már akad pár, akikkel elég jól kijövök. *kacsintok is játékosan a fiúra, mert bár Elton ezzel a Chloes dologgal eléggé megbántott, ahogy Nil is a Daphne-imádatával, nem fogom ezt most elárulni Tarkh-nak. Továbbra is csak egy második ember leszek mindenki számára, az első soha, de már kezdek beletörődni ebbe az egészbe és nem fogom most ezt ecsetelni a sentinelnek, úgyse érdekli, nekem pedig egyedül kell megoldanom az életemet. Majd egyszer akad valaki, aki csak engem szeret, akinek én fogok kelleni, mert igen, én is vágyom a törődésre és a szeretetre, akármilyen vadóc is vagyok. Mesélni kezdek viszont a fiúnak, most már elég közel lépve hozzá és ahogy hallom, kezdi talán megérteni a dolgokat.*
- Mert soha nem szorultam segítségre, Nillel pedig furcsa a viszonyunk. Tudod, ő mindig Daphnet látja és picit úgy érzem, hogy kihasznál... Amikor megcsókol, mintha nem is az én csókomra vágyna. Mi nem vagyunk együtt, ne értsd félre, de néha azért történt közöttünk pár csók és nekem ez így nem megy, ahogy a barátság se vele. *sóhajtok is fel picit szomorúan, kezem pedig a fiú testére simul, lágyan, nem tolakodóan, de mégis el leszek tolva, ezt pedig meg kell értenem, így egy lépést hátrébb is lépek.*
- Bocs, nem akartam... *ismerem is be, majd amikor hallok, hogy szeretne segíteni, de először a kezemen, csak lassan engedem el a pólómat és picit fel is szisszenek a fájdalomtól. Elég csúnyán leégett a bőr, amit most már Tarkh is láthat, ugyanis lassan közénk tartom, hogyha még mindig szeretné, meggyógyíthatja.*
- Talán vissza kéne mennünk a toronyba, rám férne már egy fürdés. *nézek is végig magamon, mivel annak az árnynak és a poros teremnek hála kicsikét piszkos vagyok. Na nem nagyon, de azért rendbe szedném magam és amúgy is eléggé fura ez a beszélgetés most, tényleg talán jobb lenne, ha külön válnánk... *

Tárgy: Re: Árnymágia tanterem 2013-01-23, 1:36 am

*Történik egy kis értelmezési zavar, mert én konkrétan nem a barátnőmhöz, hanem annak személyiségéhez, az eredeti Ginger-hez hasonlítom őt, és finom különbség azért akad. Én így gondolom amit mondok, de nem akarok hamis képet kelteni, hamis érzéseket és gondolatot ültetni másba, főleg nem úgy, hogy köze sem volt a mondandómnak ehhez a témához. Amit viszont mond, az számomra lepő meg, fel is vonom szemöldökömet. Drog? Alkohol? Nehéz lehet ezzel a lánnyal... és nehéz lehet ennek a lánynak.*
- Valoban nem ilyen. *nézek rá, ezzel zárva le a témát. Nem tudtam ezt róla, nem tudtam a helyzetet, senki nem mondta, de kezdem érteni az egészet. Mosolyt engedek meg magamnak, mikor más férfiakat említ, én nem fogom vissza, de problémás párt senkinek nem kívánok, a lánynak sem. Nem is értem, miért hasonlítottam őt bárkihez is... olyan nincs, hogy mást látok benne, az nem lehet, mert van saját személyisége, pedig ahogy hallom, Nil hasonló hibába esett. Ez érdekes, nem tudtam róla, de itt az ideje, hogy beszéljünk. Rengeteg mindenről maradtam le, úgy érzem.*
- Akkor... kik a barataid most? Kikkel töltöd az idöd? *jut eszembe, mivel úgy érzem, Nil már nem lehetőség ilyen téren, de akkor ki? Talán ismerem őket. Bocsánat kérésére csak a fejemet rázom meg mosolyogva, én tudok róla, hogy a nők másra vágynak mint a férfiak, romantikára, gyengédségre, törődésre, még akkor is, ha nem vallják be... belül ez kivétel nélkül igaz.*
- Hippokrax! *szegezem pálcámat kezére, s meg is gyógyítom a sebét, majd mikor kész, karját kapom el, hogy megszemléljem, de nincs rajta seb, tehát el is engedem. Bólintok neki, s ha minden igaz, akkor vele együtt indulunk meg a toronyba, én pedig mellé lépve kísérem őt. Egy darabig nem szólalok meg, mélyen vagyok a gondolataimban, de aztán csak kibújik belőlem a tanársegéd.*
- Lattam, hogy komolyan gondolod az evfolyam lepest, szoval keress meg, ha segitsegre van szükseged, gyakorlok veled. Igerem, hogy nem leszek olyan, mint oran. *mosolyodom el, miközben klubhelyiségünk felé tartok. Mondjuk a fürdőbe biztosan nem kísérem el, azt viszont nem tudom, mit tervez és hol válik el utunk.*

Tárgy: Re: Árnymágia tanterem 2013-01-23, 1:45 am

*Nem hiszem, hogy az ő párja olyan rossz dolgokat tett volna, mint én, mivel még mindig képtelen vagyok kilábalni belőle. Na de majd egyszer csak sikerül, mondjuk azzal nem, hogy Elton és Slash társaságában vagyok, mivel a fiúk szintén ilyenek, de hát ez már az én bajom marad, legalább velük jól érzem magam, nagyon is jól, főleg, hogy most úgy néz ki, egy bandának is a tagja leszek, méghozzá énekesként. Talán az életem is picit átalakul, Slash jó, hogy mondta ezt a dolgot és még pia is lesz, tehát minden csodálatos, határ a csillagos ég. Viszont mivel érdekli, hogy kik is a barátaim, így mesélni is kezdek, nem titkolom, hogy kik fontosak a számomra.*
- Nil nagyon fontos nekem, tehát őt a barátomnak tartom, ezen kívül Eltont és Slasht is, illetve Sairussal is kezdek mostanában jóba lenni. Slash pedig felajánlotta, hogy a bandájukhoz csatlakozzam, szóval majd megismerem ott a többieket is. A lényeg, hogy jól érzem magam. *mosolyodom is el, mivel tényleg mostanában sok időmet töltöm ezekkel a srácokkal, a csajokkal pedig valahogy még nem igazán jövök ki jól. Na jó, Rebeka más, az új szobatársam, őt kedvelem, de még van mit megtudnunk egymástól, úgy hiszem. Kezemet lassan Tarkh felé nyújtom, így engedve, hogy meggyógyítsa azt és már érzem is, ahogy elmúlik a fájdalom.*
- Köszi, eléggé rossz érzés volt. *ismerem is be, de aztán visszahúzom mancsomat, mert tény és való, hogy észrevettem őt, mint pasit, tehát jobb lenne leállnom. Nem is értem, hogy manapság mi van velem... Ideje viszont indulnunk, tehát el is hagyjuk az árnymágia termet és nemsokára már felfelé tartunk a déli főtoronyba, miközben természetesen tovább dumcsizunk egymással.*
- Hmm, hát ezt Nil is felajánlotta, szóval majd meglátjuk, hogy melyikőtök segítségével fogok élni. De azért kössz. *ahogy viszont a klubhelyiségbe érünk, csak feltekintek a két lépcsőre, majd vissza a kékségekbe.*
- Én akkor most léptem, jó pihenést, szia! *intek is neki kedvesen, majd szépen meg is indulok a lépcsők felé, hogy a Jáspisba betérve vegyek egy forró fürdőt és utána pedig az ágyba zuhanva élvezzem a jól megérdemelt alvást.*

Tárgy: Re: Árnymágia tanterem 2013-01-23, 1:56 am

*Hirtelen kezd érdekelni a lány. Úgy értem, ami ő maga, a személyisége, és az, hogy mi történik vele. Furcsa dolgokat mesél, drog... alkohol... ki tudja, hogy miket élt még át, én pedig ezekről nem tudtam, de nagyban magyarázzák, hogy miért ilyen a lány, ami egyébként nem tartalmaz negatív hangvételt. Kevés ember van, aki érdeklődésemet felkelti, nekem az első pillanatban kell ez, rögtön tudnom kell, hogy kíváncsi vagyok a másikra, mert különben nehezen alakul ki bármi... vagy sehogy. Eddig minden barátommal rögtön konfrontálódással kezdtem, ahogy barátnőmmel is.*
- Nem mindet ismerem. Nil jo baratom, Slash egyszer szembe jött velem, de nem tett mely benyomast. Eligazitottam, ennyi törtent. *reagálok, jelezve, hogy sok okosat most képtelen vagyok mondani. Ezek után viszont a keze kerül főszerepbe, most ismételten fel is ajánlom a gyógyítást, s szerencsére végre is hajthatom, biccentve szavaira. Miért volt ilyen makacs? Eddig szenvedett magában, hiszen nagyon csúnya volt sebe.*
- Rendben, akkor majd megbeszeljük. Nil egyetemista, több targyat tud jobban, en viszont most tanarseged vagyok, ezzel foglalkozom többet. Ahogy gondolod. *mosolygok, mert akkor sem sértődöm meg, ha Nil segítségét veszi igénybe. Mesélhetnék erről Gingernek - miért ne tenném -, de talán barátnőm is jobban örülne ennek az opciónak... nem tudom, nálunk a féltékenység mind a kettőnk részéről érzékeny pont. Nem kell feszegetni, főleg, hogy nincs miért. Idő közben a toronyhoz érünk, majd már látom, hogy búcsúzáshoz készül.*
- Jo ejt, aztan mutasd majd magad a következö orakon is! *integetek neki, aztán én is szobámba veszem az irányt. Van még tanulni, illetve az órával is kell foglalkozni, de ezek után egy fürdés következik, és álmosan térek nyugovóra. Ez viszont nem jelenti, hogy nyugodt is lesz az álmom...*

Tárgy: Re: Árnymágia tanterem 2013-03-08, 9:00 pm

//Hát amint látom, nincs elég érdeklődő az óra iránt, így nem tartom meg, fel lesz töltve, és akkor remélhetőleg következőleg többen jönnek!//

Tárgy: Re: Árnymágia tanterem 2013-04-15, 8:01 pm

//Az óra ismét elmarad, érdeklődés hiányában. Az anyag a főoldalra lesz feltöltve, pótolni majd nem lehet, de a házi mindenkinek a rendelkezésére áll.//

Tárgy: Re: Árnymágia tanterem 2013-05-13, 7:03 pm

//Az óra elmarad érdeklődés hiányában, legközelebb remélhetőleg többen jelentkeznek majd, és tudok órát tartani. Smile

Az anyag fel lesz töltve.//

Tárgy: Re: Árnymágia tanterem 2013-06-21, 7:53 pm

*Kényelmes tempóban indulok árnymágia órára. Nem árt most már végre bejárni ezekre az órákra, mert az már bebizonyosodott, hogy egyedül nem boldogulok a tananyaggal, a tanárokat meg végülis arra találták ki, hogy tanítsanak. Világoskék pólót, halásznadrágot és sportcipőt viselek, csak úgy kényelmesen. A szobámat egy jegyzetfüzettel, egy tollal, valamint egy rajzfüzettel hagyom el. Ugyan órán nem szándékozom rajzolni, de amíg várakozom a teremben, addig egész nyugodtan folytathatom. A terembe benyitva egyedül találom magam, így egy kicsit morogva, de előresétálok a székek között és az első sorban foglalok helyet. Nem szeretek itt ülni, de ha ekkora tömeg lesz az órán, akkor valószínűleg amúgy is előre lennék ültetve, úgyhogy ezt a kört inkább megspórolom magamnak is és a tanerőnek is. Lehuppanok középtájt, majd el is merülök a félbehagyott alkotásomban, ami ezúttal egy sárkányt ábrázol, felelevenítve a múltkori beszélgetésemet Jackie-vel. Egy szárnypróbálgató bébisárkány látható a papíron, melynek épp a szárnyát árnyékolom nagy erőkkel, így amíg az óra el nem kezdődik, tőlem nem érdemes szívélyes köszöntést, vagy beszélgetést várni. Közben a gondolataim elkalandoznak magán az állaton is. Nem semmi lehet azért egy ilyen döggel találkozni. Pláne egyesek még tartanak is. Bevallom, én is elfogadnék egy ilyet. Megnézném, ahogy apám elkezd sikítani, akár egy lány, amikor hazaviszem házőrzőnek. Erre a gondolatra hangosan fel is kuncogok egymagamban.*

Tárgy: Re: Árnymágia tanterem 2013-06-21, 7:56 pm

//Sajnálom Illya, tényleg, de az óra érdeklődés hiányában elmarad. Igazából elsős se jött, szóval majd máskor. Sad

Azért köszönöm, hogy benéztél. Az óra fel lesz töltve!//

» Terramágia tanterem
» Pusztítástan tanterem
» Káoszmágia tanterem
» Démonológia tanterem
» Sanguis - Vérmágia tanterem